Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

NOVEMBER » napló 5 Hetvenezer földben a holdon mag! Pardon, mi a hobbyja ? ! 10. A jelen és jövő embere A pécsváradi járás napokon belül befejezi a vetést A megyei Operatív Bizott­ság szerdai ülésén megállapí­tották, hogy az elvetett kenyér- gabona területe a tervezett 81,2 százalékára emlekedett az el­múlt héten. Szerda reggelig már 34 termelőszövetkezetben fejezték be a vetést és néhány járás így mindenek előtt a péesváradi járás igen közel áll a vetés teljes befejezéséhez. Kedd estig a péesváradi járás­ból I-Iosszuhetény, Szederkény, Berkesd, Ófalu, Kátoly és Püs­pöklak jelentette, hogy kész a vetéssel és ezzel a járás 92 szá­zalékra teljesítette tervét. Még két nap és a péesváradi járás elsőként végez a megyében a búza. vetésével. Ezer traktor szánt és vet Ez persze nesn jelenti azt, hogy a többi járásban rosszul dolgoztak. Az. .elmúlt héten naponta 887 termelőszövetke­zeti ,és 163 gépállomási trak­tor szántott és vetett s ebből 458 traktor kettős műszakban dolgozott. Sok termel őszöve fc- zetben éjszaka sem szünetelt a munka s a traktor reflek- ’ tóra mellett vetettek. Külön ki kell emelni a pécsi járásból az eggeági termelőszövetkezetet, amely egy héttel ezelőtt még súlyosan le volt maradva, mi­vel 600 hold vetetlen íöldje volt. Az egerágiak igen szép példáját szolgáltatták az össze fogásnak, mert egy hét lefor gása alatt, 588 katasztrális hol­dat vetettek el és szerda estit be is fejezték a vetést. Név- szerint meg kell említeni Ma cost- Rudolfot és Német! Lászlót,, a termelőszövetkeze' traktorosait és Gabler Józsel valamint Kurucz Vince tsz-ta. tagokat, akik farosként dolgoz­tak a vetőgépek mellett. Ugyanakkor nem mehetünk el szónélkül egy sajnálatos eset .-Balatinácz And­rás. a sellyei gépállomás igaz­gatója' sem tett meg minden: azért, hogy körzetében mielőbt befejeződjön a kenyérgabom vetés. Az Operatív Bizottság határozata szerint Balatinácz Andrásnak a vetést befejező kákicsi tsz-ből Marócsára kel­lett-volna két-gépet irányítani s nemcsak, hogy ezt nem tette meg. Iranern ráadásul a mái korábban Marócsára küldőt! gépállomási gépek sem dolgoz­tak a községben, ezért a szövet kezet súlyosan lemaradt: a ve­tés,sei. Ami. a sellyei gépállo­másnak kötelessége lett volna azt a járás másik csücskéber lévő siklósi termélószövet« c ­zet szívességből megtette, és négy géppel sietett a bajba­jutott marócsaiak segítségére. Továbbra is sürgető feladat az egérirtás A vetési munkát a sásdi és mohácsi járásban helyenként még mindig az akadozó cukor­répa-szállítás hátráltatja. Szó­vá kell tenni a bólyi vasútállo­más átadásának ügyét, bár az állomáson az építkezés már korábban befejeződött az áta­dás ismeretien okból húzódik napról nap ra, s a ki jelölt és igen rossz helyen fekvő szük- ségátvervőhelyre a termelőszö­vetkezet csak a legnagyobb erő feszítések árán tudja elszállí­tani a répát. Újból napirendre került az egérirtás, mivel a megye egyes részein — mindenekelőtt ott, ahol elhanyagolták a védeke­zést, egész táblákat pusztít ki az egér. Bicsérden például az új búzavetésekben máris mintegy 70 százalékos egér­kárt állapítottak meg. Diós- viszlón egy egész búzatáblát kellett kiszántani és újra vet­ni az egér miatt. Félő, hogy a nagy fáradsággal elvetett búzát az útszéleken és tölté­seken meg egyéb helyeken át­vészelő egerek súlyosan meg­károsítják. Az egérirtásról szóló rendelet még érvényben van. sajnos sem az Útfenn­tartó Vállalat, sem a Vasút igazgatóság nem tett semmi' — Nem fogadható el, hi­szen az elmebetegek és az ilyen mániás emberek között óriási minőségi különbség van. Az egyik beteg, a másik pedig a társadalom értékes tagja. Nem szabad tehát az embereket pusztán formai, fe­lületes jelenségekből megítél­ni! De térjünk vissza, mert megint elkalandoztunk és is­mét a kuriózumoknál járunk! Csak kikapcsolódás ? — Nézzük talán, hogyan osztályozta a hobbys embere­ket! — Két, nagy csoportot állí­tottam fel. Az első csoportba azok tartoznak, akiknek csak egyetlen uralkodó szenvedé­lyük van, mégpedig a mun­ka. Mint írta, ilyen ember például dr. Romhányi György professzor is. Sok hasonlót ismerek, a főiskolán is: azok az emberek nem is akarják, hogy valami más szenvedélyük legyen a hivatásukon kívül, annyira leköti őket a mun­kájuk. De nézzük talán a kö­vetkező csoport tagjait, akik­re az a jellemző, hogy nem a munkájuk, hanem más vala­mi a szenvedélyük. Ezeknél is több típus található, még­pedig: 1. A hobby csak kikap­csolódás. Ilyen például Kovács Zoltán honvédszázadosnál az alcvarizálás, ilyen másoknál a horgászás, vadászat vagy ép­pen a szőlészkedés. 2. A kö­vetkező típusnál a hobby ki­egészítő foglalkozássá vált, mint Eck Imrénél is, akinél a festészet a koreográfia se­gédeszközévé lett. Szerencsés formája ez a hobbynak. 3. A harmadik típusnál a hobby a ki nem elégített vágyak pótlására szolgál, miként a sorozatban megírt Fetter An­talnál is, aki építészmérnök szeretett volna lenni, ám ne­héz ifjúsága miatt csak kő­művesmester vizsgát tehetett, s most ókeresztény sírtemplo­mok kicsinyített mását építi fel odahaza. A pszichológia pótcselekvésnek nevezi ezt. Nagyon érdekes, hogy Fetter- nél kiegészítő foglalkozás ez, részben tehát azt folytatja, Imit munkájával abbahagyott. 4. Végül, a negyedik típusba sorolom azokat, akiknek több­irányú tehetségük van, s ez a többféle tehetség szinte egyenlő. A legpregnánsabb képviselője ennek a sorozat­ban említett dr. Kardos Jó­zsef, aki mint kutatóorvos ír kiváló, s mindemellett mű­vészre valló ötvösíárgyakat készít. Semmi furcsa sincs ebben, hiszen sok az olyan A JUGVAH RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. nov. 19-1, csütörtöki műsora a £23,8 m kőr.fphulliimon; 17.90: Sz-erb-h orvát nyelvű műsor: Vidám ritmusok. Rádió híradó. Szerb népdalok. 18.00: Nőmet nyelvű műsor: Szocialista országokból. Vonószenekarok műsorából, í Hogyan lakjunk? — Hasznos j tanácsok ifjú házasoknak. | Kí v á n s ághan gvers-sn y. ; 18.30: Magyar nyelvű műsor: Építőipar a tel előtt. — Riport. 18.40: .Zenélő levelezőlap. 19.00: Dól-dunánp.»li híradó. 19.15: A mikrofon előtt 19.20: Versek és dalok. 19.30: Lvovi jegyzet. 19.45: A lvovi opera szólistái éne­kelnek. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Memzett Színház: III. Kichárd (este 7 órakor). Rátkai-bórlet. ZENE: Liszt-terem: Középiskolák bérleti hangversenye (délután 3 órakor)). MOZI Rövidítések: szv. » szélesvásznú. szí. ~ színes. park: Kallódó emberek (sav., fél 4, 6, fél 9). Petőfi: Kallódó emberek (sav., i. fél 7, 9). Kossuth: Hajnali találkozás (4. I 4, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, . Négy hét Afrikában. (Előadásuk 11 órától j óráig folytatólagosan). Építők: Bemutatom Balttjevet (4, i 8). Péesszabolcs: Csempészek (5, 7). Mecsekalja: Sándor Mátyás! (szv., szí.. 5. 7). Vasas n.: esős vasárnap (szv., 7). Istenkút: Spes- j sarti fogadó (7). Mohács: Minden megtörténhet (szv., szi., 6, 8). Szi­getvár: Morál 1963. (Szv., 8).) Csak j 13 éven felülieknek! Siklós: Oly1 közel az éghez (7). : Az idei esős ősz minden mezőgazdasági üzemben hát­ráltat Iá a vetést. Legkelle­metlenebb mégis a mélyen fekvő területeken működő fsz-eknetfc volt. ’itt valóban tehetetlenné váltak az em­berek. a jórészt víz alatt álló földeken még akkor sem tudták megkezdeni a vetést, amikor néhány nap-, ra átmenetileg jobb idő kö­szöntött be. Ilyen termelő­szövetkezet a magyarteleki Vörös Október. Nehéz napo­kat, élt át a tsz vezetősége, tagsága, hiszen földjeik leg- 1 nagyobb- része víz alatt állt r— sőt, áll ma is néhány túblft — s ahol nem állt víz, ott is olyan mértékben fel­lazult a talaj, hogy gondol­ni sem lehetett a vetésre. Szabó István főagronó- , pák bizonyára nem volt könnyű dolga az esőben, — Nehéz napok voltak. Különösen akkor, ha eszem- bejutott, hogy a földeknek nem kellett volna okvetle­nül ilyen állapotba jutni. — Ezt nem értem, hiszen •"élv fekvés és a sok eső objektiv okok, ezek ellen mit lehet tenni? — Ezek ellen semmit, de számolni kell azzal is, hogy a megyei árokrendszer ter­melőszövetkezetünk terüle­tén rendkívül elhanyagolt. Az* árkok sokat segíthettek yolna. S nem ártott volna a legveszélyeztetettebb terü­leten mélyművelési végezni, fellazítani a vízelzáró rété­Küzdelem esővel, sárral get Sajnos azonban, ez gép nélkül csak utópia. Ezeket az észrevételeket nyilván nem szabad figyel­men kívül hagyni — leg­alább saját kárunkból ta­nuljunk. S ha a mélyműve­lés és az árokrendszer lé- nyegbevágóan nem is segí­tett volna a helyzeten, egy­két nap időnyerést mégis jelentene. Biz azonban most már — s ez nem a magyar- telekiek hibája — eső után köpönyeg. A lényeg a való­ságos helyzet: a víz alatt álló földek, elvetetten táb­lák, szedetlen kukoricák. Ebben a helyzetben kell az agronómusnak megtalálni a legjobb megoldásokat. Ez nem is munka! A Vörös Október bú2ave- tés-terve 852 hold. Szeptem­ber 20-án kezdték a vetést, precízen kidolgozott ütem­terv szerint s nyolc nap alatt el is végezték az őszi árpa vetését. Ekkor kezd­ték meg a búzavetést. Ok­tóber 9-ig minden ment, mint a karikacsapás, 442 holdon került földbe a mag. Kilencedikén megeredt az eső és ettől a naptól kezd­ve több mint egy hónapig, november 15-ig egy szemet sem tudtak elvetni. Ilyen helyzetben alig volt bárá­ny« termelőszövetkezet, hi­szen majdnem minden tsz el tudott vetni az eső két- három napos szüneteiben egy-két táblát. — Mit csináltak az esős idő alatt? — Nem ülhettünk ölhetett kézzel, nagyon fontos volt számunkra a cukorrépa be­takarítása. Sok sukorrépánk volt, a szállítás meglehető­sen bonyolult, mert a leg­közelebbi átvevőhely 17 ki­lométerre esik Magyartelek­től. Ez lett volna azonban a kisebbik baj. A cukorrépát kihozni a földről embertelen munka volt. Először vontatóval próbál­ták. A pótkocsi is és az erő­gép is megsüllyedt. Eléje kapcsoltak még egy gépet; a második gép is megsüly- lyedt. Sőt a harmadik sem tudott megbirkózni a teher­rel — pedig egy DT is volt köztük. Le kellett rakni a répát, a gépek nagynehezen kihúzták egymást és az üres pótkocsit is. Közben egyre esett, és esett, a munka pe­dig nem állhatott meg. — Elekor jutott eszembe, hogy láttam egy szovjet fil­met — mondja Szabó Ist­ván — talán emlékszik rá. arról volt benne szó, hogy két traktoros fogad, melyi­kük gépe az erősebb, össze­kötik a traktorokat ám mindegyik elindul ellenkező irányba... de nem ez a lé­nyeg ... ebben a filmben láttam, hogy egy lánctalpas sáros talajon deszkaszánt von tat. Ha a filmen elbírta, elbírja itt is — gondoltam. Egy fémlapból szánforma csúszó-allkaltnatosságot szer­kesztettek a magyartelekiek.. Tíz mázsa cukorrépa fért rá — s a DT vígan elhúzta a föld széléig így történhe­tett meg, hogy az esős idő alatt nem kevesebb, mint 206 vagon cukorrépát szál­lítottak a távoli átvevő hely­re. Most már csak három vagon van vissza, — ÉS a kukorica-betakarí­tás? — Kelszázhetvenö t hold kukoricánk van szedet len. Ennek nagy része olyan vi­zes területen fekszik, hogy egyik másik táblára még gumicsizmában sem lehet rámenni. Számításaim sze­rint azonban 132 holdon minden nehézség nélkül tu­dunk dolgozni, ha újabb eső nem jön. A többihez vagy nagyon jó idő kell, s ebben nem hiszek, vagy csak akkor tudjuk leszedni, ha a fagy eléggé megkeményíti a föl­det. — A búzavetés-tervttket teljesíteni tudják? — A napokban öltünk össze hárman, az elnök, a párttitikár és én. Minden le­hetőséget számításba vet­tünk, ahol kellett, az eredeti terv megváltoztatásával je­löltük ki a víz alatt álló táblák helyett más területe­ket búzának. Sajnos, hiába is saépítgetném a dolgot, még így sera tudjuk a ter­vet elérni. 732 holdon lát­juk biztosítottnak a búza- vetés lehetőségiét. — A hátralévő területet mennyi idő alatt tudják el­vetni? — Jó idő esetén tíz nap alatt végzünk. Összpontosí­tottuk a gépeket. Hat erő­gépünk dolgozik közvetle­nül a vetésnél, s a sellyei gépállomástól is várunk se­gítséget. Tegnapra ígérték, sajnos azonban még ma sem értek ide. Mindenesetre nem akarjuk elsietni a munkát, még így ennyire elmaradva sem. Az a célunk, hogy a t'elés minősége kifogástalan legyen. Magyarteleken emberfe­letti erőfeszítéseiket tettek, hogy a lehetetlen helyzet ellenére se maradjanak el nagyon az őszi munkákban. Nagyon sok tsz-tag ázott kint az esőben naphosszat a cukorrépa-betakarításnál, sokan dolgoztak térdigérő sárban. Büszkén mondhat­ják el, hogy megállták a helyüket. <D ember, akiben több képesség szunnyad egyszerre, s sajátos életkörülményei egy adott idő­pontban hol egyik, hol a má­sik tehetségét „előhívják”. ÍJ Isoliby iRdílőokai — Ezzel a második nagy kérdéshez értünk el. nem? — Igen, ott tartunk, hogy mik lehetnek a hobby indító­okai. Ezt is rendszerezni pró­báltam, s úgy találtam, hogy három ok is lehetséges: 1. A belső motívumokból táplálko­zó adottság és hajlam, mint például Eck Imre vagy d:' Kardos József esetében. 27 Életkörülmény, amint Fetter Antalnál is láttuk, akinek már az apja, sőt, a nagyapja is kőműves volt. így egészen természetesnek vesszük, hogy az említett passziót választot­ta hobbyjául. Hasonlót mond­hatnék a sorozatban szereplő Reuter Camillo erdőmérnök- ről is, aki munkája mellett, helytörténeti és nyelvészeti, kutatásokat, végez. Ebben nyil­ván közrejátszott az is, hogy neki meg professzor volt az: apja, így gyermekkorától hoz­zászokott a tudományos kuta­tások légköréhez. 3. Végül van még egy tényező, a véletlen. Dr. Lissák Kálmán pratesz- szorról olvasva például megá lapíthattuk, hogy azért vált szenvedélyes óragyűjtővé mert fiatal korában egy nasv tekintélyű harvardi profesz- szőrtől kapott ösztönzést. Hogy dr. Lissák Kálmán azzal a harwardi professzorral össze­találkozott, s hogy az éraszer­kezetekkel foglalkozott, abban nyilván nagy szerepe volt a véletlennek. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a véletlen irányítja az ember egész cselekvését és érdeklő­dését, bár jobb lesz, ha nem részletezzük a dolgot tovább. Túlságosan bonyolult lenne. — Nézzük talán az utolsó kérdést: hasznos-e a hobby &? egyén és a társadalom szem­pontjából? — Mint majdnem minden emberi tevékenység, a hobby is többértékű és kettős elője­lű. Van benne pozitív is, meg negatív is. Azok például, akik­nek a munka a hobbyjuk. igen gazdaságosan élnek,-egy cél elérésére fordítják erőfor­rásaikat. Tekintve, hogv a munka nagy örömet jelent számukra, a hivatással járó tevékenység szinte láncreak- ciószerűen szabadítja fel ben­nük az energiákat, s valami önféltés jön létre, így az át­lagembernél sokkal többet bírnak és sokkal később '"lí­rádnak el. Ám mindezek el le­nére, még nekik is szükségük van némi kikapcsolódásra, s hobhyjuk — mivel éppen a munka az — rétin alkalmas rá. Más a helyzet azoknál, akiknél a hobby a kikapcsoló dás eszköze lett. Azt hiszem a fotózás, vadászat, vagy éppen horgászás pihentet a legtöb­bet. Hátrányuk viszont, hogy az ilyen hobby lényegében semmit sem hoz a „konyhá­ra”, azaz közvetlenül nem se­gíti a munkájukat. Ezt csalt azok érhetik el, akiknél a szenvedély a hivatás kiegészí­tőjévé vált. Solíolda!!!, harmonikus eoíániséo v — Eszerint ez a legszeren­csésebb hobby? — Nem biztos az! Az ilyen hobby azzal a veszéllyel jár­hat, hogy egyoldalúvá teszi az embereket, márpedig a mi eszményképünk nem az. Vall­juk. hogy a személyiségnek egy főhivatásának kell lennie (s ez válasz azoknak is, akik nem tudnak mit kezdeni több­irányú, szinte egyenlő erejű tehetségükkel), de nem állít­juk azt, hogy csak uralkodó hivatás legyen és semmi más. Már Marx és Engels is arról írt, hogy a sokoldalú, harmo­nikusan fejlett egyéniség lesz a jövő embere Azt hiszem, ez választ ad a hobby társa­dalmi szerepére is. Adjuk boz­i zá még ehhez, hogy a szocia­lista társadalom építésével, a munkaidő rövidülésével mind több lesz az ember szabadide­je. Magyar László * Á riportsorozatunk megindult, első utam dr. Kelemen László kandidátushoz, a Tanárképző Főiskola lélektan tanszékének vezetőjéhez vezetett. Ő vála­szolt arra a kérdésre, hogy mi a hobby voltaképpen. Most, hogy riportsorozatunk végére értünk, ismét bekopogtam a pszichológushoz, ezúttal a kö­vetkező kérdéssel: mi a véle­ménye az elhangzottakról? Vé­leménye szerint milyen követ­keztetéseket lehet levonni mindabból, amit a sorozatban szereplő emberek elmondot­tak? Kedvtelés, szenvedély, mánia — Több érdekes következ­tetést — válaszolta a pszicho­lógus —. Persze, ismét előre kell bocsátanom, hogy nem tudtam a témát megkívánó alapossággal foglalkozni a kérdéssel. Nincs időm rá, na­gyon leköt a munkám. — Mégis milyen következ­tetéseket vont le? — A ripontsorozat elolvasá­sa után megpróbáltam rend­szerezni az anyagot. Úgy ta­láltam, hogy három kérdésre kell válaszolnunk, mégpedig: 1. Most már végképp tisztáz­nunk kellene, hogy mi is a hobby tulajdonképpen, s a különböző passziók hogyan ka­tegorizálhatók; 2. Mik lehet­nek a hobby indítóokai; 3. Hasznos-e a hobby az egyén és társadalom szempontjából? — Maradjunk talán az első­nél! Gr hogyan teremtett ren­del a sokféle passzió és szen­vedély között? Milyen alapon i osztályozta, rendszerezte őket? — Olyan alapon, hogy a hobby szerintem gyűjtőfoga­lom. Ha az ember sorbaveszi a hobby jelölésére szolgáló rokonértelmű szavakat, ilyene­ket talál: kedvtelés, passzió, vesszőparipa, szenvedély, hó­bort és mánia. Fokozatosság van ebben a felsorolásban: a kedvtelés még nem vesszőpa­ripa. a vesszőparipa viszont még nem mánia. Hangsúlyo­zom, hogy a mánia szót czút- tal is nemesebb jelentésében mondom, mégis hozzáteszem: megtörténhet, hogy egy szen­vedély annyira hatalmába ke­rít valakit, hogy a mániát már-már szokott értelmében használják. Gyakran halljuk például ezt a megjegyzést, hogy X. Y. annyira, de any- nvira okos már, hogy egy kicsit bolond is. Sok nagy ku­tatót Illettek már ezzel a nem éppen hízelgő vélemény- nyel. — fis élinaadható ez? ahnak érdekében, hogy az egereket az utak és árokpar­tok, valamint a vasúti töltések mentén kipusztítsák. így a termelőszövetkezetek hiába védekeznek a szántóföldeken, az egerek ezekről a helyekről visszahúzódnak a vetésre. A2 Operatív Bizottság határozata alapján a községi tanácsok a legrövidebb időn belül hiva­talosan felszólítják ezeket a vállalatokat, hogy sürgősen in- ; tézkedjenek. Ha ez nem tör- j ténik meg, a fennálló rendelet ] értelmében közérdekű védeke- ! zést hajtanak végre, melynek j költségeit a nevezett vállala- j tok viselik. ! A kukorica 78 százalékát! betakarították A búza vetése most már be- ! fejezéshez közeledik a megvé- ! ben; eddig közel 70 000 hol-! dón került földbe a mag s' még 16 700 hold vetése vissza j van. A legfontosabb ezekben j a napokban ezt a hátralévő mennyiséget a lehető legjobb ! minőségben elvetni. A termé- i nyék betakarítása zömmel be- ! fejeződött, egyedül a kukorl- j catörés és a szárvágás okos j még gondot. A törést 78,1, a : szárvágást 53,6 százalékra vé- j gezték el a tsz-ek s a vetés | mellett most minden erőt e j két munkára. Valamint az őszi ' mélyszántás meggyorsítására j kell fordítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents