Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

CSALÄDH^ö^ Nagy téli rejívénypályázat VII. forduló Serdülő lányoknak Sok gondot okoz a mamák­nak azoknak a leányoknak az öltöztetése, akik már nem ,,kisleányok”, de még nem „nagyleányok”. Ebben a kor­ban a magatartás még gyere­kes, de az igény, — divatos legyen az öltözék, amit visel­nek. — már igen jelentős. Ter­mészetesen nem kell sok öltö­Anyaga sötétkék pepita. A le­zser ruhábain kényelmes a mozgás. A fémgomb és a váll­ra helyezett pánt a legújabb divatot jelzik, A kiskosztüm pulóverrel, blúzzal télen meg­felelő, mindennapi viselet A serdülők ruhatárában fon­tos a „kis szövetruha”. Gallér­ja kerek, végiggombolódik, di­vatos az apró golyó gombok­kal. A gallér alá tűzött fekete ri pszmasni val ünnepélyesebb is. (Második képünk). Ünnepi, színháza ruha a kissé karcsúsított, ujjatlan, bársony „fecskegalléros”, ami majd a tavasza hónapokban válik divatossá. A serdülő leányok szívesen járnak osztálymulatságra, ban­Perion, nylon, őrlőn, ralon helyes kezelése zek. hiszen a növekedés még nem szűnt meg, inkább jól vá­lasztott ruha szükséges, ami a serdülő leányt egyes alkal­makkor iól öltözötté teszi. A szoknya térdig érjen, mint a nacviánvoknak, de a ruha gal­lérmegoldása nem lehet még „felnőtte«”. Kerülni kell a merész dekoltázsokat az ün­nepi ruháknál is. íme egy képsorozat arról, hogyan lehet a serdülő leányt mindig csinosain, sőt divato­san öltöztetni: A télikabát most még min­dennapi viselet. A szabás egyenes, hogy melegen alá lehessen öltözni. De ,/kislá­ny os” még rajta a fehér szőr­kettre, össztáncra. Szükséges tehát egy táncruha is. Vilá­gosszínű brossét, taftot, bro­kátot vagy glofckét vásárol­junk táncruhára. A képen lát­ható egyik ruha rózsaszín, Szépek, tetszetősök és prak­tikusak a vidámszínű mű­szálas pulóverek, fehérne­műk. De hogy sokáig' szépek, épek maradjanak, megfelelő módon kell kezelni, mosni, tisztítani. Ne hallgassunk a szomszédasszony „remek” ta­nácsaira, okosabb, ha szakem­ber útmutatásait fogadjuk el. Sok asszony azt hisri, ha szintetikus mosószert szap­pannal kever, akkor „szebb lesz” a ruha. Ez tévedés! A szappan mosóképessége ugyan Igen jó. Ám szintetikus mosó­porral keveredve a vízben lévő mész-szappan lerakódik a ruhára, a műszála» szövet, fehérnemű vagy kötöttholmi pórusait eltömi. Különösen akkor képződik ez a sziirkitő mész-szappan, ha a víz is me­szes, kemény. A műszálas anyagok mosá­sára tehát legcélszerűbb, ha szintetikus mosószert, — „Ide­ált”, „Tisztaságot” vagy „Ra- diont” használunk. Ha na­gyon erősen szennyezett a | ruha. legfeljebb egv óra hosz- i szat álljon a mosószeres lan- I gvos vízben Mosáskor ügyel- 1 jünk arra, hogy csak azonos színű anyagokat mossunk egy­szerre, mert ha az egyik ruha megszínezi a másikat, a foltot ! még vegyszerrel sem távolit- i hatjuk el. A műszálas anya­gok mosására lehetőleg zo- ,'máncozott vagy műamiag tá­lat, kádat, edényt használ­junk, mert a teknő szálkái kárt tehetnek a nylon, perion, őrlőn ruhaneműben. A műszálas anyagot nem le­het főzni, forrázni. Ha mégis bekerül a főzőbe, a szál meg­törik, élettartama megrövidül. Ugyanez vonatkozik a mosási módra is. Csak kézzel mossuk, mosógéppel soha. | Ha pecsétes lett a ruha. le- | hetöleg gyorsan távolítsuk el. : A friss folt