Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
4 napló 1965. JANUÁR 18, Gazdaságosság,jövedelmezőség A MINISZTERTANÁCS a múlt év végén tárgyalta meg és tette közzé az 1965-ös népgazdasági terv főbb irányszámait. A terv alapkérdése minden termelő ágazatban — iparban. mezőgazdaságban, közlekedésbein egyaránt — a gazdaságosság elvének érvényesítése. a jövedelmezőség növelése. Népgazdaságunk érdekei megkövetelik, hogy vállalataink olyan terméket gyártsanak, amelyek szükségesek és azokat minél' gazdaságosabban állítsák elő. Mit értünk a gazdaságosság fogalma alatt? A gazdaságosság azt jelenti, hogy minél kevesebb munkaráfordítással, a használati értékek minél nagyobb tömegét hozzuk létre; vagyis a gazdaságosság takarékoskodás a társadalom munkaidejével. (A tér mékek előállításával kapcsolatos ráfordítások a gyakorlatban anyag, munkabér és egyéb költségek formájában jelentkeznek, amelyek végsősoron mimika ráfordításokat, „élő” vagy „holt” munkát képviselnek.). Amint ismeretes, m termékek előállítása során felhasznált összes társadalmi munka a termék társadalmi termelési költségeit. a termék értékét jelenti, amely magában foglalja a felhasznált termelési eszközök értékét és a munka eredményeként létrejött új értéket, a nemzeti jövedelmet. A vállalati önköltség kategóriáját a termék társadalmi termelési költségeitől az különbözteti meg, hogy az érték az előbbiekben ismertetett alkotóelemei közül csak a felhasznált termelési eszközök pénzben! értékét és a munkabért tartalmazza. A jövedelmezőség vállalati szinten azt jelenti, hogy az adott termék ára meghaladja a termék önköltségét, illetve a vállalat árbevétele meghaladja az értékesített temékek ösz- szes költségét. A vállalati jövedelmezőség ilymódon szoros összefüggésben van az árakkal és az árképzéssel. Miután a szocializmusban a termelőd és fogyasztód árak nagy részét az adott gazdaságpolitika elveinek megfelelően központilag állapítják meg, ezért a vállalat közvetlenül a jövedelmezőségnek csak az egyik alaptényezőjét az önköltséget befolyásolhatja, irányíthatja. MEGYÉNK IPARI ÜZEMEI — felhasználva az anyagi ösztönzés eszközeit — ez évben is jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy a költségszintet csők kentséfc, jövedelmezőségüket javítsák. Ez a törekvés — amint a következő táblázat bizonyítja — az élelmiszeripart kivéve, általában sikerrel járt Költségszint alakulása az egyes iparágakban (minisztériumi és helyiipar együtt): %-,8 0$ AS* |S Ül Nehézipar 95.2 94.0 Köranyűií>ar 92,6 91,9 Építőanyagi par 81.8 81.4 Élelmiszeripar 92.6 94.0 A jövedelmezőség és a termelés gazdaságosságának kapcsolatában az eszményi állapot az volna, ha a vállalati jövedelmezőség változása egyben a gazdaságosság javulását, növekedését is jelentené. Miután az önálló elszámolás hatékonysága érdekében a termelői árakat túlnyomó több ségükben úgy állapították meg, hogy vállalati iparági önköltséget lehetőleg figyelem be vegyék az árakban és a vállalatok túlnyomó része jövedelmező legyen, előfordulhat a gyakorlatban az, hogy elavult termelőberendezéssel működő vállalatok is jövedelmezőek lehetnek, holott a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében az általuk előállított termékeket — más előnyösebb feltételek mellett gyártott termékeink ellenében — helyesebb volna külföldről beszerezni. Nem véletlen, hogy gazdaságpolitikánk egyik footo* kéndén® as Ipar termelési szerkezetének j korszerűsítése, miután — fő-1 leg a gépiparban — több olyan termék készül, amelynek termelése nem előnyös a népgazdaság számára, ugyanakkor nem kielégítő mértékben gyártunk olyan termékeket, amelyek termelésére a hazai és nemzetközi feltételek jelenleg is adottak. Igaz, hogy a gazdaságosság nemzetközi méretekben való összehasonlítása rendkívül‘bonyolult, sokoldalú probléma, azonban a megfelelő következtetések és intézkedések megtétele érdekében indokolt, hogy minél több termékre vagy iparágra vonatkozóan készítsünk összehasonlító számításokat Például megyénk gazdasági életében nagy súlyt képviselő szénbányászat helyzetének nemzetközi összehasonlítása többek között azt mutatja, hogy hazánkban a bányászatban foglalkoztatott dolgozók arányszáma túlzott, az élőmunka-ráfordítás rendkívül magas. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet hogy a szén- bányászatban a munka termelékenysége nem kielégítő. A Nehézipari Minisztérium szakembereinek számításai sze tint egymillió Kcal fűtőértékű $zén kitermeléséhez szükséges élő és holt munka-ráfordítás óráikban kifejezve nemzetközi összehasonlítás alapján a következő képet mutatja: NDK m SzU. 2.3 Anglia 3.1 Csehszlovákia 3.1 Lengyelország 4.6 Franciaország 5.5 Magyarország U A táblázat is azt bizonyítja, hogy Magyarországon azért magas a szénbányászatban fog lalkoztatottak arányszáma, mert a szükséges fűtóértéket igen alacsony termelékenységgel tudjuk előállítani. Nálunk négyszer'aranyi munka szükséges egymillió Kcal. fűtőérték előállításához, mint a Szovjetunióban. (A tárgyilagosság érdekében azonban azt is meg kell említeni, hogy geológiai adottságaink kedvezőtlenebbek, mint a felsorolt többi országé. A mi szeneink zömét csak mélyműveléssel lehet kitermelni és a szén falvastagsága több esetben megnehezíti a termelés gépesítésének növelését.). Mindezek ellenére — miután energiabázisunkban a szén még sokáig döntő súly- lyal szerepel — itt is alapfeladat a muraka termelékenységének növelése, a gazdaságosság' és jövedelmezőség fokozása. SOK VITARA ökot adó közgazdasági probléma a vállalati jövedelmezőség és a népgazdasági jövedelmezőség kapcsolata, összefüggése. A Politikai Gazdaságtan tankönyv IV. kiadása a népgazdaság jövedelmezőségének fogalmát a következőkben határozza meg: „A szocialista társadalom terven alapuló gazdasági tevékenysége során abból indul ki, hogy biztosítaná kell mind az egyes vállalatok és termelési ágak rentabilitását, mind pedig az egész népgazdaság hosszú időszakát szemétéit tartó rentabilitását”. Ez a megfogalmazás feltételezd azt is, hogy a népgazdaság fejlődésének egyes időszakaiban lehetnek veszteséges vállalatok (aaár tudatosan is különböző árpolitikai okokból), de emellett a népgazdaság egésze egészségesen fejlődik. Korábban Sztálin egyik munkájában különösen aláhúzta ezt a tételt, aminek azután a közgazdasági irodalomban olyan visszhangja is támadt, hogy ezzel sokan a rosisz gazdálkodás következtében veszteséges vállalatok létét magyarázták és a népgazdasági és vállalati jövedelmezőség ellentmondásainak „szükségszerűségét” bizonyították. Kétségtelen, hogy a jelenlegi termelői árak alapján' végzett népgazdasági szintű gazdaságossági számítások téves következtetésekre is alkalmait áss MinófaR » védelmező vállalatok is termelhetnek gazdaságtalanul, vágy éppen fordítva. A vállalati jövedelmezőség és a népgazdasági jövedelmezőség közötti ellentmondásokat azonban átmeneti jelenségekként kell értékelni. Ezek a problémák a gazdasági mechanizmus hibái miatt (ármegállapítás, anyagi ösztönzők stb.) eddig még nem voltak megoldhatók. A szocialista vállalatok rentabilitása növekedésének azonban nem kell ellentétbe kerülnie más vállalatok érdekeivel, hanem hosszabb idő távlatában kedvező feltételeket kell teremteni az egész népgazdaság jövedelmezőségének fokozódására. A szocialista tulajdonon belül nem engedhető meg, hogy az egyes vállalatok az önálló elszámolás keretein belül a gazdaságosságot kizárólag csak „saját” kisebb ráfordításaikon és nagyobb jövedelmeiken. keresztül vizsgálják. Arra volna szükség, hogy vállalataink az egyes gazdasági elhatározások esetében azt is vizsgálják, hegy ami náluk kisebb ráfordítás, népgazdasági szintem is az-e, vagy ami részükre nagyobb eredményt jelent, a népgazdaság számára is az-e? Az volna a helyes, ha a fogalmak vállalati és népgazdasági szinten is egybeesnének és a népgazdasági érdekeket a vállalaton belül az eddigieknél hatékonyabban érvényesíthetnénk. Nem elég azonban ezt a fontos kívánalmat csupán jél- szószerűen hangoztatni. Olyan változtatásokat kell a gazdasági mechanizmuson belül végrehajtani, amelyek a nép- gazdasági szemlélet érvényesítésében hatásosabb eszközt jelenthetnek (rugalmasabb tervezési, pénzügyi, ár- és anyagi érdekeltségi rendszer, stb.). De egyúttal fejleszteni kell a gazdaságossági számítások módszereit is (beruházások hatékonysága, export gazdaságossága, termelékenységi mutatók stb.), hogy ezeket a gazdasági vezetés, operatív módon használhassa fel. az 1965-ös népgazdasági TERV — amely egyúttal az ötéves terv befejezése is — csak úgy valósulhat meg eredményesen, ha a gazdálkodás hatásfokát, a gazdaságos- sági szemléletet minden területen sikerül emelni. Legfőbb feladatunk, hogy ezeket az elveket mind a párt, állami és gazdasági munkában érvényesítsük. Dr. Nagy József Országos fesztiválokkal zárul az idén az ifjú műkedvelők kulturális szemléje Pécsett találkoznak az ország legjobb népi táncosai Országos fesztiválokkal és találkozókkal zárul az idén az ifjú műkedvelők ötéves kulturális szemléje. Az eseménysorozat, amelyet 1960- ban a KISZ, valamint a különböző társadalmi és tömegszervezetek, illetve állami szervek együtt. hirdettek meg, 1965-ben a felszabadulás 20. évfordulóját és a világ ifjúságának IX. találkozóját köszönti. A következő hónapokban Pécsett az ország legjobb népi táncosai, Békéscsabán a falusi, Székesfehérvárott pedig az üzemi színjátszók adnak számot tehetségükről, felkészültségükről. A szimfonikus zenekarok seregszemléjét Budapesten, a kamarazenekarokét Veszprémben tartják. Az országos társastánc-verseny részvevőit Miskolc látja vendégül. Az amatőr tánc- és dzsessz-zenekarok Szombathelyen lépnek pódiumra. Az irodalmi színpadok hetének eseménysorozata a költészet napjához kapcsolódik majd és Győrött kerül sorra. Mezőkövesden országos népművészeti szakköri kiállítás nyílik, Budapesten pedig a gyerekek vizsgáznak majd rajzaikkal a tárlatlátogatók előtt. Ezenkívül országos dalostalálkozó, amatőr filmfesztivál és a bábjátékosok seregszemléje szered pel a programban. Az országos eseményeket széleskörű bemutatósorozat előzi meg. Az együttesek és szólisták előbb szűkebb hazájuk közönsége előtt lépnek fel, majd — teljesítményük arányában — fokról fokra továbbjutnak; járási, városi, kerületi versenyeken vesznek részt. Végül a megyei seregszemléken szereznek jogot arra, hogy egy-egy művészeti ág országos fesztiválján is elinduljanak. A legjobbakat a kulturális szemle arany ezüst és bronzjelvényével, illetve oklevelekkel és emléklapokkal jutalmazzák. Melyik a legkívá&csíbb íalu? A Pécs-Baranyai Film- ét Szemléltetőeszköztár elmúlt évi forgalmi statisztikája arról tanúskodik, hogy a baranyai falvak többségét ma már véletlenül sem lehet közönyösségei vádolni. A technika a leghagyományosabban gondolkodó falusi embert is egyre jobban érdekli, s ma már egyre több a kíváncsi községek száma. Ezek a kiváncsi falvak egymás után kérik a film- és szemlélteidészköztár tekercseit, különböző érdekes tárgyait. A közülük is a legkíváncsibbak a dunaszek- csőiek, hiszen az elmúlt évben ők kölcsönözték a legtöbb filmet, összesen száznegyvenet. Náluk minden héten van egy filmvetítés és a korszerű természettudomány minden területéről szívesen látják az ismeretterjesztő filmet. Bár Harkány évi filmforgalma ugyancsak száznegyven, mégsem számít Dunaszekcsö részére vetélytársnak, mert Har kányban vannak a téli mező- gazdasági tanfolyamok s így ez a filmmennyiség nem a harkányi „bennszülöttek” kívánságára kerül ki a községbe. Dunaszekcsö kíváncsiságával csak Sásd versenyezhet, de az is csak a Duna menti falu nyomában halad, mert 130 kölcsönvétellel dicsekedhet. Kíváncsiak a filmen bemutatott technikára a pécsi járásban Szentlőrincen, Bogidon, Bicsérden és a kicsi Botfán is, mégpedig egyenként 40—50 kőlcsönvétel tanúsága szerint. A pécsváradi járásban Berkesd és maga Pécsvárad CUKRÁSZLÁNYOK jár az élen 60, illetőleg ötven kölcsönzéssel Szigetváron 80, Siklóson 32 oktatófilmet forgattak le, Sellyén pedig huszonhetet, valamint Himeshá- zán, Ibafán ét Baranyajenőn 30-at. De a Pécs-Baranyai Film- és Szemléltetőeszköztár a Tolna megyei Bonyhádot is kisegítette 48 oktatófilmmel. Ezek a számok komoly tömegeket jelentenek, hiszen a szemléltetőeszköz nélküli előadásokon általában csak 5— 10—15 hallgató van, de a filmvetítést már átlag legalább száz kiváncsi ember nézi végig. A mezőgazdasági tudományok iránti érdeklődést bizonyítja, hogy míg 1961-ben mindössze négy ilyen tárgyú oktatófilm járta a megyét, ma már negyvenhat agrártudományi oktatófilm pereg a baranyai falvakban. Ezek három részre csoportosíthatók, mégpedig a korszerű mezőgazdasági építkezés, gépesítés és vegyi ismeretek csoportjára. Sorban utánuk a csillagászatra és a művészetekre a legkiváncsibbak faluhelyen. Négy csillagvizsgáló teleszkóp járja a megyét s mindenütt nagy tömegek várják, hogy belenézzenek. Különösen a szigetvári járásban népszerűek, ahol több csillagászati szakkör működik. Sokat kérik a csillagászattal és az űrhajózással kapcsolatos oktatófilmeket és szemléltető eszközöket is. A képzőművészeti oktatást pedig nagyban segíti a két „hordozható tárlatvezető”, vagyis a két magnetofon, melynek segítségével magyarázatot kapnak a kiáll:- tott, vagy vetített festményekhez. Nagy közönségtáboruk van a rajzos képzőművészeti trükkfilmeknek is, melyek a műalkotás és a műélvezet népszerűsítését szolgálják. Mindemellett pan még példája a közönynek is. Akad falusi népművelési otthon, például■ az újpetrei, ahol van megfelelő helyiség, van vetítő nép, mégsem kértek az elmúlt évben egyetlen filmet sem. •e Üres buszok — lemaradt utasok Nem kétséges, hogy a fagyos időben többen utaznak a városi buszokon Még rövid távolságokra is igénybe veszik a kocsikat és ezért nagy obb a tumultus. Az is tudott, hogy Pécsett kevés még az autóbusz ahhoz, hogy minden utast, minden időben elszállt!sar ak. Sokat kell várakozni és ha néha meg is áll egy-egy kocsi kezdődik a tülekedés. Különösen bosszantó, hogy a Szabadság úton — a József Attila utca torkolatánál sokszor öt busz is elmegy, mire végre egy megáll. A 30-as állandóan zsúfolt a reggeli órák= ban, ptedig nemcsak a Széchenyi térig kell elvinni a Pécsre érkező utasokat hanem sokan szeretnének kijutni a Tanárképző Főiskolára. Arról a sok száz hallgatóról és tanárról van szó, aki reggelenként pontosan szeretne megjelenni az órákon És még csak azt sem mondhatjuk hogy kevés a busz, hiszen reggelenként — úgy háromnegyed nyolc körül — mintha csak az utasokat akarná bosszantani, üresen száguld el a megálló előtt egy busz. Csütörtökön például a GA 62—58 rendszámú. Pedig igazán elvihetné az utasokat legalább a Széchenyi térig. Más alkalommal pedig még felférne négy-öt utas a kocsira de a buszvezető nem hajlandó megállni. Javaslatunk a következő lenne: 1. A garázsba, vagy más rendeltetési helyre tartó kocsik útközben vegyék fel a lemaradt, hosszadalmasan várakozó utasokat. Ez népgazdasági érdek isj 2. A kritikus helyekre, ahol nagy a tumultus küldjenek ellenőröket, akik intézkednek és ne a gépkocsivezető döntse el egyedül, felvesz-e még utast vagy sem! 3. Gondoljanak azoknak az utasoknak az elszállítására is, akik nem a végállomásokon várakoznak a hidegben. g. b. Televízió, rádió - házhoz szállítva A Janus Gimnázium harmadéves szakács-cukrász politechnikai osztálya az Olimpiában és az Irányi Dániel téri cukrászüzemben ismerkedik a szakmával. Hetenként egy napot dolgoznak, ismerkednek az előkészítés tennivalóival, a cukrászatban pedig » sütemények elkészítésével. Eddig főként élelmiszerek házhozszállításával próbálkozott a kereskedelem. Az új év meglepetése, hogy Pécsett bővíteni akarják a házhoz szállítható áruk körét és kísérletképpen megpróbálkoznak egyes iparcikkeknek a vásárlóik lakására vitelével is. A kezdeményezés a B, m Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat pécsi, Kossuth Lajos utcai rádió-televízió szaküzletének dolgozóitól ered. Elképzelésük szerint televíziót, rádiót és csillárt a jövőben telefonon is rendelhetnek a vásárlók, megjelölve a máikét, minőséget, természetesen azzal a feltétellel, hogy az óhajtott cikk kiválasztását az eladóra bízzák. A vételárat a helyszínen lehet majd kifizetni. A másik változat szerint bemehet a vásárló az üzletbe, kiválaszthatja a neki legmeg- íelelóbb heti az árát és megjelölheti otthontartózkodásának időpontját. A megvásárolt árut záros határidőn belül lakására szállítják, sőt a televízió- készüléket beállítják, a csillárt szakszerűen felszerelik. _ A bolt dolgozói szerint jól jár az a vásárié, áld rájuk bízza a rádió, televízió kiválasztását, hiszen a szakszerűség és az ezzel párosuló fokozott gondosság szinte kétszeres szavatosságot jelent. A kezdeményezés nemcsak a vásárlók kényelmének szempontjából jelentős, hiszen azonkívül, hogy megkímélik őket a felesleges ácsorgó stól. várakozástól, lökdösődéstől, a házhozszállításokat úgy lehe’ egyeztetni a vásárlókkal, hogy azok ne a csúcsforgalomban történjenek. Márpedig ha sikerül egyenletesebbé tenni a forgalmat, figyelmesebben ás gondosabban szolgálhatják ki t
