Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
Barátja vagy-e a könyvnek ? — Ej»y iskolai tanulócsoport olvasottsága A mCvEt CÍPÉS gyarapodá- sáróJ, a szellem napvilága terjedéséről különféle országos számadatok forognak közkézen. Olvassuk, hogy két és félmillió rádióelőfizetőnk van, arról hallunk, hogy egyetlen évben mintegy ötvenmillió könyvet adunk ki, s azt is tudjuk, hogy az iskolakötelezettség korhatárát 16 évre emelték. Halványabb a képünk arról, hogy ez az általános szellemi növekedés, a művelődés javainak megszerzésére nyílt lehetőség mit jelent az egyes ember számára. Kis János például tagja-e valamelyik könyvtárnak? — Nagy Anna jár-e színházba? A legjobb tévé-készülék vásárlói közt ott lesz-e Kovács Ferenc? S ha még minderre igennel is válaszolnánk, nézzük meg azt is, hogy Kis János mit olvas. Nagy Anna miért jár színházba, és Kovács Ferenc a tévé-műsorból mit néz meg? Valóságosabb eredményekhez és a további tennivalókhoz is jobban eljutunk. ha kisebb közösségek, embercsoportok helyzetét vizsgáljuk meg: milyen a kapcsolatuk a művelődéssel? Az alábbi dolgozat egy osztályközösség körében végzett kutatás tapasztalatairól számol be. A tanulók olvasottsága, a könyvvel való kapcsolata került mérlegre, s a kép megrajzolását 15 kérdésre adott írásbeli válasz könnyítette meg. A vizsgálódásnak nem az volt a célja, hogy általános következtetéseket vonjunk le, sokkal inkább az, hr rv a művelődés általános gyarapodásának irányát, vetü- letét keressük egy kisebb közösség tagjaiban. Ne általánosítsuk tehát az eredményeket, hanem a tapasztalatok alapján éppen ebben a közösségben szükséges közvetlen tennivalókra figyelmezzünk. Egyetlen általános tanulsága a vizsgálatnak talán csak az, hogy másutt, más közösségekben s a művelődés más területét érintő kérdésekkel is érdemes lenne hasonló tapogatózást végezni. A kérdésekre választ adó 29 leány az egyik pécsi gimnázium negyedik, úm. reál osztályának 17—18 éves tanulója. Három bejáró, egy kollégista van közöttük, a többi tanuló szüleinél lakik. Általános tanulmányi eredményük — az iskola többi 18 osztályáéhoz képest — elég gyarló; az osztályban tanító tanárok sokat panaszkodnak. A ma- gvar irodalmat a gimnázium négy esztendejében három különböző tanár tanította. A 29 lány közül csak kevesen akarnak tovább tanulni, érettségi után dolgozni, keresni szeretnének, s kivétel nélkül mindannyian mielőbb férjhez menni. Ha most, január elején minden tanulónak magyar nyelvből és irodalomból egyetlen jeggyel értékelni kellene munkáját, akkor egy kapna jelest, hét jót, tizennégy közepest és hét tanuló elégségest illetve elégtelent. S most nézzük a kérdéseket és a tanulók válaszát! A kérdések három gondolat köré tömörültek. Egyik része azt vizsgálta, hogy a tanulók hogyan élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek olvasottságuk növelését, fokozását szolgálnák. Más kérdések a könyvekkel való bennsősé- ■ '■•’bb — érzelmi — kapcsola'■ után nyomoztak. S ismét s kérdések az irodalmi műtóg és az olvasói tájékoság igényesebb formáit ku- t; Iák. AZ ELSŐ ÖT KÉRDÉS így hangzott; 1. Tagja-e könyvtárnak? . 2. Édesapja vagy édesanyja könyvtári tag-e? 3. Kötelező ol vasmányait. honnét szokta megszerezni? 4. Az iskolai könyvtárból utoljára ■mikor és mit kölcsönzött? 5. S~akte-e valaki irányítani olvasmánya''t. s ha igen. akkor ki? — A 29 lány közül huszonhármán beiratkozott könvvtári olvasók, a megyei és a városi könyvtárnak kb. azonos arán ban (9—8). s néhá- nyan (?) a szakszervezeti könyvtári ok tagjai. Egy lány két köny ^mt i-Uoiffat ketten pádig (b-falusi könyvtárak tagjai. Nem iratkozott be könyvtálba hat tanuló. — A lányok emlékezete szerint mindössze hét szülő könyvtári tag, általában ugyanott, ahol később lányuk is beiratkozott. Jellemző, hogy a hat nem-könyvtári tag lány közül ötnél a szülő sem könyvtári olvasó. A kötelező olvasmányoknál általában két-két beszerzési forrást jelölnek meg a lányok, s ennek alapján a tanulóknak két típusát lehet megkülönböztetni: vagy megvan a szükséges könyv otthon a tanulóknak, s ha nincs meg, akkor könyvtárból szerzi be (ezek a tudatosabb, a „haladó” olvasók), vagy igyekszik előbb mástól — ismerősöktől — kölcsönkérni, s csak ha így nem tudja megszerezni, akkor fordul a könyvtárhoz (ezek az alacsonyabb fokon álló, .kezdő” olvasók). Természetesen a tanulók nagyobb része a köny- nyebb megoldásit választja: elkéri mástól a könyvet — esetleg a már elkészült oitvas- mánynaiplóval együtt... Kevesebben vannak, akik megtalálják otthon a szükséges olvasmányokat, vagy kedvet kap nának megvásárlására (pedig a Diákkönyvtár éppen azért indult, hogy a tanulók néhány forintért hozzájussanak a szűk séges olvasmányokhoz). Az is csak egy lánynak jutott eszébe, hogy a váirosi könyvtár egyik fiókja kizárólag az iskolai kötelező olvasmányokat tartja polcain; s jóformán alig gondtolnak anna, hogy karnyújtásnyira, az iskolai könyv tárban tájékozódjanak legelőbb. — Holott az iskolának elég gazdag, jól fölszerelt, kb. nyolcezer kötetes könyvtára van. Ebben a tanévben már képzett, könyvtár szakos tanár kezeli a könyveket. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek egyaránt föllelhetők polcain. Évente tízezer forintot fordít az iskola új könyvek be szerzésére. S a tanulók? A téli szünet előtt megkérdezett 29 lány közül négy egyáltalán nem járt az iskolai könyvtárban, huszonegyen a múlt tanévben kölcsönöztek utoljára („de nem emlékszem már, hogy mit”), az elmúlt hetek- ben-hónapoíkiban mindössze hárman-négyen jártak ott. Főként közvetlenül a nyári szünet előtt rohanták meg az iskolai könyvtárat >— csak nem azért, mert így akár három hó napig is náluk maradhat a könyv? Tanév közben jóformán csak iskolai. nyelvi dolgozatok előtt a szótárak és a há zi irodalmi dolgozatokhoz föllelhető, ajánlott forrásmunkák kedvéért keresik föl a tanulók az iskolai könyvtárat. — A lányok olvasmányait altig irányít ja valaki. Családtagokra (szülő, báty) csak néhányan (3) hallgatnak. Legtöbb szava (5) még a barátnőnek, az osztálytársnak van. Némileg az iskola (de jobbára csak a kötelező olvasmányokkal) s a szakkör is befolyásolhatja, hogy mit olvassanak. A legmegihatóbb válaszok ezek: „a vőlegényem, aki nagyon olvasott”, s az egyik faluról bejáró kislányé: „X. Y. tsz-elnök”. A kérdésre tizenhatan nemmel válaszoltak. Egyetlen lány írta azt, hogy olvasmányainak kiválasztásakor a könyvtáros véleményét hallgatja meg. A KŐVETKEZŐ KÉRDÉSbolkorban ezek szerepelnek: 1. Milyen regényhőshöz szeretne hasonlítani? 2. Vannak-e otthonában könyvek, s kb. hány kötet? 3. Szokott-e könyvet vá súrolni? 4. Ajándékoz-e valakinek karácsonyra könyvet? 5. Melyik könyvet szeretné ugyanakkor megkapni? — Az első kérdésre adandó válasz szubjektív vallomást takart. Talán ezt érezték meg a lányok, mert többségük nem válaszolt rá. Volt, aki kereken kijelentette: „Egyikhez sem”. De az is lehet, hogy ébredő személyiség-tudatuk fogta visz sza kezüket. Mi más miatt írta volna ezt az egyik Lány: „Nem szeretnék a ragónyhő- sökhöz hasonlítani”. De az őszinteség vezette azoknak is a tollát, akik azt írták: Nyilas Misihez (hárman!), Santia- gohoz, Az öreg halász és a tenger hőséhez, Pelagéjához, Az anya föalakjához, és Németh László: Nagy család című drámájának hőséhez. Egy lány (kitűnő sportoló) Wilma Rudolph-ot választotta példaképül, akiről Szűcs László: Ez történt Rómában című könyvében olvasott. — Az osztályban nincs olyan tanuló, akinél ne lenne otthon néhány kötetből álló kis házikönyvtár. 50 kötetnél kevesebb könyve kilenc, 50—100 kötete tizenöt családnak van, s 100 kötetnél több könyvvel öt család rendelkezik, Ugyanez a kérdés azt is megtudakolta, hogy öt magyar klasszikus író összes illetve válogatott művei iöllel- hetők-e a családban. Petőfi, Arany (főként a balladák) és Madách (Az ember tragédiája) népszerűsége szinte egyforma (20—21), Ady- ÜL József At- tila-köteteknek sokkal kevesebben (10—13) tulajdonosai (az előbbi főiként „összes”-ben, az utóbbi szinte kizárólag csak „váltogatott”-ban szerepel.) — A tanulók könyvvásárlásáról i— mivel nem keresőikről van szó — csak egészen halvány képünk lehet, válaszaik határozatlanok, bizonytalanok. Általában szüleik vesznek könyvet, de néha maguk is irányíthatják a választást Egyikük az Én könyvtáram sorozatra fizetett elő, másikuk az Olcsó Könyvtár köteteit szokta megvásárolná, harmadikuk főként verseskötetefcet vásárol. — Karácsonyra huszonhárom tanuló szeretett volna könyvet ajándékozná. Általában igénye sen választanak: barátnőknek verseskötetet öccsiüknek meséskönyvet. A bűvös hatos szám azonban itt is fölbukkan: ennyien vannak azok, akik nem akarnak könyvet ajándékozni. — Könyvet azonban közülük is elfogadna három, mert a kérdést —• „melyik könyvet szeretné az ünnepekre megkapni” — csak hárman hagyták válaszolatlanul, ill. írták, hogy „mindegy”. Itt is a verseskötetek vezetnek (bár ne csak ajándékcikk, hanem olvasmány is lenne a vers!) és a drámák. Néhányan szórakoztató olvasmányokkal, jó regényekkel is megelégednék. — Egy lány most szeretné elolvasni a Dzsungel könyvét! A téli szünet után aztán kiderült, hogy csak tizenöten kapták meg az óhajtott könyvet, ígéretüket pedig csak tizenhármán tartották meg. Végül ezekre a kérdésekre válaszoltak a lányok: 1. Milyen irodalmi folyóiratot olvas rendszeresen? 2. Szőkta-e hallgatni a rádió vagy a tv irodalmi műsorai? 3. A mai magyar irók közül kitől és miit olvasott? 4. Mi a katalógus? 5. Mi az antológia és az exlibris? — A tudatosabb olvasót föltételező folyóirat-olvasás és az élő irodalomban való tájékozottság tekintetében a lányok ismerete — enyhén szólva — hiányos. Tizenhat lány nem Galambost László: Övök sors Oldd meg ezüstös liliom-kötőd tűz-pávát őrző lány, pendül a lant, nyílik az ég örök sorsod előtt sugárba vonva a sugártalant. A Sors-bálvány zöld útjain jövök, — gyémántkürtök kísérnek — harcomoi áldása ül, páncélja mellemen, láng-kard nem érte tükrös homlokom. Dalolj, fölöttünk száll a nász-madár, csőrében Nap, meg fehér rózsaszál. ismer semmiféle irodalmi lapot, nyolcán veszik kezükbe a Kortarsat, Uj írást, Élet és irodalmai, talán íegtooben a Nagyvilágot. A rendszeres olvasást föltételező folyóiratelőfizető nincs köztük. Viszont az irodalmi lapok után tudakoló kérdésre az Élet és Tudomány, a Képes Sport, a Világ Ifjúsága és a Szabad pöld említésével válaszoltak. A mai irodalomról való ismereteiket főként a tévé különféle műsoraiból szerzik, meglepő, hogy milyen kicsi a száma azoknak (2), akik a rádió irodalmi műsorait hallgatják. Nyolc lány sem a rádió, sem a tévé irodalmi műsorait nem követi figyelemmel. — Ugyanennyi a száma azoknak is, akik mai magyar íróktól nem olvastak semmit (!), ezt a szomorú fehér foltot csak némileg ellensúlyozza az a tény, hogy akik viszont neveket és műveket említenek, azok Németh László, Fekete Gyula, Tersánszky, Fejes és Darvas nevét idézik. Szilvási és Ber- kesi népszerűsége is megvan a lányok körében, valaki pedig úgy felelt általánosságban a kérdésre: '„mai ifjúsági könyveket”. Költő nevét csak egyetlen lány említette, Vád Mihályét. Az aránytalan műfaji eltolódás mintha azt a" hiedelmet takarná, hogy verseskötetet nem szoíkás olvasni. — A ráadásként elhangzott kérdésekre ilyen válaszokat írtak: Katalógus: „betűrendes jegyzék” — többen azt is hozzátették, hogy könyvtárban lát tak ilyet. Antológia: „gyűjtemény”. Exlibris: „könyvben láttam beragasztva, a tulajdonos neve volt rajta” — erre a kérdésre ez az egyetlen válasz született, antológiáról kilencen nem hallottak, s a katalógust hatan nem ismerték. Lapozzunk csak vissza az első kérdéshez! Könyvtárba nem jár — hat tanuló. A kérdések tehát nemcsak külön-külön értékelhetők, hanem egy-egy tanuló tizenöt válasza, a „teszt” hosszmetszete is jellemző. Pontosan kiderült, ki az a hat-nyolc tanuló, akinek irodalmi tájékozottsága, olvasottsága nem kielégítő. Az irodalmi tájékozottság, igaz, komplex, összetett ismereteket jelent De az is megállapítható, hogy a tudatos olvasóvá válás legalsó foka, mintegy technikai föltétele; valamely könyvtár rendszeres látogatása. Amikor az osztály irodalom szakos tanára látta a kérdésekre adott válaszokat, a következő tennivalókat jelölte meg: 1. Minden tanuló iratkozzon be valamelyik könyvtárba. 2. A Diákkönyvtárban meg szerezhető kötelező olvasmányokat lehetőség szerint minden tanuló vegye meg, alapozza meg ezzel jövendő saját kis házi-könyvtárát. 3. A könyvtárvezető tanár az egyik irodalomórán ismertette az iskolai könyvtár anyagát. Másik alkalommal a tanulók maguk barátkoztak meg a könyvtár szabadpolcos rendszerével. 4. „Minden családban legyen Petőfí-kötet!" — született meg a jelszó. S az iskola megvásárolt hét Petőfi-összest és azoknak a tanulóknak ajándékozta, akiknek hiányzott még. EZEK A GONDOLATOK persze lehetnek megmosolyogni való semmiségek az okos tanmenetek, a szerteágazó irodalomtörténeti anyag, a pontos óravázlatok és egyéb iskolai kívánalmak mellett. A kérdés azonban az: tanterviébe- nyolító automata-e a tanár, aki elvégez bizonyos hivatalos feladatokat, magyaráz és osztályoz, számonkér és elbírál, vagy megtanít az irodalom ismeretére és szeretetére? Tudatos olvasóvá tudja-e tenni az iskola a tanulókat, vagy egy életre elveszi a kedvüket a könyvtől? Az fontos-e a tanárnak, hogy tíz-tizenöt év után is tudja-e a hajdani diák — mondjuk — Batsányi születési évét, avagy sokkal inkább az, hogy megmarad- nak-e tanítványai könyvolvasó embereknek altkor is, amikor már nem lesznek számukra kötelező olvasmányok? ... TÜSKÉS TIBOR Filmhíreh Carlo Croccolo saját témáját filmesíti meg Fidanza- mento all italiana (Eljegyzés olasz módra) címmel. Egy fiatalemberről szól, aki nősülni akar, mert úgy gondolja, két fizetésből könnyebben lehet megélni. A házasság azonban sok meglepetéssel jár, és a film hőse vissza akar térni falujába. Végül azonban felesége megérteti vele, hogy ketten jobban lehet elviselni az élet bajait. * Vatroslav Mimica, a zágrábi rajzfilm stúdió ismert rendezője a Visevice sziget Prométheusza címmel játékfilmet készített. A hírek szerint filmje a legjobb jugoszláv alkotások közé tartozik. Forgatókönyvét a rendező Szlavko Goldstein és Kruno Kvijen társaságában írta. A fűm egy öreg forradalmárról szól, aki hazamegy Visevicára, az elesett harcosok emlékművének leleplezésére. Itt feltörnek benne a fiatalság, a harcok, tragédiák és győzelmek emlékei. Mimica filmjében a múlt és a jelen képeinek váltakozása érdekes ellenpontozást teremt. A filmet az idei pulai fesztiválon mutatják be. * A Cannes-ban rendezett V. Ifjúsági Fiimtalálkozón kiosztották a felnőtt nézők, a szülők és a fiatalok díjait. Kitüntették az olasz Elvtársak-at, az amerikai Memetélés-t, Az eltűnt bolygó című csehszlovák rövidfilmet, egy lengyel kisfilmet Vörös és fekete címmel és a Miguelin című spa« nyol produkciót. A szülők zsűrijének döntése: Egy őrült krónikája (Csehszlovákia), Az elveszett nyár (Szovjetunió)* Hogy állunk fiatalember? (Ma gvarország), Pan (Hollandia). A gyermek-zsűri kitünette az Egy őrült krónikájá-t és a Menetelés-t. Vittorio de Sica Uj világ címmel készül filmet forgatni, amelynek főszerepét — egy fiatal, szegény munkást — Nino Castelnuovo játssza. A diáklány szerepére, aki szerelmes a film hősébe, de Sica még nem talált megfelelő szereplőt. Egy remekmű története André Gide, az írói ötletek sajátos történetéről szólva, mondotta el a következő irodalmi anekdótát: — Puskin egy izfben találkozott Gogollal és így szólt hozzá: a napokban nagyszerű ötletem támadt* de úgy érzem, én magam képtelen volnék feldolgozni. Jó volna, ha maga foglalkozna vele. Ismerve beállítottságát, bizonyos vagyok benne, hogy nagyszerűt alkotna”. Hogy mi volt az ötlet? Néhány szó csupán, amelynek alapján Gogol megírta a Holt lelkeket. (Az ,,niusfcré”-ból) Nagy téli rejtvénypályázat VI. forduló I l JOSE MARTI kubai költő, publicista, a nemzeti felszabadító mozgalom harcosa és hőse 1853. január 28-án született. Egyik, 1888-ban kelt leveléből Idézünk a beküldendő vlzsz. 1., 7. és függ. 28. számú sorokban. Vízszintes: IS. Hajó része, 14. Elgondolás. 15. Egy pókfajta jelzője. 16. A Jeges-tengerbe torkolló folyó. 17. A Nagy-Kunság termelési központja. 19. Két braza császár neve volt. 20. Szín. ». Bűnöző. 23. T. N. 24. NSZK-beOl kikötő. 25. Kutya- szíj. 26. Ilyen a falevél. 2H. Tárgyak, amelyeknek titkos erőt tulajdonítanak. 28. Szóösszetételekben: kettős. 29. Ritka. 31. Egy bizonyos Illető. 32. Elnevezés. 33. Betű, fon. 34. Kelével letisztít. 36. A hasznosítható ásványt alulról határoló kőzet. 37. Mozdulatlanságot okoz. 38. A Nyeman folyó régi neve. 39. E. V. 41. Kétségbe von. 42. Sajgó. 48. Főváros a Balkánon. 45. Téli sportot űző. 47. Kicsinyítő képző. 48. Szóösszetételekben: új. 49. Kos- suth-dljas villamosmérnök (Andor). 50. Az egyik nem. 51. Helyrag. 52. Becézett női név. 53. Harang hangját utánozó szó. 54. Egymást követő betűk. 56. Költői. 57. Egy dunántúli megye lakója. , , . . | Függőleges: 1. Elemi részecske. 2. Gabonaféleség. S. Közterület. 4. Vonakodik megtenni. 5. Női név. 6. Abrázat. 8. L. K. 9. Nyári szórakozás. 10. Folyó a francia—belga határnál. 11. Nehéziparunk egyik központja. 12. Folyadékba merít. 17. Szép vidék jelzője. 18. Fukar. 20. Belga város. 22. Étkezést felszolgál. 24. Kozmetikai cikk. 25, Hólyagocs- ka, orvosi nyelven. 28. Nyugodt, kellemes állapot, 30. Lenintől alkotott, létrehozott. 32. Verne egyik regényalakja. 34. Szlovákiai város 35. Balkezes. 36. Állatgondozó. 38. Afrikai- köztársaság (+’), 40. Francia folyó, a Lolre-ba ömlik. 42. Borítja. 44. Szid. 46. Nagy ázsiai állam (+’>. 47. Elüldöz. 49. Naprendszerünk egyik bolygója. 58. Nagyon csendes- 52. Kit — párja. 53. Helyrag. 55. Állati szállás. 56. L. N. 57. Z. ü. A rejtvényben o és 6 illetve ö és ő között nem tettünk különbséget. Beküldési határidő: február 5. déli 12 óra. A IV. fordulóra közölt rejtvény megfejtése: „S most atyaian gondoskodunk azokról, akik élve maradtak.” Könyvjutalmat nyertek: Papp József, Mohács, Ferenczhalmi Vilmos, Pécs, Szabó István, Komló. Felhívjuk pályázóink figyelmét, hogy megfejtéseiket levelezőlap pun küldjék Ua.
