Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
r 9K DECEMBER ti. napló 3 Az 1965. évi népgazdasági terv „Mi jó dolga van Attilának!" {Folytatás as 1. oldalról) Közlekedés A szükségletek figyelembevételével a terv a közlekedés áruszállítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a személyszállítás mintegy 3 százalékos növekedésével számol. A feladatok ellátásához 17 fővonali villamosmozdonyt és 32 fővonali diesel-mozdonyt, 3000 tehervagont, 500 tartály- és kavicsszállító kocsit, valamint 250 személygépkocsit, 530 autó buszt, mintegy 3000 tehergépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a magán-személygépkocsik száma is, Idegenforgal om A terv az idegenforgalom jelentős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításához. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését, a lágymányosi szálloda felépítését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építésének megkezdését. A camping-férőhelyek száma körülbelül 50 ezerrel gyarapodik. Beruházás A beruházási terv a korábbinál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi célok megvalósítására, mindenekelőtt az 1965-ben befejezendő beruházásokra. A 45 milliárd Ft beruházási előirány zát biztosítja az üzembe helyezendő beruházások befejezéséhez és a folyamatban lévő beruházások folytatásához szükséges anyagi és pénzügyi fedezetet, ugyanakkor az elmúlt évinél kevesebb beruházás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965. végére a folyamatban lévő értékhatár feletti beruházások száma körülbelül egyharmaddal csök- kwp. A kialakítandó jobb koncentráció segíti a beruházások kivitelezésének gyorsítását. A terv 1965-ben többek között a következő jelentősebb objektumok befejezését írja elő: Almásfüzitői Timföldgyár második üzemegysége. Szegedi Gumigyár, Magyar Viscosa új danulonselyem üzemegysége, Budapesti Házépítő Kombinát, Békéscsabai Konzervgvár. Az új induló beruházások közül a jelentősebbek: a Gyöngyösi' Hőerőmű, a Péti Nitrogénművek bővítése, az ecsédi külfejtés, a Székesfehérvári Alumíniumhengermű. Az 1965. évi építési feladatot lényegében az 1964 ben elért színvonalon irányozza elő a terv. Ez lehetőséget ad az építőipari munkaerőhiány meg szüntetésére, a munka szervezettségének, a munkafegyelemnek és a munka termelékenységének javítására, a kivitelezési idők lényeges csökkentésére. Ku I k eresk edel em A külkereskedelmi forgalom a terv szerint 1965-ben körülbelül 7 százalékkal haladja me;t az ez évit. Tovább bővül a kereskedelem mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal. A terv szerig' az export mintegy 10 s/ . a lókkal haladja meg az 1964 évit. Ez a feladat jelentői) erőfeszítéseket követel a termelő vállalatok részéről a minőség javítása, a korszerűség tokozása, általában a versenyképesség feltételeinek meg te 'intése tekintetében. Ezeken kívül biztosítani kell a szállj a* ’ határidők betartását, s növelni kell a külkereskedelmi munka rugalmasságát Életszínvonal, szociá'is-kulturális ellátás 1965-ben a terv célkitűzése, hogy az életszínvonalban elért szintet stabilizáljuk. A reál- jövedelmek így is elérik, sőt kissé meghaladják azt a szán- vonalat, amelyet az ötéves terv eredetileg előirányzott 1365-re. A lakosság fogyasztási alapja 1965-ben az előirányzat szerint mintegy 2.0—2.5 százalékkal meghaladja az 1964. évit. A reáljövedelmek az ez évihez képest kismértékben emelkednek. A jövedelmek alakulásával összhangban 1965 ben a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 3.0—3.5 százalékkal bővül. A termelő és kereskedelmi szerveiknek fokozott gondot kell fordítaniuk arra. hogy a fogyasztási cikkekből megfelelőbb legyen a választék, továbbá javuljon a minőség. 1965-ben tovább javul a szociális-kulturális ellátás. Csaknem 4300 hellyel nő a bölcsődék és az óvodák befogadóképessége, növekszik a középiskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A terv 760 általános és középiskolai tanterem befejezésével számol, ezen kívül mintegy 380 tanterem építésének megkezdését irányozza elő. Több mint 2300 gyógyintézeti, illetve szociális intézeti ágy létesül Állami kivitelezésiben mintegy 18 000 lakás építése fejeződik be. A terv lehetővé teszi továbbá, hogy mintegy 30—35 ezer lakást magánerőből, nagyrészt állami támogatással építsenek. Az állami lakóházak felújítására és tatarozására 1.4 milliárd forint jut Bővül az út-, csatorna-, víz-, gáz- és távfűtéshálózat is. A Minisztertanács megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben a népgazdaság minden területén a gazdasági munka hatékonyságának növelése az elsőrendű feladat. A terv sikeres végrehajtásának egyik alapvető feltétele a munkafegyelem javítása, a munka termelékenységének növelése, a szigorúan tervszerű létszám- és bérgazdálkodás. Ki kell dolgozni mindazokat a műszaki és szervezési intézkedéseket. amelyek biztosítják a termelékenység gyorsabb növekedését, a költségszint tervezett csökkentését, a termékek korszerűségének és minőségének javítását. A népgazdaság minden területén, az államháztartásban és a vállalati gazdálkodásban egyaránt messzemenő takarékosságra kell törekedni. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat: pontos és fegyelmezett, odaadó és jó munkával segítsék elő, hogy a terv eredményes megvalósítása nyomán tovább erősödjék országunk gazdasága, növekedjék a nép jóléte. Százhúsz citrom termett a villányi vadcitromfán Százhúsz gyümölcs termett Villányban, az ország egyetlen szabadban termő citromfáján. Az úgynevezett vadcitrom- cserje a római katolikus plébánia kertjében áll, ahova Loschert Kázmér néhai villányi lelkész — műkedvelő botanikus ültette a harmincas évek derekán- Eredetét ma már nem tudják, de különös tulajdonságai miatt számon tartják a fát a szakemberek. A jelek szerint ugyanis tökéletesen alkalmazkodott a mi éghajlatunkhoz. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két, szokatlanul zord tél után is százhúsz citromot hozott — kétszerany- nyit, mint az elmúlt évben — holott semmiféle védelmet vagy takarást nem kapott a téli hónapokban. A gyümölcsök közül száz tökéletesen beérett; ezek szabályos gömbalakúak, átlag négy—öt deká- sak és héjjuk a nemes citromhoz hasonlóan szép, sárga színű. A vadcitrom iránt — kitűnő alkalmazkodó képességén túl — az keltette fel a szakemberek érdeklődését, hogy a gvümölcsök rendkívül nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint Laboratóriumi vizsgálattal megállapították, hogy két és félszer több benne a C-vitamin, mint az importált citromban és kedvezőbb a savtartalma is. A Dél alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szentesi kertészeti telepének kutatói azzal a tervvel foglalkoznak, hogy „összeházasítják” a nemes- és a vadcitromot, s így teremtik meg a lehetőségét a citrom szabadföldi termesztésének a mediterrán éghajlatú Villányban. De szeretnék gazdag lenni. Egyszer libasültet enni. Jó ruhába járni, kelni, S öt forintért hugiért venni. Míg a cukrot szopogatnám, Űj ruhámat mutogatnám. Dicsekednék fűnek, fának. Mi jó dolga van Attilának. (József Attila) LENT SÖTÉT színű víz csordogál, az árok fölött átível a bürü-híd. Két-hárorn keskeny palló, kétoldalt korlát. A hídra ráfut a gyalogösvény, amely fönt kezdődik az utolsó pécsbányai háznál, és beletorkolik — át a kis völgyön, árkon — a széles makadám útra, amely Szé- chenyi-aknára vezet. Nyáron ez egy kis dzsungel, a gyerekeknek kitűnő búvóhely, de most nyirkos, sivár és kopasz vidék ez. A kisfiú nekidől a korlátnak és apró kavicsokat ereget le a vízbe. Amikor elfogy, fölszalad a domboldalra, megrakodik és elölről kezdi. Megállók mögötte, rámnéz, tovább dobálja a köveket. — Szép kis csizmád van ... Ő maga is megnézi: — Sáros. Nagy a sár itten. Sötétkék, aranygombos télikabátot visel, drapp gyapjúsálat és kötött sapkát, amely alá elbújtathatja a fülét is. Jól táplált, finom bőrű arcából nagy, fekete szempár kíváncsiskodik felém. — Idevalósi? — Nem — felelem —. Csak erre jártam, itt volt dol- dom... — A bányában? — Igen. — Apu is ott dolgozik. Csil- lézik. De most otthon van, mert disznót öltünk reggel. Eldocsál: zom: — ... És te?! Hogy-hogy nem vagy otthon? A gyerek egyszerre vízbeszórja a marék követ, leporolja tenyerét és fölhúzza a kesztyűjét. — Nem szeretem látni a disznót, amikor ölik, meg vagdossák. A zsírszagot sem szeretem. De délután1 majd hazamegyek és eszek a húsból. — Hogy hívnak? — Horváth Tibor László. Nálunk mindenkinek két neve van. Bátyámnak is, meg a huginak is. A hugi Edit is, meg Amália is. Mérges, ha azt mondom neki, hogy Mál- csi. Kajánul nevet a gyerek. — Mindig öltök disznót? — Mindig. Tavaly is, meg azelőtt is, meg azelőtt is. És régebben is, de arra nem KARÁCSONYFA-ÜNNEPSÉG AZ ÓVODÁBAN Karácsonyfa-ünnepséget tartottak szerdán délben az Aradi vértanúk úti óvodában. Kilencvenhat gyerek mechatottan állt a me~”*-<*~"fig érő karácsonyfa előtt. Az ajándékcsomagok kiosztása után a gyerekek szavaltak és énekeltek. emlékszem, csak az apu mondta. — Miért vágtok disznót? Széttárja a kezét, meglepi a kérdés, amire úgy látom nehezen válaszol. Kicsit gyanakszik is, elkomolyodik hátralép és úgy vizsgálgat — méreget végig. „Csak éppen kérdem ám ...” — nyugtatom meg. — Mert szeretjük a húst. Apu azt mondja, hogy húst kell ennünk és attól erős leszek. — Mikor kaptál új ruhát? — Ruhát? Most én nem kaptam ruhát, hanem ezt a télikabátot, meg a sálat. Ja, meg a kesztyűt is. — Nem a bátyádról maradt rád? Rázza a fejét. — Nem! Apu ugyan akarta, hogy ezen a télen hordjam a Zolti kabátját, de én nem akartam, adott is egy pofont, azt mondta, akkor soha többet nem vesz semmit. Aztán mégis kaptam új télikabátot, látja. Arcára ismét kiül a kedves kis ravaszság. Pillantásával is mintha jelezné és bizonygatná, hogy lám, csak akarni kell, és akkor rendbejönnek a dolgok. Fölgyalogolunk a domboldalon, elkísér a buszig, ott egy ideig még álldogál mellettem, aztán elköszön és eliramodik az öreg, koloniális házak között. Közben visít, utánozza a malacsivítést, de aztán hangját elnyeli a közben beérkező autóbusz motorja. Még reggel zsebrevágtam a költő „összeseit”, hogy alkalomadtán e fentebb idézett kis versikét megkeressem. Amíg az autóbusz beköhög velünk Pécsbányáról, megtalálom a versikét és mottóként ide is biggyesztem. Horváth Tibinél jobb „ellenpont” nem is kell az álmodozó, csak egy libacombról ábrándozó gyerkőc-Attilának. * A SZÉKESEGYHÁZ ELŐTT gyerekek ugrálnak a lépcsőn, föl-le, átvágnak az úttesten és szaladnak lefelé az „elnémult” sétatéri vízesés terméskő-peremén. Bodrosi Miki kissé nyurga, feketehajú. fehérbőrű fiú. Tizenkét esztendős. az apja hivatalnok a belvárosban, a mama titkárnő valahol, szépen keresnek, ketten összesen három és félezret. Miklós „egyke’-gverek. — Mit kapsz karácsonyra? — Korcsolyát — Csak? — Meg azt hiszen sínváltót, meg néhány kis vasúti kocsit. Nekünk ez a járték már három éve megvan, mert apu minden évben gyarapítja. Tetszik ismerni a játék vasutat. a Pikót? — Igen De az előbb azt mondtad, hogy „nekünk”. Mégis van testvéred? — Hát az apámat értem így! Irtó szeret játszani a vonattal. Meg én is persze. Ebben a játékvasútban benne van már kétezer forint. Építettünk alagutat, bakterházat, állomást is. — Ismersz olyan korcsolyát, amelyiknek fölkunkoro- dik a hegye? — Nem. Nem is láttam. Mondom neki, ilyen korcsolyám volt nekem, ette a rozsda már amikor a „tangón” megvettük, de spárgával azért fölkötöztem a bakancsomra és mentem a jégre. Minden évben volt korcsolyám, de vagy felemás, vagy rozsdás, és persze, életlen is. Fényes, krómozott korcsolya kellett volna egyszer. Ártatlanul megkédezi: — Mi az a „tangó’? Azt tetszett mondani, hogy ott vásárolták. — Rongyosköznek is hívták. Használt és ronda portékákat árultak ott, — magyarázóm neki —. Különben, mondd mee még nekem Miklós, hogy karácsonykor mit ebédeltek? Tudod-e? — Azt hiszem csirkét, vagy tyúkot? Nem ismerem annyira, de biztos hogy az lesz. mert két párát már vett a mamám, beletettük ketrecbe őket és kint az erkélyen csináltunk helyet nekik. Este én adok nekik vizet, a mama meg eteti őket. Vendégeink jönnek karácsonyra. * A HARMADIK K1SF1Ü Orosz Pisti. Üj-Mecsekalján a fűszerbolt pultja előtt beszélgettem vele. Volt nála egy szatyorféle műanyagból, meg a nylon-háló. Kezében egy egyszer-egyes irkából kitépett lap. amelyre eléggé hosszú listát írt fel a mama: „négy félkész torta, liszt, só, cukor, befőtt, narancs egy kiló, meg fűszerek ...” Sort kell állni. Pisti türelmesen várakozik. Készségesen felelget, de félszemmel figyeli azért a sort, nehogy valaki elébe furakodjon. — Gazdagok vagytok ti, Pisti? Nem érti. Ezt nem érti. Gazdagok? Azt tudja, hogy mi a gazdagság, de hogy ők, illetve pontosan, azt sem tudja Magyarázom neki, hogy a gazdagnak nagyon sok pénze van és igyekszik mindent megvásárolni, már amit lehet persze. Érted? — Hát... — Eltűnődik, komikusán vakargatja a fejét — Van nekünk tévénk, fürdőszobánk, meg a papa vett egy lepra-kocsit. — Micsodát? — Használt autót De azért megy ám, a papa ért hozzá, mert lakatos. Mindig az autót csinálja. És nem vagyunk gazdagok, mert amyú azt mondta tegnap este is, hogy ez a rohadt kocsi sokba kerül, el kéne adni. — Apád mit szólt? — Semmit. Én tudom, hogy nem adjuk el. mert a nyáron az anyű is örült, amikor mentünk a Balatonra, meg Harkányba. Harkányba többször is, talán minden vasárnap, ha jó idő volt. — Nem vagytok ti szegények sem. — Nem hát. Anyu jól beosztja a pénzt — Megajándékozod-e karácsonykor? A gyerek körülnéz, mintha titkolná, lehalkítja egy kicsit a hangját. — Üveg kölnit. Aputól kertem pénzt rá, és adott — Ezek szerint édesapádnak nem veszel semmi t’ — Dehogynem’ Már meg is van a pénz rá. Anyutól kértem ... Szólítja közben az eladómé: — Kisfiam, ide a céduládat, így gyorsabban megy ... * BŰCSÜZASKÉPPEN Pisti vállát megveregetem, aztán odébbállok, egykedvűen nézegetem a vásárlók türelmetlen tömegét. Félkész-torták, borok, csokoládék, halkonzervek, narancsos-csomagok kerülnek a szatyrokba, kosarakba. Ebben a három napban minden az asztalra kerül, meg a fenyőfa alá, kisebb-nagyobb ajándékok cserélnek gazdát, és a gyerekek — az 1964-es Attilák — boldogsága emeli igazi karácsonnyá, az idei ünnepeket is. Rab Ferenc A Pécsi Vesútigazgatéság teljesítette éves A MÁV-tól kapott tájékoz- I tatás szerint a Pécsi Vasút- í igazgatóság dolgozói december j 24-ével teljesítették éves áru- berakása feladataikat. Az igazgatósághoz tartozó szolgálati helyek december 24-éved már 16 000 tonnával több árut szállítottak a tervezettnél, így az éves feladatot máris 100.13 százalékra teljesítették. Az elő ző évhez hasonlítva már eddig tervét is 800 000 tonnával több *rut szállítottak, de az év végéig, mintegy újabb 110—120 000 tonnával kívánják növelni nemcsak a bázishoz hasonlított szállítást, hanem a terv- teljesítést is. Végeredményben az ez évi terv 120—130 000, a múlt évi teljesítmény 920—930 ezer tonnás t'iit-ijesítését várják vasutasaink. l i
