Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

1964. DECEMBER C 2 napló HÍREK DECEMBER Miklós napja. A Nap kél: 7.17, nyugszik: 15.53 órakor. A Hold kél: 9.25, VASÁRNAP nyugszik: 17.39 órakor. etven éve, 1894. december 7-én halt meg Ferdinand Lesseps francia diplomata és nagyvállalkozó. A technikához vajmi keveset értett, de neve összeforrott a múlt század legnagyobb technikai létesítménye megvaló­sításával. Hatalmas szervezőtehetség, inkább a kalandorok, mint a komoly üzletemberek típusából. Pompaszeretet, nagyvonalúság, me­rész ötletek valóraváltásának képessége pá­rosult benne könnyelműséggel, pazarlási haj­lammal, s valósággal megtestesülése volt kora korrupciós közszellemének, 1854-ben megszerezte a szuezi csa­torna megépítésének koncesszióját. A terveket Alois Negreltí osztrák mérnök készítette és Lesseps a tornyosuló nehézségek ellenére keresztülvitte létrehozatalát. A szuezi csat orrúit tíz évig tartó, roppant anyagi- és emberáldozatok után 1869-ben aratták fel. 1879-ben az ö kezdeményezésére alakult meg a Panama Csatorna Társaság, amely a hírhedt megvesztegetési botrányba torkollott. Az akkor már agg hessepset fegyház­büntetésre ítélték, de az ítélet végrehajtását soha sem kérték számon. 20 ÉVE, 1944. december 7-én Tatabányán a csendőrök, a vallatásnak nevezett szörnyű kínzások közben agyonverték Tóth-Bucsoki Istvánt, az öntudatos bányamunkások egyik ki­váló vezető egyéniségét. Korán csatlakozott a munkásmozga­lomhoz, s a Kommunisták Magyarországi Pártjának — rövid­del megalakulása után — tagja lett. A kitűnő bányászagitátor a Tanácsköztársaság idején vörös katona, a 8. munkásezred politikai biztosa. A következő években a Tatabánya—Dorog környéki forradalmi bányászmozgalom szervezője, egyik irá­nyítója, tanulókör vezetője. A második világháború idején tagja volt a tatai medencében a kommunisták kezdeménye­zésére megalakult és az antifasiszta ellenállást eredményesen szervező központi bányászbizottságnak. Amikor a mozgalom vezetőit a nyilas uralom idején a Gestapo kezére juttatták, Tóth-Bucsoki Istvánt a csendőrök a betegágyból ragadták ki és hurcolták el a vallatókamrába. A televízió tnnsora 1964. december 6-án, vasárnap: 8.55—9.25-ig: Isko!a-tv. Ké­mia, a középiskolák I. oszt. számára. A kémiai folyama­tok mennyiségi viszonyai. 9.25: Az iskola-tv jövő heti műsorának ismertetése. 9.30: Angol nyelv, kezdőknek (ism.). 9.50: Hétmérföldes kamera. Uttörőhíradó. 10.05: Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat (ism.). 10.30: Vadászat felvelögéppel. örlás- teknősök bölcsődéje. Angol is­meretterjesztő kisfilm. 10.55: Mesterművek. Hangverseny Berlinből, az Operaház Apol- ló-terméből. Az Intervízió mű­sora. 16.00: A Magyar Hirde­tő műsora. 16.10: Mezőgazda­sági szakfilm-sorozat. Műszak közben (ism.). 16.30: Zenés be­szélgetés Szirmai Albertiek Pinortfilm. 16.40: Szellemi olimpia. 18.20: Déli expressz. Francia kisfilm. 18.40: Napló. A Vörös Újság első számának m-e jelenése. 18.50: Belépés erek tv-nézőknek! Látogatás a- MTI-ben, a Sajtó Napja p’’ ’’•"Aböl. 19.20: Esti mese. 10 30: Tv-híradó. 19.50: Vízi- v'--osi nyár. Tv-film, III. rész. 20 Lemezalbum. Don Juan rész'"t^k Mozat operájából. 21.35: Szajonára Tokió. Ri- po-Cilm. 22.35: Tv-híradó, 2. kiadás. — A Párizsban élő Konrád Ignác festőművész készíti azobat az illusztrációkat, me­lyek a Szigeti veszedelem cí­mű kötetet díszítik majd. A művet a szigetvári várvéde­lem 400 éves jubileuma alkal­mából a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya jelenteti meg. — Cserkúton pénteken dél­után ismeretlen tettes megölte Schneider Károlyné 53 éves ry'c-ű lakost. Schneidernének kis háza van Cserkúton. oda szokott leutazni. Az ismeret­len tettes kézrekerítéséért a rendőrség megindította a nyo­mozást. — A Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Orvos-Egészség- üssyi Dolgozók Szakszervezete Pécs-Baranyai Területi Bizottsá­gának Tudományos Szakosztálya deormber 7-én délután 5 órakor, az I. sz. Sebészeti Klinika tanter­mében tudományos ülést tart. Tárgysorozat: Farkas Gyula (Igaz­ságügyi Orvostani Intézet), Keszt­helyi László és Páhr Lajos (I. sz. Belklinika)- Halálos ethylénglykol méreezés. (Bemutatás). Pintér Jó­zsef. Balogh Ferenc. Karátson András, Szeles tei Tamás (Uroló­giai Klinika): A heveny anuria megelőzésének kérdése, különös tekintettel a mannitol alkalmazá­sára. Balogh Ferenc. Pintér Jó­zsef. Szelestei Tamás, Karátson András (Urológiai Klinika): Man­nitol alkalmazása a chronicus uraemiás betegek gyógykezelésé­ben. Mérei F. Tibor (Idegklinika): Quantitativ adatok az agyszövet és érrendszerének viszonyáról. — Nagyharsányi nemzetkö­zi tánczene-estet rendez az Országos Rendező Iroda de­cember 21-én, délután fél hat és este háromnegyed kilenc órai kezdettel a Nemzeti Szín­házban. A tánczese-est címe: „Halló, itt Róma!” Közremű­ködik a híres „I. Diavoli di Merlotti Róma” együttes, amely már fél Európát be­járta és mindenütt nagy sike­reket aratott. Fellép Donatel­la Moretti olasz revűsztár, Massimo Lore az ördöngős szaxofonos énekes, Marisa Leoni, a római táricdalfeszti- vál győztese, Érmes Natali, a párizsi ifjúsági táncdal-világ- bajnokság nyertese, valamint Wanni és Morenz táncdaléne- kesek. Konferál: Petress Ist­ván. Jól fizet a négyes A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása alapján a 49. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 19 fogadó ért el, nyereményük egyenként 219 693 forint. Három találatot 3602 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 579 forint. Két találatot 123 224 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 16 forint 90 fillér. — Az értelemig és tovább címmel ars poetocá-kból ös­szeállított műsorral lép a kö­zönség elé a Városi művelő­dési Ház irodalmi színpada legközelebb, december 7-én, hétfőn. — Irodalmi est lesz december 7-én, hétfőn este 7 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.) Modem költői vallomások a költészetről. József A.. Kassák Lajos. Illyés Gyula, Weöres Sándor és mások versei. Bevezeti: dr. Gyergyai Albert egyetemi tanár. Rendezte: Bécsy Tamás. Jegyelővétel a Magyar írók Könyvesboltjában. — Tizennyolcezer fenyőfa­csemete ültetését kezdték meg a Dombay-tó környéki domb­oldalaikon. — Hetvenötezer forint taka­rékbélyeget gyűjtöttek a tan­év eleje óta a pécsváradi já­rás iskolásgyermekei. A Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat két személyt keres ELLENŐRI beosztásra Érettségivel, műszerészi, villamosipari ismeretekkel rendelkezők előnyben. — Jelentkezni lehet a válla­lat igazgatójánál. Pécs, Percze! n. 22. Tervtelj esítés a szénbányákban Házi múzeum az iskolában A Mecseki Szénbányászati Tröszt dolgozóinak idén 4 millió tonna szenet kell bá- nyászniok. December elsejéig 3 827 166 tonna szén hagyta el a bányákat. Különösen jó eredményt ért el a komlói Kosuth- és a Béta-akna. A Kossuth-akna dolgozói 1 208 100 tonna éves tervüket eddig 1171240 ton­nára, a Béta-akna dolgozói pedig a 488 200 tonna tervüket 476154 tonnára teljesítették. Az üzemek közötti versenyben kettőjük között dől el majd A járási könyvtárak mun­kájának javítása és a mun­kamódszerek elterjesztése ér­dekében elhatározták, hogy a megye könyvtárigazgatói szá­mára egy-egy járásban idő­szakonként tapasztalatcserét rendeznek. Az első ilyen ta­pasztalatcserére Szigetváron kerül sor, december 14 és 15- én. Ezen a napon tárgyalja ugyanis a járási tanács végre­hajtó bizottsága a szigetvári | az elsőség, s előreláthatóan december közepére befejezik j éves »tervüket. A trpszt bányaüzemeinek eredményeiben nagy része van a szocialista brigádoknak. Ta­valy 107 brigád 1809 fővel versenyzett a szocialista cí­mért. Idén ezeknek a brigá­doknak száma 173-ra, létszá­muk pedig 2901-re szaporo­dott. Az év utolsó hónapjában tovább növelik eredményüket, hogy túlteljesíthessék az éves terv feladatait. járás könyvtárügyét. így a két esemény szerencsésen kapcso­lódik össze. A tapasztalatcse­re résztvevői végighallgatják a végrehajtó bizottság ülését, majd mindegyikük áttanul­mányozza a könyvtárhelyzet egy-egy területét. A második napon kicserélik és megvitat­ják tapasztalataikat. Azokat, amelyek másutt is hasznosít­hatók. a könyvtárvezetők is­mertetik a területükön dol­gozó könyvtárosokkal. „i.. Milos Pécsvárad kör­nyéki betyár volt, 1852-ben egy nagyméretű rablás közben elfogták. Kegyelemért esedez­tek a királyhoz, a kérvényt egy ember lóhalálában vitte fel Bécsbe. Vállalkozása siker­rel járt, Milos kegyelmet ka­pott, Fehér zászlóval közele­dett a hírvivő az akasztás színhelyére, a kegyelmi kér­vénnyel. De már későn. A zsivány halott volt. A dombot, ahol felakasztották, ma a pécsváradiak Fehér hegynek nevezik.. — Ezt a történetet a pécs­váradi általános iskola tanu­lói gyűjtötték össze más he­lyi hagyománnyal együtt. De nemcsak ennyit csináltak, ha­nem végigjárták a padlásokat, pincéket és sok-sok értékes népművészeti tárgyat vittek be az iskolába. Az iskola ta­nulói ugyanis Márk László rajztanár vezetésével házi múzeumot akarnak berendez­ni. Az összegyűjtött tárgyak között találhatók értékes fa­faragások, cserépkorsók, tá­lak, köcsögök. A legértéke­sebb darabok közé tartozik egy 1838-ban készült fekete színű, szépen megmun­kált korsó, de gyűjtöttek ösz- sze szabadságharc korabeli pisztolyt és valamelyik élel­mes gyerek megtalálta Milos betyár faragott portréját is az iskola padlásán. A hagyo­mányok szerint a század ele­jén ez a faragott portré a pécsváradi városháza kapujá­ra került ki, elrettentő például minden zsivány számára. Összegyűjtötték a még megta­lálható népviseleti darabokat is. Kócsidi Jánosné zengővár- konyi lakos, aki Váraljéról került Pécsvárad környékére és még ma is népviseletben jár, egy teljes népviseleti ru­hát és egy száz éves kelen- gyés ládát ajándékoz az isko­la tanulóinak. Az anyaggyűjtés állandó jelleggel folyik, a tanulók még ebben az iskolaévben meg akarják nyitni saját mú­zeumukat. A vitrinek egri ré­sze már elkészült, és a többi is készülőben van. Hangulatos író-olvasó találkozó a Nevelők Házában Könyvtárigazgatók tapasz aiatcseréje Szigetváron Vas gémesük egy ormánsági faluban A I “ ( I Lukács István 66 éves ko­vács és lakatos külön újítás­sal lepte meg falujának, az ormánsági Bogdásának lakóit — vasból készített a régi he­lyébe új gémeskutat. A bizarr nak tűnő ötletet azonban nem a szeszély sugallta, hanem alapos gazdasági számítás. Gémeskúthoz való jó minő­ségű fa ugyanis ritkán kap­ható és igen drága, s még csak nem is hosszúéletű a kút: 15— 20 év alatt teljesen elrothad az ágasfa földbe állított ré­sze. A vas gémeskút viszont elvileg örökéletű és a hozzá­való vas csupán feleannyiba kerül, mint a fa-gémeskút anyaga. Faluhelyen általában ma is a gémeskutat részesítik előnybe a kerekes- és a karos kutakkal szemben, mivel a háztáji állatok számára szük­séges vizet gémeskúttal egy­szerűbben, gyorsabban meg tudják húzni. A Lukács-portán álló gémes kút „ágasfája” négy méter magas, bordás vasszerkezet — hasonló a városi lámpaoszlo­pokhoz. Nyolc méter hosszú gémről csüng le a kútostor és ezt 93 kilós betontömb ellen­I súlyozza, amit az idős mester ! sajátkezüleg öntött. Egyébként teljesen az ő munkája a gé­j meskút: maga készítette a mű j szaki rajzot és maga vágta, I hegesztette a kút minden al- ! katrészét. A vas gémeskút másoknak is megnyerte a tetszését. Ba­nes István helybeli termelő­| szövetkezeti tag szintén ilyent állíttatott fel házának udva­rán Lukács Istvánnal. Naposcsibék Amíg más üzemekben az éves tervek befejezésén mun­kálkodnak, addig a Keltető Állomáson a tavaszra készül­nek. Hetekig tartó munkával javították, újjávarázsolták a berendezéseket, hogy decem- 1 bér második felében teljes üzemmel megkezzdhessék a : kiscsirkék keltetését. I Az év első naposcsibéi ál­talában januárban kerülnek ki a gépekből. A termelő- szövetkezetek mellett egyre több háztáji gazdaságba is visznek csirkéket. Ezeket az Bensőséges hangulatú író­olvasó találfkovó színhelye volt a Nevelők Háza. A Tanárkép­ző Főiskola magyarszakos hall. gatói Takács Géza KISZ-tit- kár vezetésével megismerked­tek a Nevelők Háza intézmé­nyével, de főleg azért jöttek, hogy Pákólitz István költővel felvehessék a kapcsolatot. A József Attila-díjas költőt és feleségét nagy szeretettel kö­szöntötték a hallgatok, akik előzőleg mór áttanulmányoz­ták a költő eddig megjelent összes verseskötetét és a még kéziratban levő, életrajzi vo­natkozású Évgyűrűk c. művét — januárban igényeket már most öszeírják a földművesszövetkezetek fel­vásárlói. A megyében eddig a legtöbb igényt a beremendi földművesszövetkezet felvá­sárlója jelentette be. A házi­asszonyok mintegy 8000 napos csirkére tartanak igényt. Eze­ket már januárban szeretnék elvinni a keltetőből. Jó volna, ha a többi föld­művesszövetkezet is már most összeírná, hogy a háztáji gaz­daságok mennyi naposcsibét igényelnek, hiszen ezeknek keltetését az állomás január első felében lebonyolíthatná. is. A vita megindulása előtt Pákólitz István életének je­lentősebb állomásait, költői ki­forrásának nehézségeit, jövő terveit ismertette. A kötetlen stílusú beszélgetésből a jövő tanárai előtt feltárult Pákólitz István emberi, nevelői és köb- tői portréja, s ezzel együtt a mai falu életének színfoltjai is. A beszélgetésit vita kö­vette, amely során a hallga­tók megállapították, hogy Pá- kolitz költészetében igen vál­tozatos témakeresés, határo­zott társadalompolitikai mon­danivaló és kiforrott forma­érzék állapítható meg. Az est hangulatát nagy mértékben színesítették Székely Júlia zongora-, Lvánka Zsuzsa ének számai, a hegedűbetétek, és az a tizenkét versmondó, aki a költő legszebb verseit nagy átéléssel tolmácsolta. Idő?ár38:elentés Várható időjárás vasárnap estig: túlnyomóan felhős idő, többfelé havazással, hózápor­ral. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő nyugati szél. A hő­mérséklet alakulásában lénye­ges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb szakai hőmérséklet minus-» 2, mínusz 7, a legmagasabb n-n- pali hőmérséklet mínusz 1. plusz 3 fok között. Illyés Gyuta-est IMn a Fegyveres Erők Klubjában A TIT Munkácsy Mihály MIT ÉR AZ EMBER? Szabadegyeteme A magyar iro dalom húsz éve c. sorozatá­ban nagyszabású Illyés Gyula­estet rendez hétfőn este 7 óra­kor. Az előadás helye nem a városi Művelődési Ház, hanem a Fegyveres Erők Klubja. Az est előadója: Tüskés Tibor. Az esten Illyés legszebb művei­ből drámarészleteket és ver­seket mutat be a Tanárképző Főiskola Irodalmi Színpada. Borkészlet-felvétel A Pénzügyőrség értesíti az ér­dekelt bortermelőket, hogy az alábbi időben és helyeken bcn> készletfelvételt tart. Felhívja a termelőket, hogy a tárolási he­lyeken jelenjenek meg vagy meg­bízott. által helyettesítésről gon­doskodjanak. Vigyék magukkal szemleívüket, a befizetésről szóló csekkelismervényeket, valamint a bor leadásáról a vételjegyeket. Borforgalmi adót a helyszínen az eljáró pénzügyőrnek nyugtára ki lehet fizetni. December 9-én: Vasas I., Vasas II. községekben, valamint a hoz­zá tartozó hegyrészeken. December 10-én: Pécsszabolcson és az 1-től 232. számmal ellátott pincékben. December 11-én: Pécsújhegyen az összes utcákban tároló bor­termelőknél. A készletfelvétel mindennap reg­gel 7 órától délután 15 óráig tart. Mondják, mindjárt jön, már elküldték érte, én csak ül­jek be addig Réger irodájába. Ez persze műhelyiroda, kopott és olajfoltos asztallal, lepat­togott zománcú kék lavórral, poros ablakokkal. Aztán elő­kerül a Kresz Feri, az öttagú lakatos-brigád vezetője. Pi­ciny kis ember, inas, szikkadt arcú. Bőre, szemöldöke, haja fehér a cementportól, mint mindenkinek, aki itt dolgo­zik a Beremendi Cementgyár üzemrészeiben. Kezefején, te­nyerén hegek, forradások, né­melyik körme lapos, véraláfu­tásos. Mindezt a szerszám te­szi, meg a kőpor, meg az áttüzesedett vas. Segélytkérő pillantást vet a művezető Ré­ger Mihályra. mit akarnak tő­le, nem akar ő újságba ke­rülni, egyáltalán minek? Dol­goznak és kész. A művezető meg hunyorít rá és nevet magában, mossa a kezét a lavórban, „csak beszélj Feri, rád kíváncsi a sajtó!” ■— mondja. — S miért? — Mi gondja, baja egy bri­gádvezetőnek? — kérdem tő­le, de Kresz csak hallgat, tű­nődik, aztán így válaszol: — Semmi. Dolgozgatunk. Dolgozni mindig kell. — Ké­sőbb hozzáteszi: — Lehetőles mindig jól. Az a fontos, hogy mindig jól végezze az 'ember a munkáját. Ezt afféle „hitvallásnak” is vehetem, ami különben át­szövi az egész Kresz-dinasztia sorsát. Aki legtöbbet húzott le ebben az üzemben, az a papa: negyven kemény eszten­dőt. A hét gyerek közül: Feri itt ül előttem, Ede is itt égető az üzemben, Pista villanysze­relő, Mária adminisztrátor. A Jóska Harkányban tanár. Laci pedig Pécsett tanár, Imre diszpécser Dunaújvárosban. Feri brigádja szocialista. — Jó gárda? — Jó! — Miért jó? — Szeretik a szakmát, szor­galmasak. Soha nincs vesze­kedés, jól megértjük egymást. Kitaláljuk a másik gondola­tát is. Kár, hogy a Németh Tibi bevonult, összeszoktunk és most hogy elment, hiány­zik. — Azt mondta, szorgalma­sak? — Igen. Mások is persze, nem akarok én megsérteni senkit. Karbantartó lakatosok vagyunk, ha kell, éjjel vagy ünnepnapon is berántanak bennünket, és akkor jövünk. Legutóbb is vasárnap reggel kilenc fele — éppen a disznó­kat etettem — jön a Bencsik fizemvezető elvtárs, hogy... — Hirtelen elhallgat kicsit zavartan néz Réger műveze­tőre: — Mit nevetsz? Nem ay volt? — Dehogynem! Csak ttv h ! mondod, hogy „disznókat" etettél? Vadászkutyákat tv — mondja a művezető és 'í nevet. Kresz is elmosolyrr’ — Ezek most a diszró': ' húznak, mert Bencsik '*("!' amikor etettem az ál1?* ' " és kinevette a disznairrat. ~ mondja olyan soványak. - jam el őket vadászkutya” jó pénzt kapok érte. De 1 ­most mondja mit csira’ ha nem eszik az a ronda dör? — No, és mit mondott a Bencsik? — Hogy szóljak a több;»i-- nek és jöjjünk gyorsan, rv'' t a hármas nyersmalom >*■•’- lanymotorja kiégett. Felü’i m a motoromra, végig j ártar- a brigádokat, kivétel nélkül be­jöttek. Délután kettőig dol­goztunk. — Megfizették, nem? Réger szól közbe: — Egy barátságos vállvere- getéssel... — Nem értem. Kresz mondja: — Nézze, ez olyan dolog, hogyismondjam, szóval nem lehet mindenre túlórát kifi­zetni, viszont majd egyenként

Next

/
Thumbnails
Contents