Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
I fw*. IfOYEMBER tZ. m -----------------------------------------------napló 3 Őrségváltás a laktanyákban Ezekben a napokban „őrségváltás” van a laktanyákban. Elbúcsúznak azok a katonák, akik eleget tettek hazafias kötelességüknek és két év alatt elsajátították azokat a katonai ismereteket, amelyek szükségesek a haza fegyveres védelmére. Ugyanakkor átveszik helyüket az újoncok. A leszerelésről, a katonai kiképzésről, a fiatalok életéről és munkájáról a hadseregben, a bevonulok fogadtatásáról beszélgettünk Asztalos László őrnagy elvtárssal, a Pécsett állomásozó alakulat politikai helyettesével; Magasszínvonalú katonai kiképzés — Milyen katonai és politikai képzést kaptak két év alatt a most leszerelő katonák? — Évről évre visszatérő esemény, hogy búcsúztatjuk a leszerelő katonákat és fogadjuk az újonnan bevonuló fiatalokat. Bár az esemény ismétlődik, mégsem ugyanaz, mert a társadalomban napról napra végbemenő változások tapasztalhatók a bevonulásnál, a fiatalok gondolkodásában, magatartásában, a társadalmi rendszerhez való viszonyában. Elenyésző már azoknak a fiataloknak a száma, akik nem végezték el a nyolc általánost. Döntő többségük szakmával rendelkezik és legtöbbje már nem faluról, hanem városból és ipari üzemekből jön hozzánk. Mindez megkönnyíti a hadsereg parancsnoki karának munkáját, hiszen öntu- datosabb, fegyelmezettebb és képzettebb fiatalokkal kell elsajátíttatni a katonai ismereteket. — A kétéves katonai szolgálat alatt harcosaink megismerkednek a társadalom, az osztály és osztályharc alapvető kérdéseivel, a szocialista társadalom építésének gazdasági. politikai és más feladataival. A mai imperializmus igazi arculatáról és a kommunista társadalom felépítésének különböző kérdéseiről tartunk számukra előadásokat. Elmondhatjuk, hogy mire katonáink leszerelnek, jól eligazod nak napjaink gazdasági és politikai kérdéseiben; — A katonai kiképzés magasfokú szakismereteket nyújt, mivel katonáink a legkorszerűbb fegyverekkel és felszereléssel ismerkednek meg, mint amilyen a nagyszámú automatafegyver, a gép- és harcjárművek, az elektronika, a híradástechnika. A fent felsorolt sokféle harceszköz és hadi- technika megköveteli, hogy olyan fiatalokat kapjunk a civil életből, akik tisztában vannak az automatika és a gépek alapelemeivel. — Bármennyire is sok szakember vonul be a hadseregbe, nagyszámú haditechnika megköveteli újabb szakemberek képzését az egységeknél. így például gépjárművezetőket képezünk ki saját tanfolyamainkon. akik többféle jármű vezetéséből szereznek szakmásított jogosítványt. De képezünk. ki motorszerelőket, fegyvertechnikusokat, híradó szakembereket vagy figyelembe véve a mezőgazdaság szakember szükségletét, rendszeresen képezünk ki traktorvezetőket. Céltudatosan törekszünk arra. hogy elsősorban azok szerezzenek a hadseregben új szakmát, akik szakmai ismeretek nélkül vonultak be. A bevonultaknak mintegy 20—25 százaléka szerez új ismereteket, amelyeket a civil életben hasznosíthat. Fegyelmezettek, lejleftebbek a mai tiatalok — Jelentkezhetnek-e a vállalatok és szervek leszerelés idején új szakemberekért? — Évről évre mind több azoknak a vállalatoknak a száma, melyek toborzásra jönnek a laktanyába. Megemlíthet ném az Ércbánya Vállalatot, ahova villanyszerelőket, mo- tors-"i-í>iőket és villamossági s ' '-»ereket. — de eljöttek a ‘ mecseki Szénbányászati Tröszttől is, valamint a Pécsi Állami Gazdaságtól is, ahova | traktorosok, gépkocsivezetők J és motorszerelők mentek a leszerelés után. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy csupán azok a fiatalok mennek visz- sza a mezőgazdaságba, akik olyan szakmát szereztek, amit csak falun tudnak hasznosítani, mint például a traktorosok. — Mi a véleménye a mai ifjúságról, magaviseletéről, politikai állásfoglalásáról, fizikai állóképességéről? — A mai fiatalság nem azonos az öt-tíz év előttivel. Sokkal fejlettebb, öntudato- sabb, fegyelmezettebb és képzettebb. Vagyis alapvetően minden eddigi ifjúságnál sokkal értékesebb. Könnyebb velük dolgozni, hamarabb megértik a nehézségeket és így úrrá tudnak azon lenni. Nagyobb az érdeklődési körük. A szélesebb látókörre való törekvés megkönnyíti a civil élettől elvont feladatok megoldását. Egy példát is említhetnék erre. A leszérelők körében közvéleménykutatást végeztünk. Arra a kérdésre, hogy a két esztendő alatt mi volt a legszebb, a legmaradandóbb élménye, kilencven százalékban azt válaszolták: a nagygyakorlat. Pedig ezek a nagy gyakori átok több napon keresztül — éjszaka és nappal megszakítás nélkül — terhelték a katonákat. Rendkívül nehéz terepen és rossz időjárási viszonyok között. Azon bizony még az is előfordult, hogy egy napig az élelem sem jutott el hozzájuk; — A fizikai állóképességre, a magasfokú testkultúrára mi sem jellemzőbb, mint a Pécsi Tanárképző Főiskola végzős hallgatóinak kétnapos látogatása egységünknél. Éppen a leszerelés előtti hetekben jártak nálunk. Megnézték a katonák életét, a foglalkozásokat és véleményük szerint is „a katonai kiképzés egységünknél szellemileg és fizikailag kiegyensúlyozott”, de említhetném azt is, hogy elcsodálkoztak azon, milyen magas fokon tudnak bánni katonáink a különböző tornaszerekkel. Vagy említhetem a súlygyarapodást, átlagosan 9—10 kilót szed magára két év alatt a fiatal szervezet, ami akkor tűnik ki legjobban, amikor leszerelés napján újra felveszik a régi, most már kinőtt civil ruhát. De nemcsak súlyban gyarapodnak, hanem két-há- rom centivel magasabbak is a Éjjel egy órakor mintha kettenyílt volna az ég. Másodpercenként vakító fényességgel cikáztak a villámok, s az eső vastag cseppek ben pillanatok alatt mindent eláztatott. Vérbeli nyári zivatar' keletkezett, olyan, amit a meteorológiai intézetek úgy jegyeznek, hogy századonként egyszer fordul elő. Nyár közepén történt ez, az NDK-ban, a szász-Svájc hegyei között Markersbach és Hellandorf felett. A cseh határ menti két falu között folyik az Elbsandstein- gebirge névtelen, máskor mindig szelíd hegyipatakja. Most azonban mintha szökőár zúdult volna a falura. A hirtelen esett rengeteg csapadéknak szűknek bizonyult a sekély meder és a sebes sodrással kiáradó víz hihetetlen gyorsasággal méteresre duzzadt a rparkersbachi házak között. Mindent elvitt, ami katonaviselt fiatalok, éppen a rendszeres élet következtében azoknál, akik nem töltötték le katonaévüket. — Ehhez a kérdéshez még azt szeretném elmondani, hogy a mai fiatalság nagyon őszinte, szereti az igazságot, szereti, ha parancsnoka megmutatja számára a dolgok értelmét, a feladatok célját, akkor nincs előttük olyan feladat, amit meg ne oldanának sike- j résén. Szívesen vesszük látogatásukat i — Milyen tapasztalatokat i szereztek a mostani leszere- ! lésnél? — Annak ellenére, hogy a fiataloknak nem élethivatásuk a katonaság, mégis minden évben, így leszereléskor fájó szívvel búcsúznak el parancsnokaiktól, elvtársaiktól, a két esztendeig megszokott laktanyától. Ezt személyesen is tapasztaltam, amikor a pécsi főpályaudvaron elbúcsúztunk a leszerelőktől. Beszélgetéseink során elmondották a fiatalok, hogy ezt a két évet nem tartják kiesett, hiábavaló időnek életükben, hanem ellenkezőleg, tudásban, gondolkodásban gyarapodtak és tudatosabb építői lesznek az országnak, szocialista rendszerünknek. — A régi bevonulások és leszerelések elmaradhatatlan kelléke volt a hosszú pántlika, a boros üveg és a zajongás. Most, valószínűleg a pécsiek észre sem vették az őrségváltást laktanyáinkban. A búcsú nemcsak nekik volt nehéz, a parancsnokoknak is, akik számítanak arra, hogy a katonáik a civil életben is becsülettel megállják helyüket. Ha a laktanya felé járnak, szívesen vesszük, ha meglátogatják azt az alakulatot, amelyiknek annyi sok dicsőséget szereztek a két év alatt. Mi keresni fogjuk őket, így például jövőre összehívjuk azokat a harcosokat, akik a pécsi egység fennállása óta bekerültek az alakulat dicsőségkönyvébe. Áramszünet — Áramszünet lesz november 23—28-ig 7—17 óráig hálózatátszerelés miatt a Buzsáki és Karancs utcákban. — Áramszünet lesz november 23—28-ig 7—17 óráig hálózatépítés miatt Szabolcsbánya-te- lepen és a Tolbuhin úton Szt. Márgit utcától fölfelé egész végig. — Áramszünet lesz november 23- án 7—17 óráig kábelszerelés miatt Felsőmalom utcában 2—24. számig. mozdítható volt, fa kilométeren keresztül görgetett egy hét tonnás teherautót, tutajba gyűjtötte a hatalmas fenyő- rönköket. A bólyi földművesszövetkezet boltvezetője, Bíró József töltötte szabadságát ottélő szüleinél. Az égzengésre ő is azonnal felébredt a falu lakóival együtt. Sokan a felsőbb emeletekre, tetőkre menekültek, a férfiak pedig vállig érő árban igyekeztek menteni, ami menthető. Kötelekkel a derekukon tudtak csak megállni a nagyerejű sodrásban és ház- ról-házra járva mentették a jószágokat, ingóságokat száraz, veszélytelen helyre. Hajnalra elállt a felhőszakadás és Bíró József is levetette ronggyá ázott ruháját, de a küzdelem még nem ér véget. A katasztrófa után egy faluvégi háznak csak az maradt meg, az utak száz méteres részeken ITT A FAÜLTETÉS IDEJE Vermelik a kiültetésre szánt fákat és díszcserjéket a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. Az elmúlt héten tízezer csemetét kaptak és ezeket folyamatosan kiültetik, míg az időjárás engedi. A Minőségvizsgáló Intézetben Mit bír el a panel? — Miért rosszak a műanyag padlók? Eldugott utca a belváros kellős közepén a Székesfehérvár utca. Az iskolák nevét jelző táblák között olvasható: Építőipari Minőségvizsgáló Intézet Pécsi Fiókja. Sokat sejtet e komoly cím, s elcsodálkozik az ember, amikor a diákok öltözői között kicsiny irodához vezetik. A szobában (kölcsön kapták a technikumtól) körülbelül öt íróasztal, szekrények, székek... — Jó helyen kopogtatott! — néz fel asztalától Wunderlich József, az intézet fiókjának vezetője —. Ez a mi hivatalos helyiségünk. Az intézet hatásköre négy megyére —. Zala, Somogy, Baranya és Tolna — terjed ki. Legfontosabb feladata, hogy az építőanyagok és az épület- szerkezetek vizsgálata során megállapítsa azok minőségi jellemzőit és ezzel segítséget nyújtson az építőiparnak. — Ezenkívül jelentős segítséget nyújtunk az oktatási intézményeknek — mondja Wunderlihc József —. Vizsgálatokat végzünk és mutatunk be a tanulók bevonásával, beA példamutatásért egyszerűen eltűntek, megbénult a közlekedés. Hidakat, átkelőket kellett építeni. Bíró József éjt nappallá téve dolgozott a falubeliekkel és a segítségül érkezett cseh katonákkal. Egy hét múlva már csak a cölöphidak, a frissen feltöltött utak jelezték a rendkívüli éjszaka nyomait. A nyaralásból ilymódon kevés pihenés jutott Bíró Józsefnek. Szüleivel is csak akkor találkozott, amikor késő este hazatért. A markersbachiak nem feledkeztek meg Bíró József önzetlen, példás segítőkészségéről, önfeláldozó munkájáról. Javaslatukra az NDK kormánya magas kitüntetésben részesítette őt. Pénteken este megható ünnepségen vette ót Mohácson Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának és Czégény József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője jelenlétében kitüntetését Siegfried Hienzsch elvtárstól, az NDK nagykövetségének tanácsosától. A „Természeti csapások elleni példamutató küzdelemért” érem és oklevél mellé értékes ajándékokat is kapott Bíró József hősies helytállásáért. A képen: Novics János elvtárs (balról) meleg szavakkal üdvözli a kitüntetés átvétele után Bíró Józsefet. Középen Siegfried Hkr -h. mutatjuk az új építőanyagokat, az új eljárásokat, előadásokat tartunk, filmeket vetítünk. Persze, szűkös elhelyezésünk bizonyos korlátokat szab. — Csak ez a helyiségük van? — Van egy műhelyünk is a STAZA-üzemnél, egy vizsgáló állomásunk, ahol a STAZA termékeit minősítjük. Elsősorban a panelfalak szilárdságát vizsgáljuk. Érdekességként említeném meg, hogy jövőre faltörőgépet kapunk, amelyet a budapesti Műszaki Egyetemen szerkesztettek. Egyedülálló szerkezet, s nagy könnyebbséget jelent majd a szilárdságméréseknél. — Eddig hogyan mértek szilárdságot? — A panelfalakat fekvő helyzetben terheltük, ismert súlyt raktunk a falra daru segítségével. Körülbelül hat óráig eltartott egy vizsgálat. Az új gép előnye, hogy nem fekvő helyzetben lesz a fal, hanem függőlegesen és a törést is úgy végezzük, tehát a fal természetes helyzetét láthatjuk vizsgálat közben. — Hágy kiló alatt törik el a panelfal? — A STAZA-panel körülbelül 12 000 kilogramm terhelésnél törik. Ez főfalra értendő, amely 30 centiméter vastagságú. Természetesen attól is függ, hogy az épületek alsó szintjeinél beépítésre kerülő falról van-e szó vagy a felső falakéról. Az alsó falaknak nagyobb teherbírásúnknak kell lenniük, hisz tartják a felsőbb szinteket. — A falvastagság nem változik? — Nem, csak az anyag minősége, tehát szilárdsága. Nemrégiben az intézet központjából jártak Pécsett és a panelházak hangszigetelését és rezgését vizsgálták. Az eredmény: tűrhető. — Önök milyen vizsgálatokat végeztek a panelházaknál? — Csupán adatgyűjtés szempontjából végeztünk padlóvizsgálatokat. Azt az okot kerestük, amely a legtöbb hiba forrása. — S melyik volt az? — A legnagyobb hiba, hogy az aljzat beton egyenetlen. Arra rálépni nem volna szabad elkészülte után. De sajnos, nem így történik a gyakorlatban. A kőművesek elvégzik a terítést, elsimítják az aljzatot, de még meg sem köt rendesen, járkálnak rajta. Ezenkívül a műanyag padló ragasztása előtt nem tisztítják le megfelelően az aljzatot, itt-ott poros marad. Ezek mind problémák és minőségrontó tényezők... — S a tégla? Mert a pan°l- fal mégiscsak új dolog, a műanyag padló is az, ellenben legalább annyi panaszt szoktunk hallani a téglára, mészre, cserépre. — Ilyen vizsgálatokat is rendszeresen végzünk. Legutóbb egy Zala megyei téglagyárban jártunk, téglákat minősítettünk. — Ez hogyan történik? — A gyárnak például tízezer téglája van kiégetve. Mi különböző helyekről 200 darabot válogatunk össze szúrópróba alapján. Ezeket vizsgáljuk: az első fázis a csengetés. Kalapáccsal ütögetjük és a csengés alapján osztályozzuk. Például az említett esetben a szép, tiszta csengő hang alapján az első csoportba 56 került, közepes csengése volt 52, míg 88 repedt, tompa hangot adott, 4 darabot nem csengettünk, mert törött volt. — A csengésből mire lehet következtetni? — A tégla kiégetésére és a szilárdságra. A jó csengésű tégla általában minden téren kifogástalan. Ezután 10 téglát ketté fűrészelünk, majd cementhabarccsal összeragasztjuk. Amikor jól megkötött, akkor eltörjük. így mérjük a szirádságot. Négy téglát főző próbának is alávetünk, ugyanis a tégla agyagába kavicsok kerülnek, illetve kerülhetnek, de főzés közben a mész oldódik és a tégla elreped. Az ilyen téglát harmadosztályúra minősítjük. — Fel lehet azért használni építkezésre? — Az igénytelenebb helyeken, például válaszfalakhoz, de szerkezeti falat már nem szabad belőle építeni. Végül hadd említsem meg a tégla fagyasztást vizsgálatát. Ennek a lényege, hogy megállafMsuk. meddig áll ellen a vakolatlan téglafal az időjárás beható' sainak. A téglát —18 és —?■ Celsius fokon hűtjük, maju melegvízbe mártjuk, ezt huszonötször megismételjük. Végül mégis abban maradunk, hogy jelenleg örül az ember, ha egyáltalán kap téglát, s nem bogaraskodik a minőséget illetően. Külön területe, illetve feladata az intézetnek, hogv a vállalatok között felmerült vitában szakvéleményt adjon. Most a szekszárdi mérőműszergyárnál felmerült problémákat vizsgálják. De néha magánemberek is felkeresik az intézetet. Legutóbb egy pécsi ember panaszkodott, hogy a TÜZÉP-nél vásárolt cserén kipattogott, mészkukacos lett. Az intézet munkatársai megvizsgálták a kérdéses cserepeket, s megállapították: igaza van a panaszosnak. Egy Gvőr melletti téglagyár terméke volt a hibás áru. A vásárlót kártalanították. G * t