Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

2 napló 1965. JANUÁR m, Egy hét az országutakon SZERDA: Garádi János gyalogosan haladt át Pécsett a Szabadság úton, de nem nézett körüL Az arra szabályosan közlekedő Kesztyűs János tehergépko­csijával elütötte. A balesetért a gyalogos okolható, ellene eljárás indult. Minden indok nélkül kez­dett fékezni Pécs és Hird kö­zött tehergépkocsijával Szallai Gyula, s emiatt nekihajtott az útszegélynek, majd oldalára dőlt. Ellene megindult az el­járás. CSÜTÖRTÖK: Táirsasgép kocsi j ávai Pécs és Abaliget között közlekedett Szél János, amikor indokolat­lan bal oldali hajtás miatt ne­kiment Illyés Sándor teher­gépkocsijának. Szél János el­len megindul az eljárás. PÉNTEK: Négyezer forint értékű kár keletkezett a következő bal­esetből: Széles Lajos teher­gépkocsijával Kővágószöllős és Bakonya között haladt, de nem vette figyelembe a síkos úttestet és egy éles kanyar­ban kitört egy betonkorlátot, majd lecsúszott egy lejtőn. Novák László kétfogatú lo­vaskocsijával Pécsett, a Regős utcában áttért a bal oldalra, s elütötte Mészáros Lajosné gyalogost. A baleset után No­vák László nem állt meg, ezért a rendőrség őrizetbe vette. Veszélyeztetés bűntette miatt indul eljárás Molnár Gyula eilen, aki ittasain vezette mo­torkerékpárját, s emiatt Me­cseki ánosiban a hídlkorlátnaik ütközött. Az ütközés követ­keztében pótutasával együtt átrepült a híd fölött és az árokba esett. Molnár Gyula kevéssé. Tóth Albert viszont életveszélyesen megsérült. SZOMBAT: Varga Pál nem adta meg az elhaladási elsőbbséget motor- kerékpárjával Görösgalnál Gáspár Géza motorkerékpá­rosnak, így összeütköztek. HÉTFŐ: Eljárás indul Lohner Rudolf ellen, mert személygépkocsi­jával Magyaregregyen a be nem látható űtkanyarulatban kihúzott az útközépre és ösz- szeütközött a vele szemben közlekedő Kareczn Lajos te­hergépkocsijával. A személy- gépkocsibam ezer forintnyi kár keletkezett. Idoiárágielentés Tárható időjárás szerda es­tig: felhős, párás, ködős idő. Néhány helyen havazás, ha­vaseső. Mérsékelt, napközben élénkebb szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges váltó- j zás nem lesz. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1— mínusz 4. legmagasabb nap­pali hőmérséklet mínusz 1— plusz 3 fok között. Ki mit tud Mohácson? — Jelentős anyagi támoga­tásban részesítették a járás oktatási intézményeit a pécs- váradi járás különböző szer­vei. Ezzel az óvodák 38 500 a művelődési otthonok 21 000 az iskolák pedig 207 400 forint támogatást kaptak 1964-ben. i HÍREK JANUÁR Fábián és Sebestyén napja. 20 A Nap kél: 7.24, nyugszik: 16.27 órakor. A Hold kél: 20.12, SZERDA nyugszik: 9.33 órakor. Az Újvidéki Rádió tánczenekara Pécsett A nagy érdeklődésre való tekintettel három előadást kel­lett tartania hétfőn este a Nemzeti Színházban az Újvi­déki Rádió tánczenekarának és a velük fellépő énekesek­nek. Mindhárom előadás telt ház előtt hangzott el. A falragaszok 1965-ös ritmu­sokait hirdettek. Ha nem is új, de mai ritmusokat is várt bi­zonyára a közönség. Nem csa­lódott, mert talpat pezsdítő ritmusokban nem volt hiány. Az Újvidéki Rádió kvintettje divatos, helyesebben a jelen­leg legdivatosabb tánczenét játssza, melyre a szinte szá­monként változó ritmusképlet jellemző. Közép-Amerika ze­néjének dúsgazdag ritmikája szövi ált ezt a tánczenei A régebbi stílus alaip- és díszítő ütései kiszínesedtek és bő­vebb teret adnak a számok „leleményességre”, a ritmust adó hangszerek megszól altatói elképzeléseinek megvalósítá­sára. Másik igen jellemző sa­játossága ennek a zenének, hogy a megszokottnál valami­vel harsányabb, melyet az elektronikus eszközök foko­zottabb „igénybevétele” ered­ményez. Az Újvidéki Rádió „combó”-ja (a „combo” elne­vezés nem fedd teljes mérték­ben a valóságot, mert csak az énekesek „hozzáadásával” ne­vezhető a szó értelmének megfelelő allealmi együttes­nek, kísérleti együttesnek — a szó másik értelmében — egyáltalán nem nevezhető!). Bogdan Dimitrievic vezetésé­vel ilyen tánczenét játszott háromszor két órán keresztül; mé" a harmadik előadáson is igen frissen és temperamentu­mosán. A műsor első felében há­rom énekes lépett a közönség elé. Elsőnek Cubik Mira for- rósftótta meg a légkört, öt, előadásban kicsit a múltat idéző Stefan Boros követte, majd Záray Márta és Vámosi János kapott vasitapsot. A má­sodik részben az energikus Mirjana Boros és a „tűzről pattant mexikói énekesnő”, Ambrus Kyri hódította meg a hallgatóságot. . A konferanszié feladatát Svetislav Milenkovic láitta él. (Várnai) Mohácson a Bartók Béla Művelődési Házban január 16-án tartották a városi „Ki mit tud?”-döntőt. A változa­tos műsorban többek között szavalatok, ének- és hangszer­szólók, néptánc-bemutatók, művészeti tornabemutató, jó­ga-gyakorlat szerepelt. Igen jól szerepeltek: Gábor Klára (szavalat), Hanzéli Mária (ének) és Lieli Pál (fuvola­szóló). Kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott Kollár István szavalatával és Hazafi Márta táncdalaival. Nagy sikernek örvendett a gimnázium paró- dista gárdája, a művelődési ház néptánc-csoportja, vala­mint saját szerzeményével Frey Lajos és a művelődési ház gitáregyüttese. A színvonalas vetélkedést a Baranya megyei KlSZ-bizott- ság zsűrije bírálta. A képen: Hazafi Márta táncdalokat éne­kel. Kísér a művelődési ház együttese. Foto: Bauer József jjetvenöt éve, 1890. január 20-án mutatta ** be Eötvös LOránd. a Magyar Tudomá­nyos Akadémián, a gravitációs vizsgálódásai i közben megszerkesztett torziós ingáját. A rendkívül érzékeny műszerrel nagy pontos­sággal, akár centiméterenként is mérhetőek a földi nehézségi erő helyi eltérései. Ezzel alapozta meg Eötvös a pontos geofizikai ku­tatásokat. Az Eötvös-féle inga révén kapott idatok ismeretében következtetni lehet a földkéreg-rétegek elhelyezkedésére, alakula­tára, s bizonyos mértékben minőségére is. A segítségével nyert adatok alapján megrajzolható a föld belsejének térképe. A felhasználásával végzett mérések gyakorlati fontosságúak a földgáz-, kőolaj- és érckutatásokban, mivel megjelölhetők a leginkább eredménnyel kecsegtető fúrási helyek. Ilyen termé­szetű kutatásokra szerte az egész világon mindmáig használ­ják — az azóta még finomabbra tökéletesített — Eötvös-féle ingát. — Díjat nyert Szirom Ala­jos pécsi eszperantista a len­gyel Rádió által meghirdetett nemzetközi eszperantó verse­nyen, amelyre 33 122 pályázat érkezett be. — Központi vezérlőberende­zés szerelését fejezik be a Do­hánygyárban. Az új 230 i-zer forintos beruházást igénylő berendezés hamarosan meg kezdi működését, a dohány­előkészítési osztály gépsorait irányítja majd. — Kilencven TJE—28-as, 110 Super Zetor gépet kapnák az idén a megye termelőszövet­kezetei, míg a gépállomások húsz D4K—B traktorral gya­rapítják erőgép-állományukat. Ma kezdődnek a Múzeumi szerda esték A Pécs-Baranyaá Múzeum - barátók Köre újszerű előadás- sorozatot indított Múzeumi szerda esték címmel. Az elő­adássorozatnak elsősorban az a célja, hogy a múzeum ezzel is eredményesebben megvaló­sítsa ismeretterjesztő hivatá­sát, hogy az érdeklődők mi­nél nagyobb körét vonzza a múzeum köré, továbbá, hogy szervezettebb, könnyebben át­tekinthető formában közvetít­se az ismeretterjesztő előadá­sokat a közönségnek. Valószí­nű, hogy a Múzeumi szerda esték előadásain kialakul majd az érdeklődők egy-egy olyan köre, amely később te­vékenyen bekapcsolódhat a múzeumibarátok körének mun­kájába is. Ma este rendezik a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utca 2. szám alatti helyiségé­ben az első szerda esti elő­adást. Dr. Dankó Imre mú­zeumigazgató a magyar mú­zeumokról ad áttekintést. Egy hét múlva dr. Gebhardt An­tal a mecseki barlangokról és azok élővilágáról, további egy hét múlva, február 3-án pe­dig Mándoki László a bara­nyai keresztszemes hímzésről tart előadást. Szerepel a szer­da esték programjában elő­adás a nagyharsányi bizánci fibula jelentőségéről, Pécs szobrairól és emlékműveiről, Pompeirőd, felszabadulási em­lékkiállításunk előkészületei­ről és a növénybetegségeket okozó gombákról. Mint Látha­tó, a pécs-baranyai múzeu­mokban működő valamennyi múzeumi tudományágról ta­lálhatnak az érdeklődők egy- egy előadást a sorozatban. Közben a megye egyes köz- ségeiben is tartanak előadáso­kat a múzeum munkatársai. Mándoki László Sásdon már megtartotta előadását Bara­nya lakosságának összetételé­ről, ma Szigetváron kerül sor régészeti előadásra, dr. Bándi Gábor olaszországi élményei­ről beszél. Szereped a közsé­gek között Sellye, Mohács, Komló, Siklós, Szent lóri ne és Villány is. TÍMtÍb ede: JSZÁRNVASKERÉK V* AlÉZéZMjSz — Ha így is van, azért majd elfelejt — kezdett ke­seregni ismét Nemes. — El­mossa az idő az emlékeket. — Ne beszélj róla így, fiam — védte Gáspár Gizit az öreg. — ö nem olyan „máma ez, holnap amaz”-féle lány. Tiszta a lelke, mint a forrás vize. Az ilyen lány csak egy­szer szeret, de akkor igazán... Felpattant az ajtó. A Haupt- sturmführer lépett be az iro­dába. Von Jáneckét Haucke és Kummer követte, mindkét al­tiszt nyakában géppisztoly ló­gott. Haucke szemében öröm csil­logott. Most már biztosra vette, hogy ép bőrrel _ meg­úszta az ügyet, Tábori és Ne­mes halálával elvonul a vihar a feje fölül. Helyettese, Kummer őrmes­ter nem így gondolkodott. Lel­kiismerete egyre hevesebben zaktotta. Arca feltűnően sá­padt volt Tekintetét a földre sütő"» nem mert a két ha­lé1 rab él t szemébe nézni. — Lelépni! — parancsolta a Hau-—''führer a belé­péskor vigyázzba merevedett SS őrnek. A katona el távozott Von Jánecke szétterpesz­tette a lábait kezét össze­kulcsolta a háta mögött. Fel­ső testét lassan, előre-hátra himbálni kezdte. Szemhéját félig lezárva nézte néhány másodpercig a foglyokat. Ami­kor megszólalt, hangja fa­gyosan csengett — Nos, még öt perc az élet! Itt az utolsó alkalom. Ha beszéltek, ismét szabadok lesztek! Tábori nem értette, hogy mit mond, de nem is törő­dött már vele. Társát azon­ban felvillanyozták a Haupt- sturmführer szavai. Feledte minden félelmét, és szinte emberfeletti erőt érzett ma­gában. Nem alázkodom meg — határozta el, majd fejét felszegte, és büszkén odavág­ta a Gestapo-tisztnek: — Nincs szükségünk a ké­tes jóakaratára! — Azért elmélkedjetek csak életetek utolsó öt percében — mondta hideg számítással von Jánecke. — A gyorsan futó pillanatok talán mégis jobb belátásra bírnak benneteket. Nemes Jani azzal vála­szolt, hogy megvető mosolyra biggyesztette száját. — őrmester! — szólt Kum- memek a Hauptsturmführer. — Maga Itt marad és ügyel rájuk. S ha úgy tetszik, akár az utolsó kenetet is feladhat­ja nekik. — Jawohl, Herr Haupt­sturmführer! — kiáltotta gé­piesen az őrmester. Von Jánecke és Haucke ki­vonult. Az őrmester Izmai eler­nyedtek, arcából lefutott a vér. Ügy érezte, mintha őt ítélték volna halálra. Homlo­kán hideg verejtékcseppek gyöngyöztek, s a vádló csend­ben egy régen elfelejtett han­got hallott. A hang nyomán lassan felködlött előtte egy férfi képe. A kép hirtelen kitisztult, a férfi markáns, erős akaratra valló arcvoná­sait most már világosan látta. Felismerte. Teddy, a ham­burgi dokkmunkások Teddy- je, Emst Thälmann szólt hozzá: — Kummer, te nem hall­gattál a figyelmeztető szóra. Nem fogtál kezet velünk a nácik ellen. S most épp olyan gyilkossá süllyedsz, mint ők. — De hiszen Te nem is­mersz engem — vitázott ma­gában védekezőén a képzelt jelenséggel az őrmester. — Ismerlek — felelte a hang. — Mert valamikor Te is jó úton indultál el. Még visszatérhetsz rá. Talán még nem késő. — Rosszul van őrmester úr? — rezzen tette Kümmert a valóságra Nemes Jani hangja. — Nem ... nem ... — he­begte zavartan. — Csak saj­nálom magukat — Részvétére nem vagyunk rászorulva — fakadt ki eluta­sítón Nemes. — Különben te maguk a sajnálatra méltók. — Igaza van — ismerte el csendes bűntudattal Kummer. — Elismerésével nem me­gyünk sokra — legyintett Ne­mes. — Két órája még azt hittem, hogy maga tisztessé­ges ember. Ügy látszik, té­vedtem. Hóhér, mint a töb­biek! — Nincs joga megvádolni — tiltakozott erőtlenül Kum­mer. — Miért? A maguk részé­ről csak aljasságot tapasztal­tam mindig. Ha sértik a meg­állapításaim, fojtsa a torkom­ba a szót! De amíg tehetem, beszélek. Én nem keresem senki kegyét. Maga viszont igen. Segít meggyilkolni ben­nünket, hogy a főnökei jó­indulatát elnyerhesse... Mi ketten itt már halottnak számítunk. A halottak pedig vádolják gyilkosaikat. Nemes szavai felkorbácsol­ták az őrmester érzelmeit. Lelkében, agyában olyan vi­har dúlt, hogy észre sem vet­te von Jánecke és Haucke visszatérését. Szerencséjére a Hauptsturmführer ügyet sem vetett rá, hanem egyenesen a foglyokra rontott. — Beszéltek vagy nem? — kiáltotta indulatosan. — Nem! — felelte egyszer­re a két halálraítélt. — Akkor pusztuljatok el! Kifelé velük! — parancsolta az altisztnek a Hauptsturm­führer. A két ember halálát jelentő parancsszó szétkergette az őr­mesterben viaskodó érzéseket Döntött . , Gyorsan a bejárathoz ug­rott, hátát az ajtó lapjához vetette. Géppisztolya závár­zatát lövéshez hátrarántotta, a csövét von Jáneckére sze­gezte. — Hände hoch! Nem lesz kivégzés! — őrmester! Megőrült? — kiáltott fel meglepetten a Hauptsturmführer, aztán a dühtől lángvörösre gyűlt az arca és pisztolytáskájához ka­pott. — Azonnal tartsa fel a kezét, mert lövök — figyel­meztette elszántan Kummer, és jobb kezének mutatóujja veszedelmesen a géppisztoly elsütő billentyűjére görbült. Haucke rémült arccal rög­tön engedelmeskedett. Von Jánecke, még egy tétova moz­dulatot tett pisztolytáskája csatja felé, de Kummer fe­nyegető tekintete megder- mesztette benne a vért. Vil­lámként vágott végig agyá­ban a felismerés: ha ez az altiszt az éveken át besuly­kolt fegyelem ellenére rá merte emelni a fegyverét, ak­kor egy pillanatig sem habo­zik, hogy kilyukassza a bőrét. Jobbnak látta hát, ha most nem ellenkezik vele. Lassan a feje fölé emelte mindkét kezét és fenyegetőn sziszegte: — Ezért még felel! — Csak a lelkiismeretem előtt! — csattan határozottan Kummer hangja. — Tudja mi jár a haza­árulásért? (Folytatjuk.) A televízió műsora január 20-án, szerdán: 9.30: A menyasszony nem tud várni. Magyarul beszélő olasz film (ism.) (14 éven fe­lülieknek). 10.50: Várja őket a fala... A Televízió riport- filmje (Ism.). 11.15: A cirkusz fiatal művészei. Szovjet kis- film (ism.). 16.58: Mezőgazda- sági szakfilmsorozat. Gépek a kertészetben (ism.). 11.30: Hí­rek. 1735: Falusi dolgokról. Tsz-akadémia. 17.40: Hol volt, hol nem volt... (3—0 évesek­nek) 1. Mese a cicának. Báb- jelenet. 2. Szalmababa. Gom­bóc tündér műsora. 18.10: A Magyar Hirdető műsora. 18.20: Napló. 1945 — a fegyverszü­neti szerződés aláírása Moszk­vában. 18.30: Zenei szótár. Bach: Goldberg-variációk. A variációs forma. 18.55: Esti mese. 19.05: Közvetítés az eg­ri Gárdonyi Géza Színházból: Egri csillagok. Történelmi drá­ma 3 felvonásban (14 éven felülieknek!). Az I. szünetben: Tv-híradó. Napi jegyzetünk. % II. szünetben: Demeter Imre színházi riportja. Kh. -22.45: Tv-híradó — 2. kiadás. — Megérkezett Pécsre is a habszivacs-bélés. Az Állami Áruházban 230 forintért kap­hatók a férfi és női kabátok­ba begombolható újdonságok. — Tanulmányi és ösztön­díjra az elmúlt évben 915 ezer forintot fordítottak a megye tsz-ei a szociális és kulturális alapból. * — Ismét működik az egy- házaskozári népi együttes. A neves öntevékeny csonort ugyanis hosszú idő óta szüne­teltette tevékenységét. — Májusban kezdik meg az új gépjavító állomás építését Cserkúton a cserkúti csárda közelében. Ebben az évben .» millió forint értékben elvég­zik az alapozást és a épftő munkát. A jövő ev ve­gére elkészülő beruházás vég­összege 14 millió forint lesz. A munkát a Baranya megvei Építőipari Vállalat végzi a hétholdas területen. — Sikeres alapismereti vizs­gát tett a szederkényi szociá­lis otthon tizenegy idős lakó­ja. Az öregeket a helyi peda­gógusok tanították. — Dokumentumfilm készül Szászvárról. A helyi tanács népművelési állandó bizottsá­ga és a Bányászszakszervezet készíti a filmet a falu felsza­badulásának huszadik évfor­dulója alkalmából. A húsz esztendős fejlődést bemutató művet március végén már e- vetítik Vékénvben és Kárá­szon, valamint április elején Szászváron. Áram«ziincl — Áramszünet lesz január 18— 20-ig 7—16 óráig Málom község­ben. — Áramszünet lesz január 13—23-ig 7—16 óráig hálózs'átéDÍ- tés miatt a Tettye u.. Zöldfa u„ Nap u„ ótemető u.. Virág u.. Ig­nác u. — Áramszünet lesz iamár 19., 20-án 8—IS óráig a Csoronika és környékén. — Áramszünet lesz január 21., 22-én 8—16 óráig a Mélyépítő V. (Nagy L. u.) terü­letén. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents