Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
Egy kis nemzetközi statisztika Az ENSZ demográfiai évkönyvéből A föld lakossága Földünk lakossága 1964-ben körülbelül 3 283 000 000 volt. A lakosság évente mintegy 65 000 000-val növekszik és a feltételezések szerint 1980-ra eléri a 4 300 000 000 főt. A lakosság legnagyobb része a Föld legkevésbé fejlett vidékein él: 56 százaléka Ázsiában, 16 százaléka Latin-.Ame- rikában, s csak 28 százalék — Európában és Észak-Amerikában. Születés és halálozás Elefántcsontparton a legmagasabb a születési arány — ezer lakosra 56 gyermek. Csaknem ugyanilyen a helyzet Togobam és Dahomeyben is. Általában Délkelet-Ázsiában a legmagasabb a születési arány, ahol a statisztikai adatok szerint ezer lakosra számítva évente 49 gyermek születik. Trópusi Afrikában és Dél- Afrikában, valamint Délkeiet- Ázsiában a halálozási arány — ezer lakosra 24, Elefántcsontparton. pedig 33,3 fő. A legalacsonyabb a halandóság Izlandon, — ezer lakosra csupán 6,8 fő. Világviszonylatban az átlagos halálozási arány — ezer lakosra 17 ember. Éhezők földünkön 2 200 000 000 ember éhezik. Ez — a Föld lakosságának 70 százaléka. Ezt az adatot a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) tette közzé. írástudatlanság Az ENSZ demográfiai évkönyve érdekes adatokat közöl a Föld lakosságának írni-oi- vasni tudáséról. Ezeket az adatokat 70 ország szolgáltatta az ENSZ-nek. Sok ország, ahol köztudomásúan széleskörű az analfabetizmus, még nem adott tájékoztatást erre vonatkozóan. A 10 afrikai ország közül, amelyekről vannak adatok, 8 országban a felnőtt lakosság 50. vagy ennél is nagyobb százaléka írástudatlan, e 8 ország közül 5. országban pedig a felnőtt lakosságnak több mint. 75 százaléka . nem tud sem írni, sem olvasni. Az adatok szerint az ázsiai országokban 15 ország felnőtt lakosságának több mint a fele írástudatlan, s e 15 ország közül 7 országban a lakosság 75 vagy ennél is nagyobb százaléka analfabéta. A legtöbb országban a nőknél magasabb az írástudatlanság, mint a férfiaknál. Egyes országokban, vagy területeken az írni és olvasni nem tudó nők száma 3-szor, vagy 4-szar annyi, mint a férfiaké, v Importált lakosság Monaco és Izrael az a két ország, ahol a külföldön született lakosok száma jóval meghaladja az országon belül születettek számát. Monacóban a lakosság 69 százaléka született az ország határain kívül, főként Franciaországban és Olaszországban. Izrael lakosságának több mint a fele külföldi születésű. Aden és Hongkong Lakosságának több mint a fele külföldi születésű. A külföldön született lakosok számarányát tekintve, ezután Ausztrália (17 százalék), Kanada (16 százalék) és Uj- Zéland (Ifi százalék) következik. A világ legnagyobb városai Az ENSZ demográfiai évii v vének adatai Sízerint, a viV-g legnagyobb városa Toli Lakosainak száma 10 r iá 626 525 fő. Ezután kö- ’ kezik New York, ahol a 1 "kosok száma több előváros l"--vsaival együtt, 7 781 984 fő,- - New York területe csafc- r m 247 négyzetkilométerrel r bb Tokio területénél / világ harmadik legnagyobb városa Sanghaj, 6 mil- 'ió 900 000 lakossal. Ezután következik: Bombay (4 422 165) Peking (4 010 000), Chicago í3 550 404), Kairó (3 418 400), Rio de Janeiro (3 223 408), Tiencsin (3 220 000), Leningrad í3 180 000), London (3 179 980), Sao Paulo (3,164 804), Osaka (3 151 000), és Mexico (3 millió 050 723). Ezek az adatok csak az illető városok közigazgatási körzetében éló lakosságra vonatkoznak. A fáraó gyöngyétől a mexikói ekevasig Amulettek és talizmánok — „Isten” kardja— Sándor cár fegyvere Kezdetleges szerszámok meteorvasból A legtöbb tudós álláspontja szerint a vaskorszak előtti idők emberének vas eszközeihez a világűrből idekerült kozmikus vasdarabok — meteoritok — szolgáltatták az alapanyagot. A vasmeteorito- kat — tudományos nevükön: szideriteket — már a csiszolt kőkorszak primitív eszközeivel is megmunkálhatták, reszelhették, kovácsolhatták. Honnan származott Attila kardja? Régészeti leletek bizonyítják, hogy Egyiptomban