Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

4 napló »N. DECEMBER Díszünnepség Debrecenben r (Folytatás az 1. oldalról) adózik a harcokban elesett hősök emlékének. Hálatelt szívvel és a test­véri román népet megillető tisztelettel gondolunk e napon arra is. hogy hazánk e térsé­gének felszabadításában a szovjet hadsereg oldalán a román néphadsereg egységei, a Tudor Vladimirescu hadosz­tály önkéntesei is hősiesen ki­vették a részüket. 1944—1945-ben nehéz és sú­lyos örökség maradt ránk. A háborúban hatszázezer ma­gyar pusztult el. Az anyagi kár 22 milliárd aranypengő, öt esztendő teljes nemzeti jö­vedelme volt. Leszerelt gyá­rak, felrobbantott hidak, rom- badőlt házak, feldúlt otthonok várták az új élet építőit. Egy ország hevert romok­ban. A csüggedők, a kétke­dők azt mondták: 50 év kell ahhoz, hogy újra felépüljön az ország. Szerencsére nem nekik lett igazuk! A nép helyesen döntött A magyar dolgozó nép — amely 1919-ben elsőként kö­vette a nagy október példá­ját, s megteremtette a Ma- gyár Tanácsköztársaságot — két és fél évtized brutális fa­siszta elnyomása ellenéremeg őrizte szívében a demokrácia és a szocializmus eszméjét, s érezte, felismerte, tudta: eljött az idő a megvalósítására! A nép döntött: olyan új orszá­got kell teremteni, amely nem az urak, hanem a dolgozók hazája! És így cselekedett! Népünknek volt ehhez nagy­szerű külső segítsége: a hatal­mas Szovjetunió, amely nem­csak felszabadította népün­ket a fasizmus rabigája alól, hanem mindvégig ott állt mellette, s támogatta új életé­nek megteremtésében. Népünknek volt harcokban kipróbált, edzett vezetője: a Magyar Kommunista Párt Pártunk szervezte és vezette a magyar nép antifasiszta har cát. A rabláncok lehullása, az ország felszabadulása idején még fokozottabb erővel hir­dette és szervezte a demok­ratikus erők együttműködését, s kidolgozta az ország helyre- állításának és forradalmi át­alakításának programját. Pártunk 20 évvel ezelőtt kiadott jelszavát: „Lesz ma­gyar újjászületés!” — termé­keny talajra hullott, s a leg­szélesebb tömegeket lelkesí­tette az új, demokratikus, a ^későbbiekben szocialista útra térő Magyarország felépítésé­re. Az ideiglenes nemzetgyű­lés első ülése óta eltelt két évtized alatt a magyar nép nemcsak újjáépítette a romok­ba döntött országot, de új hazát is épített: a szocialista Magyarországot. A nép tulajdonába vette a bányákat, a gyárakat, a ban­kokat, a közlekedést. Bebizo­nyította, hogy jobb gazda, mint amilyenek a kapitalis­ták voltak. Felvirágoztatta hazánk gazdasági életét, új, szocialista ipart teremtett. Uj gyárak, új ipari városok nőt­tek: Dunaújváros, Komló, Ka­zincbarcika, Várpalota. Tisza- szederkény. De fejlődött az ipar régi városainkban is: Budapest, Debrecen, Győr, Szeged. Miskolc és sok más, kisebb város is korszerű üze­mekkel gyarapodott Megváltozott a fálu képe is. Mintegy 20 évvel ezelőtt, 1945. március 15-én itt, Debrecen­ben adta ki az ideiglenes nemzeti kormány a földre­formról szóló rendeletét, ele­get téve ezzel a felszabadult parasztság elemi erejű köve­teléseinek. A földreform va­lóban új honfoglalást jelen­tett: eltemette a földesúri Ma­gyarországot, likvidálta az or­szág életéből minden reakció táptalaját és szülőanyját, a nagybirtokos osztályt; meg­szabadította a parasztságot a feudális-földesúri elnyomástól, az éhségtől és nyomortól, — Magyarország megszűnt a há­rommillió koldus országa lenni. A magyar paraszt évezredes jussát, a földet a munkásosz­tály segítségével kapta meg. Ez a történelmi tény tette lehetővé, hogy a későbbi fej­lődés során a parasztság a kis parcellákról továbblépjen, s végrehajtsa a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Pa­rasztságunk megértette, hogy a földreform és az annak kö­vetkeztében kialakult kisbir- tok-rendszer csak félutat je­lent a jobb jövőért folytatott küzdelmében. Megértette, hogy sokáig nem állhat a két vi­lág határán, s az egyedüli helyes útra: a szocializmus útjára tért E lépésével nagy politikai érettségről tett ta­núbizonyságot, s véglegesen eljegyezte magát a szocializ­mussal. S bár a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének befe­jezése óta alig három év telt el, tekintsünk csak végig fal- vainkon, milyen más lett az ember élete! Ezrével épültek új, városi villának is beillő házak. Mindenütt van rádió, s egyre több helyre költözik be a televízió. Maga is mű­velődik, olvas és tanul, fiait és leányait közép- és főisko­lára küldi az a magyar pa­raszt, akinek vályogból, sárból épített, földpadlójú, kisabla- kos házában azelőtt soha ki nem pusztult a tüdőbaj a nél­külözés, a kínszenvedés! Az elmúlt 20 esztendőben valóságos kulturális forrada­lom zajlott le hazánkban. Nemcsak szélesre tártuk az iskolák, a művelődés, a tudo­mány kapuit mindenki előtt, hanem a szükséges anyagi esz­közöket is egyre inkább meg­teremtettük ahhoz, hogy a legszélesebb tömegek a kultú­ra élvezői és alkotói lehesse­nek. Nyolcosztályos általános iskolánk — amelybe minden iskolaköteles gyermek beirat­kozik — felveszi a versenyt a világ bármely országának alapfokú iskolájával. Ugrás­szerűen megnövekedett a kö­zép- és főiskolásaink száma: a Horthy-rendszerben mint­egy 50 ezer volt, ma csaknem 400 ezer a különböző típusú középiskolák diákjainak szá­ma; az egyetemeken és főis­kolákon 1938-ban mintegy 11 ezren tanultak, ma pedig 82 ezer hallgatójuk van. nak, a műszeriparnak és a híradástechnikának az átla­gosnál gyorsabb fejlesztését. A mezőgazdasági termelés­ben most jöttek létre annak kedvező feltételei, hogy a modem tudomány eredmé­nyeit felhasználjuk, a mező- gazdasági termelést fellen­dítsük. Fontosabb növényeink termésátlaga már meghaladja a régi Magyarországét, de még nem éri el a fejlett tő­kés országokét. Minden mező- gazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy a rendelke­zésre álló valamennyi eszköz okos hasznosításával, öntözés­sel, műtrágyával, gépesítés­sel, jobb, hozzáférhetőbb és tudományosabb gazdálkodás­sal a növénytermelésben és az állattenyésztésben egy­aránt biztosítsák a nagyobb hozamokat. Tovább kell haladnunk — s ez egyik legfontosabb fel­adatunk — népünk életének, gondolkodásának nemesítésé­ben. A kapitalista társada­lomban az emberek egymás­közti viszonyát a létért, a mindennapi betevő falatért folytatott kényszerű harc szabja meg, amelyben az em­ber az embernek gyakorta inkább farkasa, mintsem ba­rátija és küzdőtársa. Ennek a farkastörvénynek a mi társa­dalmunkban már nincsenek meg a gazdasági-anyagi alap­jai, de megvannak még a szellemi maradványai. Erősít­sük a harcot ellenük! A szo­cialista erkölcs nemes eszmé­nyeit tegyük a társadalmi együttélés általánosan elfo­gadott normáivá! A szocialista demokrácia kibontakoztatása és szélese­dése további fejlődésünk el­engedhetetlen követelménye. A szocialista demokrácia mindenekelőtt a tömegek köz­vetett és közvetlen részvéte­lét jelenti az államhatalom minden fórumának munkájá­ban, de jelenti törvényeink, elveink következetes érvénye­sítését is: a jogok és a köte­lességek egységét, a tiszta er­kölcsöt, a szocializmus nagy ügye iránti forradalmi lelke­sedést! Amilyen nagy forradalmi tömegmozgalom bontakozott ki húsz évvel ezelőtt a régi rend, a múlt elsöprésére, ugyanolyan nagy, sőt még szé­lesebb forradalmi tömegmoz­galommal fejezhetjük be mi­nél előbb a szocializmus tel­jes felépítését hazánkban. Tennivalónk van bőven. Sok nehézséget és gondot kell még leküzdenünk. Vannak egyenetlenségek előrehaladá­sunkban; az igények általá­ban gyorsabban nőnek, mint lehetőségeink; s tegyük hoz­zá, gyakran adódnak problé­mák szubjektív eredetű hi­bákból, a nem kellő körül­tekintésből, a fegyelem és a vezetés lazaságaiból. Megelő­zésük és elhárításuk nem kí­ván önfeláldozást, emberfe­letti áldozathozatalt, csupán pontosabb és fegyelmezettebb munkát, előrelátó és taka­rékos gazdálkodást, határo­zottabb vezetést követel: egy­szóval: helyes és kiDróbált elveinknek és politikánknak következetesebb megvalósítá­sát. Erre kell most minden fi­gyelmünket és erőnket fordí­tanunk. Aláírták az 1965. évi magyar-koreai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást Érdemes veit harcolni Kedves Elvtársak! Húsz év munkájában, har­caiban sok értékes tapaszta- : latra, tanulságra tettünk szert, amelyek érvényesítése segíti az országépítés mad munkáját is. Húsz év tapasztalatai iga­zolják; ha a nép kezébe tudja venni sorsának intézését, ha olyan társadalmi rendben él, amelyet maga választott és magáénak tekint, alkotó ener­giái diadalmasan megsokszo­rozódnak! Évszázadok elma­radottságát tudtuk viszonylag rövid idő alatt megszűnte .ni, mert a magyar dolgozó nép a felszabadulás, a néphatalom kivívása után tudta, hogy munkája többé nem egy ki­váltságos réteget gazdagít, ha- i nem az egész nemzetet gya­rapítja. Ez adott erőt ahhoz a munkához, amelynek nyo­mán húsz év alatt hazánkban új ország és új nép született Ejfysíífcssé vált a magyar társadalom A szocialista társadalmi rendszer igényeinek megfele­lően hatalmasan megnöveke­dett az értelmiség számará­nya, s a szocializmus igen kedvező körülményei között kibontakozik alkotó ereje. Az értelmiségieknek ez a hatal­mas hadserege származásátte­kintve jórészt már a munkás- osztály és a parasztság gyer­meke; s egész értelmiségünk tevékenysége a nép javát szol­gálja! A szocializmust épftő hősi és áldozatos munkában — mint nagy olvasztó-kemencé­ben, átformálódott és alapjai­ban egységessé vált a ma­gyar társadalom. S ha van­nak is országunkban olyanok, akik nem mindenben értenek •velünk egyet, a magyar nép túlnyomó nagy többsége a szocializmus híve. magáénak vallja a szocialista társadalmi rendet, s munkájával, tettei­vel naponta szavaz Népköz- társaságunk, szocialista rend­szerünk mellett Az elmúlt 20 esztendő har­caiban leraktuk a szocializ­mus alapjait, továbbhaladác sunk iránya: a szocialista tár­sadalom teljes felépítése. Iparunkat úgy fejlesztjük tovább, hogy jobban megfe­leljen hazánk adottságainak, s nagyobb mértékben aknáz­za ki a szocialista országok együttműködésében rejlő elő­nyöket és lehetőségeket. To­vább folytatjuk a mi viszo­nyaink között legfontosabb iparágaknak: a vegyiparnak, a gépgyártás bizonyos ágai­Az elmúlt húsz év tanúsítja, hogy sikereink legfőbb forrá­sa: pártunk helyes politikája és egysége, összeforrottsága a tömegekkel. A legnagyobb ne­hézségeket is le tudtuk győzni, a legnagyobb feladatokat is meg tudtuk oldani, amikor a nép teljes bizalommal a párt mögé tömörült. A mi pártunk hirdette és valósította meg az Antifasiszta Nemzeti Egység­front politikáját; a mi pár­tunk tömörítetté a nemzet erőit az újjáépítésre, a reak­ció és a kapitalizmus restau­rálása elleni harcra, a népi demokratikus forradalom vé­gi gvi te lére; a mi pártunk állt és áll a szocialista forradalom és építőmunka élén! A leg­szélesebb tömegek elismerését vívta ki az a politika, amelyet 1956. november 4-e óta kö­vetünk, s amelyet legutóbb a VIII. kongresszus erősített meg. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is, ennek alapján növeljük tovább a társadalmi-, gazdasági- és kulturális élet minden területén a párt irá­nyító szerepét. Pártunkat kö­vetve vívta ki népünk nagy­szerű győzelmét, s ha most, ezen az évfordulón hazánk la­kossága visszatekint az el­múlt húsz esztendőre, elmond­hatja: érdemes volt harcolni, munkálkodni, mert ma béké­ben, biztonságban, a még bol­dogabb jövő tudatában él és dolgozik! Húsz év bizonyította: társa­dalmunk hivatott vezetője a harcokban edzett munkásosz­I tály. Élenjárt a fasizmus elle­I ni politikai és fegyveres harc- I ban, az újjáépítésben, a nép­hatalom megteremtésében, a szocialista termelési viszonyok városon és falun kivívott győ­zelmében mindenkor a legna­gyobb feladatokat vállalta, a legtöbb áldozatot hozta. Segí­tette, támogatta és bátorította szövetségesét, a parasztságot, a földreform végrehajtásában, testvérként állt mellette a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében. Példamutatása, hő­si helytállása a munkában a harcban nagy hatást gyakorolt az értelmiségre és meggyorsí­totta annak szocialista fejlő­dését. A munkásosztály társa- l dalmi vezető szerepének növe­lése a szocializmus teljes fel­építésének fontos feltétele, az egész nemzet javát szolgálja. Kedves Elvtársak! Ma társadalmunk lényegé­ben egységes: megvalósul a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség testvéri összefo­gása. A kialakuló szocialista nemzeti egység szervezeti ke­rete és serkentője a Hazafias Népfront-mozgalom, amely­ben megvalósul a párttagok és pártonkívüliek együttmű­ködése, közös erővel munkál- kodhatik a nép javán minden igaz hazafi. Húsz év tapasztalatai végül azt igazolják, hogy Magyaror­szág számára az egyedüli he­lyes nemzeti politika az el- téphetetlen szövetség és ba­rátság a Szovjetunióval és a szocialista világrendszerrel; együttműködés és szolidaritás a nemzetközi kommunista mozgalommal, a világ haladó erőivel. Helyünket a világban a jövőben is ez határozza meg. A Szovjetunióval, a szocialista világrendszer többi országá­val, a világ haladó emberei­vel együtt küzdünk a békéért, a társadalmi haladásért, a de­mokráciáért, a szocializmus további győzelméért Kedves Elvtársak! Két évtized harcaiból és győzelméből erőt merítve kí­vánok önöknek, s egész né­pünknek további alkotó mun­kában eltöltött, újabb boldog és békés évtizedeket Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is szólásra emelkedett, majd beszéde után az ünnepség az Intemaciomálé hangjaival' ért véget A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány keres­kedelmi kormányküldö:tsége és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kereskedelmi kormánydelegációja az elmúlt napokban Budapesten tárgya­lásokat folytatott a két or­szág közötti 1965. évi árucsere- forgalomról. A tárgyalások eredményeként hétfőn aláír­ták a jövő évre vonatkozó árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A megállapodás értelmében a magyar külkereskedelem alumíniumféleségeket, drótkö­telet, különböző műszert, gyógyszert. híradástechnikai berendezést és egyéb árut szállít a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságba, ahon­nan szerszámgépeket, szerszá­mokat, magnezit-kHnkert, acél féleségeket, színesfémeket, ve­gyicikkeket pamutárut és egyéb terméket vásárol. A megállapodás szerint a két ország közötti forgalom 1965- ben az ideinél magasabb lesz. Nagykövetségi szintre emelték a magyar — dán dip omáciai kapcso ato kát A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kormánya közös megegyezéssel elhatá­rozta, hogy koppenhágai il­letve budapesti követőjét nagykövetségi szintre emeli. Kilőtték az Explorer—26 mesterséges bolygót Cape Kennedy: Az Egyesült Államok Cape Kennedy raké­takísérleti telepéről hétfőn dél­előtt 10.00 órakor háromlép­csős Delta-rakétával újabb Explorer típusú mesterséges bolygót lőttek Föld körüli pá­lyára. A kísérlet célja az, hogy további tudományos adatokat gyűjtsenek a Van Al- len-féle sugárzási övezetről. Az Explorer—26-nak a Föld­től váló legkisebb távolsága 380, legnagyobb távolsága pe­dig 26 280 kilométer, s körül­belül minden hetedik órában hatol át a sugárzási öveze en. Az amerikai tudósok remé­lik, értékes adatokat kapnak arról, hogy milyen hatással van a sugárzási övezet a raj­ta áthaladó űrhajóra. Negyed órával a mestersé­ges bolygó fellövése után az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője bejelentette, hogy az Explorer—26. rátért pályá­jára. ITIesrnwílt a kínai országos népi gyűlés ülésszaka Peking: Hétfőn délután Pekingben összeült az orszá­gos népi gyűlés, a Kínai Népköztársasáig legfelső ál­lamhatalmi é? törvényhozó szerve. Az ülés elnökségé­ben foglalt helyet Mao Ce- Tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi köztár­sasági elnök, Szung Csing- ling asszony, a köztársaság alelnöke, Csu Te, az országos népi gyűlés állandó bizottsá­gának elnöke, Csou En-laj miniszterelnök, Teng Hsziao- ping, a KKP főtitkára. Liu Sao-csi megnyitó be­széde és a Himnusz elhang­zása után Csou En-laj kezd­te meg az államtanács be­számolójának ismertetését A A tanácskozás ma, kedden folytatja munkáját. Mikojan megérkezett Finnországba Helsinki: Anasztasz Mi- kojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, aki nem hivatalos látogatásra Finnországba utazott, hétfőn délelőtt megérkezett Vainik- kala határállomásra. Mikojant Karjalainen finn külügymi­niszter, Leinonen, a finn köz- társasági elnök szárnysegédje, valamint Zaharov helsinki zovjet nagykövet fogadta. Rövid pihenő után Miko- jan különvonaton folytatta útját Helsinki felé. Gromiko hazautazott New Yorkból New York: Andrej Gro­miko külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlésen résztvevő szovjet küldöttség vezetője vasárnap este repülőgépen hazautazott New Yorkból. Elutazása előtt a repülőté­ren kijelentette: a szovjet küldöttség nagy erőfeszítése­ket tett és tesz a jövőben is, hogy az ülésszak pozitív eredményekkel járjon és elő­mozdítsa a nemzetközi fe­szültség enyhülését, valamint a világszervezel erősödését. De ez nemcsak tőlünk függ — fűzte hozzá a szovjet kül­ügyminiszter. — Másoknak is ilyen irányban kell munkál- kodniok, ha ugyanez a cél­juk. Gromiko hangoztatta, hogy amerikai tartózkodása ide­jén hasznos eszmecserét íolv- tatott Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel a szovjet—amerikai kapcsola­tokról és néhány más kér­désről. NDK kormánynyilatkozat A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilat­kozatot intézett az ENSZ- közgyűlés 19. ülésszakához. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ENSZ égisze alatt megtar­tott világkereskedelmi és fej­lesztési értekezleten figyel­men kívül hagyták az NDK és néhány más állam létezé­sét. Az NDK kormánya el­várja — mondja a nyilatko­zat —, hogy a közgyűlés 19. ülésszaka határozatot hoz, amely lehetővé teszi az NDK és a többi érdekelt állam szá­mára, hogy egyenjogú tagok­ként részt vegyenek az ENSZ által rendezendő kereskedel­mi és fejlesztési értekezleten, Bányásilrsgédia Peruban Lima: Vasárnap reggel a Limától 320 kilométerre fek­vő Cerro de Pasco-i szénbá­nyában sújtólégrobbanás kö­vetkeztében ötvenhét bányász életét vesztette. A bányatár­saság estig titokban tartotta a hírt, s csak akkor közölte a szerencsétlenség tényét a sajtóval, amikor az első holt­testeket a felszínre hozták. Az ország történetének leg­nagyobb bányásztragédiáia után 34 sebesültet mentettek ki a vágatokból. Húsz bá­nyász sorsa még ismeretlen, a sebesülteik közül többen rélyos. néhányan életveszé­lyes állapotban vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents