Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

1963. FEBRU4R Sít 4 napló Kapunyitás a világpiacra A Kesztyűgyár és TANNIMPEX közös anyagi érdekeltsége Országos jelentőségű kísérlet Pécsett Eddig is együtt dolgozat? a külkereskedelem és a termelő üzemek. A gyárban megter­melték az árut, a külkereske­delmi szervek pedig eladták. A siker mindkét oldal mun­kájának az eredménye volt. De az eredményességet nem egyformán értelmezték. Nem biztos, hogy ami az egyiknél ösztönző volt, az a másikat serkentette. A gyáriak csak a saját kapujukig láthattak, a külkereskedelem viszont a kapun kívül állt A külke­reskedelmi vállalatok szinte „felettes mérvéi” voltak az üzemeknek, ök határozták meg a tennivalókat, mégpedig úgy, ahogyan a saját érde­keik diktálták. Az üzem is „hajtotta a magáét", ahogyan az ő érdekei követelték. Ezek a nézeteltérések legegyszerűb­ben a közös anyagi érdekelt­séggel szüntethetők meg A feladat tehát összehangolni a külkereskedelem és az Ipar anyagi érdekeltségét Ebben a kísérletben vesz részt a Pécsi Kesztyűgyár és a TANN1M- PEX Bőr- és Szőrme Külke­reskedelmi Vállalat. Mit vállait • TANNIHPEX? A két vállalat megállapo­dást írt alá, amely szerint a kesztyűgyárat állandóan tá­jékoztatják a piaci lehetősé­gekről, a piacokon elérhető árakról, a kiadott árjegyzé­kekről és az egyes piacokon alkalmazott eladási politiká­ról. A tájékoztatás tonnája különféle: megküldik m uta- zási jelentéseket éa meghív­ják tárgyalásaikra a gyár képviselőit: Hogy a gyár megfelelően tudjon kalkulá­ciót végezni, rendelkezésére bocsátják az egyes cikkek tő­kés viszonylaté export te tan- port devizaárát A külkereskeddMÍ vdüalat továbbra is szem dőlt tartja azt a kereskedelmi elvet, hogy minden vevőt kiszolgál, még akkor is, ha annak az Igénye kis szériára karlétoaódtk, de mégis jobban figyelembe ve­szik a gyár lehetőségeit éi a sorozatgyártásra Irányúié tö­rekvéseit A birtokba kerülő rendeléseket Időben a gyár rendelkezésére adja, hogy ez­re! könnyítsen a gyártáster­vezésen és aa anyagbmamte sen. Mivel ti kSlkerastedelnd szakemberek állandóan figye­lemmel kísérik a piacon meg­jelenő konkurrensek eladási tevékenységét, erről a gyárat rendszeresen tájékoztatni fog­ják és a lehetséges legmaga­sabb eladási árat érvényesítik. A külkereskedelmi vállalat lehetőséget nyújt a gyár dol­gozóinak, hogy a külkereske­delmi munkába tüzetesebben betekinthessenek s ennek ér­dekében folyamatosan ellátják a gyárat a tőkés piacon futó mintákkal. Él a Kesztyűgyár? A Kesztyűgyár magáévá te­szi a devizahozam növelésével kapcsolatos népgazdasági ér­deket, s munkáját ennek az elsődleges célnak a szemelőtt tartásával végzi. A piaci hely­zet alapján gyorsan átcsopor­tosít. A választékbővítés és gyártmányfejlesztés érdekében az eddigiénél fokozottabb mértékben törekszik új mo­dellek készítésére. Az anyag- beszerzés terén szoros együtt­működést alakít ki a külke­reskedelmi szervvel, hogy a devizagazdaságosság elve a legnagyobb mértékig érvé­nyesüljön. A késztermékek exportja terén ugyancsak jobb lesz az együttműködés, a gyár figyelemmel kíséri ter­mékeinek útját a vevőkig és elemzi a menetközben tapasz­taltakat, vállalja a munkaigé­nyesebb termékek gyártását is, ha azok növelik a deviza­hozamot, vagy csökkentik az exportot. Megpróbálják az Im­portanyagokat hazai nyers­anyaggal helyettesíteni. Közösen vállalják Hamarosan létrehoznak egy közös intézőbizottságot, amely a kooperációból eredő közös teldatatokát elvégzi * ké* vál­lalat által készített ügyrend alapján. A két vállalat a piaci igényeknek megfelelő időszak­ra export, illetve import szál­lítási szerződést köt A jelen­tősebb szerkezeti változásokat (új piacok beindítása, új cik­kek bevezetése, a kiadott ár­listától való jelentősebb elté­rések) a külkereskedelmi vál­lalat a Kesztyűgyárral közö­sen határozza meg. Az Importanyagok vásárlá­sát az árak elemzése alapján közösen mérlegelik és dön­tenek az átvételt illetően^ Minden dolgozd érdekeltté vélik Az eddig elmondott válla­lások és tervezett Intézkedé­sek valószínűleg Jelentős ered­ményekhez vezetnek majd, de kérdés: a gyár kollektívájá­nak érdekeltsége hogyan je­lentkezik. A gyár Igazgatója elmondta, hogy az anyagi ér­dekeltség közös: a devizaho­zam emelkedése a lényeges, amelynek mértékétől függ a gyár dolgozóinak a nyereség- részesedése és a külkereske­delmi dolgozók prémiuma. Ebben az esztendőben 1 millió 680 ezer pár kesztyűt készítenek, ■ ebből 1 millió 250 ezer párat kívánnak kül­földi piacokon eladni. A kí­sérlett esztendőben az együtt­működéssel párhuzamosan a gyár nagyobb önállóságot Is kapott. Részükre csak három tervszám a kötelező: az átlag­bér, a belkereskedelem és a baráti országok rendelése, va­lamint a beruházás összege, Eszközeikkel, lehetőségeikkel úgy gazdálkodnak, ahogyan a legjobbnak vélik és a külke­reskedelmi szükségletek igény­lik. A legfontosabb hajtóerő: tartani a piacot és a lehető legjobb árakon eladni. így feltehető olyan helyzet is, hogy nem teljesítik a mennyiséget, de mégis ered­ményesen dolgoznak, mert jö­vedelmezőségük emelkedett. Minden 100 000 devizaforint többletbevételből a gyár, il­letve a külkereskedelem 55 000 forintot kap, amely a dolgo­zók nyereségrészesedésében realizálódik év végén. így válik érdekelté minden dol­gozó. Fe!elősiégtel}et munka A kísérleti esztendő a gyár minden dolgozójától színvona­lasabb tevékenységet Igényel. Izgalmasabb, szebb, de fele­lősségteljesebb lesz a vezetők munkája Is. A pécsi gyár ve­zetői szívesen vállalták e megbízatást, lehetőségük nyí­lik arra, hogy tovább tekint­senek, mint a gyár kapuja, hogy maguk is világosan lás­sák: érdemes-e ott eladni, ahol eladnak és érdemes-« ott vásárolni, ahol vásárolnak. Eddig csak dolgoztak: telje­sítették, vagy nem teljesítet­ték a tervüket. Ezentúl har­colni Is kell: Izgalmasan a piacokon, a konkurenciával, keresni az olcsó nyersanyagot és a magasabb eladási ára­kat, Saedagfc István „Mohácsért“ jelvény a társadalmi munkásoknak Mohán város la­kossága as elmúlt évben 879 000 forint értékű társadalmi munkát végzett Utak épültek, par­kokat virágos! tet­tek, | kandalok SÍ 000 forint, míg s jenyeiek 12 000 fo­rint értékű munká­val Járultak hozzá villamoshálózatuk kiépítéséhez. Társa, dalmi munkában hozták rendbe a strandot, a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának dolgozói a városi bölcsödé bő­vítésének tervezését végezték társadal­mi munkában, a ta­nulók az iskolájuk csinosításánál mint­egy 140 000 forint értékű munkát vé­geztek. Több mint 120 000 forint érté­kű munkát teljesí­tettek a régi sport­telep rendbehozásá­nál, az új ko6árlab- dapálya építésénél. A Mohács városi Tanács ebben az esztendőben is szá­mít a lakosság se­gítségére: mintegy 658 000 forint érté­kű társadalmi mun­kát terveztek. Utak, parkok rendezése szerepel a tervben, a sárháti művelődé­si ház környékének a rendezése, az áj piactér földrende­zése, a vásártéri sportpálya tovább alakítása. A városi tanács végrehajtó bizottsága a társa­dalmi munka foko­zottabb megbecsü­léséért to jutalma­zására a megyei ta­nács által rendsze­resített emlékpla- ketten, oklevele­ken és emlékla­pon kívül „Mo­hácsért* feliratú jelvényt rendszere­sít, amelyet minden mohácsi dolgozó megkap, aki 50 óra társadalmi munkát védett Hatvanéves házassági ér­forduló! Mihez lehetne hason­lítani, mivel lehetne méltatni a legőszlntébben? Komolyta­lan lenne, ha az ötös Ikrek szenzációjához sorolnám, g túl ünnepélyes, ha így monda­nám: az örök hűség szimbó­lum­ok ketten nem csinálnak Ilyen gondot belőle: Hát meg­értük és kész, Holnap már túlhaladjuk, holnapután ta­lán el is feledjük. Más gondja is van az embernek, mint a jubileum. De másként hang­zik, amit mondanak, s megint másképp, ahogy cselekszenek. Mást mutat az ünneni öltöz­ködés. Mari mamának mind­untalan abba kell hagvnia a ? - dolgát, mert Józsi bácsi folyton szólongatja. — Ez a nyomorult gomb Pályaválasztási gondola A kérdés így hangzik: mit csináljon az a közel kétezer lány, aki nem tanul tovább középiskolában és ipari tanú ló iskoláikba sem jut be? Pé­csett és Baranyában ugyan-s így alakulnak a számok: Pécsett mindenki el tód helyezkedni A városban 848 lány végzi el nemsokára az általános is­kolát, további 473 pedig a különböző pécsi középiskolá­ban érettségizik. Belőlük mint­egy hatszázam jelentkeztek középiskolai, illetőleg 269-en egyetemi vagy főiskolás to­vábbtanulásra. Feltéve, hogy mindegyiket felveszik, utánuk mindössze 452 pécsi lány ma­rad az illetékes munkaügyi szervek gondja. Közülük 2513- an jelentkeztek ipari tanuló­nak. Csakhogy ebből csupán 128 nyerhet felvételt. Az 500- as intézet például mindössze 5 híradástechnikai műszerészt, két-két porcelánkorongost, gyermekruha-ezabót, ciuőfel- sőrész-készítőt vagy könyvkö­tőt kezdhet el az idén taníta­ni a lányok közül, és csak 18 női szabóra, 10 női fodrász­ra, 5 férfi szabóra, egy férfi fodrászra és 3—8 férfi és női fodrászra illetőleg fényképész­re van szükség. Egyedül a ke­reskedelmi és vendéglátóipari tanulóm tézet biztat, ahol az idén le sok lányt, több mint hetvenet vesznek majd fel, s ez a felvett létszámnak több mint a fele lesz. 151-en jelen­tették be, hogy közvetlenül az iskola után szakképzettség nélkül munkahelyet kapnak. Ebből 119 érettségizett lány. Végül tizenheten otthon ma­radnak a háztartásban segítő családtagnak. A fennmaradó másfélszázat remélhetőleg „felszívja” a 45 lányt váró ápolónőképző, a 40 jelentkező­re számító szülésznőképző is­kola és a 120 főnyi kerettel rendelkező gyors- és gépíró is­kola. Igaz, ezek a szakisko­lák nemcsak a pécsi, hanem a baranyai lányok igényeit is hivatottak snolgálni. Bti lényt led eüielyeiei i BtnYttei A megyében ennél rosszabb a helyzet Az általános isko­lákban több mint kétezer lány végez. Ebből a középiskolák ba mintegy 800-at vesznék majd fel A két egészségügyi, valamint a gyors- és gépíró iskolába Jó, ha 50 jelentkezik. A megyében folyó mezőgaz­dasági szakmunkás-képzésbe pedig ac idén pontosan 125 lányt lehet bekapcsolni. így tehát 900 baranyai lánynak volna helye, $ 1265-en marad­nak foglalkozás nélkül. Ezt a számot azonban növeli a kő­A lánykérdés