Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
1961. DECEMBER SI Tenapló 3 Leltározni ak a termelőszövetkezetek ttecen Tiber 15-évei megkezdődtek az év végi leltározások a termeiőszovetkeze tek - foeo, ezt lsövetii az új év első napjaibarf a számviteli munka, a zárszámadás tulajdonképpeni elkészítése. Ez a munka két egész hónapot vesz igénybe, móré' a zárszámadás anyaga az éli só leltári felvételtől az utolsó aláírásig a tsz közgyűlés elé kerül. Ennek a két hónapnak a munkájáról beszélgettünk dr. Major Ferenccel, a megyed tanács me- tógazdasági osztályának íő- -íönyvelőjéveL A valóság tűkre — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján melyek azok s leggyakrabban előforduló hibák, melyeket a közös vagyon felmérése, a leltározás közben elkövetnek s ezáltal torz képet adnak a szövetkezet vagyonáról7 — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fontosnak tartom meg jegyezni, hogy a zárszámadási munka elvégzése nemcsak a könyvelősóg feladata, hanem az egész tagság közös ügye. Ez a munka két részből áll, a gazdasági és számviteli részből. A gazdasági munkák veleje pedig a leltározás, melyet az ellenőrző bizottsági tagokból és a termelőszövetkezeti tagokból alakult bizottságok végeznek. Sajnos a tapasztalat az, hogy a tsz-szak- vezetés nem kapcsolódik bele elég intenzíven a leltározásba, pedig az 6 szaktudásukra nagy szükség volna bizonyos eszközök felmérésénél. A korábbi években a leggyakoribb hiba az volt, hogy a terményeket szemre megbecsülték s így bizony sokszor nagyot tévedtek. Ma már kötelező a mérhető eszközök mérése. Egyes helyeken azonban még ma is hajlamosak a könnyebb megoldásra: a becslésre, nem számolva annak súlyos következményeivel. Legtöbb hiba a silógödröknél, prizmáknál, kazlaknál jelentkezik. Ezeknél minden esetben pontosan meg kell mérni a szélességet, hosszúságot és magasságot, és el kell végezni a köbözést. Másik évről évre visszatérő leltározási hiba az, hogy használhatatlan eszközöket a leltári íveken használhatóként tüntetnek fel. Hogy ezt elkerülhessék, a leltározás megkezdése előtt selejtezést kell végezni és ezeket a tönkrement eszközöket egyszerűen kiselejtezni. Ha ez nem történt meg, leltározás közben a bizottság dönti el, használható-e még az a gép vagy egyéb eszköz. Ha nem, menetközben selejtezzék ki. Harmadik leggyakrabban előforduló hiba az, hogy nem saját eszközt saját eszközként tüntetnék fel. Például a tsz tárolási szerződést kötött a MÉK-kel burgonyára, amelyet csak tavasszal fognak elszállítani. Ezeket a burgonyapriz- rnákat idegen eszközként kell a zárszámadásban feltüntetni. Vagy az AGKOKER tárolási szerződést köt a tsz-szel műtrágya tárolására. A tsz még nem fizette ki a műtrágyát, tehát ha az övé is lesz, majd még nem az övé, nem saját, hanem idegen eszközként kell feltüntetni, még abban az esetben is, ha már közben kiszórta a földjeire. Szómba veszik a pénzeszközöket is — A. porttos leltár tehát a valóságnak megfelelő zárszámadás alapja. Mire kell ügyelni ahhoz, hogy a leltár valóban hü tükre legyen a tsz közös vagyonának? — Nem szabad „keresztbe leltározni”, mert ez esetben vagy kimarad egy eszköz a leltárból vagy kétszer is felveszik. A tsz-ekben ugyanis egyszerre több leltározási bizottság működik. Ezek kereszt ül-kasul járják az egész gazdaságot s ha kikötik, hogy egy bizottság csak egyféle eszközt vesz fel, abból