Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

február «. napló A fizetés egynegyede 165 millió forint juttatás a Mecseki Széntrösztnél 'Ás év régi mérlegben min­den számjegynek, adatnak megvan a maga szigorú he­lye. Ezernyi csatornán fut­nak be a tények, amelyek számokká változnak. A szá­mok szigorúak, de őszinték is. Közölnek velem egy ada­tot a Mecseki Szénbányászati Trösztnél: a múlt esztendő­ben munkabér címén kifizet­tek 584 millió 789 ezer fo­rintot. A dolgozók létszáma jóval több tízezernél. HűsfyinVoni és nyereségrészesedés A munkabér összege — így önmagában — nem sokat mond még. Hanem itt a kö­vetkező: a tröszt ugyancsak a múlt esztendőben, a mun­kabéren kívül közvetve és közvetlenül kifizetett még a dolgozók részére 165 millió forintot. Tehát a munkabér összegének több mint egyne­gyedét juttatásként. Ez az összeg nem ajándék, hanem jogos juttatás. 57 millió 881 ezer forintot fizettek ki múlt évben hűség- jutalom fejében és ahogy Bachmann Mátyás főkönyve­lőtől tudom, erre az eszten­dőre körülbelül hatvannégy milliót terveztek. A hűségju­talom évről évre növekszik, mivel a kifizetett összeg egyik alapja a munkában eltöltött idő. A nyereségrészesedés 17 219 006 forint volt A ha­gyományos juttatásokhoz tar­tozik az illetményszén. amely­nek értéke 30 millió forint. A bányamunka eszi a ruhát s ez tükröződik abban a meg­lepő adatban, miszerint a tröszt egy év alatt több mint 11 millió forintot költött mun­karuhára, — felső és alsó ru­hára, csizmára, egyebekre. Hipermodern mon'ásszálldk A tröszt pécsi és komlói aknáira naponta több ezer ember utazik a környező fal­vakból. A dolgozók megvált­ják a kedvezményes bérletet, de a „kedvezményt” már is­mét a tröszt fizeti s így a munkásszállításra fordított összeg 1964-ben pontosan 16 millió 724 ezer forintot tett ki. Akik pedig a munkásszál­lásokon laknak, nos, az sem olcsó mulatság a tröszt szá­mára. Mert a szállókon lakó bányászok havi rezsi költsége — étkezés, fűtés, világ'tás, la­kás, egyebek — nem több négy-ötszáz forintnál, viszont a trösztöt a munkásszállók fenntartásának költsége — tehát szintén az étkezési hoz­zájárulás, fűtés, világítás, sze­mélyzet stb. — terheli, 8 mil­lió 112 ezer forint erejéig. De ez csak a fönntartás, hiszen a szinte hipermodern, nagyon szép és kényelmes komlói, il­letve meszes! munkásszállók létesítésének költsége több­száz millió forint volt. Vala­mit meg kell itt említeni. Emlékezetesek még a hajdani rosszhírű legényszállások, a gyakran hideg, még gyakrab­ban víznélküli tömegszállások, az örökké cserélődő lakókkal. Ma már összehasonlítási alap­ként is csak emlékeinkben él. Érdemes visszaemlékezni a negyvenhét-negyvennyolcas évek közétkeztetésére, az „egy- tálas” ebédekre, amelyet kon- dérból bádogbögrékbe mertek, és elfogyasztható volt akár a faltövében ülve, akár a lá­dára kuporogva. Kevesen vet­ték igénybe, mert megalázó volt. Ma pedig... a tröszt ebédhozzájárulás címén a fi­zikai és értelmiségi dolgozók részére egy esztendő alatt 8 millió 516 ezer forintot fi­zet ki. Mert azt mindenki tudja, hogy nem három- négy-öt forintba kerül az az ebéd, amit az üzemi étter­mekben az asztalra tesznek. üdültetés A juttatások ezzel még nem zárultak le. Közismert a bá­nyászsportkörök működése. Akár az NB I-es vagy NB Il-es labdarúgócsapat, vagy az NB I-es kézilabdacsapat tevékenységét kíséri figye­lemmel az ember, az eredmé­nyek szépek. Azonban a sport­hoz is pénz kell. A sportmoz­galomnak is van „rovata” az év végi mérlegben, miszerint a múlt évben közel 1 millió forintot fordítottak csupán a működéshez szükséges támo­gatás címén. A kulturális költségek megoszlanak a tröszt és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa között, de a tröszt így is több mint félmilliót tervezett erre a „rovatra”. Ezt az összeget fel is hasz­nálták. Nemrég készült el a Borbála-telepi művelődési ház felújítása, hasonló munkála­tokat végeznek jelen pilla­natban Vasason is. A felso­rolásból nem maradhat ki az üdültetés sem, hiszen 952 ezer forintot fizettek ki a múlt évi üdülési hozzájárulás fejé­ben, de ez csak kis hányad, mert Harkányban éppen a napokban adták át a bányász­I üdülőt, amelyre a tröszt 3,5 milliót fordított A termeléssel összefüggő juttatások ugyancsak komoly összegek. A tröszt ösztöndíja­sait akikből mérnökök lesz­nek, a múlt évben 300 ezer forinttal támogatta. A mecse­ki szénmedencében is — im­már hagyományosnak mond­hatjuk — évről évre lezajla­nak a különböző jellegű mun­kaversenyek. A SZOT ván­dorzászlójáért folyó verseny során 1 millió 107 ezer forint jutalmat osztottak ki a leg­jobbak között a múlt eszten­dőben. Ezenkívül 902 ezer forintot osztottak el azon mű­szaki és fizikai dolgozók, bri­gádok között, melyek termelési célfeladatokat teljesítettek. A szakma kiváló dolgozója cí­mek elnyerése Is anvagí dotá­lással Járt, ami 924 ezer fo­rintot Jelent, de ezenkívül még egyéb nagyszerű teljesít­mények Is jutalmazás alá ke­rültek 1 millió forint érték­ben. I ié iránira záloga A felsorolásban csak a főbb tényszámokaf rögzítettem. Min denképpen figyelemre méltó azonban az a legtagadhatatlan valóság, hogy általában a tröszt egv dolgozója kereseté­nek legalább egynegyedének megfelelő összeget kap a föntebb említett módon. S eh­hez végezetül még annvlt: a Mécseid Szénbányászati Tröszt egy főre eső évi termelési ér téke 101 640 forint. Nem kevés. Szép szám er­de a juttatások zálogaként nö­velhető, még akkor is, ha — mondom —, ezeknek a Jutta­tásoknak egyszerűen meevan a jogalanluk, tehát hálára senkit sem köteleznek, csupán még jobb munkára. Rab Ferenc Virágzik a hóvirág 3 IdtvárásVIentís Várható Időjárás csütörtök estig: felhőáivonulások, több helyen, — főként a Du­nántúlon átfutó havazás. He­lyenként élénk északnyugati, északi szél. Hideg Idő. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4—mínusz 9 fok között, néhány helyen egy-két fokkal mínusz 9 fok alatt, a legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön mí­nusz 1—plusz 3 fok között. . Iflpgpp Foto: Erb János Az elmaradt kommunális és járulékos beruházások pótlását sürgeti Komló Fontos kérdésekről, a Táros. építés helyzetéről tanácskozott szerdán Komló tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülé­sen részt vett Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke, Pozsgay Károly, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főmér­nöke, továbbá a Vízügyi Igaz­gatóság képviselője is. i Komló, a mecseki szénme­dence fiatal ipari központja az elmúlt másfél évtized alatt sokat kapott az államtól. Az egykori kis faluban több mint ötezer korszerű, új lakást, kór házat, rendelőintézetet, iskolá­kat, óvodákat, s számos egyéb létesítményt emeltek. Idén is újabb 274 lakást adnak át az A vajsz!ói vadász hűséges kísérője egy kutya és egy őz Különös társaságban szokott elindulni szokásos cserkésző útjaira Lovas Béla, a vajszlói erdészet körletvezető vadásza. Egy kutya és egy őz ballag utána békés egyetértésben. A Tomi névre hallgató értelmes magyar vizsla és a Mid névre keresztelt szelíd őzsuta régi barátok. A fiatal őz 1962 nya­rán került a vadázházba; ma- gárahagyottan találták az egyik közeli erdőben. Előbb cuclieüvegből szoptatták, ké­sőbb kukoricadarát és lucer­naszénát adtak neki, majd amikor felcseperedett, szaba- don engedték. De nem ment el véglegesen. Azóta hol a közeli erdőben él, hol a va­dászházban, amelynek hátúL só udvari kapuját állandóan nyitva tartják Mid kedvéért. A szinte háziállattá szelídült 1 őz pontosan tudja, hogy Lo­' vasné mikor eteti a tyúkokat, akkor ö is betér az udvarba és együtt eszik velük. Nem­rég „udvarlója’’ akadt, de az őzbak csak a kapuig merte elkísérni és bizonyára csodál, kozva nézte, hogy a ház lakói és a házat őrző kutyák milyen nagy örömmel fogadják a párját. Még furcsább a hely­zet. ha Lovas Béla az erdőben találkozik vele őzek társasá­gában. Szólítani szokta, mire Mid azonnal otthagyja a töb­bieket és hozzászalad. Társai ilyenkor szinte megkövültén nézik a számukra érthetetlen barátkozást. Mid különben anyai örömöknek néz most elébe és valószínűleg Lovasék- nál fogja világrahozni a gi- dáját. Ezért a vadász kicsiny „szülőszobád’-t készít majd a számára. böző dolgokat a boltból, s ké­sőn indulunk. — Gyalog szoktatok Járni? — Télen nem. Csak egyszer, mikor eltört a szánkó és ak­kora volt a hó, hogy a lóré nem tudott eljönni. Ehhez még csak annyit: — a gazdaságnak csupán nyitott lőréi vannak, a gyerekek a legrosszabb Időben is ebben kénytelenek közlekedni. Eső­ben, fagyban, hóban. Az iskolán fúl Ha valakinek támogatásra van szüksége, akkor az a du­nántúli puszták népe. Még akkor is, ha nincsenek már közös konyhák, jóval keve­sebb a földes szoba, s ha többre is telik a fizetésből. Nem tudnám hirtelen meg­mondani, hogy miben van szükség legnagyobb segítség­re. Az azonban biztos, hogy a legfontosabb „segítő eszköz’’ az iskola. Az itteni pedagó­gusok azt mondják, sikerült már az iskolából néhány gye­reket középiskolába küldeni; két éve az a probléma is mi­nimálisra csökkent, hogy a gyerekek nem járják végig a nyolc osztályt. De akadnak még családok nyolcan-tízen egy szobában, sok még az egészségtelen lakás. Az elma­radottság, a szellemi nyomor bástyái még nem dőltek le mindenütt. S ennek annyi összetevője van a járhatatlan utak tói kezdve az iskolábajá- rás feltételeiig, hogy nehéz volna elsorolni, Miről panaszkodnak Szente- gáton? Arról, hogy megszüntették a kisvasúti járatokat, mert a pá­lya elavult, életveszélyes rajt a közlekedés, a busz drágább is s a menetrend olyan, mint­ha a pusztaiak bosszantására találták volna kt. Arról, hogy itt évekkel ezelőtt épült utol­jára járda — az is feketén, csak azért, mert az akkori gazdasági igazgató inkább „csalt”, mintsem elnézze a ré- mületes sarat. Arról, hogy a tavalyi hu­szonkét elsős közül legalább tíz még életében sohasem fo­gott ceruzát, mikor először jött iskolába. Nincs óvoda. Tárgyaltak ugyan róla, aztán abbamaradt az egész. Kárászpusztán csak másfél éve van villany, az épületei majdnem érintetlenül ugyan­olyanok, mint a grófi birto­kok idejében. Azért, mert ez a puszta éveken keresztül vándorolt egyik szerv kezéről a másikéra s rövid gazdálko­dása alatt egyikük sem fordí­tott rá gondot, hogy itt tu­lajdonképpen emberek lak­nak. Nincs pénz, nincs pénz, nincs pénz! A főkönyveié A gazdaság főkönyvelőjét régebb óta ismerem. Egyenes, kicsit magábazárkózott em­bernek gondoltam minőig, s azt hiszem, olyan is. Hat éve dolgozik itt, Kis Péternek hív­ják. — Tud az Iskolások bejá­rási problémáiról? — Nem, sohasem foglalkoz­tam vele. — ön itt lakik a pusztán? — Igen. — Vannak Iskolás gyerekei? — Igen, kettő. — Van a gazdaság vezetői között olyan, aki nem itt la­kik? — Igen. Az Igazgató Pé­csett, a főagronómus most köl­tözik be Szigetvárra, a főmér­nök Bolyban lakik. — ön szívesen lakik Itt? — A fene se tudja..• Kicsit gondolkozik, majd vá­ratlanul 6 kérdez: — Tudja, mennyibe kerül nekem, ha be akarok menni Pécsre színházba? — Mennyibe? — Legalább száz forintba. Pedig akkor még a szállás­költséget nem is számítottam. Mert ide eljutni éjszaka lehe­tetlen ... Ezt csak úgy mon­dom. — Nem gondolja, hogy az Itt lakó emberekért a gazda­ságnak sokkal többet kellene tenni? — De. Azt hiszem, Igen. Bár egypár adatot tudok mondani. Amit felsorol, örömmel tölt­heti el az embert 1961-ben egy 10 lakásos házat újitottak fel, 62-ben másik 10 lakásos házat s még egy sort később. Jelenleg 26 egy- és 13 kétszo­bás átépített lakásuk van. Va­lamennyi fürdőszobával. — Mindezt felújítási keret­ből, Kétmilliót költöttünk négy év alatt lakóházakra a közben a gazdasági épületek­re egy fillér sem jutott Pe­dig vannak Ö6szedűlőfélben levő istállóink ... Ebben az évben nem is tudunk a lakó­házakra költeni semmit. Nincs rá pénzünk. — Kárászpusztára se? — Mondom, egy vas elő­irányzatunk sincs. A párttitkár ésoz igazgató üntereiner Mátyás nem rég­óta lakik Szentegáton. ö a párttitkár, tulajdonképpen ezekkel az ügyekkel ő foglal­kozik legtöbbet hivatalból is. — Az iskolás gyerekek szál­lításáról volt szó taggyűlésen is. Azt hiszem, a késés és a lőrék elmaradása nem rend­szeres. Akkor meg is beszél­tük, hogy megpróbáljuk lehe­tőségeinkhez képest legjobban megoldani. Az igazgató, Orosz Mátyás azt mondja, hogy hozzá ezek a panaszok még sohasem ju­tottak el, pedig elég gyakran találkozik pedagógusokkal. — Bár nem hiszem, hogy ez rendszeresen így volna. A pe­dagógusok nyilván túloznak. Persze ezzel együtt is tudom, hogy a bejáró gyerekeknek nem a legfényesebb a helyze­tük. Mostanában a gazdaság is főképpen lóréval végzi szállí­tásait, mert ezen a csapadé­kos, mély talajon ilyenkor as utak Járhatatlant k. Igaz, hogy az iskolásokat szállító lőrék más megbízatást is kapnak néha, de hiszen a gazdaság nem tarthat több pár lovat és néhány embert kizárólag az iskolások szállítására. Nincse­nek ilyen anyagi helyzetben. A lórék gyakran kisiklanak s várakozniok Is sokat kell, mert csak egy sínpár van és ezen meglehetősen nagy for­galom bonyolódik le oda-visz- sza. — Ami tőlünk telik, min­dent megteszünk — mondja Orosz Mátyás —, talán még fedett kocsikat is tudunk sze­rezni a gyerekeknek. Amire viszont nincs pénzünk, azt nem tudjuk megcsinálni. Akárhogy is erőlködnénk. Válasz az orvosnak íme, tehát nem járnak gya­log —, de az ön kis betegé­nek minden bizonnyal nem válna egészségére, akár gya­log, akár lóréval járna isko­lába a jelenlegi körülmények között. Azt is megtudtam, hogy a beteg kislány kilenc- vapv tizedmagával lakik egy szobában, a család a pusztaiak legelesettebbjei közül való. Ez a riport talán jó lesz a diag­nózis kiegészítéséhez. És talán jó lesz arra is, hogy mind­azok, akik segíteni tudnak, többet törődnek majd a pusz­ták népével. Abban is, ami pénzkérdés, és abban is, ami nem! L E. építők beköltözésre, elkészül a gimnázium és a diákszálló, továbbá a kórház bővítése, megkezdik egy üzletház kivi­telezését. A viszonylag rövid idő alatt 4000-ről 33 000 lakosra sza­porodott város szükségleteit, igényeit azonban mindez nem elégíti ki. Kiss János, a város Hazafias Népfront Bizottsága és a Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke feltárta: amiatt, hogy az iparfejlesztéssel nem tartott lépést a városén i- tés, ma is szakaszos a vízellá­tás. nincs derítve a szenny­víz, nem kielégítő a tanter­mek, óvodai és bölcsődei férő­helyek száma, hiányos az egészségügyi hálózat kiépítése, kevés a kereskedelem rendel­kezésére álló üzletek, raktár- helyiségek száma, területe. Ja­vítani kellene a közvilágítást, megoldatlan a csökkent mun­kaképességűek, fiatalok és nók’rt foglalkoztatása. Rossz az utak állapota, nem készült el min­denütt a parkosítás az új la­kónegyedekben, szegényesek a játszóterek. Javasolta, hogy az elmaradt és elengedhetetlenül szükséges járulékos és kom­munális beruházásokat az ille­tékesek tervezzék meg és ter­jesszék az Országos Tervhiva­tal elé jóváhagyásra, hogyx a harmadik ötéves terv megol­dást hozzon ezekre a rég va­júdó problémákra. A végrehajtó bizottság ülé­sén többször szóba került a múlt esztendőben jóváhagyott általános rendezési terv is. Ezt a programot máris „ki­nőtte” Komló. A terv a vá­ros építésének befejezéséig 35 000 főben állapította meg a lakosok számát, ami alig ma­rad el a jelenlegi népességtől. Szükségesnek látszik tehát az ipar fejlesztésének figyelembe vételével az általános rende­zési terv felülvizsgálata és esetleges módosítása. A végrehajtó bizottság -gy határozott, hogy a város épí­tésének helyzetéről szóló elő­terjesztést megküldik az Or­szágos Tervhivatal illetékes főosztályának. Egyidejűleg el­járnak az illetékes hatóságok vezetőinél az elmaradt járu­lékos és kapcsolódó beruházá­sok pótlása ügyében. ÜJ PATYOLAT- ÄTVEVÖHELY NYtl Ol i Pécs, Tüzér u. Le. szám alatt. + Mosást, festést, vegy tisztítást gyorsszolgal- tatásban vállai A. órás teljesítéssel. + Keresse fel ön is az új átvevőhelyet! ! ♦

Next

/
Thumbnails
Contents