még a dinasztiák előtti idők (i. e. IV. évezred) uralkodód vasgyöngyöket viseltek. A gerzeh-i ásatásoknál kilenc gyöngyöt találtak, erősen oxidált állapotban, 7,5 százalék nikkel tartalommal, ami csaknem azonos a vasmeteoritok ismert nikkel tartalmával (A vasolvasztás tudományát csak az i. sz. első évezred derekán ismerték meg Közel-Keleten.) Az i e. 2050 körüli időkből származik a második legrégibb lelet, amely biztosan meteorvasból készült: a VI. dinasztia korából származó amulett. A neolit korszak embere az „égből” gyakran a szeme- láttára lehulló izzó, füstölgő meteoritot mágikus, természetfeletti tulajdonságokkal ruházta fel, amely bűvös fegyverek, amulettek, csodatévő szerszámok készítésére alkalmas. E korai időkben a vas becsesebb volt, mint az arany, amelynek birtoklásáért később emberek milliói pusztultak el. Ebben az időben a vas lehetett az igazi „királyi” fém, mint ezt a híres Tutankhamen fáraó sírjának vaspengéjű tőre is bizonyítja. Az óegyiptomi nyelv a vasat bia en pet-nek nevezte, ami égi ércet jelent! Az „égből” hullott vas mítoszának nyomait más népek történetében is megtaláljuk. Honnan származott Attila kardja, amelyet isten kardjának is neveztek? A monda szerint az „égből” hullott alá, csak éppen nem kard alakban, hanem alaktalan meteorvas formájában s ezt találta meg a híres legenda pásztorfiúja. Hasonló eredetű volt Tamerlán (Timur Lenk) tőre is, A meteorvas mágikus erejében való hitet az újkor is átvette. Feljegyezték, hogy az indiai Jalandhar mellett 1621- ben lehullott vasmeteorttlból szablyákat, tőrt és lándzsahegyeket készítettek s ezeket Jahangir nagymogulnak ajándékozták. Az „égi” vadból kovácsolt fegyvereket legyőzhetet- lennek hitték. Indián ekerasak, eszkimó kések A kultúra és a civilizáció térhódítása folytán a „csodatévő” amulettekben való hit — a babonás emberek egyik jellegzetes gyermekbetegsége — áttolódott az elmaradott társadalmak területére. Feljegyezték, hogy egy 1793- ban lehullott meteorvasbol a délafrikai parasztok mezőgazdasági szerszámokat készítettek s egyikük, James Sowerby farmer egy 60 centiméter hosszú pengéjű kardot kovácsolt belőle I. Sándor orosz cár számára. Történelmi dokumentumok szerint a spanyol-portugál hódítókat rendkívül meglepte, amikor megpillantották az indiánok vas amulettjeit és nyílhegyeit. Ezeket csak meteorvasból készíthették, mert az indiánok sem ismerték a vasérc olvasztását. Az európai kultúmépek által gyakran lebecsült primitív népek nem egyszer nagy gyakorlati érzékről tettek tanúságot. A mexikói Xiquipiloo mellett még a középkorban lehullott vasmeteoritból nem amuletteket és nem fegyvereket kovácsoltak, hanem a környékbeli indián patkolókovácsok évszázadokon keresztül „dézsmálták” a hatalmas vasdarabot és patkót meg ekevasat készítettek belőle. Hans Egede német utazó 1721-ben az egykori normán kultúra nyomait kutatva G-rön- landban, észrevette, hogy az eszkimók vaskéseket használtaik. Csak nem a normanok tanították őket erre? És ha igen, honnan a vas? A rejtélyt csak 1894-ben oldotta meg Robert Peary, az Északi Sark későbbi felfedezője, aki a grönlandi York-fofenál megtalálta az eddig földre hullott vasmeteoritok egyik legnagyobb- ját. Megállapította, hogy az eszkimó kések anyaga ebből a 33 tonnás sziderit darabból származik. A modem kor embere már többé-kevésbé kilábalt az égből hulló vas mítoszából és nincs szükségünk arra, hogy fegyvereket, használati tárgyakat kovácsoljunk belőle. A meteoritok mégis igen fontosak a tudomány számára: hírt hoznak távoli világokból s tanulmányozásuk nagymértékben elősegíti a világegyetem megismerését. Gauser Károly KGST-központ Moszkvában A Moszkva folyó partján már megkezdődött az. építkezés. A Kalinyin hídnál, az Ukrajna szálló tőszomszédságában, ötvenezer négyzetméteres területen földgépek ássák a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa számára épülő új székház alapjait. Az építkezésben és a berendezésben valamennyi KGST-ország részt- vesz majd. A hatalmas épületcsoportban a