Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

r MS. MNVAft IS. napló 5 Többet nyújtani a kőtelezőnél! Táncsics barátja Tudományos diákkorok a pécsi felsőfokú oktatási intézményekben Egy évtizeddel ezelőtt azzal * céllal hozták létre az egye­temek és főiskolák tudomá­nyos diákköreit, hogy a hall­gatóság színe-java ne álljon meg a kötelező anyagnál, ha­nem már az egyetem padjai­ban elmélyüljön egy-egy tu­dományágban. A joghallgatók 25 százaléka Pécsett a Tudományegye­tem állam- és jogtudományi karán legmagasabb a tudo­mányos diákköri tagok ará­nya. A hallgatók mintegy 25 százaléka tagja a diákkörök­nek, de volt év, amikor ez az arány elérte a 30 százalékot is. Az alapfeltétel, hogy a jelentkező legalább jórendű tanulmányi átlaggal rendel­kezzék és különösen a válasz­tott tárgyból alapos tudást, példás szorgalmat tanúsítson. Az úgynevezett tételes jogi tanszékeken szerveztek diák­köröket, vagyis a jogtudomá­nyok gyakorlati ágaiban. A túlságosan széles és mély jog­elméleti ágakhoz ugyanis a legjobb hallgató tudása sem lenne elegendő. A következő tanszékeken van diákkör: összevontan az állam jogi és államigazgatás-jogi tanszéken, aztán a büntetőjogon és a két polgári jogi tanszéken külön- külön egy-egy, végül az eljá­rásjogi tanszéken. Munkajog­ból az I. számú, családjogból a II. számú polgári jogi, kri­minalisztikából pedig az eljá­rásjogi tanszék diákkörében lehet a kötelező tananyagnál többet elsajátítani. Az első és a negyedik évfolyamon okta­tott tárgyakból nincs diákkör, hiszen a „gólyák” még nem alkalmasak erre, a negyedik évben kezdett tantárgy elmé­lyítését pedig akadályozná a tanulmányok befejezéséhez közeljáró idő. Az úgynevezett nem sza­kos egyetemek közül egyedül a Pécsi Tudományegyetem ál­lam- és joetudományi karán van a politikai gazdaságtan­nak tudományos diákköre. Nagy eredmény, hogy a „sza­kos egyetemek, vagyis a köz- gazdasági és az Agrártudo­mányi Egyetem után éppen a nécsi jogászok mélyednek el ilyen behatóan ebben az adonvető fontosságú tárgyban. A diákok most az áprilisi országos konferenciára ké­szülnek. A pályaművek az élet tényleges gyakorlatából íródnak. Ezt bizonvítiák a cí­mek is: Vállalati kötbér és a vál’alatok gazdaságosságának összefüggése, Munka szerinti elosztás elveinek érvényesülé­se a mezőgazdasági termelő- szövotkezeiekben, A tulajdon védelme. A szerződések sze­repe a munkajogban. Az igaz­ságszolgáltatás elleni bűncse­lekmények kriminológiai vo­natkozása, A termelőszövet­kezetek belső igazgatása. A Páranya meevei nemzeti bi- zot^ráaok működése stb Az evvefien elméleti tételt is a korc-o—OsAg jellemzi ennek cím' ■ A technikai normák jog' ’lege. Hózilron'erenc’a az <"> vostudományi Egyetemen A Pécsi Orvost dornányi Egy t‘men 1957 óta működnek tudományos diákkörök. Az idén 184 orvosnövendék — a teljes hallgatói létszám egy­ötöde — tagja a diákkörök­nek. Az előző tanév végén közzétett felhívásra a legalább négyes átlageredményű hall­gatók léphetnek be a követ­kező tanévben a diákkörbe, de csak akkor, ha a válasz­tott tárgyból legalább négyes osztályzatuk volt. Az orvos­egyetem jellegéből következik, hogy náluk a hangsúly az el­méleten van. Ezért úgyszólván minden elméleti intézetben van d’ákkör, míg a kliniká­kon csak az idén alakult meg. s nem is mindegyikben. Tgy s!kerűlt megszervezni az T számú belklinika, a bőr-, a gyermek-, az ideg- valamint az I számú sebészeti -klinika tudományos diákkörét. így is c ak laborálnak, vagy más, nem gvakoriét, orvosi munkát végeznek kísérletes tárgyú pályamunkájuk elkészítése során. Az orvosnővendékek diák­köri munkájának gyújtópont­jában is a pályamű áll. Fi­gyelemre méltó az a szerve­zés, ahogy előkészítik ezeket a műveket az országos diákkö­ri konferenciára. Előtte ugyanis házi konferenciákat tartanak, ahol megvitatják a dolgozatokat. Ennek egyrészt úgy jelentkezik a haszna, hogy a művek egy szűrőn jut­nak át, mielőtt felkerülnek az országos diákköri konfe­renciára. Másrészt pedig na­gyobb a lehetősége a nyil­vánosságra hozatalnak is. Az elmúlt tavasszal .például á hallgatók kétnapos házikonfe­renciát tartottak. Az ott el­hangzott előadások, a később díjazott művek, valamint az országos diákköri konferen­ciára évenként felküldött 15 dolgozat azt eredményezte, hogy az elmúlt tanév 144 fő­nyi diákköri tagságának 65 százaléka nyilvánosságra hoz­hatta munkáját. Ehhez jelen­tős anyagi eredmény is fűző­dött. hiszen novemberben, a klinikai, tehát kísérletes mű­vekre első díj esetében 800. második díj esetében 650, il­letőleg 500 forintot adtak, az irodalmi pályamunkák után pedig első díj ' esetében 700. a második-harmadik díj , al­kalmával nedig 550, illetőleg 400 forintot. Hórom fokozat a főisWón A Pécsi Tanárkén-rő Főis­kolán 1954-ben alakultak meg az első diákkörök, mégpedig 12 kör 132 taggal. Az elmúlt tíz év alatt a főiskolások diákköri szervezete árnyaltabb formát öltött. Az elsőévesek szakkörökben tevékenyked­nek. ez afféle előkészítő a tu­dományos d’ákknrre. Jelenleg hat szakkör működik a főis­kolán 87 taggal. A következő fokot az úgynevezett szak­tárgyi kör p'kefia. amiből tíz van és 170 diák vesz részt A Janus Pannonius Mú­zeum Népiajzi Osztályénak kiállító helyiségében mutat­kozott be a pécsi közönség­nek Rátkay Endre festőmű­vész. Nagy nyilvánosság előtt mindössze egy éve szerepel, s mindig meghökkentő, ha az ismeretlenségből kész festő lép elő, gondolatilag kiérlelt, logikailag gondosan felépített és esztétikailag elfogadható művekkel. Szürrealista művész. Képei között bolyongva, valóságos tárházát találjuk a játékos ötleteknek: egyik képébe be­építi Corbusier Ronchamp-i kápolnájának képmását, más­hol barátságos arcú úr fejé­ből égő gyertyák nőnek ki. A dolgok valóságos viszonylatai álom-viszonylatokká oldód­nak, képein minden lehetsé­ges, nincs statika, nincsenek törvények, csak egyetlen bá­zis, aminek a kedvéért min­dent feláldoz; valós-viszonyo­kat, statikát, törvények tisz­teletét, és ez a bázis a gon­dolat. Az ember elhelyezése a végtelenség koordinátarend­szerében, a modern ember lét­benne, s már csak egy lépés választja el a tudományos diákkörtől. A tanárnövendé­keknek hat diákkörük van 109 taggal, mégpedig a történel­mi, a nyelvi, a növénytani, az. állattani, a földrajzi és a ma­tematikai tanszéken, Közülük különösen a nyelvi diákkör­től várható komoly teljesít­mény, ezt ígéri a kör eddigi gyűjtőmunkája is. A Pécsi Felsőfokú Vegyi- és Gépipari Technikum első végzett hallgatói ennek. a tan­évnek a befejeztével hagyják el az iskolát. A sellyei Felső­fokú Mezőgazdasági Gépipari Technikum pedig csak az idén indult. Ezért két intéz­ményben még csak ezután kezdik meg a tudományos diákkörök szervezését. Mindezek után felmerül a kérdés:' mi a tudományos diákkörök haszna? A válasz még akkor sem egyszerű, ha felsorolással adunk feleletet. Hiszen amellett, hogy a diák­körökből kerül ki a tanszékek tudományos utánpótlása, ki­fejlődik a tagok vitakészsége is, aztán a nyilvánosságra ho­zott pályaművek növelik munkakedvüket. Ha figyelem­be vesszük, hogy az egyete­meknek és főiskoláknak nefn- csak az oktatás, hanem a ne­velés is célja, fontos ered­mény, hogy a diákkörön be­lül szorosabb a kapcsolat a tanár és a hallgató között, s (gy a növendék „jobb minő­ségű” erkölcsi és világnézeti nevelést kaphat. Az is natívon fontos, hoey a diákkörökben megtanulják a kutatási mód­szereket és általában mód­szertani gyakorlatot szerez­nek. De a felsorakoztatott sok haszon mellett is a leg­fontosabb, hogy szervezett formában adtak lehetőséget a többletmunka megszokásá­hoz, a magasabb tudományos igény kielégítéséhez egy olyan egyetemista rétegnek, amely az átlagnál több és igénye­sebb munkára is hivatott. Földessy Dénes bonyodalma, és mindenekfö- lött az emberiség féltése: ezek alkotják képei gondolat-alap­ját. A fasizmus iszonyú em­bertelensége egyik legsikerül­tebb képén (Tajgetos In­dustry) szinte kézzelfoghatóvá válik: a borzalmaktól-mene- külés kényszerét szuggerálja magából. Minden képe keresztrejt­vény. Megfejtéséhez viszont csak sajátos logikai rendszer útján lehet hozzájutni. Ez sokszor fárasztó, különösen, ha meggondoljuk, hogy logi­kája induktív jellegű. A szub­jektív egyedi gondolattól el lehet ugyan jutni objektív egyetemesig, de csak hosszas gondolati tornamutatványok segítségével. Képei ilyen tor­namutatványok. A gondolati bonyolultsághoz pedig formai „bravúrok” párosulnak. Akar­va, nem akarva felmerül a kérdés: ha festői alapállását, emberi szándékát tekintjük elsődlegesnek, vajon a harmó­nia és emberi tisztaság kifeje­zésére adekvát formát válasz­tott-e a művész? Ezek a dé- monikus víziók (A stroncium panoptikuma), mitikus tragé­Baranya megye egyik kis községében, Szaporcán elha­gyott régi sír domborul a csendes temetőben. Amikor halkan elsuhan felette az őszi szél, csak gazos füvet és gyo­mot ér. A hant alatt közel egy évszázad óta alussza örök álmát 1848 hősének, Táncsics Mihálynak legharcosabb ba­ranyai fegyvertársa, Munkácsi Albert. Népgyűlés a drávacsepeíyi erdőszélen 1821-bem született Harkány­ban, iskolái elvégzése után több helyen működött, majd 1848 tavaszán megválasztot­ták Szaporca lelkészének. — Táncsics törekvéseit a Mun­kások Újságján keresztül is­merte meg, ő maga írja a Március Tizenötödikében, hogy „Táncsics lapját igen sok he­lyiségek olvassák, innen isme­retes 6 azon vidéken”. Mun­kácsi Táncsicsban azt az em­bert látta, aki igazán képvi­selni tudná a szegényparaset- ság érdekeit. Ezért kezdemé­nyezője és elindítója lett an­nak a mozgalomnak, amely az 1848 júliusában összeülő nép- képviseleti országgyűlésre a siklósi választókerület mandá­tumát Táncsics Mihálynak kí­vánta juttatni. Tevékenysége a Drávacse- pely meltetti erdőszélen meg­tartott nópgyűléshez kapcso­lódik. Május 28-án összeült 16 falu küldötte, akik Tán­csicsét javasolták. Munkácsi beszédében han,gsúlyozta, hogy a regale és az úgynevezett ún jogok megszűntek, mert a má- gyar forradalom kimondta a jogegyenlőséget, az országgyű­lés pedig a forradalom elveit a magáévá tette. A gyűlés után küldöttséget menesztet­tek Táncsicshoz, hogy értesít­sék a jelölésről; Munkácsi volt. a küldöttség egyik tagja Amikor Baranya megye al­ispánja tudomást szerzett a drávac'opelyi népayűlésről, az aznapi megyei bizottsági ülé­sen mindjárt meg is tárgyal­diák (Daedalos és Ikaros), bibliai kalandok csak a har­mónia csíráit hordozzak ma­gukban. A művészi fejlődés azonban letisztítja majd kife­jezési módját és gondolatait közelebb hozza közönségéhez. Finom rajzaiban bibliai „sztorikat” dolgoz fel rendkí­vüli humorral. A „Népek művészetének talaján” című sorozata minden darabja él­ményt jelent a látogatónak, egyszerű, keresetlen, közvet­len. K. P. ASZTALOS, illetve FAIPARI SZAKMUNKÁST azonnali hatállyal fel­vesz a Komlói Helyi­ipari Vállalat. 1 9 6 4. évben felszabadult szakmunkást előnyben ré­szesítünk! Jelentkezés; Komlói He- lyiipari Vállalat személy zeti osztályán. — Le- gényszálló biztosított. Ráfkciy Endre kiáliítása ta az ügyet. A jegyzőkönyv szerint „egy népgyűlés minden előre volt bejelentés nélkül Csepely helységében tartat­ván, azon mindenféle kommu- nisztikus. a fennálló alkotmá­nyos rend és kormány elleni kitörések és felszólalások, úgyszintén lázító szónoklatok jöttek vala szőnyegre...” a népgyűlést és Táncsics jelölé­sét törvényellenesnek bélye­gezték, mondván, hogy Dráva- csepélyen nem volt képviselve az egész választókerület, Mun­kácsiék nem jelentették be előzetesen a népgyűlést a fő­szolgabírónak. Ez azonban nyilván csak ürügy volt, mert a megye főispánját, gr. Batthyány Kázmért akarták képviselőnek jelöltetni Tán­csics helyett. il szegényparsszto!< mm'm Az iratok áttanulmányozása után Munkácsit „bűnösnek” találták, és kívánták, hogy a megyei törvényszék elé állít­sák. Ez meg is történt, de hosszas tárgyalások után vé­gül is kénytelenek voltak fel­menteni. Később a belügymi­nisztériumhoz továbbították az iratokat, de ott is jóváhagyták a felmentést. Azonban Bat­thyány Kázmér nem nyugodott bele a világi hatósági eljárás­ba, hanem kérte Munkácsinak egyházi úton való megbünte­tését. A református püspök körlevelet bocsátott ki, amely­ben súlyosain megbélyegzi Munkácsi eljárását, egyben kérte az ügy újbóli kivizsgá­lását, de a szabadságharc ese­ményei miatt csak 1849-ben hoztak ideiglenes ítéletet, amely szerint a papi szolgá­lattól felfüggesztették. Közben 1848 júniusában a Siklóson összesereglett nép egyhangúlag Táncsicsét vá­lasztotta meg képviselőjéül. Munkácsi ekkor cikket írt, amelynek címe: A hazáról és az egyenlőségről. Június végén Táncsics személyesen is meg­fordult választókerületében. Siklós vidékén, kapcsolata Munkácsival később sem sza­kadt meg, aki írásba foglalta a parasztság panaszait, hűen tolmácsolva a nép sérelmeit. A piskóiak kérvényében ezt olvassuk: „Hisszük, hagy a ha­za a forradalom-kim,ondta igé­ket testesíteni akarja. Akar igazságot, akar egyenlőséget, akar hü és hasznos polgáro­kat, nem akar nyomorult pro- I letariátusokaC’. A siklósi választókerület : 1848 augusztusában elkesere­dett levelet küld Táncsicsnak, hogy az országgyűlés még most sem teljesítette a sze­gényparasztság óhajait. A le­vél gondolatmenete mutatja, hogy Munkácsi Albert is részt vett annak megfogalmazásá­ban. Hangja egyre keserűbbé válik. Felháborodva ír a Kos­suth Hírlapja szerkesztőjének a Baranyában táborozó, nép­sanyargató, arisztokratikus nemzetőr-tisztekről, akik a pa­rasztokat emberszámba sem veszik. Haladó állásfoglalása nem maradt hatás nélkül Ba­ranyában, mind többen áll­tak a szegényparasztság és a nép oldalára. Országos viszony latban tűzfészekként szerepelt ez a vidék a kevésbé haladó elemek előtt. 1849 nyarán Munkácsi Al­bert fegyverrel a kezében harcol a szabadságért. Csavar ta június 9-én Turonynál üt­között meg a Pécs irányába előnyomuló horvátohkal és súlyos veszteség után szét szó­ródott. Munkácsi csak a vilá­gosi fegyverletétel után megy vissza Szaoorcára, de állását nem foglalhatta el. 1849 no­vemberében elfogták, Pécsett bebörtönözték, majd Pestre vitték az Uiépületbe, ahol 10 év vasban eltöltendő várfog­ságra ítélték, de 1850 nyarán elengedték büntetését. Utána ismét Szaporca lelké­sze lesz. parókiát, iskolát, ta­nítólakást építtetett. A főesne- resi tisztséget nem fogadta el. 1877-ben halt meg tüdő vész­ben. Fű és gaz beívelt... Munkácsi Albert politikai felfogása Táncsiccsal és a Munkások Újságjával való kapcsolata folytán izmosodott a szegényparasztság érdekeit szolgáló meggyőződéssé. Min­den erejét latbavetette, hogy a polgári forradalom átlen­düljön egy alulról kibontako­zó népforradalommá, ame­lyikben a kisemmizett paraszt­ságnak messzemenő jogai van­nak. Közvetítő volt Táncsics, illetve a szabadságharc hala­dó csoportjai és a szegény ba­ranyai parasztság között, é£j mindig azonosította magát a. néppel, nemcsak felfogásban, elméletben, hanem a népgyű­léseken, a harcmezőn és a béke ideién a munkában. Meg­érdemelné, hogy utolsó pihe­nőhelyét szeretettel ápolják abban a társadalmi rendszer­ben. amelynek megvalósulása életcél ia volt. Sfriát fű és gaz helyett minél előbb borítsák a kegyelet virágai. Valkat Irén, Leöwev Klára Gimnázium III/C oszt. tanulója Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK Kulcsár Zsuzsanna, Réder Ag­nes, Pongrácz Éva, Kóródi Anikó, Litter Éva, Temes Cábor, Kardos János, Fűzi Géza. Virágh Judit, Illés Gábor. Paulusz Éva, Katona Andrea. Rónaki Erika, Gábor Miklós, Scberdán Zoltán, Horváth Gyula, Müller Anna. Kecskés Er­nő, Papp Andrea, Gál Judit. Vas­kó Ágnes, Gall József, Szabó Má­ria, Balatonyi László. Nagy Laios, Hajagos Menyhért, Hadar! Gab­riella, Józsa Károly, Papp Géza, Kónya János, Schrempf Ferenc, Huber István, Kovács László, Orsós József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Törők József és Németh Mária Rucek Vince és Tóth Erzsébet, Kápics Béla és Deli Irén, Varga János és Bercsi Erzsébet. Nagy Sándor és Hoffer Éva, Kálmán László és Vida Eszter. Dékány József és Gyarmati Erzsébet, Ko- kály Ferenc és Horváth Ilona, Hegedűs Sándor és Tankovics Márta, Miszlai József és Suták Katalin, Gulyás Tamás és Adler Mária. MEGHALTAK Egédi János, Szili Jánosné sz. Kiss Erzsébet. Hervai Pálné sz. Bulla Katalin. Póré András, Ébert János, Mosonyi Ferencné Sz. Deutsch Terézia. Nagy Sándor, Zsigmond Éva, Gergász Henrikná sz. Misor Mária, Kovács Jolán, Hollósi Ferenc, Bognár János, Boros Józsefné sz. Nyitrai Julian­na, Weil Józsefné sz. Kemer Magdolna, özv. Heckenberger La- josné sz. Maczkó Júlia, Kancsár Hona, Oszetzky Pál, özv. Hor­váth Lőrinené sz. ülés Anna, Kramrner Jakab, Benczúr Tános, Scfnvercféger Ferenc, Tavali Te­réz, Szendrődi Antal, Martina Róna, Vastagh Gyula, dr. Kele­men Gyula, Werner Flórián, Szo­bi József, dr. Barankay Lajos, özv. Buzási Józsefné sz. Taubert Éva, Erdős Györgyné sz. Lang Julianna, Újvári János, Márton Imre. Kruskovics Andrásné sz. Hoffmann Mária, Lovrencsics Ist­vánná sz. Kovács Rozália, Hagyó Lajos, Stefán József, Boros Adám. F.elsch Antalné sz. Loch 'fsedol- na. Várhegyi János, Laub ’■’értné sz. Pfeifer Katalin ‘tlek "■manné sz. Frank Gizella. TCdzIeniüny — Tánciskola kezdődik január 19-én, kedden este 1 órakor a Vasutas Kultúrotthonban íváradi Antal u, 7/2.). Tanít: Balog. (X) — Bábelőadás lesz január 17-én, vasárnap de. 10 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házá­ban (Déryné u. 18.). Műsor: Ka­rácsonyéj. (x) — Áramszünet lesz január H— 16-ig 7—17 óráig hálózalátépités miatt Málom községben. — Áram­szünet lesz január 13—16-ig 7—16 óráig hálózatát építés miatt a Tettye u.. Zöldfa u„ Nap u., öte- mető u., Virág u„ Ignác u, — DUNÁNTÚLI napló az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség Pécs. Hunyadi lános út ll. Telefon: 15-32, 15-33, 21-80. 26-22. 60-11. - Belpolitikai rovat: si-68. Kiadja:, a Baranya megyei LapkiadC Vállalat. Felelős kiadó- Braun KáeoK Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11.__Telefon: 15-32. 15-33. 21-60. 26-22 60-11. Pécsi Szikra Nyomda. Pécs. Munkácsy Mihály utca 10 szám ____________________Felelős vezető- Melles R zsó. T erjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft, — Indexszám: *5 054. A 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents