Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
A számvetés falapjait éljük. Hogyan éltünk, mivel töltöttük hétköznapjainkat az ország felszabadulása óta? Húsz év munkájáról kell sajátma- gunknaik számot adnunk. A visszaemlékezéseik ünnepi hangulatban foJynafc de áss ünnepi készülődés komoly, vizsgálódó. értékelő. így , ilyen alapokról érdemes. szemű gyre venni Pécs város tudományos eleiének húsz esztendejét. Pécs tudományos életének két alapvető jellemzője van. Az egyik: csak a felszabadulás utáni évekbe®, terebélyesedett tó és virágzott fél, tehát ez a tudományos élet még fiatal, sok ponton még a gyermekkorát éti. A második jellemzője: az életközeilség. Pécs tudományos élete elsősorban a sajátos helyi problémák megoldását és a tájegység pontos tudományos megismerését tekintette alapvető feladaténak. Oanántúii Tudömanvos intézet Pécsett az első tudományos intézet a nagynéniét törekvések ellenhatásaként született. Az uralomra jutott hitleri fasizmus a tájkutatást is felhasználta arra, hogy Kelet-Európa elfoglalását előkészítse, Magyarországon is megkezdődött a németesítés, Baranyával és Péccsé! kapcsolatban több olyan propagandisztikus tanulmány jelent meg, amely a tényeket elferdítette. Párhuzamosan megszűnt a pécsi egyetem bölcsésztudományi kara. Ilyen körülmények között merült fél a Dunántúli Tudományos Intézet megalapításának gondolata, melynek elfogadtatása komoly társadalmi harcot jelentett. Ebben a munkában oroszlánrészt vállalt a hajdani Janus Pannonius Társaság é* tt Sorsunk című folyóirat A Dunántúl* Tudománya» Intézet Szabó Pál Zoltán igazgató vezetésével 1943 októberében kezdte meg a működését egy kis külvárosi szobácskábán, melynek bútorzatát a városi szegényház feleslege® darabjaiból és magánemberek adományaiból állították össze. Az ígért állami ellátmányt tíém kapta meg az intézet így a tudományos munka előfeltételeit csak a megyék és egyes üzemek támogatásával lehetett megterem tend. Szabó Pál Zoltán első munkája településföldrajzi problémákkal foglalkozott, mely elsősorban a társadalom és a táj történelmi kapcsolatára épült. A tudományos munkába csakhamar bekapcsolódott Hegedűs Lajos nyelvész és Babies András történész is. Az intézetet 1953 január 1-én átvette a Magyar Tudományos Akadémia, g a regionális kutatómunka ettől kezdve akadémiai keretek között folyt tovább. Dr. Szabó Pál Zoltán kétszáz tudományos dolgozatot publikált Neve különösen a! karsztmorfológiai és karszt- ; hidrológiai kutatásai kapcsán ; vált ismertté, munkája’ karszt- ; vizek felkutatása és feltárása ! folytán a gyakorlati életben is I realizálódott Ugyancsak viz-J földrajzzal foglalkozott Lovász; György geográfus, aki *z inté-, zet munkatársaként a „Zalai ! dombság természeti földrajzát”; és a „Dráva—Mura területé- j nek vízföldrajzát”, valamint < alaktana fejlődését dolgozta í fel. Az intézetben 1957-től < nemcsak természetföldrajzzai.! hanem klimatológiával is fog- j lakkoztak. Az éghajlatkutató). munkált Simor Ferenc kandi-! dátus végezte, aki először Pécs éghajlatát dolgozta fel és írta! meg egy kétkötetes könyv-; ben. majd matematikai statisztika segítségévéi az éghajlati és fizikai jelenségekéi együtt vizsgálta» j Babies András, a történettudomány kandidátusa, a mecseki kőszénbányászat történetét írta meg, majd áttért a! bányászati nyersanyagok ku-; tatásának a történeti leimé- < résére Rtízsás lMjos, a tör- < ténettudömányok kandidátusa < a Zsolnay-gyár múltjának! vizsgálatával arra keresett 4 választ, hogy a gyenge keres-j kedelmi tőkéből hogyan sike- \ rült gyáripart teremteni. \ Megállapította, hogy a helyi \ piacokon túl csak azok az ? iparágak tudnak boldogulni,) melyek valamilyen találmány-<! nyal vagy technikai újítással' A tudományos élet húsz esztendeje Pécsett Uoinbai János folytathatta a zengővárkoinyi telep feltárását ás régészeti feldolgozását, mely az egyik legnagyobb jelentőségű baranyai ásatások egyike volt. Papp IAszló a mohácsi csatatérén kezdte meg a feltáró munkálatokat, melyek nagyon szép eredményeket hoztak, bár az óriási területről ellentmondó adatok is felszínre kerültek. Dr. Bandi Gábor és Kiss Attila régészek a vidéki múzeumi élet viszonylatában először ástak pék itt éhek tovább. Kiss Attila tehát a roagyax államalapítás időszakát régészetileg rekonstruálta. Kováts Valéria 1960-tól Szigetváron folytatott; ásatásokat, melyek lényegileg már be is fejeződitek Feltáró munkája során tisztázta a XVI. századi Zríny vár pontos helyét, nagyságai, védelmi rendszerét, s feltárta azokat a hídfőket, melyeken Zrínyi Mrohanhatott. Fülep Ferenc a pécsi postapalota udvarán kezdett és folytat ásatásokat. Érdekessége, hogy nem az előkelő katonaváros, hanem a római polgárváros hétköznapjait rekonstruálja. G. Sándor Mária Máré várában folyatott a helyreállító munkálatok előtt megelőző fel tárást. Ez a munka része annak a programnak, melyben a múzeum vállalta, hogy a baranyai várakat feltárja, kutatásokat végez a történelmi szerepükkel kapcsolatban. Ennek keretében megvalósult Szigetvár, Máré vára, Réka vára és a pécsváradi vár feltárása. Burger Alice ugyancsak Majs határában tárt fel egy késő római temetőt, melynek alapján a tovább élő népcsoportok életéit, a római idők Btolisó évtizedeit tisztázta. Az ásatások során 70 000 tárggyal gyarapodott a múzeum. Ezeknek egy rész» « feldolgozások során feleslegessé vált, így 40—50 ezerre tehető a tényleges múzeumi ér_ féket képviselő tárgyak márna. Ez a gyűjtés a vidéki múzeumok életében egyedülálló ered mény. A Janis Pannonius Múzeum néprajzi osztályán Füzes Endre és Má.ndóki László valóságos gyűjtőmozgalmat indítottak, melybe a handsmereti szakköröket is bekapcsolták. Értékes gyűjtésük a magyar és a nemzetiségi textilgyűjtemény, jelentős a Mattyasovszky-féle textilgyűjtemóny megszerzése. Teljesnek tekinthető a hagyományos mezőgazdasági eszközök gyűjteménye, és jelentős a népművészeti gyűjtésük, mely magába foglalja a ba- fanyai, somogyi fafaragók, rendelkeztek. Ruzsás Lajos az iparfej l<3déi vizsgálata után Délkeleí-Dunántúl mezőgazdaságának, illetve parasztságának múltját vizsgálta elsősorban. T. Mérey Klára, a Somogy megyei parasztmegmoz- dulások összefüggéseit kutatta. Történeti kutatásokkal foglalkozott Király István, „A parasztság felbomlásának néhány kérdése a XX. század elején” című tanulmánya 1952-ben jelent meg. András- falvy Bertalan elsősorban a magyarországi szőlőművelés és a délkelet-európai szőlő- kultúrák közötti összefüggéseket vizsgálta. A Dunántúli Tudományos Intézet 1952-től gazdaságföldrajzzal is foglalkozik. A Kutatásokat Kottai János végezte. Kolta János vetette fel a kialakuló új gazdasági rendünk összefüggésében a területi egységek kicsiségének a problémáját, javaslatára indult meg a községi körzetek kialakítása. A Dunántúli Tudományos Intézet állandó belső munkatársai mellett számos külső munka-: társat is foglalkoztat, kutatásaikat irányítja, segíti. A Dunántúli Tudománvf* Intézet munkája kedvezően hatott Pécs váró« egész tudományos és kulturális közéletére. Munkájuk nem korlátozódott saját konkrét kutatásaikra, részt vettek a tudományos és kulturális éle* szervezésében is. A pécsi Állami Pedagógia! Főiskolát például 1948-ban a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, Szabó Bál Zoltán szervezte meg. Iáira? Pannonius Mézem* A múaeumolk életében «t áMamosítás jelentette a nagy fordulatot. 1950-ben a korábbi városi és megyei múzeum Janus Pannonius Múzeum néven egységes szervezetet kapott így a régebbi tudományom esők nagyobb lehetőségekhez jutottak, s arra is mód nyílt hogy új tudományos státuszok szerveződjenek. Az államosítási fly módon lehetővé tette a sokoldalú kutatómunka megindulását ágy, hogy nentcsak Artflwket akartaik meríteni, hanem egy teljes régészeté egység feltárására vállalkoztak. Dr. Bánd* Gábor a nagyért «ádi bronzkori temető feltárásával Dunántúl egyik legnagyobb és leggazdagabb régészeti emlékét mentette meg. Ez a te- mebó plasztikusan mutatja ax őskori kultúrák változásait is. Kiss Attila majss ásatásai során egy X—XI. századi temetőt és telepet tárt fel és tisztázta a honfoglalás utáni évszázad települési viszonyait. Megállapította, hogy a honfoglalók Baranyát te megszállták, de a maradványnéA Janus Pannonius Mórom az államosítás évében 280 eza» forint évi költségvetéssel kezd te meg a munkát és 1964-be® már 3 és fél millió forint évi költségvetéssel dolgozott. A látogatottsága , 1949—50-ben 30—40 ezer fő volt. 1964-ben 280 ezer. Mecseki Szénbányászati Tröszt A gyakorlati' élet hozta létre a szénbányászati tröszt, és az állami gazdaságok kutatócsoportját. A bányakuto ás szükségessége természeti. adott »ágainkból következett. A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya Szirtes JjU'OS kandidátus vezetésével megközelítőleg tíz év óta folytat kutatásokat és kísérleteke' a bányabiztonság növelésé re. Elsősorban a mecseki, szénterületen a termelést akadályozó különleges természete-' a nehézségek elhárítása (gázkitörés, metán, szénpor és sfciii- kózisveszély) érdekében fok it kutatásokat. A kutatások ö ó területen folynak: 1. A . rd?*- kózisveszély elhárítása. 2, ..V gáz- és gázkitörésveszély leküzdése. 3, A szénpor- és s'lj- tólégrobbanások megeJö/'- e, 4. Bányászati geofizika, 3. Öngyulladásból eredő bányaterek megelőzése és leküzdésé. A kutatócsoport a szilikózis c- szély elhárítása területén új módszert dolgozott ki, mely kiterjed a dolgozók telepítésétől kezdve egészein a porok veszélyességi összetételének a vizsgálatáig. A gázkitörése!! területén is új elméleteket dolgoztak ki. melyek az előzetes anyagkivitel élvére. a feszültség csökkentésére épülnek. Ezek az eljárások világszerte, mint pécsi módszerek váltak ismeretessé. Kimagasló eredményeket értek el a szénpor- és sújtólégrobbemások megelőzése területén. Ezek a kutatások a jövőben félüzemi kísérletek keretében folytatódnak, melyek folyamán a sújtólégrobbanások lefolyását és lokalizálásuknak a lehetőségét tanulmányozzák. Az évtizedes elmélyült kutatómunka eredménye, hogy ma a .Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya a magyar bányabiztonság technikai kutatásának komoly bázisa. Nagy tettek, megbecsült emberek KÖVES EMIL Bgy tervezőin tézefbea olyan a mérnöki asztal, hogy már leírni te sablonos. Rajzlapok, vonalzók, • ceruzák —- ámbár Köves Emil asztalán egy tekintélyes köttet is hever. Kórház- tervezés a címe. Viszont ezen a sablonosnak tűnő asztalon születtek a következő tervek: 12 tantermes típusiskola, típusbölcsőde, nem is egy, hanem három, egy 20, egy 40 és egy 60 fős, aztán egy 87 garzoniakéiból álló lakóház, amely helyet kapott az óbudai kísérleti lakótelepen, továbbá a Pécsi Tanárképző Főiskola és a párt iskola kollégiuma, a Kolozsvár utcai műteremlakások, a fehérhegyi és a dávidföldi iskola, a harkányi kórház új épülete A bölcsődék Iávm Otertíben épülnek Pesten, Dunaújvárosiban, Ben rettyóújfalun is. Legutóbb, amikor a boliviaé építésügyi miniszter félesége Magyarországon járt, Köves Emu bölcsődéit választotta ki. mondván: nekik még nincsenek bölcsődéik, s ha építenek, ezeknek a terveknek az alapján csinálják majd. Hogy kezdődött ee bt egész? Hogyan határozza tel valaki, hogy építész lesz? — Hát — a mérnök gond- terhes arccal néz a levegőbe, valahová a múltba — azt hiszem, azzal kezdődött, hogy tűrhetően rajzoltam. Festő akartam temni meg ilyesmi. Biztos nem tett volna tehetségem hozzá. Az egészből annyi maradt hogy nagyon érdekel a festeszet. & zene, a jó könyv, a. színház. Arra emlékszem hogy olyan hetedik—nyolcadik gimnazista koromban már elhatározott szándékom voűlt, hogy építész lesetek. Nem bánta meg? — Ügy vagyok vele, mtert Péccsel. — Vidáman mosolyog. — Mikor végeztem, ide kerültem, szinte véletlenszerűen. S ma úgy érzem, csak itt tudnék élni. A munkám nélkül sem tudom elképzelni az életet. Vagyis- szereti a munkáját — Persae, de valahogy máéképp igaz ez. Passzió nekem az egész. Sokat gondolkodtam már azon, hogy engem tulajdonképpen azért fizetnek, hogy szórakozzam. . Érti? Valamiért, amit élvezetnek tekintek és telén amúgyis csinálnék, még fizetést is kapok. Művészet ez a szakma? — Térbeli elemekkel esztétikai élményt nyújtó formát hoz létre esc ember, így hát nevezhetnénk művészetnek. Én ezt nem szeretem. Ha azt mondják, építőművész, én rossz ízt érzek a sző mögött Olyan ez, mintha valaki szép épületeket tervezne, amik semmire se jók. Az épületek: szerintem azért készülnek, mert: szükség van rájuk. De mivel egy épület lehet szép és lehet csúnya, csak úgy érdemes létrehozni, hogy egyben szép is legyen. Tervezésikor ez a két követelmény külön-külön jelentkezik? — Soha, Minden épülete nek olyan konstruktív gondolatot kell találni, ami * reindeltetéssaerűségből indul ki és megtalálja a hozzá ülő, mondhatnám reá jellemző kifejezési formát. Azért, ha azt mondják: építész, én ezt érzem megtisztelő elnevezésnek, mert szerintem ebben a szóban benne van a két feladat éivá- laszthatatüjanságia; Mindig a kapott feladatokon dolgozik? — Mindig, and csupán annyit jelent, hogy mindig csak konkrét tartalommal bíró épületeket képzelek eL És a feladatok összhangban állnak ambícióival? — Hált persze, nem minden épület az örökkévalóságnak készül, azért, hogy az utókor számára a mai építőművészetet reprezentálja. Van épület, amitől csak azt kívánják, hogy rendeltetésén élt megfeleljen. De vannak pályázatok, s ez az a pótlék, ami az esetleges hiányokat kitölti. Nem kötik az anyagi tehetőségek túlságosan az alkotó , fantáziát? “— Olykor lát az ember nyugati építészeti csodákat, olyan anyagokból amikről mi még cselk nem is álmodhatunk. Legyünk őszinték: ilyenkor irigység tölti eä az embert. De aztán amikor a nagy építészek munkái között egészen primitív anyagokból készült, nagyszerű dolgokat látunk, mindig helyrebillen az egyensúly. Mert ebben a szakmában vagy ha úgy tetszik művészetben éppen az a legizgalmasabb,. hogy mindenkor a rendelkezésre álló anyag természete dönti él végső soron a megoldást így hát végül is elégedettnek érzi magát? — Ezt így nem állítanám. Kicsit nehezen békülök meg a sok adminisztrációval, ami az ilyen nagy gépezetben való munkával persze, úgy látszik együttjár. Csak amikor oly sokszor le kell tenni közben a ceruzát, azt nagyon nem szeretem. A legnagyobb boldogság * felépült terveket látni? — Nem, Az te jó érzés, de sokkal jobb belemerülni egy új feladatba. Mindig az a legjobb műve az embernek, ami épp ellőtte áH Van olyan dédelgetett vágya, ami még nem valósult meg? — Van. A pécsi egyetem következő klinikai tömbje. Mtért éppen ez? — Bedolgoztam magam a kórházakba, egészségügyi középületekbe. Ogy érzem, jól meg tudnám csinálni a sok tapasztalat alapján. & itt volna mégiscsak a városomban. És egyáltalán: csodálatos feladat volna. Olyan, ami egyszer adódik, az ember életéber. sí Baranya megyei Állami Gazdaságéit > Az állami gazdaságok kutató ! csoportja 1955-ben alakult. ! Margittay László vezetésével akkor négyen kezdték meg a munkát, s ma tizenhármán dolgoznak az állami gazdaságok laboratóriumában. Feladatuk a korszerű termelés elősegítése, tudományos megalapozása. Munkájuk lényegében két részre oszlott, nevezetesen a termelés napi rendszeres támogatására, ami takarmány- vizsgálatot és tanácsadást jelentett, valamint új módszerek kidolgozására. Nagy eredményeket értek el a trágyázása tanácsadás előkészítésében, ami tudományos előrelátást ad az üzemeknek, vala„ mint a talajtérképezés területén. Az állami gazdaságok földjeinek talajföldrajzi adottságait csaknem teljes egészében felmérték. A trágyázás: tanácsadással kapcsolatos vizsgálataik újabban már a mikro elem kutatásig is kiterjednek. Pécs tudományos életének húsz esztendeje rendkívül gazdag és eredményes volt. Egyaránt jellemzője az egyéni kezdeményezés és az egymásba illeszkedő és egymást kiegészítő önálló kutatások sora, valamint a következetes csoportos kutatások véghezvitele. Jellemzője továbbá a következetesség. összehangoltság és a mai világ igényeinek a figyelembe vétele. A tudományos munka igénye több mint húsz éve egy kis külvárosi szoba (Dunántúli Tudományos Intézet) kiverekedésében realizálódott, aztán a felszabadulás után egyre gazdagabb és szerteágazóbb lett. Ma nyugodtan lehet arról beszélni, hogy- .a napi élet, a termelés hétköznapjai mögött sok vonatkozásban tudományos átgondoltság. ^ megalapozottság rejtőzik. (A | felsőfokú oktatási ihtézmé- 4 nysk tudományos munkájával külön cikkben foglalkozunk). ' Boriba Bulcsú Múzeum után ma Pécsett van a legnagyobb magyar néprajzi gyűjtemény. Alapos tudományos munkát végzett Gebhardt Antal vezetésével a természettudományi osztály, Horváth A. Olivér és Víiss Anna közreműködésével. A természettudományi osztályfő feladata a várost körülvevő növény- és állatvilág begyűjtést“, vizsgálata és a tudományos következtetések levonása volt. Ez megtörtént. Munkájuk a Mecsek élő világának a teljes megismerésére irányult. Gyakorlati céljuk a termesztett növények kártevőinek és betegségeinek megismerése és megelőzése volt. Uj osztálynak számít a művészettörténeti osztály, mely- két jelentős állandó kiállítást hozott létre. Az iparművészeti gyűjteményük elsősorban a 13 ezer darabból álló Zsolnay- kerámdai gyűjteményből áll, képzőművészeti gyűjtésük alapját pedig Gegesá Kiss Pál adománya képezi, mely magába foglalja Forgáts Harm Erzsébet hagyatéki anyagát is. A Modem Magyar Képtár és a Zsolnay-kerámda kiállítás a múzeum leglátogatottabb kiállítása. Ugyancsak új a helytörténeti osztály is, mely Szabó Gyula vezetésével kitűnően dolgozik. A helytörténeti osztály foglalkozik a munkásmozgalmi emlékek begyűjtésével is. A begyűjtött helytörténeti anyag mintegy 60 ezer dokumentumot és tárgyi anyagot tartalmaz máris, amit bizony állandó kiállítás keretében kellene bemutatná, de a helytörténeti osztálynak sem kiállítóterme, sem raktára, sent önálló hivatali helyisége nincs. A Janus Pannonius Múzeum nak a fentieken kívül még két állandó kiállítása van, a római kori kőtár és a Geisler Eta utcai római sírépítmények bemutatása. A múzeum minden évben közreadja évkönyvét, melynek tudományos visszhangja külföldön is jelentőa