eltávolítása a leg­többször eredményes, a ház­tartási boltban kapható folt­tisztítókkal. A rúzs, zsír, olaj foltot sikeresen eltávolíthat­juk, a növényi eredetű és gyümölcsfolt kivételét csak szakemberrel végeztesük. Házi folttisztftásnál a tisz­títandó felület alá vattát, gézt, vagy puha pamutanyagot te­gyünk. Ha betartjuk a haszná­lati utasítást, a tisztítószer nem hagy „udvart” a folt kö­rül. Öblögetés bő tiszta vízben történjék. A nylon-ingeket hagyjuk a kád felett „lecsu­rogni” úgy, hogy vállfára te­gyük. Ha megszáradt, vasalni nem szükséges. A gallért és a kézelőket miég nedvesen iga­zítsuk a megfelelő formára. Orion, ralon. anyagot szigorú­an tilos vállfára rakni!, A kö­tött szemek meghúzódnak, a vállfa deformálja a pulóver, kardigán alakját. Sima felü­leten, törülközőre fektetve szárítsuk, s így vasalni nem szükséges. Ezeknek az anya­goknak ugyanis árt még a langyos vassal történő vasalás is. Az NDK-ból importált „reuma garnitúra” nemrég került forgalomba. Ezeket az Igen meleg, kellemesen puha férfi és női fehérneműket is csak langyos vízben szabad mosni. Vasalná egyáltalán nem kell, mert ennek a műszálnak az olvadási foka igen alacsony. A Trisó és a Hypo méreg a műszálas textíliák számára is, tehát ezek használatát kerül­jük. Ugyancsak felesleges a benzinben való mosás, mert tisztítóképessége igen csekély, mosás közben a foltot nem tudjuk eltávolítani a ruhá­ból. Használata viszont igen körültekintő és gondos fi gyei­met követel, mert sok balese­tet okozott már. A megszáradt szintetikus ruhát és fehérneműt gondosan összehajtva tegyük el a szek­rénybe. Saito-s íUhuzplek Sajtos burgonyakrokett (két személy részére). 25 dkg főtt burgonyát szitán áttörünk. Hozzáadunk 6 dkg daralisztet, 1 tojás sárgáját, sót. kis feke­teborsot és 4 dkg eidámi saj­tot, amit apró kockára vagdal­tunk. Az egészet tésztává dol­gozzuk, majd zsemlyemorzsá­val behintett gyúródeszkán apró rudakat formálunk belő­le, s forró Zsírban kisütjük. Ez kitűnő főaelékfeltét, de „fogyókúrázóknak” főtt zöld­babbal. tökkel, spárgával ki­tűnő ebéd és vacsoraétel. Sajtos rakott burgonya. 60 dkg burgonyát héjában meg­főzünk, meghámozzuk és ka­rikára vágjuk. Zsírozott jénai tálat morzsával meghintünk és a burgonya egy részét be­lerakjuk. Közben egy kis fej hagymát zsíron megpirítunk, a burgonyára öntjük, 6 dkg reszelt sajtot, kis borsot, sőt hintünk rá. A rétegeket válto­gatjuk, hogy a tál tetejére burgonya jusson. Sütés közben leöntjük tejfellel, amiben el- habartunk egy tojást, sót és kevés darált feketeborsot. Ez a sajtos vacsoraétel savanyú uborkával kitűnő. Sajttal töltött zsemle. 6 db egynapos zsemlét szeletekre vágunk. Fél ded, sózott tejjel meglocsoljuk. 6 dkg kemény sajtot szelet-élve. két-két zsem­leszelet közé fogunk. Sós pa­lacsintatésztát készítünk, a sajtos zsemleszeleteket meg­forgatjuk benne és forró zsír­ban kisütjük. Kitűnő főzelék feltét, de teához is finom. Eötvös Loránd (1848—1919) 75. éve annak, hogy Eötvös Loránd, a nagy magyar fizi­kus a Magyar Tudományos Akadémián bemutatta a róla elnevezett ingát. A kiváló ma­gyar fizikusról szőlő rejtvé­nyünk megfejtését a vízszin­tes 1., függőleges 13., a vízsz. 31. és 33., 56. és a függ. 16. so­rai adják. Vízszintes: 1. Erre használják az Eöt­vös-ingát (folytatása a függ. 13-ban). 13. A Föld történeté­nek harmadkora. 14. Fa-fajta. 15. Idegen férfinév. 17. Lust^ 18. Fa-fajta. 20. Skandináv váltópénz. 21. Heves, gyorsle­folyású. 22. Ital - huligánéinál. 24. Sziget Marseillejel szem­ben. 25. Azonos mássalhang­zók. 27. Korog a gyomra. 28. Kérdőnévmás. 29. Sír. 31. és folytatása a 33. A folyadékok felületi feszültségére vonatko­zó megállapítását így ismerik. 35. A régi rómaiak szerint a családi tűzhely védelmezői 36. Kárpát-ukrajnai folyó. 37. Vissza: például a mázsa. 39. Néz, lát — angolul. 40. Titán vegyjeJe. 41. Ildomos rövidít­ve. 42. A régi egyiptomiaknál a Nap istene. 43. K. M. 44. ösz- szetett szavakban az élettel van kapcsolatban. 45. V. Q. 46. Kézmosáskor is képződik. 47. Pusztíts! 48. Fülöp-szigeti nép­törzs (maláj-negrito kevere­dés). 51. Lovászgyerek — Angliában. 52. Délamerikai kiterjedt füves síkság elneve­zése. 54. Király — latinul. 55. Vegyi elem. 56. Ezt az ingát mutatta be Éötvös. 58. Római mitológiai alak. 59. K. D. 60. Majdnem fog! 61. A. I. K. 62. ... MÁVAG. 63. Magasan fek­vő bakonyi község. 64. Szovjet gépkocsimárka. 66. ördögéről Jókai írt elbeszélést. 67. Erdei állat. 68. Irat (+’) 70. Mén. 72. Az egyik legrégibb magyar sportegyesül et. Függőleges: 2. Ellenség — angolul 3. A kisebb fiú beceneve. 4. Élet. 5. D. N. 6. Etiópiái császár. 7. Kutyát. 8. Övé — angolul. 9. Személyes névmás. 10. Sport­eszköz. 11. Izzó. 12. Szovjet város. 13. A vízszintes 1. foly­tatása. 16. A kapilláris jelen­ségek vizsgálatára dolgozta ki Eötvös. 18. Díszes. 19. Szemé­lyes névmás. 21. A vitéz. 22. Nőd becenév. 23. A kacsa. 26. Ilyen például a jénai üveg. 27. Esztendős. 28. Kézimunkázik. 30. Izomkötője. 32. A szovjet szakszervezetek lapja. 33. Tan­tál vegyjele. 34. Idő — oro­szul. 38. A magyarokhoz csat­lakozott kazár törzs. 40. Szomszédos ország államelnö­ke. 42. Nyelvtani fogalom. 44. Kémiai elem. 46. Autonóm német kereskedő- és kikötő­városok szövetsége a XIV— XVII. században. 47. Ceruza. 48. Kopasz. 49. Lopva figyel. 50. Ökör — angolul 51. Kau­kázusi nép. 53. A gondolko­dás törvényéinek tudománya. 55. Kisebb parmlag. 57. Azo­nos magánhangzók. 58. Indiai aszkéta és bűvész. 59. Óhaj­totta. 62. Főnök — másképp. 63. Sor, forduló — franciául. 65. Hírközlő szervünk betűje­le. 66. Gyümölcsíz. 69. Tagadó részecske idegen szavak ele» jén. 70. P, K_ 71. Régi római pénz. Az V. fordulóra közölt rejtc vény helyes megfejtése: Ma- linovszkij, Tolbuhin, Vígéin, házi csata, Esztergom, Máso­dik Ukrán Hadsereg, ötezer. Könyvjutalmat nyertek: Sze­gedi János, Mecseknádasd, Kossuth L. u. 13, Nothedsz Ot- tóné, Pécs Somogyi Béla u 13. sz., Balatoni Endre, Pécs 2. Posta. Felhívjuk pályázóink fi­gyelmét, hogy a megfejtéseket levelezőlapon küldjék be. Beküldési határidő: február 12. déli 12 óra. Röviden az influenzáról megomfo és fiatalos, a hozzá- ül'- fehér prémkucsma. A csizma kényelmes, meleg, s nagyon divatos is. (Első ké­pünk). A kabát alatt viselt ruhák még tavaszra is szólnak. A serdülő kislánynak mindig legyen kétrészes kiskosztümje. fekete bársonyszegéllyel, a másik világoskék, elöl magas nyakkal, hátul mélyített kivá­gással. Az öltözéket kis lakk­vagy bársonytásika és tűsarkú fekete cipő egészíti ki. (Har­madik képünk). Influenzás megbetegedést már évszázadokkal ezelőtt észleltek. A leghevesebb jár­vány 1918—19-ben volt, ame­lyet annakidején „spanyol járványnak” is hívtak, mert spanyol földről indult ki. A „spanyol” az egész világán szedte áldozatait. Európában két és félmillió, a földkerek­ségen mintegy húszmillió em­ber életét követelte. A nagy járványok közti időben előfor­duló influenza azonban gyak­ran lényegesen enyhébb lefo­lyású és csak ritkán jár élet- veszélyes szövődményekkel. Mi okozza, és hogyan terjed ? Csak 1953-ban sikerült meg­találni a kutató orvosoknak az influenza kórokozóját, az influenza-vírust. Kiderült az is, hogy az influenzát okozó vírusnak sok változata van és ez a magyarázata annak, hogy az egyik vírusfertőzés enyhe náthát, a másik súlyos, általá­nos tüneteiket okas. A fertőzést okozó vírusoka beteg emberről száj- vagy orr­váladék, köhögés, tüsszentés útján aprócska cseppekben kerül a levegőbe, ahonnan az egészséges ember légútjaiba jut. A betegség-tünetek a fer­tőzést követő 1—3 nap múlva jelentkeznek. Ha a vírusok a szervezetben kellő mennyi­ségben elszaporodtak: hideg­rázás, láz, fej-, végtag- és izomfájdalmak jelentkeznek. Gyakori a kínzó köhögés is. Attól függően, hogy a fertő­zést milyen vírusfajta okozta és hogy milyen a fertőzött ember általános állapota, vé­dekezőkészsége: enyhe nátha, vagy súlyos lázas állapot, tü­dőgyulladás vagy hasmenéses állapot képét mutatja a be­tegség. Hogy előzhetjük meg ? Súlyos influenza járvány i idején a beteget vagy otthon, vagy fertőzött kórházi osztá­lyon el kell különíteni. Az el­különítés biztosan, hatékony tényező a járvány továbbter­jedésének gátlásában. Város­ban, villamosán, autóbuszon, színházban, moziban, iskolák­ban — de mindenekelőtt a munkahelyeken — mindig akad egy-egy tüsszögő, meg­hűlt ember, aki aztán „gon­doskodik” a fertőzés tovább­terjesztéséről. Külön gondod; okoznak az úgynevezett „vírus-gazdák”, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak igen enyhe tünetek­kel betegszenek meg, mert maguk speciális védettséggel rendelkeznek, viszont a védett séggel nem rendelkező embert erőteljesen fertőzik. E tények ismerete különösen azért fon­tos, mert az enyhén náthás ember családjában lévő cse­csemő, vagy legyengült beteg, esetleg idős ember komolyan veszélybe kerülhet. Hüléses állapotban szigorúan tilos kórházban lá­togatást tenni. Magától értető­dően különösen vonatkozik e a látogatási tilalom a szűk szett és gyermekosztályokn A felnőtt, egészséges embí ugyanis könnyűszerrel, aká „lábon elhord” egy olyan U zas hüléses hurutot és két '-j rom nap alatt kigyógyul bí lőle, amely a csecsemőne vagy legyengült szervezet felnőtt betegnek, aggastyár nak életébe kerülhet. A teljesség kedvéért me kfll említenünk a hiilés jeler tőségét is. Noha a közelmúlt ban végzett vizsgálatok kétsé get kizáróan igazolták, hogy hülés egymagában — te'hi vírus nélkül — nem okoz fér tőzést, mégis biztos: a meghii lés elősegíti a vírusok szapc rodását és így a betegség ki alakulását. Ezért indokol hogy télen orrunkon kereszti: szívjuk a levegőt, így ugyan is megszűrődik és felmeleg szik, valamint kellő páratar tatommal telítődik a légcső vünkbe jutó levegő. Fontos to vábbá még, hogy talpunkat lábfejünket lehetőleg meleg ben tartsuk, tehát télen hord junk meleg lábbelit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents