Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmton naplö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és cs Megyei Tanács lapja _______ X XII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. JANUAR 12., KEDD István-akna a jubileumi munkaverseny sikeréért Naponta 14 vagonnal több szén — Üzemel az új II-es akna Újabb nagyarányú rekonstrukció kezdődik Lelkes hangulatú munkásgyűlés a szabolcsi kultúrházban Az első „tavaszi“ vetés 1965-ben Nagyméretű gépesítés a szállításban 25000 tonnával többet mint tavaly Szántanak és vetnek Baranyában Baranya megyében hétfőn reggel megpezsdült az élet a szántóföldeken. A verőfényes, enyhe időben a szövetkezeti gazdák százai szántottak, ve­tettek, szórták a műtrágyát, ápolták a gyümölcsfákat és készítették a melegágyakat. Jelenleg olyan időjárás ural­kodik a Mecsektől délre, mint március elején szokott lenni. A hőmérő higanyszála a déli órákban hat-nyolc fokig emel­kedik és legalább nyolc órán át süt a nap. Legutóbb 1962- ben volt ilyen szokatlanul enyhe a január ezen a vidé­ken. A megye területén mintegy 250 termelőszövetkezeti, gép­állomási és állami gazdasági erőgép végzi a mélyszántást. Az ősszel ugyanis ötvenezer hold szántatlanul maradt és a traktorosok most „törleszte- nek” ebből az adósságukból. A talaj kissé sáros ugyan, de azért megfelelő minőségű munkát lehet végezni. A trak­torosok alaposan ki is hasz­nálják az „ajándékba kapott” jó időt és naponta ezer hol­dat forgatnak meg. Mivel még hátra van az igazi tél, tehát jól kifagyhatnak a friss ba­rázdák, a szakemberek véle­ménye szerint a mostani mély­szántás csaknem ugyanolyan értékű, mint az őszi; A Villány—siklósi dombvo­nulat déli lankáin vetik a hí­res baranyai primőrnövényt: a korai zöldborsót. Minden bizonnyal országosan is ez az első „tavaszi” vetés 1965-ben. Tavaszig összesen négyszáz holdon kell- földbe tenni a borsó magját. A kedvező idő­járást kihasználva ezen a hé­ten 80—100 holdat vetnek el a szövetkezeti gazdák. A vil­lányi Uj Alkotmány Termelő- szövetkezet például harminc holdon kezdi meg a zöldborsó vetését ezekben a napokban. A primőr érésekor legalább egyhetes előnyt jelent, a ter­melőknek a mostani vetés. A szentlőrinci Úttörő Ter­melőszövetkezetben megkezd­ték a mintalegelő műtrágyá­zását. A pécsi és a Pécs kör­nyéki kertekben tisztogaliák a gyümölcsfákat. A kertészek megyeszerte hozzáfogtak a melegágyak előkészítéséhez, sőt a hajtatóházakban a mag­vetéshez is. Péter János külügyminiszter Párizsba érkezett Párizs; Péter János külügy­miniszter hétfőn reggel, né­hány perccel 8 óra előtt, Pá­rizsiba érkezett. A Gare de l’Est-ben Emmanuel de Mar- gerie, a Francia Külügymi­nisztérium kelet-európai osz­tályának vezetője, Pirre Franc- fart Franciaország budapesti nagykövete, valamint a kül­ügyminisztérium protokoll osztályának képviselői fogad­ták. A magyar külügyminisz­ter fogadására megjelent Val- kó Márton, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete és a nagykövetség munkatár­István-akna termelési ter­ve nagyobb, mint a múlt év­ben volt: 875 ezer tonna sze­net termelnek, vagyis 2S ezer tonnával többet, mint tavaly. A termelés felfutásával egy időben igen jelentős változá­sok történnek ebben az esz­tendőben; mivel teljes egészé­ben befejeződött az évek óta tartó nagy rekonstrukció és az új építkezés. István Il-es akna már üzem be lépett, s ennek kapcsán megszűnik több üzemelő ak­na, vagy egyéb munkahely. Áprilisban felszámolják a kül­színi fejtést, megszüntetik a Béke-akna miég üzemelő mun- kahedyedt, a Rücker-aknát és a tárót. Leglényegesebb talán a negyven éves István I-es akna leállítása, ahol nagysza­bású rekonstrukcióhoz kezde­nek még ebben az évben. Az induló beruházással l&7Ü~ben lesznek készen, amikorra a pécsbányatelepd Széchenyi-ak­na is a szabolcsi István-alfcná- hoz lesz csatolva, s a napi termelés mennyisége eléri a 700 vagont. István-akna vilialfa A termeléssel kapcsolatban elhatározták, hogy túlteljesí­tik az előírt tervüket. Napon­ta 14 vagon szénnel kell töb­bet termelniük, mint az el­múlt esztendőben, de ők még ezen felül 0,5 százalékos több- j f lettel jesítést vállalnak. Az üsszüzemd teljesítményüket ugyancsak 0,5 százalékkal kí­vánják emelni, s a régi 1380 tremm helyett az egy fő­re jutó műszakonkéntá terme­lés mennyisége eléri majd az 1387 kilogrammot. Ezt a fel­adatot oly módon érik el, hogy csökkentik az improduk­tív műszakok számát. A műszaki fejlesztéssel kap­csolatban a vállalásuk rögzíti, hogy a fejtések teljesítményé­nek növekedése 5,2 százalékos lesz, amely azt jelenti, hogy j a fejtésekben műszakonként ; 3800 tonna szenet bányász­nak. A fejtési alapvágatokban 100 százalékos gépesítést ho­ne sí tanak meg, ezzel a kézi ‘•rillézést megszüntetik. A 35 fokosnál alacsonyabb dőlésű telepekben bevezetik a fém- támos biztosítást, s ahol arra mód nyílik, a védőhálós mű­velést. A fejtések napi előre­haladási sebességét a tavalyi 130 centiméterről 140-re eme­lik. A Szocialista brigád címért A főmérnök által ismerte­tett vállalást a résztvevők he­lyesléssel fogadták, azt reá­lisnak és megvalósíthatónak A hasznos madarak védelméért... A Mecsek keleti lejtőin, a Baranya megyei Erdőgazdaság kárászi erdészetének telepén fészek-odu „üzem” működik. A kis műhelyben Kamler János asztalos készít az énekes és rovarevő madarak számára fészek-odúkat, melyekben a költés idején és a nagy hideg­ben védelmet találnak. A különböző méretű fészek-oduk Herman Ottónak, a nagy ma­gyar ornitológesnak leírása alapján készülnek. A közeljövőben több száz odút szállítanak majd az ország különböző erdeibe, gyümölcsöseibe. Péter János megérkezésekor nyilatkozatot adott a megje­lent újságíróknak. — Örömmel jöttem, Párizs­ba Couve de Murville külügy­miniszter meghívására, — mondotta. — A két ország külügyminisztereinek ez lesz az első ilyen találkozása kap­csolataink történetében. Jó reménnyel és jó szándékkal jöttem, mert a találkozás al­kalmat ad a két ország kap­csolatainak megbeszélésére és ugyanakkor a jelenlegi világ- helyzet számos kérdésének megtárgyalására. Ennek kere­tében közelebbről kívánom ta­nulmányozni a francia kor­mánynak a független, kibőví­tett és „európai” Európáról gyakran hangoztatott tételét. A francia sajtó nagy figyel­met szentel a magyar külügy­miniszter látogatásának. Egyes lapok történelmi jelentőségű eseménynek nevezik, hogy a két ország külügyminisztere először ül le hivatalos tárgya­lásra. A Combat kiemeli, hogy Franciaország meg akarja erő­síteni gazdasági és kulturális kapcsolatait Kelet-Európa or­szágaival. Rámutat, hogy a magyar—francia kulturális kapcsolatok az utóbbi időben igen bíztatóan fejlődtek és a magyar külügyminiszter láto­gatása alkalmat nyújt, hogy a kereskedelmi kapcsolatok, amelyek ‘egyelőre nincsenek egyensúlyban és Magyarország szempontjából passzívak, ugyancsak kedvező fordulatot vegyenek. Kosziéin Angliába, WÜson a Szovjetunióba utazik Moszkvában és Londonban egyidejűleg hivatalosan beje­lentették, hogy Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke elfogad­ta Harold Wilsonnak, Nagy- Britannia miniszterelnökének meghívását, hogy ez év tava­szán az angol kormány vendé­geként látogasson el Nagy-Bri- tanniába. A közlemény sze­rint az utazás időpontját dip­lomáciai úton tisztázzák. A közlemény egyben beje­lenti: Koszigin meghívta Wilsont, hogy ebben az évben a szovjet kormány vendége­ként látogasson el a Szovjet­unióba. A brit miniszterelnök elfogadta a meghívást. A vi- szontlátogatás időpontjában később állapodnak meg. Hazautazott Moszkvából a francia tájékoztatásügyi miniszter Moszkva: Alain Peyre- fitte francia tájékoztatásügyi miniszter hétfőn hazautazott a szovjet fővárosból. A repü­lőtéren a miniszter elmondot­ta a TASZSZ tudósítójának, hogy látogatása alkalmával nagyon hasznos kapcsolatokat épített ki és alkalma nyílt véleménycserére minden szin­ten kezdve a technikusoktól egészen Koszigin miniszter- elnökig, aki abban a meg­tiszteltetésben részesítette, hogy fagadta őt. Fellőtték a Kozmosz 52-t Moszkva: A Szovjetunió­ban hétfőn földkörüli pályájá­ra juttatták a Kozmosz—52 jel­zésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tudo­mányos műszerek segítségével folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án be­jelentett űrkutatási progra­mot. A szputnyik keringési ideje 89.5 perc. Pályájának a föld felületétől számított legna­gyobb távolsága (apogeum) 304 kilométer, legkisebb távolsá­ga (perigeum) 805 kilométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 perc. A tudományos műszereken kívül a szputnyikon elhelyez­tek egy rádió-adókészüléket, amely a 19.995 frekvencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek pontosságának mérésére, rádiótelemetrikus berendezést, amely a földre juttatja a műszerek által gyűj­tött adatokat. A szputnyik tudományos műszerei normálisan működ­nek. A földi koordinációs szá­mító központban feldolgozzák a beérkező adatokat. k Január 10-én délelőtt 9 óra­kor a szabolcsi Puskin Műve­lődési Ház nagytermében öt­száz bányász foglalt helyet. A szabolcsi István-aknán dolgo­zó szocialista munkabrigádok vezetőd, tagjai és patromálóik gyűltek össze, hogy megbe­széljék az 1965. évi népgazda­sági terv reájuk háruló fel­adatait, és nyilvánosságra hoz­zák vállalásaikat, amelyeket hazánk felszabadulásának hu­szadik évfordulójának tisztele­tére tettek. Szokola Ferenc, az aikna fő­mérnöke ismertette az idei tervfeladatokat és általában az István-akna előtt álló tenni­valókat. kétezer méterrel hosszabb vá­gatot időben & megfelelő mi­nőségben elkészítsék. tartották. Ezután az egyes körletek vezetői ismertették feladataikat és vállalásaikat. Horváth Lajos, az I-es akna szemelő körletének helyettes bányamestere 100,5 százalé­kos tervteljesítésről beszélt és ígérte, hogy körletükben a fejtések előrehaladása sebessé­ge elérd a napi 140 centimé­tert. Hlaszni István, a Il-es akna szenedé körletének bá­nyamestere tájékoztatta a meg jelenteket, hogy a sok apró brigádból nagyobb egysége­ket szerveznek, s ők majd ak­kor dolgozzák ki részleteiben is a felszabadulási munkaver- seny időszakára vállalásukat. Lajtai Béla az előkészítő kör­let helyettes bányamestere el­mondta, hogy náluk tavaly 17 brigád 260 fővel versenyzett a szocialista címért, de ebben az évben már 20 brigád 346 dolgozóval küzd azért, hogy elnyerje a megtisztelő címet. Lajtai Béla ismertette az előkészítő körlet külön válla­lását: a tervszerűbb munka­végzéssel és a sebesség foko­zásával biztosítják majd, hogy ebben az esztendőben majd Vereckei István, a gépészeti osztály vezetője a föld alatti gépészeti munka fontosságai ól beszélt és határozta meg fel­adataikat. Nem lesz kézi csil- lézés, az alapvágatokban gé­pek és gépi berendezések se­gítségével továbbítják a ki­termelt szenet. A berendezé­sek felszerelését úgy végzik el, hogy kÖ2íben a folyamatos szállítás se szenvedjen hiányt. Elmondta, hogy a külszínen is fokozott gépesítés történik, a palahányón megszűnik a csil- leforgaüom és helyette szállí­tószalag üzemel. Mind a föld felett, mind a föld alatt át­térnek az egységes 600 milli­méteres nyomtávú vasúti pá­lyára. Kiss-Lantos Ferenc, a szál­lítási körlet bányamestere ugyancsak a nyomtáv átállá­sáról szólt és ígéretet tett, hogy az automatizált szállító berendezésekkel nem lesz semmi fennakadásuk a bányá­szoknak. A II. és a IV. szin­ten máris készen állnak az új, nagyobb nyomtávú vasútvo­nalak. Vállalják a szállítás dolgozói, hogy a termelő csa­patok felajánlásának teljesí­tését elősegítik és időben biz­tosítanak elegendő üres csil­lét. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents