Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
VAZLAT »,A város azt jelenti: kényelem és fejlődési lehetőség. A kényelembe beletartozik az angol vécé, a fürdőszoba, a közvilágítás, a gáz, a magasrendű közszolgáltatások s ezer hasonló. A fejlődési lehetőséget szakkönyvtárak, színházak. mozik, kultúrotthonok sora, hangversenyek, tanfolyamok, színvonalas iskolák, inspiráló társaság, üzemek, egyetemek biztosítják. A falu azt jelenti: elmaradottság és beszűkülés. Az elmaradottság: nyakig érő sár, este érkező újságok, kocsma, szatócs-üzlet, az emberi kényelem alapvető tényezőinek hiánya, A beszűkülés: alacsony műveltségi szint, babonák. kártyázó társaságok, bezártság, nívótlan iskolák” SZERETNÉM BEMUTATNI DUNASZEKCSÖT Némi elfogultság kétségtelenül él bennem a faluval kapcsolatban, ezért inkább .líra” helyett adatok közlésére szorítkozom. Bár előfordulhat, hogy bizonyos értelemben ezeknek az adatoknak lírai zengésük van. Ez azonban — gondolom — nem ba.i. A tanácsháza emeletes. Ez fölvillantja az egykori mezővárosi rang kopott fényeit, de csak annak, aki tudja, hogy Szekcső egykor mezőváros volt, hasonlóan a többi nagyobbacska községhez. A rang azonban csak talmi fény volt, n község semmiben sem különbözött más faluktól. S jó lenne, ha ugyanezt ma is elmondhatnánk. A tanácstitkárt Fodor Karoljak hívják, az elnököt Botz Lajosnak. Mind a ketten fiatal emberek, s ha ez a beszélgetés kezdetén még nem is jelentett számomra különösebbet, a vége felé már szimbólumnak éreztem ezt a fiatalságot A községnek 3278 lakosa van. ezernél valamivel több háza. Tehát egy közepes méretű község, ködbe vesző történelmi múlttal, oldala mellett a Dunával, feje fölött egykori római őrtornyot 16 „Várhegy”-gyeL Azzal a bixonyo« ^anyagi kultúrával” kezdtem, az embert megillető kényelem felté- teleiveL Az elnök és a titkár minden jelentősebb adatot feljegyzett — még akkor is, ha olyik esupáh csak szociológiai érdeklődésre tarthat számot s á tanács munkájától független. ök ketten azonban tudni akarják, hogy mennyit lépnek. előre, hogyan állnak. SÁR, KOCSMA, SZATÓCSÜZLETf A* anyagi kultúra egyik legjelentősebb fokmérője a kereskedelem színvonala. Mit lehet megvenni Dunaszekcsőn és mit nem? A titkár és az elnök egyszerre mondják, hogy mindent megvehetnek, amit akarnak. Szaküzletben. Ss megkezdődik a felsorolás: van egy önkiszolgáló élelmiszerbolt, egy rövidáru bolt, egy készruha és cipőbolt, vas- műszaki áruház, tejbolt, zöldségbolt, kultúrcikk-bolt, TÜ- ZÉP-telep, cukrászda, két vegyesbolt, két hónapja alakult a szolgáltató bolt, ahonnan háztartási gépeket, edényeket lehet kölcsönözni s egysen ruhatisztítással is foglalkoznak. Van ezen kívül két italbolt, egy kisvendéglő és a Duna-parton a közismert halász-csárda. — Ezek azonban, ha. frissek is, részben már elavult adatok — mondja Botz Lajos — mert jelenleg folyamatban van a két textillel, készruhával és cipővel foglalkozó szaküzlet összevonása, egy áruház félét szeretnének kialakítani, tágasabbat és modernebbet. A cukrászda is kicsi lett, helyette a kisvendéglő helyén zenés presszót hozunk létre s a kisvendéglő az egyik italboltba költözik, két műszak« lesz. — S szükség van ezekre az üzletekre? — De még mennyire szükség van! Nézzünk meg néhány adatot. A vasműszaki boltban 1963-ban eladtak többek között 54 rádiót, 48 tv-t, 48 mosógépet, 21 motorkerékpárt, 52 kerékpárt és 7 hűtőszekrényt. A kultúrcikk bolt, ahol egyébként piperecikkekei tanszereket, papírt, játékot és könyvet lehet vásárolni. egyedül könyvből 56 ezer forint forgalmai csinált Később az FMSZ körzeti irodájában Horváth József főkönyvelő elmondja, hogy a faluban 12 üzletük van — két hentesüzlet nem hozzájuk tartozik — s ezek tavaly együttesen 15 és fél milliós forgalmat bonyolítottak le. A vasműszaki bolt egyedül 3 és fél milliós forgalmat csinált, csak kétszázezerrel maradt él tőle a TÜZÉP-telep. A tejbolt és a kultúrcikk bolt is félmillióig jutott. Feltűnő a TÜZÉP nagy forgalma. Ez az építkezésekből és az átépítésekből származik. 1956 óta 139 ház épült a faluban — igaz ebből 91 az árvíz után —, körülbelül 200 házban van fürdőszoba s a nagyablakossá meg parkettássá átalakított házak számát nem ie lehet hirtelen megmondani, de annyi biztos, hogy sok. Dunaszekcsőn vízvezeték is épült Nyolc éve kezdték építeni, azóta 14 kilométer fővezetéket fektettek le, kétszáz házba vezették be a vizet s a falu területén 94 közkutat létesítettek Az építkezés még folyik, még két kilométer fővezetékre van szükség. Az eddigi építési költség kétmillió. Ennek fele társadalmi munka, 240 ezer állami segély, a többi községfejlesztés. Ez sem akramilyen adat! BABONÁK, BEZÁRTSÁG, NÍVÓTLAN ISKOLÁK? Tizenkilenc kilométer épített járdájuk van, két orvosi rendelőjük, egészségházuk, két óvodájuk és természetesen gyógyszertár is. 342 napilap és 847 hetilap jár a faluba, a folyóiratok számát nem tudják, mert ezek szalag alatt jönnek Az útjuk jó, bár nem fő közlekedési vonal. A vasútállomás, sajnos, messze esik, de a buszközlekedés jó. 1960-ban 139 analfabéta volt a faluban, 533 embernek volt meg az általános iskola 1—V. osztályú végzettsége, 1705-nek a VI—VII., 442-en végezték el a nyolc osztályt, 129-en végeztek középiskolát, 27-ew egyetemet, illetve főiskolát. Azóta ez a szám nyilván változott, hiszen folyik a felnőttoktatás, 36 felnőtt végzi levelező úton a középiskolát, öten járnak marxista egyetemre és főiskolára jár három pedagógus. Jelenleg 71 szekcsői fiatal jár középiskolába — főleg Mohácsra — és 14 egyetemre, főiskolára. A faluban 100 tv- készülék működik és 904 rádió. Kultúrotthonuk van, a közeljövőben elkészül a szélesvásznú mozi. Es itt már néhány dologban átléptünk a szellemi kultúra területére; itt az a bizonyos fejlődési lehetőség! Beszik Lajos több mintegy évtizede igazgatója a szekcsői általános iskolának. Csupán az ő működése alatt az itt végzett gyerekek közül 25 tanár lett, 3 orvos, 4 mérnök, 5 közgazdász, 2 gyógyszerész. — önöknek bent a városban bizonyára elképzelhetetlen az az óriási fejlődés, amit mi falun tapasztalunk. S ezúttal már nem számszerű adatokkal bajlódunk. Hanem a számszerű adatok egyenes következményeivel. — A falusi gyerek most már tudja, hogyan kell bemenni valahová, mit kell mondani, hogyan kell viselkednie. Tudja milyem nagy szó ez? Bárki megnézheti hogyan öltöznek. Semmi különbség nincs ilyen szempontból városi meg falusi gyerek között Az iskolának 416 tanulója van. 1963-ban 63 gyerek végezte el a nyolcadik osztályt s 45 továbbtanult közülük, 1964-ben pedig 33 gyerekből 32 iratkozott középiskolába, az újfajta faluról A szekcsői iskolából középiskolába kerülő gyerekekkel nem kell szégyent vallani, 85 százalékuk tanulmányi eredménye a középiskolában sem változik. Ez pedig normális arány, így van a városiakkal is. Jó pedagógusgárda dolgozik ebben az iskolában. HOGYAN ÉL FALUN A FIATAL ÉRTELMISÉG? S hogy a fiatal értelmiség hogyan él falun, megtalálja-e magának a megfelelő közeget? Erről az egyik pedagógus, Hadfi Edit azt mondta: — Lehet, hogy nagyobb a lehetőség a beszűkülésre, mint városban. És nem okvetlen törvényszerűség. Itt megtalálhatja az ember a megfelelő baráti kört, művelődhet, tanulhat amennyit akar. Jómagam eredetileg pécsi vagyok, de nagyon jól érzem magam itt. Igaz nem is nagyon lenne időm unatkozni, mert főiskolára járok. De így is tudok időt szentelni az olvasásra, hasznos szórakozásokra. A legkitűnőbb drámákat láthatom a televízióban, s egyáltalán: civilizált, kultúrált körülmények között élek. Szeretek itt íme: vázlat az új magyar faluróL Mérhetetlen lépésekkel halad előre a „vidék” — s ezt észre kell venni! Kétségtelen, hogy Dunaszekcső Baranya egyik legnagyobb ütemben haladó községe és kétségtelen az is, hogy nem minden falu áll így. A kicsi faluk között sok van még, ahol jóval lassúbb ütemű a fejlődés, sőt némelyik a sorvadás jelelt mutatja. De talán ez is törvényszerű! Las- san-lassan kialakul egy három—négyezer lakosú község- típus, ahol már korántsem lesz olyan az élet, mint a régi sárfészkekben. S akkor már egyáltalán nem lesz igaz a cikk elején Idézett vélemény. U E, Gazdag termést hoz a kodályi magvetés Pécs (gazdag, országosan is elismert zenei életének a felszabadulás óta eltelt 20 éve alatti fejlődésére kétségkívül legjellemzőbb, legértékesebb és leglényegesebb a helyi művészeti adottságok mellett a zenied nevelés korszerű és magas színvonala. A zenei nevelés a felszabadulás előtt az 1788-ban létesített és 1908-ban újjászervezett Városi Zeneiskolában folyt. A növendéklétszám alig érte el a 150-et, aminek egyik oka a rendkívül magas, évi mintegy 240 pengős tandíj volt. A régi reáliskola Hunyadi (ma Mátyás király) utcai épületében 1918-ban otthont találó, zenekan zerva- tórium címmel felruházott intézmény jelentősége, az egész város zenei életére kiható szerepe a felszabadulás után rohamosan nőni kezdett. A zeneiskola tanárai voltak az elsők, akik gondoskodtak arról, hogy a város zenekedvelő közönségét hangversenyekkel lássák él. Az első ilyen koncert már 1945. február 6-án elhangzott. Pécsről indult a rendszeres szolfézs-oktatás A félszabadulást közvetlenül követő legjelentősebb esemény a zenekonzervatórium életében az volt, hogy Magyarországon először itt kezdődött meg a szolfézs rendszeres oktatása. 1945. őszén ugyanis Kodály Zoltán városunk vendégeként Pécsre jött és néhány hónapot a Magaslati út egyik villájában töltött Október 27-én Kodály a Leőwey Klára gimnázium dísztermében beszámolt a magyar zenei nevelés új módjáról, amelyhez a szemléltetést a zenekonzervatórium növendékei, Agócsy László szol- fézscsoportja nyújtotta. A jelenlevő zenetanárokat és szülőket meglepte az újfajta mun ka és főleg annak máris látható eredménye. Mindezek előzménye az volt, hogy Kodály Pécsre érkezésétől kezdve rendszeresen ellátogatott a zenekonzervatóriumba és az iskola tanárai előtt ismertette először terveit az új magyar zenei nevelésről Kodály útmutatásai alapján Ágócsy László dolgozta ki az oktatás részleteit. Nemcsak külsőségeiben változott meg a zeneoktatás a felszabadulás előttivel szemben, hanem módszereiben és egész szellemében is. Míg a régi zeneoktatás szinte teljes egészében német alapokon nyugodott, és általában csak hangszert, nem pedig muzsikát és zeneiséget tanított, az új zenepedagógia Kodály Zoltán elgondolása szerint elsősorban a népdalt helyezte a gyermek zenei fejlődésének középpontjába: a szolfézs adja meg azt a zenei alapozottságot, melyre a hangszeres oktatás épüL Állami Zeneiskola A zenei nevelés szempontjából döntő változásit hozott az 1950-es esztendő. Ekkor államosították a pécsi zeneiskolát. Az iskola további nagyarányú fejlődése ezzel a ténynyel indult meg, és ez vezetett a mai nagy zened fellendülésig. A Pécsi Állami Zeneiskola, majd zenekonzervatórium, illetve zeneművészeti szakiskola az a zenei kultúr- központ lett, mély köré csoportosul Pécs város egész zeneélete, minden nagy zenei törekvése. A magyarországi zeneoktatás megreformálása következtében az alsóbb és középfokú zeneoktatás 1952-ben különvált. így Pécsett az állami zeneiskolából két újfajta zeneoktatás! intézmény létesült: az állami zeneiskola és az állami zenekonzervatórium (a mai zeneműveszeti szakiskola). A zeneiskolában 1952. szeptemberében kezdte meg az oktatást az iskola igazgatója, HorNagy tettek, megbecsült emberek Szitúri JCáLmán A Szocialista Munka Hőse, több érdemrend és kitüntetés tulajdonosa, kiváló dolgozó és tizenöt éve a má- gocsi tsz elnöke. Hat-nyolc esztendős korában már kiúáküfcnál csélé- deskedett a vásárhelyi pusztákon. Tizennégy éves volt, amikor mér „emberekkel” kubákoit Legénykorában Má- gocsra vetődött, letelepedett, megnősült itt és földet kapott. Huszonhat évesen, amikor ő lett az elnök, ígyhát ismerte eléggé a földet, a falut, de még az embereket is. És eleinte ez volt a legfontosabb. A földhöz hozzánőtt, idős parasztokkal csatázni, és megnyerni a csatát. — Öt-hatféle nemzetiség, sokféle fajta ember, sokféle réteg, fele kint, fele a tsz- ben... küzdelmes idők voltak. Míg eljutottunk idáig, hogy az egyetlen fokmérő a munka, a tisztesség, a becsületesség lett. De a dolognak ez a része megoldódott. Olyannyira, hogy 56-ban egyetlen tehenet el nem vittek a tsz-ből, együtt maradtak. És az elnök az utóbbi években nem tud olyan nehéz feladatot az emberek elé állítani, amire nemet mondanának. — Lehetne kitüntetésem egy garabollyal is, ez mindennél többet ér: az emberek a nehéz helyzetekben mellettem állnak. Tiszteljük egymást. Kétezer ember és tízezer hold. Nem csekélység, de most még Bfkaion és Meké- nyesen lőt-fut hetente ki tudja -hány érán át az elnök, hogy segítsen. Aztán az emberekkel ma sokkal többet meg lehet oldani, de többet is kell. Ritkán történik meg, hogy délben, ha hazatér ebédelni, ne ülnének ott egy páran. És hát az apró, a legapróbb ügyekkel is foglalkozni kell „Lélektan” — furcsa, de aihoov ez a szó kicsúszik a tsz-elnök száján, valami különös súlya és jelentősége van. Mert fontos az is, hogy valaki elvégezte a technikumot. az elnökképzőt és más iskoláikat, kiváló szakembergárdát alakított ki maga körül, forgatja a szaki arokat és egyebek. De mégiscsak az a legfőbb, hogy megtalálta a hangot az emberekkel. Azokkal. akikkel sok nehéz naipot töltött együtt, s akiktől nem tudna elszakadni. — Jött egyszer a szülőfalumból egy küldöttség. Ott is van egy beteg tsz, gyógyítani kellene. De nem tudtam elmenni. A tsz létfontosságúvá vált az elnök életében. Azt, hogy vezető, régóta természetesnek érzi, szigorú és körülhatárolt feladatnak, amit a lehető legjobban el kell látni. Amibér olykor nem köny- nyű. Évek teltek él, s hányszor de hányszor múlt el úgy nap, hogy amikor hazament, a felesége meg a fia már aludtak, és reggel úgy lopózott ka, hogy ne zavarja az álmukat. A közben felnőtt, és az elnök néha felsóhajt: „talán hiányzott neki az apai fogLalkozás”, bár tudja, hogy az időt nem lehet visszaforgatná. — Aki ezt vállalja, a magánéletét is eszerint rendezi be. De néh- - felesége'-' azt mondja, eltelik lassan az életünk java, egymás nélkül. Nem könnyű ez, fölér egy kisebb tsz-szervezéssel Kint mossák a traktorokat, kerekek gördülnek, emberek járnak ki-be. Az elnök a kályha mellett ül az asztalnál, előtte papír, ceruza. Számol és jegyez. A kilincs ötpercenként lenyom.: :ik, csizmák csosszannak, szavak röpdösnek: „és az a száz- nyolcvan birka”, „raktárnyilvántartás”, „egy tehenészt beállítani”, „mennyi húsra szerződtünk”, „másnaponként ellenőrizzétek”, „magyarázd meg nekik, kiesik így a kezükből a kenyér, ha nem dolgoznak”, „köszönöm, tudtam, hogy számíthatok rád0’. Ez egy csöndes nap, amikor az elnök ráér mesélni önmagáról, s ráér gondolni a kitüntetéseire. Amit nemcsak számadatokban kifejezhető szép eredményekért kap az ember, hanem az ilyen téli hétköznapikért, amikor egy „csöndes” enyhe irodában azt mondhatják egymásnak az emberek: „köszönöm, tudtam, hogy számíthatok rád”. a. e. váth Mihály öt kinevezett és 15 óraadó tanárral. Az első évben a létszám négyszáz volt, de az az állandó fejlődés következtében évről évre növekedett: 1959-re elérte az ötszázat, 1961 -re a hatszázat. A kezdeti négy osztály az évek folyamán 7 zeneiskolai osztállyá, valamint továbbképző osztályokká nőtt. Az első osztályban elmélettel készítenek elő a hangszertanulásra. melyet aztán a második évben kezdenek meg a növendékek. Kezdetben hegedű-, zongora-, gordonka- és énektanszak nyílott meg. nv!y később kiegészült fúvós és ütő tanszakkal js, melyekhez a szolfézsen kívül a zeneirodalom és kamarazene tárgy "k járultak. Súlyos problémát jelentett az iskola helyiséi*' - -k kérdése: a Deák utca 2. sz. alatt néhány helyiségben kapott eleinte ideiglenes elhelyezést, míg 1955-ben végre a Rákóczi út 68. sz. alatt került a mai helyére. Zeneművészeti Szakiskola A különválás után a Zene- művészeti Szakiskolában 250 növendékkel kezdődött meg az oktatás Antal György igazgató irányításával és 18 tanárral. Néhány érdekes adat az, iskolában folyó eredményes munkáról: 1952. óta a tanárképzőben 164 hallgató kapott olyan alapos zened tudást, amelyet ma az ország különböző iskoláiban gyümölcsözte! Igen jelentős számadat, hogy húszán folytatták tanulmányaikat a Zeneakadémián. A Tanárképző Főiskolán ma mintegy 6—7 szakiskolát végzett növendék tanít. A Filharmonikus Zenekar tagjai közül 27 végzett szakiskolát, 18-an pedig ma is az iskola növendékei. Jelentős művészi tényezője a városnak a Szakiskola Leánykara, valamint Szimfonikus Zenekara, mely számos vidéki városban rendezett! hangversenyen igazolta más képességeit. Tanárképző főiskola Pécs életének jelentős nyezője lett az 1948-ban' fel«* állított Tanárképző Főiskola* A főiskolán ének-zenei tan«* szék is működik, melynek fő-; célja az általános iskolai tanárképzés. Hegyi József tan» székvezetővel az élen egy docens, hét adjunktus, és 6 tanársegéd oktatja a 150 énekszakos hallgatót Énei*, zene» elmélet, karvezetés, magánének, hangszerjáték (zonsrora,- vagy bármely szimfonikus zenekari hangszer), partitúra-olvasás, zenetörténet, magyar népzene, valamint ének-zene-' oktatás módszertana szerepel a tanszék oktatási programjában. Két énekkar is működik: a vegyeskar 80-as létszámmal Tillai Aurél adjunktus vezetésével, valamint a női kar Sinkovits Georgette tanársegéd irányításával. Mindkét énekkar az országos minő-oő versenyen aranyfokozatot el. A vegyeskar már 1961 _Ko-ri részvett a debreceni nemzetközi versenyen, remélhetőleg az ideire is meghívást kar é* ott az elsőír között szerepel. E szép eredmények mas-'-'í- zata az, hogy étiről évre ; zenei képességű és felkér*»’1*. séaű hallgatók kerülnek a főiskolára. Ilyen személyi an'"g- bői a főiskola évről-évre *' és jobb általános iskolai öi*'Arzénét an árakat és karvezetőket tud kibocsátani. Mint önmagába visszatérő kör, így folytatódik a folvn- mat. mely a főiskoláról kilépő, magas képzettségű tanárok révén megteremti a lehetőségét az alapos általános iskolai zeneoktatásnak. Az eddi (JÍol- ]£ bizonyítják, hogy a zenei nevelés városunkban a felszabadulás húsz esztendeje alatt összehasonlíthatatlanul nagyobbat lépett előre, mint az előző évszázadokban, és hogy a 20 éve elvetett kodálvi magvetés ma már gazdag termést hoz. — M — J
