Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Nagy tettek, megbecsült emberek fiiörha Qíjúző — Csorba Győzőt ma első­sorban mint költőt és műfor­dítót tiszteljük. Mikor szület­tek az első versek? — írni tíz éves koromban kezdtem, azóta mindig írtam, igaz, hogy magamra hagyatva, irányítás nélkül. 1938-ban Mozdulatlanság” címmel je­lent meg az első versesköte­tem ... Az első kötetnél érdemes megállni, mert a pálya íve a költő emberségét és magatar­tását tekintve világosan ki­jVéhány hét múlva ..Séta és meditáció” címmel jele­nik meg Csorba Győző József Attila-díjas költő új verses- kötete. A cím sokat kifejez a kötet gondolatiságából, lénye­géből, abból, hogy a hatvan új Csorba Győző vers bizonyos szintézist is jelent. Minél sűrítettebben, ke- vesebb szóval fogalmaz a köl­tő, a vers annál találóbb lesz. Ez egyúttal nehezebben ért­hetővé is teszi a verset, és az olvasó részéről nagyobb elmé­lyedést kíván. Mondják, hogy pesszimista vagyok. Az én vi­lágom nem a belenyugvás, ha­nem a harc, és ez nem peszi- szimizmus, — Ez a szellem nem elkedvetlenedésre, hanem szembenézésre próbál nevelni — mondja Csorba Győző. „Elefántcsont-toronyban éT­— hallani néha Csorba Győző­ről. — Ha az ember belenéz a könyvkiadásról szóló tájékoz­tatókba, akkor Csorba Győző nevével, mint költőével és műfordítóéval rendszeresen találkozik. Aki ilyen sokat dolgozik, annak aligha marad ideje kávéházra, társadalmi életre. Az is tény, hogy Csor­ba családja körében él és dol­gozik, áldozatkész feleségének és mosolygós, vidám kislá­nyainak a társaságában telnék napjai. Ezt az „Elefántcsont- tornyot” azért érdemes köze­lebbről is megnézni. fasorba Győző 1916-ban,a világháború kellős kős­zenén született A kilenc gyer­mekes családban Csorba Győ­ző volt a nyolcadik. Apja vasúti címfestő, a családban így is létminimumról is alig lehetett beszélni. — Gyerekkoromra nem le­hetne azt mondani, hogy ra­gyogó... Van egy fényképem 1922-ből. A Makár utcai isko­la udvarán készült rólunk a fotó. Az osztály fele mezítláb fényképeszkedett,.. Tíz éves voltam, amikor meghalt az apám, és 11, amikor a legidő­sebb bátyám. Harmadik gim­nazista koromban 20—30 ko­rona adósságért elárvereztek bennünket. Egyetlen szobában lakott az egész család, minden vagyonunk ott volt, abban az eayetlen szobában. Nem is tu­dom mit tudtak ott elárverez­ni. Kisdiák koromtól kezdve másokat instruáltam. Tanítás után én még késő estig taní­tottam. Tornacipőben jártam télen is az utcákat, egyik ta­nítványomtól a másikig, a vá­ros egyik végéből át a másik­ba. Voltak olyan telek, hogy az egész családot én tartottam el. A bátyáim ünnepi alkal­makkor kenyérből és krumpli­ból készítettek fasirozottat. s ■ karácsonyra maguk öntöttek nekem ólomkatonákat. Egész kis hadseregem volt, de cipőm és télikabátom csak kopott, vagy semmilyen. Aztán le­érettségiztem .,. Egy máig sem tisztázott félreértés kö­vetkeztében jogra iratkoztam. Egyetemista koromban is inst- ruálásból éltem, de ekkor a tanítványaim között már az elemiiskolások és gimnázisták mellett egyetemisták is vol­tak. Elvégeztem az egyetemet és két évig nem Icaptam állást, így továbbra is kénytelen vol­tam instruálással foglalkozni. 1941-ben végre a városhoz, a gazdasági ügyosztályra kerül­tem. Aztán átmentem a városi könyvtárhoz, de közben több­ször is visszahívtak a közigaz­gatáshoz. 1945-ben az első kommunista főispán, Boros István, majd 1946-ban Mün- nich Ferenc titkára voltam. rajzolódik;. Mű yew. igazság­ban hitt 1938-ban Csorba Győ­ző? „Egy halott költőhöz”, „József Attila emlékének” — hirdeti as alcím, s a vers: „Eddig nem szólhattam veled, mert nem találkoztunk soha, s nem láttam, csak fényképedet, * csak verseid sok hús sora esőzött rá szivemre. — Sokan talán nem értenek; én igen: s ha szólítalak, bizalmasan megkérdelek: milyenek arra az utak?* A „Mozdulatlant ág*-ot 1940- ben egy műfordítás kötet kö­vette, Hélinant: „A halál ver­se?”. 1943-ban újabb kötettel jelentkezik. „A híd panasza” komolyabb sikert arait, 1947- ben, a háború miatt megkésve, erre a kötetre kap Baumgar- ten-dijat. A Baumgarten-díj elnyerése után, még 1947-ben megjelenik az új verseskötete „Szabadulási’ címmel. 1955-ben megjelenik az „Ocsúdó évek”. 1957-ben József Attila-díjat kap. A József Attila-díj után újabb verseskötetek és műfor­dítás kötetek következnek, 1959-ben a „Szó ünnepe”, ugyancsak ebben az érvben je­lenik meg a „Faust” és a „Brecht?” műfordításkötet. Csorba Győző munkássága szinte átfoghatatlan., mert idő­közben gyermekverseket, báb­játékokat is írt, melyek ugyan­csak megjelentek kötetbe fog­lalva, 1946-ban bemutatták egy felvonásos politikai szatíráját, amit Szabó Dezső „Feltámadás Makucskán” című műve alap­ján írt. Közben könyvtáros­ként dolgozik, szerkeszt, részt vesz az újjáéledő irodalmi közéletben. Aztán latin klasz- szikusokat fordít, majd Dan­iét, Rilkét, osztrák költőket. Petrarcát. Egy hónappal ezelőtt jelent meg „Láthatatlan Szín­pad” címmel egy német hang- játék-gyűjtemény. melyben Bertolt Brecht híres „Az óceánrepülés” című művének fordításával szerepel. A mű hőse, mint ismeretes Lind­bergh, az első óceánrepülő, akiről Brecht bevezető sorai­ban ezt írta: „Töröltessék ne­ve...” (Lindbergh később fa- sizálódott). fasorba G^őző jelenleg is fegyelmezetten dolgo­zik, most Yvan Goll verseit fordítja. — Fordítani most már csak másodsorban szeretnék, örül­nék, ha a következő önálló verseskötetem nem hat év múlva jelenne meg — mondja. S végül néhány szó József Attiláról és a József Attila- díjról: — József Attila óriás volt... Örülök, hogy olyan irodalmi dijat kaptam, amit róla nevez­tek el. Hozzám az egész ma­gyar költészetből József Atti­la All a legközelebb. József Attilánál a modernség, maisig,, az érzékeny árnyaltság, a mo­dern ember idegélete legten mészetesebben társul a ma­gyar költészet hagyományai­val. Fantáziában, nyelvben a legmaximálisabb fokon jelení­ti meg gondolatait. Amit Jó­zsef Attila csinált, még senki nem tudta megcsinálni a ma­gyar költészetben. — Melyik József Attila verset szereti legjobban? — így nem tudok válaszol­ni, hiszen nem lehet csak egy verset megnevezni, de akárhol kinyithatjuk a kötetét... — mondja, aztán maga élé ve­szi és szétnyitja a versesköny­vet. Olvas: jf,.. hisz „nyíltan” dönt, ki ezer éve, magával kötve mint a kéve, mnyit vagy parancsot követ.” — Ezt, hogy „magával kötve mint a kéve”, tehát hogy a le­aratott gabonából készül a szalmakötél, a nép adja a rendőreit, csak József Attila tudta ilyen szinten megfogal­mazni — mondja Csorba Győ- aő, azbácn másik verset olvas: „Vágom a fát hűvös halomba, fényesül a görcse sikongva.. — Itt például a „sikongva” szóban még azt i* érezzük, ahogyan a fejsze egy pillanat­ra elakadt egy göcsörtben, az­tán átvágva lendületét vesz­tetten hasítja végig a tüsköt. Ezek nagyszerű képek, utánoz­hatatlanak. Csorba Győző József Attila- díjas költő másfél év múlva tölti be ötvenedik életévét Az ünnepi alkalommal szívesen venné kézbe az olvasó válo­gatott verseinek a gyűjtemé­nyét B. B, Mád éfal va—Hidas „Kemény kősziklának köny- nyebb meghasadni, Mint két édes szívnek egymástól megválni, Mikor két édes szív egymástól megválik. Még az édes méz es keserűvé válik.” (Székely nép­dal, Bartók gyűjtése.) ÍRJ egy szociográfiai jellegű cikket a baranyai székelyek­ről, mondták a szerkesztőség­ben. Rendben van. A helyzet tulajdonképpen egyszerű, mert az ember kimegy mondjuk Hidasra, a lakosság 65 száza­léka székely, tehát a téma szempontjából ideális. Ütköz- ben esetleg a fenyvesekre gon­dol. meg az örök hóra, a rej­tett csapásokra, a titokzatos barlangokra, a keskeny, hor­padt völgyekre meg a mádé- falvi veszedelemre, ami a bu­kovinai székelyek története szempontjából döntő esemény volt, azután felírja az adato­kat: ennyi mosógép, ennyi könyv, ennyi iskolásgyerek, ennyi községfejlesztés, ennyi pedagógus, előadás, rádió, új­ság, televízió, havifizetés, né­pesség, munkaegység meg minden. Felírom, hogy Hidas, ta­nácsháza. A szoba nagy is, hi­deg is, barátsáigtalan is, dél­utánra alaposan ki szokott hülni, egyelőre nagykabátban üldögélnek, kissé tartózkodó­an. Megmelegszik, mondom. A legjobban vagyunk, mond­ják ők, azután felírom a ne­veket. ömböli József, a hidasi székelység bírája volt. tulaj­donképpen ma is az, szép szi­kár férfiarc. Lovász Gergely, 66 éves, ötvennek gondoltam, azt mondja óvatosan: jobb tíz­szer mérni, mint egyszer vág­ni, s később utánam üzent: a nevét, ha nem túlságosan fon­tos, ne írjam meg. S Dobri- bán Antal tanácselnök, övé a Húsz éve történi­Ax Űj Dunántúl irta: A Vörös Hadsereg kettős frontáttöréssel kijutott a Ke­leti tengerhez és Keletpome- rániát Danziggal együtt el­vágta a német birodalomtól. A jugoszláv hadsereg erői elfoglalták Konjicot, a néme­tek utolsó erődállását Herce­govinában. Gelden előtt egyesültek a kanadai és amerikai csapatok. Tovább tombol a Rajna birtok­lásáért indított csata. • A Pécsett állomásozó bolgár hadsereg nagy fénnyel ünne­pelte meg a szabad Bulgária megteremtésének évfordulóját. Az évforduló alkalmával ren­dezett katonai dísz-szemle ke­retében mutatkozott be a de­mokratikus Magyarország honvédseregének első pécsi alakulata. # 1018 család igényeit Pécsett kertparcellát. A családok 2893 tagot számlálnak. 200—300 négyszögöl juttatása mellett 140 holdnyi földterületet oszt ki a város. A családok egy ré­sze már e héten megkapja parcelláját. • Dombóvár felé is megindult a távbeszél őforgalom. A pé­csi postaigazgatóság értesíti a távbeszélő előfizetőket, hogv a polgári helyközi távbeszélő-'' forgalom Pécs—Szentlőrinc— Bükikösd—Hetvehaly—Abaliget —Dombóvár viszonylatban, va lamint a Pécs és Dombóvár gócpontokkal összeköttetésben álló központok között meg­nyílt. Bekapcsolták a távbe­szélőforgalomba Bezedek, Né- metmárok, Magyarbóly, Sik­lós, Villány, Vókány, Hetve- hely, Kapoeszekcső, Sásd és Vásárosdombó községeket. Az egymással távbeszélő össze­köttetésben álló postahivata­lok között a magántávírófor- galom is megindult. nagy hideg, barátságtalan szo­ba. Az irodája. — Milyen nép a székely? Cinkos, oldott hunyorítás. — Ha odadobják a sziklá­hoz. akkor odatapad, ha pedig odatanad, akkor oda is gyö­kerezik. — Hányféle telepedtek meg a bukovinai székelyek? — Ez a mi fajtánk sokfe­lé... — Hánv gverek szokott len­ni egv székely családban? — Azelőtt hat. öt biztosan. Most kettő vagv három. — Hány tanult emberük van? — Negyvenegyben a 14 ezer­ből 17 volt összesen. Most mondják, hogy ötszáznál is több. A múlt évben a hidasia­kat is megszámoltuk, maid- nem 4(1 orvos, ügyvéd, agronő- mus. Minden ... — Hogy élnek a székelyek Hidason? — Megveri az isten azt, aki rosszait mond. így általá­ban nem rossz az éghajlat a felünk fölött. — Aki három disznót vág, az rosszul nem lehet. Ha a sors megengedi, hogv hármat, aztán aki més a negyediket is elvágja, az ugye.. AZ EMBER képzeletében meffieüennek a húsz évvel ez­előtti lőcsnélküli székárkára- várok, megjelennek az első székelv jelenesek, a karaván begördül a faluba, megállnak, gyanakodva méregetik a há­zak bedeszkázott ablakait az­után tovább mennek, fárad­tan. közömbösen, mintha még mindig a németek után kul­lognának, a szekerek oldalán ott lóg a fejsze, tulajdonkép­pen az egyetlen, ami félelme­tes. mért az arcok csüggedtek és bizalmatlanok. Megjelent az Ideiglenes Kor­mány rendelete a földreform­ról. Ömböli József azonnal irt egy levelet a kormánynak; az Fszterházy-pusztára lenne szüksége a bukovinai székegy­ségnek, 52 ezer hold a dombó­vári járásban. 13 puszta. Nem sokkal később megérkezett a telepítési kormánybiztos. A székelyeknek a német Íj őrsé­gekben biztosítunk helvet, mondta. Ömböli és a kormány- biztos szekérrel jöttek át Bonyhádiéi Hidasra, 1945. áp­rilis 19. volt. — A falu esetleg megfelel­ne — mondta ömböli. Az • istensegitsá székelyek, körülbelül 80 család, már itt voltak, egyelőre ideiglenesen telepedtek meg. Ömböli, az andrásfalviak vezetője határo­zott. Azonnal elküldte, Balogh Ferencet egy kerékpáron Za­lába: induljanak el az andrás­falviak, Hidason fognak meg- teiepediji. Balogh útközben ta­lálkozott velük, a szekérkara­ván lassú bolyongással hálózta be az országutakat, rokonokat kerestek, ismerősöket, meg egy darab biztos földet, ahol meg­vethetik a lábukat. Másnap Mágocsnál egy nagy eső lepte meg őket, de ez tavaszi eső volt — Milyen falu volt Istemse-, gíts, ott Bukovinában? GAZDAGODOTT, SZÉPÜLT BAKANYA Pécs nyugati városrés* — Szép. nyesi mint Hicask csak nyílegyenes. — És Andrásfalva? — Az is szép. Három kilo« méter hosszú a Szucsáva mentén. 870 ház volt. AZ ÖT BUKOVINAI szé­kely falu neve: I-Iadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fo­gadj isten és Józseffalva. A székelyek romantikus hajlamú emberek. A századforduló ide­jén több ezer bukovinai szé­kely. mádéfalvi ivadék kiván­dorolt a tengerentúlra. emlé­küket ma is őrzi a kanadai Hadikfalva, Andrásfalva és í.s- tensegíts. — Szép, különös falunevek — mondom. — Az őseimtől úgy hallot­tam, hogy először Fogad i is­tent alakították, azután T^tki­segíts következett, majd Ha­dikfalva, meg Andrási a’-a, és csak 30 év múlva lett. Jó­zseffalva. — Ki volt Hadik András? r— Egy lovag. — Egy tábornok, — A székelyek barátja — Melyik itt Hidasén a leg­elterjedtebb székely családi név? — Negyven családfő Ömbö­li. — A legelterjedtebb a Ba­logh. — Hány lakosa van a köz­ségnek? — Több mint háromezer. — Mennyi ebből a székely? — Körülbelül kétezer. Negyvenöt után a talpra®­lás elég nehéz volt. így is* úgy is. Nyerseik voltaic és időnként talán kíméletlenek Is. Rongyosan, elcsigázva ér­keztek meg, s a sok éves« mondhatni történelmi meg­próbáltatásokért az első idők­ben mindenkivel és minden­nel le akartak számolni. Az­után lassan megnyugodtak. — Alaposan szétszóródtunk mondja Lovász Gergely —, a fogadj isteniek Bátaszék meg Vaskút környékén vannak, a hadikfalviak Véménden meg máshol, az andrásfalviak Hi­dason és Kakasdon főleg, az istensegftsiek pedig Bonyliád környékén. — Nem vágyódnak vissza? Meghökkennek, furcsán néz« nek rám. — Az öregek biztosi TAVALY MÁJUSBAN 42 székely útra kelt Romániába, Bukovinába, közöttük 18 hi­dasi. Kétézerhatszáz kiloméíe= rés társasutazás volt, útirányt Erdély, Bukovina, Moldova 3 persze az „eredeti” Hadikfal­va, Andrásfalva, meg a többi. Minden teljésen megváltozott, a székelyeket 1941-ben telepí­tették át Magyarországra, az­óta eltelt egy negyedszázad., Az autóbusz megállt a falu­ban, a székelyek kiszálltak.; nézelődtek, keresték a rég? házakat, ide-oda topogtak, az. tán volt aki csak a cement“ kútról ismerte meg: ott volt a háza, ma új ház van a he­lyén. — Volt aki ottmaraöt vol­na? — Egy sem. A honvágy meg­volt, ott születtünk, volt aki­nek ki is esett a könnye, do­hát ... Pontosan, évszám és név szerint ismerik a mádéfalvi székelység történetét, az öre­gek ebben a történelembe:" halálos komolyan vesznek minden mozzanatot, a fiata­loknak már lényegesen keve­sebb problémát okoznak ezek a momentumok. Az idősebb nemzedék nosztalgiája? Is. 1764 január 6-án volt a má­défalvi veszedelem. 130 évem át vándoroltak, szenvedtek, hitegették, majd becsapták őket, gyökeret eresztettek a sziklákba, azután újabb szik­lák következtek. Végül pedig a föld, itt Baranyában, Tol­nában, a föld, amit úgy sze­retnek, mintha a testvérük volna. LELXARSZERŰEN leírtam az adatokat: munkaegység, te­levízió, átlagjövedelem, meg minden. Egyelőre elteszem ezeket a számokat, ami ugyan is azt a szociográfia jellegű írást illeti: a helyzet nem is olyan egyszerű, mint egy ma­tematikai feladvány. De pil­lanatnyilag nem is ez a fon­tos. Azt mondjáa: „így álta­lában nem rossz az éghajlat a fejünk fölött.” Ez a fontos, és ez a megnyugtató. (Thiery) I í

Next

/
Thumbnails
Contents