Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
WM. DECEMBER 10. nciplö 5 Kulturális szemle A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ és más tömeg- azervezetek 1960-ban közös határozatot hoztak, melynek értelmében azóta minden évben megrendezték hazánkban a kulturális szemlét. Az idei szemle különösen | gazdagnak Ígérkezik. A prog- I ram érdekesebb lett, s talán ünnepélyesebb is, hisz a felszabadulás huszadik évfordulója és a IX. Világifjúsági Találkozó szellemében készült. A műkedvelő művészeti csoportok, szólisták, ének- és tánckarok részvételével már decemberben megkezdődnek a helyi bemutatók. A szemle versenyszellemének megfelelően a legjobban szereplő együttesek továbbjutnak a járási és városi döntőkre, melyeket megyei fesztiválok követnek. A kulturális szemlének minden bizonnyal legérdekesebb része lesz az országos Ki mit tud? — verseny, melyet az ifjúsági szövetség a Magyar Televízióval közösen rendez A vetélkedő alapeszméjét a közeledő Világifjúsági Találkozó adja, amit címe is bizonyít: „Mit mutatnál meg hazánk kultúrájából más országok fiataljainak?”. Csak azok a fiatalok nevezhetnek, akik az elmúlt Ki mit tud? sorozatok alkalmával nem szerepeltek a! tv-kamera előtt. Az országos döntő győztesei részt vesznek a IX. Világifjúsági Találkozón Algírban. " A középiskolás fiatalok népszerű vetélkedése jövőre újra folytatódik Keszthelyen. Újításnak számít, hogy külön díjakat adnak az ipari tanulók, a technikumi és gimnáziumi tanulók legjobbjainak. Bibliográfia készül Pécs-Baranya húszéves történetéről A Pécs-Baranyai Könyvtárközi Együttműködési Bizottság is elkészítette a maga tervét a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplésére, emlékezetessé tételére. A munkatervben szerepel egy bibliográfia elkészítése, amely éppen a 20. évfordulóra, 1965. április 4-re jelenne meg, • amely a felszabadulás óta eltelt húsz év történetét ölelné feL A bihliográfia elkészítésének első stádiuma, a gyűjtés hamarosan végetér. december közepén már az anyag rendezését, a szerkesztésit kezdik meg a biliográfia készítőd. Dr. Molnár István, az Egyetemi Könyvtár osztályvezetője már korábban is folytatott ilyen jellegű gyűjtést, s az 6 munkájába kapcsolódtak be ősz elején a többi könyvtárak munkatársai. Dr, Molnár Istvántól érdeklődtünk, mit tartalmaz a bibliográfia. — Pécs és Baranya iparáról, mezőgazdaságáról, kereskedelméről, kulturális életéről az összes írásos dokumentumot, 1944 őszétől kezdve 1964 végéig Tükrözni fogja azt a mozgalmas és pezsgő életet, ami ebben az időszakban megyénkben és városunkban zajlott. Feldolgoztuk a napilapokat, a Dunántúli Napló egy-egy évfolyamából például 4—500 olyan lényegesebb cikket tartalmaz a bibliográfia, amely a felszabadulás utáni építőmunka különféle területeivel foglalkozik. Az önállóan megjelent műveket a Magyar Nemzeti Bibliográfia alapján Télapó a tótvíri cíg.ínyinlfolíl'an gyűjtöttük össze, amely évi tizenkét füzeiével ugyancsak j adott elég sok munkát. Ezen- : kívül valamennyi itt megje- ! lent nyomdaterméket áttanüU ! mányoztunk, olyanokat, mint : például a Baranya megyei Ide- • genforgalmi Hivatal Tájékoz I tatója vagy a helyi Moziújság. : Eddig mintegy 6000 cédulánk I gyűlt már össze. — Mi lesz az összegyűlt \ anyag tóttá bői sorsat — Április 4-re pontosan | megjelenik a bibliográfia, a ' nyomda ígérete szerint. A ka- j talógust azonban tovább bö- | vítjük. Egyrészt a már meg- ! lévő anyagot egészítjük ká ; olyan adatokkal, amelyek ed- | dig elkerülték a figyelmünket. ! Ilyen nagy munka esetében ez előfordul, s nem is volt időnk átnézni minden forrás- avagot. Másrészt közben folyik egy másik munka is, a pécs-bnranyai munkásmozgalom anyagának gyűjtése. Ez utóbbi, a felszabadulás húsz évének feldolgozásával együtt szervesen beilleszkedik abba a tervbe, hogy egy átfogó és lehetőség szerint teljes hely- történeti bibliográfia készüljön. A munkásmozgalom történetének feldolgozása is foiya- i mat ban van7 | — Január elsején kezdünk j tulajdonképpen munkához de j mivel én már néhány éve dolgozom ezen a témán, a mun- | kásmozgalom kezdőiéitől 1921- I ig már megvan a katalógus. Rendkívül sok érdekes dolog megtudható a feldolgozott anyagból, a munkásság anyagi helyzetére, szervezkedésére, erő« amiklerikális hagyományaira, sztrájkjaira, a munkavezetőkre, sőt, az üzemek történetére vonatkozólag. Ilyen feldolgozás készül az azután következő évek munkásmozgalmáról is, majd 1967-re ennek alapján dokumentumgyűjtemény jelenik meg, a felszabadulás 25. évfordulójára pedig egy tanulmánygyűjtemény. A katalógus, amely ennek a munkának nem célja, inkább csak feltétlenül szükséges ösz- saetevője. bárki számára hozzáférhető lesz, segítséget fog nyújtani a tudományos kutatómunkában. így tehát ez te része len « teljes helytörténeti bibliográfiának. Mikorra tervezik az utóbbit7 — Erre vonartkozótag nincsenek tervek, inkább csak a magcun számára dolgozom egyelőre, hiszen amikor p&- j dául a munkásmozgalmi anya- i got gyűjtöm, nem koncéntrá- i lom teljes figyelmemet erre a kérdésre, hanem általános helyit Vrt éreti szempontból is átnézem a kézbevett újságot, sajtóterméket. Így. ha nem is gyorsan, de gyarapodik a nagy j anyag. Legalább egy évtized ' munkája kell hozzá, az bizonyos. Viszont nagyon kellene egy ilyen teljes bibliográfia. A 20. évfordulóra készítendő bibliográfiánk így önmaga jelentőségén és érdekességén túlmenően még nagyon sokat segít majd abban is, hogy egész megyénk történetének dokumentumait összegyűjthes- sük és rendszerezhessük. Fülemüle per A takarékszövetkezetek is foglalkoznak bízíosftáskőiésekke! Az Állami Biztosító és a MÉSZÖV közős tanácskozása A kővágószöllősi iskola kisdobosai és úttörői Télapó-ünnepséget rendeztek a tótvári cleányiskola kisdobosai részére,. Foto: Pásztory Attila Kiszélesítik a bi ztosításkötések formáját, módozatait Baranya megyében is — határozták el azon az értekezleten, melyet minap tartottak Pécsett a Pannónia Szálló nagytermében Az Állami Biztosító és a MESZÜV által rendezett megbeszélésen a megyei takarékszövetkezeti vezetők és ÁB- fiókvezetők mellett részt vett Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke és Mészáros Antal, az Állami Biztosító megyei igazgatója. Nagy Sándor az értekezleten ismertette a megjélentektod, hogy az Állami Biztosító Fő- igazgatósága és a SZÖVOSZ együttes intézkedése alapján 1905. január 1-től az frrv.z-ck takarékszövetkezetei is foglalkoznak majd biztosítások felvételével. Ez jelentős, mivel az Állami Biztosító csak a városokban, járási székhelyeken és nagy lélekszámú településeken- rendelkezik fiókokkal vagy kirendeltségekkel — a kisebb községekben viazoot sokszor adódott probléma a különböző biztosítósokkal kapcsolatban. wtsum MAI MESE gadva tagadja, hogy n<9küloznének, nyomorognának. — Nézze csak meg jobban őket, — mutat rá a sorbaállított „orgonasípra”. — A náthán kívül aligha volt egyiknek is valamilyen baia. Igaz-e, Olga? Az asszony egyelőre nem tanúskodik. A kéthetes . Karcsival van elfoglalva, aki nemcsak a szájával, de a két apró öklével is ott csimpaszkodik az anyja mellén. ö még nem önellátó, nem gondja a családi gond. Alvástól alvásig egyebe* sem tesz, mint tömi, tankolja magát. Csak amikor már lehullik a két kis ökle, akkor szólal meg Olga: — Hálajóistennek, olyanok ezek, mint a potyogott makk. Gurulósak, elevenek. Hátha még... — ezt már nem fejezi be, csak legyint rá egyet, s ránéz az emberére: — Na, Jóska, ne csak a szépet mondd. M^^mérgesedett erre Virág József. — Hát kinek mondjam a nem szépet? Ki hallgatja azt meg, amikor már egv éve mondogatom. Azért mégis csak rászánta magát, de előbb még eléje tetté, hogy „utpljára" mondja. — Dolgoztam én, és dolgoznák tovább is állami helyen, ha egészséges volnék. Meg ha embernek tekintenének. De egyik se vagyok. Sem ember, sem egészséges. A tizenötéves Kati köz- bekotnyeleskedik: — Azt is mondd meg, Api, hogyan jártál a porcelángyárban Meg azt is, hogy engem miért nem vettek fel a kenderszövőbe? ... Nem szereti Virág József, ha rászólnak, ha félbeszakítják. Egy szemvillanással el is némította a lányát, de már nem tudta elhallgatni, amit nem lehet. — Heten álltunk oda tavasszal a porcelángyár elé. Újságban hirdették meg az állást, arra jelentkeztünk. Aztán a portás csak kinézett az ablakon, és azt mondta: „Na, maguk hárman bejöhetnek, a többire nincs szükségünk.” ■— Szóval hármat beengedtek, négyen kívülmaradtunk. Tudja miért? Mert mi négyen barnák voltunk. Cigány«*! Aztán előlépett és kihúzta magát. — Most maga is jól nézzen meg bennünket Ügy nézünk ki, mint a kolompárok? Nem vándorló, nem tolvaj, nem kódisnépség > mienk. Mert olyan is van. ilyen is van. — Eszerint ítéletet Is mondott Virág József: — Ügy nézünk ki, mint a kolompárok? Azt is mondta: — Nem tolvaj, nem kódisnépség a mienk... Tehát ő is válogat, 6 te különböztet. Ezt nem te mulasztom megmondani neki: — 8n csak azt akartam, amit a végén mondtam is. Ilyen is van, olyan is van. A „magyarokra” te értettem. — Hát maga nem magyar? — Láthatja, hogy nem. Ha annak néznének, akkor a három után, minket is beengedtek volna a gyárkapun. — De hiszen sokan dolgoznak a bányákban, a gyárakban és újabban a tsz- ben is, mint a maga veje. Ehhez mit szól? — Azt. amit már elkezdtem, csak beleszólt a Kati — és szemrehányóan végigmérte mégegywwr a lényét — A magyarok megbetegedhetnek, a magyarok vándorolhatnak egyfk gyárból a másikbe, és még azt te elnézik nekik, ha a börtön után újra visszamennék a gyárba. A felesége védelmébe vesd a „magyarokat*". — Azért beláthatod, Józsi, hogy itt a faluban jók hozzánk az emberek. Gondolnak ránk, tőrödnek velünk. Lám a Margitka te a tanácson. Éppen tegnap mondta, hogy a Karcsi után 2000 forint anyasági segélyt kapok. Aztán gondolj a karácsonyi, a húsvéti ajándékokra te. Kati megint nem bír a szájával: — Jaj, Jaj, csak azt ne mondjad, Anyi! Igaz kaptunk a tavasszal is, de mit?! Amit ledobtak magukról a szederkényi szociális otthon öregjei. Mi hasznát vettük? Csak az Iskolában fogadták el tőlünk, a rongy- gyűjtő napon. Azt azonban valamenynyien tagadják, hogy koplalna, rongyoskodna a család. A gyerekeken melegítő, lábukon bőrtalpú cipő, a kezűkben nagy karéj zsíroskenyér. Főtt étel naponta, húsféle kétszer kerül hetente az asztalukra. Az alkalmi munka, ■ a néhai dupla napszám eny- nyit engedélyez a családnak. Az összefogásból emelt házikó, a csutaszámal bélelt fészer és benne a >000 forintos Jó együtt jelenti Virág József nagy-nagy akarását ! — Lám csak, én te léptem már egyet, hogy „magyarnak" tekintsenek. Mikor fogadtok hát be üzemek, portások, gyárkapuk? Pálinkáé György Több mint száz éve, hogy Arany János megírta a Fü- lemile című versét, azokról az emberekről, akik minden semmiségért, még a fülemüle füttyéért Is pereskednek. Száz év hosszú idő, azóta már benőhetett volna az emberek feje lágya, de úgy látszik még ma is vannak olyanok, akik nem tanultak a régesrégi Péter és Pál példájából. Ezek közé tartozik Kovács Ferenc kispostavölgyi szőlősgazda is, aki egy cse- nevész akácokkal benőtt területért perelte be közeli szomszédjait. A terület nagysága nem lehet több 10 —15 négyszögölnél, s keskeny árok választja el Kovács Ferenc földjétől. Minden jel arra mutatott, hogy a közeli horhoshoz tartozik, úgy látszik, így vélekedett Kovács te, mert koraiavas szál, amikor a hegyőr felszólította, hogy hozza rendbe, azt válaszolta, hogy nem az övé. Nem sokkal később öt közelben lakó ember úgy határozott, hogy ezen a területen vezeti át az utat. Nagyon különös, hogy Kovács Ferencben most felébredt a tulajdonosi érzés. Odament az öt emberhez és megfenyegette őket, hogy ha nem hagyják abba a munkát, bepereli őket a bíróságon birtokháborításért. v Az öt ember' kezében meg állt a fejsze meg a kapa. Egymásra néztek meglepetten, hiszen a területet gazdátlannak tudták. Dühösek is voltak, hiszen sokat dolgoztak már, és kellett nekik az út. Tudták, hogyha nem javítják meg, továbbra is a horhos, vizenyős részén kell jármok, olyan helyen, ahol nem a teherautó, még a szekér sem tud átvergődni a tengelyig érő sárban. Ezért sünikor Kovács Ferenc eltávozott, rövid tanácskozás után úgy döntöttek, hogy lesz, ami lesz, megépítik az útszakaszt. Négy félnap dolgoztak, mire végeztek, ám nem sokáig élvezték a száraz út örömeit. Kisvártatva levelet kaptak a II. kerületi tanács igazgatási osztályától; Kőszegi János aláírással, melyben tudtukra adták, hogy birtokháborítást követtek el, ezért vissza kell állíta- niok az eredeti állapotot. Ezzel egyidöben Balogh Ferenc meg Hoffecker János a lakóterület két tanácstagja te megjelent náluk, ám azok azt mondták, bogy nem tettek semmi rosszat, sőt egyenesen a köz hasznáért dolgoztak. A két tanácstag félreérthetetlenül kijelentette, hogy nem tudnak egyetérteni azzal a zordhangú papírral, Molnár Jánosé é, Czine Sándorrá meg a másik három ember nem tudta, hogy mit tegyen. A tanács, mint hivatal büntetéssel fenyegeti őket, a tanácstagok viszont valamennyinket bíztatják. Kinek higgyenek most? A legszívesebben a tanácstagokra hallgattak vol na, ám a törvénytől is féltek. ezért úgy határoztak, hogy salamoni bölcsességgel járnak el. Az eredeti állapotot nem állítják vissza, viszont a kivágott tüskés bozóttal elzárják az útszakaszt. így is tettek, bár nem sok értelme volt, mert a környékbeliek a bozótot félre tolták és mindenki az új útszakaszon járt. Nem sokáig. mert újabb, még zor- donabb hangú papír ér' zett a tanácstól, amelyben már ezer forint pénzbüntetéssel fenyegették az öt embert, ha nem állítják visz- sza *>z eredeti állapotot. Kovács Ferenc még a bíróságon is beperelte az út- javltékat. Az öt ember nyugtalanul, álmatlan éjszakával készült a tárgyalásra. Annál nagyobb volt az örömük, amikor végeztek. A hegyőr ugyanis megjelent a tárgyaláson és elmondta, hogy kora tavasszal, amikor a terület rendbehozataláról volt szó, Kovács Ferenc azt állította, hogy nem az övé. A bírónő, Horváth Katalin pedig kijelentette, hogy ezek után csak a két tanács taggal és a hegyőrrel érthet egyet, s azt tartja, hogy az útépítés közhasznú társadalmi munka volt, amiért nem bírósági tortúra, hanem dicséret jár. Régen érzett az öt ember akkora örömet, mint azokban a percekben, amikor elhagyták a bíróság épületét. Ámde korai volt az örömük, mert nem sokkal később még zordonabb hangú papírt kaptak a II. kerületi tanács Igazgatási osztályától, hogy állítsák visz- sza az eredeti állapotot, mert ha nem, akkor... Talán később te zaklatják őket. hiszen ezek után kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy a II. kerületi tanács igazgatási osztályán nemigen kívánják figyelembe venni a bíróság döntését. Az öt ember vesszőfutása iskolapéldája annak, hogy az élettől elszakadt, holt paragrafusok mögé bújt bürokrácia megöli az alkotó kezdeményezéseket. Azoknak a kezdeményezését, akik nem vártak dicséretet a társadalmi munkáért, hanem közösen öszefogva a zajos nyilvánosság Igénye nélkül végezték el, ami számukra fontos volt *— Magyar — A IWAOYAW RÁDIÓ pécsi stúdiójának 19$4. december 19-1, csütörtöki ■aösorst a. ZZ3A m középhullámon 11,39: Szerb-horvát nyelvű műsor, egy esztendő a mérlegen. Riport. Népi kettősük énekelnek. A tudomány Ab technika világiból. Ha szereti a tánczenei. 13,00: Német nyelvű műsor. A szodaüsto országokból. — Hans Well műsora. Nemet munkásmozgalmi dalok. Anekdoták. Kívénsághangverscny. is,3®: Magyar nyelvű műsor. Ritmus éS riwllawn IMS: Változó fAlu, változó emberek. — Egerág. Lá&rJó Lajos ri- portműsora. (Az 1*84. XXL M adás lsméuéoe.) 13,95: Népek dalai 13,39: Dél-dunántúli Mrad«. 13,35: A számvitel és az két oldala. 13,49: Zenél« levelezőlap, 13,3*: Műsorlsmertetéa, 39,39: Műsorzárás. IZIMHAll Nemzeti Színház: HL lUcharé (este 7 órakor}. Odry-bérlet. mozi: SSflMak: wv. — szélesvásznú, szí. «• színes. Park: Az aranyfej («er. sít. 4* «. *>. Petőfi: Az aranyfej t«*v. xxi. tél J, fél 8, fél 7). Kossuth: Limonádé Joe (sav. 99L 4, S. 3). Híradö M'tsl: Magyar híradó. Hahó Undlue, A bosszú. Tenger* szemek, A bölcsőt*! az iskoláig. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építőit: Dühöngő Ifjúság (4, «. Csak l* éven felülieknek! Vasaa n.: Felfelé a lejtön Cl), Mohács: Trubadúr (6. 8). Szigetvár: Négy lány egy udvarban (szv. 8). Sikló»: Matador (azv. 5 71. Istenkúti Harmadik rakéta (7). DüNANTÜU NAPLÓ lys megyek Bizottsága éa a megyei tanács lapja. FősoerKesasö Vasvári Ferenc •aeriresztöség: Pécs, Hunyadi János öl II. : 13-38, 13-33: 17 őre után: Sö-u. Belpolitikái rovat: SlSt. Kiadja: s Baranya megye: Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó; Braun Kétely. X: Pécs. Hunyadi János ót 11 Telefon «18-38. 13-33 fa-eö, •■Ikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca 13 szám. Felelős vezet«: Melles Rrzsö. Tsrjesrtl a Magyar Posta. i KlflOiiMiite a helyi postahivataloknál és kéXbesftölméL Előfizetési díj i hónapra n. - IRdexítóm: 35 09*, i 9
