Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
XXII. ÉVFOLYAM, ti. SZÁM ARA 5» FILLÉR 1965. JANUÁR 26.. KEDD VUág prolertárjai.egyesDljetek! napló Takarékos készietfazdáSkeiás!! A vállalati készleteknek — ** az alapanyagoknak, az alkatrészeknek és félkészáruknak — az a rendeltetésük, hogy a gazdálkodás zavartalanságát, a termelés folyamatosságát és ütemességét biztosítsák. Ebbél az összefüggésből még sem lehet azt a következtetést levonni: minél magasabb a vállalati készlet- állomány, annál zavartalanabb a gazdálkodás, a termelés menete. A gazdasági életben ugyanis nem mindig a matematika logikája érvényesül. A vállalati raktárakban lévő készletek nagysága, értéke a termelés költségeit és jövedelmezőségét is befolyá- solia. Éppen ezért a vállalatoknak a termelés folyamatosságát a lehető legkisebb anvag- és félkészállománnyal kell blztosftaniok. A vállalatok gazdálkodását tanulmányozva sajnos ezzel ellentétes tendencia is megfigyelhető. Az ötéves terv első négy esztendejében az állami ipar termelése mintegy 40 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időben a készletek gyorsabban, négy év alatt 50 Százalékkal nőttek. A termelés- és a készletnövekedés eltérő ütemében az jut kifejezésre. hogy az állami iparban növekedett a termelés forgóeszköz-igényessége. Lényegében arról van szó, hogy az Iparvállalatok készleteinek emelkedése nemcsak a termelés, hanem a nemzeti Jövedelem fejlődésének, gyarapodásának az ütemét is meghaladd. s ez a tendencia a népgazdaság fejlesztésének lehetőségeit ugvancsak korlátozza. Az év végi készletek ugyanis a nemzeti jövedelem egyre naevobb hányadát kötötték le: 1960-ban 6?..2 százalékát. 1961- ben 66.5, 1962-ben 68,7, 1903- ban 69.4, 1964-ben pedig mintegy 70 százalékát. Mivel a lakosság fogyasztásának, a beruházásoknak a nemzeti jövedelem az egyetlen forrása és fedezete, a felesleges készlet- növekedés és forgóeszköz-lekötés azt jelenti, hogy a válladtok egy része ebben a tekintetben a lakosság fogyasztásának és a beruházások rovására gazdálkodott. Az 1965 évi népgazdasági terv a termelés mennyiségi felívásának mérséklése mellett a minőségi jellegű feladatok — például a termelé- kenvségnővelés. önköltség- csökkentés — fokozódó szerepét tükrözi. Ez utóbbiak sorába tartozik: a készletek normalizálása. csökkentése. Ha ennek lehetőségét vizsgáljuk, abból kell kiindulni, hogy a termelési feladat folyamatos ellátásához szükséges készletek nagyságát mindenekelőtt az anyagutánpótlás üteme határozza meg; a vállalati készletek csökkentésének tehát egvik feltétele: az utánpótlási idő csökkentése. Ennek a feladatnak a megoldása a készletező és értékesítő vállalatokra hárul. A felhasználók igényeinek gyorsabb — lényegében raktári — kiszolgálással történő kielégítése jórészt attól függ, milyen mennyiségű készletállománnyal rendelkeznek az értékesítő vállalatok. Az utánpótlási idő ütemét emellett a készletező vállalatok kereskedelmi és közgazdasági munkádnak minősége is befolyásolja. Példaképpen említjük, hogy az Anilinfesték- és Ve- gyianvagforgalmi Vállalat mindössze 25 százalékos készletemelkedés mellett kétszerié nagyobb forgalmat bonyolított le 1964-ben. Lényegében zökkenőmentesen, mégpedig oly módon, hogy az iparvállalatok negyedéves rendeléseit a szükségleteknek megfelelő ütemben elégítette ki. Ebben az eredményben nem kis szerepe van annak, hogy ez a készletező vállalat már a tervezés előtt igényfelmérést végez, szoros kapcsolatot tart fenn a felhasználókkal, saját ' készletei mellett számbaveszi j az iparvállalatok raktáraiban j lévő készleteket, tájékozódik a j várható választéki igényekről stb. Tehát a készletező vállalat nemcsak értékesít, hanem saját anyagprofiljában nén- I gazdasági szinten gazdálkodik, 1 kereskedelmi és közgazdasági módszerekkel igyekszik fel-, adatát megoldani. Az iparvállalatok joggal mondhatják: így kellene ezt tenni minden készletező vállalatnál. De tegyük hozzá, j nemcsak a készletezőknél, ha- í nem a felhasználóknál is. A felesleges ipari készletek keletkezésének elemzéséből az derül ki ugyanis, hogy a szükségtelenül lekötött készletek nek mintegy fele — közvetve vagy közvetlenül —, összefügg az igények, a szükségletek módosulásával. A termelés csak akkor tudja kielégíteni a változó keresletet, ha az Iparvállalatok előrelátóan foglalkoznak a szükségletek, az igények vizsgálatával, ha nem öncélúan a termelést, hanem a szükségletek kielégítését tekintik alapvető feladatuknak. A termelők nem várhatják passzívan a rendeléseket, a kapacitás fel töltését, hanem az egyes tervidőszakok előtt operatív piac- és igénykutatással igyekezzenek felmérni a szükségleteket, biztosítani a megrendeléseket, s ennek ismeretében szerezzék be az anyagot, a félkészterméket, s ennek megfelelően gondoskodjanak a szükséges kooperációról is. A vállalatok anyag- és készletgazdálkodási módszerei jelenleg nincsenek kellően összhangban a szükségletre való termelés követelményével A készletnövekedés egyik oka, hogy a vállalatok az anyag- beszerzési normákat többnyire csak a gazdálkodás alá vont termékeknél alkalmazzák; a normák jelentős részét nem műszaki-gazdasági számítások alapján alakítják ki; anyagmegrendeléseiknél jó részt figyelmen kívül hagyják meglévő készleteiket A gyártás anyag- és félkésjftermék- szükségletét a vállalatok jelentős részénél nem a gyártmányösszetétel figyelembevételével számítják ki, hanem az egyes tételeket a termelésfelfutás arányában automatikusan emelik. A szükségtelenül lekötött ^ készletek s ezen belül az igényváltozás miatt keletkezett feleslegek aránya ott a legjelentősebb, ahol a gyártmányösszetétel a műszaki fejlesztés eredményeként állandóan változik. Ebből természetesen nem az következik, hogy fékezni, lassítani kell a gyártmányösszetétel korszerűsítését, hanem; csökkenteni kell a korszerű termékek gyártására való áttérés kész- letnövelő hatását A népgazdaság anyagkészleteinek zömét — mintegy 00—70 százalékát — a felhasználó iparvállalatok tárolják, a felesleges készletek többsége is a felhasználóknál képződik. A helyes és takarékos készletgazdálkodás kialakításában az anyagi ösztönzés rendszere — a szigorúbb hitelezési és kamatfeltétel, az eszközlekötési járulék — is segíthet. Minden olyan erőfeszítés, amely a takarékos készletgazdálkodás céljából történik, bőségesen visszatérül. Ta?asura készülnek A nagypeterdi Március 15. Termelőszövetkezet traktorosai, Kasza József és Bárdi György tavaszi vetemenyek alá készítik elő a talajt. Rajczy Lajos felvétele Megkezdték az elfekvő mezőgazdasági gépalkatrészek felvásárlását Már hat baranyai gazdaság jelentkezett gépalkatrész-értékesítésre Egyes mezőgazdasági üzemeik sok olyan, helyileg is feleslege* gépalkatrészt és gördülő-csapágyat tárolnak, amelyek hiánya más üzemekben gátolja a folyamatos munkát, a gépek gazdaságos kihasználását Az AGROKER Vállalat és a MEG ÉV azzal a céllal, hogy ezek a felesleges készletek ismét a népgazdaság vérkeringésébe*» felhasználásra kerüljenek, megkezdte az elfekvő alkatrészek és gördülőcsapágyak begyűjtését. Baranyából eddig már hat gazdaság, illetve gépállomás jelentette be elfekvő készletét A pécsváradi, a villányi, az ócsárdi, a homorudi és a vajszlói gépállomás, valamint a Bikali Állami Gazdaság meg küldte a Baranya megyei AGROKER Vállalatnak a felajánlott készlet listáját, amiből a vállalatnál kijelölik az átvételre kerülő alkatrészeket. Ezután az AGROKER Vállalat értesíti a gazdaságokat, melyik napon és hová szállítsák a felesleges alkatrészeket. Ugyan is a felajánlott készletek egy részét a MEGÉV Budapesten veszi át Becslések szerint mintegy félmillió forint értékű elfekvő készlet van Baranyában. Természetesen nem minden alkatrészt vesz át az AGROKER és a MEGÉV. Az alkatrészek pontos jegyzéke az érdeklődők rendelkezésére áll. Az átvételre nem kerülő, de elfekvő alkatrészekről lemondó nyilatkozatot ad az AGROKER Vállalat, így azoDobi István üdvSzlö távirata S. Radhaltrisnaniioz, India köztársasági elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte S. Radhakrisnaa köztársasági elnököl kát rövid úton kiselejtezhetik a gazdaságok, megszabadulnak a felesleges tehertől. A gyorsaságnak kimutatható pénzértéke van. A június 30- ig felajánlott, illetve átadott elfekvő készletekért ugyanis A szilágyi szőlőhegy gyomrát pincclabirintus hálózza be. A hatalmas pince járatokon nemcsak lovaskocsival, hanem akár traktorral is közlekedhetnek. A környékbeliek azt tartják, a feltehetően több száz éve épült pincében gyűjtötték a környékről a dézsmál Különös ágyások emelkednek a tágas dézsmapincében egy év óta, s a félhomályban fehéren virít a gomba. A pécsváradi gombatermelő szakcsoport tagjai mintegy 400 négyzetméternyi területen Sampion-gombát termesztenek. A szakcsoport elnöke Sebestyén Istvánná, mecsek- nádasdi nyugdíjas földmű- vesszövetkezeti dolgozó. A többi tag is szabadidőben, mellékfoglalkozásként foglalkozik gombatermesztéssel. Igaz, hogy nagy a kockázat és anyagi áldozatot is követel a telepítés, de ha sikerül, szép jövedelmet biztosít a háziasszonyoknak, nyugdíjasoknak. Bár az elmúlt év kísérleti esztendőnek számit, mégis átlagban 20 ezer forint jövedelemhez jutott egy-egy család. A termesztésben ugyanis többnyire az egész család segédkezik. A férfiak trágyát és homokot hordanak, az \ ágyasak készítése, locsolás, gombaszedés pedig többnyire az asszony feladata. A műtrágyával érlelt lótrá- Otlából készül az ágyás, ebbe I helyezik a Gombatermelő Vállalattól vásárolt miceliu- mot. Kezdetben 25, majd három hétig 18—20 fok meleget kell biztosítani Három hét az érvényes értékesítési alapár 90 százalékát fizetik ki. A későbbiekben már csak na-1 gyobb árengedménnyel veszik át az elfekvő mezőgazdasági gépalkatrészeket, illetve gördülő-csapágyakat. után homokos földdel fedik le az egészet, s amikor a kis gombák megjelennek, tíznaponként locsolgatni is kell. Kényes a gomba, különleges bánásmódot igényel, nem érzi akárhol jól magát. A tavalyi évben tapasztalták, minél nagyobb a pince, annál jobb a termés. Sok oxigén, sok és tiszta levegő kell a gombának, az állandó hőmérsékletről és megfelelő páratartalomról nem is beszélve. Ha túl meleg a pince, szellőztetni kell. Ha hűvös, olajkályhával melegítik langyosra a levegőt. Most van fejlődőben, kialakulóban a fiatal szakcsoport. Mezőgazdasági ifjúsági munkaversenyek Az elmúlt négy évben a negyében 12 ezer fiatal vett észt az ifjúsági munkaverse- ayek különféle ágaiban. Az 'dén felszabadulásunk 20. évfordulójának és a IX. Világifjúsági Találkozónak tiszteletére hirdetett versenyt a KISZ Baranya megyei Bizottsága. A helyi és járási versenyeket olyan termelési ágakban hirdetik meg, melyek a megyei kiírásban nem szerepelnek, de a járás mezőgazdaságára jellemzők. A megyei versenyek részben a termelőszövetkezetedben, részben az állami gazdaságokban dolgozó ifjúsági brigádok, csapatok részvéteiével történnek. A termelőszövetkezeti növénytermelő ifjúsági munkacsapatok versenyét cukorrépa, kukorica, burgonya, napraforgó és takarmánynövények termesztésére hirdetik. Az állami gazdaságokban dolgozó ifjú traktorosok és univerzális traktorkezelők szia tén versenyezhetnek, csakúgy, mint a nehéz traktorvezetők. A gépállomások ifjú traktorosai géptípusra való tekintet nélkül versenyezhetnek úgy, hogy egész évben teljesítik a teljesíthető legmagasabb műszaknormát. Az Ifjúsági javító brigádok hasonló feltételek mellett versenyezhetnek a legjobbnak járó címért és jutalomért. A versenyek díjazására a megye legjobbjai között 36 ezer forintot osztanak ki. A versenyeket a KISZ-en kívül a megyei tanács, a MEDOSZ, a Tsz-tanács, az Állami Gazdaságok Igazgatósága és a Gépállomások Igazgatósága hirdette meg. amely már az első évben is több mint 10 mázsa gombát értékesített. A gomba kiváló húspótló étel, fehérje, — vitamin — és különleges zamatanyagtartalma miatt nagyon kedvelik az emberek. Érthető, hogy az Olimpia és a Nádor étterem, valamint a csemegeüzletek állandó vásárlók és az eddiginél nagyobb mennyiséget is átvennének. Reméljük. sikerül az új tavaszi telepítés is, s a pécsváradi. me- cseknádasdi gombatermelők jóvoltából egyre gyakrabban találkozunk az étlapon gombás ételféleségekkel. W. M. t Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja úonibat£i'me±?Mk
