Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
JANUAR napiö 3 Pártunk gazdaságpolitikája helyes, jó úton halad (Folytatás az 1. oldalról Mohács és Mágocs teljesen megoldotta. E két szövetkezet tapasztalatai alapján széles körben ismertették az eredményeket és tavaly már 64 tsz alkalmazta kisebb-nagyobb sikerrel. Ebben az évben mintegy száz tsz-nek vannak meg a feltételei a gabonabetakarítás komplex megszervezéséhez. A hagyományos szénakészítésről fokozatosan áttérnek gazdaságaink az állványos és hideglevegős szárítási rendszerre. Míg 1963-ban 24, tavaly már kilencven hideglevegős szénaszárító működött a tízekben. A továbbiakban Novics elvtárs ismertette a karbamid- felhasználás hasznosságát, a szarvasmarhák takarmányozásánál. foglalkozott a mesterséges megtermékenyítés fejlődésével, a tojáshozam növekedésével, amelynél már évi 220—240 darabot értek el. A mesterséges halkeltetés előnyére hívta fel a figyelmet és szólt a juhtenyésztés eredményeiről, ahol a nyírósúly tavaly a szokásos 4,5 kilogrammról 5,7 kilogrammra emelkedett. 1 Hibaként említette, hogy lassú az új termelési és tenyésztési módszerek általános alkalmazása. Alapvető oka ennek a konzervativizmus, a felvilágosító és nevelő munka hiánya. Azzal, hogy megteremtettük a szocialista mező- gazdaságot, a parasztok gondolkodása még nem vált szocialistává. Az „enyémnek” még igen nagy szerepe van, és a közös nemegyszer háttérbe szorul. Pocsékolják a takarmányt, drága gépek hevernek a határban. A káderhelyzet sem kedvezőbb, nagy a fluktuáció az állami gazdaságoknál és a tsz-eknél. Ennek oka a káderek nem megfelelő kiválogatása és a türelmetlenség. Sokan nem értik meg, hogy a mezőgazdaságban egy-két év alatt nem lehet túl nagy eredményeket elérni. Hosszabb időre van szükség egy mező- gazdasági üzem megalapozásához és megerősítéséhez. A továbbiakban Novics elvtárs ismertette azokat a nehézségeket, és azt az áldozatos munkát, amelyet a tsz-ek és gazdaságok végeztek a múlt évben, a betakarításnál és az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésénél* Kommunisták as élen — A négy év munkáját jórészt számok és százalékok tükrében mutattam be — folytatta Novics elvtárs. >— Azt azonban nem lehet semmilyen számmal vagy százalékkal kifejezni, hogy az elmondott eredmények mögött mennyi emberi gond, munka, szorgalom és erőfeszítés van. A mezőgazdasági üzemek dolgozói szorgalmas munkájukkal bizonyították a párt politikájával való egyetértésüket. A pártszervezetek jól irányították ezt az igen bonyolult feladatot. A kommunisták a legnehezebb részt vállalták, s példát mutattak. Követték őket a pártonkívüliek tízezrei. Jó munkát végeztek a mező- gazdaság dolgozói és csak az elismerés hangján lehet beszélni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a terméshozamok növelésénél tettek. Es köszönet az ipari munkásoknak, a műszaki értelmiségnek, akik közvetlenül vagy közvetve segítették a mező- gazdaságot. Ezután Novics elvtárs ismertette az idei célkitűzéseket és feladatokat A Központi Bizottság tavaly december 10-i határozata alapján a mezőgazdaság 1965-ös tervében a teljes termelési érték 1,5—2 százalékos növelését írja elő. Ezen belül a növény- termesztés 3—4 százalékkal, a felvásárlás 5—6 százalékkal emelkedik országosan. Megyénk idei mezőgazdasági terve tükrözi a Központi Bizottság határozatának mértéktartását. Kenyérgabonából 11— 11,2 mázsás átlagtermést kell elérni, hogy a felvásárlási tervet teljesíthessük. A takarmánygabona vetésterülete az előző évi szinten marad, de ezen belül a kukorica emelkedik, mert a kukoricának volt a legbiztosabb termés- eredménye az utóbbi években. Csökken a burgonya, a cukorrépa és a napraforgó vetés- területe, növeljük a zöldségfélék termesztését. Az idén építési, gépesítési, öntözési, talajjavítási és egyéb beruházásra 250 millió forintot költünk, 50 hold szőlőt, 30 hold gyümölcsöst telepítünk. A mezőgazdasági üzemek építését a jövőben a következőképpen oldjuk meg: — A tehénistállókat —előregyártott elemekből — az állami építőipar építi fel. — Az összes többi építkezést a tsz-ek saját építőbrigádjaikkal vagy építőipari társulásokból oldják meg. Ebben az évben a tanácsi gazdaságok 220 erőgépet, 45 gabonakombájnt, 300 pótkocsit és számos munkagépet kapnak. A gépellátottság növekedése folytán egy traktoregységre a tavalyi 110,7 helyett 100 hold szántóterület jut. A felvásárlás múlt évhez viszonyítva 8,1 százalékkal növekszik. Néhány adat felvásárlási tervünkből: Kenyérgabona Hús Tej Tojás (1000 db) Zöldség, gyümölcs I960 42 998 t 25 702 t 410761hl 23 018 11 053 t 1964 66 9001 32 887 t 518 000 hl 37 001 21 9631 1965 77 5301 33 9211 545 000 hl 35 585 27 5231 Az 1965. év feladatai A továbbiakban Novics elvtárs ismertette azokat a fő feladatokat, melyeket az idei terv végrehajtása érdekében kell elvégezni: A feladatok eredményes megvalósítása megköveteli, hogy a vezetők, a kommunisták, az összes dolgozók azokat pontosan, részleteiben, üzemrészenként és termelési áganként megismerjék. A fő figyelmet a mezőgazdasági munkák időbeni, jó minőségben való elvégzésére, a hagyományos módszerek maximális kihasználására, az új módszerek és eljárások széleskörű alkalmazására kell fordítani. A takarmánygazdálkodásban a nagy tápértékét adó és a fehérjeellátás hiányát csökkentő különböző szójás keverékek. zöldtakarmár.y-ter- mesztését. az állványos és hideglevegős szénaszárítást, a szarvasmarhák takarmányozásában a karbamid és szállniák felhasználását; m keveréktakarmányok szakszerű fel- használását kell szorgalmazni. Az állattenyésztésben az újabb kultúrfajták arányát a lehetőség keretei között ki kell szélesíteni, mindenekelőtt a baromfi hibridek területén. A borjak itatásos nevelését gyorsabb ütemben kell folytatni és lehetőség szerint az év végéig el kell érni, hogy a közös gazdaságokban született borjak 50 százaléka ily- módon kerüljön felnevelésre. A szántóföldi növénytermesztésben el kell érni, hogy a legalapvetőbb agrotechnikai törvényeket minden gazdaságban tartsák be, mert ezek betartása nélkül nem számolhatunk a mezőgazdasági termelés hozamának gyors ütemű növekedésével és nincs alapja az új módszerek alkalmazásának sem. A kemizálás, a vegyszerek széleskörű használata megfelelő szakmai felkészültséget igényel. Kertészeti gazdálkodásban a tápkockás palántanevelést és a hajtatásos eljárást tovább kell szélesíteni a korai ság és a szakaszos termelés megvalósítása érdekében. Jobban érdekeltté kell tenni a jól dolgozó egyént, brigádot, üzemegységet a végeredmények elérésében, mind a mennyiségi, mind a minőségi munkában és az előállítási költségek csökkentésében. Az anyagi ösztönzőknél jobban figyelembe kell venni a technikai színvonal növekedését, annak jobb kihasználási lehetőségét. A szocialista munkaverseny- mozgalom nagy mozgósító erejét jobban fel lehet használni az eddigieknél, a szocialista brigád-mozgalom szélesítését az állami üzemeken túl a legjobb termelőszövetkezetekben is segítsék elő a pártszervezetek és tömegszervezetek. A vezetés színvonalának emelése érdekében meg kell akadályozni az indokolatlanul nagy fluktuációt, ami az elmúlt években a vezetésben bekövetkezett. Érvényt kell szerezni a szövetkezeti élet alaptörvényének, a szövetkezeti demokrácia minden szinten való betartásának, illetve betartatásának. Az objektív okok miatt gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezeteknél egyszerűsíteni és adottságaiknak megfelelően át kefl alakítani a gazdálkodás szerkezetét. Az anyagi eszközök elosztásánál a gazdaságosság határáig ezeket a gazdaságokat kell mindenek előtt segíteni, támogatni. Nagy gondot kell fordítani a rendelkezésre álló anyagi eszközük maximális kihasználására mint pL az erő- és munkagépek, az öntözéses gazdálkodás eddigi beruházásai, a víztárolók hármas hasznosítását, a nagyüzemi férőhelyek benépesítésén túl a nem korszerű átalakított épületeket is fel kell használni az állatlétszám gyorsabb növelése érdekében. Emeljük a tagság szakmai, politikai felkészültségét Most a téli hónapokban nagy gondot kell fordítani a tagság politikai és szakmai felkészültségi színvonalának emelésére, melyre nagy lehetőséget adnak a szervezett és előadásos politikai oktatás keretei. A szakmunkásképzésen belül a traktorszerelő-, öntözéses-, növényvédelmi-, állattenyésztői szakmunkások képzését kell elsősorban segíteni. Gép- és gépjavító állomások arra törekedjenek, hogy a gépek javítását minőségileg jól, gyorsan és olcsón végezzék, ennek érdekében a javítás technológiáját tovább kell tökéletesíteni. A szalagrendszerű javítás továbbfejlesztéseiként be kell vezetni a tipizált javítási rendszert Az 1965. évi gépkereteket úgy kell elosztani a termelő- szövetkezetek é* a gépjavító állomások között, hogy a gépek 83 százaléka a termelő- szövetkezetek tulajdonába, 17 százaléka a gépjavító állomások tulajdonába kerüljön. Ezen belül 5 százalékot fenn kefl tartani cserealapra azon gazdaságok részére, amelyek gépeiket javításra viszik be a javító állomásra. Bízunk abban, hogy a mezőgazdaság dolgozói megértik a Központi Bizottság decemberi határozatát és a mai pártbizottsági ülésen megszabott feladatokat, azokat magukévá téve az eddiginél még jobb munkával fogják elősegíteni az 1965. évi célkitűzések megvalósítását és a harmadik ötéves tervünk alapjainak megteremtését. Felszólalások: Szániel Imre megyei tanács, mezőgazdasági osztályvezető A takarmánytermesztésről beszélt, elmondotta, hogy a megye mezőgazdasági exportjában első helyet foglal el a hízotrtmarha-export. Ezért fontos a lédús és fehérjében gazdag takarmányok termesztésének növelése. Ismertette az iregszemcsei kutató intézet bicsérdi kísérleti telepének eredményeit, ahol kettős termesztéssel 220—310 mázsás átlagtermést értek holdanként. Hármas termesztéssel pedig, öntözéssel 495— 940 mázsás átlagtermések is elérhetők, mint például a bólyi fejeskáposzta termesztésével takarmányozási célokra. A kísérletek bebizonyították, hogy a 2,7 hold helyett 0,7—1,3 holdról el lehet tartani egy szarvasmarhát. Amikor a kísérletek gyakorlati bevezetéséről volt szó, mindössze a nagydobszai termelőszövetkezet vállalta ezt, de azóta többen rájöttek előnyeire és jelenleg 23 közös gazdaság tér át az új módszerű takarmánytermesztésre, elsősorban Mohács és Szigetvár környékén. A továbbiakban Szániel elvtárs a rét- és legelőgazdálkodásról beszélt. Általános tapasztalat, hogy ott alacsony a tejhozam, ahol nagy a legelő. Azzal számolnak az ilyen tsz-ben, hogy majd a legelő pótolja a takarmányt. Megyeszerte 1963-ban tértek rá a rét- és legelőjavításra. Míg átlagosan a legelők 4—6 mázsa fűtermést hoztak, addig az 1580 hold mintalegelőn 21 mázsás átlagtermést értek el, ami 749 vagonnak felel meg, s ebből 12 vagon marhahúst lehet termelni. Javasolta a rét- és legelőgazdálkodás kiszélesítését, az új javítási módszerek széleskörű alkalmazását megyeszerte. Nasv Sándor, a MÉSZÖV elnöke Ismertette a zöldségtermelés arányait. Országosan a szántóterület és a zöldségtermesztésre használt terület részaránya 2,29 százalék. Baranya megyében 414 940 hold a szántó, ebből zöldségtermesztésre 5689 holdat használnak, vagyis a részarány 1,37 százaléka. Tavalyi tervüket a termelőszövetkezetek nem teljesítették maradéktalanul. A 67 termelőszövetkezet közül csak 22 tett eleget maradéktalan szerződésben vállalt kötelezettségének. A megyében mennyiségi tervüket 63,7 százalékra teljesítették, bevételük viszont 92,4 százalékban valósult meg. A zöldségtermesztésben kiváló eredményt ért el Szabadszentkirály, ahol egy katasztrális holdról 12 637 forint bevételt könyveltek el, Bóiy 13 566, Dunaszekcső pedig 18 750 forint bevétellel számolhat. Ezután Nagy elvtárs ismertette a tavalyi felvásárlási és értékesítési eredményeket, hangsúlyozva, hogy a zöldségtermesztés fokozása egyik fontos feladat a lakosság ellátása érdekében. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese A mezőgazdaság szocialista átszervezése után nagyszerű alapok, keretek jöttek létre. Ezeket az alapokat több területen jól használták fel. Például Baranyában 134 tó- és víztároló épült 21588 000 köbméter vízzel. Csak az elmúlt két évben tíz nagy víztárolót építettek, 587 hold víztükörrel, 7 millió 308 ezer köbméter vízzel. Ezen a víztükrön 3522 mázsa halat lehet megtermelni hat mázsás holdankénti átlagot véve alapul, aminek értéke mintegy 7 millió forint, ezenkívül öntözésre, vízisz.árnyasok tenyésztésére, sőt idegenforgalom céljaira is felhasználhatják ezeket a víztárolókat. Földvári elvtárs felszólalásában foglalkozott többek között egy olyan fontos köz- élelmezési növény, mint a burgonya termesztésével. Évek óta erősen csökken a burgonya termése. Korábban Baranyában holdanként 62,1 mázsás átlagot értek el. Az elmúlt négy év átlaga viszont már csak 50,4 mázsa volt, tavaly pedig 48,6 mázsát takarítottunk be. Oka a gyenge termésnek: 1. Vírussal fertőzött a vetőmag, ezért a vetőgumót le kell cserélni. 2. A növényápolást elhanyagolják, éppen a kritikus időben, amikor a fiatal növény felnyurgul. 3. Nem választják meg helyesen a vetési időt, pedig ez nagyon fontos a hozamok szempontjából. 4. Hiányzik az anyagi érdekeltség a termelőszövetkezetekben burgonya termesztésénél. Foglalkozott Földvári ehrtárs a gyenge termelőszövetkezetekkel és ' gyenge gazdálkodások okaival is. Ott, ahol a termesztési adottságok jók, a rendetlenség, a azámvitel gyengesége és a fegyelmezetlenség miatt gyengék az eredmények. Például Gordi- sán. A fogatok közül mindössze 2 foglalkozik közös munkával, a többit a háztájiban veszik igénybe a tagok. Egy fogat napi átlagköltsége 200 forint, ugyanakkor a tagok óránként 7 forintot fizetnek a fogatért. így azután azok járnak rosszul, akik többet dolgoznak a közösben, s fgy nincs idejük a háztájiból nagyobb hasznot húzni. Így adódik az a furcsa helyzet, hogy szegény a termelőszövetkezet, de gazdagok a tagok. Gordisán például a közös szalmát ingyen kapják a tagok, s fgy csak a háztájival törődnek, elhanyagolják a közös munkát. Dudás Jósseft az állami gazdaságok megyei igazgatója Ismertette az állami gazdaságok eredményeit az elmúlt években, elmondotta, hogy folyamatosan nőttek a hozamok, a növénytermesz-1 I tésben fokozottabban, mint am I állattenyésztésben. Beszélt az üzemi és munkaszervezeti problémákról, a szakemberkérdésről. Hangsúlyozta, hogy az 1965-ös tervek megvalósíthatók, de fegyelmet követelnek a dolgozóktól és a vezetőktől egyaránt. Lukács Antali a gépállomások megyei igazgatója: Elmondotta, hogy bár növekedett a traktorállomány, de ezzel a gépparkkal sem tudták a mezőgazdasági munkákat maradéktalanul megoldani. ennek egyik oka a gépkihasználásban keresendő. Elmondotta, hogy Baranya megye talaj- és domborzati viszonyai a nehéz, közéone- héz és könnyű traktorá’lo- mány arányának megváltoztatását teszi szükségessé. Ezenkívül gyors szállítóeszközökre lenne szükség, hogy a betakarítás bárom hónanja alatt az 55 000 vagon mozgatásra váró terméket rendeltetési helyére juttassák. Az is baj, hogy a termelőszövetkezeteknél nem tudják még megfelelően irányítani a gyeket. a kihasználás foka alacsony és sok gépi rrnmkát használnak fel a háztájiban. Baracs József megyei főagronómns: Helvtellen lenne, ha az évenként felhasznált növénvvédő- ezer mennyiségéből és érékéből egy megve belterjességének fejlődésére következtetnénk. Sajnos, az egvne senorodé és újonnan fellénő kártevők fokozzák teendőinket a növénwédeiemben. A védekezéssel viszont emelkedik a megmentett termékek mennyisége és a termelési érték Nem pocsékolóé tehát a növényvédelem szükségszerű kötelessége minden termelő üzemnek. Mis 1054-ben 59 vason. 64-T'“u már 429 vason nővénwééő- szert használtak fel. Tavaly, néldául 130 milüió forint értékű kár keletkezett a kártevők miatt, s 266 millió forint értéket mentettek meg növényvédőszerekkel. A gyomirtó vegyszerek alkalmazását +íz évvel ezelőtt kezdték el és tavaly már 23 238 holdon alkalmazták a Dikonirtozást bóránál. A kukoricánál Hunsazi- nozássa! és Dikonirtozással a vetésterület 48 százalékán irtottuk a gyomot. A kemizá'ás a mezőgazdaságban nagymértékben hozzájárul két legfontosabb növényünk, a búza és a kukorica terméshozamának növeléséhez. L Rapai Gyula: Az ember oldaláról foglalkozzunk a kérdésekkel A kibővített pártbizottsági ülé^ — a beszámolókat és a felszólalásokat — Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Elmondotta, hogy a felszólalásokból kicsendül a Központi Bizottság határozatának megértése, érvényesül a határozatban kimondott szemlélet Azon ban az egységes szemlélet egységes és helyes végrehajtást is követel. A pártbizottsági ülés után a járási, városi, üzend, vállalati, termel ősz»vetkezeti és állami gazdasági értekezleteken már konkrétan ismertes sék a feladatokat, beszéljék meg, mit tesznek azok gyakorlati végrehajtásáért. Érvényesüljenek a Központi Bizottság határozatának alapelvei: 1. a termelékenység, 2. a fegyelem megszilárdítása, 3. a takarékosság. Erre a három kérdésre keressenek választ, mit tesz nek a dolgozók végrehajtása érdekében. Bátran beszéljenek az eredményekről és a gondokról a mezőgazdasági üzemekben, az elmúlt négy esztendő munkáját vitassák meg, hiszen ez mutatja mezőgazdaságunk nagyüzemi fejlődését. Sok még a tartalék a munkaheteken, ezeket fel kell tárni. A politikai és a mozgalmi szervek legfontosabb feladata, hogy a legjobb és leghasznosabb módszereket népszerűsítsék és elterjesszék. A kérdéseket mindig az ember oldaláról kell felvetni. Az új technikát, az új eljárásokat, az új üzemszervezési módszereket az ember találja fel, s alkalmazza munkájában. Mindig figyelemmel kell tehát lennünk arra, hogy mi az ember véleménye. Fel kell számolni a bürokratikus gondolkodásmódot, a hivatalnok-módszert, az embereknek válaszoljunk konkrétan napi gondjaikra, kérdéseikre. Eredményeink azt mutatják, hogy pártunk gazdaságpolitikája hélves. jó úton halad. Ez válasz azoknak, aíkik eltúlozzák gondjainkat, de azoknak is, akik rossz színben tűntetik fel egyes eredményeinket. Rapai elvtárs befejezésül fel hívta a figyelmet, hogy a pártszervezetek feladata szorgalmazni a határozatok következetes és helyes végrehajtását A pártbizottság ezután határozatokat fogadott el az idei feladatok végrehajtásénak elősegítésére, a hiányosságok kijavítására.
