Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

VUög proletárjai, egyesüljetek! DundnTűli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ÁRA: 8» FILLÉR 1964. DECEMBER 6. VASÁRNAP A mi ünnepünk Irta: Szakosíts Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke Az idén harmadszor ünne­" peljük meg december 7-én a magyar sajtó napját. Ezen a napon — 1918-ban — jelent meg a Vörös Újság el- s száma.' A? őszirózsás for­radalom nem elégítette ki a dolgozó nép várakozását. Az októberi koalíciós kormány ’ ehetetlenig állott szemben azokkal a problémákkal, ame­lyeket a forradalmi időszak szükségletei vetettek fel. Az ország életében a bénultság e\ reménvtelenség egyre soka­sodó jelei mutatkoztak. Hckor olyan esemény tör­tént, amely nyomban véget ■'■etett a tespedésnek. Megala­kult a Kommunisták Magyar- országi Pártja. A magyar dol­gozó tömegek életében törté­ri ‘'mi fordulópontot jelentett. Kezdete volt egy olyan histó­riai folyamatnak, amely győ­zelmek és bukások, föllendü­lések és hanyatlások egymás­ba fonódó láncolataként elve­zetett országunk felszabadulá­sához. a Magyar Népköztársa­ság megteremtéséhez, egy soha nem volt nemzeti egységhez, a szocializmus alapjainak lera­kásáig és ama úthoz, amely a a szocializmus teljes fölépíté­séhez vezet. Mi része volt mindebben a Vörös Újságnak és elnémítá- sát követő testvérlapjainak? — azt felbecsülni még megköze­lítően sem lehetséges. Meg­születése méltó volt küldeté­séhez, leküzdötte a szinte le­küzdhetetlen akadályokat. Nyomdája, rotációs papírja nem volt. Még szerkesztőségi helyisége sem akadt. Csak szegénységben nem volt hiá­nya. Jóformán a semmiből kellett létrehozni ezt az első magyar nyelven írott legális kommunista újságot. És sike­rült! Minden akadályt elhá­rított az a bátor, lelkes, forra­dalmi eszméktől áthatott kis csapat, amely hivatva volt a Vörös Újság anyagi és szelle­mi feltételeit megteremteni. A Vörös Újság első száma tízezer példányban jelent meg és már megszületésének első órájában lobot vetett. Meg kellett ismételni! A munkások és parasztok ma­gukénak érezték, mert az ő nyelvükön íródott minden so­ra, mert az ő gondolataiknak, érzéseiknek adott kifejezést. Megmutatta az igazi felszaba­dulás egyetlen lehetséges út­ját: a proletárforradalom út­ját A hangja tisztán zengett. Hűséges hírnöke volt a töme­gek mélyén áramló törekvé­seknek. a politikai, gazdasági és társadalmi élet izgalmas eseményeinek. De nem volt eevszerűen csak újság. Több volt ennél: a proletárforrada­lom lobogóia. Kollektív agi­tátor volt, kollektív szervező és kollektív propagandista — a legtisztább lenini értelem­ben Ezért volt hitele a dol­gozó tömegeknél. Betiltották nem is egyszer, összezúzták, kifosztották szer­kesztőségét; nem adtak szá­mára papírt és a Vörös Új­ságot mégis egyre többen ol­vasták, egyre többen lelkesed­tek és hoztak áldozatot is érte. És 1919. március 21-én hí­rül adhatta: Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság! Milyen óriási küldetést vál­lalt és teljesített a Vörös Új­ság a Magyar Tanácsköztársa­ság dicsőséges ideje alatt! Köteteket írhatnánk arról, de még csak sorokra is alig telik a helyszűke miatt. Ide jegyez­zük azért Kun Béla néhány sorát arról az újságról, amely­nek születésnapját ünnepel­jük: „Rossz papíron, rossz festékkel nyomott újságok kötete, de úgy lüktet ben­nük a forradalom láza, mint ahogyan Marat lap­ja óta egyetlen forradal­mi újságban sem dübör­gőit, A rossz papíron el- halványodhatik a rossz festék, de nem halhat el a forradalom lüktetése és nem apadhat el a világító fényforrás. amelyből a forradalom hagyománya és tanulsága árad. özön- lik. a magyar munkások és földműves szegények felé." Kun Béla 1928-ban irta le ezeket a sorokat az „Uj Már­ciusiban. Milyen igaza volt! A fényforrás nem hunyt ki, a forradalom lüktetése sem gyengült el. Sőt! A horthyz- mus negyedszázadig tartó ri­deg és borzalmas éjszakájá­ban is föl-fölvillantak a vö­rös tüzek, lüktetett a forra­dalom láza és a „Vörös Új­ság” titokban született és ne­velt testvérei folytatták a hősies harcot az elmék és szí­vek meghódításáért. A felsza­badulás óta is kisér bennün­ket a legális és illegális kom­munista. sajtó fényes lobogó- sa, makulátlan forradalmi szelleme. Pártunk nemegyszer adta tanujelét a kommunista sajtó iránt érzett megbecsülésének s gondoskodásának. Minket, a magyar sajtó, a magyar hír­közlő szervek munkásait szí­vünk mélyéig áthat a marx­izmus—leninizmus ragyogó eszmeisége,, tiszta humanizmu­sa. Ezt szolgáljuk teljes meg­győződéssel és arra törek­szünk, hogy minél jobban te- hessük ezt. Jól tudjuk, hogy teljességre törekvésünk útjá­nak még nem jutottunk a vé­gére. Van még tennivalónk bőven. S ok csodálatos dolognak vagyunk tanúi. Ezek kö­zül is az egyik legcsodálato­sabb az emberek tudásvágya. Szinte egész népünk tanul. Olvasó nemzet is lettünk. Mintha százados elmaradott­ságot akarnának embereink behozni. A szellemi érdeklő­dés szinte határtalan. Népünk kulturális igénye nőttön nő. Nemcsak tanuló nép, hanem kérdező nép lettünk és a nép feleletre vár. Politikusoktól, íróktól, tudósoktól és — új­ságíróktól. Felelnünk kell, mégpedig őszintén, igazán, pontosan, szakavatottan. Ez azt a kötelezettséget rója ránk, hogy megtanuljunk fe­lelni. Akik az újságírás szép és szent feladatára szánták rá életüket, kötelesek — önma­gukkal és az építő tömegek­kel szemben — tudásukat a lehető legmagasabbra emelni. Képesnek kell lenniök atya, hogy feleljenek, elemezzenek, bíráljanak, utat mutassanak. Arra kell törekednünk, hogy­ne csak az értelem, a logika, a szakszerűség szólaljon meg lapjaink hasábjain, hanem a szív is: az olvasó hallja ki írásainkból az érzelmi húrok zengését is. így lehetünk csak méltó őrzői a Vörös Újság és az illegális kommunista sajtó hagyományainak és se­gítői a magyar történelem leghatalmasabb művének, a szocializmus építésének. Fogadás a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó napja al kalmából a megyei tanácson tegnap fogadást rendeztek. A fogadáson megjelent Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Pap János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnö ke, Körösi Lajos elvtárs, a városi tanács elnöke, valamint a Dunántúli Napló, a rádió, a Magyar Távirati Iroda Baranya megyei szerkesztősége, a Mecseki Bányász, a Pécsi Szikra Nyomda, a Megyei Lap­kiadó Vállalat munkatársai, az országos lapok megyei tudósítói. A fogadáson Csendes Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság osztályvezetője üdvözölte a megjelenteket. Értékes munkát végzett a kétnapos orvos—mezőgazdász tanácskozás Á mezőgazdaság egészség- ügyi problémáival foglalkozó, Pécsett megrendezett országos tanácskozás — melynek más­napi munkájában részt vett dr. Sós József, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rek­tora is — szombaton befejezte munkáját. A tanácskozás má­sodik napján dr. Páter János, az orvostudományi egyetem közegészségtani intézetének igazgatója és dr. Tényt Jenő adjunktus, az Ormánságot ma- gábaíoglaló sellyei járás 49 községében végzett egészség- ügyi felmérő munka tapasz­talatairól számoltak be. nyújt ilyen vizsgálódás céljai­ra: a 49 községből 41 lakosai­nak száma 750 alatt van, a négyzetkilométerenként: nép­sűrűség mindössze 44.8 A la­kóházak állapota csak Sely- lyén és Váradon megfelelő hygiénikus szempontból A házak 47.2 százaléka 50 éves­nél idősebb, 11.6 százalékban lebontásra érett, a falak 60 százaléka vertfal, illetve vá­lyog, a szobák és a konyhák falai 28 százalékban nedvesek, a házak 47.3 százaléka egy­szobás lakásból áll, egy szo­bára átlag 3.7 fő jut, ami zsú­foltnak számít. A konyhák 48.4 százalékát alvásra is ’használják. Az udvar tiszta­ság szempontjából mintegy 50 százalékban kifogásolható. Víz­vezeték csak Sellyén és az állami gazdaságban van, az összlakosságnak csak 2.8 szá­zaléka részesül vezetett víz­ellátásban, míg az ásott kutak 95 százaléka teljesen nyitott. Nem kell tehát külön kom­mentár ahhoz, hogy mennyi­re indokolt lenne korszerű mezőgazdasági centrumok lé­tesítése. Éppen ezért a vizsgá­latok alapján ismételten csak (Folytatás a 3. oldalon) Hétfőn kezdődik a JKSZ Vili. kongresszusa Belgrádban hétfőn kezdi meg tanácskozásait a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kongresszusa. A kongresszuson Joszip Broz Tito „A JKSZ szerepe a szo­cialista társadalmi viszonyok építésében — a nemzetközi munkásmozgalom, s a világ­békéért és a szocializmusért vívott harc időszerű problé­mái” címmel tart beszámo­lót. A gazdasági fejlődés kér­déseiről Edvard Kardelj, a JKSZ helyzetéről Alekszandar Rankovics. a párt ideológia; i problémáiról Veljko Vlaho- j vies, a szervezeti szabálvzat ! módosításáról és kiegészítésé­ről Lazar Kolisevszki számol I , Cj centrumok A közegészségügy minden területére — lakhelyekre, kü­lönböző betegségekre — ki­terjedő vizsgálatban 320 or­vostanhallgató és 120 egészség- | ügyi középkáder vett részt. í A tapasztalatokat a baranyai I mezőgazdasági centrumok; a kulturáltabb falusi élet meg- ] teremtésében hasznosítják. A centrumok kialakításával — 1 többek között — arra kell tö- i rekedni, hogy falvainkban is biztosítsuk a kommunál-kygie- j nés, szociál-hygienés és kultu- j rális lehetőségeket, amelyek a J civilizáció és a technika se-1 gítségével kényelmesebbé te- [ szik a falusi ember életét. Ezek késztették a Pécsi Or­vostudományi Egyetemet arra, hogy a sellyei járás 49 közsé- I gének közegészségügyi helyze- | tét felmérjék és az így kapott j adatokból állapúhassák meg azokat a tennivalókat, ame- j lyekre szükség lesz a kisebb I települések, egyesítésekor, vagy | a nagyobb helységek korszerű- ‘ sítésénél és fejlesztésénél. ! «viifsl« a o^csi (*sry(‘<etii(»ii Tegnap a déli órákban a Pécsi Állam- és Népsűrűség Jogtudományi Egyetem aulájában bensőséges ünnepség keretében felavatták a most végzett Az Ormánságot magába log- | joghallgatókat. Dr. Csizmadia Andor, a .fog­laló sellyei járás, mini a me- tudományi Egyetem dékánja köszöntötte az gye egyik legeímanaJ r labb Innepség résztvevőit. mezőgazdasági területe, külü- , Dr. Bihari Otft, dr» Kocsis Mihály, dr. Ku­nosképpen alkalmasnak bizo-! dolf Lóránd, az avaMtfeizottság tag jai jelen­létében dr. Szotáczky Mihály dékánhelye tes, tanszékvezető egyetemi tanár avatta fel az újonnan végzetteket. A hallgatók közül dr. Oravecz Tiborné és dr. Virágh Ferenc „summa cum laude” v»' tanulmányaikat, nekik mind az egyeten nárai, mind Tsozzátartozóik, szívből gratulál­tak. l

Next

/
Thumbnails
Contents