Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

NOVEMBER L

5

Minden percet ki kell

használni!

A kenyérgabona 64,1 százaléka van elvetve

Az elmúlt hét meghozta végre a várva-várt derült időt. Igaz, hogy csak mindössze három-négy nap volt vetésre alkalmas — de az októberi időjárás után ez a pár nap is főnyereménynek számított. Ez a négy nap azonban nem oldoít meg mindent, hiszen a múlt heti teljesítmény- nvel is csak 64,1 százalékos kenyérgabona vetésterv teljesítésnél áll a megye. A tegnapi operatív bizottsági ülésen ennek megfelelően főképpen arról volt szó, hogy a termelő- szövetkezetek hogyan használták ki ezt a négy napot és mi a vetéssel kapcsolatos legjelentősebb, megoldásra váró probléma.

Kimagasló eredmények egyes iárásokbao

A termelőszövetkezetek legnagyobb része az elmúlt napokban dicséretreméltóan dolgozott, sőt, egyes járások is kimagasló eredményeket értek el. A múlt heti munkavégzés után a járást* sorrendje a következőképpen alakult:

1. Mohács város 77,1%

2. Mohácsi járás 76,2%

3. Pécsváradi járás 71,1%

4. Siklósi járás 65,2%

5. Sásdi járás 61,8%

6. Pécsi járás 56,5%

7. Szigetvári járás 55,5%

8. Komló város 36,6%

Érdemes megnézni asz elmúlt hét eredményét önmagában is. Ez azt mutatja, hogy a mohácsi járás 26,4, Mohács város 21,1, a sásdi járás 19,3, a pécsváradi járás 14,8, a pécsi járás 14,4, a siklósi járás 9.9, a szigetvári járás 9,6 százalékos előrehaladást ért el ebben az időszakban. Meglepő az egyes járások közötti meglehetősen nagy különbség, hiszen a csapadékmennyiség minden járásban majdnem azonos volt, ,s a más jellegű eltérések sem adnak okot ilyen nagy teljesítménykülönbségre. Itt azonban meg kell jegyezni még egy dolgot. A siklósi járás 9,9 százalékos eredménye például nem reális, mert korábban valótlan jelentéseket adtak a tsz-ek a járásnak (s ez természetesen így került tovább!), többet jelentettek a valóságos teljesítménynél és ezt a „hátrányt” ez alatt a négy nap alatt kellett ledolgozni.

Vizsgáznak a tsz-vezetők

Az eredmények a járások és az egyes termelőszövetkezetek vezetőségei közötti különbségek tükrözői. Mert ahol lelkiismeretes munka folyt, ott nem maradtak el az eredmények sem. Az operatív bizottság tagjai ellenőrző útjaik során gyakran láttak példamutató munkát, s ahol példamutató munka folyt, ott elsősorban az elnököt és a szakvezetést illeti dicséret. Nem véletlen, hogy Abaligeten, Nagyhajmáson, Csertőn és Dráva- szabolcson már befejezték a vetést. Sőt, Drávaszabolcs, — amelyik pedig nem tartozik a legjobb tsz-ek közé —, négy génét tudott a hegyszentmár- toniak segítségére küldeni. Drávasztárán pedig az árvíztől veszélyeztetett területeken is szántottak a traktorok éjjel- nappal. Dicséret illeti a be- remendi, mattyi, és villányi termelőszövetkezeteket. Ma- gyarbólyon, Gor-di sán és Ko- vácshidán éjszaka is vetettek csakúgy, mint Bólyban s nyilván ezért valamennyi tsz vezetőit meg kell dicsérni, hiszen a bólyi Szabó Mátyás és Cséplő György, a gordisai Lukács László éjszaka is kint volt a vetésnél. De ugyanilyen lelkesen dolgozik a turonyi tsz elnöke, Barta János, a drávakeresztúri agronómus, Vaspori István, a szajki tsz e' -oj-o ős aeronómusa, Speidl Jórs'f és Mózsa Ferenc. A szajkiak ráadásul eddig nem álltaik valami jól, de nagyszerű munkaszervezéssel, gépcsoportosítással négy nap alatt sikerült magukat a legjobbak közé felküzdenL Babarcon

Brachmann János tsz-elnök vezeti az egyik üzemegységben a vetési munkálatokat, a másikban Zsolt Ferenc agronómus. Lelkiismeretes munkájuknak meg is van az eredménye. S ha már a dicséreteknél tartunk, — amelyekből nyilván sokan kimaradtak, mert másutt is folyt az említett helyek mellett szorgalmas munka — nem mehetünk el szó nélkül a mohácsi járás mezőgazdasági vezetőinek jó munkája mellett, ök szervezték meg a vetést a legpéldamutatóbban — erről egyébként tanúskodnak az eredmények is.

Nem mindenki szívügye

Sajnos nem mindenütt ment Ilyen jól a munka. Egyes vezetők nem tudni, mire várnak. Az OB hosszasan foglalkozott például a szigetvári járással. Megállapította, hogy a járási tanács nem áll feladata | magaslatán s a gyenge eredményekért személy szerint Kovács János vb.-elnök is hibáztatható. A bizottság tagjai jónéhány példát sorakoztattak egymás mellé, — melyek sajnos aet mutatják, hogy a vetési munkák elvégzése nem minden vezetőnek szívügye. Hetvehelyen például sem pénteken, sem szombaton nem vetettek. Igaz, hogy vasárnap munkába álltak, de a hétfői eső miatt 40 holdat már nem tudtak elvetni. Ha előtte is dolgoztak volna, már túl lennének a vetésen. Versenden vasárnap már kora délután abbahagyták a munkát, s sajnos, ez még mindig jobb példa a kátolyinál. Kátolyban ugyanis a jó időt nem vetésre, hanem vadászatra használták fel. Magyarhertelenden mindent előkészítettek a vetéshez — csak éppen nem kezdték el, mondván, hogy majd hétfőn teljes erővel nekikezdenek. Hétfőn az eső „kezdett neki” a magyarhertelendiek helyett Most várhatják megint a vetésre alkalmas időt Pedig nyilván ők is nagyon jód tudják, hogy novemberben már minden félnap mennyit számít! Szentdénesen az elnök abban a hitben ringatta magát, hogy három vetőgép vet. Természetesen nem vetett. Az éjjeli ellenőrzés állva találta a traktorokat. Mozsgón, Rózsafán és Szigetváron is! So- mogyapátiban az elnök házat vakolt ellenőrzés és irányítás helyett — így még ma is van ötven hold vetetlen területe.

A Somogyviszlóiak sem akartak kimaradni a sorból, lako- dalmaztak az elnökkel az élen. Természetesen vetés helyett! A pálmát mégis Maró- csá és Mánia viszi el — a két tsz-ben mind ez ideig ösz- szesen 10 hold búzát vetettek! Nem vetettek Siklósbodony- ban sem, de nem saját hibájukból. Közös elnökük van a baksai termelőszövetkezettel és az elnöknek úgy látszik fontosabb a baksai vetés, mert még a siklósbodonyi gépeket is oda irányította. Az OB-ta- i

gok elégedetlenek a vajszlói Öze Lajos és a kórósi Sallai Mihály munkájával is.

Az OB a továbbiakban tárgyalt a víz ailatt álló területek problémájáról. Egyes vidékeken a nagyfokú esőzés, domborzat és talajviszonyok miatt a vetésre szánt területeken megállt a víz. Külön szakbizottság ült össze, hogy ezt a problémát megoldja. Az elmúlt hét nem hozott jelentős előrehaladást a mélyszántásban — nem éri el a 2 százalékot! — pedig a traktoroknak módjuk lett volna mélyszántást végezni. Ezt a munkát is jobban meg kell szervezni, éjjel is szántani kell. különben nem érhetnek el jó eredményeket a termelő üzemek. Sőt, itt már nemcsak jó eredményekről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy elmulasztják a mélyszántásra legalkalmasabb időt.

Kézzel csa*i Y*"S7űl,$éi>let esetén szabad vetni

Fokozottan ügyelni kell a vetés minőségére is — kézzel csak végszükséglet esetén szabad vetni, bár az OB úgy véli, hogy erre még nagyon kevés helyen vám szükség, hiszen a magot mindenképpen föld alá kell juttatni, semmiesetre sem maradhat a föld felszínén. A kézzel elszórt magot pedig csak tárcsával tudják a földbe dolgozni, s ahova tárcsával rá tudnak menni, a tapasztalat szerint tárcsa után már géppel is vethetnek.

Az elkövetkező napokban egy sor termelőszövetkezet befejezi a vetést. Ezzel gépek szabadulnak fel s az elsőknek végzettek hatékonyan segíthetik a többi termelőszövetkezetet. Az idő még mindig változékony) tehát továbbra is állandóan készenlétben kell állni és minden vetésre alkalmas időt maximálisan kihasználni.

Üzletek ünnepi nyitvatartási rendje j Pardon, mi a hobbyja?

November 6-án, pénteken, úgy az élelmiszer-, mint az iparcikkboltok, a szokásos pén teki nyilvatartásban árusítanak. Azok az élelmiszerboltok azonban, melyek 18 óra} előtt zárnának, 18 óráig tartanak nyitva.

November 7-én, szombaton, minden bolt zárva marad, — azok is, amelyek egyébként vasárnaponként nyitva tartanak.

November 6-án, vasárnap a tej boltok, a tejárusításra kijelölt boltok, továbbá a kenyérboltok Pécsett 7-től 10 óráig, a megyében 7-től 9 óráig tartanak nyitva. Nyiva tartanak még a vasárnapi nyit- vatartásra egyébként kijelölt élelmiszerboltok az eddig szokásos időben.

A vendéglátóipar 6-án és 7- én a szombati napokra megállapított, 8-án a vasárnapokra megállapított nyitvatartás szerint üzemel.

A szombati hetivásárt 6-án, pénteki napon bonyolítják le a piacok. 7-én piaci árusítás nincsen, 8-án a szokásos vasárnapi piaci árusítás folytatható.

8. Gondolkodás és ecset

Rákóczi pénzétől a forintig

A Zsolnay Kultúrotthon gyűjtői Pécs felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a magyar forradalmi pénzekből és a munkásmozgalom képes emlékeiből kiállítást rendeznek. A 7-én déli fél 12 órakor nyíló kiállításon érmék, címkék, bélyegek, képeslapok és karikatúrák szerepelnek a Rákóczi szabadságharctól egészen a forint megjelenéséig. A többszáz kiállítandó tárgy között a legrégibbek a Rákóczi szabadságharc pénzei és az egyik legértékesebb darab Kossuth kamatos utalványa, amelyet a 48-as szabadságharc támogatására adott ki. Az érdekesnek Ígérkező kiállítás november 15-én zár.

Szarvasolaj — vadkár ellen

Abaligeten tegnap becsülték! fel a vadkárt a termelőszövet- ,' kezetek kukoricatábláin. Nemcsak azt vizsgálták a vadász- < társaság, a tsz, a tanács és azt erdészet képviselői, hogy mi-; lyen százalékos kárt tettek a \ szarvasok, vaddisznók a vas- ] út mentén elterülő kukoricatáblában, hanem megnézték! azt is, hogy a kárt szenvedett! gazdaság megtett-e mindent j az elhárítás érdekében. Sok-] féle módja van a védekezés-1 nek. Általános a terület be- ! kerítése, amit itt meg is tettek, tüzeltek is időnként, hogy ] elriasszák a vadakat. De még] talán ennél is célravezetőbb a; „searvasolaj”, amit rongy da-! rabokra öntenek és a vészé- < lyeztetett terület határán kikötnek. Amíg az erős illatú ] olaj hatása tart, a szarvasok] elkerülik a kukoricatáblát.

Becslések szerint a kár az] abaligeti határban 40—50 szá-< zalékos. A szarvasok zöld ál-! lapotban a kukorica hegyét j ették le, míg a vaddisznók ] most döntögetik le száráról a] termést és sokkal többet sár- < bataposnak, elpocsékolnak, < mint amennyit megesznek.

Ha Eck Imre nevét halljuk, a balettra gondolunk. Kevesen tudják, hogy az ismert balettigazgató festeni is szokott szabadidejében, s szobája falát valósággal kitapétázta képeivel. Maga Eck Imre sem szeret beszélni erről, mert koreográfusnak tartja magát, nem pedig festőnek. A piktúra szerinte csak kiegészíti a munkáját, képei tulajdonképpen nem is festmények, hanem színpadi díszletek vagy díszlettervek.

Sok ebben az igazság, hiszen a falon függő képek többsége önmagában érthetetlen. Az egyik például kát női fejet ábrázol, szokatlan gerendavázak között. Ha ránézünk, semmit sem tudunk kiokoskodni belőle. Ha viszont megtudjuk, hogy a kép az Ember tragédiájának előadásához, közelebbről a francia színhez készült, azonnal világossá válik, hogy a kétarcú Évát akarja szin- bolizálni.

Am találhatunk itt olyan festményeket is. emelyek önálló mondanivalót hordoznak magukban. Van itt például olyan kép, amely nagyméretű női fejet ábrázol, felfelé meredező tüskés vaskoronával. A nő sötét napszemüveget hord, előtte pedig

halcsontvázat látni. Ez utóbbi az érzékiséget jelképezi.

— A szerelem királynője!

— mondja róla Eck Imre. ma.'.-i hozzáteszi, hogy nevezhetjük '"Jfónn is. Ő úgy ü l- is nem szeret a kévéknek H- met adni.

.4 kép a XX század atmoszféráját árasztja mariiból. A napszemüveg rideg, fémes csillogása, a iestménn sajátos színhatása a név- és vaskorszak légkörét sugározza. Maga Eck Imre is azt állítja. hogy valami hasonló életérzést akart vele kifejezni.

A balettigazgató szerint ez a festmény csak amolyan ,.melléktermék”. amely a díszletek között készült. Ha csak ilyen kép volna a szobában, akkor elfogadható lenne a magyarázat. Csakhogy nem egy van. hanem sok. És amint Eck Imre egy jelenlévő barátja mondja, az utóbbi években elvittek már tőle néhány tucatot. A p'.ictúrának tehát nagyobb helye van Eck Imre életében mint maga állítja.

— De azért nem hobbvm >

— mondja a koreográfus megadóan — *Nekem ugyanis nincs pas-zióm. Azaz hogy, van, de az a munkám, pontosabban a hivatásom.

Tekintve, hogy Eck Imre néha hetekig, sőt hónapokig nem nyúl ecsethez, a magyarázat helytálló. Ezzel azonban még nem kaptunk választ a kérdésre. Szerencsére ezt is megadja Dallos Attila, a jelenlévő barátja, aki szövegkönyvírója is egyben:

— Azért visszük el képeit mert a festményekből ráismerünk a gondolataira, két kedéseire és vívódásaira, mindarra, ami a művész útkeresésével jár.

Eck Imre helybenhagyóan bólint. Azt hiszem a többi már érthető. 4 koreográfus tehát azért fest, mert időnként szükségét érzi annak, hogy lerögzítse, kifejezze ka- J vargó gondolatait, életérzéseit. Azokat a gondolatokat, amelyeket később kikristályosodva, letisztultán egy balettjében látunk viszont.

Ritkaság ez? Nem. A történelem tucatnyi olyan művészt ismer, aki időnként kirándulást tett egy másik művészeti ágba, hogy annak segítségével jobban megismerhesse önmagát, még nagyobbat alkosson a maga területén. Ezek közé tartozik Eck Imre is.

Magyar László

Negyvenöt év egy munkahelyen

A MAGYAR RADIÖ PÉCSI stúdiójának 1964. nov. 5-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon:

17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó.

Szüreti dalok.

A tudomány és technika világából.

18.00: Német nyelvű műsor:

A szocialista tábor országaiból. Hans Weil műsora.

Landlerek.

Jegyzetek.

Kívánsághangverseny.

18.30: Magyar nyelvű műsor: Mielőtt kikerül a nyomdából. — Riport.

18.10: Zenélő levelezőlap.

19.00: Dél-dunántúli hiratSS.

19.20: A mikrofon előtt... Pécs téli zöldségellátása.

19.25: Pécsi üzemi kórusok énekelnek.

19.40: Üzemek és a munkafegyelem. — Interjú.

19.50: Régi magyar dalok és táncok.

».58; MtJsorismerteté».

20.0«

SZÍNHÁZ;

Nemzeti Színház: Kisvárosi Lady Machbeth (este 7 órakor). Bartók- bérlet,

MOZIt

Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. 1= színes.

Park: Állami Aruház (4 6, 8).

Petőfi: Csend (szv., fél 5, 8). Kossuth: Kezek a város felett (szv., 4, 6, 8).

Kossuth Híradó: Magyar híradó, Pirospöttyös labda, A Jövő építőanyagai, Százarcú anyag, Kiáltó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan).

Építők; DoEArpapa 01, 0). Pécs- szxbolcs: Placido (5, T). Mecsek- alja; A folyó két partján (7). Vasas H.: Alba Regia (szv., 7). Istenit út: Keserű szerelem (7). Csak 18 éven felülieknek! Mohács: Az ifjúság édes madara (szv.. szi., fél 6, 8). Csak 18 éven felülieknek! Szigetvár: Hol a tábornok (8). Siklós: Tékozló szív (szv., 7),

Csak l* éven fcaah-’fnntrt

Bensőséges ünnepségen búcsúztak a pécsváradi malom, dolgozói nyugdíjba vonuló vezetőjüktől, Mayer Antaltól.

— 1919-ben kerültem a malomba, tizenhat éves koromban. Akkor még a malom is új volt, vadonatúj. Augusztusban kezdett dolgozni, s én rá egy hónapra, szeptemberben már a malomban voltam. így aztán együtt öregedtem a malommal, amely végül is túlél engem, mert én elkoptam, de a malom jár ma is.

Az indulásnál sokan szidták, még azt is, aki megépítette, mert a környéken 22 vízimalom tengette életét és küszködött száraz esztendőkben a vízhiánnyal. Be is adták a kulcsot sorjában vagy átálltak darálásra.

A Mayer-család ősi molnárdinasztia. A mesterség szere- tetét már az anyatejjel szívták magukba a Mayer-cseme- ték, s így szállt apáról fiúra örökségként a molnárkodás.

— Dédnagyapám, Mayer Mihály sajátkezű írását olvastam, amelyikben Mihály fia katonai szolgálat alól való felmentését kéri a magas vármegyétől úgy 1840 táján. Ennek a Mihálynak a fia volt édesapám, Mayer Ferenc, s mind a három elődöm a molnár szakmát űzte. Így lettem én is molnár, apám s nagyapáim nyomdokaiban járva.

1927-ben neveztek kx főmol- nárnak — folytatja az emlékezést —, ami nagy előrelépés volt abban az időben.

— Mégis, mi volt a legnagyobb élménye a hosszú úton a mai ünnepségig?

— A felszabadulás — válaszolja gondolkodás nélkül. — Aggódtunk a malomért, rajon épségben marad-e vagy rommá lövik.

| Ez az aggódás előrelátó okos sággal is párosult,

— Nemcsak attól lehetett tartani, hogy a harcok közben szétlövik a malmot, volt mit félteni az esetben is, ha épségben marad. Híre járta már jóval a németek távozása előtt, hogy magukkal viszik a malmok meghajtó szíjait. — Nagy dolog volt egy malom szíjkészlete, amit az is bizonyít, hogy a főszíj beszerzéséhez az alispáni engedély kellett. Mikor a harcok közel kerültek hozzánk, leálltunk a malommal és a szijazatot az utolsó szálig elrejtettük a tartalék-gőzkazán belsejében.

— Na és a németek nem gyanakodtak nem is keresték a hiányzó szíjakat?

— Hogy gyanakodtak-e. nem tudom, de egyre kérdezős ködtek, mi pedig azzal a mesével tettük őket lóvá, hogy elkéstek, mert egy másik alakulat már leszerelte őket Keresgélni meg nem volt ide; jük, őrültek, ha a bőrüket i mentik. A szovjet csapatok I megérkezése után két nap • múlva újra lisztet adtunk a malomból.

Ő maga nem mondja, de ?r- I ződik a szavaiból, hogy most, j húsz év után is büszke erre. j Lehet is, mert még mostan- ! tói nézve is nagy dolog, hát ! még annak idején.

— 1949-ben villanymotor

került a gőzkazán helyébe. < még ugyanabban az évben a malmot is államosították.

Mayer bácsi megérte ízt is.

; hogy a megyében elsőnek szerelték át a malmot pneumatikus rendszerűre. Ez a korszerűsítés jelentkezett a termelésben is és jelenleg a 45 éves malom napi 300 mázsát őröl.

Szendrő Károly elvtárs. - a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója rövid beszédben méltatta Meyer bácsi munkásságát. Ezt. a munkásságot a nemrég megtartott termelési tanácskozáson a Kiváló dolgozó jelvény fémjelezte.

Gyulai Sándor elvtárs a szakszervezet ajándékát suite át Mayer bácsinak.

0 is mondgna valamit ac üdvözlésekre, de élcsuklik < hangja, s némán szorongatj< a feléje nyújtott kezeké

Gyenis Józsii

1