mindig bonyodalom származik. Leghelyesebb, ha a csoportok a területeket megosztják egymás között. Ha egy bizottság bemegy egy tehénistállóba, ott az állatoktól kezdve a gépeken keresztül a padláson tárolt terményig mindent vegyen fél, de oda másik bizottság ne menjen. Azt aztán, hogy az illető tárgy állóeszköz vagy forgóeszköz, döntsék el bent a könyvelésen. És végül még egyet, akkor jó a leltár, ha a leltározási munkák keretében történő számbavételt összekötik a gépek használhatóságának megállapításával. így egy csapásra két munkát végeznek el: a valóságos értéknek megfelelően veszik számba a közös gépi vagyont és egyben összeírják a nagyjavításra szoruló gépek listáját. — A leltározás január 5-ig minden tsz-ben befejeződik. Ezután kezdődik a tulajdonképpeni számviteli munka. Ennél a munkánál mi a legfontosabb teendő? — A leltári adatok és a könyvelési adatok egyeztetésénél ugranak ki a hiányok vagy a többletek. Ilyenkor számoltassák be munkájukról a raiktárost és azokat az embereket, akik a tsz közös vagyonát kezelik. Minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a hiány 300 forinx- nál kisebb, a tsz vezetősége hoz döntést, ha 300 forintnál nagyobb, akkor közgyűlés elé kerül az ügy. Ilyenkor vizsgálják meg a tsz pénzeszközeit is, mert végül is azok is vagyontárgyak. Mennyi a tsz pénzben! követelése, mennyi a kötelezettsége, a Nemzeti Bank vagy más vállalatok felé? A különféle vállalatok az év végéig, de legkésőbb január 10-ig bejelentik követeléseiket a tsz-ek felé. Ezeket a követeléseket, Az ér utolsó termelési tanácskozása Jövőre több lesz a kő, homok és mész más szóval tartozásokat, a zárszámadásnak tükröznie kell. A szövetkezetek ilyenkor év elején jelentős állami kedvezményt kapnak a beruházások rendeltetésszerű használata, istálló-benépesítés, iiszö- leellés, szőlő- és gyümölcstelepítés, talajjavítás, stb. után, ha ezt az igényüket január 5-ig bejelentik a megyei tanács pénzügyi osztályának, — Egyedül az áruértékesítés túlteljesítése után járó kedvezményt törölték el ebben az évben minden bizonnyal azzal a meggondolással, hogy ez a kedvezmény az amúgyis jó természeti adottságokkal rendelkező szövetkezeteknek kedvezett a gyengébbek rovására. Szakképzett könyvelők — A zárszámadás-készítés súlya leginkább a tsz-főköny- velők és a könyvelésben dolgozók vállára nehezedik az 6 szaktudásuk és gyakorlati tapasztalatuk biztosítéka-e annak, hogy Baranya termelő- szövetkezetei az 1964-es évben a valóságnak megfelelő, jó zárszámadást készítenek? — Csak ebben az évben hatvan tsz-könyvelő végezte el az egyéves képesített könyvelői tanfolyamat, húsz tsz-fő- könyveló pedig befejezte a két és fél éves mérlegképes tanfolyamot levelező úton. — Ezenkívül 54 főkönyvelő került ki állami kihelyezéssel, illetve fizetés-kiegészítéssel a tsz-ekbe, közülük 31 az állami gazdaságokból, földműves- , szövetkezetektől, a Nemzeti ] Banktól és különféle ipari és egyéb üzemekből. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben sokat javult a bizonylati, számviteli fegyelem. De a következő években még tovább kell javulnia, mert még mindig dolgozik mintegy 100—110 olyan személy a tsz-könyvelé- sekben (beosztottként), akiknek semmiféle képzettségük nincsen. Megvan azonban a lehetőség a beiskolázásra, főleg a leveleié oktatásra sokkal inkább, mint az agronó- musképzésben, hisz olyan jellegű gyakorlati ismeretekre, mint az agronómusoknák, a könyvelőnek nincs szüksége. Még sokat kell és lehet is tenni annak érdekében, hogy az ipari üzemek fejlettségét a könyvelés tekintetében is utolérjék a tsz-ek. Az év utolsó műszaki tanácskozását tartották a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalatnál, mégis joggal mond ható rá, hogy az új év első műszaki tanácskozása volt. Az idei majdnem 28 milliós forint termelési tervét teljesítette a vállalat. A tanácskozás fő témája az volt, hogy a jövő évi 29 millió forintos tervet hogyan valósítsák meg. A tervek szerint 1965-ben 107 000 tonna követ bányásznak és 32 000 tonna meszet égetnek. Az első negyedévi tervük 7300 tonna égetett mész, s ez a mennyiség a téli időjárás viszontagságai ellenére csak 15—17 százalékkal kevesebb mint a II., illetve a III. negyedév feladata. A Bárány úti bánya 8000, a szamárkúti bánya 10 000 tonna ciklop követ termel. Ezenkívül a Bárány úti bánya 8000 tonna építőkövet, a tettyei bánya pedig 12 000 tonna zúzott követ ad majd 1965-ben. Az idén 10 000 köbméterrel több homokot bányásztak a tervezettnél. A jövő évi tervek 120 000 köbméter homok kitermelését irányozták elő. Ennek teljesítése érdekében már hónapokkal ezelőtt kutatásokat kezdtek, s az új bányák feltárását a jövő év elején kezdik meg. Két betonáru gyártó üzeme is van a vállalatnak, egyik Mohá csőn, a másik Dunaszekcsőn. Mozaiklapból 40 000 négyzetméternyit, járdalapból 380 000 darabot, karmantyús csőből pedig 20 000 folyómétert gyártanak. Ezenkívül az igényeknek megfelelően készítenek még a bányaépítéshez szükséges betonelemeket, csurgókat, valamint kútgyű- rűket, szőlőoszlopokat is. Ezek a gyártmányok, illetve alapanyagok képezik a vállalat 29 millió forintos ter--«* . ? ,:LÓ, A Pécsi Porcelángyár ez évben tervezett és elkészült legszebb figurái közé tartozik Török János három alkotása. A vörös eozin-váza a merengő és a táncospár kompozíciót benevezték az „év legszebb terméke” pályázatra. vét. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy felújításra mindössze 600 000 forint áll rendelkezésükre, tehát a tervet jobb munkaszervezéssel, a rejtett tartalékok feltárásával kell megvalós'ta- niok. Ez természetesen egy sor műszaki intézkedés megvalósítását követeli, s ezek az intézkedések egyben azt is megmutatják, hogy még mindig számos olyan rejtett tartalék van az építőanyagiparban, amellyel növelni lehet a termelékenységet. A kőbányászat nem tartozik, a könnyű munkák közé. Nagy- erőt kíván a csillék rakása, a szállítás. Ennek menetét akadályozza a lerobbantott kövek nagysága, mert ezeket vagy szét kell robbantani, vagy össze kell törni. Gépesítésre itt jelenleg nincs lehetőség. Ezért elhatározták, hogy április elsejétől bevezetik a millszekundumos robbantási eljárást Ennek előnye az, hogy egyenletesebb szemszerkezetet kapnak, az aprító robbantás, a törés elmaradhat. A millszekundumos robbantást az erre a célra iá- képzett brigád végezné, s egy- egy bányában egyszerre több hónapra való követ robbanthatna le. Az év első hónapjában s kozári bányában üzembehelyeznek egy rakodó csúszdát, amely rakodólétszám megtakarítását teszi lehetővé és meggyorsítja az anyag- szállítást. A tettyei bányában évekig problémát okozott a törőgép kapacitásának kihasználása. A miliszekundu- mos robbantások lehetővé teszik a kő gyorsabb szállítását, s így a kőtörő kapacitásának kihasználását 80 százalékban szeretnék biztosítani. Az eddigi 22—24 százalékos kapacitás kihasználással sze”-Ken ez lényeges előrehaladást jelentene. II szamárkűfi mészégető kemencék jobb ellátása végett geológiai feltárásokat végeznek a Pap és a Jankovits bányákban. A mészégetést új. gazdaságosabb technológiai alapokra helyezik. Az új év egyik legalapvetőbb feladata a mész minőségének javítása, a mennyiség növelése lesz. FIGYELEM! Üj cserépkályhák készítését, javítását, tisztítását, átrakását közü- letek és a lakosság részére RÖVID HATÁRIDŐRE vállaljuk. Pécsi Járási Építő Ktsz, Sallai u. 11. „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. (Jézsef Attila) A kisujját nyújtja kézfogásra és újságpapírt rak a székre, mielőtt leül. A frontról érkezett, mindene poros. öt éve ismerem. Amíg elhelyezkedik, leírom az adatait: 28 éves, nős, két kislány édesapja. Kétszobás összkomfortos lakása van, kitűnően berendezve és felszerelve. Garázs a ház mellett, s benne egy Skoda Felicia. A Balatonon és külföldön szokott nyaralni. Iskolai végzettsége nyolc általános, szakmája vájár. Országgyűlési pótképviselő, két kormány- és több miniszteri kitüntetés tulajdonosa. Brigádja négyszer nyerte el a szocialista címet. Munkahelye a komlói Bétaakna meredek dőlésű széntelepei. Éppen tíz esztendeje dolgozik e helyen, s a hosz- szú évek során állandóan az élenjárók között emlegették, mint ahogyan jelenleg is teszik. Talán választhattam volna kocsi és kitüntetés nélküli vájár* is riportom alanyául, hiszen az ilyen emberek vannak többségben. Mégis Papp Lajos mellett döntöttem, mert olyan ember, aki maga faragta ki élete eddigi eredményeit. Sőt, nem is született „mutogatni való fiúnak”. Nem is lehetett az, hiszen éppen a kemény kéz hiányzott kisgyermek korában Lajos mellől. Az apát hiába várták évek során a néhány hold juttatott földdel. Helyette csak egy hivatalos értesítést Ahogy a csillag megy az égen kaptak, hogy eltűnt a világháború forgatagában. Az édes anya kettőzött erővel és nagy- nagy küzdelemmel nevelte három gyermekét, s végtelen örömére szolgált, amikor a legkisebb fiú mögött is becsukódott a sorokpolányi általános iskola kapuja. — Motorszerelő leszek! — jelentette ki ekkor határozottan a legkisebb fiú. De nem lett az, mert a létszám betelt és nem vették fel. Még azon a nyáron Röjtökmuzsajra küld te a falusi DISZ-szervezet, hogy végezze el az ifjúsági tanfolyamot. A tanfolyamon sok ismerőst szerzett, köztük komlói bányász fiúkat. Köny- nyen fogott a fiatal fantázia. — Pakoljon édesanyám, megyek bányásznak Komlóra. Hiába volt minden rimán- kodás, hiába beszéltek a testvérek, Lajos fogta a két kopott bőröndöt és másnap a komlói vájártanuló-iskola ajtaján csengetett. A 250 vájártanulóból ötve- nen maradtak a bánya mellett, de ők sem valami nagy meggyőződéssel. Lajos Kossuth-aknán kezdte. Meleg volt a munkahely, meg nehéz a munka. Papp Lajos rövid idő múltán feliratkozott a bumlizók listájára. — Akkor egy életre elintéztem . . ; Fogta a csomagját és hazament Sorokpolányba. Két hét múlva utána (fedezett a hivatalos felszólítás: ha nem folytatja a bányász mesterséget, fizessen 18 ezer forintot, mivel kétéves iskolai kiképzése éppen annyiba került az államnak. Miből fizetett volna? Elmúlt az egyhónapos vakáció, és Lajos visszautazott. Látta a nagy fejetlenséget: naponta 200 embert felvettek, 180-at leszámoltak, s egyik körletből vándoroltak a másikba. Lajos is odaállt a kettes körlet vezetője elé, hogy az egyes körletből küldték. — Egy év múlva jöttek rá a hiányzásra, amikor ide kértem magam Béta-aknára. De akkor beírták az önkényes kilépést és újrafelvételt jegyeztek be. — Ma is bánt a dolog. Szeretném, ha törölnék azt a csúfságot a munkakönyvemből. Tizenhét éves fiatalember voltam, hát megtörtént., ; S mi történt utána? Először is megismerkedett egy sásdi kislánnyal, megnősült majdhogynem gyerekfejjel. Nagyon jól sikerült házasság, példás életet élnek immár a két kislánykával megszaporodva. A kis sorokpolányi gyerek valamit megtartott a régiből: a célratörést, a makacsságot és azt, hogy az életben egyedül a munkára lehet alapozni. Ezt látta odahaza édesanyjától, aki szinte pihenés nélkül dolgozott, hogy betevő falatot juttasson a családnak abban a nincstelen, háborús világban^ Nem kellett éles szemű üzemvezetőnek lenni, hogy felfigyeljenek a kiválóan dolgozó fiatal vájárra. Támogatták, amikor brigádot alapított és versenyre kelt a többiekkel. Pedig nem is volt olyan köny- nyű abban az időben. Bétaaknán rengeteg elítélt dolgozott, vele együtt is voltak „tizen tizenötfélék”. Próbálták hajlítani minden tekintetben s várták az eredményt ötvenhatban, amikor a kerítéseket kinyitották. Motorján ment hazafelé este, s elébe álltak fegyveresen. Felszólították: hagyja a munkát és hagyja a motort is. — Nyugi, nyugi — nézett szembe velük — a motor az enyém, a munka úgyszintén. — Berúgta az indítót és há- tatfordított a hideg csöveknek. Minden áldott nap ott volt a bányában harmincnegyven .társával együtt. Vigyázták a bányát és fejtették a szenet. — Ami pénzt akkor kaptam, annak minden fillérje mögött termelés volt. Ha este nem tudtunk hazamenni, ott maradtunk duplára.:■ Aztán lecsillapodtak a kedélyek. Talán párttag volt akkor Papp Lajos? Nem. Bányamunkás volt. Később tagja lett a pártnak is, és úttörőjévé vált a szocialista brigádmozgalomnak. A bánya végleg megfogta. Imádja a bányát és a bánya hálás ezért. Fizetése a legmagasabbak között volt: hathétezer forint. A hűségjutalom majd tízezer. „Könnyű neki — mondogatták az aknán többen is —, válogatják a jól fizető munkahelyeket részére. Jönne ide!” — Odament, egyedül. Az ottani emberekkel 20—30 százalékkal emelte a termelést. Jó, jó, de a 8-as telepben legénykedjen. Átvette a munkahelyet brigád jával együtt Eredmény: kétszeres teljesítmény. Brigádja iskola lett: Schuller Kálmánt útnak eresztette a csapatból, és Schuller ugyanolyan neves brigádot alapított, mint a Papp-brigád, Most frontaknásznak nevezte ki az üzemvezető. 1000— 1500 forinttal csökkent a jövedelme, de szükség van rá ebben a beosztásban. Vállalta. Kevés az a nyolc általános iskola, technikum kellene. Makacskodik ebben is. „Mérjük össze az eredményeket”. Magabiztos tudásában. Joggal és alappal. De tovább is lát. —• A jövő tanévben rajtolok; Izeg-mozog az újságpapíron. Feláll és a kisujját nyújtja. Választhattam volna más riportalanyt is, de mégis Papp Lajos mellett döntöttem, mert olyan ember, aki maga faragta ki eddigi eredményeit. Pedig útja semmiben sem különbözött a többi hasonló korú fiatalember útjától. Nem született valami mutogatni való csodagyereknek. A munkára építette fel minden tervét, s vágyai teljesültek. Úgy dolgozik, ahogyan dolgozni érdemes; . Gazdagh Isi,in
