Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
«ML JANUÁR t«. napló — 3 II 3004-es kormányhatározatok 1958-ba*, wjffcor « első 3004/1-es határozat megszületett, Baranya megyében is olyan termelőszövetkezetek működtek, melyeknek tagjai azelőtt nincstelenek vagy szegényparasztok voltak, s szerszámot, munkaeszközt nem vittek be magukkal a közösbe Az állam támogatásának fő iránya akkor az volt, hogy ezek a szövetkezetek megfelelő eszközökhöz jussanak. Később a mezőgazdaság teljes szocialista átszervezésével a középparasztok is beléptek a szövetkezetekbe, akik már megfelelő eszközökkel (állatok, gépek és szállító eszközök stb.) rendelkeztek s azt a közösbe adták. Ekkor a 3004-es fő célja volt, hogy kedvezményeivel ösztönözze a saját erőből történő beruházásokat s ezáltal a nagyüzemi termelés fejlődését. Aki többet ruházott be saját erőből, az több kedvezményt kapott. A közös állatállomány kialakítását akadályozta, hogy az országos férőhelymérleg hiányt mutatott sertésből, szarvasmarhából, a húsellátás biztosítása érdekében a követező 3004-es határozat a sa-tés- és szarvasmarha-létesítmények után biztosított nagy kedvezményeket a tsz- eknek. Egyszóval az állam mindig ott segített legtöbbet, ahol a legnagyobb szükség volt rá. A most megjelent 30047-es kormányhatározatban az állami támogatás fő iránva a második ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, ezen belül a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalának emelése és a népgazdaság igénveinek mezőgazdasági termékekből való kielégítése. Ennek érdekében az állam segíti a mezőgazdasági termelés és árutermelés fokozását, az ezt megalapozó beruházások növelését és a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megjavítását, hogy ily módon a jól gazdálkodó termelő szövetkezetek' még jobban gázdálkodianák, s a gyengék nedig mielőbb megszilárduljanak.’- ‘ : Áz állami támogatás mértéke megyénkben is igen jelentős volt az elmúlt években. Az állam által a termelőszövetkezeteknek folyósított beruházási hitel 1961 óta az alábbiak szerint alakult: 1961- ben 135,1 millió Ft 1962- ben 188,7 millió Ft 1963- ban 229,4 millió Ft 1964- ben 201,6 millió Ft Az áHami todvezménTtk ösztönző hatása A 3004-es kormányhatározatok a hosszúlejáratú hiteleken kívül számtalan kedvezményt nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, melyeket egyrészt a megfelelően eszközölt beruházások után — pl. istálló benépesítéskor, szőlő, gyümölcs termőrefordu- lásakor stb. — másrészt üzem vitel és egyéb címe* biztosit. Ezek az állami kedvezmények az ötéves terv eddig eltelt időszakában a következőképpen alakultak: 1961-be* 67,2 millió Ft 1902-ben 67,9 millió Ft 1963- ban 93,0 millió Ft 1964- ben tervezett 00,0 mflWó Ft, ez utóbbi azonban csak az üzemviteli kedvezményekre vonatkozik. A beruházások utáni kedvezményeket még nem tartalmazza, mert ez irányú igényeiket a termelőszövetkezetek csak az év első napjaiban nyújtották be. Az állami kedvezmény mindig abban az irányban ösztönöz, ahol éppen probléma van. Kevés volt a gép a nagyüzemekben? A termelő- szövetkezetek gépvásárlását az állam úgy serkentette, hogy 1963-ban 25,4 millió forint kedvezményt adott a vásárolt gépek után a tsz-eknek, 1964-ben még ennél is többet. A tehénállomány növelése ér- deliében csak 1963-ban 12,8 millió forint kedvezményt kaptak az üszők leellése után a baranyai közös gazdaságok. Félmilliárd forint értékű gép a tsz-ekben Ha az állami támogatás jelenlegi rendszerét vizsgáljuk, nem elég megmérni, mit kaptak a baranyai tsz-ek segítségként az államtól, meg kell vizsgálni azt is, mire fordították a támogatást, mit hoztak létre belőle? Hét évvel ezelőtt — mikor az első határozat megjelent, 1958-ban mindössze 32 saját traktorral rendelkeztek a baranyai tsz-ek, a gépállomásokon ekkor 788 traktor dolgozott. Miután az állam lehetővé tette, hogy az erőgépek után típusonként 8—30 százalékos kedvezményt, a munkagépek után 0—50 százalékos kedvezményt kapjanak vásárláskor a termelőszövetkezetek, ugrásszerűen kezdett nőni a traktorok száma a tsz-ekben. 1959-ben még csak 59, de 1960-ban már 224, 1961- ben 512, 1962-ben 867, 1963- ban 1280, s jelenleg 1785 traktor van a közös gazdaságok tulajdonában. A gépállomási traktorokkal együtt 2178 traktora van a megyének, háromszor annyi, mint hét évvel ezelőtt. A gépek és gépi berendezések értéke 1958-ban 17 millió forint volt a szövetkezetekben, jelenleg eléri a fél milliárdot így értük el, hogy az elmúlt években a szántási munkákat sikerült teljesen gépesíteni, ma már nem szántanak lóval a baranyai községekben. A szántás és talajmunkák mellett azonban ebben az időszakban gépesítettük az aratás munkafolyamatát is. Míg 1958-ban csak 1 aratógép volt és egyetlen kombájn sem dolgozott a megye tsz-eiben, addig jelenleg 48 kombájnnal és 236 aratógéppel rendelkeznek a tsz-ek. A gépállomás! gépekkel együtt összesen 213 kombájn és 266 argjógép van a megyében. A gépek számának ugrásszerű növekedésével azonban fellépett a gépi tárolóhelyek és gépkarbantartó műhelyek; hiánya. Az állami kedvezmé-; nyék most arra ösztönzik a! termelőszövetkezeteket, hogy minél több ilyen létesítményt készítsenek. Gépkarbantartó műhely, üzemanyagtároló építésénél az állami kedvezmény, illetve a vissza nem térítendő állami támogatás aránya elérheti a 80 százalékot. Az elmúlt években 89 vasvázas gépszínt építettek a tsz-ek, a most lezárult évben újabb 49 építésére nyílott lehetőség, de ebből a már említett okokból csak 5 készült el, a többit 1965-ben fejezik be. Korszerű gépjavító műhelyből 11 épült fel az elmúlt két évben a megyében, 16200 hold öntözött terület - évi 6000 hold talajjavítás A nagy hozamok eléréséhez azonban nemcsak gépekre van szükség. Az állami támogatás nagyarányú talajjavításra ösztönzi a termelőszövetkezeteket. A talajjavításhoz szükséges anyagot — meszet, — a tsz térítés nélkül kapja helyhez szállítva. A bedolgozáshoz szükséges gépi munkák után 50 százalékos kedvezményt kap a tsz, gyenge termelőszövetkezeteknél ez a kedvezmény eléri a 80 százalékot. A talajjavítás egyéb felmerülő költségeire pedig hosszú- lejáratú hitelt folyósít az állam, s mire azt öt év múlva törleszteni kezdi, addigra a talaj meghozza azt magasabb termésekben. ilyen nagyarányú támogatás mellett Baranyában évente 6000 hold talajt javítanak a teremlöszövetkezetek. Ezenkívül a sásdi járásban a Baranya csatorna vízgyűjtőjében országosan is kiemelt komplex talajjavítási és talajvédelmi, valamint vízrendezési munkát végeznek el. Erre a kiemelt munkára az állam 100 százalékban vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a Baranya csatorna mentén lévő közös gazdaságoknak. Talajjavítást, .talajerő visz- szapótlást szolgálja a műtrágyázás is. A műtrágyaellátás javulásával az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az egy holdra eső műtrágya fel- használás a tsz-ekben. Míg 1961-ben holdanként csak 82 kilót, addig 1964-ben holdanként már 166 kiló vegyes műtrágyát használtak Eel a szövetkezetek. A határozat értelmében az öntözőtelepek létesítésénél az állami kedvezmény elérheti a 80 százalékot. Ezzel a lehetőséggel igen sok termelőszövetkezet élt a megyében. Ezt az is mutatja, hogy míg 1960- ban csak 350 holdat öntöztek a termelőszövetkezetek, addig 1964-re az öntözött terület nagysága elérte a 16 200 holdat a meevében. Külön feie- zetet érdemelne ennek a bemutatása, hogyan emelkedtek a hozamok az öntözés hatására. Az állami támogatás e téren is gyorsan kamatozott, bár egyes gazdaságokban a berendezések rendeltetésszerű üzemelése körül akad még tennivaló. Rné MA: KISZfiV-MÉSZÖV szavaióversenY Pécsett Ma délután a KIOSZ Rákóczi úti helyiségében rendezik meg a KISZÖV és a MÉSZÖV szavalóinak versenyét. A két szerv több mint harminc versenyzője vesz részt ezen és öttagú zsűri dönti él, kik juthatnak tovább a nagykanizsai, illetőleg a szombathelyi területi versenyekre, ahol a dunántúli megyék legjobb versenyzői találkoznak. A szavalóversenyt este 7 órakor színes kultúrműsor zárja le. (MH T TI a széken ez a kicsiny termetű ember. Sapkáját a fejéin felejtette, kezefejét az ölébe ejti és kerek arcából várakozóan tekint hol rám, hol ki az ablakon az épülő tejüzem udvarára. Gerendákat cipelnek, talicskát tolnak, valahol kopácsolnak, a tetőn egy férfi kiabál és hadonászik, eléggé hideg szél fúj, de azért kibírható. Sándor, Kovács Sándor reggel jön a száj ki busszal, hóna álatt újságpapírba csavart csomagocska. Tepertő van benne, meg a kenyér, a tepertő kilóját tíz forintért vette egy szajki paraszttól, mutatja is, hogy két | kis marokkal hozott belőle, a I többi otthon kell a négy gye- ; reknek, meg az asszonynak. ; „Tepertővel nem lehet eltar> tani egy családot...” — jegy- ! zem meg neki. ; — Hát ha egyszer nincs ki! tartásom! | Széttárja a karját, tehetet- I len, még ez a legolcsóbb, már ! mint a tepertő. ! — Karácsonykor mi volt ott! hon Sándor? ! — Csirkét ettünk, egyet, ! meg két kiló húst. Szóval, ami ; kell. ; — Az ötödik kisgyerek miért ment el? — Koraszülött volt, hérem- szépen, élt három hónapot, de ; valami baja volt... — Talán az asszony miatt, ! nem? Rosszul táplálkozott. ; Ilyen is előfordulhat Sándor... ; — Lehet. j — Mindenre azt mondja I Sándor, hogy „lehet” ... ! — Lehet. Az is lehet, hogy talpra áR ; egyszer. Biztosan talpra áll > Csak nehezen tápászkodik fel, ! mert valamibe meg kellene | kapaszkodnia. Mibe is? önma- [ gába. De hát az örökös kilin- i cselesben fecsérfá el maradék ! energiáját Ormánpusztai Ál- I lami Gazdaság, Pécsi Utfenn- J tartó Vállalat, Komlói Építő- j ipari Vállalat, Gyula puszta, i Bogádmindszent, Építő és Ta- ! tarozó Vállalat, aztán a 26-os ! építők Dunaújvárosban ... Ti- I zenkét esztendő alatt tizeinkét ; munkahely, nemegynél két- ■ szer is megfordult, jöm-megy, ! önkényesen kilép, aztán né- ! hány év kihagyás, amiről még A pécsi Vegyipari Gépészeti Technikum felső tagozatán 177, középiskolai tagozatán 190 hallgató ismerkedik a szakmai alapokkal. A végzettek a vegyiparban dolgoznak majd. Képen: az iskola laboratóriumában méréseket végeznek a hallgatók — Szokolai felv. — Eredményesen zárta az elmúlt évet az Öntöde Vállalat mohácsi gyáregysége Megszerezni a legjobb gyáregység címet. Ez a gondolat vezérli titkon az öntöde Vállalat mohácsi gyáregységének vezetőit, dolgozóit. Tavaly az év első és második negyedében sorozatosan alapanyaghiánnyal küszködtek és csak nagy nehézségek árán tudták teljesíteni tervüket. Amikor az anyaghiány megszűnt, bebizonyult, hogy a hiba nem a gyár vezetőiben, dolgozóiban van. A második félév eredménye megmutatta, hogy képesek behozni az év elejei lemaradást, és teljesíteni tudják a tervet. A vasöntvény-tervük 2200 tonna volt, s ezt az év végére 50 tonnával túlteljesítették. A tervezett 42 500 000 forint értékű termelési tervüket pedig a befejezett termelést véve alapul, 43 302 500 forintra teljesítették. Az idei év még nagyobb követelményeket támaszt. Idén már 55 millió forintos tervet kell megvalósítaniok. Ennek előkészítői munkáit tavaly decemberben megkezdték, s január 15-én termelési tanácskozáson vitatják meg a tervvel kapcsolatos konkrét feladatokat SÁNDOR TÖRTÉNETE papír sincs. Mintha mindig, örökké keresne valamit, mint. ha hajtaná-űzné csak tovább, egyik helyről a másikra.. s — Jó ez? — Nekem pénz kell Négy gyerek, hiszen tudja.. J •— Pénz kell? — Az. p apírdarabkára jegyzem fel Kovács Sándor keresetét, tavaly májustól novemberig az Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán. Budán Ferenc szedte elő az adatokat — és ezek pontosak — én meg feljegyeztem, s most ráolvasom Sándorra: 537, 790, 900, 770, 860, 900, 800..; forint — No látja! — mondja Kovács. — Hát pénz ez? — Ki az oka, hogy ennyit keresett? Nem válaszol. Repedezett körmeit nézegéti, fölpillant az alacsony mennyezetre. — Abban a brigádban nem volt pénz. Kovács Sándor egészien a múlt hónap elejéig a segédmunkás brigádban dolgozott Árkot ástak, talajt egyengettek, meg hát ami volt. Menynyit számolt rá a vállalat? A normás Hartai segítségével kiszámoljuk a lehetőséget: Sándornak 5.50 volt az órabére. Közbevetőleg mondom: ennyi egy kezdőesztergályos, lakatos, vagy műszerész szakmunkás órabére is. De hát az öt forint ötvenne rámegy a fagypótlék, azzal együtt már 6.33 forint Nyolc és fél órára 53.80 forint — így van Sándor? — Lehet Hozzácsapjuk a négyszáz- hatvan forint családi pótlékot is. összesen — körülbelül — ezerhatszáz—ezerhétszáz forint havonta. A fentebb idézett hónapok alatt egyetlen egyszer sem érte él a havi ezer forintos keresetet. Ezért eszik tepertőt félmarokkal. — A bumli miatt... — vallja be később. De aztán mindjárt hozzáteszi: — De én nem is dolgozhatom ki mindig a hónapot, mert nincs otthon kitartásom pénzben, akkor kérek egy-két nap fizetetten szabadságot az építésvezető kartárstól; — Minek? — Elmegyek a paraszthoz napszámba, mondjuk fát vágni, kapok ötven forintot meg kosztot. A pénzt hazaviszem. — De hiszen egy napra itt a vállalatnál is többet kapna..; — De nincs kitartásom .;; Csak ezt hajtogatja, szüntelenül, hogy otthon elfogy a pénz, hát valami után néznie kell. Sándornál rossz volt már az indulás is. Tavaly tavaszon jött a vállalathoz, ide a tejüzem építéséhez. Csak a tehető legigénytelenebb munkát tehetett néhányukra rábízni. De még azzal is kereshettek volna havi ezerhatot—ezer- nyolcszázat. De nem csinálták. Négy hétből — Sándor is — két hetet ha dolgozott. Volt olyan hónap, amikor a családi pótlékhoz szükséges 18 napot sem dolgozta te, el is úszott a négyszázhatvan forint. — Pedig ez a pénz a gyerekeké tett volna.;: — Lehet. Azazhogy .:: igen — mondja zavartan. — De értse meg, muszáj volt elmennem napszámba is közben! "p1 bből a körből nem tud szabadulni. Nem tudott! Elúszik az előleg, ami amúgy sem sok, mert nem , volt mögötte termelés. Elmegy hát egy gazdához, „kápé” kap egy ötvenest, de az üzemben már bejegyzik a bumlit, nem is egyet. Visszajön, a sok hiányzás miatt ismét kevés a kereset, megintcsak a napszám, meg a bumli. — Volt már valaha is szabadságon? Fizetett szabadságon? Mondjuk nyáron? — Nem én; — Miért nem? Kényszeredetten mosolyog; — Nem is akarpk;;; ■— Ez nem igaz; Mondom neki; Siklósi márvány az NDK parlamentjében A Tenkes hegy oldalában lévő siklósi márványbányából több mint 250 köbméter iá minőségű márványt termelnek ki évente. A márványt hatalmas. szobanagyságú darabokban robbantják ki a hegy oldalából. Az alaktalan tömböket azután egyenletes kocka vagy téglatest alakúra hasítják szét és úgy szállitiák Budapestre, ahol a tömböké* a.z igényeknek megfelelően feldolgozzák. A siklósi márványnak híre van az egész országban, s igen kelendő nemcsak a minősége,, hanem a színe miatt is. Megtalálható itt a rózsaszín minden árnyalata a halványtól egészen a sötét hússzínig: van sárga, szürke és zöldes színi, ezek közül mégis a legkeresettebb a rózsaszínű. Ebből szállítanak a legtöbbet. Siklósi márvánnyal díszítet- ték a debreceni pályaudvar épületét, felhasználják a budai vár építésénél, de szállítottak Győrbe, Miskolcra, fel sem lehetne talán sorolni hány középületet, üzletet, cukrászdát tettek szebbé az innen kikerülő márványlapok. Siklósi márványt szállítottak külföldre is, az innen kikerülő márványlapokkal díszítették a Né* met Demokratikus Köztársaság parlamentjének épületét. Az idei évben jóval több márványt exportálnak, a terv szerint mintegy 120 köbméter sárga és rózsaszínű márványt, tömböt szállítanak majd Auszt riába és az NDK-ba. A megrendelő cégek képviselői már jártak Siklóson és kiválogat< ták a nekik megfelelő tömböt két. A márványbánya termelése ebben az évben emelkedni fog, ugyanis most szerelik be a bányába a villanyt, ami lehetővé teszi majd, hogy több gépet állítsanak munkába. & — Esetleg üdülni volt-e? Járt-e már a Balatonon? — Vagy téten valahol a hegyekben. üdülőben? Csak a fejét rázza és most már nem mosolyog. — Nem adtak szabadságot, mert nem volt ki az évem. — Ezt az évet ki keltene húzni, szépen, folyamatosan. — Higgye el, én nem akarom itthagyni a vállalatot. Nekem bumlim nem lesz. Ezt nagyon határozottan mondja, csak éppen nem hiszi el senki. Sándor is — mint a vándorlók, nyughatatlanok láthatatlan tömege — vándorol városról városra, üzemből ki, vállalathoz be, néhány nőnapot tevékenykedik, így ahogy mondom: tevékenykedik csupán, aztán leszámol, s megy tovább. Nem szívleli az üzemi szigort, összeszokottságot, a reggeli, délutáni ko- lompolást, felelősséget, munkát, egyebet. Féllábuk minőig kint van az üzemből és nincs aki visszatartsa őket... Nincs? Ez csak úgy gondolatban röppent ki a számon és tudom, hogy nem igaz. Most én ide leírom, hogy a múlt hónap elején Sándort áttették a Krumpek István kubikos brigádjába. „Itt nincs lógás, mert Pista bácsi hajt bennünket, .le úgy, hogy ő dolgozik légibbet. Amit ő megcsinál, .azt megköveteli tőlünk is...” — Sándor mondta ezt el és azf is, hogy azóta nem volt bum« lija, azt is, hogy éppen emiatt marad itt a vállalatnál, mert megunta a csavargást és nekünk igazunk van az órabérrel meg a keresettel, tehetett volna többet keresni, ha ... T gy áradozik Sándor és lex hét, őszintén is gondolja, hiszen a Krumpek-brigád kubikosai amilyen szótlan, any- nyira kemény, egyenes legények, közöttük nem tehet kifele kacsintgatni, úgy értve, hogy át, másik vállalathoz. „Innét csak' szökni lehet...” — mondták. Én ugyan nem hiszem, de talán Sándor még sem „szökik”, hanem kilábol a tepertős-világ nyomorult bizonytalanságából. Rab Fereuc « 1
