Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

1964. NOVEMBER 15. HÍREK NOVEMBER Lipót napja. 15 A Nap kél: 6.49, nyugszik: 16.08 órakor. A Hold kél: 14.34. VASÁRNAP nyugszik: 1.09 órakor. — napló----------------­M a nyílik a '.Baranya líjűsá«;» 1904.“ kiállítás (zázhuszonöt éve, 1839. november 15- * én halt meg William Murdock skót mérnök, a legeredményesebb technikai lángelmék egyike. Malomasztalos apja mellett dolgozva tett szert némi mechani­kai jártasságra. Fúró-faragó ügyességének híre révén, 20 éves korában egy kisebb folyó hídjának megépítését bízták rá. Rövidesen Watt és Boulten híres gőzgép­gyárába került; ahoi csakhamar annyi újítása volt, hogy az üzem belső embere lett. A még kezdetleges gőzgépeken szün­telenül újabb javításokat valósított meg. A gőzgép munkájának egyenletesebbé té- e ő vezette be a lendkereket és feltalálta a dugattyú Ikét irányú mozgásának hasznosítását, s még rengeteg bb-nagyobb tökéletesítést, alakítást. Ki nem fogyott az ékből: épített gőzkocsi-modellt, elsőként használta a sűrí- ivegöt géphajtásra, megszerkesztette az első pneumatikus istát, megvalósította az első mechanikus liftet, neki tulaj- íják a bolygókerék-rendszert (differenciál) feltalálását, e sok más találmányt, de legnagyobb eredménye a gáz- itás feltalálása volt 1792-ben. Egyetlen ötletét sem szá­rmaztatta. !0 EVE, 1944. november 15-én szabadult fel Ernőd, Har- , Köröm, Dormánd, Vatta, Átány, Erdőtelek, Heves, Bo- d, Hamaörs, Jászberény, Jászjákóhálma, Tóalmás, Tápió- iő, Káka, Tápiósüly, Tápiósáp (ma Sülysáp), Mende. — jelenik Debrecenben a Néplap, az MKP lapjának első ia. 1S'44. november közepén megkezdődik a Budapést- ,yéki \fegyveres ellenállás: Újpesten, Kispesten, Kőbányán izáncstrportók alakulnak. Miskolcon kibontakozik a IKAN-Komité” (Magyarországi Kommunista Antináci Ko- j elnevezésű ellenállási mozgalom. — 1944. november 16- izabadult fel Jászárokszállás, Vámosgyörk, Pusztamonos- Tiszaladány, Taktaszada, Ónod, Mályi, Kisgyőr, Borsod- t, Tárd, Mezőnyék (ma Nyékládháza), Tamabod, Zaránk, rnrö. —* Soroksár, Dunaharaszti, Pestszentimre lakossága oltálja * nyilasok kiiílnínttési rendeletének végrehajtását. A KISZ VI. kongresszusa tiszteletére, és a november 18-án sorrakerülő megyei kül­döttértekezlet alkalmából a KISZ megyei bizottsága „Ba­ranya Ifjúsága 1964” címmel kiállítást rendez Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában. A kiállításon 16 fényképes, grafikonokkal illusztrált tab­lón mutatják be megyénk If­júságának életét, a KISZ-nek, a termelésben, a tanulásban, a társadalmi munkaakciók­ban, a kulturális tevékenység ben és a sportban elért ered­ményeit. Bemutatják legszebb alkotásaikat a különböző if­júsági szakkörök, ipari tanuló iskolák, míg a nagy népsze­rűségnek örvendő szakma ifjú mestere mozgalom résztvevői szerepel- A KISZ Film Film Film televízió műsora ember K5-én, vasárnap: : IskoHa-ttv. Fizika, a kó­lák II. oszt. szalmára. tehetetlensége. 9.35: nyelv, a középiskolák e (ism.). 9.55: Az ískola- 3vő heti műsorának ismer- 10.00: Foxi Maxi ka­jái. Amerikai rajzfilm- zat. 10.25: Bóruljárt hara- c. Bábjáték (ism.). 10.50: ölj velünk: A hajógyár- 11.20: Falusi könyves- .15.40: A Magyar Hirdető óra. 15.50: Akiket nem et az idő.Riportfilm és a mezőgazdasági építke- kről. 16.25: Zalka HSE— as Dinamó ökölvívó csa- lajnoki mérkőzés közvetí- Gyötngyösről. 18.20: Tv- azin. 19.20: Esti mese. — 0: Tv-híradó. 19.50: Betyár- g. Dokumentumfilm. 20.10: y szép és tartsd a szád! ryarul beszélő francia film éven belülieknek!). 21.45: sport. 22.10: Tv-híradó — iád ás. Divatklub alakult Pécs­adon is. A klub első össze- etelét tegnap este tartották járási művelődési házban, )1 szavazhatott a közönség: >emutatott cipő- és felsőru- azonokból milyen arányú grendelést adjanak fel 1965 e a nagykereskedelmi vál- atok. Dunántúli Napló szerkesztő­a legközelebbi jogi tanács- sát november 20-án, pénteken rakor a pécsi járási pártbizott- helyiségében (Pécs, József At- u. 10.) alatt tartja. A tanács- ; teljesen díjtalan, bármilyen /ben szívesen adunk fclvilá- pást. Bentlakásos diákotthont arnak létesíteni gróf Zichy- volt kishárságyi kastélyá- . hogy a környező puszták diákjai számára megköny- ithessék az iskolába járást. — Jó szórakozást, kellemes itöltést jelentett szombaton hosszúhetényieknek a Pécs Vidéke Körzeti Földmű- sszövetkezet által rendezett ereskedelmi nap”, amelyen cgismerkedhetett a vásárló- zönség a legújabb édesség­konzervárukkal, iparcikkek , cukrászipari termékekkel, ráadásul végignézhette a esi Nemzeti Színház mű­szernek műsorával tarkított igyszabású divatbemutatót — Áramszünet lesz november én 7—17 óráig hálózatátépítés tt a Fürst S. utcában 8—54. ig, Felszabadulás út 1—29. és Előd utcában. — A ram­lesz 16-án 7—17 óráig há- ;építés miatt György-telepen. Áramszünet lesz 17—21-ig 7—17 áig hálózatépítés miatt a Tolbu- úton 179. számtól végig. {%) — A* Orvostudományi Egyetem kollégiumában pén­teken este Dante, Boccaccio, Petrarca és Villon műveiből színvonalas irodalmi estet ren­deztek a III. évfolyamos hall­gatók. Ugyanezen a napon az V. éves orvostanhallgatók mik­robarázdás hanglemezről ora­tórium-estet rendeztek Carl Orff: Carmina Burana c. mű­véből. — A Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pécs-Ba- ranyai Területi Bizottságának Tu­dományos Szakosztálya 16-án dél­után 5 órakor az I. sz. Sebészeti Klinika tantermében tudományos ülést tart. Tárgysorozat: Ilollár Zsuzsa (Orsz. Vértranzfúzius Szolgálat Központi Kutató Inté­zete): A transzfúziós szövődmé­nyek pathogenesises és therapiá- ja. Gál György (Orsz. Vértransz­fúziós Szolgálat Központi Kutató Intézete): A haemolyticus transz­fúziós szövődmények művese ke­zelése. Budaváry Róbert (Igazság­ügyi Orvostani Intézet: A transz- fúzió igazságügyi-orvostani vonat­kozásai. — Találtak egy pénztárcát pénzzel, egy női kendőt. Iga­zolt tulajdonosa átveheti a siklósi rendőrkapitányságon. Nehéz emberek Feltalálókról és újítókról — találmányokról és újításokról — az útjukat akadályozó ma- radiságról, szakmai féltékeny­ségről, közömbösségről szól ez a szokatlan eszközökkel meg­alkotott dokumentumfilm. Az eddig elmondottakból úgy tűnhet, hogy a NEHÉZ EMBEREK unalmas film. Kit érdekel a görgős eke beveze­tésének késlekedése: az, hogy nem gyártják a jól bevált rendkívül hasznos légpárnás köszörűt; az, hogy a világvi­szonylatban is jelentős Heller —Forgó féle léghűtés nálunk még mindig nem kapott sza­bad utat; kit érdekel a kon­denzáló tekercselő automata sorsa, a csőkutas öntözés fel­találóinak keserved? Kit érde­kel mindez a moziban? A ta­lálmányok lehetnek fontosak a népgazdaságinak, lehet mind­ez izgalma® az érintett szak­mák szakembereinek — de a nagyközönségnek? Pedig Ko­vács András műve hallatlanul izgalmas: sokkal érdekfeszí- tőbb, mint bármelyik bűnügyi film, könnyeztető szerelmi dráma vagy kacagtató vígjá­ték. Nem egyszerűen szakmai kérdésekről van itt szó, nem is csak a jelentős találmá­nyokról — sokkal inkább az emberekről: a nyughatatlan •----------~ »■!-.-------1-' — Az Építők Szakszervezete megyebizottsága közli, hogy szakipari művezetői vizsgára előkészítő tanfolyam indul november 16-án délután Sora­kor az Épitőipari Technikum­ban, Pécs, Székesfehérvár ü. 4., í. em. Az érdeklődők ott jelentkezzenek. — Száznégy mezőgazdasági dolgozó szerzett szakmunkás­bizonyítványt az idén a szi­getvári járás termelőszövet­kezeteiben és jelenleg a szak­munkásbizonyítvánnyal ren­delkezők száma eléri a 400-at. feltalálókról, akik a sokszor csaknem reménytelen küzdel­müket vívják, akiket feszít a tettvágy és nem tudják nem megalkotni művüket. A film­ből kibomlik ezeknek az em­bereknek a portréja; mégfo­galmazódnak mindannyiunk számára érdekes élettapasz­talataik. A nagynevű profesz- szór bölcs nyugalommal arró beszél, hogy szereti a csatá­rozásokat; a másik lemond ea újításért járó pénzről, mer azt vallja, hogy egyszerűbt az olyan újítás sorsa, ame­lyért nem jár pénz; a harma­dik — a több nyelvet beszéli mérnök, aki azonban méf sohasem járt külföldön, ak. évek óta pereskedik a pén­zéért, s minden csalódottsága ellenére új találmányon dol­gozik; a negyedik hét esz­tendeje küzd a görgős ekéér és megszállottjává lett i harcnak. S körülöttük tucat­jával a lélektani és társadal­mi tünetek: a gyávaság, i szervilizmus, az újtól vak félelem, az érdektelenség, fel­fedezések „elfektetése”, ter­vek szabályos ellopása, az al­kotók irigységből táplálkozó politikai bemocskolása, koc­kázatot vállalni nem akard vezetők. De szerencsére itt vannak azok is, akik a ,.ne­héz emberek” pártjára állnak megosztják sorsukat, vállalják velük a harcot. Történelmi érdemű film ez őszintén, kíméletlenül, a segí­tés szándékával tárja fel éle­tünk jelenségeit. Az az izga­lom, amellyel Kovács And­rás tárgyát kutatja s amely árad a vászonról — a nézői is magával ragadja. (Bemu­tatja a Petőfi mozi novem­ber 16—18-ig.) Pécsi együttesek komplex bemutatója Budapesten Budapestre készül öt pécsi i öntevékeny együttes. Novem­ber 19-én ugyanis három­napos tapasztalatcserét ren­deznék a fővárosban, ahol több vidéki csoport jelenik meg. A tapasztalatcsere fő­tárgya a kisszínpadon alkal­mazott komplex művészeti í munka lesz. Utána szombaton bemutató-előadásokat tarta­nak. Ezen a Pécsi Tanárképző Főiskola kamarakórusa és iro­dalmi szakköre, a KPVDSZ versmondói, a Zeneművészeti Szakiskola hangszerszólistái és a Mecsek Táncegyüttes ad kö­zös műsort vizsgamunkáikkal nek a kiállításon, megyei bizottsága ez alkalom­mal közülük a legkiválóbba­kat jutalomban részesíti, így a Mecseki Ércbánya Vállalat ifjúsági fotószakkörét, a Köz- gazdasági Technikum leány­tagozatának kézimunka szak­körét, a Nagy Lajos Gimná­zium KISZ-naplóját készítő munkacsoportot. A szakma ifjú mestere mozgalom részt­vevői közül alkotásaikért a Pécsi Hőerőmű négy, a Me­cseki Ércbánya Vállalat há­rom fiatal dolgozója kap ju­talmat. A kiállítást ma délelőtt 11 órakor Vágyi Karola elvtárs­nő, a KISZ megyei bizottsága nevelési osztályának vezetője nyitja meg, majd átnyújtja a megyei bizottság jutalmait. A „Baranya Ifjúsága 1964” ki­állítás november 22-ig napon­ta 11—19 óráig tekinthető meg. Lottótá j ékoztató A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása alap­ján a 46. játékhéten nem vég­leges megállapítás szerint öt­talál atos szelvény nem volt. Négy találatot 41 fogadó ért el, nyereményük egyenként 101152 forint. Háromtalálatos szelvény 3533 darab volt, nye­reményük egyenként 590 fo­rint. Két találatot 104 871 fo­gadó ért el, 19,90 forintos egyenkénti nyereménnyel. A libertástól a forintig Érdekes kiállítás nyílt meg nemrég a Zsolnay kultúrott- honban Pécs felszabadulása, 20. évfordulója alkalmából „Forradalmi pénzeink és em­lékeink” címmel. A gyűjteményt a Ki mit gyűjt szakkör tagjai állítot­ták össze. Szita Imre vezeté­sével. A Rákóczi kori réz li­bertások mellett megtalálha­tók a gyűjteményben az arany dukátok másolatai, s az ezüst forintosok. Szép számmal sze­repelnek Kossuth-bankók a szabadságharc fémpénzei, még az úgynevezett szükségpén­zekből is néhány darab. Az Aradon készített bankónak csak az alapnyomatát tudták elkészíteni, a teljes nyomás­hoz már nem volt idő. Rit­kaságnak számítanak a New York-ban nyomott Kossuth dollárok, melyekből Magyar- országon mindössze kettő ta­lálható. Mindkét példányon tintás — tehát nem sokszoro­sított — aláírása található Kossuth Lajosnak. A falon eredeti rendelet függ — ame­lyen Windischgraetz tábornok megtiltja a szabadságharcos pénzek használatát. A még értékes egy-, tíz- és százpengősök mellett sorakoz­nak a rossz emlékű, csillagé-' szati számokat viselő, külön­böző színű inflációs papírpén­zek, amelyekért már alig le­hetett vásárolni. A kiállításon külön helyet foglalnak sl az 1946-os újjászülető forintosok, tízesek, százasok. Ugyancsak ritkaságszámba megy a két­féle ezüst 50 forintos, a 25, 20 és 10 forintos. 150 mázsa szőlő egy lökéről Városunk ritka nevezetes­ségei közé tartozik az ország legöregebb szőlőtőkéje. A Ku- lich Gyula utca 6. szám alatti régi kis ház udvarán virul ez az érdekes növény. A szakemberek — levéltári feljegyzések alapján — 300 évre becsülik a korát. Ezt a déli eredető szőlőfajtát a „Rosamenna di Vacca”-t a feltevések szerint a hódító törökök hozták magukkal és honosították meg. Az évszázadok során fává terebélyesedett szőlőtőke kar­vastagságú ága meghaladja a tíz métert. Minden évben — függetlenül az időjárástól — termést hozott, mégpedig rendszerint gazdag termést Az idei őszön is 60 kiló sző­lőt szedett le róla tulajdo­nosa, özv. Cserta Ferencné. A piros színű, nagy bogyójú fürtök között több olyan is akadt, amelynek súlya meg­haladta az egy kilót. Eddig körülbelül 300 szüret zajlott le a Kulich Gyula-ut­cai ház udvarán és — á" tőké1 f kitűnő állapotát tekintve még nagyon sok szüretet meg érhet ez a szőlő-matuzsálem. Évenkénti termése legaláhb- fél mázsa, kedvező időjárási években pedig lényegesen több. Ez azt jelenti, hogy ed­dig körülbelül összesen 150 mázsányi fürt került le róla. AZ ÉN ÉDESAPÁM Sár — mindenütt! Eső után nagy a sár, mostanában pe dig sok eső volt — ezt tapasztaljuk, de azért nem kellene megye-szerte nya­kig sárban járni még a kövesutak közepén is. Mert most csaknem ten­gelyig ér a ragadós massza a legtöbb országúton, főleg délen, Kisasszony- fa, Magyartelek kö­rül, de másutt is. Nemcsak a trakto­rok és a dűlőuta- kat járó szekerek hordták fel a kö- vesútra a sarat, ha­nem az útpadkáról egyenesen oda fo­lyik a híg latyak. Odafolyik, mert a padka magasabb, mint az országút szintje. Az árkok­ban sem folyik le a víz és ez csak táplálja a rettene­tes sarat. Minden­nek az oka: időben, a nyáron, kora ősz­szel nem takarítot­ták le a padkát, nem tisztították ki az útszéli árkokat. Most itt az „ered­ménye”. Némely helyen már a kövesúton is lehetetlen a bizton­ságos közlekedés, mert sártengerré változott az ország­út. Pedig a községi tanácsoknak egye­nesen kötelessége lenne rendszeresen takaríttatni az út környékét, az árko­kat. Az útkaparók- nak is feladata len­ne ez, de úgy lát­szik kevés az ellen­őrzés, a felelősségre vonás. Pedig jó pél­da is akad, például Drávasztára, ahol az útkaparó mellé társadalmi munká­sokat osztott be a községi tanács és tisztítják az árkot, az úttestet a sártól. Valahogy így kel­lene másutt is, hogy az országút közlekedésre alkal­mas legyen. A jelenlegi álla­potok mellett egy­általán nem csodál­kozunk azon, hogy Baranya egyes ré­szein szinte járha­tatlanok az utak — még száraz időben is ... g. b. Ülnek a kanapén, rövid­nadrágban, pantallóban, né­melyiknek leér a lába, né­melyiknek nem. Negyedikes, ötödikes kisfiúk, kerekar- cúak, hosszúkás arcúak, jól­fésültek vagy borzasak, sző­kék, barnák, feketék. Halmai Laci kicsit fészkelőd!k, ijed­ten találgatja: „Biztosan szűri lesz” — de az igazgató helyettes megnyugtatja őket, nem lesz „szűri”, azaz oltás, bár az efféle itt szokott le­zajlani, ebben a kis szobá­ban, különben is azt orvos végzi, nem az újságíró bácsi. Mert ő azért jött, hogy kér­dezzen egyet s mást, hát szépen válaszoljatok okosan, bátran. Meg is nyugszanak, bár amúgysem ijedős „srá­cok” ők, s amikor egyetlen kérdésre várom tőlük a fe­leletet, miszerint; „Mit tud­tok apátok foglalkozásáról?” — akkor érdemes megnézni az arcokat. Miről árulkod­nak a gyermekszemek? Cso­dálat, féltés, töprengés, lel­kes igenlés és büszkeség, mert „az én apám” igazán a legjobb, legokosabb, leg- straimabb ember. És ez a bájos elfogultság kivétel nélkül ott ragyog tekinte­tükben. És ez a legszebb. — Mondd akkor hát Tibi, Deáki Tibi, hogy is állunk? Csupaszem, keskenyarcú gyerkőc, lábaival kalimpál és kissé kántáló hangon kezdi: — Az én édesapám... És mondja, mondja... hogy az apja az AKÖV-nél osztályvezető, de szerelő volt régebben és technikumot végzett. Most is beáll néha szerelni, mert a munka sok. az alkatrész meg kevés. Ezért jár gyakran Pestre, egyszer őt is elvitte. Csuda klassz autók jöttek szembe, „Mercedes” meg „Wartburg”. A „Wartburg” az ezres volt, de szerinte — mármint Tibi szerint — az nem üzembiz­tos, mert a garanciáját újra kell állítani. — Mit kell újra állítani? Nem a differenciált? — De! Látja, azt akartam mondani. Szóval az ezres Wartburgnál már van jobb is. — Szerinted nyugodt mun kája van édesapádnak? — Izgalmas munkája van. Sokszor fáradt, ha hazajön és mondja, mennyit kell mérgelődni, de azért én lá­tom, hogy nagyon szereti a munkáját. Sebestyén Béla föltartja a két újját, jelentkezik, mintha az osztályban ül­nénk. — Az én apám is néha mérges. — Mikor néha? — Múltkor valaki elvitt egy csapágykereket a bá­nyából, és otthon mondta apám. hogy ez nagyon csú­nya dolog volt. — Hol dolgozik apád? — Széchenyi-aknán fő­mérnök. Én már voltam ott. Megnéztem a csilléket meg a kast, amely leviszi az üres csilléket. És néztem az iro­dában a terepasztalt is. és apu mesélte, hogy ezen a terepasztalon látható, hol lehet fejteni szenet, milyen vastag a szénréteg. — Szóval, tetszett a bá­nya, Béla? — Nem tetszett a bánya. Azért, nem, mert az ud va­ron nagy a sár, meg a lim­lom, meg aztán ablakok isi ki voltak törve. Bálványos Zoli. fekete- keretes szemüveget hord. Nyurga, kisportolt terme*ű fiú. Itt tanul ö is a Pe*6fi utcai általános isW s- n, itt tanít édesanyja, M*»iár Zoli iker-lánytestvére is, ezenkívül még a bátvja :s ebben az iskolában hetedi­kes. Édesapja híján — aki egy másik iskolában an ár — végül is az egész család itt van. — Szokásos kérdés. Zoli gyerek, de mégis megkér­dezem: nyilván te is tanár leszel? Nagyon komolyan meg­rázza fejét: — Én nem! — Éspedig? — Rosszak a gyerekek, sokat kell vesződni velük. Édesanyámnak mindig fáj a feje este, amikor hazaérünk. Apám több helyen f,anit még, minden este kilenc­tíz órakor ér haza. Akkor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents