Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

Kereskedelem állami kereskedelem vásároltak háztartási «áektro- mos hűtőszekrényt. Ebből az árucikkből évente 1450-et hoz­tak forgalomba Baranyában, 1964-ben pedig közel három­ezer darabot értékesítettek. Évek óta meghaladja a hét­ezret az eladott mosógépek száma, és hasonló érdeklődés nyilvánul meg a porszívógé­pek iránt is: 1960—64 között több, mint kétezer kelt el e hasznos háztartási gépekből évente, 1964-ben pedig 3793 darabot vettek használatba a vásárlók, Parkettkefélőgépből négyszáz, varrógépből ötszáz, kerékpárból 3600, motorkerék párból pedig átlagosan 1800 került az elmúlt négy évben forgalomba. Az új személy- gépkocsik közül 534 darab ju­tott 1964-ben Baranyába. A bútorvásárlás iránt különösen a hitelakció bevezetése óta nyilvánul meg nagy érdeklő­dés: a négy évvel ezelőtti 75 millióval szemben 110 millió forint értékű bútort vettek tavaly a megye lakosai. Ezek a tények magukért beszélnek. A kereskedelmi forgalom gra­fikonja az életszínvonal emel­kedésének tükröződése is. Eb­ből következik egyebek kö­zött, hogy Baranyában és Pé­csett jóval az országos átlag felett van & televízió-előfize­tők száma és a tavalyelőtti 24894-hez 1964-ben újabb 8755 tv-tulajdonos csatlakozott, I Statisztikai adataink szerint szinte minden baranyai csa­ládi otthonba jut egy rádió, s csaknem minden családnak' van már mosógépe.. Szinte kifejezhetetlen az a s változás, amely a kereskede- ‘ lem államosítása óta az üz-! letek korszerűsítésében, a kul- i túráit eladási lehetőségek meg teremtésében történt. Pécs kiskereskedelmi hálózata az apró boltokban még viseli a műit jegyeit, de a korszerű­sítésben már megtörtént a döntő fordulat. Az elmúlt években az üzletek korszerű­sítésével egyszeriben városi jelleget kapott Pécs központ­jának kereskedelme. Az üzlet- hálózat korszerűsítésében tör­tént változás falun még szem­betűnőbb. A szatócsokat tá­gas szaküzletek váltják fel és városias jellegű éttermek nyíl­nak a régi kocsmák helyén. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem is egyre inkább megközelíti azt a célt, hogy a falusi lakosság lakóhelyének körzetében gyorsan, kényel­mesen, kultúrált körülmények között szerezhesse be mindazt az árut, amire szüksége van. Baranya és Pécs kereske­delmi dolgozói ezekben a na­pokban mérik fel a felszaba­dulás, Illetve az államosítás óta eltelt időszak eredmé­nyeit, hiányosságait és levon­ják ezekből a szükséges kö­vetkeztetéseket. Ami a fel­adatokat illeti, bőven jut -be­lőle a megyében működő ke­reskedelmi dolgozók több, mint tízezres táborának. A bolthálózat fejlődése az elis­merésre méltó eredmények mellett sem tudott eddig lé­pést tartani a növekvő áru­forgalommal, következéskép­pen bővíteni kell. Az eddigi­nél nagyobb gonddal kell meg szervezni a jövőben a bánya­vidék, a munkáslakta telepü­lések áruellátását. Javítani kell az eladói munkát, elmé­lyíteni az eladók és vásárlók kapcsolatát. Röviden: maga­sabb színvonalon kell keres­kedni, mint eddig. Harsány! Márta M Vj Dunámtűi frtm „Roosevelt üzenete a® ame­rikai kor cat toBytatjnk Bntodaddtg, amíg Németország teljes vere­séget szenved*’; * „Kldolgoatífe Pécsett as élesztőgyártáshoz az eljárást, de még nincs üzem, amely vállalná a gyártást. A Pécsi Nemzeti Bizottság dr. Faragó Ferenc egyetemi tanár szak- véleményének meghallgatása után helyszíni szemlére azáSL ki abba a gyár üzembe, ahol a gyártás előreláthatólag meg fog indulni". * 'jA Kereskedők Testület« in­tézi a gyufaigényléseket. A pécsi gyufa gyártása megin­dult és ezer doboz piacra ke­rült A gyufa árát a Nemzeti Bizottság állapítja meg". * s,A PVSK síszakosztáiyának vezetősége a közeljövőben nagyszabású lesikló, műlesik- 16, sífutó versenyt rendez a Mecseken. A téli sportok ked­velői bizonnyal örömmel hall­ják a hírt, amely a sportélet MEDVECUKOR ssagtefefete«» roil Pécsett és Baranyában még a nagykereskedelem is. Ek­kor alakult meg a textil és felsőruházati, valamint a kö­tött- és rövidáruval foglal­kozó két . nagykereskedelmi vállalat. A következő évben a Sik, a Heinemann és az Iván, a három legnagyobb textilkereskedés helyén — megnyíltak az ÁTEX üzletei, a jelenlegi ruházati szakbol­tok. A Baranyában elsőnek létrehozott állami kiskereske­delmi vállalat, a Népbolt, rö­vid idő alatt az egész me­gyét behálózta üzleteivel. Az állami kereskedelem egysé­geit, különösképpen az 1949. decemberében megnyíló áru­házát, sokan bukásra ítélték. Az állami kiskereskedelem azóta is rácáfolt a rosszindu­latú jósltatokra.. Bizonyításkép­pen nem is kell vtesaiamen- niük életrehívásukig, Baranya és Pécs állami kis­kereskedelme 1950-ben 287 millió forintos forgalommal indult. 1955-ben átlépte az egymilliárdot, 1960-ban csak­nem elérte ö kettőt, 1964-ben pedig már két és fél mil- íiárdot megközelítő volt a for­galom. Ennél fel nagyobb ütemben nőtt. a szövetkezeti kereskedelem forgalma, amely az 1950-es 102 millióval szem­ben 1964-re majdnem egy- milli árdra emelkedett. Az Al­tami Áruház 26 millióra ter­vezett évi forgalma már a megnyitás utáni évben 56 mil­lió volt, 1964-be® már 165 millió! Az üzletek száma 1953-től Kezdve ugyancsak emelkedett. 1953-ban 685 kiskereskedelmi bolt és, 421 vendéglátóegység működött Baranyában, az el­múlt évben pedig ezernél is több volt a boltok és közel 650 a vendéglátóhelyek szá­ma. Pécs 396 üzletet és 110 vendéglátó üzemet mondha­tott magáénak 1953-ban. Ma 615 üzletben és 220 vendég­látóegységben szolgálják ki az emberekét. Az üzletek szá­nig 851-gyel, a vendéglátóhe­lyeké 335-tel magasabb, mint tizenkét évvel ezelőtt. Még szembetűnőbb a szövetkezeti kereskedelem bolthálózatának gyarapodása: 1964-ben 356-tal több üzlet és 199-cel több vendéglátóegység működött Baranyában a földművesszö­vetkezetek kezelésében, mint 1950-ben. Emellett eléggé tág terét kaptak a magánkereske­dők is: üzleteik száma az 1953. évi 82-vel szemben, Pé­csett és Baranyában Jelenleg 218! A szocialista kiskereskede­lemben majdnem ötszörösére szaporodtak a többnyire már korszerű élelmiszerboltok. Ma az 1952. évi hatvankettővel szemben 286 állami élelmi­szerüzlet működik. Az élelmi­szerboltok szaporaságával csak a bútor, a vas, a mű­szaki és edényboltok, a kul- túrcikk, villamossági, jármű és műszaki szaküzletek tud­nak versenyre kelni. A tizen két évvel ezelőtti kilenc he­lyett például 44 vas, műszaki és edénybolt van Baranyá­ban. A villamossági, jármű és műszaki szaküzletok száma egyről — nyolcra emelkedett. Az üzletek szaporulatával ará­nyosan nőtt a kereslet, mely az elmúlt években feltűnően az iparcikkek felé hajlik. TÍZ ÉVVEL EZELŐTT Ba­ranya és Pécs kiskereskedel­mében így oszlott meg a for­galom: élelmiszerek 53,5, ru­házat 25,8, vegyesiparcikk 20,7 százalék. Az 1964-es árufor­galomnak már csak 49,4 szá­zalékát tették ki az élelmi­szerek, 20,6 százalék jutott a ruházatnak és 3(1 százalékos részesedést kértek maguknak az iparcikkek! Az iparcikkek közül is elsősorban a televí­zió iránt érdeklődnek a vá­sárlók. Az 1955—59-es évek átlagában kilencezer rádió és 743 televízió vevőkészüléket adott el évente a kereskede­lem. 1960—64-ben 6352-re csökkent az évenként eladott rádiók, ugyanakkor 6496-ra emelkedett a megvásárolt te­levíziós készülékek átlaga. 1964-ben 8750 televíziót adtak c1 Baranya és Pécs üzleteiben és: 6432 volt az eladott rá­diók száma. Az elmúlt négy «sztendöben különösen, sokan NOVAK MIHÄr.Y megmu­tatja az „áruház osztályait”. Élelmiszer, iparcikk, vegyi­anyag, textil, rövidáru, cipő­áru, kultúrcikk, vas és edény, valamint lottó. Mind ez idő alatt nem kell holmi fényes folyosókat bejárni, mozgólép­csőkön utazgatni, mindössze csak a nyakát tekergeti az ember. így végig is nézheti az „osztályokat”. A baloldali polc eleje a textil, a vége a rövidáru, szemben az élel­miszer, vegyianyag és lottó, balra a többiek. — Ja, és még egyet elfelej­tettem: villamos cikkeket is árulok. Villanyvasalót, villany- körtét, zseblámpát — ön a boltvezetői? — Igen. e— Alkalmazott? — Szintén én. Ez lenne az „áruház* Erzsé­beten. A barnára festett ajtó felett felirat: Vegyesbolt. Pon­tosan olyan szaga van, mint a harminc év előtti falusi bol­toknak, területre is akkora, a berendezése is ugyanolyan. Ezért választottam éppen az erzsébeti boltot, Mert ne az ember fényesebbe te akár önkiszolgáló boltba is — tele vannak velük a falvak. Mindenütt szakosított boltok, modern berendezések. Boly­ban például egész üzletsor van, szakboltban vehet az ember majdnem mindent, még kultúrcikk-üzlet is van. Kü­lön! Nos Erzsébetre nem kellett ekkora átszervezés, az ötszáz egynéhány lakosnak megfelel a kis régi típusú vegyeskeres­kedés is egyetlen eladóval és ezerféle áruval. Mert mondom: es a bolt külsőre éppen olyan, mint a régi szatócsüzletek, csak ép­pen a szíjostor-kötég hiányzik az ajtószárfa mellől, Mindjárt meg is kérdezem: — Szfjostort árul? Novák Mihály rázza a Hé­jét: — Kinek kel! ss mér ma? — Régóta dolgozik a keres­kedelemben? — Huszonkilenc óta* — Mindig falun? — Nem. Sokfelé dolgoztam, de falun kezdtem. —> Ugyanilyen Az alkotók megbecsülése ■nimm vpvoc TsrawíJanro a® embert — a sok haszná­latban nemcsak megkopott, de kerekké, kristálytisztává te csiszolódott ez a igazság. Csak érzékeny füllel kell odahall­gatni, s már nem csupán tör­ténelem és filozófia, hímem a jelennek szóló nagy figyelmez­tetés. Ha a munka tette em­berré az embert, akkor az em­ber attól ember igazán, hogy dolgozik, ember-volta annál valódibb s gyökeresebb, minél jobban dolgozik. Másképpen szólva: mióta ember létezik, s különösen ma, egy-egy adott embert is mindig a munka tesz emberré. A munka, amelyet annyi­féleképp meghatároztak már, de aminek lényegére tegvilá- gosabban a költő mutatott rá, amikor halhatatlanul egysze­rű szavakkal azt mondta ró­la: „ahogy a csillag megy az égen” — csak így érdemes dol­gozni. Erősen és ki zökken the- tetlenül haladni egy úton, meg szállottán vagy precízen, — de „pontosan és szépen”, a leg­jobb tudás szerint és gyönyö­rűséggel, A munka ekkor vá­lik igazi munkává, amelyet már alkotásnak szoktunk ne­vezni. A munka az évszázadok fo­lyamán összekeveredett a pénz keresés, a létfenntartás fogal­mával, elveszítette valódi je­lentőségét és értékét, a mun­kaképesség, az alkotókedv áruvá lett, értéken alul is meg vehető áruvá, tetszés szerint felhasználható áruvá eltorzít­ható, sőt megsemmisíthető árucikké. A szocializmus, meg születése pffianartábae vissza­helyezte jogaiba az emberi munkát, és kiadta a jelszót is: „a munka becsület és dicső­ség dolga”. Mindez pensae nem megy máról holnapra. A munka és az alkotás csak akkor juthat az őt megillető helyre a tár­sadalom megítélésében, ami­kor az emberek jórészének meg. ítélésében is oda jutott már. A széttöredező, de jól kivehe­tő körvonalaikkal még mindig ható, régi erkölcsi normák nem helyezték éppen trónusra a munkát Sőt. Még az alkotó munkát, a tehetségnek, a szü­letett képességeknek is oly nagy teret adó szellemi alko­tómunkát sem. Helyette vala­mi misztikus „ügyesség”, „ér­vényesülni tudás” foglalta el a munka jogos helyét. Igen nagy szó volt, amikor hazánkban te félreérthetetlen és erőteljes intézkedéseket tett az új állam azért, hogy a munka „dicsőség dolga” is legyen. Akik tehetségüket, rá­termettségüket kitartó, szívós tevékenységgel odáig fejlesz­tették, hogy alkotni képesek — azokat a legnagyobb dicső­ség illeti meg. H úsz évvel eselőtt szüle­tett népi államunk fenn­állásának harmadik évében, az 1948. évi XVIII. törvény­ben megalapította a Kassuth- díjat „Minden év március havá­nak 15. napján „Kossuth-díj- jal* lehet jutalmazni azokat a személyeket, akik az előző 3 évben tudományos munkás­ságukkal, találmányaikkal és szélesebb mederben valő meg­indulását jelenti be. Külön ér­dekessége less a versenynek, hogy a rendezőség az orosz haderő sportembereit is sze­retné bekapoolni, hogy elle­nük a város legjobbjait kiál­lítva emelje a verseny színvo­nalát”,, * „Havi 210 dkg s finomliszt ás napi 20 dkg a kenyérfej­adag’', • „Hétfőn indul 1940 óta elő­ször a london—párizsi gyors­vonat: az 1940 júniusa őta le­állított london—párizsi gyors­vonatot hétfőn fogják újra el­indítani Londonból. A gyors­vonat mintegy száz utast fog » francia fővárosba szállíta- nP. * „Megkezdődött azoknak £ fellősségre vonasa, akik a har­cok idejét arra használták fel, hogy önős céljaikat szolgálják és elvakulva megkárosítsák embertársaikat Az első ilyen bűnöst, B. József pécsi lakost négy hónapi fogházra ítél­ték". • „Pécsett nagy xi érdeklő­dés az orosz irodalom és nyelvkönyvek iránt csak a könyv kevés”, * „Komlón rend vast fm a munka rendben folyik. A komlói bányászok a német és nyilas terror megszűnte után példás fegyelmezettséggel ás öntudatossággal fogtak mun­kához. Ötös munkástanácsot választottak és a németekkel együtt elmenekült vezetőség helyett az összes felmerült kérdéseket sikerrel megoldot­ták”. * „A tejbehozatal oly mérték­ben növekedett, hogy a súlyos betegek is kaphatnak a jövő­ben tejet. A közellátási ügy­osztály a betegeknek a tej­ital vényt a tiszti főocvosi hi­vatal igazolása alapján adja ki. Egyelőre csak a súlyos tbe­ben, járványos be' tgségben, avagy vérző gyomorfekélyben szenvedő betegek kaphatnak orvosi igazolást’*. újításaikkal, a termelő munkás módszerének alapvető tökéle* tesítésével, irodalmi és művé= sri munkásságukkal a legje*s lentősebb eredményeket muj tatták”. És még abban az évben, a* alapítás utáni legelső Kossuth» díjak közül három jutott Bap ranyába is: dr. Ernst Jené egyetemi tanárnak, dr. Hal Jó* zsef tisztifőorvisnak és Ka- szapovics András újgazdának. A sor ezzel kezdődött. Hogy „itthon” maradjunk: kiváló vájárok, mezőgazdasági szak­emberek, technikusok, trakto­rosok, tanárok mellett a kivá­lóan dolgozó Pécsi Orvosi Egyetem több professzora ré­szesült a legmagasabb ldtün­tetésben: dr. Szentáyothai Ja* nos egyetemi tanár, dr. Kerpel Frónius Ödön egyetemi tanár4 a Gyermekklinika igazgatójaj dr. Rausch Károly egyetemi tanár, a Mikrobiológiai Intézet igazgatója, dr. Lássák Kálmán egyetemi tanár, az Élettani Intézet igazgatója, dr. Ernst | Jenő a Biofizikai Intézet igaz- j gatója (1956. tavaszán igy a I kétszeres Kossuth-díjas cím birtokosa lett), dr. Cholnoky László egyetemi tanár, a ké­miai tudományok doktora, dr. Donhoffer Szilárd egyetemi i tanár, a Kórélettani Intézet igazgatója. Kossuth-dfjasain! között művész is szerepel: Szabó Sa­mu színművész 1954-ben kap= ta meg kiváló alakításaiért * magas kitüntetést A mikor a munkát az őt ” megillető helyre helyez» zük végre, sem szabad meg­feledkezni a művészeti alko­tókról sem. A művészi munka is munka, nem csupán a ve- lünkszületett képességek spon­tán kibontakozása. A dicsőség megilleti a nagy tehetséggel és nagyon erős, nagyon sok munkával kiválót alkotott mű vészeket is, ha nem is mindig Kossuth-díj formájában. Az elmúlt húsz év alatt igen sok nagyszerű művészünk között: osztottak ki művészeti dija­kat. Városunkban Munkácsy- és Rippl-Rőnai-díjas festőmű­vész él: Martyn Ferenc. Há­rom Ybl-díjas építészünk vans Tillai Ernő a mecsekaljai is­koláért, Köves Emil a 12 tan­termes típusiskoláért, Dénesi Ödön a nyugati városrész vá­rosrendezési tervéért, s ter= mészetesen sok más kitűnő munkájukért kapták meg ez* az elismerő címet József At= tila-díjas két pécsi költő iss Csorba Győző és Pákolitz 1st» vám. Két Jászai-díjas színész- szél is büszkélkedhet a szín­ház: Ambros Edittel és Iványí Józseffel. A megtisztelő Liszt- díjat pedig