Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
4 napló 1964. NOVEMBER 31 Harkány télen is vár vendégeket IIH Kevés szenzációs bűncselekmény fordul élű Pécsett Apróbb lopások adják a legtöbb munkát — Rendet teremtenek a parkírozás körül - Több csavargót kitiltottak a városból A törvényesség helyzetét tárgyalta a napokban a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tárgyalás anyagát megrövidítve közöljük. A pécsi járásbíróság, a városi és járási ügyészség, a városi rendőrkapitányság jelentésit készítettek, amely a törvényesség helyzetét vizsgálja Pécsett, illetve a járásban. A jelentés megállapítja, hogy a bűnüldöző szervek munkája megfelel a törvényes ség kívánalmainak. A bűnüldöző szervek felderítő munkájában mind jobbam érvényesül ’ a gyorsaság. Pécs város és a járás területét nem jellemzik az úgynevezett „szenzációs” vagy nagy kárt okozó bűncselekmények. A kisebb bűncselekmények kö zül legtöbb vizsgálat tárgyát az öltözőkben elkövetett lopások, valamint a különböző járművek megrongálása képezi. Az utóbbi negyedévben mintegy 30 nyilvános távbeszélőt rongáltak meg. Több feljelentés érkezett orkánkabátok ellopásáról Ami a gépjárműveik megrongálását illeti: a Keszthelyi beszélaetés Mezőgazdasági szakember- képzésünk meglehetősen sokat változott az elmúlt húsz évben. A változások zömét kétségtelenül a mezőgazdaság strukturális fejlődése idézte elő, de akadtak elsietett hibás lépések is, és a mezőgazdasági szakemberképzés ma is oktatásunk egyik legvitatottabb pontja. Ezekről a változásokról és a jelenlegi helyzetről beszélgettünk Arany Sándorral, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola oktatási rektorhelyettesével. — A változásokat szembeszökően tükrözi főiskolánk élete — mondta Arany Sándor —. A felszabadulás után 1919-ig folyt itt oktatás, természetesen a régi rendszerű, úgynevezett gazdatiszt képzés. 1949- ben a zömében kisparaszti birtokokra tagozódott mező- gazdaság nem igényelt sok magas képesítésű szakembert, ezért úgy döntöttek, hogy csak esvetlen agronómuskép- 7.6 intézményt, a gödöllői egvetemet tartják meg. 1954-, ben lényegesen változott a helvzet, megalakultak a tsz-ek, a szakemberigény ismét megnőtt, megindult újra a magvaróvári. debreceni és a keszthelyi akadémián az oktatás. Eleinte 3 év tanul- mámrj idővel. Fzt rövidesen nécv évre emeltük, ma pedig néev és fél éves tanulás után kannak a hallgatók diplomát. — Nyílván nemcsak a tanul mdniri idő, de az oktatás is változott ez idő alatt? — Ez természetes, hiszen az iskolának mindig rugalmasan alkalmazkodnia kell az életben — a mi esetünkben a mezőgazdaságban végbemenő változásokhoz. S talán az ..alkalmazkodásnál”. jobb kifejezés a „nyomon követni”, meri világos, hogy a főiskolán csak bevált módszereket oktathatunk, tehát a legjobb szervezés esetén is tulajdonképpen „elmaradunk” egy lépéssel az élettől. Szeretném elmondani, hogv a hallgatók ettől függetlenül állandó kapcsolatban vannak mezőgazda- sági nagyüzemekkel. Három autóbuszunk lehetővé teszi, hogy egv-egy előadást bármelyik évfolyam számára valamelyik mezőgazdasági üzemben tartsuk meg. Fze.n kívül rendelkezésünkre áll a főiskola tangazdasága is — oktatók, hallgatók egyaránt dolgoznak itt. Fő feladatunk mégis, ha már az élettel lehetetlen lépést tartani, olyan szellemet kialakítani a hallaz újhoz, szeressék az alkot , kísérletező munkát. — Sor került-e az elmúlt években új tárgyak bevezetésére? — Lényegében csak a munka-tan új tantárgy. Ennek keretében az emberekkel való bánás, a kollektív munka, a vezetés pszichológiájával ismerkednek a hallgatók. Viszont jelentősen bővült és tanszéki rangra emelkedett a növényvédelem és a talajtan. — Honnan kerül ki a bangátok zöme? — Érdekes módon a korábbi években több városi vagy nem paraszt-származású fiatal jelentkezett a főiskolára. Ma azonban már elérkeztünk oda, hogy a fölvételi zők között egyre több a falusi, a parasztgyerek. Ezt nyilván a termelőszövetkezetek erősödésével lehet magyarázni. S ez a magyarázata annak is, hogy a végzett agrármérnökök kevésbé idegenkednek a termelő üzemekben ,való munkától. Egyébként iskolai végzettség szerint hallgatóink zöme az általános gimnáziumokból és mezőgazdasági technikumokból jön. Az általános alapozó tárgyak megfigyeléseink szerint a gimnáziumból jöttéknek könnyebb, a szaktárgyak pedig a technikumot végzetteknek. így aztán nincs különösebb különbség köztük. — Hány hallgató kap társadalmi ösztöndíjat? — A hallgatók harmincnyolc százaléka. Az ösztöndíj tanulmányi előmeneteltől függően lehet 630—930 forint. S ehhez el kell mondani, hogv a teljes ellátás a kollégistáknak mindössze 200 forintba kerül. A kollégium egyébként nemrégiben épült, Keszthely egyik legmodernebb épülete. A közeljövőben a főiskola is új épületet kan. a tervek szerint 300 millió forintos költséggel — ebből elképzelhető, hogy minden igényt kielégít. — Miben látja mezőgazdasági szakemberképzésünk fő problémáit? — Legnagyobb probléma véleményem szerint a szakmunkásképzés. Nem eléggé hatékony az anyagi ösztönzés rendszere, pedig enélkül a szakmunkásképzés megoldhatatlan, viszont szakmunkás nélkül elképzelhetetlen a ma- gassatotű, modem mezőgazda- sági termelés. Problémát jelentenek a középkáderek is. Érdekes módon azonban itt talán a képzés megelőzte a gyakorlatot. Megindultak a felsőfokú technikumok. Itt a gatókban, hogy vonzódjanak kétéves tanulmányi idő véközrend és a közbiztonságra nyugtalanítóan hat, hogy a gépjárművek jelentős számát nem garázsban, hanem az utcán parkírozzák, bennük értékes tárgyaikat hagynak, ezek szinte „csábítják” a tolvajokat. Az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzését szolgálja: 1965. január 1-én életbe lép egy tanácsrendelet, amelynek alapján Pécsett — különböző helyeken — gépjárműmegőrző helyeket létesítenek. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma — bár kárértékűk kicsi —• nő. Ez a növekedés nem utolsó sorban abból fakad, hogy az arra illetékesek néha az elemi szabályokat sem tartják be. Például a PIK kezelésében lévő házak tatarozásához szükséges anyagokat a tartarozás megkezdése előtt már jóval odaszállítják, e mire munkához kezdenek, jelentős mennyiségű anyag — az őrzés elmulasztása miatt — hiányzik. A rendőrség tapasztalata, hogy például az Ingatlankezelő Vállalatnál az előforduló szabálytalanságokért — anyagtárolás helytelensége, az őrzés nem kellő megszervezése — csak az igazgatót vonják felelősségre, de a műszaki vezetők és egyéb beosztású vezetők, valamint a munkát végző személyek felelősségét egyáltalán nem említik. A nyagpasarlás, az anyagok nem kellő kezeléséről érkezett jelentés a Pécsi Tatarozó Vállalattól is. A tettesek kézrékerítését nem egy esetben — mint például a MÉK Vállalatnál, az Építőipari Vállalatnál — hátráltatja a késedeltnes feljelentés. Ennek ellenére a rendőrség eredményes munkát végez — az ismeretlen tettesek megtalálása és az össznyomo- zat eredményessége állandóan javul. A rendőrség mind jobb munkát végez a város nyugalmát zavaró cselekmények felderítésében. Míg 1963. augusztus végéig mintegy 40, ez év hasonló időszakáig közel 70 személy ellen folytattak szabálysértési eljárást garázdaság, közvesizélyes munkakerülés, illetve üzletszerű kéjel- gés miatt. Az utóbbi időben a rendőrség mindinkább alkalmaz a közrend — közbizóm- sóg megszilárdítása érdekében adminisztratív intézkedéseket is. Számos munkakerülőt és csavargót rendőri felügyelet alá helyeztek, illetve kitiltottak a városból. Az utóbbi időben mind nagyobb gondot fordítanak arra is, hogy munkába állítsák a börtönből kikerülőket. A rendőrség a börtönből szabadultakat figyelemmel kíséri, mintegy 200 szabadult körülményeit vizsgálta meg. Igyekeznek segíteni rajtuk, nehogy ismét törvénysértést kövessenek el. A bíróságok általában a törvény szigorát alkalmazzák a visszaeső bűnösökkel szemben, de a meg- tévedteikkel szemben, akik bűncselekményük elkövetéséig becsületes életet ekek, nem él azonnal a legsúlyosabb büntetéssel, hanem nevelő jellegű ítéletet hoznak. Mindez természetesen függ a bűncselekmény nagyságától. A pécsi járásbíróság polgári peres ítélkezésében — mint az előző években — most is a családjogi kérdések fordulnak élő a legnagyobb számban, de sok a munkaügyi vitákból adódó tárgyalások száma is. A végrehajtó bizottság megállapította: a városban és a járásban a szervek betartják, a törvényességet és ennek további szilárdítása, valamint a bűncselekményeit: mielőbbi felderítése érdekében ezután is számítanak a lakosság segítségére. Háromnapos kirándulás a Magas-létrában A Mecseki Szénbányászat! Tröszt Biztosítási és Önsegélyző Csoportjának tagjai —■ összesen nyolcvanan — három napot töltöttek a csoport költségén a Jdagas-Tátrában. Az Állami Biztosító pécsi városi fiókjának szervezésében | ez volt az első az önsegélyző i csoportok költségén külföldön járó turista-társaság. Jövőre j több csoport üdültetését ter- í vezik. Két hétre küldenek I csoportokat külföldre a KP- I VDSZ, valamint a Pedagógus Szakszervezet kebelében működő Biztosítási és önsegélyző Csoportok tagjai közül. A Biztosítási és önsegélyző Csoportok keretében már eddig is számos csoporttagct és ezek családtagjait üdülte*ték: az eddig mintegy 17 000 tagot számláló társaság 15—20 százalékát. Az' üdültetésen kívül j házasság, szülés, hosszantartó betegség esetén rendszeres «e- I gélyre is számíthatnak a cso- I portok tagjai. — A TIT Fizika Szakosztálya és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Pécsi Csoportja rendezésében november 22-én délelőtt 11 órakor a Tanárképző Főiskolán: Kísérletek a nagyfeszültségű villamosság jelenségei köréből (II. rész) címmel előadást tart Jeges Károly tanszékvezető. Sült banán A szóbanforgó banánfüzérek Dél-Amerikából hajóztak át Hamburgba, onnan pedig speciális vasúti kocsikban tették meg az utat Pécsig, ahol már várták a FÜSZÉRT dolgozói, a jól befűtött banánérlelő és nem utolsósorban a csemegére áhítozó fogyasztók. A 4850 kilót kitevő banánszállítmány nagyobbik része furcsa okból nem jut el a vásárlókhoz, megsült, mielőtt Pécsre érkezett volna. Amikor felnyitották a vagont, már kihűlt speciális kályhája, de a kocsiban sebtiben mért hő még erősen megközelítette a negyven Celsiust. így feltehetően ennél nagyobb melegben aszalódon Hamburgtól Pécsig a 152 füzér banán, melyből mindössze 11 maradt épségben. Negyvenkettő részben. 99 pedig teljesen megsült. 15 éves jubileum December 6-án ünnepli megnyitásának 15. évfordulóját a Pécsi Állami Áruház. A jubileum alkalmából műsoros őszi- téli divatbemutatót rendeznek november 30-án este a Pécsi Nemzeti Színházban. A műsoros estre tiszteletjegyet küldtek az áruház'minden régi vásárlójának. Az esten Psota Irén, Németh Marika, Baksay Árpád, Mikes Éva, Németh Lehel, Palotát Tibor és Rónaszéki András, valamint Balassa Tamás ée tánczenekara adnak műsort, Halmi Gábor konferál. A Ruházati Mintatervező Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, a Vörös Október Ruhagyár és a Pécsi Állami Áruház konfekciókészítményeit budapesti manökenek mutatják be. A Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa megállt a siklósi vár északi fokán, tekintetét végighordozta a Ten- kes hosszan elnyúló hegyláncolatán és hirtelen rámutatott egy pontra: — Ott, annál a magányos háznál — mondotta —, ott legyen a meteorológiai állomás. így került kapcsolatba 60 éves korában id. Kormos György a tudománnyal. Így lett „alkalmazottja” a Magyar Tudományos .Akadémiának, amelynek intézménye a Dunántúli Tudományos Intézet. A kis ház a siklósi márványbánya felett körülbelül 250 méter magasságban áll — a Csukma-dűlőben. Ha szép idő van, messze el lehet látni innen: Beremendig, Kémesig vagy akár a Dráváig, sőt azon túl is a horvát hegyekig. Egészen tiszta időben még a Pa- puk oldalába vájt kőbányákat is fel lehet ismerni. A sovány, szikár ember több mint 40 esztendeje lakja a Tenkesen lévő magányos házat. Szőlője és kicsi földje van itt,, s mint minden gazdaember, alapos ismerője a különféle időjárási jelenségeknek. Következtetni tud a várható időjárásra a felhők vonulásából, a falevelek hullásából, a ködből és a dérből. — Bizonyos — állítja határozottan —, hogy ha az Akn« A Tcnkes meteorológusa tófa-domb vagy a gyűdi dombok felől jön a felhő, akkor óriási esőt kap a Tenkes.;: Félbeszakítom: mondjon valami időszerű „prognózis*-t! Mond is: — Amíg az akác le nem hullatta a levelét, addig nem esik le a hó. sőt még a dér sem jön meg. Mégha minden más fa el is veszti. — S levelesek még az akácfák? — A tenkesi akácok igen. Kormos Gyuri bácsi negyven évig gyűjtögette megfigyeléseit —, talán még a nagyapjától örökölt módszerekkel — csillagokról, szeles időről, kemény télről, persze mindezt csak a saját kedvtelésére. S most íme: a hivatalos meteorológusok sorába lépett, a Dunántúli Tudományos Intézet jóvoltából — kötelességévé vált az időjárás vizsgálata. ■— Beleszokott az új „mesterségbe”? — Nem volt az nehéz. Jöttek az intézettől, felhordták ide a műszereket és felállították a ház mögötti laposon, ott az a fehér -láda, az én külön meteorológiai állomásom. — A munkaia9 — Nanonta h4-omszor mé- °k: mégpedig reggel háromnegyed hétkor, délután háromnegyed kettőkor és este háromnegyed kilenckor. Ilyenkor minden egyes műszert megnézek és egy füzetbe beírom az adatokat, amiket leolvasok. — Nem felejt ki semmit? — Pontos sorrend szerint csinálom én azokat, kérem! Először megmérem a felhősö- dést, nézem a ködöt és a párát. Ha esett, akkor mennyi a csapadék, meg hogy hány fokot mutatnak a hőmérők. Nem hagyok én ki semmit. Minden itt van a füzetben. — Ha megtelik a füzet, akkor mit csipái? — Akkor fogok egy nagy borítéköt, amin már rajta van az intézet címe és a bélyeg, beleteszem a füzetet és leviszem a siklósi postára. — Itthon meg új füzetet nyitok. A megye különböző részein felállított megfigyelő állomások közül csak egy a Tenkesen lévő, ahol Gyuri bácsi tevékenykedik —, de innen mindig időben megérkeznek az adatok. .— A pontosság a legfontosabb ebben a munkában — állítja a Tenkes meteorológusa —, nem lehet összevissza időben mérni, pontosan kell azt csinálni. —- Gyuri bácsi pontos? — Csengőszóra mérek. Az intézettől kaptam egy ébresztőórát, azt mindig cseneőre húzom fel, amikor mérni kell. Napjában háromszor csörög a vekker, akkor fogom a füzetet és megyek. Kaptam még zseblámpát is, arra kötöztem fel a láda kulcsát, így biztosan megvan, nem hányódik el. Kormos György 60 éves korában lépett szorosabb kapcsolatba a „magasabb” tudományokkal, de minthogy jó pap holtig tanul alapon — öreg fejjel nekiállt 6 is a tanulásnak: — Van egy könyvem, az a címe: „Útmutató meteorológiai megfigyelésekre” — szedi elő a szekrényből —, ebben van az én tudományom. Mindig olvasom, már nem is egyszer a végére értem. Olyankor újra kezdem az elejét. — Nincsenek itt fenn a hegyen nagyon egyedül? — Amikor leesik a hó, akár ki se menjek a házból, legfeljebb havat lapátolni, meg mérni. Még a kút is itt ran bent a konyhában. Olvasgatok, meg előveszem a citorá- mat, pengetem kicsit, már amennyire tudok. Közben csörömpölve megszólal az ébresztőóra, Gyuri bácsi fogja a zseblámpát viszi a füzetet, megy mérni, mert a pontosság a fő. íOsali.i» .................— H arkányban színes mfianyag-herítcssel vették körül a télen Is üzemelő régi medencét. Hétfőn megkezdték a medence fedett részének szerelését. A fedett rész idén színes, áttetsző m«í- anyaghuliámlemez tetőt kap. leményem szerint bőven elegendő, hogy a mezőgazdaság bizonyos szakágaira képzett középkádereket állítson. A baj az, hogy a termelő üzemekben ezek a középkáderek még nem találják meg a helyüket. Ezért van, hogy 120 levelező hallgatónk közül 50 felsőfokú technikumot végzett. — Egyre több közgazdászt és építészt igényel a mezőgazdaság. Hogyan folyik a képzésük? — Agrárközgazdászból még mindig kevés van, bár a Marx Károly Közgazdasági Egyetem újabban nagyobb gondot fordít az agrárközgazdászok képzésére. A mezőgazdasági építészek képzése lényegében még megoldatlan, bár a műszaki egyetem és az agrártudományi felsőoktatási intézmények részéről is jelentős a fejlődés. —- Előreláthatólag mikor tudnak feltölteni minden mezőgazdasági üzemet megfelelő j számú és képzettségű szakemberrel? — A számítások szerint 1975-re. (L)
