Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

©65. IANÜÄK I«. napló 3 Száztíz téli tanfolyam A téli tanfolyamok évek óta kedvelt formái a falusi dol­gozókkal való beszélgetések­nek hazai és nemzetközi po­litikai kérdésekről, mezőgaz­daságunk helyzetéről, a továb­bi fejlődés lehetőségeiről, az általános és helyi feladatok­ról, A közeli napokban kezdődő téli tanfolyamok nagyszerű lehetőségeket bizto­sítanak arra is, hogy a Köz­ponti Bizottság december 10-i határozatát széleskörűen meg­tárgyalják. Párt-alapszervezeteink felis­merték azokat a lehetősége­ket. amelyeket a politikai és agitációs tevékenység szélesí­tésében a téli tanfolyamok je­lentenek. Ezért már ősszel, a pártoktatás szervezése és be­indítása idején, nagy gondot fordítottak a téli tanfolyamok előkészítésére. Ennek egyik legfontosabb eredménye, hogv megyénkben több mint száz­tíz községben kezdődnek meg a téli tanfolyamok. Nem kevés gondot jelentett a tanfolyamokhoz a felkészült propagandisták biztosítása, amelyeknek nagyobb része a községek pártpropagandistál- ból vagy állami, gazdasági ve­zetőiből kerül ki, kisebb ré­szét pedig a járási pártbizott­ságok biztosítják. A járási bi­zottságok már régebben meg­kezdték ezeknek a propagan­distáknak a felkészítését kü­lönböző tanfolyamok segítsé­gével, ahol sorra megvitatták a tananyagok legfontosabb kérdéseit. A Jől felkészített propagandisták biztosítják el­sősorban a falusi téli tanfo­lyamok eredményességét. A téli tanfolyamok prog­ramiénak kialakítása nagy kö­rültekintést követelt meg. A nemzetközi és hazai politikai kérdések érdeklik a falusi dolgozókat, ugyanakkor tájé­kozottságuk a saitó. a rádió, a televízió segítségével széle­sedett. így több a kérdésük is, csak színvonalas előadásokkal lehet elérni, hogy a téli tan- fo'vamokat megkedvellek. Az előadások mellett széleskörű vi+aiohetőséget kell biztosíta­ni a résztvevőknek. Ezért jó, ha a helvi gazdasági és álla­mi vezetők Is részt vesznek a vitákon. Egyrészt választ tud­Bímimsífiák a v*rafla*,nl eüMM bányavizet A pécsbányatelepi Széche- nv"' '»Vrián pór hónanpal ez­előtt űj vágat nyitását kezd­ték meg. több mint 200 méter mélvségben a föld színe alatt. M”oka közben váratlanul te­kintélyes vízmennyiség tört elő. ami egyébként a pécsi halvákban ritkán fordul elő. A vágat felett elhelyezkedő homokkő rétegből azóta is csurog a víz. úgy hogy a há- jjT7Óe-rok csak gumi védőöttö- ZPfbon tudják munkájukat TP<I07HÍ A vizsgálatok meg- éPor.í+T-Vk. hogy az előtörő jfr'stálv tiszta víz kitűnő mi- fogyasztásra alkal­mas Ezért a források vizét a ifi-.'bpn felfogták. A bánya­bei! vezeték énítéso beféiezés- bez érkezett, s dolgoznak a nansTinti vezetéken is. Per- CpnV6nt 7—gon liter viret szí­vatnak maid bele. később pe- p<*v régebbi forrás bakan- cpoiárával meg is dupláznák f-rt a mennyi ségat. 1st a fö’d jo^’v^ban kellemetlankadő b^avayizat haszonra fogiák. «•-.^pbenvi-aknán kívül jut be­lő1« bt évek óta vízhiánnyal kO-dő Tstván-aknának. sőt, a s-r-boicsi bányász-lakónegyed részére is. nak adni számtalan kérdés­re, másrészt maguk is fontos tanulságokat vonhatnak le to­vábbi munkájukra. A téli tanfolyamok előadá­sai és vitái között több érde­kes téma szerepel. Ezek közül csak néhány felsorolása is bi­zonyltja, hogy a tanfolyamok felkeltik majd a résztvevők érdeklődését, segítséget adnak számukra, hogy eligazodjanak korunk legjellemzőbb politi­kai és gazdasági problémái­ban. Szó lesz a tanfolyamokon a nemzetközi munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről, a békés egymás mellett élés po­litikájáról, a kommunista er­kölcsről, a vallásos ideológiá­ról, a nacionalizmusról, az osztályszövetség és a nemzeti egység helyes értelmezéséről, a párt vezető szerepéről, A falusi dolgozókat közvetlenül érdeklő és érintő előadások az MSZMP VIII. kongresszusa határozataival, a mezőgazda­ság népgazdasági jelentőségé­vel, az árutermelés és felvá­sárlás alakulásával, a termelő- szövetkezetek megerősítésének útjaival, az anyagi ösztönzés lehetőségeivel, a termelőszö­vetkezeti demokráciával, a munkaerőgazdálkodással, a munkafegyelemmel foglalkoz­nak majd. Tehát a program változatos és érdekes lesz. Semmilyen központi utasítás nem írja elő, hogy mivel fog­lalkozzanak az egyes tanfolya­mok. Az előadások kiváloga­tásánál messzemenően a helyi érdeklődést vették figyelem­be. A megyei és járási párt- bizottságok tények és adatok megadásával segítik, hj„y a kiválasztott témákban ne csak általános vita legyen, hanem a propagandisták helyi iime- retekkel is rendelkezzenek. Az idén lehetőség nyílik ar ra, hogy a téli tanfolyamoknál fokozottabban igénybe ve­gyék a televízió adásainak hasznosítását is. Elsősorban a január 8-án megindult péntek esti előadássorozatot, a mező- gazdasági témájú szakfilme­ket. Ezek színesebbekké, vonzóbbakká teszik a (og'a)kozásokat, különösen, ha a hallottakat, a látottakat a közös vita kö­veti. A falusi téli tanfolyamokon megyénkben előreláthatóan háromezren vesznek majd részt. Körültekintő szervezés­sel, színvonalas előadásokkal, érdekes vitákkal bővíthetik a résztvevők politikai látókörét segítséget adhatnak az embe­reket foglalkoztató kérdések megválaszolásában és nem utolsó sorban a zárszámadó közgyűlések politikai előkészí­téséhez, az új gazdasági évre való felkészüléshez. —m. —e. A Rostkikészítő Vállalat drávaszabolcsl lengyára tavaly k ísztermrlésben túlteljesítette ugyan a tervét, de a legfontosabb gyártmányban, a tilolt lenné! az irreálisan feszített terv és a nyersanyag rendkívül rossz minősége miatt lemar ’.ittak. Ennek ellenére rekor­dot ért el a gyár, mert ennyi lent magyarországi üzem ra ég nem dolgozott fel. Ezt a rekordot idén tovább szeretnék emelni, s amennyiben a lenkóró minősége engedi, 525 tonna lent tilolnak. A képen: készül a tilolt len a kikészítő gépen. Külföldi ételek idehaza A Nádor Étteremben érdekes újításit vezetnek be: minden nap más-más nemzet ételkü­lönlegességét készítik el és kí­nálják a vendégeknek. Hat nemzet ismert és kedvelt éte­lét főzik majd és így nemcsak a városunkba látogató külföl­diek találják meg a kedvelt ételeiket, hanem a hazaiak is újból élvezhetik a külföldön megszeretett ételkülönlegessé­geket Étvágygerjesztőnek néhány specialitást: az olasz „mienst- ra” sűrű zöldségleves tésztá­val és utána spagetti milánói módra. A szerb „razsnyicsa” és „tyevaptyicsa”, valamint az orosz és francia konyha sajátos ételei. Az árak elfogadhatóak lesznek: 15—18 forintért szol­gálnak fel egy-egy ilyen nem­zeti ételkülönlegességet. Fiókgépállomás Véménden Pécs és Vid°ke Körzeti Földművesszövetkezet a faluellátó könyvrak­tárába rot tVEZETÖT keres közgazdasági érettségi­vel vagy narv kereske­delmi gyakorlattal. Jelentkezés: Pécs. József Attila utca 20., szövet­kezeti irodában. Nagy gondot tettek le vál- f lukról a vémóndi tsz vezelői, amikor egy évvei ezelőtt javí- | tási szerződést kötöttek a gép- ] állomás sál. A központi üzem­egységben lévő szerelőműhelyt az összes szerszámgéppel és berendezéssel, a tsz szerelő- munkásaival, valamint az az anyag-alkatrész raktárral havi 1000 forintos bérleti díj ellenében bérbeadták a palo- tabozsoki gépállomásnak. En­nek fejében a gépállomás — illetve azóta már gépjavító állomás — vállalta a tsz tel­jes műszaki kiszolgálását. Bár a véméndi tsz és a pa- lotabozsokj gépállomás min­dig jó viszonyban állt egy­mással, mégsem volt könnyű megbirkózni egyfajta előíté­lettel: vajon helyes-e idegen kézre adni azt, ami már meg­van, amit ők hoztak létre? De a józan ész és célszerűség úgy kívánta, hogy megtegyék. így jött létre a megye első fiókgépállomása a véméndi tsz-ben, melynek példáját még 17 tsz követte a megyé­ben. Ennél jóval többen is megtehették volna, de éppen a már említett előítéle ek miatt sokan nem élték a lehe­tőséggel. A kérdés az, melyik tsz járt jobban, amely saját maga rendezkedett be gépei­nek — kivéve a mo'orcserés generált — javítására, karban­tartására, vagy az, amely mint a véméndi is gépeinek javí­tását, annak összes gondjával, bajával együtt rábízta a gép­állomásra, s ezzel jogosulttá vált az 50 százalékos állami kedvezményre. Hogy bevált-e a fiókgépállo- más rendszere, ennek megvá­laszolására maguk a vémén- diek a legilletékesebbek. A könyvelés adatai szerint a most lezárt évben 2 millió forint értékű gépjavítása mun­kát végzett a tsz-nek a palota- bozsoki gépjavító állomás. Ez a szám azt mutatja, hogy na­gyon sok traktor és munka­gép szorult javításira. A kér­dés az, hogy anyagi tekintet­ben jól járt-e a tsz, betartot­ta-e a határidőket a gépállo­más? A kérdésre Ginder Mi­hály főkönyvelő válaszol: — Nagyon sok gépünk van: 37 traktor, két gabonakom­bájn, két teherautó, négy siló- kombájn, hat aratógép, öt cséplőgép és több száz kisebb munkagép. A gépek egy ré­szét már használtan vettük át a gépállomástól, s így ért­hető, ha gyakran szorulnák javításra. Erről mi nem tehe­tünk, az állam ezért úgy se­gít rajtunk, hogy 50 százalé­kos kedvezményt ad a javítási munkákra, ha azokait a gép­állomással végeztetjük. Mi örömmel fogadtuk az állam segítő szándékát és bíztunk a gépállomásiban. így értük el, hogy a 2 millió forintos szám­lának csak a felét kellett ki­fizetni, nem berzélve arról, hogy megszabadultunk a gép­javító és anyagraktár fenn­tartási költségeitől, és a sze­relők munkabérét sem a tsz fizeti. Hogy tartja be a gépjavító a javítási határidőket? — A palotabozsokiak Jó munkát végeztek, s amit meg­ígértek, azt meg is adták. A javílás folyamatos volt, a ter­melésből nem estek ki a gé­pek hosszabb időre. Kivéve az egy Dutrát, amely három hó­napja üzemképtelen, mert az egész országban nem lehet hozzávaló fogaskereket besze­rezni. Ezt sajnos nagyon meg-! éreztük az őszi munkákban,! de ezért nem hibáztathatjuk a gépállomást. Az ilyen kemény diót az a tsz sem tudja meg­törni, amely maga rendezke­dik be a javításra. A véméndiek azt mondják, ha maguk végezték volna a javítást, nem tudtak volna ennyiből kijönni. Az ötven százalékos kedvezmény nem­csali a munkára, de az anyag­ra is kiterjedt, kivéve a hiány­zó alkatrészeket, ezeket a tsz- nek teljes áron kell megtérí­tenie. Kérdés: a gépállomáshoz át­szegődött szerelők élvégzik-e olyan lelkiismeretesen munká­jukat, mint amikor még érde­keltek voltak a közös ered­ményeiben? A tsz ezen úgy segített, hogy különféle ked­vezményekkel ösztönözte a szerelőket jobb munkára, akik ma épp úgy magukénak te­kintik a szövetkezetei, mint régen, annak ellenére, hogy fizetésüket a gépállomástól kapják. Munkahelyük lénye­gében nem változott, ugyanott és ugyanannak dolgoznak, mint régen. A véméndi fiók­gépállomásán, fegyelmezetten, rendben megy a javítás, kar­bantartás, a tsz-nek csupán annyi gondja van a gépeire, hogy melyiket milyen mun­kába irányítsa. A szakembe­rek Idejét, erejét nem veszi igénybe a javítási tevékeny­séggel járó probléma, alkat- részbeszerzés, utánjárás, s így jóval több idei ük marad a legfőbb tevékenységre, a ter­melésre. A véméndiek 1965-re Is meghosszabbították a szerző­dést a gépállomással a teljes műszaki kiszolgálásra. Ha ne­kik jó, biztosan megérné az állami támogatás ilyen formá­ban való igénybevétele a ná- luknál gyengébben gazdálkodó termelőszövetkeze leknek is. —- Itné — Társasutazás Svájcba Románia, Hollandia, Dánia, Szovjetunió, Olaszország között válogathatnak a világjárók A múlt évben a vártnál többen töltötték szabadságukat külföldön. E világjárók egy ré­sze a IBUSZ irodák szervezte társasutazások tagjaiként nya­raltak vagy éppen teleltek a keleti és nyugati országokban. A nem szocialista országokba 283-an látogattak. Legtöbben Ausztriában jártak, 107-en. Olaszországba 26-an, Dániába 17-en, — Törökországba 7-en, Egyiptomba és Finnországba 6- an utaztak, s a tokiói olimpiát ketten nézték meg. A napokban megérkeztek az idei külföldi társasutazások tájékoztatói Pécsre, az IBUSZ irodájába. Az idén újra Indítanak cso­portot a Berlin—Potsdam— Koppenhága útvonalra. A hét. napos útra négy időpontban is lehet jelentkezni. Szépnek ígérkezik a berlin—stockholmi út is, mely 8 nap;g tart. Az érdeklődők hat időpont között választhatnak. Az előző években népszerű­vé vált a moszkva—helsinki út, mely 11 napos és áprilisban indítják. Ugyancsak nagy az érdeklődés az athéni repülő- utak iránt, melyek 9 naposak és 5600 forintba kerülnek. Ez idő alatt megtekintik Delphit, az Akropolist, Daphnit, My- kénét. Az egyiptomi túra 12 napig itart és 9400 forintot kell érte A káposztás tész­tát szeretem, de so­ha életemben nem ettem még káposz­tás rétest. Ezt a több évtizedes mu­lasztást kívántam pótoümi. amikor be­léptem a Peőfi mo­zi me1, lett' lévő ré­tesboltba. Szép, tiszta üzlet A pult mögött a sok rétes és Mor- vayné, aiki árulja. A pulit innenső fe­lén három idősebb asszony és jó ma­gam. Az egyik el­viszi a réteseket, a másik ott fogyaszt­ja el. A harmadik tanácstalan és óva­tos. — Előbb megkós­tolnék egyet... A káposztásból, — mutat a rétesek fe­lé. Megkapja. Én is megkapom. Az idős asszony gyorsan elfogyaszt­ja. Végéin a kis tányérkat is kitörli az újjával és össze­sepri a szétpergett tészta darabkáit. Nem tesz megjegy­zést a káposztás rétesre. Ellenben kérdez: RECEPT — Tökös rétest sütnek-e? — Tökös rétest? — csodálkozik Mor- vayné. — Azt nem. — Pedig az na- gyom finom. — Nem ismerjük a receptjét... vagy nem is tudom miért... — Nem kell an­nak különleges re­cept, — melegedik fel a némi, — az én édesanyám éppen úgy készítette, mint az almásrétest. Mintha alma lenne a töltelék, de nem alma, hanem tök. — Milyen fajta tök? — Csakis úritok, — int az újjával a néni, — annak ke­vesebb a nedvessé­ge. — Tegyen ide még egy káposztá­sat, — nyújtja a tá­nyérját a pulton át. Közben magya­ráz, újra a tökösré­test emlegeti. Sze­retné, ha receptje nem veszne kárba. — Valamikor ün­nep volt a rétes­sütés, — sóhajt — és elmondja. ho­gyan tanult ő rétes­tésztát nyújtani az édesanyjától. A nagy asztalra fehér abroszt terítettek. S amikor már las­san vékonyodott, tyúktollal forró zsírt csapkodtak a tésztára és a kezük fejével lebegtették a vékonyodó rétes­tésztát. Volt, hogy egyszerre ketten is nyújtották. A sze­gélyét, a vastagabb részt, körül teker­ték a kezük fején, úgy szabdalták le. A tölteléket kanál­lal kirakták az asz­tal szélén, s a lepe­dővel tekerték fel a vékony, hártya­vékony tésztát. — ...Ugye itt; nem úgy csinálják? Fizetek és me-; gyek. Az ajtóból még hallom a néni hangját. — Csakis uritök. Mintha alma lenne. Finom, nagyon fi-j nőm... fizetni. Három csoportot indí­tanak. Kedves élményben lesz részük azoknak akik a holland tulipánünnepekre ellátogatnak áprilisban és májusban. A nyolcnapos út 7100 forintba kerül. Londonban nyolc napot töl­tenek az angol túra jelentke­zői megnézik a British Muzeu mot, a Viktória és Albert Mú­zeum csodálatos értékeit. Nyolc napig tart a római út is, me­lyen nemcsak az olasz fővá­rost, hanem Terraciánát, Ná­polyi, Sor re n tót, Capri t, is megnézik. Az idén először utazhatnak a jelentkezők Svájcba. Nyolc nap alatt ellátogatnak Bernbe. Montreaux-ba, onnan halóval Génibe, majd Zürichbe. Má­jusba két csoport indul 6500 forintért. Hasonló körutat szer veztek Csehszlovákiába és Ausztriába. Lesz egy-egy út az Alacsony és a Magas Tátrába a téli hó­napokban. Hat napig tart a cseh—lengyel tátrai látogatás Kassán keresztül Zakopanéba. Van külön út Zakopanéi téli üdülés címmel. A nyolc nap 1445 forintba kerül. A román tengerpartot már régebben is felkeresték a ma­gyar turisták, most a hegyek közé visz az út: Sinaia. Poiana, Brassó, Brahova völgye. A ko- lozsvár—tordai út 4 napos Van öt napos bukaresti és 11 napos erdélyi út, melyen meg­látogatják majd Csíkszeredát. * Gyulafehérvárt, Vajdahunya- dot, Aradot. Nagyváradot. Szervettek tfz napos köruta­zást a NDK-ba, s hat napos berlin—postdami utat. lehet üdülni a Szász Svájcban 9 na­pig 1250 forintért. A lipcs« ta vaszi és őszi nemzetközi vásárt hét napos úton nézhetik meg a jelentkezők, s aki akar. Hz napig üdülhet Köhlungborn- ban. Már most lehet jelentkezni a szovjet utakra: a 9 napos Ki­ev—Moszkva, a 12 napos Kiev —Leningrád—Moszkva a 11 napos Kiev—Krasznodar— Moszkva, a 11 napos Kiev— Poltava—Harkov—Moszkva, a 6 napos Moszkva, a 4 napos Vzsgorod és a 13 napos Ki°v— Leningrád—Tallin—R iga— —Moszkva útvonalakra, s az idén lesz belgrádi külön hajó út, hat napos. — b — Gazdagh ■ A Bányászati Építő Váll. pécsi munkahelyeire fel­vételre keres KŐMŰVESEKET. KUBIKOSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. Napi háromszori étke­zés, vidékiek részére munkásszállás biztosítva — Teli munkát biztosí­tunk! Jelentkezni lehet a BÉV oécsújhegyi építésvezetősé­génél (Bűzs 'ki út végén, fő­porta mellett). * A ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents