Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-04 / 29. szám
IMS. FEBRUAR 4 } 2 napló Üveggyapot mint szemét orvos, mikor van a vacsoráid <? Közben szüntelenül fogadja a beutaltakat. Délután 4 órakor megérkezik a 70-ik, de rajtuk kívül jöhet még ötven, mert az üdülő 120 személyes. Az üdülők még a Mecsek- vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat konyhájára is bekukkantanak. Nem árt megkérdezni, ml lesz a csütörtöki menü. Azt már tudják, hogy péntektől háromféle menüből választ hatnak, délben és este. Mindezeken felül naponta friss főzeléket főznek a gyermekeknek. A Kesztyűgyár felső részének Járdáján vashulladékok és más törmelékek között teljesen jó üvcggyapot-kötcgek hevernek, l assan tönkremegy, holott másutt szükség volna rá. Sajnos, ilymódon rengeteg forint veszik el, sok kárt okoz az elhagyott használható nyersanyag, sőt alkatrészek és más építőanyagok. Nagyobb gondossággal, kevesebb hanyagsággal, sok ezer, tízezer forint megtakarítható lenne. Megnyílt a harkányi banyaszudulo Az első percekben nehéz eldönteni, mi kellemesebb a mecseki bányászok szerdán megnyílt üdülőjében: a patikaszerű tisztaság, az egész házon eluralkodó csend vagy mindkettő párosulva azzal a kényelemmel, amit az otthon nyújthat. Fekete Andrásné mindenesetre nagyszerűen érzi magát, pedig Anikó, Ildi és Panni csakúgy sürög körülötte, mint otthon. — Ez a fizetéses szabadság most nekem is teljes pihenést jelent. Nem kell főznöm, takarítanom, két hétig csak a játékra meg a szórakozásra lesz gondunk. Feketééit az első beutaltakkal vették birtokukba a harkányi reumakórház volt férfi osztályából átalakított üdülőt. — Mindössze egy hete szólt a férjem, hogy van ez a lehetőség. Gyorsan szabadságot kérni a bányában, a kesztyűgyárban, elintézni az iskolával, hogy Anikó két hétre megkapja a leckéjét, becsomagolni egy öttagú család minden szükséges holmiját... S máris itt a bemutatkozás. Bemutatkozik az üdülővezető, Galambos Károly, az orvos, dr. Bencze Nándor; bemutatkoznak egymásnak a beutaltak. s végül bemutatkozik nekik az étterem, a presszó és a konvha személyzete. — Kitűnő volt kérem az ebéd — dicséri Berényi Imre és Lengyel László főztjét Csongor Árpád nyugdíjas elektrikus. — Az én koromban már nem szabad annyit elfogyasztani, mint amennyit délben elénk raktak: raguleves. sülthús. rizs, burgonya, cékla és túróslepény. Sok egyszerre a gyomornak. Kovács István aknász barátjával Túri Lászlóval tanul- mánvi szabadságukat töltik az üdülőben. 10-én teszik le első szigorlataikat a Munkavédelmi Főiskolán elektrotechnikából és villamosbiztonság-tech- nikából. A gondnoknak az első napon sok dolga akad. Percenként fordulnak hozzá: hol lehet fürödni, ki veheti igénybe a gyógyvizet, melyik a vasalószoba, mikor van könyv kölcsönzés, mi lesz az ismerkedési esten, hol szabad mosni. ki adía ki a kártyát és a társasjátékokat, hol rendel az Eltemették Zsikó Gyulát A pécs-ürögi temetőben szerdán délután nagy részvéttel temették el Zsikó Gyulát. A halottas háznál történt gyászszertartás után több száz ember — a család tagjai, volt munkatársai, barátai. ismerősei, egykori iskolatársai — kísérte utolsó útjára. A simái a Magyar Írók Szövetsége és a Jelenkor Szerkesztősége nevében Pákolitz István költő búcsúztatta az elhunytat. A temetésen képviseltette magát a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa, a Megyei Könyvtár, a Városi Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a Dunántúli Napló, a Pécsi Rádió, a Magyar Távirati Iroda és a Szikra Nyomda is. A hozzátartozók után a társadalmi szervezetek képviselői is megkoszorúzták a sírt. Módosult a postahivatalok munkaszüneti nyitvatartása Ion kívül még a 8. sz. (Pécs- bányateiep. Sétatér u. 9.), a 10. sz. (Pécsszabolcs, Baltika u. 12.), a 14. sz. (Üj-Mecsek- alja, Ybl M. u. 3.) és a Vasas I. sz. (Búzakalász u. 43.) postahivatal is nyitvatart mun kaszüneti napokon 8—10 óráig. Komlón az 1. sz. (Lenin tér 4.) postahivatalon kívül még a 4. sz. (Mánfa) és az 5. sz. (Mecsekjánosi) postahivatal is nyitva tart 8—10 óráig. Egyéb községekben lévő postahivatalok munkaszüneti napokon 8—10 óráig tartanak nyitva. A távbeszélőközpontok szolgálata azonban nem változik. A Postaigazgatóság közli, hogy a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium február 7-től kezdődően egységesen újra szabályozta a postahivatalok munkaszüneti napokon való nyitvatartásának idejét Az új rend szerint fenti időponttól megyeszékhelyeken egy postahivatal 7—21 óráig, járási székhelyeken ugyancsak egy postahivatal 8—13 óráig tart nyitva. Ahol több postahivatal van, az említett szolgálatot az 1. számú posta- hivatal tartja Komló a járási székhelyekkel azonos elbírálás alá esik. Pécsett az 1. sz. postahivata„Emlékeim a Nyugat költőiről“ Gyergyai Albert előadása a Tanárképző Főiskolán Gyergyal Albert, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Francia Intézetének professzora nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott szerdán délután a Pécsi Tanárképző Főiskolán „Emlékeim a Nyugat költőiről!” címmel. Gergely János, a Magyar Nyelvtudományi Tanszék adjunktusa, a volt tanítvány, bensőséges hangján köszöntötte az idős mestert. A sokat tapasztalt tudós intim emlékei, tárgyilagos társadalom- és irodalom-bírálatával vegyitetten, felejthetetlen emléket nyújtottak a hallgatók számára. A professzor' a Nyugat nagy — a századfordulótól a húszas évekig alkotó — nemzedékének méltatásával, művészi és emberi értékeik mérlegelésével kezdte előadását. Az inkább emberileg örökéletű alapítókról, Osvát Ernőről, Gellért Oszkárról, Hatvány Lajosról elismerő mértéktartással emlékezett. Az ő kezük alatt felnőtt, azóta irodalomtörténeti kinccsé vált nagyok személyes barátai. ifjúkorának legszebb élményei voltak. Ady Endrét egy kaposvári irodalmi est kapcsán emlegette. Elmondta: a költő „Kisvárosok őszi vasárnapjai” című versét e kirándulás emlékére, Kaposváron írta. Szeretettel beszélt a „nagy Nyugat-nemzedék” felfedezőjéről és szárnyra bocsátójáról, Osvát Ernőről, akinek révén ő is a Nyugat munkatársa lett. Kedves intimitásokat árult el Babits Mihály és Kosztolányi Dezső életéből. Mint egymással olykor szembekerülő művészeket és mint tartalmas, hivatásukért rajongó magánembereket mutatta be őket R. L RÉQI KISVASÜT HÍREK FEBRUÁR András napja. A Nap kél: 7.07, nyugszik: Hr 16.49 órakor. A Hold kél: 8.47, CSÜTÖRTÖK nyugszik 19.41 órakor. Hx úsz éve, 1945. február 4—11. között, Jaltában, a Krim félszigeten értekezletre ültek össze a három nagy- hatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vezetői. A „három nagy” megegyezett a német militarizmus és nácizmus szétzúzásában, Németország jövőbeni ellenőrzésének és megszállásának irányelveiben, a megszállási övezetek határainak kérdésében, a jóvátétel összegében, továbbá a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szer-ezete tervében. A nyolc pontba foglalt Jaltai Határozatokat közzétették, de a nyugati hatalmak nem semmisítették m-ec a nyugatnémet hadiipart, sőt támogatták annak újjáéleszt'' ét, Az NSZK-ban nemcsak szabadonbocsátották. de felelős posztokra helyezték a volt hitlerista tábornokokat és vezetőket, A határozat szellemével ellentétben azóta is olyan egyezményeket kötnek, szövetségeket hoznak létre, amelyek éppenséggel nem a világ békéjének biztosítását szolgálják. — Elkészült a Mohácsi Révátkelési Vállalat új, nagyteljesítményű kompja. A műszaki átadást február 2-án tartották. — TSrpevízmfl létesül Nagy- harsányban 2 400 000 forintos költséggel. Az építkezést még ebben az évben megkezdik. — A mecseki szénmedence bányaüzemed közül Január hónapban a pécsbányatelepi Szé- chenyi-akna érte el a legjobb eredményt Tervét 104.4 százalékra teljesítette, terven felül 1582 tonna szenet termelt. — Három új üzlet nyílik meg hétfőn, február 8-án Uj- Mecsekailján a hatemeletes „öntöttházban”. Az önkiszolgáló élelmiszer, tej-kenyér és húsbolt mindennap reggel 6- tól este 19 óráig tart nyitva. — Középiskolai kollégium nyílik Mohácson. A Kossuth Lajos utcában lévő volt általános iskolából alakítják ki mintegy 700 000 forintos költséggel. Ittas állapotban vízbefúlt Zsibőt község határában a Domolos-pusztára vezető úton lévő híd alatt január 30-án egy férfi holttestére bukkantak a járókelők. A vizsgálat során megállapították, hogy a vfzbefúlt Göncz István Domo- los-pusztai lakos. Göncz erősen ittas állapotban a lakása felé tartott a zsibóti úton. A hídhoz érve elvesztette egyensúlyérzékét és a patakba zuhant A televízió műsora 1965. február 4-én, csütörtökön: 17.10: Iskola-tv. Kémia a dolgozók gimnáziuma I. ,szt számára. Az elemek ren ’ “re és a hidrogén (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Az orvos válaszol. 18.25: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Az öntözés gépei. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Beszélgetés Manolisz Glezosszal. 20.00: Jövő hét műsora. 20.15: Klasszikusok a képernyőn. Julias Caesar. Magyarul beszélő amerikai film. 22.15: Tv-híradó. — Húszezer asztali pörgőt készít külföldi megrendelésre az első negyedévben a Pécsi Háziipari Szövetkezet. Elkészítették azokat a szövetmin‘ákat is, amelyekből a szovjet és ausztrál megrendelőik választják ki a nekik megfelelőt, Ezek gyártását az év második felében kezdik, — Az ifjúsági délutánokat újabb községekben szervezték meg a siklósi járásban. Most már a villányi és a vaiszlói KISZ-szervezet és földműves- szövetkezet is megtartja ezeket a rendezvényeket a helyi cukrászdában hetenként egyszer. — Száz holdanként 61, ösz- szesen 746 sertést hizlalt tavaly a hidasi termelőszövetkezet. — A helyes takarmányozásról tanácskozik a megye ötven fiatal mezőgazdasági szakembere február 17-én a megyei KISZ-bizottságan. Az orvos Cseng a telefon. A vonal túlsó végén egy gyermekgyógyász, szívspecialista. Azt kérdezi: — Elképzelhető, hogy egy állami gazdaságban a gyerekeknek télen is gyalog kell iskolába járniok három kilométerről? — Nem nagyon. Miért? — Van egy kis betegem, galambospusztai, most már szépen javul, járhatna iskolába, de olyan nehéz körülmények között juthatna csak el mindennap Szentegátra, hogy biztos ártana neki. Iskola pedig csak ott van. Szenteqőt ÁQBOQA!KÖZÖTT Szigetvárnál kanyarodik el az út Szentegát felé. A szigetvári útjelző tábla szerint nyolc kilométer, egy közbeeső viszont tizenegy kilométerben jelöli meg a távolságot Az út elképesztően rossz, néhol akkora sarat hordtak rá a cukorrépaszállító vontatók, hogy külön bátorság kell nekivágni. Csermajornál már az út mellett fut a keskenyvágá- nyú vasút, a puszták artériája. Ezen bonyolódik a fő közlekedés. Szigetvárra két parányi kocsiból álló rozzant szerelvényen lehet beutazni négy forint valahány fillérért. Legalábbis a múlt nyáron még így volt A puszta az út bal oldala mellett sorakozó aprócska házakkal kezdődik. Ezek már a felszabadulás után épültek. Ezek után tűnik fel az elhanyagolt park közepén trónoló egykori Biedermanr-kastély — ma a gazdaság központja —, s a meglehetősen rendszertelenül egymás mellé hányt többi ház. A sofőr egyesbe kapcsol, mert a puszta belterületén folytatódó kövesút inkább rafinált kátyúk ördögi rendszere, mint közlekedésre alkalmas terület Ai iskola Éppen szünet van, a gyerekzsivajról találok rá az iskolára. Az úton is mindenütt, pokoli sár, érthető hát, hogy a gyerekek nagy része g amicsizmában van. A parányi pedagógus szobában négy nevelőt találok, Az igazgatóval együtt egyébként összesen hatan vannak, 160 gyereket tanítanak öt tanuló- csoportban, azaz még csak két osztott osztályuk van, az ötödik és a hatodik, az első együtt jár a harmadikkal, a második a negyedikkel, a nyolcadik pedig a hetedikkel. A 160 tanuló közül 45 gyerek a három kilométerre lévő Galambos-pusztán, 10 az öt kilométerre lévő Kárász-pusztán lakik. — Ezek a gyerekek hogyan jönnek iskolába? — Lóréval — mondja valaki s kis szünet után hozzáteszi: — Többnyire. — Mit jelent ez a többnyire? — Azt, hogy a gyerekek nagyon sokszor elkésnek, van úgy, hogy gyalog jönnek, mert nincs lóré. A hazaszállításuk is bonyolult, néha csak négyöt óra felé érnek haza. Amíg nem indul a lóré, kint fagyos- kodnak. Rendszerint a gyerekek be- és hazaszállítását egyéb feladatokkal is összekötik, bevásárlással, néhány dolog szállításával. Ilyenkor aztán néha nem jut hely, s ha jut is, kényelmetlen, bár a kényelem is azt jelenti, hogy a gyerekek nagy része a lőrén állva teszi meg az utat, mert különben nem férnek el. De még ez is jobb a semminél. Valaki még hozzáteszi: — Én már elég régóta vagyok a pusztán, azóta a vezetőség is sokszor változott, de úgy érzem a tej- meg az abrakszállítás mindig fontosabb volt, mint a gyerekek. Elmondják még azt is, hogy egy hete értekezletet tartottak Galamboson s az új üzemegységvezető, Salamon János megígérte, hogy a gyerekek szállításáról gondoskodni fog. Azóta nincs is baj, rendesen beérnek mindig, • Két lány Mondom, hogy szeretnék két gyerekkel is beszélni. Egy galambosival és egy kárászi- val. Bakos Erzsi hetedik osztá- lvos, az édesapja brigádvezető Galamboson. — Jöttél-e már a télen gyalog iskolába? — Igen. — Miért? — Mert néha a lovaknak máshol kell dolgozni a gazdaságban, egyszer-kétszer meg azért, mert jobb idő volt °s nem akartunk elkésni. Mert van egy gyalogút is Galambosig, az sokkal rövidebb. — Van olyan, aki nem jön iskolába, ha nincs lóré? — A kicsik közül egypár. — Hazafelé mindig pontosan indul a lóré? — Most egy hete, igen. — És azelőtt? — Azelőtt nem. Néha sokat kellett várni. — Hol várakoztatok? — Kint a végállomásnál. — Miért nem itt az iskolában? Itt meleg van. — Azért, mert sohasem lehetett tudni, mikor indul a lóré. — Mindig megvár vaia- mennyiőtöket? — Igen. Az ritkán fordult elő, hogy nem. Szabó Angéla nyolcadik osztályos, az apja állatgondozó. Kárászon laknak. — Mennyi idő alatt ér ide veletek a lóré? — Egy óra alatt, körülbelül. — Gyakran elkéstek? — Igen. És még gyakrabban nagyon későn érünk haza. — Hánykor? — Négy-öt óra felé. — Miért? — Mert a léré mást is visz, beteget, abrakot meg külön1 i i