zépiskolát végzett de egye­temre fel nem vett lányok szá­ma. Végső soron tehát másféj- ezer lányról van szó, akiknek továbbképzésére nincs hely Kétharmaduk mezőgazdasági család gyermeke, egyharma- duk pedig iparos, értelmiségi vagy egyéb család tagja. A falu jelenlegi életkörül­ményei szerint még nem olyan tragikus, ha a kislány nyolc általános után otthon marad a háztartásban segíteni, eset­leg nyáron, vagy máskor is segítő családtagként a tsz-ben dolgozgat, A félezer nem pa­raszti családból származó Ián» azonban súlyos gondot jelem a megye munkaügyi szervei­nek. Hogyan alakn!t ki ez a helyzet? Pécsett és Baranyában az ipartelepítések alkalmával sem vették figyelembe, hogy a bányában, gépgyárban dol­gozó férjek felesége részére könnyebb, a női alkathoz al­kalmasabb munkalehetősége­ket kellene teremteni. így az­tán lassan olyan furcsa hely­zet alakult ki, hogy egyes pá­lyák teljesen elnőiesedtek. En­nek egyik tipikus példája a kereskedelem és a pedagógus- pálya. A könnyűipari üzemek hiánya okozta azt is, hogy ma már szinte könnyebb felvételi nyerni az orvostudományi egyetemre, mint kozmetikus tanulónak. A munkaügyi szervekre te­hát súlyos örökség nehezedik S ez az örökség lényegesen súlyosabb a megyében, mint a városban. Pécsett — amenv- nyiben a városi tanács v. b. munkaügyi osztályának gond­ját a vállalatok segítő szán­dékkal igyekeznek megoldani. — elképzelhető, hogy egyálta­lán nem, vagy csak alig ma­rad az idén végzett lányok közül valaki kereső foglalko­zás vagy tanulási lehetőség nélkül. A munkaügyi osztály ugyanis azt kérte a vállalatok­tól, hogy esetleges létszámfej­lesztési tervük végrehajtását a tanév végére tegyék, s így segítsenek a frissen végzett diákokon. De szükség van az osztály azon elhatározásának a következetes és szigorú vég­rehajtásához is, hogy ellenőr­zik a vállalatoknál: a munna- ügyi szervek engedélye alap­ján vették-e fel azokat a dol­gozókat, akiknek a felvétele engedélyhez van kötve. Munkaailfa'ntat teremtenek a lányoknak A megyei tanács munkaügyi osztálya a hasonló Intézkedé­sei mellett egy nagyszabású és radikális tervet akar vég­rehajtani. Először is a me­gyében. azonkívül járásodként megszervezték a munkaügyi társadalmi bizottságokat — Ezeknek hivatalosan március elsejéig kell megalakulni ik. A második negyedévben ve­dig már — többek között — minden egyes munkahelyen felmérik, melyek azok a mun­kakörök. amelyeket nők Is el tudnának látni, de most fér­fiakkal töltik be. Utána ké­sőbb kidolgozandó adminiszt­ratív eljárással kívánják el­érni. hogy ezekben « munka­körökben a férfiakat lassan lecseréljék a nőkkel. így Dói­déul az építőiparban sott olyan munka van. amit könv- nyen kezelhető géppel végez­nek. tóiát egy nő te kények1 mesen ellátja. Ezenkívül S3 nagy budapesti gyárral kere° sik a kapcsolatot Azt szeret­nék megszervezni, hogy bizo­nyos könnyű alkatrész-össze­szerelési munkákat adianak ki úgynevezett bedolgozó lányok­nak, asszonyoknak. Baranvá® ban csak átvételi helyeket lé­tesítenének, ahová bevinnéíő az elkészített, összeszerelt al­katrészt. így a nők otthoni háztartási munkájukat te kö­tetlenül végezhetik a nekife legiobban alkalmas időben Déldául egy T-dugó összesze­relése nem lenne komolyabb szakértelmet és «őt kívánó feladat. A lánykérdés tóiét kétség­telenül súlyos gond. De a beb> melő üzemek és a társadalmi szervek összefogásával gyor­sítani lehet a megoldást. Földes*? Dénes A MECSEKI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT vájártanulókat felvesz. Korhatár 14 évtől 17 éves korig, 8 általános Iskolai végzettséggel. Jelentkezni lehet a tröszt személyzeti osztályán Pécs, Déryné utca 9„ vagy levélben az 501-es Vájártanuló Intézetnél, Komlón. Aranyon túl, gyémánton innen — Ei as elátkozott cipőfű­ző . ; , Alig ért fel Mari mama a gellért, de kis vesződséggel mégis begombolja. — Ne légy ideges Jóska, nem késünk el, — és egy fá­radsággal bogot köt a cipő­fűzőn is. — Hej, nem így volt ám ez hatvan évvel ezelőtt! Tényleg, hogy is volt? Ho­gyan is kezdődött? Azzal kezdődött, hogy Gás­pár József semmibe vette a főméltóságú Nyíry Sándor honvédelmi' miniszter 1904- ben kibocsátott körrendeletét Így szólt az: „A nősülés a hadköteles kor és a harmadik korosztályból való I kilépés előtt nincs megengedve. Kivé­tetnek azok, kik az újoncállí­tásnál töröltettek vagy a har­madik korosztályba be nem soroztaítak." Na, de kötelessége volt-e Gáspár Józsefnek, hogy elol­vassa ezt a rendeletet? Neki, a szolgagyereknek? Dénes úr, a gazdája le is verte volna a derekát, ha „politizál”. Külö­nösen a „cocilista” Pécsi Nap­lótól óvta, mert abban esett leginkább szó a „strájkokról’t meg egyebekről. A nagy vasu­tas sztrájkot Is csak feléből- harmadából neszelte meg, s azt is csak olyankor, ha Dénes úr szidta a vasutasokat. Sze­rencséjére így járt a körren­delettel is, amiről úgy szer­zett tudomást, hogy Dénes úr is körülkáronkodta. lT-~—•» hiszen keresve sem talált vol­na jobb szolgagyereket Jóská­nál, na és kettővel szaporodott volna még a segítsége is. Azért, ha jó kedve volt az úrnak, nem tartotta meg ma­gának a szenzáciősabb híreket. Így tudta meg Jóska, hogy Petár szerb király azért ren- d'',t új trónt magának, mert rangján alulinak tartotta vol­na, hogy az Obrenovicsok trónját használja. Azt is Dé­nes ur mesélte/ el, hogy egy gráci vigéc hogyan szöktette meg a Kouburgi Lujza her­cegnőt Bad ElsteibőL Jóska sem hallgatta el, ő Is továbbadta csemegének. Ami­kor vasárnap ..„nőnként el-eljárogatott a zőkl utca leg­végére, ott mondogatta el a jóravalóbb históriákat. Csak a körrendeletről hallgatott, ok­kal, mert Dékány Mária aztán végképp nem kedvelte az ilyesfajta „politizálást”: Más téma fonódott, szövő­dött a húsz éves legény, a 19 éves lány vasárnap»! találko­zásain. Bátor, szép tervek, di­cséretes jövendölések, kettő­jük • erejéről, összefogásáról, p ‘áról, kertről és a kis csa­ládból, .amit ajd ők ketten nevelnek, igazgatnak saját képmásukra. t tervezgetés be azonban hiba Is csúszott El­sőnek nem a ház, nem Is a tehénke, hanem a négy legif­jabb Gáspár iratkozott fel sor­jába a szerzemények 'istáiáraj Nem bánták, dehogv 'k volna, ha az istenadták leg­al 'bb egészségben növeked­nek. Hiszen még mellettük is gyarapodott a téglánként, kvadrátonként gyűjtögetett „birtok”, mert DÄnes úr nem ■engedte el üres kézzel Jóskát: éles észt ügyes fogásokat, bői­től' tudományt '-ap tt vér '- elégitésnek, mielőtt otthagyta volna a cselédgúnyát Így t még a mesebeli le­génynél is jobban megtanu’ta, hogyan lesz a tojásbó' liba, a libából malac, a malacból ti­nó. hogy ne is sorottam to­vább a boldoguló' azidőb i útját. Legfeljebb annyit még; hogy nekik a sorrend is dup­lájára sikerült, mert ketten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents