Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

19(ss. ianttAr at 2 napló A televírií mii sora > január 22-én, pénteken: 8.05: Iskola-tv. Kémia a kö­zépiskolák I. oszt. számára. Az I. félévi anyag ismétlése, (isin.) 9.40: Légy szép és tartsd a szád! Magyarul beszélő fran­cia film (ism.). (14 éven fe­lülieknek!) 11.15: Telespori (ism.). 11.30: A jövő hét mű­sora. 18.30: Téli falusi esték. Korszerű termelés, növekvő szakmai igények. „Szőlőszem királyfi“ Jugoszláviában Ismeretes, hogy a baranyai magyarság egy évezredet töl­tött el szoros kapcsolatban a déli szlávsággal. Ennek az egymás meUlett és együttélés­nek a nyomait megtaláljuk a mesékben, a néphit adalékai­ban, a szokásokban és a szó­kincsbein, de egy-egy dal szö­vegében is. A baranyai ma­Mezőgazdasági aktíva a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt mezőgazda­sági aktíva-értekezletet tar­tottak a megyei pártbizottsá­gon. Első napirendi pontként Csanak István, az Izsáki Állami Gazdaság egyik kuta­tója számolt be az egybe­gyűlt szakembereknek a kalá­szosok levéltrágyázásával kap­csolatos izsáki kísérletekről. Elmondotta, hogy már kilenc éve folytatnak kísérleteket ezen a területen s a karba- midos levéltrágyázás igen jó eredményeket hozott. A kar- bamid rendkívüli anyagcsere­élénkítő hatása folytán, idő­ben alkalmazva jelentős ter­méstöbbletet eredményez. A kutatók szerint a fej trágyázás legalkalmasabb időpontja a kalászolás és az első virágok megjelenése közti időszak. Et­től azonban azért idegenked­nek különböző szervek és szak emberek, mert a karbamid szétpermetezése taposási kár nélkül csak repülőgéppel old­ható meg. Egyelőre azonban a magyar mezőgazdaságnak mindössze 30 repülőgépe van, s ha a teljes gabonavetesterü- letet így akarnánk levéltrá­gyázni, legalább ötezer repü­lőre lenne szükség. Maradnak tehát a földi gépek. Ezekkel pedig a kalászolás időpontjá­ban már csak taposási kárral lehet szétpermetezni a karba- midot. A kutatók kísérletei szerint a taposási kár 2,3 szá­zalék, a terméstöbblet azon­ban jóval jelentősebb: 22 szá­zalékos, súlyban holdanként 2,5 mázsa. Általában a repü­lőgépekkel vagy földi gépek­kel kalászolás időpontjában alkalmazott levéltrágyázás két mázsa körüli többlettermést eredményez. Bevált módja a levéltrágyázásnak a bokroso- dás idejében végzett permete­zés is. Ez azért is előnyös, mert egyúttal a Dikonirt is szétpermetezhető. Az ebben az Időben történő karbamidozés- sal az Izsákiak 16 százalékos (1,7 mázsa) terméstöbbletet ér­tek el nagyüzemi szinten. Az előadás után az aktiva résztvevői több kérdést tettek fel Csanak Istvánnak. A kér­dések során kiderült, hogy eb­ben az évben megyénkben is 16 ezer holdon alkalmazzák a karbamidos levéltrágyázást. Érdeklődtek a szakemberek a szőlő levéltrágyázása iránt is A válaszból kiderült, hogy szőlővel is sikeresen kísérle­teztek Izsákon. Második napirendi pontként az aktívaülés előtt C z é g é n y József elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetőjfe Ismertette a hét elején tartott pártbizott­sági ülés mezőgazdasággal kapcsolatos beszámolóját és határozatait. A beszámoló megvitatása után a jól dolgozó aktíváknak jutalmakat adtak át, gyarság néphagyományalnak tehát jelentős dél-európai folk- lorkapcsolatad vannak, ame­lyekről dr Berze Nagy János néprajztudós „Baranyai ma­gyar néphagyományok” című nagy néprajzi művében közölt gyűjtések is tanúskodnak. Erre mutat az, hogy dr. Mir­ko Barjaktarovlc professzor, a Szerb Népi Tudományos Akadémia néprajzi intézetének igazgatója a közelmúltban a „Baranyai magyar néphagyo­mányok” c. műnek Belgrádba való kiküldését kérte, mivel ezt a művet — miként írja — csak mások leírása alapján ismerték. Jugoszláv tudományos körök figyelme most újból dr. Béna* Nagy János által gyűjtött ma­gyar népmesék és néphagyo­mányok felé fordult, mivel a Szerb Tudományos Akadémia tudományos könyvtárának szépirodalmi részlegében Ber­ze Nagy János: „Szőlőszem királyfi” című Ifjúsági mese­kiadványt hamarosan szerb nyelvre fordítják és szerb nyelven jelentetik meg Jugo­szláviában. Az, hogy ezen mesekiad­ványt sízerb nyelvre fordítják le, nemcsak a könyv sikerét mutatja, hanem a jugoszláv kulturális köröknek kifejezett érdeklődését is jelenti a ma­gyar népi kultúra iránt. E kulturális közeledés egyben a békés együttélés szelleméinek kifejezője is. Csak üdvözölni tudjuk a ju­goszláv tudományos körök­nek ilyen szándékát és törek­véseit. így válik a népmese a népek kulturális közeledésé­nek eszközévé és mintegy nemzetközi kapocs szerepét tölti be a népek között. Dr. Berze Nagy János a „Magyar népmesetíp isok” cí­mű művével kapcsolatos kuta­tásai alkalmával is nagy fi­gyelemmel tanulmányozta a szerb nép meséit is, mert Nagyenyeden, 1915. évi ápri­lis 16-án. tehát az első világ­háború kellős közepén Kál- mány Lajos szegedi népha­gyomány gyűjtőhöz írt levelé­ben arról ír, legyen segítségé­re abban, hogy Vük Stefano- vic Karadzic nagytekintélyű szerb néprajztudós népmese- gyűjteményét megkaphassa. Kombinált pernyele választót készített egy pécsi mérnök Az erőművek, gyárak ké­ményein keresztül szabadba távozó pernye sok bosszúságot okoz a városlakóknak, gondot a tiszta levegőért küzdő szak­A törpe egerek is készítenek silót télire Különös földkupacokra let­tek figyelmesek a baranyai mezőgazdászok és növényvé­dők, akik a közelmúltban vé­gigjárták a határt. A hangya- bolyhoz hasonló, de annál na­gyobb kupacokat — mint ki­derült — az úgynevezett tör­pe egerek építették. Amikor kibontottak közülük néhá­nyat, meglepetéssel állapítot­ták meg, hogy tulajdonképpen silók ezek. Ősszel, amikor megérett a vadmuhar, az ege­rek lerágták a maggal telt kalászkékat és összehordták egy halomba. Ezt aztán meg­felelő vastagságú földréteggel letakarták — így jöttek létre a 20—30 centiméter magas, felfordított lavór alakú kupa­cok. A törpe egerek tehát a legkorszerűbb silózási mód­szert választották: a föld fe­letti silózást, amely a gazda­ságokban is csak néhány éve honosodott meg. Abban is ha­sonlít a nagyüzemi silókhoz, hogy a benne tárolt vadmu­har — akárcsak a tehenek számára készített siló —, sza­bályos tejsavas erjedésen ment keresztül. Ebből — a kupa­conként másfél-két kiló — jó­ízű takarmányból élnek az­tán a rágcsálók egészen ta­vaszig. A törpe egér „gyakor­latias érzékét” mutatja az is, hogy lakását a silódomb alá építette és így közvetlen járat köti össze az éléskamrával. A szakemberek . megfigyelték, hogy valamennyi egérlakás, illetve -siló pontosan egyfor­ma, mintha csak típustervek alapján készültek volna. embereknek. Üzemeink kazán­jai ugyanis zömében mecha­nikus íeválasztóval vannak el­látva, amely csak a pernye durva szemcséit szedi ki, a finomabb por tovább száll, s szennyezi a levegőt. Az apró szemcsék visszafogására villa­mos leválasztó berendezés al­kalmas, amit azonban Import útján, igen magas áron tu­dunk beszerezni. A Pécsi Hő­erőmű kazánjai részére vásá­rolt villamos pernyeleválasz- tók például 80 millió forint­ba kerülnek. Zsarltó Ferenc, a Pécsi Hő­erőmű kalorikus mérnöke most egy kombinált, úgyne­vezett elektromechanikus per- nveleválasztö berendezést ké­szített saját tervei alapján. Ez a pernye durva és finom szemcséinek leválasztására egyaránt megfelel. Magas ha­tásfokú, s ami nagy előnye, a hazai ipar is elő tudja állí­tani, gyártása olcsó. Az űj be­rendezés kísérleti példányát ezekben a napokban szerelik fel a Komlói Erőműben üze­mi próba céljából. HÍREK JANUAR Artur napja. A Nap kél: 7.22, nyugszik: 16.30 órakor. A Hold kél: 22.42, PÉNTEK nyugszik- 10.19 órakor. « rzázkilencven éve, 1775. január 22-én * született André-Marie Ampére francia fizikus, az elektrotechnika legjelentősebb út­törőinek egyike. Az áramok egymásrahatása törvényeinek megállapításával megteremhette az elektrodinamika tudományos alapjait. Ne- I véhez fűződik a mágnesességnek az anyag atomos szerkezetén nyugvó magyarázata. El­sőként készített tekercset a galvánáramok mágneses hatásának erősítésére, s az ő elgondolásai alapján szerkesztette Arago az elektromágnest. Sokoldalú tudós volt, foglalkozott matematikával, botanikával. Fizikai-elektrotechni­kai tárgyú művein kívül megírta „Tanulmány a filozófiáról és a tudományokról’’ című munkáját, melyben az összes tu­dományok rendszerbefoglalását kísérli meg Ez a műve már csak halála után jelent meg. Róla nevezték el az elektromos áram erősségének mértékegységét „ampére”-nak. — „Népszerű sztárok, új csillagok” címmel február 8- án délután fél 4 és 6 órakor, valamint este háromnegyed 3 órakor tánczenei műsort ad az Országos Rendező Iroda a Pé­csi Nemzeti Színházban. Köz­reműködnek: Ambrus Kyri Korda György, Sárosi Kata­lin, Aradszky László, Mátrai Zsuzsa, Angyal János paro­dists, Hacki Tamás, Mezey György, valamint a Metro tánczenekar Sztevanovity Zo­rán vezetésével. — A Mecseki Afiatfcert több hetes szünet után ma, pénte­ken délelőtt ismét megnyitot­ta kapuit a látogatók előtt. Az állatkert naponta reggel 9-től délután 5 óráig látogatható. — Pályaválasztási kérdések­ről tartottak megbeszélést szerdán délután a Nagy Lajos Gimnáziumban a város peda­gógusai. A most megjelent Pályaválasztási tájékoztatót is ez alkalommal vették át az iskolák igazgatói. — A Pécsi Filharmonikus Zenekar legközelebbi bérleti hangversenyét február 1-én este fél nyolckor tartja a Nemzeti Színházban. A zene­kart Sándor János vezényli, közreműködik Perényi Miklós gordonkaművész. A műsoror Mozart g-moll szimfónia, Haydn Gordonkaverseny és Muszorgszkij—-Ravel Egy ki­állítás képei című műve sze­repel. — Áramszünet lesz Január IS— 23-ig 7—16 óráig hálózatátépités miatt a Tettye u„ Zöldfa u., Nap u., Ótemető u„ Virág u„ Ignác u. — Áramszünet lesz Január 21, 22- én 8—16 óráig a Mélyépítő Válla­lat (Nagy L. u.) területén. (x) — Kassák Lajos-estet ren­dez a Magyar írók Könyves­boltja január 31-én este 7 óra­kor Pécs város Művelődési Házában. Az esten a Magyar Versbarátok Körének és a Mű­velődési Ház Irodalmi Szín­padának tagjai verseket mon­danak. Az esten részt vesz Kassák Lajos is. — értesítjük a lakosságot, hogy a szigetvári 20 kV-os távvezeték­ről a patacsi hizlaldánál leágazó vezetéket, valamint Patacs belte­rületén lévő új transzformátorál­lomást január 23-án bekapcsoljuk. Ezen Időponttól a vezeték és be­rendezések érintése életveszélyes. Az esetleges balesetekért felelős­séget nem vállalunk. MEGYEVILn Holnap fesz az Hiúsági lazz Klub következi összejövetele A Városi Művelődési Ház és a KISZ Városi Bizottsága mellett működő Ifjúsági Jazz Klub legközelebbi összejöve­telét szombaton, január Í23-án délután 4 órai kezdettel tart­ja az Olimpia cukrászdában.. A műsorban több érdekes szám szerepel. Duke Elling- tonról, a nagy néger zene­szerzőről és zongoristáról Zom bori Lajos, az Ifjúsági Jazz Klub tagja tart előadást, ze­nei illusztrációkkal. Ezután dr. Vukán György tart élmény- beszámolót külföldi jazz kon­certjeiről. A műsor további részében fellépnek dr. Vukán György (zongora), Lukovich Gábor (bőgő), Szabó Károly (dob), Lafferton Győző (alt saxofon) és Tornai Ferenc (basszus klarinét). TÍMrtB epe: sí* A hosszas habozás után úgy határozott, hogy a két rossz közül a kisebbiknek ígér- kezőt válaszja. — Nemes úr! Kérem vigye­nek magukkal engem is — könyörgött alázatosan. — Ha itt hagynak, Jänecke agyon­lövet. ' — Hogy nem ég le a ké­pedről a bőr! Attól kérsz kő- nyörületet, akinek a halálát egy félórával ezelőtt még bol­dogan kívántad? — förmedt rá Kummer. — Hans! Tábori űr! Nemes úr! — jajgatott Haucke. — Segítsenek rajtam. Nekem csa­ládom van, élni... élni aka­rok. Gondoskodni kell róluk. — Hát mit gondolsz, te nyomorult? Másnak nincs csa­ládja? Más nem akar élni? — mérgelődött Kummer. — Ne gyötörje, elvisszük magunkkal — döntött Tábori. Nemes tolmácsolta Tábori ha­tározatát. Haucke felindultan hálálkodott. — Arra azonban figyelmez­tetem — hűtötte le a főtörzs­őrmester kitörő örömét Ne­mes —, hogy fogolyként ke­zeljük, és az első adandó al­kalommal átadjuk a szovjet katonaságnak. — Nem baj.;., nem baj — mondta gyorsan Haucke. — Tegyenek velem, amit akar­nak, csak ne hagyjanak itt. Tábori Lajosnak hirtelen egy ötlete támadt. — őrmester úr! Hozzá tud­na férni Jänecke autójához? — kérdezte Kummertől. — Igen. De mi szükség van rá? — csodálkozott az őrmes­ter. — Elvisszük a Hauptsturm- führert is — ismertette elkép­zelését az öreg. — Sok piszok lehet ennek a füle mögött, s bizonyára néhány érdekes­ségről is be tud számolni ott, ahol szükség van az értesü­léseire. Ismerek valakit, aki nagyon őrül majd neki. Nemes Janinak azonnal megtetszett a javaslat. Kum­mer is helyeslőn bólintott. Megbeszélték a kijutás mód­ját. Kummer az első ajtón ki­sietett az irodából. Tábori megkötözte Haucke kezét és betömte az ő száját is. Von Janeckéről csak azokat a kö­telékeket szedték le, amelyek­kel a székhez rögzítették. — Egyetlen gyanús mozdu­lat, vagy valami jelzés bár­kinek, bárhogyan, s máris gó- Ivót eresztünk a hátukba — fjével mez tette Nemes ■ két németet Haucke egyetértőén pislo­gott, von Jänecke azonban dühösen forgatta a szemeit. Erőlködött, hogy nyelvével kilökje a szájából a zsebken­dőt, de Nemes észrevette szándékát és a mutatóujjával a Hautpsturmführer torkába lökte a kendőt, hogy az ful­ladozni kezdett Tábori indult előre, öt Haucke követte. A menetet Nemes zárta be, aki géppisz­tollyal nógatta mozgásra a Gestapo-tisztet A hátsó ajtón kiléptek a folyosóra. A folyosón mind­össze egy kicsiny kékfényű lámpa pislákolt Az öreg a falat tapogatva lopakodott a folyosó vége felé. Ismerte jól a járást így főleg csak arra ügyelt, hogy ne üssenek zajt. Haucke Igyekezett csendesen Tábori nyomában haladni, Jä- neckét pedig a lapockájához szorított géppisztolycső kény­szerítette arra, hogy tartóz­kodjék minden elhamarkodott menekülési próbálkozástól. Amikor a folyosó végéhez közeledtek. Tábori megálljt jelzett. Lélegzetét visszafojtva figyelt a kapu felé. Néhány másodperc múltán egyedül osont oda. A vastag fából ké­szült kapura nyomta a fülét, így hamarosan megállapítot­ta, hogy őr toporog kívül. Felegyenesedett és némán várt Kummer senldve! sem ta­lálkozott az állomásépület elő­csarnoka felé vezető úton. Az üres előcsarnokban az ügyeletes hortyogva bóbiskolt kis asztala mellett. Kummer a vállára tette a kezét. A ka­tona riadtan rebbent fel, és álomittassan zavaros szemek­kel bámult az őrmesterre. — A Hauptsturmführer úr sofőrje hol van? — kérdezte Kummer. A katona először nem ér­tette, miről van szó, és csak akkor felelt, amikor az őr­mester megismételte a kér­dést. — Lefeküdt az őrszobában — jelentette, és rettegve vár­ta, hogy az őrmester hogyan vonja felelősségre, amiért el­aludt a szolgálatban. — Biztosan fáradt —mond­ta Kummer. — Nem kell fel­ébreszteni. Majd magam haj­tom végre a Háuptsturm- führer parancsát, A kocsi hol van? — Itt kinn az épület végén. A kulcsai azonban nálam vannak. A sofőr rámbízta az­zal, hogy ha a Hauptsturm- führer úr egyedül akar men­ni valahová, ahogy megszok­ta tenni, hát ne költse fel őt emiatt, hanem adjam én oda neki — mondta egy szuszra a katona, és abban remény­kedett, hogy így megússza baj nélkül a szolgálati mulasztást. — Na jól van. Adja ide a kulcsokat. — Jawohl, Herr Feldwébel! — kapta yigyázzba magát a katona és átadta a kulcsokat. — Aztán mégegyszer ne forduljon elő, hogy szundikál­jon a szolgálatban — teddte meg a látszat kedvéért a ka­tonát Kummer. — Parancsára. Ez többé nem fordul elő. Az őrmester kényelmes lép­tékkel hagyta ed az előcsarno­kot. Nagy erőfeszítésébe ke­rült, hogy nyugalmat erősza­koljon magára. Elsősorban Tá­boriékért aggódott. Csak ész­revétlenül sikerüljön eljut- niok a kapuig, akkor már nem történhet semmi baj. A fekete Mercedest hamar megtalálta. A kocsi közelében álló őr feszesen, puskával tisztelgett neki. Kinyitotta a kocsi ajtaját, s a volánhoz telepedett. Helyé­re nyomta az indítókulcsot. A kihűlt motor köhintett néhá­nyat, de aztán szabályosan fel berregett. Kummer elindította a gép­kocsit. Az épület felé kanya­rodott, felfokozta a sebessé­get, aztán amikor az állomás- épület mellékkapujához ért, mint akinek valami hirtelen az eszébe jut, a fékre tapo­sott. A nagy túrakocsi csiko­rogva torpant meg. Az őrmes tér kinyitotta az ajtót és a kapuboltozat alatt toporgo őrre kiáltott: — Hé, Schwalbe! Maga van itt? — Igenis, őrmester űr! Az ördög vigye el, az irodámban felejtettem a futár postát. Az aktatáskámban van. A lábam feltörte az új csiz­mám. Ugorjon már el érte. Majd posztolok maga helyett, amíg visszatér. — Parancsára! — kiáltott az őr, és futólépésben elin­dult az épület mellett az elő­csarnok felé. Csizmáinak do­bogása hamarosan elhalt a távolban. (Folytatjuk.) — A Televízió és a KISZ Központi Bizottsága által meg hirdetett országos Ki mit tud? verseny elődöntőjére kerül sor január 23-án este 7 órakor a meszesi munkásszállóban, me­lyen a Pécs környéki bánvász- fiatalok vesznek részt. A ne­vezések már megérkeztek, a bíráló bizottság döntése alapi­ján továbbjutók részt vesznek a komlói városi döntőn. — A harkányi reumakórház­ban az elmúlt évben a Német Demokratikus Köztársa sá.gb<51 három turnusban 24 beteg ka­pott gyógykezelést. Az ide. évben az Egészségügyi Minisz­térium tervei szerint tovább növekedik a külföldi betegek száma. Az NDK és más szo­cialista államok mellett 1965- ben Nyugat-Németországból és Franciaországból is érkeznek betegek. — Bábelőadást tartunk Január 24-én délután 15 órai kezdettel. Műsor: Az aranytermő fa. ICPV DSZ Művelődési Othan (József u. 15.). Cd ldojárás;e1enté9 Várható Időjárás péntek es­tig: felhős, párás Idő. Sokfelé reggeli és kora délelőtti köd. helyenként zúzmaraképződés. Néhány helyen hószállingó- zás. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában mínusz 5. mínusz 10 fok között, egves helyeken mínusz 15 fok köze­lében. Legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3, pluszt fok között,

Next

/
Thumbnails
Contents