Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-07 / 235. szám
OKTÓBER 7. (UAPLÓ Teljesítik-e tervüket az útépítő vállalatok? Teljesítik-e tervüket a különböző útépítő vállalatok, befejezik-e a megkezdett munkákat még a tél beállta előtt, foglalkoztatni tudják-e dolgozóikat a téli hónapokban? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ. A Baranya megyei Építőipari Vállalat útépítői idén 20 millió forint értékű tervet valósítanak meg. Jelenlegi munkájuk zömét a bolgárkert úthálózatának építése képezi. A különböző tömbök között új utakat építenek, terepet rendeznek a közművesítés során feltúrt területeken, s helyre álhtják a felbontott aszfalt- burkolatot. A Szigeti út mellett épülő iskola, óvoda, bölcsőde területén megkezdik a közművesítést, utat építenek, hogy ezen a részen már a kőművesek teljesen közművesített területen kezdhessék meg a munkát. Uj út készül a sportpálya és az új városrész között is, mert ennek a területnek beépítését is hamarosan megkezdik. Ezenkívül dolgoznak még a klinikai tömb gazdasági részében, s megkezdték a vásártéren épülő AKÖV-telep közművesítését is. Az utak, a járdák éoítését szeretnék a higedebb idő beálltáig elvégezni. A mélyépítőket viszont foglalkoztam szeretnék még a mínusz 15 fokos hidegben is. Részint külső. részint belső munkákat végeznek, s a tél folyamán mintegy S millió forintos teljesítéssel szeretnék kezdeni a Jövő év első negyedét. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat útépítői a város minden kerületében végeznek útkezelést. félti ütést, Járda, járdaszegély, lefolyóka éoítését. s helyreállítják a közművesítés következtében felbontott utakat. A negyedik negyedév során S 700 000 forint értékű munkát, kell elvégezniük. Nem könnyű feladat, mert sok apró és számos egymástól távol eső területeken kell dolgoznak. Az I. kerület jelentősebb munkái a Felsőbalokány utca. a Remény utca, Vöröskereszt utca, a Zsigmondi utca alsó szakasza, a Dobó, a Szondi utcák út, járda, járdaszegély és folyóka építési munkái. A II. kerületbe® járdát építenek a Kórház téren, s átrendezik a Felsőmalom utcai piacteret. Itt a csatornahálózatot kell tovább bővíteni, s végleges helyükre rakják az elárusító asztalokat. Mivel a piacteret idén sikerült tető alá vonni, az asztalokat úgy kell elrendezni, hogy minél több legyen fedél alatt, s ugyanakkor könnyebb legyen közöttük az áruszállítás, a közlekedés. A rendezés befejezésével egyidejűleg elvégzik a tér aszfaltozását is. A III. kerületben a Petőfi utca felújítása szerepel tervünkben. s építik a Homok, a Kandó Kálmán utcát, felújítják a Málna, az Úttörő, a Bolygó, a Tulipán, a Szív utcát, szegélyezik a járdát az Űrhajós utcában és új járdát kap a Xavér utca. Ha december 31-ig nem lesz rendkívüli hideg, akkor a tervben szereplő munkákat befejezik. Felkészültek már az utak téli tisztítására is. S a napokban egy nagyteljesítményű univerzális géppel gyarapodtak. Ez a gép három féle munkára alkalmas. Letakarítja a havat, seper és homokoz. A jelenlegi gépállománnyal és szükség esetén nagyobb hótakarító létszám alkalmazásával biztosítani tudják majd az utak téli tisztítását. Az Aszfaltútépítö Vállalatnak az eddig végzett 12 millió forintos aszfaltozási munkáin kívül az év végéig még ötmillió forint értékű munkát kell elvégeznie. A jelenlegi körülmények között ez a terv teljesíthetetlennek látszik. Nagyon gyenge a vállalat | alapanyag, vagyis kőellátása. Eddig a komlói és a tettyei kőbánya maradt adós, most pedig egyáltalán nem szállít folyamkavicsot a gyékényesi kavics-üzem. A komlói és a tettyei kőbánya most már tudna elegendő követ szállítani, de nincs hozzá gépkocsi. Csupán szeptember utolsó hetében a 12-es AKÖV gépkocsijai 37 órát késtek, 33 órát javítás alatt álltak. A szeptemberi késések és a javítási idők miatt annyi anyagot veszítettek. amennyi elegendő lenne a Vasút utca leaszfaltozá- sára. Nem tudnak megfelelő mennyiségű aszfaltot sem biz- tos:tani, mert az óránkénti 25 tonna aszfalt keverésére alkalmas gépük szeptemberben 88 órát állt különböző pótalkatrész hiányában. Fékmágnesért 11 vállalathoz kopogtatott be az anyagbeszerző, míg végül a tizenkettediknél kapott egyet kölcsön. Különben a gép még talán ma is állna. S ugyanakkor a vállalat teljesítménye ezen az egy gépen áll vagy bukik, jelenleg inkább bukik. Az amúgy is kevés létszámmal dolgozó vezetőség ezeket a problémákat önmagában nem tudja megoldani. A központ, az aszfaltkeverő-gépet gyártó ceglédi vállalat, az AKÖV s a MÁV segítségére lenne szükség, hogy a jelenlegi tarthatatlan helyzetből kilábaljanak, hiszen a tervükben fontos közforgalmú utak építése szerepel. Ilyen körülmények között ezeket idén nem tudják befejezni. Eredményesen dolgoznak, tanulnak a baranyai nők Ankét a szerkesztőségben Növelik Baranyában a vásárok számát? 45 vásár helyett 57 vásári terveznek 1985-re Áramszünet — Áramszünet lesz október 7-én 7—IS óráig nagyfeszültségű hálósat karbantartása miatt az alábbi területen: Kandó Kálmán utca. — Áramszünet lesz október 8-án 7-tól 16 óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt az alább behatárolt területen: Bajcsy Zs u. 2, Bem U. 22, Citrom u. 5—11. 2—16, Eötvös u. 5—15, Jókai Mór u. új épületek. Mnllátb u. 21—29, József A. u. 1, 2, 8, Két u. 1—23, 2—28, Szabadság u. 1— 27, 2—zz, Jókai Mór u. 12—29, 93—25, Majláth u. 22—38, Kákóczl út IS—37. 28—39, Várady A. B. 7—9, 12—23, 9—11. Dlschka Gy. n, 51—16, I. be. Sebészet. Hétfőn délelőtt megbeszélést tartottak a megyei tanács kereskedelmi osztályúnak! munkatársai a. járási kereskedelmi felügyelőkkel, a MÉSZÖV, a KIOSZ, a KISOSZ és a mezőgazdasági osztály képviselőivel, hogy a megbeszélés után elkészíthess k az 1965. évi vásárnaptárt. Az összegyűlt szakemberek elmondották, hogy az elmúlt esztendőkben e téren szerzett tapasztalatok alapján, valamint a háztáji gazdasagokban a termelési kedv fokozása, továbbá a felvásárlás és a paici felhozatal iobbá tétele érdekében szükségessé válik Baranyában az országos állat- és kirakodó vásárok számának növelése. A vásártartó községek száma nem változik a jövőben, azokon a helyeken viszont ahol erre igén van, 1965-re több vásárt terveznek. Ezek szerint Mohácson kettővel, Bolyban kettővel, Dunaszekcsőn egy- gyel, Szentlőrincen kettővel, Siklóson kettővel, Szászváron, Vajszlón és Villányban eggyél- eggyel szaporítanák az évi vásárok számát. Az értekezleten összegyűltek szükségesnek látták volna Szigetváron is kettővel emelni a vásárok számát, mert a tapasztalatok szerint ebben a járásiban is megvannak erre az igények. A községi és a járási tanácsok } vezetői azonban visszautas!- | tották a kedvező lehetőséget. í A vásárnaptárt, így az 1965- re tervezett változtatásokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága haggya jóvá. Nehéz egy megye nőmozgalmának jelenlegi helyzetét, eredményeit néhány órás beszélgetés keretében összefoglalni, mégis megpróbálkoztak ezzel a Baranya megyei Nőtanács függetlenített funkcionáriusai, akiket kedden délelőtt vendégül látott a Du-1 nántúli Napló szerkesztősége. A beszélgetés során a meghívottak igyekeztek összefog- j lalni a nőmozgaiom feladatait. ] Ezzel előbb V i n c z e Lajos- ! né, mohácsi járási titkár pró- j bálkozott meg, majd segítet- j tek mások is, végül azonban mint Rameisl Ferencné, a j nőtanács megyei titkára, or-1 szággyűlési képviselő megállapította, munkájuk oly sokrétű, hogy keretbe foglalni úgyszólván nem is lehet. Abban azonban megállapodtak, hogy a nőmozgalom elsődleges feladatai közé tartoznak a termelés elősegítése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, közreműködés a nők kulturális felemelkedésében, részvétel az ifjúság szocialista szellemű nevelésében. A nőmozgalom részvevői Baranyában is védnökséget vállaltak a baromfitenyésztés és toiáster- melés felett. A védnökség első eredményeihez tartozik, hogy javult a baromfi- és tojásfelhozatal, hogy a termelők minden eddiginél nagyobb meny- nyiségű baromfit és tojást adnak el az állami felvásárló szerveknek, s nem utolsósorban, hogy a megyében fél év alatt teljesítették az éves tojásfelvásárlási versenyt További célok: meghonosítani a megye számos termelőszövet-1 Az ankét részvevői kéz etében, sok község háztáji gazdaságában a baksai módszereket, hozzásegíteni a Baranyában élő parasztasszonyokat a jobban jövedelmező baromfitenyésztés elsajátításához. Bár a baromfitenyésztés és tojás termelés felett vállalt védnökség sokat mond a nőmoz- galom eredményeiről, ez csak töredéke annak a munkának, amelyért méltán érdemelnek elismerést az asszonyok. A megye üzemeiben és termelő- szövetkezeteiben sok kiváló nő dolgozik. Szeptember 12- én kizárólag nőkből álló szocialista brigádot avattak a szentlőrinci termelőszövetkezetben. Belvárdgyulán, a termelőszövetkezet gazdasági megerősödésében is nagy szerepe volt a nőknek. Szakmai előrehaladásuk mellett nagy gondot fordítanak a megye asszonyai az általános műveltség megszerzésére, önmaguk továbbképzésére. A pécsváradi járás községeiben valóságos versengés alakult ki azzal a nemes céllal, hogy minél több legyen a beiskolázásra jelentkező. A mai nő — még akkor is. ha „csak” háziasszony — már nem elégedett öt, vagy hat általános osztállyal: Martonfán tizenhármán jelentkeztek az új tájnévre, mert meg akarják szerezni a nyolc általánost; Hosszúhetényben tizenkét nő ül be az általános iskola esti tagozatába. S ahol nem futja az asszony erejéből, mert nem áll mögötte lelkesedésével, táfriMfaláciSirfil a pc a I munkahely —, ott is találnak módot a továbbképzésre. A szerkesztőségi megbeszélés lehetőséget adott arra, hogy bepillantsunk a megyei nőtánácsi apparátus munkájába. Baranyában tizenegy tagú függetlenített apparátus irányítja a nőtanácsok tevékenységét. A nőtanácsokban 3200 városi, járási és községi vezetőségi tag, ezek mellett pedig csaknem tízezer jól működő aktíva dolgozik. A mozgalom tevékenységének hatékonyabbá tételét különböző bizottságok segítik. Ilyenek a kultúr-, jogi, családvédelmi és pedagógiai bizottságok. Feladataik szoros kapcsolatban vannak elnevezésükkel. Sok egyéb mellett köz vetlen célként tűzte ki a megyei és a városi nőtanács a felszabadulás huszadik évfordulójára való készülődésben megyénk nőmozgalmi emlékbe nek, dokumentumainak felkutatását, összegyűjtését, hogy ezekből az anyagokból kiállítást rendezzenek, esetleg a „veteránok” visszaemlékezéseiből emlékkönyvet adjanak ki. — Szeretnék, ha ebbe a nemes munkába minél több nő kapcsolódna be, elősegítve ezzel a huszadik évforduló méltó megünneplését. Harsányi Márta Fehérnemű- és női ruhajavítás, átalakítás, készítés TEMPÓ KSZ Pécs, Doktor Sándor u. 9 Telefon: 18-40 EMBER A QATON Ez az ember nem szereti a Dunát! — Miért szeretném? Mert elromboija a töltést!? Idős Petne István életében a töltés az „úr”. A korona, a rézsű, a hullámtéri oldal. a védett oldal — az öreg Duna már nem érdekli annyira. Hiszen kicsit ellenség. — Engem csak akkor érdekel a viz, ha it! jig feljön. Mármint a gátiig. Akkor kezdődik a gátőrök számára a „háborús időszak”. Most é pen béke van. A Duna olya® mint egy s’íd. totyogó öregúr. akinek eszébe sem jutha . hogy valami kalamajkát csináljon " •;>*■:! ilyen, a vízmosta homokpadokon • zöldell a fű. ' ért a gátőr minden nap végigjárja a ' íti hal kilométeres szakaszt ahogy ő r tend ja a „járást”, mert a Dunában nem ’ehet bízni. Esetleg a gátiban — de a vízben nem! Petre István huszonkét éve járja a Duna Síkját. Először Debrinánál. istenhátamögötti léiken, erdők közsött most meg itt Duna' -ár.ál A ház — ezt írták rá: 5-ös gát- . váz — közel esik a faluhoz, a nagy egyedüllét után ez jobb. — Moziba eljut az ember meg tévét is szeretek nézni, jó itt közel a faluhoz. Bármilyen hely ez a Dunafalva? Az innenső oldallal csak egy riikásam járó komp cémaszála köti össze — jégzajláskor, meg téten az se! — a másik oldalon meg a g;43Í:>rta járhatatlan dülőútakkal szabdalt sziget. — De talán most már kitör a nép innen is, ha megépül Baja felé az országút — mondja a gátőr. így mondja: „kitör” — ő aztán igazán tudja mi egy útnak a jelentősége. Szemben ül velem az asztalinál. A mesterségéről mindent elmondott már, amit egy laikusnak elmondhatott. Hogy először is a gát épségén kell őrködnie, az ő feladata az ártéri fák csonkolási munkáinak vezetése, a fák őrzése. A gát körül mindig akad valami munka — most is Dunafalva felett kövezik a töltés ártéri rézsűjét. Azt is elmondta már, hogy neki is éppen úgy nyolc óra a munkaideje, mint másnak, kivéve azt az időt, amikor árvízveszély van. Gyakran e'mssolyodik. Rendszerint olyankor, mikor valami nem hétköznapi dologról, vagy mélyebb érzelemről beszél Például akkor, amikor azt mondta nem szereti a Dunát. Olyasfélét jelentett ez a mosoly, hogy kár ilyesmiről beszélni: a folvó van. természetszerű leg lefelé főijük, néha másíthatatla® törvények következtében álad, máskor alacsony, hajókat hord a hátán és halak vannak benne. S hogyne öntse el a földeket, hát gátat építettek a partján — s itt vám ő idős Petre István, aki nap nap után végigjárja a saját szakaszát. Ennyi az egész. Egyszerű, nem? Az ember megteszi a kötelességét, beleilleszkedik a dolgok rendjébe. Aztán megint mosolyog. A méhei miatt. Mert inni nem szokott, nem kocsmázák. nem ,iár horgászni sem — de a méhekkel na— Néha kiteszem magam elé az órát, hogy időben hazaérjék, ne várakozzon az etellel a feleségem, mire újra megnézem az órát, már rég elkéstem. Aztán az unokáiról meg az öt fiáról beszél, akik közül egy az apja foglalkozását választotta, ö is gátőr. — Megjegyzem az volt a nagyapám is. Az jár az eszemben: milyen lehetett Petre István az árvíz idején. Huszonkét éves szolgálat alatt egy- «vizet ért meg — az ötvenhatost — Nézze, mindig a gáton voltain Az a kötelességem. Az én szakaszomon nem is szakította át a töltést. Nem azért mert az én szakaszom, hanem azért mert följebb át- szakadt... Szerencsénk volt a szerencsétlenségben ... Miért szakadt át a gát? — Nagyon nagy volt a víz. Mindenféleképpen átszakadt volna. Az a törvény, hogy a töltésnek a jegyzett legmagasabb vízállásnál egy méterrel magasabbnak kell lennie. — Most megvan ez a magasság? — Nincs, de már egy szakaszon megcsinálták. Nagyon nagy munka. Elsősorban nem magasítani kéül a töltést, mert az úgy nem érne sokait, hanem szélesíteni, hogy a koronája is legalább öt méter ezéles legyen. S ez már mindenféleképpen másféle gát lesz. Mert mondják — ki tudja igaz vagy sem — mikor a múlt században építették a gátast bekerült a föld közé néhány tuskó meg raaseesosnó ír Gporatba* magasodott' — Akkor még nem a kitermelt föld, hanem a töltés nagysága szerint kapták a pénzt a munkások. S ahol tuskó van vagy rozsé, ott könnyen áttör a viz. — Meghalt itt valaki az árvizek idején? — Két asszony. Az egyik tutajjal ment valahová, nagyon gyors volt a víz megijedt és belekapaszkodott egy fa ágába. Kiszaladt alóla a tutaj — ottveszett. — A másik is öregasszony volt. Azt mondják nem volt egészen „tiszta” — Petre István magyarázókig a homlokára mutat — valami kutyát hallott sírni utána ment, aztán nem jött többet vissza. — S maga nem félt az árban? — Dehogynem, jópárszor kinéztem magamnak egy nagy fát, ha futni kell. hát legyen hova. — Es sor került rá? — Nem. Mondom, előbb átszakította följebb a gátat. — S ötvennégyben? — Akkor is nehéz volt. Különösen ezen a szakaszon. Szerencsére nem lett belőle árvíz. Kaptam is érte kormánykitüntetést. Mu'atja a hordó dobozt, Munkaérdemérnn van benne, ötvennégy óta egyszer viselte. — Nem nagyon szeretem fitogtatni. De igen örültem mikor megkaptam. Megint elmosolyodik. Ezzel a mosollyal megyek el. A komoról nézem a piszkos, lusta Duna-vizet. t"n " ‘ál látszik mekkora erő van benne. De most- már tudom, hogy a gátat mindennap esőben, sárban végigjárja valaki. LÁZÁR ERVIN A
