Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

Tüskés Tibor Külföldi kis kalauz 7 Miiem ékvédeiem itilion és masuti A külföldjáró óhatat­lanul mindent összehasonlít. Itt van például a műemlék­védelem. A mi történelmünk nem sok tanúját hagyta meg a középkor csodálatos építésze­tének, a reneszánsz díszítő­művé izeiének. Tatár, török pusztította el középkori vá­rainkat, Mátyás budai palo­táját, a magyar középkor és reneszánsz művészeti emlé­keit. S amikor megindult az újjáépítés, a XVII. század­ban, még a maradék köveket is széthordták a barokk templomokhoz és kastélyok­hoz, hogy egy új, de már másodlagos művészetet «te­remtsenek. Az égbeszökö gót kated- rálisok Nyugat-Európában azonban ma is állnak. Euró­pa talán legszebb gobelin­gyűjteményét a krakkói vár őrzi. A reneszánsz csodá­latos palotáit Olaszország kí­nálja. Mi legfeljebb néhány elő­került római kori törmeléket mutathatunk, hagymator­nyos barokk falusi templo­mokat, s rossz emlékeket idéző nemesi udvarházakat, főúri palotákat. A szegény ember a maga kapottas holmiját is védi. Akinek egyetlen ruhája van, kénytelen mindennap elő­venni, kikefélni, s ugyanazt magára ölteni. A műemlékvédelemmel is valahogy így vagyunk. A műemlékekben gazdag országok mintha valami ha­nyag eleganciával vennék tudomásul szerencsésebb helyzetüket. Áhítattal cso­dáljuk a lőcsei remek szár- n.yasoltár-gyűjteményt, de meglep, hogy közel-távol semmiféle ismertető füzetet nem lehet róla kapni. Má­sutt egy szép, hangulatos XVIII. századi utcarészletet látunk ■— köztük ai. lőcsei „fehér asszony" házát —, de meghökkenünk, hogy csak a házak homlokzati részét renoválták, az udvarok XX. századion piszkosak, elha­nyagoltak. S a néhány híres gyűjteményt leszámítva a kisebb, de ugyancsak érté­kes anyagot őrző vidéki mú­zeumokra is láthatóan kevés gondot fordítanak külföldön. Hiába, akinek sok van, megteheti — legyintünk le­mondóan, amikor az egyik félreeső képtárból a szűkre szabott látogatási idő miatt az utcán rekedtünk, vagy amikor műemlékeket meg­örökítő képeslapot keresünk, s azt mondják: nem kapható. Ugyanakkor azon is elgon­dolkozhatunk: nem esünk mi is túlzásba, amikor jeles emberek — mondjuk Vörös­marty Mihály — rég leom­lott szülőháza helyén álló épületre emléktáblát te­szünk: ..Itt született...? Amikor közönséges múlt századi polgárházakat reno- rVurik nagyobb költséggel-, mint amennyiért kétszer ak­kora. mod«m. vVágos. ké- Xaká-okaf éoUhet- '1:'> Amikor történeti hi- ■' ességnek, esztétikumnak 4*yet hányva műkőből -■ősz várat építünk ú*já? v-~ov vem az lenne az iga- •■"'•b műemlékvédelem — ha • vusz*a konzerválá­’ — n-,rt«n azt teídm-vt:- ' n elé tárni ami *ör*é­' TT,, jr S>1~ pnléfO* Ö^Ö1' n török*ni némettő'-----‘i-oH falaka*? A Notre Dame-mal ver- : géni szomorú erőlködés. Az ö.' -chasonUtásból szár- , izó másik tanulság: a honi rr emlékvédelmet koncent­ráltabbá kellene tenni. Az istenhátamögötti, félreeső zugok oltalma, a lokálpat­rióta kegyelet diktálta érzé­kenység ápolása helyett ott kellene a műemlékvédelmet ha*á~oscá tenni, ott kellene az -rőkct és értékeket össze­gyűjteni, ahol érdemes. A régi Pécs képekben Ez a címe annak az igen érdekes kiállításnak, mely a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti és művészettör­téneti osztályának rendezésé­ben ma, vasárnap délelőtt nyílik meg a Káptalan utca 2. szám alatti múzeum emeleti termeiben. Kilencven metszet és hatvan fénykép, szinte filmszerűen pergeti le a láto­gató előtt az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok, a régi Pécs jel­legzetes épületeit és esemé­nyeit. Aki ismeri a mai Pécset, az szinte el sem tudja képzelni az 1903-beli „indóházat” az előtte lévő füves mezőséggel, az 1910-es évi vásárt az Irányi j Dániel téren, az 1870-beli Zsol- (nay majolika gyárat, a század- eleji Pécsbányatelepet, a mező- gazdasági sörgyárat és gőzmal­mot, az első pécsi futballpí- lyát, az autómobilos Majláth- teret 1902-ből, vagy a városi közkorházat az 1870-es évek­ből. A kiállítás bemutatja a Bu­dapest—Pécs repülőjárat első gépének megérkezését Pécsre, az első villamos megindulását és az utolsó útját, az 1903-ban épült városházát és az új épí­tését, a Pécsi Dalárda zászló­szentelését 1864-ben, a Nádor­szállodáról készült 1910-es évi felvételt, Gázi Kászim pasa dzsámiját a XIX. századi for­májában. dekessége van. \z egyik az a • Pécs felégetését 1664-ben, Pécs fényképfelvétel, amely meg­örökíti a pécsi SZDP tüntető felvonulását a Kossuth Lajos utcában az általános titkos választójogért az 1910-es év­ben. A másik érdekesség az a könyvalakú 1780-ból származó eredeti okmány, amelyet vit­rinben őriznek. Ez Pécs szabad királyi városi rangra emelésé­ről szóló. Mária Terézia által aláírt okmány a város címe­rével, aranyszalagos hatalmas piros pecsétjével. A metszetek bemutatják az 1680-as évekből származó pécsi városképet, Zrínyi és Hohen­lohe 1664-es téli hadjáratát, ostromát 1686-ban, a város látképét 1763-ban, az 1850 kö­rüli Fő-teret (mai Széchenyi tér) a régi városháza épületé­vel. A metszetek között szere­pel Piatsek József 1829-ből való terve az egyetemi könyv­tárról, a Puturluk utcai malom képe, Pécs városképe az egyik 1806-ból származó céhlevélben, valamint a székesegyház a XIX. századbeli régi formájá­ban. Régmúlt idők emlékeit örö­kíti meg ez a nagyszerűen meg­rendezett kiállítás, amelyről nehéz röviden írni. Ezt látni kell. A hét eleién megkezdi üzemelését a Pécsi Kenderfonó új szövőnzeme Oj üzemrésszel bővült a Pécsi Kenderfonógyár. Az új­szegedi szövőüzemből érkezett 10 szövőgépet az elmúlt hé­ten üzembehelyezték. Hétfőn tartják a munkavédelmi szemlét, s így a jövő hét ele­jén megkezdik a termelést. Az év utolsó három hónapjá­ban előreláthatóan 25 000 négyzetméter ponyvaszövetet szőnek. Mivel ezek a szöve­tek exportra készülnek, az A kiállításnak két külön ér-' üzem vezetői arra törekednek, hogy a minőség kifogástalan legyen. Az új üzemrész beindulását megelőzte az, hogy az üzem 17 dolgozója hat hetet töltött a szegedi szövőüzemben, ta­nulmányozták a szövés tech­nológiáját, a gépek kezelését Előzetes számítások szerint ez az üzemrész évi 240 000 négyzetméter export pony­vaszövet készítésére lesz al­kalmas. Ezt a mennyiséget a minőségtől függően növelik majd a következő években. A moszkvai kamarazenekar Holnap este 7 órakor a Pé­csi Nemzeti Színházban meg­rendezésre kerülő B. és C. bérleti kamarakoncerttel meg­kezdődik az idei hangverseny­évad. A gondos munkával és nagy körültekintéssel összeál­lított program első eseménye világhírű együttest állít a pé­csi közönség elé: az 1955-ben alakult Moszkvai Kamaraze­nekart. Az együttes alig tíz éves működése alatt jelentős sikereket élt el. Pedig kezdet­ben komoly nehézségeket oko­zott a muzsikusok számára az új zenekarral való próbálás, mivel a tagok nagy része más zenekarban játszott vagy ta­nított. De vállalták az új ze­nekar ügyéért járó áldozato­kat. Az együttes első kon­certje 1950 tavaszán volt Moszkvában. Olyan sikert arattak, hogy a zenekart egy évvel később függetlenítették. A vonósegyüttes 14 tagból áll és 9 olyan tagja van, akik fúvós-ütős vagy egyéb hang­szeren játszanak. Az együttes rendkívül magas művészi színvonalát biztosítja, hogy tagjai szólistaként is szerepel­nek. Az együttes karmestere Rudolf Barsaj, aki brácsamű­vészként évekkel ezelőtt az egyik budapesti zenei verse­nyen díjat nyert. Számos át­iratot készített az együttes számára, pl. Sosztakovics zon- gorapreludiumaiból és fugái­ból. A barokk művek előadá­sánál nemcsak ragaszkodott a basscontinuónak cembalon való megszólaltatásához, ha­nem a basszus szólamot bőgő mellett viola da gambával játszatja. A leghíresebb szov­jet művészek csaknem mind­egyike, így Ojstrah, Rihter is szólózott már a zenekarral. Turnéztak a szomszédos bará­ti államokon kívül az USA- ban, Japánban, Nagy-Britan- niában. Hazánkban már több­ször vendégszerepeitek. Pécsi hangversenyükre hét­főn este , — a falragaszokon megjelölt időponttól eltérően —•, 7 órakor kerül sor a Nem­zeti Színházban. Műsorukon Mozart g-moll és Schubert B- dur szimfóniája, míg a hang­verseny második részében Haydn Búcsú-szimfóniája sze­repel. A jelentős zenei ese­ménynek számító hétfő esti koncertre, illetve a változatos hangversenyévadra az Orszá­gos Filharmónia Színház téri irodájában még válthatók bér­letek. IEEK OKTOBER Brigitta napja. 1 1 A Nap kél 5.57, nyugszik ■ ■ 17.04 órakor. A Hold kél VASÁRNAP 11.49, nyugszik 20.18 órakor. jlarminc éve, 1934, október 11-én halt meg Kövesligethy Radó csillagász és geofizikus, a szeizmológiának egyik legna- gyobb tekintélyű tudósa. Bécsi egyetemi tanulmányai után az ógyállai csillagvizs­gálóban működött, majd egyetemi tanár lett. A messinai földrengés nagy pusztítá­sai után tanulmányban tárgyalta a föld­rengésektől való védekezés előfeltételeit. Értekezések sorában ismertette a rengést elemek és a földrengések fészekmélységei­nek meghatározására vonatkozó munkás­ságát és kidolgozta a tudományos alapon történő rengés-jóslást. Kezdeményező szerepe ix>lt a Nemzet­közi Földrengéskutató Szövetség létrehozásában, amelynek 1906-tól megszűnéséig főtitkára volt. Megszervezte a magyar- országi földrengésjelző-szolgálatot. Ennek ellátására létesítet­te Budapesten a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetem keretében a Földrengési Obszervatóriumot, amelynek igazgatói tisztségét haláláig betöltötte. 20 ÉVE: 1944. október 11. Felszabadul Szeged. Horthy megbízottai Moszkvában előzetes nyilatkozatot írnak alá, amelyben elfogadják a szövetséges hatalmak fegyverszüneti feltételeit. 1944. október 12. Felszabadul Kisújszállás, Kunhe­gyes, Tiszaszentimre, Abádszalők, Kunszentmárton. Olvasóinkhoz Olvasóink kérésére a Du­nántúli Napló szerkesztő bi­zottsága a járásokban jogi ta­nácsadót indít. A tanácsadó időpontjáról és helyéről min­dig a vasárnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Az első tanácsadást Mohácson ok­tóber 13-án, a városi tanács nagytermében este 6-tól 7 órá­ig, a következőt október 16- án Sásdon, a járási pártbizott­ság vb-termében ugyancsak 6—7 óráig tartjuk. A tanács­adás teljesen díjtalan, bárki­nek szívesen adunk problémá­jával kapcsolatban felvilágo­sítást. — Az őszi könyvhónap ke­retében Baranyában is meg­rendezték az első irodalmi es­teket. Október 8-án Mecsek- nádasdra, október 10-én pe­dig Hidasra látogattak el a pécsi írók: Arató Károly, Ber­tha Bulcsu, Pál József és Thiery Árpád. Ma estig tart nyitva a bélyegkiállítás Aki nem ért hozzá — csak érdekesnek tartja. De a vér­beli gyűjtőnek komoly élve­zetet szerez a Fegyveres Erők Klubjában ma utoljára látha­tó bélyegkiállítás. Tarlós Ödön bácsi például itt búvárkodik naponta több órán át is. Lát­hatóan jól esik neki, ha az érdeklődők megszólítják, mert ilyenkor felhívhatja a figyel­met a kiállítottak közül legér­tékesebb gyűjteményre. — Ez kérem egy bányamér­nök gyűjteménye. „Magyar klasszikus tanulmányok” cím­mel állították ki. Itt látha­tók az első magyar kő- és réznyomatosok és a színes számozású krajcáros bélyegek. Óriási munka volt így össze­gyűjteni. A betonközpont A terem kőzepefelé indul. Azt mondja, ott helyezték el a legértékesebb bélyegeket. A tnohácsi gyűjtőnek valószínő- leg az Internationale Post­wertzeichen Ausstellung Wien 1933 feliratú blokkja a leg­értékesebb. — Ez a blokk nálunk talán tizenöt-húsz gyűjtőnek van meg. Hogy mit ér? Talán még a tulajdonos se tudja felmér­ni. Ennek a gyűjtőnek nagyon értékes bélyegei vannak. Har­minc éve foglalkozik a gyűj­téssel. Aki a kiállításra betér, nem mulasztja el felkeresni a te­rem egyik sarkában működő alkalmi postahivatalt, ahol nemcsak szép bélyegeket vá­sárolhat, különleges postabé­lyegzőt is kaphat rá. A kiál­lítás megnyitása óta három­ezer forint forgalmat bonyolí­tott le a csinos „hivatalveze­tő”. Sokan bérmentesítésre vásárolják a bélyegeket, de akadnak olyanok is. akik a hiányos sorok megvásárlásá­val akarják megalapozni le­endő eazdag gyűjteményüket. — Knmoly gyűjtő nem vá­sárol ilyen helyen bélyeget, leefelíebb a bélyegző kedvéért j jön el az alkalmi postahiva­talba, de azért is csak az első napon. A nagypostára azon­ban ... Tarlós Ödön táskájából fü­zet kerül elő, abból pedig a legújabb magyar bélyegblokk, a tokiói. Ezért éjjel negyed egykor ment a postára és reg­gel nyolcig állt sorba érte. Szentirmai Aladár és Nagy Sándor gyűjtőtársai még őt is megelőzték: már előző napon odaálltak a posta elé, hogy megszerezhessék a különleges blokkot. Évekre menően min­den blokkjuk megvan, amit kiadott a magyar posta, és minden bélyegük, ami nálunk megjelent. Azt mondják a tapasztalt bélyeggyűjtők, hogy nagyobb szabású lehetett volna a Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör kiál­lítása, de értékesebb aligha. Ezt az értéket pénzben is ki lehet fejezni, több százezer fo­rintot érő tablókról van szó. S mint ahogy minden értéket őriznek, a kiállított bélyege­ket is óvják: éjjel-nappal ügyeletet tartanak a bélyeg- gyűjtő kör tagjai a nagy ösz- szegre biztosított tablók körül. A televízió műsora október 11-én, vasárnap: 9.25—10.00: Iskola-tv. Ké­mia, az általános gimnáziu­mok esti s levelező tagozatának L osztálya számára. A vegyű- letek összetételének magyará­zata. 10.00—10.05: Hírek, képek az olimpiáról. 10.20: Úttörő­élet Csongrádon. 11.20: Maxi« Foxi kalandjai. Amerikai rajz­filmsorozat. 11.45—11.55: Hí­rek, képek az olimpiáról. —< 14.55: Magyarország—Cseh­szlovákia labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. A szünetben: hírek, képek az olimpiáról. 16.50—17.40: A XVIII. nyári olimpiai játé­kok megnyitó ünnepsége. —< 18.15: Delta. Tudományos hír­adó. 18.40: A mai nap tokiói eseményeiből. 18.55: Jelentés Magyarországról. Homoki vál­tozások. A Magyar Televízió kisfilmje. 19.20: Esti mese. —> 19.30: Tv-híradó. 19.50: Szege­di mozaik. A Televízió kis­filmje. 20.05: Irodalmi képes­könyv: Móra Ferenc: Vailaíó- vacsora. 20.35: A fügefalevél­től a monokiniig (vidám di- vattőrténet). 21.25: Zentai An­na énekel. 21.35: Tv-híradó — 2. kiadás. 21.55: A Magyar Hirdető műsora. 22.05: Sport­hírek. 22.15: Gnallton koktél; könnyűzenei hangverseny. — 22.45—23.15: A mai nap tokiói eseményeiből. — Dr. Benkő György, a Pé­csi Röntgenklinika professzo­ra svédországi tanulmányúton tartózkodik. Dr. Benkő pro­fesszor, mint az Egészségügyi Világszervezet ösztöndíjasa, három hónapot tölt az északi országban. — ötödéves orvostanhallga­tók utaznak ki ma falura, a cigánykérdés szociográfus jel­legű tanulmányozására. Az or­vostanhallgatók 20 baranyai község cigány lakosságáról készítenek átfogó, statisztikai felméréseket. — A Rlppl-Rónal-díjat és emléklapot ma délelőtt adják át Káposváron. Az ünnepélyes díjkiadással egybekötve nyílik meg a Somogy megyei képző­művészek hagyományos őszi tárlata is. Lottótájékoztató A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása alap­ján a 41. játékhétén öttalála- tos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 49 fogadó ért ú, nyereményük egyenként 12110 forint. Három találatot 142 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 452 forint. Két találatot 120 706 fogadó ért el, nyereményük "gyen­ként 16 forint 70 fillér. ldőjárás!eleutés Várható időjárás vasárnap ;stig: felhőátvonulások átfutó csőkkel, időnként élénk dél- íyugat és északnyugat között változó irányú szél. Változé­kony, hűvös idő. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér- iéklet 4—8. legmagasabb nap- >ali hőmérséklet 12—17 fok iÖZÖtt. Egy tucat új víztároló a jövő nyárig. A Vízügyi Igaz­gatóság munkásai jelenleg to­vábbi hét mesterséges víztáro­lón dolgoznak, amelyek az év végéig szintén őszülnek. Az 1962-ban és az 1964-ben épített víztárolók együttes területe kereken kilencszáz hold és ezek újabb kilencezer holdnyi terület öntözését teszik lehe­tővé. A tervek szerint jövőre újabb két termelőszövetkezet­ben — Egerágon és Himes- házán — építenek völgyzáró- gátas víztárolókat, míg l!)66-ra eddig hat helyről érkezett be ilyen kérés. Ebben az évben kereken eg} tucat új víztároló épült, illetve épül a megye területén. Ezel közül ötöt — a boldogasszony­fait, a merenyeit, a pécsud- vardit, a pécsváradit és a so- mogyapátit — már átadták a> építők a termelőszövetkeze­teknek. A két legnagyobb — oszágos viszonylatban is jelen­tős — víztároló a szigetvári járásban készült: a 220 holdas merenyel és a 182 holdas so- mogyapáti mesterséges tó. Csupán ebben a két. gáttal el­zárt völgyben 5,6 millió köb­méter vizet gyűjtenek fissze t Baranya megyei Építőipari Vállalat új-mecsekaljai betol :özpontban naponta mintegy százötven köbméter betont k ■érnék a városi építkezések számára. A nyár folyamán kézi ék kicserélni a berendezéseket, nagyobb teljesítményű, ko zerübb gépek kerültek a régiek helyére. A bővítést folyta ák, nagyméretű cementsilókat állítanak fel a betonközpon ban.

Next

/
Thumbnails
Contents