KGST titkárságának 29 emeletes épülete mellett szálloda, tanácsterem, étterem készül. Csak a titkárság székhazában mintegy húszezer négyzetkilométernyi lesz a hivatali helyiségek összes aüapterüiete. Az építkezésen. felhasználják a nagyüzemi építkezési módszerek eddigi tapasztalatait Mind a száz méter magas főépület, mind a mellék épületcsoport többi egysége „gyárilag” készül, s csak az előregyártott elemek összeillesztésére, összeszerelésére lesz szükség. Az építkezésben a Szovjetunió különböző köztársaságai és területéi, valamint a testvéri szocialista országok mintegy ötven iparvállalata vesz részt Ilyen lesz a KGST moszkvai központjának épületcsoportja Röviden A kaukázusi állami vadvédelmi terület tudományos munkatársai befejezték a Kaukázus hegyeiben, völgyeiben és erdőségeiben élő vadak összeszámlálá- sát A Kaukázus vadállománya, mint ahogy a számlálás is bizonyítja, évről évre növekszik. A behavazott erdőkben csaknem ezer őz, ötezer zerge, 1500 medve él. • A Politika-Express című lap jelentése szerint Belgrádnak a peremvárosokkal együtt körülbelül 960 ezer lakosa van. A város határai között mintegy 700 000 ember él. 1960-tól 1964-ig Csehszlovákia gyógyfürdőiben csaknem másfélmillió beteget kezeltek. Az ország gyógyfürdőinek együttes férőhelye 25 ezer 500. Az elmúlt öt évben az ország gyógyfürdőiben körülbelül 40 000 külföldi beteget kezeltek. 1964 első három negyedében az ország gyógyfürdőiben összesen 245 000 beteget, ezen belül Kar lovy Varyban 45 000- et, Marianské Laznéban 34 000-et stb. kezeltek. Román szakemberek jelentős gyógyforrásra bukkantak Madaras (Csíkszereda) mellett. A gyógyvíz 600 méter mélységből tört fel, s hozama eléri a napi 3000 köbmétert. A víz jelentős széndioxidot. k'énhidro- gént tartalmaz és hőfoka 39 Celsius. A a feltárt víz megegye I zik a borszéki (bu-1 ziási) és a Vatra Dor | nei-i vízzel, í Á láthatatlan stopperóra 1964 sem változtatott a tőkés világ és a szocialista országok Között ezernyi fronton folyó békés gazdasági küzdelem általános irányvonalán. Tovább tartott az az immár törvény- szerűnek tekinthető fejlődés, amelynek során a szocialista országok egyre nagyobb, részt kapnak a világ Ipari termeléséből. 1950-ben a szocialista országok még csak egyötödét adták az egész világ ipara által termelt értéknek. 19"°. ben átlépték az egyharmadrész határvonalát, 1964-ben pedig, tovább folytatva a „lassú előrenyomulást", a részesedés arányát mintegy 38 százalékra emelték. E számok mögött természetesen a gazdasági verseny láthatatlan stopperórái által mért különböző „részidők” húzódnak meg. A szocializmus gyorsabb részidőket „fut”. Gazdasági nyelven szólva: a szocialista országok termelése változatlanul gyorsabb ütemben fejlődik a tőkés átlagnál. Ez annál is nagyobb szó, mert a tőkés világ legfejlettebb országaiban már évek óta meglehetősen kedvező konjunktúra-viszonyok uralkodnak. A különbség nagysága persze ingadozik. Általában azonban azt lehet mondani, hogy a szocialista közösség országai kétszer olyan gyorsan növelik ipari termelésüket, mint a tőkés országok. A színvonal kötelez Az a színvonal, amelyet a szocialista országok termelése már elért, — természetesen kötelez. Mindenekelőtt orra, hogy világosan meglássák és nyílt viták sarán értékeljék azokat az akadályokat, amelyek a további fejlődést nehezítik. Az utóbbi esztendő legkomolyabb gazdasági jellem- vonósa a szocialista országokban éppen ezért nem is any- nyira a számok, a termelési statisztikák — mint inkább a gondolatgazdag viták „előnyomulása” volt. Már a múlt évben számottevő szerkezeti változások történtek, — vagy legalábbis indultak meg — az egyes szocialista országokban, E változások megjelenését minden országban gazdaságpolitikai viták előzték meg, amelyék új színt, új elevenséget vittek a szocialista közösség szellemi és politikai életébe. A fejlődés fővonala a KGST összes országaiban a lényeget teltintve azonos. A viták kiindulópontja mindenütt az a felismerés volt, hogy a fejlődés szétnyomta a régi irányítási, tervezési módszerek merev kereteit. Az élet, a valóság fejlődése olyan új tervezési-irányítási rendszert követel, amely jobban ösztönöz a termelékenység emelésére, a korszerűsítésre, a minőség javítására — s amely nem utolsósorban átfogóan érdekeltté teszi a munkát végző embert a lehető legjobb eredmények elérésében. Szerkezeti változások Nem véletlen hát, hogy a vita középpontjában az egyes gazdasági egységek rugalmas, önálló gazdálkodási lehetőségének megteremtése állott. A Szovjetunióban a Liberman és Trapeznyikovt professzorok által kezdeményezett vita volt ennek az elgondolásnak a hordozója. A felszólalt tudósok javaslatai alapján máris jelentős változások történtek a szovjet vállalatok gazdasági ösztönzési rendszerében és 1965 minden jel szerint újabb lépéseket hoz. (Az év elején 400 vállalatot állítottak át a vitában javasolt gazdálkodási rendszerre, amelyben a tényleges jövedelmezőség alapján értékelik és ösztönzik a vállalatokat.) Más körülmények között, de hasonló vonásokat mutat a Csehszlovákiában megvalósulásra kerülő átszervezési ja» vaslat. Ennek is az az egyik sarkpontja, hogy a vállalatoknak szabadabb gazdálkodási lehetőségük van — természetesen az államnak járó hitelés ‘ kamatkötelezettségeik kiegyenlítése után. Ugyanebbe a fejlődési irányba mutatnak az NDK-ban újonnan kialakított ipari egyesülések, vagy a lengyel ipari egyesülések megteremtése és azok bérreformja. A megoldás formája, módjai, üteme tehát különböző: megfelel az egyes szocialista országok sajátos helyzetének, gondjainak — és fejlettségi fokának. Maga az irányzat azonban félreérthetetlen, s úgy foglalható össze, hogy modernebb, korszerűbb gazdálkodási módszerek törnek előre: olyanok, amelyek segítségével hatásosabban lehet ki_ használni a szocialista terv- gazdálkodásban rejlő lehetőségeket Elektronika és kísérletezés Éppen a modernség jegyében előtérbe került a mater matikad módszerek és az elektronikus gépek alkalmazása a tervezésben — valamint a kísérletezés jelentőségének fokozódása. Ami a matematikát és elektronikát illeti, az természetesen nem ragadhatja ki a gazdaságpolitika kezéből a vezető szerepet Nyomcsinov, a híres szovjet , akadémikus mondotta egyszer, hogy a matematika csak malomkő, csak akkor ad búzalisztet, ha búzát őrletnek vele. Más szóval: a helyes gazdaságpolitika a feltétele annak, hogy a modem módszerek hatásosak legyenek. Ez azonban persze nem változtat azon, hogy a modem termelés hallatlan bonyolultsága, a szükséges információk szinte csillagászati méretű növekedése a gyakorlati munkában elengedhetett lenné teszi a matematikai módszerek és a nagysebességű elektronikus számítógépek alkalmazását Csakis ezeknek a segítségévei lehet megfelelően részletes gazdasági mérlegeket készíteni, s elérni, hogy a különböző, rendelkezésre álló tervváltozatok közül a legjobb, az optimális változatot ki lehessen szemelni. Magától értetődik; ahol új módszerek születnek, ott vállalni kell a kísérletezés szenvedélyes kötelezettségét — és kockázatait is. (A Szovjetunióban például a Liberman-mód- szert először csak két üzemben próbálták ki, s a mostani szakasz is kísérleti fázisnak tekinthető.) A kísérletezés azonban önmagában is érték: újabb elgondolásokat, teremtő elképzeléseket hozhat felszínre, egyben növeli a gazdasági vezetés felelősségérzetét: csak kipróbált, eredményesnek bizonyult, gazdaságilag egészséges változtatásokat lehet társadalmi méretekben megvalósítani. A viták, a modem módszerek megjelenése jelzi: a szocialista tervgazdálkodás gépezete képes az alkotó, dinamikus fejlődésre; arra, hogy kitermelje önmagából a légkor- * szerűbb, legcélravezetőbb tervezési, irányítási formákat. Ezeknek az új elemeknek a megjelenése és elterjedése a szocialista országok gazdasági életében — valójában világpolitikai tényező. Hiszen visszahat arra a nagy versenyre, amelynek láthatatlan stopperórái ott forpgnak minden laboratóriumban, minden elektronikus számítógép — és min- * den munkapad mellett. Gömöri Endre
