Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

NOVEMBER L 5 Minden percet ki kell használni! A kenyérgabona 64,1 százaléka van elvetve Az elmúlt hét meghozta végre a várva-várt derült időt. Igaz, hogy csak mind­össze három-négy nap volt vetésre alkalmas — de az ok­tóberi időjárás után ez a pár nap is főnyereménynek számí­tott. Ez a négy nap azonban nem oldoít meg mindent, hi­szen a múlt heti teljesítmény- nvel is csak 64,1 százalékos kenyérgabona vetésterv telje­sítésnél áll a megye. A tegnapi operatív bizottsági ülésen en­nek megfelelően főképpen ar­ról volt szó, hogy a termelő- szövetkezetek hogyan használ­ták ki ezt a négy napot és mi a vetéssel kapcsolatos legje­lentősebb, megoldásra váró probléma. Kimagasló eredmények egyes iárásokbao A termelőszövetkezetek leg­nagyobb része az elmúlt na­pokban dicséretreméltóan dol­gozott, sőt, egyes járások is kimagasló eredményeket értek el. A múlt heti munkavégzés után a járást* sorrendje a következőképpen alakult: 1. Mohács város 77,1% 2. Mohácsi járás 76,2% 3. Pécsváradi járás 71,1% 4. Siklósi járás 65,2% 5. Sásdi járás 61,8% 6. Pécsi járás 56,5% 7. Szigetvári járás 55,5% 8. Komló város 36,6% Érdemes megnézni asz el­múlt hét eredményét önmagá­ban is. Ez azt mutatja, hogy a mohácsi járás 26,4, Mohács város 21,1, a sásdi járás 19,3, a pécsváradi járás 14,8, a pé­csi járás 14,4, a siklósi járás 9.9, a szigetvári járás 9,6 szá­zalékos előrehaladást ért el ebben az időszakban. Megle­pő az egyes járások közötti meglehetősen nagy különbség, hiszen a csapadékmennyiség minden járásban majdnem azonos volt, ,s a más jellegű eltérések sem adnak okot ilyen nagy teljesítménykü­lönbségre. Itt azonban meg kell jegyezni még egy dolgot. A siklósi járás 9,9 százalékos eredménye például nem reális, mert korábban valótlan jelentéseket adtak a tsz-ek a járásnak (s ez természetesen így került tovább!), többet je­lentettek a valóságos teljesít­ménynél és ezt a „hátrányt” ez alatt a négy nap alatt kel­lett ledolgozni. Vizsgáznak a tsz-vezetők Az eredmények a járások és az egyes termelőszövetke­zetek vezetőségei közötti kü­lönbségek tükrözői. Mert ahol lelkiismeretes munka folyt, ott nem maradtak el az eredmé­nyek sem. Az operatív bizott­ság tagjai ellenőrző útjaik so­rán gyakran láttak példamu­tató munkát, s ahol példamu­tató munka folyt, ott elsősor­ban az elnököt és a szakveze­tést illeti dicséret. Nem vélet­len, hogy Abaligeten, Nagy­hajmáson, Csertőn és Dráva- szabolcson már befejezték a vetést. Sőt, Drávaszabolcs, — amelyik pedig nem tartozik a legjobb tsz-ek közé —, négy génét tudott a hegyszentmár- toniak segítségére küldeni. Drávasztárán pedig az árvíz­től veszélyeztetett területeken is szántottak a traktorok éjjel- nappal. Dicséret illeti a be- remendi, mattyi, és villányi termelőszövetkezeteket. Ma- gyarbólyon, Gor-di sán és Ko- vácshidán éjszaka is vetettek csakúgy, mint Bólyban s nyil­ván ezért valamennyi tsz ve­zetőit meg kell dicsérni, hi­szen a bólyi Szabó Mátyás és Cséplő György, a gordisai Lu­kács László éjszaka is kint volt a vetésnél. De ugyanilyen lelkesen dolgozik a turonyi tsz elnöke, Barta János, a drávakeresztúri agronómus, Vaspori István, a szajki tsz e' -oj-o ős aeronómusa, Speidl Jórs'f és Mózsa Ferenc. A szajkiak ráadásul eddig nem álltaik valami jól, de nagysze­rű munkaszervezéssel, gépcso­portosítással négy nap alatt sikerült magukat a legjobbak közé felküzdenL Babarcon Brachmann János tsz-elnök vezeti az egyik üzemegység­ben a vetési munkálatokat, a másikban Zsolt Ferenc agro­nómus. Lelkiismeretes mun­kájuknak meg is van az ered­ménye. S ha már a dicsére­teknél tartunk, — amelyekből nyilván sokan kimaradtak, mert másutt is folyt az emlí­tett helyek mellett szorgal­mas munka — nem mehetünk el szó nélkül a mohácsi járás mezőgazdasági vezetőinek jó munkája mellett, ök szervez­ték meg a vetést a legpélda­mutatóbban — erről egyéb­ként tanúskodnak az eredmé­nyek is. Nem mindenki szívügye Sajnos nem mindenütt ment Ilyen jól a munka. Egyes ve­zetők nem tudni, mire vár­nak. Az OB hosszasan foglal­kozott például a szigetvári já­rással. Megállapította, hogy a járási tanács nem áll feladata | magaslatán s a gyenge ered­ményekért személy szerint Kovács János vb.-elnök is hi­báztatható. A bizottság tagjai jónéhány példát sorakoztattak egymás mellé, — melyek saj­nos aet mutatják, hogy a ve­tési munkák elvégzése nem minden vezetőnek szívügye. Hetvehelyen például sem pén­teken, sem szombaton nem vetettek. Igaz, hogy vasárnap munkába álltak, de a hétfői eső miatt 40 holdat már nem tudtak elvetni. Ha előtte is dolgoztak volna, már túl len­nének a vetésen. Versenden vasárnap már kora délután abbahagyták a munkát, s saj­nos, ez még mindig jobb pél­da a kátolyinál. Kátolyban ugyanis a jó időt nem vetésre, hanem vadászatra használták fel. Magyarhertelenden min­dent előkészítettek a vetés­hez — csak éppen nem kezd­ték el, mondván, hogy majd hétfőn teljes erővel nekikezde­nek. Hétfőn az eső „kezdett neki” a magyarhertelendiek helyett Most várhatják me­gint a vetésre alkalmas időt Pedig nyilván ők is nagyon jód tudják, hogy novemberben már minden félnap mennyit számít! Szentdénesen az elnök abban a hitben ringatta ma­gát, hogy három vetőgép vet. Természetesen nem vetett. Az éjjeli ellenőrzés állva találta a traktorokat. Mozsgón, Ró­zsafán és Szigetváron is! So- mogyapátiban az elnök házat vakolt ellenőrzés és irányítás helyett — így még ma is van ötven hold vetetlen területe. A Somogyviszlóiak sem akar­tak kimaradni a sorból, lako- dalmaztak az elnökkel az élen. Természetesen vetés he­lyett! A pálmát mégis Maró- csá és Mánia viszi el — a két tsz-ben mind ez ideig ösz- szesen 10 hold búzát vetettek! Nem vetettek Siklósbodony- ban sem, de nem saját hibá­jukból. Közös elnökük van a baksai termelőszövetkezettel és az elnöknek úgy látszik fontosabb a baksai vetés, mert még a siklósbodonyi gépeket is oda irányította. Az OB-ta- i gok elégedetlenek a vajszlói Öze Lajos és a kórósi Sallai Mihály munkájával is. Az OB a továbbiakban tár­gyalt a víz ailatt álló terüle­tek problémájáról. Egyes vi­dékeken a nagyfokú esőzés, domborzat és talajviszonyok miatt a vetésre szánt terüle­teken megállt a víz. Külön szakbizottság ült össze, hogy ezt a problémát megoldja. Az elmúlt hét nem hozott jelen­tős előrehaladást a mélyszán­tásban — nem éri el a 2 szá­zalékot! — pedig a trakto­roknak módjuk lett volna mélyszántást végezni. Ezt a munkát is jobban meg kell szervezni, éjjel is szántani kell. különben nem érhetnek el jó eredményeket a termelő üzemek. Sőt, itt már nem­csak jó eredményekről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy elmulasztják a mélyszán­tásra legalkalmasabb időt. Kézzel csa*i Y*"S7űl,$éi>let esetén szabad vetni Fokozottan ügyelni kell a vetés minőségére is — kézzel csak végszükséglet esetén sza­bad vetni, bár az OB úgy vé­li, hogy erre még nagyon ke­vés helyen vám szükség, hi­szen a magot mindenképpen föld alá kell juttatni, semmi­esetre sem maradhat a föld felszínén. A kézzel elszórt magot pedig csak tárcsával tudják a földbe dolgozni, s ahova tárcsával rá tudnak menni, a tapasztalat szerint tárcsa után már géppel is vet­hetnek. Az elkövetkező napokban egy sor termelőszövetkezet befejezi a vetést. Ezzel gépek szabadulnak fel s az elsőknek végzettek hatékonyan segíthe­tik a többi termelőszövetke­zetet. Az idő még mindig vál­tozékony) tehát továbbra is állandóan készenlétben kell állni és minden vetésre al­kalmas időt maximálisan ki­használni. Üzletek ünnepi nyitvatartási rendje j Pardon, mi a hobbyja? November 6-án, pénteken, úgy az élelmiszer-, mint az iparcikkboltok, a szokásos pén teki nyilvatartásban árusíta­nak. Azok az élelmiszerbol­tok azonban, melyek 18 óra} előtt zárnának, 18 óráig tar­tanak nyitva. November 7-én, szombaton, minden bolt zárva marad, — azok is, amelyek egyébként vasárnaponként nyitva tarta­nak. November 6-án, vasárnap a tej boltok, a tejárusításra ki­jelölt boltok, továbbá a ke­nyérboltok Pécsett 7-től 10 óráig, a megyében 7-től 9 órá­ig tartanak nyitva. Nyiva tar­tanak még a vasárnapi nyit- vatartásra egyébként kijelölt élelmiszerboltok az eddig szo­kásos időben. A vendéglátóipar 6-án és 7- én a szombati napokra meg­állapított, 8-án a vasárnapok­ra megállapított nyitvatartás szerint üzemel. A szombati hetivásárt 6-án, pénteki napon bonyolítják le a piacok. 7-én piaci árusítás nincsen, 8-án a szokásos va­sárnapi piaci árusítás folytat­ható. 8. Gondolkodás és ecset Rákóczi pénzétől a forintig A Zsolnay Kultúrotthon gyűjtői Pécs felszabadulásá­nak 20. évfordulója tiszteleté­re a magyar forradalmi pén­zekből és a munkásmozgalom képes emlékeiből kiállítást rendeznek. A 7-én déli fél 12 órakor nyíló kiállításon ér­mék, címkék, bélyegek, képes­lapok és karikatúrák szere­pelnek a Rákóczi szabadság­harctól egészen a forint meg­jelenéséig. A többszáz kiállí­tandó tárgy között a legrégib­bek a Rákóczi szabadságharc pénzei és az egyik legértéke­sebb darab Kossuth kamatos utalványa, amelyet a 48-as szabadságharc támogatására adott ki. Az érdekesnek Ígér­kező kiállítás november 15-én zár. Szarvasolaj — vadkár ellen Abaligeten tegnap becsülték! fel a vadkárt a termelőszövet- ,' kezetek kukoricatábláin. Nem­csak azt vizsgálták a vadász- < társaság, a tsz, a tanács és azt erdészet képviselői, hogy mi-; lyen százalékos kárt tettek a \ szarvasok, vaddisznók a vas- ] út mentén elterülő kukorica­táblában, hanem megnézték! azt is, hogy a kárt szenvedett! gazdaság megtett-e mindent j az elhárítás érdekében. Sok-] féle módja van a védekezés-1 nek. Általános a terület be- ! kerítése, amit itt meg is tet­tek, tüzeltek is időnként, hogy ] elriasszák a vadakat. De még] talán ennél is célravezetőbb a; „searvasolaj”, amit rongy da-! rabokra öntenek és a vészé- < lyeztetett terület határán ki­kötnek. Amíg az erős illatú ] olaj hatása tart, a szarvasok] elkerülik a kukoricatáblát. Becslések szerint a kár az] abaligeti határban 40—50 szá-< zalékos. A szarvasok zöld ál-! lapotban a kukorica hegyét j ették le, míg a vaddisznók ] most döntögetik le száráról a] termést és sokkal többet sár- < bataposnak, elpocsékolnak, < mint amennyit megesznek. Ha Eck Imre nevét hall­juk, a balettra gondolunk. Kevesen tudják, hogy az is­mert balettigazgató festeni is szokott szabadidejében, s szobája falát valósággal ki­tapétázta képeivel. Maga Eck Imre sem szeret beszélni er­ről, mert koreográfusnak tartja magát, nem pedig fes­tőnek. A piktúra szerinte csak kiegészíti a munkáját, képei tulajdonképpen nem is festmények, hanem szín­padi díszletek vagy díszlet­tervek. Sok ebben az igazság, hi­szen a falon függő képek többsége önmagában érthe­tetlen. Az egyik például kát női fejet ábrázol, szokatlan gerendavázak között. Ha rá­nézünk, semmit sem tudunk kiokoskodni belőle. Ha vi­szont megtudjuk, hogy a kép az Ember tragédiájának előadásához, közelebbről a francia színhez készült, azonnal világossá válik, hogy a kétarcú Évát akarja szin- bolizálni. Am találhatunk itt olyan festményeket is. emelyek önálló mondanivalót hordoz­nak magukban. Van itt pél­dául olyan kép, amely nagy­méretű női fejet ábrázol, fel­felé meredező tüskés vasko­ronával. A nő sötét napsze­müveget hord, előtte pedig halcsontvázat látni. Ez utób­bi az érzékiséget jelképezi. — A szerelem királynője! — mondja róla Eck Imre. ma.'.-i hozzáteszi, hogy nevez­hetjük '"Jfónn is. Ő úgy ü l- is nem szeret a kévéknek H- met adni. .4 kép a XX század at­moszféráját árasztja marii­ból. A napszemüveg rideg, fémes csillogása, a iestménn sajátos színhatása a név- és vaskorszak légkörét sugároz­za. Maga Eck Imre is azt ál­lítja. hogy valami hasonló életérzést akart vele kife­jezni. A balettigazgató szerint ez a festmény csak amolyan ,.melléktermék”. amely a díszletek között készült. Ha csak ilyen kép volna a szo­bában, akkor elfogadható lenne a magyarázat. Csak­hogy nem egy van. hanem sok. És amint Eck Imre egy jelenlévő barátja mondja, az utóbbi években elvittek már tőle néhány tucatot. A p'.ictúrának tehát nagyobb helye van Eck Imre életében mint maga állítja. — De azért nem hobbvm > — mondja a koreográfus megadóan — *Nekem ugyan­is nincs pas-zióm. Azaz hogy, van, de az a munkám, pon­tosabban a hivatásom. Tekintve, hogy Eck Imre néha hetekig, sőt hónapokig nem nyúl ecsethez, a magya­rázat helytálló. Ezzel azon­ban még nem kaptunk vá­laszt a kérdésre. Szerencsére ezt is megadja Dallos Attila, a jelenlévő barátja, aki szö­vegkönyvírója is egyben: — Azért visszük el képeit mert a festményekből ráis­merünk a gondolataira, két kedéseire és vívódásaira, mindarra, ami a művész út­keresésével jár. Eck Imre helybenhagyóan bólint. Azt hiszem a többi már érthető. 4 koreográfus tehát azért fest, mert időn­ként szükségét érzi annak, hogy lerögzítse, kifejezze ka- J vargó gondolatait, életérzé­seit. Azokat a gondolatokat, amelyeket később kikristá­lyosodva, letisztultán egy balettjében látunk viszont. Ritkaság ez? Nem. A tör­ténelem tucatnyi olyan mű­vészt ismer, aki időnként ki­rándulást tett egy másik mű­vészeti ágba, hogy annak segítségével jobban megis­merhesse önmagát, még na­gyobbat alkosson a maga te­rületén. Ezek közé tartozik Eck Imre is. Magyar László Negyvenöt év egy munkahelyen A MAGYAR RADIÖ PÉCSI stúdiójának 1964. nov. 5-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Szüreti dalok. A tudomány és technika vilá­gából. 18.00: Német nyelvű műsor: A szocialista tábor országaiból. Hans Weil műsora. Landlerek. Jegyzetek. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mielőtt kikerül a nyomdából. — Riport. 18.10: Zenélő levelezőlap. 19.00: Dél-dunántúli hiratSS. 19.20: A mikrofon előtt... Pécs téli zöldségellátása. 19.25: Pécsi üzemi kórusok éne­kelnek. 19.40: Üzemek és a munkafegye­lem. — Interjú. 19.50: Régi magyar dalok és tán­cok. ».58; MtJsorismerteté». 20.0« SZÍNHÁZ; Nemzeti Színház: Kisvárosi Lady Machbeth (este 7 órakor). Bartók- bérlet, MOZIt Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. 1= színes. Park: Állami Aruház (4 6, 8). Petőfi: Csend (szv., fél 5, 8). Kossuth: Kezek a város felett (szv., 4, 6, 8). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Pirospöttyös labda, A Jövő építő­anyagai, Százarcú anyag, Kiáltó. (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Építők; DoEArpapa 01, 0). Pécs- szxbolcs: Placido (5, T). Mecsek- alja; A folyó két partján (7). Vasas H.: Alba Regia (szv., 7). Istenit út: Keserű szerelem (7). Csak 18 éven felülieknek! Mohács: Az ifjúság édes madara (szv.. szi., fél 6, 8). Csak 18 éven felüliek­nek! Szigetvár: Hol a tábornok (8). Siklós: Tékozló szív (szv., 7), Csak l* éven fcaah-’fnntrt Bensőséges ünnepségen bú­csúztak a pécsváradi malom, dolgozói nyugdíjba vonuló vezetőjüktől, Mayer Antaltól. — 1919-ben kerültem a ma­lomba, tizenhat éves korom­ban. Akkor még a malom is új volt, vadonatúj. Augusztus­ban kezdett dolgozni, s én rá egy hónapra, szeptemberben már a malomban voltam. így aztán együtt öregedtem a ma­lommal, amely végül is túlél engem, mert én elkoptam, de a malom jár ma is. Az indulásnál sokan szid­ták, még azt is, aki megépí­tette, mert a környéken 22 ví­zimalom tengette életét és küszködött száraz esztendők­ben a vízhiánnyal. Be is ad­ták a kulcsot sorjában vagy átálltak darálásra. A Mayer-család ősi molnár­dinasztia. A mesterség szere- tetét már az anyatejjel szív­ták magukba a Mayer-cseme- ték, s így szállt apáról fiúra örökségként a molnárkodás. — Dédnagyapám, Mayer Mi­hály sajátkezű írását olvas­tam, amelyikben Mihály fia katonai szolgálat alól való felmentését kéri a magas vár­megyétől úgy 1840 táján. En­nek a Mihálynak a fia volt édesapám, Mayer Ferenc, s mind a három elődöm a mol­nár szakmát űzte. Így lettem én is molnár, apám s nagy­apáim nyomdokaiban járva. 1927-ben neveztek kx főmol- nárnak — folytatja az emlé­kezést —, ami nagy előrelé­pés volt abban az időben. — Mégis, mi volt a legna­gyobb élménye a hosszú úton a mai ünnepségig? — A felszabadulás — vála­szolja gondolkodás nélkül. — Aggódtunk a malomért, rajon épségben marad-e vagy rom­má lövik. | Ez az aggódás előrelátó okos sággal is párosult, — Nemcsak attól lehetett tartani, hogy a harcok köz­ben szétlövik a malmot, volt mit félteni az esetben is, ha épségben marad. Híre járta már jóval a németek távozása előtt, hogy magukkal viszik a malmok meghajtó szíjait. — Nagy dolog volt egy malom szíjkészlete, amit az is bizo­nyít, hogy a főszíj beszerzé­séhez az alispáni engedély kel­lett. Mikor a harcok közel kerültek hozzánk, leálltunk a malommal és a szijazatot az utolsó szálig elrejtettük a tartalék-gőzkazán belsejében. — Na és a németek nem gyanakodtak nem is keres­ték a hiányzó szíjakat? — Hogy gyanakodtak-e. nem tudom, de egyre kérdezős ködtek, mi pedig azzal a me­sével tettük őket lóvá, hogy elkéstek, mert egy másik ala­kulat már leszerelte őket Ke­resgélni meg nem volt ide­; jük, őrültek, ha a bőrüket i mentik. A szovjet csapatok I megérkezése után két nap • múlva újra lisztet adtunk a malomból. Ő maga nem mondja, de ?r- I ződik a szavaiból, hogy most, j húsz év után is büszke erre. j Lehet is, mert még mostan- ! tói nézve is nagy dolog, hát ! még annak idején. — 1949-ben villanymotor került a gőzkazán helyébe. < még ugyanabban az évben a malmot is államosították. Mayer bácsi megérte ízt is. ; hogy a megyében elsőnek sze­relték át a malmot pneumati­kus rendszerűre. Ez a kor­szerűsítés jelentkezett a ter­melésben is és jelenleg a 45 éves malom napi 300 mázsát őröl. Szendrő Károly elvtárs. - a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat igazgatója rö­vid beszédben méltatta Me­yer bácsi munkásságát. Ezt. a munkásságot a nemrég meg­tartott termelési tanácskozá­son a Kiváló dolgozó jelvény fémjelezte. Gyulai Sándor elvtárs a szakszervezet ajándékát suite át Mayer bácsinak. 0 is mondgna valamit ac üdvözlésekre, de élcsuklik < hangja, s némán szorongatj< a feléje nyújtott kezeké Gyenis Józsii 1

Next

/
Thumbnails
Contents