Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
MNüAR % napló II szakszervezeti választások elé több állami feladatot vess át a szakszervezet Érdekvédelem és termelés kapcsolata — Csak a társadalom- biztosításban 120 ezer aktivista Beszélgetés Brutyó Jánossal, a SZOT főtitkárával Fontos eseményeik előtt áll * magyar szakszervezeti mozgalom. Az első negyedévben újraválasztják a szakszervezetek üzemi szerveit és tisztség- viselőit, a bizalmiakat, a szakszervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácsokat majd a következő negyedévben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mivel a szakszervezetek munkája a választások alkalmából különösen az érdeklődés középpontjába került, megkértük Brutyó János eTvtársat, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát, tájékoztassa olvasóinkat a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. Hogyan fejlődött s szakszervezeti érdekvédelem és ■milyen aktuális tennivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi a beszélgetést Brutyó elvtárs, — hogy szakszervezeteink munkáját és különösen az érdek- védelmet. sokan még ma sem értelmezik pontosan. Nálunk —■ és minden, szocializmust építő társadalomban — a szak- szervezetek az új társadalmi rend megvalósításáért küzdő osztály, az uralmon lévő munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. Részt vettünk, hiszen érdekünk is volt, a mun- káshatalom kialakításában a szocializmus alapjainak lerakásában és dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. Nehéz lenne itt felsorolni mindazt, ami az érdekvédelem körébe tartozik. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet Végigkíséri az embereket. a bölcsőtől a sírig. Meghatározott esetekben különböző kedvezményekben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magánélet szinte minden eseményében részt vesz. segítőkészen áll a szervezett dolgozók mellett. Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományozásai jellemzi a szakszervezetek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésben a kormány, a mimdsztériu- mok és más gazdasási szervek a szakszervezetek véleményének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek ..húsba vágó” témák. Csak néhányat említek, a besorolásokat, a norma-felülvizsgálatot, az élüzem cím adományozását. _ A szakszervezetek a hatáskörükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező érvényűek egyes állami szervekre, gazdasági vezetőkre, így a Szakszervezetek Országos Tanácsa a főhatóságokra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédelmi szabályzatokat. Közismert az is, hogy a dolgozók társadalombiztosítását ugyancsak a SZOT. illetve a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ intézd. — Voltaképpen tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Milyen változást jelent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még figyelmesebben, a dolgozók szél-körű társadalmi közreműködésével kell megoldanunk azt. amit eddig az állami ügyviteli apparátus csinált. A társadalombiztosítás különböző területein például 120 ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. A nyugdíjelőkészítő bizottságok, a társadalom biztosítási tanácsok és bizottságok sok utánjárástól mentesítik az embereket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a jogszabályokat. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvédelmi törvényt is, mely további yjóreiépfW jelent a dolgozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezésénél — a korábbi gyakorlattal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyítania vétlenségét. hanem a vállalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kártérítést kell a dolgozónak fizetnie. *— A példák azt bizonyítják. hogy a szocialista állam támaszkodik a szakszervezetekre, igényli sokirányú közreműködésüket. Vajon a jó együttműködés azt jelenti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szervek közt? — Hangsúlyozom: az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozásában, s íőleg a végrehajtásban. lehetnek s vannak is véleménykülönbségek a szakszervezeti és az állami szervek között. Lehetnek viták és véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakor, amikor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén fellépnek az egyes dolgozók érdekében. Az elmúlt évben például 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett marasz tál ni a vállalatot. Adódhatnak viták abból is, hogy az igények és a lehetőségek egy-egy adott időszakban nem egyeznek. Általában az igények a magasabbak, s így valamennyit nem lehet abban az Időpontban teljesen kielégíteni. Az osztás módszere azonban többféle lehet, s azon lehet vitatkozni, hogy az adott lehetőségek közül melyik a legigazságosabb megoldás. Mi tehát nemegyszer bírálunk állami szervet az elosztás módja miatt, a legtöbbet azonban azzal segíthetünk ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. — Milyen feladatokat kell a szakszervezeteknek meg- oldaniok, hogy eredményesen vegyenek részt az ország anyagi javainak gyarapításában? — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének távlataira, s az ebből adódó konkrét feladatokra kell irányítanunk a dolgozók figyelmét. Tudjuk, az élet- és munkakörülmények rendszeres javítása csak a népgazdaság fejlesztése útján valósítható meg. Tehát többet és olcsóbban kell termelni, hogy az életszínvonal emelkedhessek. A szakszervezetek tehát nem választják ketté a közvetlen érdekvédelmi és termelési feladataikat. Mozgósítják a dolgozókat a több és jobb munkára amely a jövő élet- színvonalának biztosítéka. Az a többszázezer munkás, műszaki és alkalmazott, aki részt vesz a szocialista munka versenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzemi cím elnyeléséért. vagy már megkapta a kitüntetést, nemcsak pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikáját, hanem a szakszervezetek ezirányú tevékenységét is helyesli. A magyar szakszervezetek csaknem hárommilliós tagsága magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 százalékát. A szakszervezeteknek tehát joguk, sőt kötelességük. hogy az összes dolgozók érdekeit képviseljék. Több eset akad, amikor az egyes dolgozók érdekei összeütköznek a többség érdekeivel. Az emberek gondolkodása nem egységes. Vannak, akik á miénk és az enyém fogalmáit összekeverik, akik indokolatlan juttatásokat, előnyöket akarnak. Egyesek attól sem riadnak vissza, hogy lopják, prédálják a közösség vagyonát. A szakszervezetek a szolidaritás szervei ugyan, de ezekkel az emberekkel semmiféle szolidaritást nem vállalnak. Azokat az embereket támogatják, akik nemcsak kémek, hanem becsülettel teljesítik is a rájuk háruló feladatokat. S éppen az ilyen, túlnyomó többségben lévő dolgozók érdekében élképzelhetőnek és helyesnek tartjuk erősebb rendszabályok alkalmazását a fegyelmezetlenek, a közösség károsítod ellen. Visszatérve kiindulási témánkra — mondotta befejezésül Brutyó elvtárs —, emlékeztetnék arra, hogy most újra választjuk az üzemi szak szervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vállán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szak- szervezetek sok évtizedes múltja, tradíciója, s az a bizalom, amelyet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül, bátran és harcosan dolgozó társainkat. mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is. Bővítenék az Szemorvosok hatáskörét Megyénk területén több ezer olyan dolgozó található, alá hivatalos kiküldetésben, illetve kihelyezéssel rövi- debb-hosszabb ideig valamely más vállalatnál teljesít szolgálatot. Ide sorolhatók a Pécsi Hőerőmű építői, az aknamélyítők és még sokan mások. Az Egészségügyi Minisztérium a napokban új rendeletben szabályozta ezen dolgozók egészségügyi ellátását. A rendelet szerint a jövőben a fenti dolgozók is abban az üzemben részesülnek egészségügyi ellátásban, ahol tényleges szolgálatot teljes ítenek. Az üzemorvos lényegében ugyanolyan ellátásban részesíti az idegen állományú dolgozókat is, mint a saját vállalathoz tartozókat, beleértve a táppénzre vételi jogot is. A rendelettel nemcsak az üzemorvosok hatáskörét bővítették, hanem az idegen állományú dolgozók régi sérelmét is orvosolták. A más vállalatnál dolgozók ugyanis eddig csak a lakóhelyük szerinti körzeti orvosnál részesülhették ilyen ellátásban. Ez hosszadalmas és körülményes utánajárást tett szükségessé, s nemcsak a dolgozó számára volt kényelmetlen, hanem jelentős időveszteséggel, munkakieséssel károsodott a népgazdaság is. Kiváló dolgozó a nyolcvan éves Vnvrtna BoldÍ7«ár Gazdasági jegyzetek Kiváló dolgozó Jelvényt adtak át és Igazgatói dicséretben részesítették tegnap Kovács Boldizsárt, a 12-cs AKÜV fuvardíj pénztárosát. Kovács Boldizsár nyolcvanadik születésnapja alkalmából jó munkája elismeréséül kapta a kitüntetést Azonos munka — kétféle bér Nemrégiben két kőműves felmondott a Mohácsi járási Építő Ktsz-nél és elment a helybeli termelőszövetkezetbe dolgozni. A szakmájukban helyezkedtek el, hiszen a mezőgazdasági termelőszövetkezet alakított egy 70 fős építőipari brigádot. Alighogy asztalra tették az 1965-ös naptárt, a ktsz műszaki vezetője és két technikusa ugyancsak megírta felmondó levelét, melyet egyelőre a vezetőség nem fogadott el. Iyen példákat tömegesen lehetne felsorolni a megyében lévő építőipari vállalatok és építőipari ktsz-ek életéből. Nem árt egy-két adatot ezzel kapcsolatban még meg jegyezni: a megye építőipari munkásainak körülbelül fele dolgozik csak az állami vállalatoknál, míg a másik fele a ktsz-eknél és egyéb gazdasági egységeknél. A számok érdekessége a kővetkező: amíg az állami A mohácsi tojásgyár Mert ilyen telep, mint a mohácsi még három épül az országban. Első természetesen a mohácsi lesz, amelyik máris megkezdte az üzemeltetést. A többi az Alföldön és Miskolcon épül fel még az idén, míg a harmadikat a bátai termelőszövetkezetben jövőre adják át. A telep sokoldalúan gépesített. — Arra törekedtünk az építkezésnél, hogy megakadályozzunk minden fertőzést. Ezért csak kalocsndban, fehér köpenyben szabad bemenni a telepre. A takarmányt is a kerítésen kívülről adják be a raktárba és ugyanilyen módon szállítják el az árut. Az etetés is teljesen gépesített. Sőt, most kapunk egy igen korszerű berendezést a nyugatnémet Lohmann cégtől. Ennek fő előnye, hogv 15—20 mázsás takaxmánysilót tartalmaz, így akár két napra is elegendő takarmányt halmozhatunk fel a nevelőknél egy töltéssel. Na és a takarmányozás sem egyszerű. — Kapunk indítótápot, nevelőtápot és toiótápot, mind más és más céllal és hetente öt vagon takarmányt etetünk fel. — A takarmány saját keverésű? — Eddig a szentesi takarmánygyártól kaptuk, de most 1 iparban dolgozó építőipari munkások egy év alatt 130 ezer forint értékű munkát végeznek el, addig az egyéb helyen dolgozó építőipari munkások csak ötvenezer forint értéket. Azonban van egy ellentmondás, amely semmivel sem indokolható. Amíg például a mezőgazdasági termelőszövetkezetben égj kőműves szakmunkás és a vele dolgozó segédmunkás egy köbméter fal elkészítéséért körülbelül 70 forintot kap. addig az állami és a szövetkezeti iparban dolgozók ugyanezen a munkáért csak 40—45 forintot kapnak. Ilyen bérfeszültséget azonos munkák területén nem szabad fenntartani. Tartozzon bár ugyanazon munka több mi- nisztérium vagy főhatóság felügyelete alá, egységes normatívákat kell kialakítani, hogy azonos munkáért azonos béreket fizessenek; (gi) oltvány ára öt forint és milliós tételekről van szó. Ezért a minisztérium illetékes osztálya az ammoniákos rendszerű hűtőberendezés felszerelését már a Villányi Állami Gazdaságinak nem engedélyezte, de — közbe- vetőleg — azt sem közölte a gazdasággal, hogy akkor helyette mit építsenek be? így a villányiak a saját szakállukra az IPAR- TERV-hez fordultak és só- oldatos hűtőgépsor tervezését rendelték meg közel 100 ezer forintos költséggel. Summás összeg, de ez még hagyj án. Még akkor is, ha közben kiderült — a lehető legmagasabb szintű szakértői megállapítás révén —s 0 hogy az ammoniákos hűtés--'1, technológia is tökéletes, tehát a minisztérium aggodalma alaptalan. A baj az, hogy még mindig nem üzemel a berendezés, pedig rég túljutottunk a határidőkön és még egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy a villányiak végül is mikor kezdhetnek hozzá az oltványok hajtatásához? Márpedig ebben a — Földművelésügyi Minisztérium fentebb említett főosztálya által bonyolított — ügyben most már ez a leglényegesebb kérdés. Bab Ferenc Bárban te lesz egy kisebb kapacitású keverőnk, ami javítja majd az ellátásunkat. — És a bóiyi takarmánykeverő üzem nem lenne képes ellátni a telepet? Közelebb is van, meg jobb lenne velük a kapcsolat. — Sajnos nem, mert a bólyi üzem nincs berendezkedve baromfitáp gyártására. Pedig a szentesiekkel volt már eddig is elég bajunk. Még pereskedtünk is a rossz tojótáp miatt, bár ők azzal érveltek, hogy rossz alapanyagot kaptak külföldről. Mindenesetre célszerűbb lenne Szentes helyett Bolyból szállítani a tápot. Évente a 240—250 vagonos szükségletet nem kellene — feleslegesen — száz kilométereket utaztatni A 25 millió költséggel épülő tojásgyárban nemcsak sokmillió tojást termelnek, hanem sokezer kiló baromfihúst is. — Amikor letelik az egy év, a tojóállományt lecseréljük és átadjuk a BARNE- VÁL-nak. — Eyenkor már 1,8 kilósak a tyúkok és így évenként hetvenezer kiló baromfihúst szolgáltatunk fogyasztásra. így ha napi áron számítjuk, a mohácsi negyven ezres baromfitelep évenként 16—18 millió forint értékű tojást és másfélmillió forint értékű baromfihúst ad, így gyorsan megtérül ez a beruházás a népgazdaságnak. Gáldonyi Béla A fal mellett 14 pár fekete ! kalocsni, felette a fogason, j fehér köpenyek, az irodában j patikai tisztaság, s mégsem j orvosi rendelőben vagyok, I hanem a Bólyi Állami Gaz- i daság negyvenezer férőhelyes j baromfitelepének központjá- ] ban. A telep Bárhoz tarto- j zik, de Mohács határában | épül, ott, ahol a hímesházi j kövesút beszalad a szőlőhe- ! gyek közé. Kiss Pál József I ennek az énülő és részben i már működő hatalmas tojás- és baromi :ih ús gyárnak az I irányítója. Róla csak annyit: j energikus fiatalember, nem- j rég végzett a Gödöllői Ag- j rártudományi Egyetemen és i a címe „baromfitenyésztési szakmérnök”. Már ez is mutatja, hogy akármilyen végzettséggel, szak mai ismerettel nem lehet elirányítani ezt a telepet. — Nem sokan dolgoznak itt — mondja Kiss Pál József — összesen harminc és fél dolgozónk lesz a negyvenezres állományhoz... — Harminc és fél dolgozó? — Az állatorvos ugyanis munkaidejének csak a felét tölti itt, megosztja idejét a bári telep és mi köztünk. — Mekkora ez a telep? — Húsz holdon építik feles közel egy kilométeres üzemi kövesút hálózza be. A víztornyunk 25 köbméteres és agregátor biztosítja a villamos energiaellátást, amikor áramszünet van. Van előne- velőnk, ahol egyszerre 12 ezer baromfit gondozunk nyolchetes korig, az utóneveidben a két egyenként 5500 férőhelyes épületekben 14 hétig vannak a jószágok. Innen visszük az állományt a nyolc darab ötezer férőhelyes tojóházba. A tojóházak még nem készültek el, most van a hajrá, talán áprilisban átadják és akkor betelepíthetik a tojó tyúkokkal. Addig az elő- és utónevelőben készítik fel megfelelő takarmányozással az állományt. S nem is akármilyen állományt. A sokat emlegetett Shaver csibéket Bárban keltetik a tíz darab tízezres keltetőben, és onnan kerülnek a fajcsibék a mohácsi nevelő, majd pedig a tojótelepre. — Egy évig tojnak és garantáltan 240 tojást kapunk minden tyúktól. Az annyit jelent, hoöy naponta 28 000— 30 000 tojást gyűjthetünk be. Persze ez nem ilyen egyszerű dolog, ahogyan Kiss Pál József az irodában felsorolja. Először is az előnevelőben a csibéknek megfelelő meleget kell biztosítani. Ezt szolgálja a kazánház. Az utónevelőben is szükség van mesterséges hőre. Ezért két gázolajkályhát kaptak egy fővárosi gyártól. Prototípus csupán. Itt kísérleteznek vele, és ha beválik, akkor az ország többi nagy baromfinevelő telepén U felállítják. Mi legyen helyette? Tizenhárommffllió forintos beruházással épül a Villányi Állami Gazdaság részére egy szőlőfeldolgozó és oltványelőhajtató üzemrész. Az építkezés — amely néhány évet vesz igénybe — szakaszosan történik. A múlt év szeptemberében kellett volna átadni az oltvái.yelő- hajtató gépsorát, azonban erre nem került sor. A hűtőberendezés üzem- beállítását ugyanis hónapokig tartó bonyolult ügyintézés előzte meg, illetve előzi még a mai napig is. Az oltványelőhajtatáshoz hűtő- berendezés szükséges. Vagy ammóniák-, vagy sóoldatos rendszerű. Az AGROTERV ammoniákos típusú berendezésit tervezett — amely később kivitelezésre is került — a Balatonboglári Állami Gazdaság részére. A kísérletek alatt kiderült, hogy nem egészen tökéletes, de a gyártó vállalat a kifogásolt műszaki hibákat megszüntette és immár két esztendeje tökéletesen működik a gépsor. Azonban a Földművelésügyi Minisztérium ÁGF beruházási és építési főosztálya továbbra is aggódott amiatt, hogy amennyiben az ammóniák elillan, tönkreteszi az oltványokat. Tetemes kár keletkezhetik, hisz egy-egy
