Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napiö l< Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM Ara 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Emberek és számok Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy a munkaké­pes korú tsz-tagok aránya az összes tagságihoz hasonlítva csökkenést mutat. íme a sta­tisztika: 1960-bam 66,9, 1961- ben 63,8 és 1962-ben 62,1 szá­zalék volt ez az arány. Elsősorban a fiatalok, de számos termelőszövetkezetből az idősebbek közül is elmen­nek, és az iparban, vagy a gazdasági élet más területén keresnek maguknak megélhe­tést. Persze tévednek, akik úgy általánosítanak, hogy ez minden termelőszövetkezetre jellemző; vagy pedig azt hir­detik, hogy a mezőgazdaság­ban aggasztóan csökken a munkaerő. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mezőgaz­daságból «1 is vándorolnak, meg oda is érkeznek emberek. E vándorlás mértékére is ér­demes egy áttekintő pillan­tást vetni. 1930-től 1949-ig lényegében hazánk lakosságának fele me­zőgazdasági foglalkozású volt Ez az arány 1960-ra kereken egy harmadára csökkent s szá­mottevően azóta nem válto­zott. Ha országos átlagban néz zük az évenkénti csökkenést, akkor semmiféle aggodalomra nincs ok. Hiszen a mezőgaz­dasági népesség arányának csökkenése világjelenség, s a nagyüzemek kialakulásával, a munka termelékenységének növelésével ez törvényszerű folyamatnak tekinthető. Elég arra utalni, hogy az említett időszak alatt a foglalkoztatot­tak számának csökkenése el­lenére a mezőgazdasági ter­melés 10 százalékkal növeke­dett. Az viszont már elgondol­koztató — ha még oly termé­szetesnek is látszik —, hogy az emberek többnyire nem az erős, gazdaságilag jól megala­pozott termelőszövetkezetekből mennek el, hanem éppen a gyengékből. Ezek a gyenge termelőszövetkezetek azután évről évre — egyéb bajaik mellett — még azzal is küsz­ködnek, hogy különösen a ta­vaszi, nyáreleji és őszi mun­kacsúcsok idején kevés a mun kaerejük. Ha alaposan ezemügyre vesz szűk az emberek elmenetelé­nek okát az ilyen termelőszö­vetkezetekből, akkor kitűnik: legtöbben éppen amiatt távoz­nak el, mert a közös gazda­ság csak az év néhány hónap­jában tud számukra munkát biztosítani. A megoldás tehát kézenfekvő: különösen ezek­ben a termelőszövetkezetekben érdemes és kell nagy erőfeszí­téseket tenni arra, hogy mun­kaképes tagjaiknak az év minden szakában folyamatos munkát nyújtsanak. A közös gazdaságok néhány éves fejlődése elegendő példá­val szolgál erre. Az egyik he­lyen lehetőség van zöldség­kertészkedésre, a másik he­lyen gyümölcsöt vagy szőlőt érdemes telepíteni, egy har­madik helyen olyan gazdasági kultúrát teremthetnék, amely alkalmat ad háziipari elfoglalt ságra, — és így tovább. A ter­melőszövetkezetek vezetői ku­tassák fel és használják ki ezeket, a lehetőségeket; s az egész tagság jól felfogott ér­deke. hogy minden munkaal­kalmat megragadjon. Az ország számos vidékén arra is találhatunk már pél­dát, hogy a közös szövetke­zeti vállalkozások megvalósí­tásával bővítik a munkalehe­tőségek körét. Több helyen működik már közös sertéste­nyésztő-telep és hizlalda; kö­zösen oldották meg az öntö­(Folytatás a 4. oldalon) Negyven méterrel csökkent a salakhegy Pécsett az elmúlt év tavaszán vízágyúkkal Indítottak ost­romot a város egyik jelentős szennyezőforrása, a régi erőmű melletti salakhegy ellen. A másfélmillió köbméter tömegű, hetven méter magas mesterséges hegy finomszemcsés porát ugyanis állandóan hordta—vitte a szél, vastag szürke lepellel borította be a gyárváros lakóházait. Ezenkívül omlás miatt is már veszélyessé vált. A mosatást a szénbánya kutatási osztá­lyának tanulmányterve alapján végezték. Magasnyomású víz­sugárral valósággal szétlőttek ez év elejére a mesterséges hegy felső felét. Összesen félmillió köbméter salakot repítettek szét a hányó melletti szabad területre, s így a hegy magasságát negyven méterrel csökkentetté k. A salakot