Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

■ napló 5 weWrarui*« r«*dfc*víil mos» knoy. harnuncdt m trän„ térti. hőrincr Jánosnak hír $ák, a csertői Ssz etnöke.- Dani bácsi alacsony, a baja áeéiszfiricére őszült, nehezen fogadja bizalmába az embert. A csertői tsz tagja, jelenleg tekannányos. ' Sáfár Ferenc magas, sugár­zó kedélyű öregember. A szu- limáni tsz magtárosa, huszon­négy kulcsa van, hatvanhá­rom éve«, a lábát olykor már nehezen bírja. • — Magukénak érzik-e a _í«z-tagok a szövetkezetei? ' Lörincz János: ,,A termelő- szövetkezet ma már a falu mindennapos életéhez tarto­zik. Ki. hol, mennyire érzi magáénak, erre nem lehetne pontos választ adni. Ahol jó a termelőszövetkezet, bizo­nyára jobban magukénak ér­zik á tagok.” Radios Dániel: „örök éle­temben dolgoztam, s amíg bí­rok, dolgozni fogok. Mindent nagyon jól szeretnék megcsi­nálni. Tizenkét hold földem volt, nem hiányzik. Sokat kell dolgozni most is, de a maszek világban többet dol­goztam. A jövedelmem így sem kevesebb.* Sáfár Ferenc: „Ebben a tsz- toén sok az öreg. Egyik-má­sik közülük bizonyára soha­sem bekül ki igazán a ter­melőszövetkezettel. A fiata­lok meg ebbe születnek bele. Talán el sem tudják képzelni másképpen.” • AZ ELNÖK szívesebben be­szélne a szövetkezet gazda­sági eredményeiről. A kézzel­fogható, lemérhető adatokat szereti — a számokat. Nem is állja meg. elővesz egy pa­pírt, a teljesített munkaegy­ségek és az egv egységre eső értéket tüntették fel ezen ’980-töl 1863-ig. 1960-ban :in non munkaegységet teljesí­tettek, egy munkaegység ér­iéke 30 forint volt. Tavaly 44 000 munkaegységet 48 fo­rintos értékben.. Évről évre 1 éotek egyet előre. Harminc foript.. harminchárom, negy­venkettő,. negyvennyolc... . — És afi, emberek? Csertőn először két ter­melőszövetkezet volt. Egyik az agrárproletároké, másik a ..gazdáké”. Még az egyesítés ulán sem ment egyik tábor a másik földjeire dolgozni. Az­tán ez elmosódott Most már olyan, mintha sohasem lett volna kát tsz.' — Mt mi a rosaebet du­nai tóm volna ?1 Mindenki be­lépett. — Szóval nem szívesen lé­pett be? — Nem hét. Tizenkét hold földje volt. Ennek javarészét maga sze­rezte a keze munkájával. Szi­kárra dolgozta magát. — Minek kellett a föld? HÁROM EMBER cs*s. Mindenki azt mondta, ez így van rendben. Ügy ér-! zesn a közösség nevében, a < közösség igaza szerint ítélkez­tünk. CSERTŐHÖZ pár kilomé­ter Szulimón. Gyengébb szö­vetkezete van. mint a cser-< töleknek. Kevés a fiatal, a j vezetés is gyengélkedett né-í hány éve. Sáfár Ferenc magtáros. Köz- { ponti magtárjuk nincs, hu- < szonnégy kulcsa van. — Pedig a lábaim nagyon elviselnének már egy köz­ponti magtárt. Jó kis portás szerepkört az kellene nekem. Ülő munka. Veregeti a térdét. Az a hatvanhároni év néha nagyon erőszakos tud lenni. — Horn' magukénak érzik-e a tsz-t? Miért érmen engem kérdez. Azt mondhatják: az magtáros, az könnyen nyilat­kozik. A nyáron életében először elküldték üdülni Egy másik szulimáni tsz-taggal voltak S fürdőn. Napközben csak elő­előjött a szó a faluról, a tsz- i ről. Mit csinálhatnak otthon? ( Vajon hogyan megy a mun- ). ka? És Sáfár Feri bácsi fájós, láb ide, fájós láb oda, két nappal előbb hazautazott a saját költségén. — Azt hiszi, hogy maga nél­kül összedől a világ? — kér­dezte tőle nevetve az elnök. És Sáfár Ferenc így vála­szolt neki: — Azt. És elmondja a tsz-ről a vé­leményét. Hogy sokan nem szívesen léptek be, sokan nem fogják soha megszeretni. De vannak, akik minden­honnan sietnek haza. mert azt hiszik, nélkülük összedől a világ. És sokan vannak ilyenek. lázár Ervin ”K 4ZIVARRÖNÖ- SZOLGÄLAT Pécsi Ruhaipari Vállalat szolgáltató részlegénél. Váradi Antal a. 9 szám. Telefon: 52-93. ~---------- i A Tanárképző Főiskola j Testnevelési Tanszékénél i betanított j MUNKÁST azonnalin felvesz. Jelentkezés: Pécs. Ifjúság ; útja 6. szám alatt, a tan- S széken, naponta 12 órától. ) ' ’ Pardon, mi a hobbyja? 9. ÖTVÖSSÉG — Akkor az volt az érték. De most már nem, kellene. Ha azt mondanák: itt a föld­je, Dani bácsi, vigye... — rázza a fejét —, a fenének sem kellene. Takarmányos. Kemény mun­ka. a silógödörben megérezni a hatvan évet. De nem haj­nalhasadástól napnyugtáig tart a munka, nem nehezedik rá a tizenkét százalékos kamat. S a földet, az állatokat meg a rpunkát éppen úgy szereti, mint régen. A tsz éíetelemévé vált. Látja, hogy többet te­rem a ’ föld — s a kereseté­ből mindenre futja. Radics Dániel dolgozni akar. jószág­gal bíbelődni, néha jókat inni a szőlőben s azt, hogy a szív­vel végzett munkára elisme­réssel nézzenek. • AZ ELNÖK azt mondja, most már egészen mások a problémák. Most már nem az alapokat kell lerakni. Megszi­lárdítani a tsz-t, a tsz tekin­télyét. — Azon már tdl vagyunk, hogy visszasírják a földet, az egyéni gazdaságot. Biztos van­nak ilyen hangok is. De el­vétve, s aki mondja, az sem gondolja komolyan. Hiszen a tsz ügyeibe beleszólnak,, ár­gus szemekkel figyelik a ve­zetőséget. Lehet hogy ez nem mindig a közös vagyon iránt érzett felelősség miatt van. De figyelnek, beleszólnak, akárhogyan is; magukénak ér­zik. S ebből fakad a fegye­lem. Ez nagyon fontos. Egyik kocsis szénát lopott á lovainak. Nem saját lovai­nak — hiszen ilyen nincs. A tsz lovai voltak, csak ő haj­totta őket. — Megmondtuk, hogy ennyi meg ennyi széna jár. Sem több. sem kevesebb. Mégis hozzányúlt. Jó barátom volt. Az ügyről az egész falu tu­dott. Barátom, nem barátom, leváltottuk. Hozzányúlt a szé­nához, nem lehet tovább ko­Dr. Kardos József lakása tele van ötvösdísztárggyal. Vörösréz dísztálak és álar­cok függnek a falon, nemes­veretű ékszerek. kazetták, hamutartók hevernek az asztalon, mint valami kiál­lításon. Minden darab a primitív művészet korát idézi, az álarcok látványa az afrikai tamtam dobokra emlékeztet. összhatásában i rendkívül modern a kép. \ Kardos József nem hiva­tásos művész, hanem fog­orvos. Ezért helyénvaló a kérdés: — Mióta foglalkozik öt­vösmunkákkal ? — Kilenc éve. — S korábban? Mi indí­totta arra, hogy szerszámot vegyen a kezébe? — Inkább azt kérdezné, hogy ki indított? — Dom bay János bácsi volt az ösztön­zőm. Nagyon szeretett öt­vösmunkákkal foglalkozni, a háború utáni inflációs időkben abból tartotta fenn magát. — Hogyan került kapcso­latba a múzeumigazgatóval? — 1948—55. között a Kór­bonctani Intézetben dolgoz­tam. A régészek odahozták az ásatásoknál talált cson­tokat. Bejáratos lettem a múzeumba, s miközben a megtisztított csontokat ren­dezgettük, szembetaláltam magam a régi edényekkel. Mint sokan mások, én is fel­fedeztem. hogy mennyire modernnek látszanak. Az igazsághoz tartozik, hogy Kardos Józsefnek már fiatal korában szembetűnő művészi érzéke volt. Oly­annyira, hogy a szülei nem tudták. hová Írassák be: orvosegyetemre, vagy képző- művészeti főiskolára. Végül az orvosegyetem mellett döntöttek. Noha ennek több mint húsz éve. dr. Kardos ' ajtói < ma is nagy dilemmában van, ha megkérdezik tőle, hogy minek tekintsék: or- V vosnak, vagy művésznek? A 1 lakása mindenesetre azt mu- -■ tatja, hogy művész is, meg kutató is. Van ugyanis egy laboratóriuma, ahová időn­ként bezárkózik, s mintha csak valami dísztárgyat ka­lapálna, éjjel két óráig dol­gozik. Idehoz volna meg­mondani; hogy miben vitte többre, hiszen sejttani ku­tatásait külföldi szakfolyó­iratok is méltatták, dísztár­gyait viszont a Képzőművé­szeti Alap sorra elfogadja. Még Kovács Margiten, az ismert keramikusművészen is felfedezte a karkötőjét. Ha teljes képet akarok rajzolni Kardos Józsefről, meg kell emlékeznem a töb­bi szenvedélyéről is. Mert van még néhány, csak kö­rül kell nézni a lakásában. Az egyik szoba falát maga alkotta képekkel díszítette, krétarajzaira több festő fel­figyelt már. Ugyanebben a szobában sajátos asztalkát láthatunk kovácsolt vas lá­bakkal és mozaikos tetővel1 A mozaikot apró kőlapocs-s kák alkotják ... Ezenkívül, az előszobában apró cam- pingszékekre lehetünk fi­gyelmesek. fekete, hajlított vas- és PVC-cső kombiná­ciójával Van egy autója is. Néha - telhúzza a kezeslábasát és konyákig olajosán szerel. A felesége odafut és rémülten csapja össze a kezét, mert férje szétszedi az egész mo­tort. Az asszony attól ret­teg. hogy nem tudja majd összerakni, valamelyik csa­vart nem fogja megtalálni, de ilyen még nem fordult elő: még mindig összerakta és minden csavart megtalált. Magyar László mő­A MAGVAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. nov. 12-i, csütörtöki műsor* a 223,8 f« középhullámon: 17.30: Szerb-horvót nyelvű műsor. . Rádió híradó. ] A Srgyan Petro v-egyötte* sorából. ; 18.00: Német nyelvű műsor: ! Aktuális témák. Jódlidalok. Egy percben elmondva ... — Jegyzet. i Kíván sághangverseny. : 18.30: Magyar nyelvű műsor: j Zenéről zenére . . . Közben: 1. A Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. Romváry "Fe­renc: A pravoszláv építészet emlékei Dél-Dunántúíon 2. A trak toros. — Portré. 3. Doktor bá­csik vagy tisztiorvosok? — Jegy­zet. ' 19.20: Dél-dunántúli híradó 19.35: Zenélő levelezőlap. 19.38: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: III. Richard (délután fél 3 órakor). Csiky Ger- gely-bérlet. — Kisvárosi Lady Macbeth (este 7 órakor). Verdi- b ér let. MOZI (fcővictatések: szv.=s£é^e6vásznú. szí— színes.) Park: Karbid és sóska M #. 9) Petőfi: Ha egyszer húsr é* mvtLvm t t i). Kossuth: A világ végéig (szv.. 4. 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó. Sosem volt király bánata. Tokio előtt, 64 “22. sz. világhíradó. Min­dennek megvan a maga idcj \ Pajkos cicuska. A kapzsi Ahmed. (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Építők: Ádám két bordája (4. l) Pécsszabolcs: Nehéz emberek (5. 7). Mecsekalja: Bemutatom Balu- jevet (szv., 7). Vasas II.: Fúr«* lépni szabad (szv., 7). jstenkúi: A szerelem kora (7). Mohács: A generális (6, 8). Szigetvár: Mr. iíobbs szabadságra megv (szv szí.. 8). Siklós: Félelem (7). DÜN\NTÜM NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkásért Baranya megyei Blzottsása és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32. 15-38: 17 óra után: 60-11 Belpolitika) rovat: 31-63. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelő* kiadó’ Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi iH 11. Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10 sz. Felelős vezető: Melles Rezső. > Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi posiahlvrtaiók­nál és kézbesítőknél BMfcteetésí díj i hónn > i? «. Indexszám: 25 9S4 sót. Hetye—Hétye. Endre— Endréd, Bogdán}-- Bogdány, Orosza—Orozd. Devecser— Demecser. Gyulaháza—Gyula. Bérén es—Berénd. Tass—Tó­sok, Zulfba—Csélta, Kapoly— Kápoly, Berseny—Berseny, Miske—Miske. Henye—Henye, Kaján—Kaján. Megyei'—Me­gyei-, végül a magyar helynév­anyagban csak ezen a két he- yen előjövő Ajak—Ajka és a bizonyítási anyagunk központ­jában szereplő Padrag és Patroha. Azok a helynevek, melyek csak egyik szállásföldön jön­nek elő. valószínűleg a későb­bi. önálló fejlődés eredményei már, mint a Kulimba. Itórinte -••tb Veszprém megyében. A helynevekben mutatkozó kisebb eltérések nem elvá­lasztanak. hanem éppen ezek szolgáltatják a nyelvészeti és településtörténeti kutatások­hoz a legértékesebb anyagot. 3 ha Veszprém megye is el­végzi az ide vágó terület hely­név anyagának részletekbe menő feltárását, úgy olyan lehetőség nyílik meg a tudo­mányos kutatás számára, ami páratlan. Dr. Zsolt Zsigmond népe az ..Ur kuf-tól egész a torkolatig. (Bőd földe! Mégyer és Szegvár.). A két szállásföldön található helynevek tehát nem lehetnek a tájból folyóak, hanem egye­dül és kizárólag az azonos ka­tonai kíséret: Megyer. Orosz, lövő (Veszprémben úgy lát­szik még a Jenő törzs katonái és korontál-ok is csatlakoztak hozzá), azonos vezér! és népi kíséret eredménye. Mindkét szállásföldön Zult- ha követte apját a birtoklás­ban. s még Gyeüese úr (=Devcae úr. Devecser) is szerepel a későbbi birtokosok között. Azaz a két terület kö­zött mintegy 120 évig állt fenn a legszorosabb települési, kulturális kapcsolat, s mivel a Tisza-parti szállások téli szállások voltak, melyek szin­te mindegyikének Szabolcs megye belsejében megvan a nyári település párja is (vagy fordítva!), a helynevek hallat­lan egyezésének vizsgálata szinte kiszámíthatatlan értékű következtetések levonására al­kalmas. A párhuzamosan előforduló helynevek: Lövő—Lód, Ke­rn«*—Kemecse. Borsot—Bor­- bizonyítja elsősorban, de a. vé- 1 delimet jelentő „lövők” (ma i Lövő és Lövőpetri), kik kele- i ten az Urola hátában helyez- ■ kedtek el, s a magyar és orosz- hatona népség nyugaton lévő szálláshelyei (Vasmegyer, . Orozd) . is bizonyítanak. A döntő bizonyíték azonban ismét az ikerszállás fellelése . révén áll rendelkezésre. Ugyan , is Veszprém megyében is van egy „Padrag”. Erről tudjuk, s 1 Veszprém megye 1964-ben megjelent „Helytörténeti lexi­konba (Ila-Kovácsics: Aka­démiai kiadó) is tudja, hogy biztosan X. századi név. hisz a Veszprém-völgyi apácák alapítólevelében (1002) is sze­lepei már, mégsem gondolnak etimológiájában arra. hogy őseink a foglalás századában keleti, hódító és erőszakos nép voltak, azaz náluk a névadás­nak törvényei voltak, azt al­kalmazhatták és alkalmazták is, s így elsősorban a magyar névadás törvényeiből kell ki­indulnunk igen korai helyne­veink magyarázatában. Padrag nevének régi alak-. jai: Fodrug (1109), Putrug (1319), Podrugh (1312), Pud- rugh (1846). Potrugh (1378). Padragh (1565), alias Podruc. Patragh (1609). Azaz: Pud- urux, Put-urux, Pot-urux stb. Persze az utóbbi etimoló­giának ellent lehetne monda­ni, ha ez a hely nem feküd­ne egy olyan szállásterület kellős közepén, melynek 21 telephelye teljesen azonos a Rétközben fekvő Patroha kö­rül fekvő telephelyekkel. Hol­ott ott egy mocsaras vízi labi­rintus védelme alatt álló rév- hely őrzése volt a cél, itt pe­dig a Bakony rengetegéből le­folyó Tonna vízének egész vöjgflflt kite meg Pwt-wsrs 4m foglaláskori településtört netét csak nagy vonásokbe valószínűsíthettük, mert környék élő helynév-anyag csak hiányosn állt rendelki zésünkre. Annál jobb a heh zet a Bodrogköz innenső o dalán, a Tisza déli partján e helyezkedő „Rétköz” esetében ahol színién feltűnik egy Pí turux-szal kapcsolatba hozhat •helynév, a mai Patroha, d ennek környékéről Kiss Lajc -helyszíni • gyűjtése révén helynévanyag oly csodálatc gazdagsággal áll rendelkezi síinkre? hogy a történeti,>,esí i menyek itt sokkal nagyob valósain őséggel rekonstruál r hatók. Az említett Patroha 129Í btn Biurpatruh”, azaz egy öi szállásról van a szó. melyne " alapítója Pat-urux. Nevezel puszta személyneve a XI\ századból is ránkmaradt ..Pa 'fv-zegete” helynévből derül k (Pata). A honfoglaláskori vá rak rendszerint később is vá roshelyek kialakulására vezel inék. A Patroha szomszéd} Kisvárda határában az is ki derül, hogy itt az „úr” sánc " cal erődített nemzetiségi szál lása (óla) volt. s ez az „Uro la”. Azt is tudjuk, hogy ez másként Kalocsa-nák (ma Ká lopcsa) hívták, de mindé: valószínűség szerint , erre ve natkozik a szomszédban fel tűnő Knr-ásza (Karász). Gyű .laháza. Beta háza. sőt Pat-ol ;(Apa tola) helynév is. Terme szelesen az örök kísérő, a ve rés, vagy piris (Pilis) Szoba: eem hiányozhat a tájról, az pia is itt állt a szomszédbal ez ma a Patax-^-Pataj fejlő dós mintájára a ..Szobaj óla’ j klogy a Pafcruh ~ Pa troli t>en|y>4ég Pata-urux, azt a 1« származót fainak (ZSultha. Tass Tormás, Doboké stb.) jelenlét legjobb agitátor a fejlődés — mondj® Lőrincz János — de nem minden! Az emberekkel bánni néha nagyon nehéz dió. De hogy mennyire fontos az emberekkel törődni, azt na­gyon jól tudja. — Évekkel ezelőtt a Du­nántúli Naplóban megjelent egy cikk. Arról, hogy ebben a tsz-ben jónéhány emberre nem lehet számítani, nem dolgoznak, nem törődnek a tsz ügyeivel. Ma ezek az em­berek a legjobb dolgozók közé számítanak. — S ez minek köszönhető? — Annak, hogy bíznak a tsz-ben, „A tsz ezt ígérte, te­hát meglesz.” Akkoriban nem így volt. Nem bíztak és talán néha volt is okuk, hogy ne bízzanak. Ez az ember végigharcolta a tsz-alakítás nehéz napjait, végigjárta az utat a faluval. Nem akármilyen út- volt. — Tudja, hogy a paraszt- ember mennyire szereti a lo­vát? — Tudom. — Nos, van olyan tsz-ta- gom, akinek az istállójából én vezettettem ki a lovat, mert egyébként nem akarta adni. — S most milyen viszony­ban van ezzel a taggal? S a tagnak ml a véleménye a tsz- ről? — Beszéljen vele. — Hogy hívják? — Radics Dánielnek. • A LÓISTÁLLÓ mellett ál­lunk. Nelciszorulva a falnak, mert a sártengerben csak az eresz alatti sáv bírja meg az embert. — Maga miért lépett be a tsz-be? — Nem felel azonnal, leve­szi a sapkáját, hátrasimítja a haját, közben lopva kétszer is rámnéz. Aztán darálni kezd. mintha leckét mondana: — Mert államunk és kor­mányunk így látta jónak ... Kis szünetet tart, aztán : újra elkezdi. Az „így látta jó-1 nál” megakad és megint rám­néz. Mosolyognom kell: Szép kis i kutyaszorító ez a mondat, na i halljuk csak tovább ... ] Radics Dániel is elneveti magát. Megtelik színnel a i hangja; egész más ember lesz. ] Azt mondja: i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents