Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

2

napló

1985. JANUAR IR

Kankalinrirágzás

Pécsett

Kedves előjele a még meglehetősen távoli tavasznak: két virágzó kankalinbokor Pécsett Szántódi Péter megyei erdészeti felügyelő Majthényi utcai házának udvarán nyílnak ezek a szép sárgaszirmú virágok. Az erdész két évvel ezelőtt négy kankalintövet talált az erdőben, amelyek azzal hívták fel magukra a figyelmét, hogy a téli idő ellenére is virágoztak. Kettő közülük úgy látszik megtartotta ezt a különös tulajdonságát. Amint elolvadt a korábban leesett hó és kisütött a nap, nyomban kibontották a virágaikat. Az udvart körös-körül épületek védik és ezért néhány fokkal mindig enyhébb itt a levegő, mint a szabad természetben — nyilván ez is az egvik oka a téli virágnyílásnak.

A Mecseken és környékén, amslvnek téli éghajlata leg- envhébb az országban, elég gvakori jelenség a januári virágzás. A táj különleges növényei — a mecseki illatos hunyor és a szársomlyói magyar kikerics — máris „megmozdultak* és hamarosan ki- nvíit állapotban is lehet majd találni belőlük a védettebb helyeken.

Megalakult a Baranya könyvtár

Szervezik a baranyai fotogyüjteményt — Teljes „lakónyilvántartó“

1877-ből

A Baranya megyei Tanács

Végrehajtó Bizottsága 1964. júliusában határozatot hozott arról, hogy a megyei könyvtár keretén belül ki kell alakítani az úgynevezett Baranya könyvtárat. Tulajdonképpen nem külön könyvtárról van szó, hanem arról, hogy a Baranya megyére és Pécsre vonatkozó különböző műveket különválasztják a többitől. A határozat a megye immár hagyományossá váló helyismereti kultuszából gyökerezik, tgy ugyanis nemcsak a hagyománygyűjtő közösségek, hanem minden más szerző vagy szervezet gyorsabban hozzájut a forrásművekhez, a megye és a város népszerűsítése is gyorsabbá, könnyebbé válhat.

A határozat időpontjában

valamivel több, mint 700 kötetre terjedt a megyei könyvtár helyismereti anyaga, amit azóta 1100 kötetre növeltek. Akciót indítottak a magánkézben lévő művek megvásárlása érdekében. Ennek eredményeként 80 értékes könyvnek jutottak birtokába. Különösen érdekes Papanek György, egykori olaszi plébános 1785-ben kiadott Geographica descriptio comdtatus Baraniensis című helytörténeti munkája, a Pécsi Főgymnasium irodalmi kör 1875. évi évkönyve, valam’nt Sirisaka Andor pécsi tanító 1886-ban megjelent A babonár ról című műve, végül egy 1877- ben készült teljes pécsi ház- szám jegyzék a tulajdonosok nevével. De további, kereken 300 kötetet különítettek el a

— A magyar festőművészet

jelentősebb állomásai címmel reprodukciós kiállítást rendez a siklósi művelődési ház képzőművész szakköre Egyházas- haraszHban január 20-án. A kénkiállítás anyagát magnetofon-szalagra vett szakelőadás keretében mutatják be.

Május elsejei társasutazás a Szovjetunióba

Baranyai küldöttek a mezőgazdasági

szocialista br gátatok országos értekezletén

A Baranya megyei állami gazdaságok igazgatói még a múlt év december első heteiben tanácskozásokat tartottak. amikor elemezték gazdaságuk munkáját és a szocialista brigádmozgalom eredményeit. Ezek a megbeszélések szolgálták az alapját annak, hogy megyénk állami gazdaságainak képviselőjeként részt vehessenek a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők első országos tanácskozásán, amelyet január 13-án rendeznek meg Budapesten a MEDOSZ- székházban. Baranya megyét 4 állami gazdaság hét szocialista munkacsapat vezetője képviseli. így Lincz István, Drinóczi Lajos, Feigl Ferenc, a Bólyi Állami Gazdaságból, Lengyeltóti András Görösgal- ról, Pimcés Gergely a Villány- siklósi, Alföldi János és Bu- zási András a Bikali Állami Gazdaságból. A küldöttek az országos tanácskozáson elmondják tapasztalataikat, észrevételeiket a brigádmozgalom eddigi eredményeiről és javaslatokat tesznek a hibák felszámolására, valamint a brigádmozgalom kiszélesítésére.

bök, szakkörök, művészeti csoportok tagjai.

A 12 napos kinrándulás április 29-én kezdődik és május 10-én ér véget. A turisták Moszkvában nézik végig a május elsejei felvonulást és díszszemlét. Autóbuszos városnézésen vesznek részit, megnézik a Kremlt, a Lenin mauzóleumot, a metrót, a Gorkij- parkot, a Tretyakov képtárat. A moszkvai programban még Üzemlátogatás, hajókirándulás, baráti találkozó és a Cir- koráma mozi megtekintése szerepel. A kirándulás hatodik napján Leningrádba utazik a csoport, ahol autóbuszos városnézés keretében megnézik a Piszkarevszki temetőt, a Petropavlovszki erődöt, az Auróra cirkálót, a házasság- kötő termet. Metrókiránduló- son, üzemlátogatáson, baráti esten, mozielőadáson vesznek részt. A világhírű Ermitázs képtár is bizonyára maradandó élményt nyújt a résztvevőknek.

A társasutazás részvételi díja 1700 forint, melyből jelentkezéskor 400 forint előleget kell befizetni. Bővebb felvilágosítást és a jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat legkésőbb január 15-ig kaphatnak az érdeklődők a művelődési ház irodájában (Déryné u. 18.).

meglévő ömlesztett anyagból

is. Az így 1100 kötetre nőtt „Baranya könyvtár” emellett nagy mennyiségű folyóirattal és napilappal is rendelkezik A sajtófigyelő szolgálattól pedig 1962 óta megvásárolják az ösz- szes Baranyáról és Pécsről szóló cikket. Rendelkezésükre áll — 1958-tól kezdve — a Pécsi Szikra Nyomda minden nyomtatványának tiszteletpéldánya,

A vb-határozat értelmében tehát december 31-én megalakult a „Baranya könyvtáir”. A gyűjtemény három résziből áll, mégpedig az 1900-ig visz- szamenőleg helyi nyomtatványokból, a Baranyáról és Pécs ről szóló művekből és a pécsi vagy baranyai származású szerzők más tárgyú írásai DŐL A további gyűjtésnek pedig a lakosság megértése lenne a legnagyobb biztosítéka. A megyei könyvtár ugyanis felemelt árat fizet a helyi értékű anyagokért, sok könyv- és folyóirattuiajdonce mégis a MÉH-nek adja rendkívül értékes könyveit vagy újságjait s hozzá igen alacsony áron.

Mindezek mellett szervezik a megyei fotogyűjteményt ja. Képeslapokat, fényképeket gyűjtenék és fotóművészekkel le is fényképeztetnek helyi jelentőségű épületeket, eseményeket.

ÍREK

JANUAR

Ernő napja.

1 ^

A Nap kél: 7.28, nyugszik:

■ ém

16.16 órakor. A Hold kél: 12.06,

KEDD

nyugszik: 1.10 órakor.

jjáromszáz éve, 1665. január 12-én halt

meg Pirre Fermat francia fizikus és matematikus. A jogászi hivatástól pártolt át a matematikához és úttörő jelentőségű munkásságával messze túlszárnyalta kora tudományos színvonalát. Az analitikus geometria létrehozásában elért eredményei egyenértékűek Descartes-éivel; a számelmélet megalapítója és Pascal mellett valószínüségszámítás megteremtője: nevéhez fűződik az integrálszámítás létrejöttének előkészítése. Közel járt a differenciálszámítás felfedezéséhez. Számelméleti tételei között a legnevezetesebb a ..nagy Fermat-tétel". Ennek bizonyítása — állítólag ő ismerte — három évszázad óta a legkiválóbb matematikusoknak sem sikerült. Az optika területén is becses munkásságot végzett. Nagyszámú értékes műveit élete folyamán alig publikálta. Halála után fia adta ki munkái jelentékeny részét.

— Oscar Peterson legújabb kísérletezéseiről tart előadást Zombori Lajos ma, kedden este 7 órától az Olimpia cukrászdában az Ifjúsági Jazz Klub soron következő klubestjén.

— Grain András képkiállítását január 10-én Kolbe Mihály festőművész nyitotta meg a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház klubhelyiségében. A kiállítás január 24-ig tart nyitva.

— A felsőszentmartoní Zrínyi Miklós Termelőszövetkezet 15 ezer forintot adott a népművelési otthon mezőgazdasági szakkörének. Ezen főleg szemléltető eszközöket vásároltak.

Tegnap délelőtt a Janus Múzeum Rákóczi út 15. szám alatti kiállítótermében nyílt meg Rátkay Endre budapesti festőművész kiállítása. A rendkívül érdekes kiállítást Mándoki László, a múzeum osztályvezetője nyitotta meg.

ríMife ede:

füstölnivalót, majd öngyújtójával tüzet adott.

— Gondolom, ilyenkor jólesik a dohányfüst — mondta.

Nemes mohón szívta tüdejére a füstöt, majd amikor kifújta magából, ridegen így szólt:

— Jól. Még ha <ez ördög adja, akkor is.

— Talán én mégse vagyok ördög — jegyezte meg csendesen az őrmester.

— Lehet. De amikor én a mundérjukat, a horogkeresztjüket, meg amikor a mázoló- juk ábrázatát látom — biccentett az iroda falán függő Hitlei-kép felé Nemes —, akkor mindig az ördög jut az eszembe.

— Nem minden német mundér alatt rejtőzik ördög — tiltakozott az őrmester.

— Felőlem ugyan mondhat, amit akar, de én még SS- vagy Wehrmacht-ruhás angyallal nem találkoztam — jelentette ki a fiatalember.

Táborit bosszantotta, hogy társa beszélgetésbe eredt az őrmesterrel. S mivel nem értette, miről van szó, attól tartott, hogy a fiatalember esetleg kifecseg valamit, Keményen rászólt:

— Fogd be a csőröd!

•— Engedsz csak beszélni — mondta erre Kummer. — Engem nem zavarni Jani mit mondja ... inkább értékes ...

— Akkor se járjon a szája. Majd beszélhet még eleget, amikor kérdezik — kötötte meg magát Tábori.

— Lehet, hogy nekem meg éppen akkor nem lesz majd kedvem a szóhoz — mormogta a fiatalember.

— Innának egy pohár vizet? — kérdezte egy hirtelen ötlettel felvillanyozva Nemes Janitól az őrmester.

— Ha megkínál bennünket, köszönjük — válaszolt Nemes.

— Adok mindjárt — mondta készségesen Kummer, és az ablak előtt álló kis asztalkához sietett, amelyen pohár és vizeskorsó állt

Felemelte a korsót, és bár az színültig volt vízzel, mégis az ajtó felé indult vele.

— Frisset hozok — magyarázta. — Ez már tegnap óta itt langyosodik.

A két fogoly meglepetten nézett Kumerra. Az őrmester bátorítón rájuk mosolygott és kiment az irodából.

— Fura egy svábbogár ez — tűnődött Jani. — Igaz, mindig rendesebben viselkedett, mint a többiek, de azért nem feltételeztem volna róla, hogy még ilyen körülmények között is tisztességes tud maradni.

— Miért ne? Ezek között is akadnak, akik nem vetkőztek ki emberi mivoltukból — mondta Tábori,

A televízió műsora

január 12-én, kedden:

8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv az ált. Iskolák VI. oszt. számára. Lenin. 9.00. Iskola-tv Környezetismeret az ált. isk. L oszt. számára. A téli időjárásról. 10.05: Iske!a-tv. Tanulmányi kirándulás. Kémiához, — az ált. isk. Vili. oszt. számára. A kénsavgyártás (ism.). 11.00: Iskola-tv. Angol nvelv kezdődnek. Walter és Connie könyvet árul. 14.00: Iskola-tv: Orosz nyelv lism.). 14.55: Is- knla-tv. Környezetismeret (isin.). 15.50: Iskola-tv. Tanulmányi kirándulás (ism.l. 16.55: Iskola-tv. Anvol nyelv (i«m.)j 17.55: Az Iskola-tv noriá -'a. Mfl«orkaI»uz — pedan-ó»™«'Ívnak. 18.10: Hírek. 1815- Ta- nssztalitok. tanniságok r'»r- < vámadás a tsz-ekben. is,0: \ kerámia mesterei. Bolgár kisfiim (ism.). 18.45: Az orvos válaszol. A fűvcs-könwtő» q± S7TK-reeentlir. Előadó- dr. Wagner József. 19.00- Vi««><r- rád. A Televízió rinor*,!'z',e d«m ). 19 ?0- E«ti mese >“ **0: Tv-bíradó. 19 50: Naní a-a-v- zetünk 19.55: Érmek és »„mesék. Visszapillantás a teHól "limniái-a, A kamera -lőtt: péz«a T'bnr. ?0m- Nebé- -m- berek. Ma-var film 21 3n- \z

..ITi India” művészéé-----n

mfls-rából. 22.00: Tv-híradó. 3.

’"ladás.

— Meeielent a Péc«i mű- ~zaki Szemle le®űinbb ntmj, A kiadványban Tóth Géza A kell a eénrostok szerkezie+e és mesterséges előállításuk” -ím- mel írt cikket Krasső ‘Ső-dor a III. ötéves terv laká«é-''*-Ve_ zéceinek előkészítéséről ír, Soós Sárdor „A foe,lalk--+a- totteág vizsgálata a Tnező-^z_ dacáéban” címmel írt tanulmányt. s ebben a számba-. Jelent meg Hátai János Htes csatornázásának történ-'í'ől írt cikkének második ré^e.

— Találtak: két kanócát V-á-t erszényt, két kerékpárt, egy női ernyőt, egy ervecm-ksportköcsit, egv gvermekv—-»tvűt. egy ak+atáskát eav k-zí

táskát. Igazolt tulaidono-ok :l talált tárgvakat átveheti:- a Pécsi Városi és Járási Rends-, tcaoitárívságon (Pécs, Kilián Gy. u. 3. I. 66. sz.).

— Áramszünetet tartunk io«5.

Január 13-án 7—16 óráig nem-feszültségű hálózat építése m’att Vasas II. faluban. — Arnms-Un-t lesz Január ía-én 9—IS óráié n->w feszültségű berendezés lcarbsrt»-. tása miatt az alábbi beha**~it területen: Mailáth u.. József \. u„ Rét u.. Szabadság u. felsó részén. Váradl A. u.. Rákóczi li! — Áramszünet lesz Január 1t—sg 7—17 óráig bálózatáténités m-ett Málom kézségben. — Aram-n---. lesz Január 13—Id-ig 7— hálózatátépftés miatt a Tettre u.. Zklldfa u„ Nao u., ötemető n.. Virág u„ Ignác u. íz)

ídőiárásielentés

Várható időjárás kedden estig: keleten kevés fribő, nyugaton felhősebb idő valószínűleg csapadék nélkül. Mérsékelt szél. Helyenként V>Ó ság, vagy reggeli köd éjszaka» lehűlés. V-Sri-eté i „- alacsonyabb éjszakai b*—*-- séklet: nyugaton mi""-» s— mínusz 6, keleten éi*-.»óK,n mínusz 6—mínusz 10 fok között, egyes belveken mínusz 15 fok közelében. T sabb napnali hőmé-sé^et minus* 2—plusz 2 fok között

i

f

Már hagyomány a Doktor Sándor Művelődési Házban, hogy ismeretterjesztő programjuk keretében minden évben 10—14 napos kirándulást szerveznek látogatóik részére. Eleinte Magyarország legszebb tájait keresték fel a kirándulók. Néhány év óta azonban már külföldre is szerveztek társasutazást. Ebben az évben a Szovjetunióba utaznak a művelődési ház előadásainak látogatói, a klu*

— De csak nagyon kevesen.

— Mit tudhatjuk, ki az? Nem látunk senkinek a leikébe.

Titkoljuk egymás előtt a gondolatainkat, s aki rendes ember közöttük, az se mer közeledni hozzánk. Persze mi is óvakodunk minden némettől. Túlságosan hosszú már az idő, amióta sízuronyokkal, börtönnel, akasztófával fenyegetnek bennünket — és őket is.

— Igaz.

— Hagyjuk most ezt — térítette más irányba a párbeszédet Tábori. — Jobb lesz, ha a magunk dolgáról tanakodunk.

Nemes Jani sebtében beszámolt az öregnek a történtekről, Tábori figyelmesen hallgatta. Az akció sikerének örült, de Kuvasz halála mélységesen megrendítette. Mint a saját gyermekét, úgy szerette a fiút Könnyek szöktek a szemébe, amikor Nemes elbeszélte, hogy Kuvasz még halálos sebesülése ellenére sem adta meg magát, hanem kézigránátjaival elpusztított néhány fasisztát.

— Leköpni való gazember vagyok — robbant aztán a szó Janiból. — Könnyelműségemmel a halálát okoztam. Legjobb lett volna, ha én is elpusztulok.

Tábori nagyon haragudott Janira. Vádolta azonban magát is. Ismeri Jani becsületes, de meggondolatlan, vakmerő hősködésre hajlamos jellemét. Mást kellett volna kijelölni mellé az akcióhoz, nem a gye* retket

Erős akarattal türelmet parancsolt mégis érzéseinek. Tudta, hogy most nagy hiba lenne szemrehányással illetni a fegyelem ellen súlyosan vétő fiatalembert. Sőt, lelket keli verni belé, hogy kiállja a közelgő megpróbáltatásokat.

— Csillapodj le, fiam — szólt hozzá csendesen. — Ami megtörtént, azon már változtatni nem lehet. Én is hibáztam. Azért kerültem ide. Arra felelj most nekem legjobb lelkiismereted szerint, hogy érzel-e magadban elég erőt a hallgatáshoz?

— Azt hiszem, igen.

— Ne gondold, hogy elég lesz hozzá a harchoz való bátorság. Ide most sokkal, de sokkal több kell. Készülj fel rá, hogy kegyetlenül bánnak majd velünk... Ém tudom. Tizenkilencben, aztán később is, már voltam hasonló helyzetben. Ám a kínokat nem mindenki állja. Megtörik, a fájdalom és a félelem legyőzi benne a becsületet. Beszélni kezd. De nekünk hallgatni kell. Hallgatni, még ha belepusztulunk is.

— Tudom, Lajos bácsi.

— Jó, jó. Most azt mondod, és kétségtelenül úgy is érzed, hogy tudod. De kibírod-e majd szótlanul, ha meggyötörnek? Amikor testedbe hasít a fájdalom, képes leszel-e erőt meríteni abból, hogy Körtvélyesy, Gizi és a többi elvtársunk élete attól függ ott a rejtekhelyen, vajon te hallgatsz-e vagy beszélsz róluk?

ÍFoly tatjuk)

40.

Kummer őrmester engedett Nemes kívánságának. Odament hozzá és segített neki.

— Állni tu tsz fel? — kérdezte aztán jellegzetes kiejtéssel.

— Megpróbálhatom;

— Akkor lesz neked jopp seszlony — javasolta az őrmester, és mindjárt a díványhoz támogatta a fiatalembert.

Nemes leült, aztán Tábori is mellé telepedett.

— Sajnálom — fordította németre a szót Kummer őrmester Nemes felé fordulva, — hogy éppen önök kerültek ilyen helyzetbe. Maga csinálta azt a nagy zenebonát a déli bejárónál?

Jani arcvonásai megkeményedtek. Elutasítón hallgatott.

— Igaz is. Nem az én dolgom, hogy kérdezősködjem — mentegette kíváncsiságát Kum mer. — Rágyújtanának?

— Hát ha ránk szánna két cigarettát, elfogadnánk.

Az őrmester előhalászta zubbonya zsebéből bádog cigarettatárcáját, és megkínálta a foglyokat. Nemes baljával vett el egy cigarettát, Tábori azonban megbilincselt kezeivel nem tudott a tárcába nvúlni. Kummer dugta a szájába a