a jövőben is hasznosítják. Évente többezer köbmétert szállítanak panel- és téglagyártás céljára, Elutazóit Prágából a magyar kormányküidötlséa A KGST prágai Ülésszakán részt vett magyar kormány- küldöttség, amelyet Apró An­tal, a minisztertanács elnök- helyettese vezetett, szerdán reggel a csehszlovák főváros­ból visszautazott Budapestre. A magyar delegáció bú­csúztatására a prágai főpálya­udvaron megjelent a cseh­szlovák kormány és a gazda­sági élet számos képviselője, Otakar Simunek miniszter­elnökhelyettessel az élen. Je­len volt továbbá Cséby La­jos, hazánk prágai nagykö­vete és a magyar nagykövet­ség vezető munkatársai. Szerdán este hazaérkezett Prágából az a magyar kfildött- ség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a KGST 19. ülés­szakán és a végrehajtó bizott­ság ülésén. Több mint ezer építkezéshez nyújtott kölcsönt az OTP 1964-ben Megkezdődtek az idei társasház építkezések A* Országos Takarékpénz­tár Baranyában tavaly 1196 lakás- és családiház-építéshez nyújtott kölcsönt, összesen 63 300 000 forint értékben. Az építtetők és otthonukat tata- roztatók saját hozzájárulása 52 400 000 forint volt Az épít­tetők közül 703 munkás volt, közel háromszáz alkalmazott, hatvannyolc pedig tsz-tag. Fa­lun kizárólag családi házakat építenek, Pécsett azonban tár­sasházak iránt is nagy az ér­deklődés. A társasház már nem tipikusan városi jelen­ség. Szentlőrincen és Mohácson épülnek az első vidéki több­szintes társasházak, és a pécsváradi építtetők figyel­me is már a társasházak felé irányul. Az építkezések egyik legsú­lyosabb gondja a telekhiány. A telekhiány — a megye ki­sebb községeit kivéve — ál­talános. Évente 800—900 la­kásnak kell helyet adni. Ez Pécs belvárosában már csak szanálással lehetséges. Pé­csett pillanatnyilag csak Va­sason, illetőleg Patacson tud­nak családiház építésére al­kalmas tetrületet adni. A me­gye járási székhelyein talán előbb sikerül megoldást talál­ni, ha a tanácsok felkutatják a korábban juttatott, de be­építetlen telkeket, s a tulaj­donost vagy építkezésre, vagy a telek visszaadására kötele­zik. Az OTP levélben kérte a megyei tanácsot, hogy Mo­hácson, Siklóson és Harká­nyon kívül — ahol pillanat­nyilag még van telek — a me­gye többi járási székhelyén, valamint azokban a közsé­gekben, ahol az építkezések iránt legnagyobb az érdeklő­dés — Mágocson, Véménden, Hidason és Szászváron — is biztosítsanak családi- és tár­sasházak építésére telkeket Az OTP-kölcsönnel épülő családi és társasházak másik problémáját az jelenti, hogy a kivitelezési kapacitás nem Több hőnapos szünet után as Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felújította a Kórház-téri cscmegeboltot, amely most „megfiatalodva” nagy áruválasatékkal fogadja a régi vásárlóit. *- Szokolai felv. — tud lépést tartani az igények­kel. ' A tavaly elkészült pécsi tár­sasházakon, a Pécsi járás! Általános Építő Szövetkeze­ten kívül a sásdi, a pécs­váradi és a mohácsi, sőt a scllyei is dolgozott. Annak érdekében, hogy az ez évre várható 150 társaslakás építése zökkenőmentesebb le­gyen, a KISZÖV végzi majd a szövetkezetek kijelölőiét. A kapacitás biztosítása mel­lett fontos, hogy rendelkezés­re álljanak a szükséges építé­si anyagok. A TÜ 7,ÉP tájé­koztatása szerint telítettek a pécsi és a vidéki építőanyag- raktárak, a nélkülözhetetlen anyagokból bőségesen van. Az idei családi- és társas- ház-építkezések megkönnyíté­sére az OTP már tavaly is folyósított kölcsönöket. No­vemberben ötvennyolcán igé­nyeltek kölcsönt, több mint hárommillió forint összegben. Decemberben 69-re emelke­dett az építési kölcsönt kérők száma, s ezeknek 5 990 000 fo­rintot folyósítottak. A decem­beri kölcsönigénylők között már társasházépfttetők is vol­tak, akik négy házban össze­sen 34 lakást fognak állami kölcsönnel felépíteni. Az új év első hónapjában kizárólag családiház-éníttc- tőb jelentkeztek kölcsőnért, összesen hatvanam Az élénk érdeklődésből arra következtetnek az O TP-ben. hogy 1965-ben több igénylő­vel számolhatnak, mint ta­valy. A jelek szerint bizo­nyosra vehető, hogy több csa­ládi ház énül állami támoga­tással vidéken, mint az el­múlt esztendőben, mert a csa- ládiház-építésre benyújtott kölcsönigények jórészt vidék­ről érkeztek. S a „vidék” eb­ben az esetben elsősorban Mo­hácsot, Szigetvárt, Sásdot, Hi­dast, Pécsváradot, Véméndet és Szászvárt jelenti, ahol az elmúlt évben Is nagy érdek­lődés nyilvánult meg a csalá­di ház-építkezések iránt Február 20-ig kijelölik a szóbeli érettségi vizsgaanyagot A múlt esztendőben életbe­lépett új gimnáziumi érettsé­gi vizsgaszabályzat előírásai­nak megfelelően február 20-ig a Művelődésügyi Minisztérium kijelöli az egyes tantárgyak­ból azokat az anyagrészeket, amelyek a szóbeli érettségi vizsgák alapjául szolgálnak. A szaktanárok ebből az anyag­ból állítják össze a tételeket, s az A-tételeket március 15- ig közük a tanulókkal. Az érettségizni kívánó jelöltek­nek március 1-ig kell kitölte­niük a jelentkezési űrlapot és továbbítaniok a gimnázium igazgatójához. A negyedik osztályosok ré­szére a tanítás május 8-ig tart. Az írásbeli érettségi vizs­ga május 13-án kezdődik a magyarral, 14-én folytatódik matematikával. 15-e és 21-e között a választhatóan kötele­ző, illetve a szabadon válasz­tott tárgyakból tesznek írás­beli vizsgát a jelöltek. A szó­beli érettségi vizsgákat június 1 és 25-e között bonyolítják le a gimnáziumokban. Hasonló időpontokban zaj­lanak le az írásbeli, illetőleg a szóbeli képesítővizsgák a különféle technikumokban 13, rOirátj kőfflpő ó U pservenka József né, a Pé- esi Kertészeti és Park­építő Vállalat virágkötője egy fővárosi asszonnyal együtt a magyar kertészeket és virág­kötőket képviselte a San Remo-i karneválon. Szomba­ton fejeződött be a verseny, hétfőn már itthon volt és a Siklósi úti kertészetben be­szélgettünk vele. — Harmtncan versenyez­tünk, 15 országból érkeztünk. A szocialista államokból csak mi voltunk. Nagyon kedve­sek voltak a kollégák, hamar összeismerkedtünk a franciák­kal, angolokkal, osztrákokkal, svédekkel, spanyolokkal és a dánokkal. Nagyon értették mindnyájan mesterségüket. Öröm volt nézni, hogyan dol­goznak. A kötönőknek három kom­pozíciót kellett készíteniük: egyet ötven szál rózsaszín szegfűből, egyet harminc szál piros rózsából és egyet szaba­don választott fajtából és mennyiségből menyasszonyi csokornak. Díszítőanyagként harminc százalékot állapítot­tak meg, s a magyarok be is tartották a szabályokat. — A második nap reggelén volt a rajt- Héttől déli ket­tőig kellett készen lenni a csokrokkal. Olyan volt az a pince, ahol dolgoztunk, mint valami virágerdő. Virággal foglalkozom évek óta, de me­rem állítani, hogy ennyifélét nem láttam együtt! A pécsi fiatalasszony egy­szerű szegfűcsokorral indult, a pesti kolléganő fatörzsbe tűzdelt virágokból hattyút for­mált. A többiek a megadott egyféle virághoz számtalan mást is felhasználtak díszítő­ként a nálunk szokásos szala­gon, zöldön kívül. — Nekünk az volt a cé­lunk, hogy inkább egyféléből próbáljunk művészi kompozí­ciót alkotni. Ez az elv érvé­nyesült a menyasszonyi cso­kornál is, ugyanis mi csak fehérből készítettük azt. Ér­dekessége volt a menyasszonyi csokroknak, hogy többségü­ket színes virágokkal dísz-tet­ték. Ügy látszik azonban, a bíráló bizottság tagjainak mégis csak jobban tetszik a hagyományos menyasszonyi csokor, mert az első dijat egy orchideából készült csokor kapta. Pedig kicsi volt, talán harminc centi átmérőjű, de gyönyörű. Igaz. csak a virá­gok értéke meghaladta az ezer forintot­* Cs van még egy tapasz- tálát: sok virággal kell dolgozni, természetesen, mód­jával. Ebből az újból kaphat­nak majd ízelítőt csütörtökön vagy pénteken az érdeklődők a Kossuth Lajos utca 1. szá­mú virágüzletben, amelynek kirakatát a versenyen szere­pelt kompozíciókkal töltöm meg. Bödő Sarulw ) 1

Next

/
Thumbnails
Contents