legutóbb a pécsi balett három kiváló, fiatal művésze kapta meg: Eck Im­re, Brettis Mária és Tóth Sán­dor. Ez csak egy, szinte találom­ra kiemelt „lista”, de bizo­nyítók is. Bizonyíték arra, hogy a komoly szellemi alko­tómunkát, az odaadó, színvo­nalas művészi munkát magas­ra értékeli népi államunk. Az alkotás, a munka — valóban „dicsőség dolga” lett Nevet: — Majdnem. Némi kte kü­lönbséggel. — Mit nem árult akkor? Körülnéz, láitzilc, hogy er re válaszolni nehéz feladat — Ha végig is mondanám, akkor sem lenne teljes a kép. — Miért? — Mert például inget meg ruhaneműt, szöveteket akkor is árultunk, csak a lehető leg­olcsóbbat. Most meg nézze meg! Nem mondom, hogy ak­kora a választék, mint egy szaküzletben, de sokfélét le­het kapni. Például itt vannak a kardigánok Mutogatja a polcon sorako­zó ruhaneműk^ tényleg meg­lehetősen nagy a választék, bő­ven van a joobminőségű, drá­gább árukból is* — Tudnék magának egy jellemző különbséget monda­ni — fordul felém hirtelen! — Tudja-e, mi az a verdung? Pillanatok alatt százféle do­log jut eszembe Verduntól az ordnungig, de végül is íéifia- san be kell vallanom: fogal­mam sincs, mi az a verdung. — Na látja, most már fa­lun is kevesen tudják. A vei- dung egy súlyegység: negyed kilónak a fele^ — Régen az volt az általá­nos, hogy falun a szegényebb- je vásárláskor egy vetdüng cukrot meg egy fél rúd kávét vett. Aki egy kilót kéit. azt már jobban megnéztük. Most meg egy kilón alul is ritkán vesznek, — HIÁNYCIKK? — A kályha és a tűzhely. Kettőt kaptam, de nyolcat-ti- zet is el tudtam volna adni most ősszeL Aztán elmondja mit adott el ebben a boltban. Egy régi szatócs黫 bizonyára ámulva tátaná a száját, ha ilyenekről hallana» — Rádiót azért nem árulok, mert lényegében már minden­kinek van. Mosógépe a falu nyolcvan százalékának van, azt is itt vették, •— Kávéfőzőt te vettek? — Azt nem, de szemeská­vét tartok. Keveset ugyan, de mégis, mert most már ez is kelL Fogy a könyv te. Ilyenkor Mikuláskor meg karácsonykor különösen sok. Nézegeti a jegyzeteit. Kétszáz forint volt a könyvforgalom november­ben is, decemberben is. — Mennyi a havi forgalma? — Nyolcvanezer ksrtti, Moat decemberben száztizenhét volt; Az évi forgalom kilencszáz— kilencszáZhúsz között mozog; — S még ml az, amit régen árult és most nem? — Mondtam már az ostor­szíjat. Aztán hasonló, lótartás­sal kapcsolatos árukat. Bizo­nyos hagyományos textíliák­ból kevesebb fogy. Petróleum­ból, — Egyet elfelejtett — mon­dom s gyerekkori emlékek kezdenek motoszkálni ben­nem» — Mit? — A MEDVECÜKROT. Nyíl yán már azt sem árul. Tud­ja, amelyik olyan volt, mint a cipőfűző. •— Hát olyan már nincs. De azért medvecukrot árulok. Az „édesség osztályáról elő­vesz egy barna dobozt és elém rak egy szépen becso­magolt cukorkát. Az van rá­írva: „Bocskorszíj”. Ugyan­olyan szép hosszú, ha az em­ber kibontja, mint az a régit Csak éppen nem kerek és nem lyukas. Azért veszek egyet. Egé­szen más íze van. mini annak a réginek. Legalábbis úgy ér- zemj ...... i-MM.t ■ »:. . %, & i f I HÚSZ ÉVE TÖRTÉNT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents