Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

ms. jani}'Ab ix llUpLO 5 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb ter­mett mint 1963-ban. Zöldség­félékből a lakosság ellátása — a vetésterület és a hoza­mok csökkenése következté­ben — nem érte el a kiemel­kedően jó 1963 évi szintet. E cikkek árai magasabbak vol­tak, mint egy évvel koráb­ban. A gyümölcstermés összessé­gében kb. ugyanannyi, almá­ból kevesebb volt mint 1963- ban. A bortermés 15 száza­lékkal meghaladta az 1963 évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold meg­művelt területen (szántó, kert és szőlőterületen) 13 százalék­kal több műtrágyát használ­tak fel, mint egy évvel ko­rábban. Tovább növelték az öntözött területet: 1964 végén 463 000 kát. holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a mezőgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8400 traktort, 1200 arató-cséplőgé­pet, 5000 traktorekét, 2200 yetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A traktor­állomány 1964. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatossá­gában egyes alkatrészek át­meneti hiánya nehézséget okozott Az év folyamán több intéz­kedést hoztak az állatállo­mány növelésére. Részben en­nek eredményeként a szarvas- marhaállomány 1964. év végén 1 950 000 db volt, mintegy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év föl várnán 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növekedett a sertésállo­mány is: az év végén a ser­tések száma kereken 7 mil­lió darab volt, 873 000 darab­bal több, mint egy évvel ko­rábban. 1964-ben 5 százalékkal több' te1 ét, 11 százalékkal több to­jást termeltek, mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejter­melés 2340 liter volt (4 száza­lékkal több, mint 1963-ban). A felvásárlás 1964-ben lé­nyegében a tervezettnek meg­felelően emelkedett. Kenyér- gabonából, borból, baromfi­ból, tojásból, tejből többet, vágóállatokból, burgonyából, Zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963-ban. Egyes mező- gazdasági termékek minőségé­nek megóvását, a gyors szállí­tást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyaté­kosságok. A mezőgazdaság áruterme­lésének növekedéséhez hozzá­járult, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek gazdál­kodása és szervezettebb volt az állami gazdaságok mun­kája. jKözlekedés 1964-ben a közlekedési vál­lalatok áruszállítása 10 száza­lékkal nőtt. Ezen belül vas­úton 8 százalékkal, tehergép­kocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963- ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának nö­vekedése és a járművek jobb kihasználása. A vasút 3326 vagont és 61 korszerű Diesel- és villamosmozdonyt, a TE- FU mintegy 1300 új teher­autót kapott. Mindemellett a szállítási igényeket . eseten­ként csak késedelmesen elé­gítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a távolsági autóbuszjáratokon 10 százalékkal, a repülőgépe­ken 19 százalékkal többen utaztak, mint 1963-ban. A vá­rosi személyszállításban az autóbuszok utasforgalma na­gyobb mértékben nőtt, mint a villamosoké. Tovább bővült a személygépkocsik és a mo­torkerékpárok állománya. 1964. év végén a személygép­kocsi-állomány 86 000 darab, a motorkerékpár-állomány 370 000 darab volt. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal ha­ladta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964- ben is a szocialista országok­kal bonyolódott le. Az import 58 százalékát ki­tevő nyersanyagokból és fél­késztermékekből 19 százalék­kal többet hoztunk be, mint 1963-ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban. Jelentő­sen növekedett a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok —, a szerszámgé­pek exportja. Egyes gépfaj­ták, pl. a mezőgazdasági gé­pek, a könnyű- és élelmiszer- ipari berendezések exportja kisebb volt az 1963. évinél. Az ipari fogyasztási cikkek közül a gyógyszerek és ruhá­zati cikkek exportja volt szá­mottevő. Beruházások — építkezések Beruházásokra •—• előzetes számítások szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítot­tak, mint 1963-ban é§ vala­mivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesein gyor sabban nőttek az importgép­beruházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 száza­lékát az iparban, 21 százalé­kát a mezőgazdaságban hasz­nálták fel. 1964-ben az állami építőipa­ri vállalatok termelése 6 szá­zalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalék­ra teljesítették Az építőipar tervének teljesítését nehezí­tette a munkaerőhiány. Ezért a Minisztertanács az építőipar termelési előirányzatát év köz ben mérsékelte. A csökkentett tervet 96 százalékra teljesítet­ték. Április óta 3—4 százalék­kal kevesebben dolgoztak az állami építőiparban, mint 1963 azonos hónapjaiban. Az építő­ipari vállalatok munkájának összehangolásában és az épí­tési munkák szervezésében hiányosságok voltak 1964-ben megkezdte terme­lését többek között a Hidasi Brikettgyár 150 000 tonna évi kapacitású új üzemrésze, a Duna menü Hőerőmű 1. sz. és az Oroszlányi Hőerőmű 4. sz. 50—50 mW teljesítményű gép­egysége, a Győri Oxigéngyár, a Fémlemezipari Művek sátor­aljaújhelyi gyáregysége, a Ké­ziszerszámgyár kecskeméti gyáregysége, a Kazincbarcikai Könnyűbetoingyár, az Orosházi Üveggyár több üzemrésze, a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MÁVAUT buda­pesti új gépkocsátelepét, a pé­csi és a nyíregyházi 300 ágyas tbc-kórházat. Uj szálloda épült Salgótarjánban, Siófo­kon, valamint Budapesten. Át­adták a forgalomnak a buda­pesti Erzsébet-hidat. 1964-ben az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek meg­felelőál — mintegy 20 400 la­kást adtak át. Ezenkívül ma­gánerőből — többségében jelen tős állami támogatással — mintegy 30 000 lakást építet­tek Bővült a kereskedelmi bolthálózat, Budapesten átad­ták rendeltetésének az újjá­épített Divatcsarnokot, a Jó­zsef Attila-télep ABC áruhá­zát és többszáz kereskedelmi egységet korszerűsítettek az ország különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági-mű­szaki előkészítése. Az 1964. évi üzembehelyezésre előirányzott néhány fontos beruházás befe­jezése nem történt meg, így pl.: a Budapesti Híradástech­nikai Ipari Kutató Intézet, a Hatvani Cukorgyár, a. Szolno­ki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat beruházása, az Ózdi Állami Áruház, a Budapesti Astoria Szálloda, a dunaújvá­rosi kórház. Az 1964—65. tanévben kb. 2,3 millióan tanulnak. A tanév elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 000 rel többen, mint az előző tan­évben. Az idei tanévben 92 000- en folytatnak felsőfokú tanul­mányokat, 11 százalékkal töb­ben, mint egy évvel korábban. A szakmunkás tanulóképzés­ben részesülő fiatalok száma 164 000. A kiadott művek példány­száma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezen belül a köny­vek több mint 44 millió pél­dányban jelentek meg. A te­levízió előfizetők száma az év folyamán 471 000-ről 675 000-re emelkedett. Az idegenforgalom — nagy­részt az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodá­sok hatásaként — jelentősen nőtt. 1964-bep magyar állam­polgárok 1 487 000 alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra kül­földi állampolgárok pedig 1 302 000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963. évinek. Budapest, 1965. január 17. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1964- ben 2,5—3,0 %-kal, egy főre jutó reáljövedelme — a ter­vezettnél nagyobb mértékben — 5—6 százalékkal haladta meg az 1963. évi szintet. A pa­rasztság egy főre jutó reál- jövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelkedett 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal halad­ta meg az 1963. évit. Az ösz- szes eladás mintegy felét ki­tevő élelmiszerforgalom 8 szá­zalékkal emelkedett. Az élel­miszerellátás általában kielé­gítő volt. Az átlagosnál jó­val nagyobb mértékben nőtt 1964-ben a déligyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 szá­zalékkal, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershús­ból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szük­ségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4 százalékkal halad­ta meg az 1963. évi forgalmat. Cipőből 15 százalékkal, kon­fekcionált cikkekből 7 száza­lékkal- több fogyott, mint 1963- ban. Méterárukból valamivel többet, kötöttárukból ugyan­annyit adtak el, mint 1963- ban. A vegyes Iparcikkek eladása a korábbi évekhez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százaléknál, hűtőszek­rényből 65 százalékkal, mosó­gépből 7 százalékkal, porszí­vóból 40 százalékkal volt na­gyabb, mint 1963-ban. Több motorkerékpárt, keve­sebb személygépkocsit adtak el, mint 1963-ban. A bútorfor­galom 5—6 százalékkal emel-, kedett. Néhány tartós fogyasz­tási cikk forgalmának nagyobb mértékű növekedését eseten­ként az áruhiány, a nem meg­felelő választék, minőség aka­dályozta. 1964-ben a lakosság kb. 10 százalékkal többet költött kü­lönféle szolgáltatásokra. Ezen belül jelentősen nőtt a közle­kedésre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordí­tott összeg. A javítószolgálat fejlődése azonban nem tartott lépést az igényekkel. Az év folyamán a lakosság takarékbetétéit 3,9 milliárd fo­rinttal növelte. 1964 év folyamán 31 000 fő­vel növekedett az ország lakos sága és az év végén 10 135 000 volt. 1964-ben az élveszületé- sek aránya (1000 lakosra szá­mítva 13) ugyan olyan volt, m:nt az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számít­va 10) és a természetes szapo­rodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az elő­ző évivel. Tovább csökkent 1964-ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszületettre jutó egy éven aluli meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963-ban. 1964-ben 900 új orvos kapott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18,3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év fo­lyamán 800-zal gyarapodott és számuk az év végén elérte a 76 000 et. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igények­kel. 1964 végén több mint 1 100 000 kapott nyugdíjat, il­letve járadékot. A részükre fo­lyósított összeg 1964-ben 600 millió forinttal több volt mint 1963-ban. Húez évvel ezelőtt, 1945. ja­nuár 17-én szabadult jel Var­só az öt évig tartó hitlerista megszállás alól. Ez az évfor­duló egybeesik a gyönyörű város keletkezésének 700. év­fordulójával. Az 1944. évi felkelés tragi­kus napjaiban Varsót úgy­szólván a földdel tették egyen lóvé. Repülőbombák, nehéz lövegek, lángszórók semmisí­tették meg épületeinek há­romnegyed részét, ipartelepei­nek 90 százalékát, pályaudva­rait és közútjait. Hétszázezer ember lelte halálát a romok alatt, csak a jobbparti város­rész maradt meg. 1945. január 17-én vonultak be az üszkös romok közé a szovjet seregek és a Lengyel Hadsereg osztagai. A holdbéli tájak sivársága tárult a fel­szabadítók szeme elé. Egész városrészek tűntek el. Nem volt víz, gáz, áram, egyetlen ép ház. A lakosság száma 160 ezer főre apadt Varsó újjászületése minden­kit csodálattal tölt el. Hrísz év alatt félmilliónál több ú] lakószoba épült Var­sóban. azaz a lakosság 70 százaléka immár a háború után készített új lakásban la­kik. Egyébként a mai Varsó­ban évenként 30 ezer új lakó­szobát adnak át a családok­nak. Varsónak jelenleg egymillió­kétszázezer lakója, van, csupán százezerrel kevesebb, mint amennyi a háború előtt volt RosszaliMolt CMiill állapota London: Pénteken a kora esti órákban érkezett híre annak, hogy a napok óta be­tegeskedő Winston Churchill volt angol miniszterelnök ál­lapota váratlanul súlyosra fordult. A késő este kiadott orvosi jelentés szerint álla­potát „rendkívül súlyosnak” kell tekinteni. A volt minisz­terelnök mély álomba merült, fájdalmat nem érez. Az idős angol államférfi agytrombózist kapott és vér­keringési zavarai is vannak. Orvosai aggódnak életéért és nem sok reménnyel biztatták hozzátartozóit. Az angol királynő rendsze­resen jelentést kap Churchill egészségi állapotának alaku­lásáról, Wilson miniszterelnök í pedig fel is kereste Chur- ‘ chilit otthonában. Johnson amerikai elnök táviratban aggodalmát nyil­vánította és javulást kívánt a volt miniszterelnöknek. Egy fénykép 1945-ből... Előtérben a Varsói Nagyszínház kiégett épülete. Az újjáépített Varsói Nagyszínház. Washington továbbra is hallgat a Laosz területe ellen végrehajtott homhatásnadások ügyében Washington: Az ame­rikai sajtó cikkeiből nyugta­lanság csendül ki amiatt, hogy Washington továbbra is teljes titoktartással övezi a laoszi' területen fekvő célpon­tok ellen végrehajtott ameri­kai légitámadások részleteit és körülményeit. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerdán sem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről. Amerikai hivatalos személyiségek másrészről igyekeznek meggyőzni a köz­véleményt arról, hogy az Egyesült Államok nem terve­zi a dél-vietnami háború ki- terjesztését. A szóvivő a Reuter jelenté­se szerint nem válaszolt arra a kérdésre, „vajon az Egye­sült Államok kötelezőnek ér- zi-e még magára nézve az 1962-es Laoszról szóló genfi egyezmények betartását, ame­lyek megtiltanak bármiféle külföldi katonai beavatkozást. A külügyminiszter, aki ép­pen a szenátus külügyi bizott­ságának zárt ajtó mögött meg­tartott üléséről távozott, cá­folta azt a hírt, amely szerint a napokban a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen is végrehajtottak támadást Sparkman szenátor a bizottság ülése után kijelentette: „Egy­értelműen állíthatjuk, hogy nem terjesztjük ki a háborút A kiterjesztésre vonatkozó egyes híreik pontatlanok vol­tak”. A Dél-Vietnami Hazafias Arcvonal hírügynöksége jelen­tést tett közzé a felszabadítá­sa hadsereg 1964-ben Dél-Viet- nam középső részében végre­hajtott hadműveletedről. Eszerint a dél-vietnami ha­zafiak tavaly több. mint 30 ezer ellenséges katonát meg­semmisítettek és 4500 fegyvert zsákmányol tak. Elpusztítottak 1800 úgynevezett stratégiai fa­lut, felszabadítottak 120 hely­séget és többszáz települést. A felszabadított területek la­kossága 1,2 millió fő. E területek népe megerősí­tett falvakat épített, amelyek­ben eredményesen veheti fel a harcot az ellenség támadá­saival szemben. Iskolákat, tá­jékoztató központokat és egész ségügyl állomásokat létesítet­tek. A hírügynökség jelentése szerint a katonai cselekmé­nyek során az ellenségek körülbelül 35 000 katonája állt át a felszabadító hadsereg ol­dalára. Szombaton a PVSK-csamok zsúfolt nézőtere előtt került sor a DNK n. fordulójának első napi mérkőzéseire. Az I. osztályú csa­patok találkozói ezúttal is jó mérkőzéseket hoztak, a férfiak mezőnyében a Pécsi Bányász I.— Pécsi Tanárképző és a Vörös Me­teor-Pécsi Dózsa női mérkőzések hoztak jobb játékot. Eredmények: Pécsi Bányász I.—Tanárképző 29:21 (13:12), férfimérkőzés. — Az utolsó öt perctől eltekintve, a ta­nárképzősök végig egyenrangú ellenfelei voltak az NB I-es csa­patnak. A Bányász jobb erőnlé­tének köszönhette a győzelmet. Pécsi Ércbányász—Komlói Bá­nyász 28:2« (20:10), férfimérkőzés. A versenyen induló komlóiak az első félidőben szétesően játszot­tak, a játév«dö második részében kiegyenlítetté vált a játék. Pécsi Vörös Meteer I.—Pécsi Dó­zsa 13:1 (6:3), női mérkőzés. A Vörös Meteor úgy a mezőnyben, mint a kapu előtt, sokkal határo- zottabbnak bizonyult, a Dózsás- lányok sok átadási hibát vétettek. Pécsi Bányász I.—Márolc 19:T (12:3), női mérkőzés. A márokiak lelkesedése ezúttal :em hiányzott, azonban ez csak a Játékidő egyes részeiben késztette küzdelemre a Bányász-lányokat. További eredmények: Férfiak: Középfokú Vegyipari Technikum- Pécsi Dózsa IV. 20:6, Építőipari Technikum—Közgazdasági Keres­kedelmi Technikum 31:22. Nük: Pécsi Bányász ül.—Közgazdasági Ipari Technikum 3:7, Vörös Me­teor ül.—Bányász IV. 9:3, PEAC —Kesztyűgyár 8:3. 1 < Varsó nagy ünnepe A lakossáp, jövedelmei és vásárlásai Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Esélyes győzelmek a Danán!»!! Hajié Kupa kézilabda-mérkőzések szombati forduló jóban

Next

/
Thumbnails
Contents