Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-06 / 234. szám
iS«, OKTOBER S. niapl6 3 Aj piacteret kap Mohács 1 Októberben megkezdődik: egy régi mohácsi gond meg- j oldása; hozzálátnak az új piactér kialakításához. Először ! mintegy százezer forintos költ- ] seggel csatornáznak. A követ- j kező években betonozzák le j a teret, majd különböző ke- j reskedelmi szervek építik meg ' beton árusító asztalaikat. így! megszűnik majd a közegész- j ségügyi szempontból kifogásolható. földről történő árusítás. Tervezik, hogy — ugyancsak higiénikus szempontból — külön helyet kapnak a baromfi- és a gombaárusok. A pénzügyi alaptól függően esetleg egy kisméretű laboratóriumot is építenek a tej és a tejtermék vizsgálatára. Az új piactér építése előreláthatólag a harmadik ötéves tervben fejeződik be. Egységes szabályzat az építési engedélyek kiadására Beszélgetés az új építési rendeletről — A községi tanácsé az elsőbbségi — A tervező nagyobb felelőssége Vetik a nagydíjas búzát a bátyi földeken A Bólyi Állami Gazdaságban már vetik a búzát. Legelőször az úgynevezett Bezosatája X. fajta magvai kerülnek a földbe. Híres a bólyi búza — az idei országos mezőgazdasági kiállításon ismételten nagydíjjal tüntették ki. A múlt évben ugyanis 4245 holdról átlagoson 13 mázsa 80 kiló termést takarítottak be. Az Építésügyi Minisztérium az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokat összegezve, átfogó rendeletben szabályozta az épületek és az építmények, valamint a velük összefüggő mellék-létesítmények építési engedélyezési eljárását.. Erről kértünk felvilágosítást a Baranya megyei Tanács Építési Osztályán. Dr. Rácz Istvánná, az osztály munkatársa elmondta, hogy régebben a budapesti fővárosi tanács rendeleté volt, érvényes mindenütt. Most az új rendelet egy- I ségesen szabályozza és meghatározza az építési engedé- | lyek kiadásának a módját, i megnevezi az első- és másod- j főkú építési hatóságokat. — Sőt módot ad arra is a megyei tanácsnak, hogy elsőfokú építésügyi hatósági hatáskörrel ruházzon fel jelentősebb községi tanácsokat — tájékoztat dr. Rácz Istvánná. — Éltek-e már ezzel a lehetőséggel Baranya megyében? — Még nem. Jelenleg nálunk nincsen olyan község, amelynek elsőfokú hatáskört adhatnánk, mert az a feltétel, hogy az ügyintéző legalább építésztechnikusi képzettséggel rendelkezzen. Befejezték a nagykarbantartást az Agrárja Keményítőgyárban, 21-én megkezdték az új kukorica feldolgozását. — Képünk: Zalabai Sándor az új svéd szeparátor működését ellenőrzi Az új rendelet megrövidíts az engedélyezési eljárást, amikor úgy rendelkezik, hogy az építtetőnek az építkezéshez csak egy hatóságtól kell engedélyt kérnie és a kérelmére hozott határozat ellen: esetleges fellebbezését is egy szervnél kell előterjesztenie, még akikor is, ha fellebbezése több szakhatóság előírása ellen Irányul. Az építési engedélyezésben érdekelt szakhatóságok — például tűzrendészet!, egészségügyi, műemlók- védeüimi, vízügyi hatóság sitib. — és közművek szakvéleményét állatná vagy tanácsi tervező szerv által készített műszaki tervek alkalmazása esetén a tervezőnek, nem állami , tervező által készített mű- i szaki tervek esetében pedig! az építési engedély megadá- , sára jogosult tanácsi építési I osztálynak vagy csoportnak | kell beszereznie. Ez nyilvánvalóan rövidíti az j eljárást. A leérdés most má r \ az, hogy mihez kell egyália- j Ián építési engedély? — Mindent tételesen felső- j rol a rendelkezés. Hosszú len- j ne elmondani, hiszen a ren-1 delet 44 pontban foglalkozik j ezzel és külön fejezet foglalja í össze azokat az eseteket, ami- j kor nem kell építési enge- ' dély. hanem elegendő a beje- j lentés is. Uj házhoz, toldáshoz, bon- I fáshoz engedély kell. sőt még ! ahhoz, is, ha a .kémény magas- j ságát néhány centiméterrel j emelni kívánja valaki. Ólak- ! hoz, fáskamrákhoz, fészerek- j hek ugyancsak engedély kell. j de a bejelentés elegendő, ha j az aiapterüietük nem haladja | meg a 10 négyzetmétert és ; a magasságuk a 3 métert. Tehát ha valaki egy kutyaólat I kíván építem, azt is be kell : jelenteni az illetékes építésügyi hatóságnál és mag kell ! szerezni ahhoz a hatósági hoz- j záiárulást. De hogy mindent pontosan megértsünk. vegyünk talán egy gyakori példát. Van elegendő pénz és van telek. Uj házat szeretnénk építeni. — Mi a teendő? — Négy dolog szükséges már az elején: telekkönyvi i szemle, terv, műszaki leírás és helyszínrajz. — Miért van szükség például a, telekkönyvi szemlére? — A telekkönyvi szemlét a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság adja. Azért van rá szükség, mert. az 1937. évi 6. törvény úgy rendelkezik, hogy építési engedélyt csak annak szabad adni, aki igazolja, hogy tulajdonjogánál fogva vagy más címen építkezni jogosult a megnevezett telken. Elejét veszik így annak, hogy valaki a más. telkeire építsen s később perek induljanak amiatt. A rendeletből kitűnik a tervező nagyobb felelőssége. Például a helyszínrajz pontatlansága miatt eddig gyakor; volt a szomszéd tulajdonosok érdekeinek sérelme. Ha ilyesmi előfordult, akkor az építtetőt vonták felelősségre. Az új rendelet szerint a tervező felel mindenféle pontatlanságért és sérelemért. Ezért rendelkeznek úgy, hogy a helyszínrajzot az ÄFTH által kiadott térképmásolat alapján kell elkészíteni. — Ha mind a négy szükséges irat, illetve rajz megvan, akkor mi a következő lépés? — Építési engedély iránti kérelem űrlapot kell kérni a községi tanács végrehajtó bizottságától. Azt ki kell tölteni, azon majdnem minden rajta van. A kérelmező, a tervező és a kivitelező beírja a megfelelő adatokat, s ha ez megvan, be kell nyújtaná a községi tanácshoz. Tehát űj, hogy nem a járási tanács építési csoportjához, hanem a községi tanácshoz kell beadni a kérelmet. — Határidők? — Korábban előfordult, hogy a kérelem hiányos volt. Az építtető ilyenkor újra a járási tanácshoz utazgatott, sót néha kétszer, háromszor is. Jelien esetben a községi tanácsnál már jelzik a hiányt, s helyben el lehet intézni a | pótlást. Ha a községi tanács | meggyőződött a kérelem he- j lyességéről, akkor a kérelmet j felterjeszti a járási tanács épí- j íési csoportjához. A járási ta- ; nács szerve az új rendelet ér- ’ leimében köteles megszerezni j a szakhatóságok véleményét. I Amennyiben a járási szerv hibát észlelne, három napon belül köteles annak pótlására az építtető figyelmét felhívni. Ha minden rendben van, harminc napom belül határoznia kell az engedély felől. Az engedély két évig érvényes, s utána egy-egy évvel meghosz- szabbítható. De feltétlenül szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra. hogy ne várjanak az utolsó pillanatra az építtetők, hanem először szerezzék meg az engedélyt, hiszen hosszú ideig érvényes. — Mit kell még ezután | tenni? — Az építkezés megkezdését és befejezését is be kei! jelenteni. Az elsőfokú hatóság ! meggyőződik az építkezés sza- I bályos voltáról, s ha mindem ; rendben van, akkor kiadja a 1 használatbavételi engedélyt, j <G. IJ» 1 Elpuskázott szüreti ünnepség Vasárnap délután egy órakor két farmotoros autóbusz indult Pécsről Villányba, tele utasokkal. Ugyancsak a neves szőlóvidékre tartott sok magánautó is. V atamenny ien abban reménykedtek. hogy kitűnő disznótoros vacsorában, borkóstolóban és főként olyan látványosságban lesz. részük, amelyre Pécsett hiába várnának. A villányi rendezők ugyanis szüreti ünnepséget ígértek a faluban kiragasztott plakátokon, lovasparádéval, díszes fogatok lelvo- nulásával, meg miegymással. Sajnos, a valóság nem Olyannak bizonyult, mint amilyennek a pécsiek képzelték. A kellemetlen meglepetések már a tsz-pincéjé- nél elkezdődtek, ahol kiforratlan zavaros bort szolgáltak fel az ígért óbor helyett. A kiszolgálás szervezetlenül, sok tumultussal és kölcsönös bizalmatlankodásokkal ment végbe. Az ezt követő szüreti felvonulás sem vidította fel a pécsiek lelohadt kedvét, hiszen a megígért lovasparádé helyett összesen négy lovas kocogott el Nagyhar- sány irányába, s alig néhány hintó, illetve szekér követte. Jellemző a szervezetlenségre és a felvonulás színvonalára, hogy a népviseletbe öltö- zött csószlegények között txviszt-pulóveres fiatalembert is lehetett látni. A két-három percig tartó „röpfelvonulás” után csak negyednégy volt az idő, a disznótoros vacsorát pedig este hatra ígérték. A rendezőknek a csaknem három órás időközt ki kellett volna tölteniök valamivel: népi táncokkal, egyfelvonáso- sokkal, a villányi szőlőkultúra fejlődését, terveit bemutató kiállítással vagy mással. Ez szintén a rendezőség dolga lett volna. Ilyen kiállítást és bemutatókat azonban nem szerveztek, így a Villányba sereglctt idegenek csak céltalan ődöngéssel. ténfergéssel tudták agyoncsapni az időt. Tekintve, hogy a disznótoros vacsora sem zajlott le tolakodások és más apró bosszúságok nélkül, ráadásul híre terjedt, hogy a villányi rendezők a megállapodásoktól eltérően, váratlanul tíz forintos belépőt követelnek a pécsi IBUSZ-utasoktói a szüreti bálba: mindez annyira elvette a pécsiek kedvét, már nyolc órakor autóbuszra szálltak, s elindultak haza. így végződött hát a szüreti ünnepség a farmotoros autóbuszok ntasai számára, melyben az a legkülönösebb, hogy nemcsak ők. pécsiek érezték becsapó ttna’ i Kukat. hanem a villa iák is. Igaz. az utóbbiak a televízióra hivatkoztak. Azt állították, hogy a tévé néhány munkatársa szeptember közepén és 22-én meglátogatta a községet, s közölte velük, hogy televíziós-filmet szeretnének készíteni a villánvi szőlőkultúráról. beleértv" a szüreti ünnepségeket is. H r- man Károly, a falu tattá's- elnöke szerint a tévé ok'é- ber 1 és 5 között felvételezett volna a faluban. Mint mondotta, 14 tagú bizottságot alakítottak a községben, hogy a szüreti ünnepsé""t s általában a filmezést előkészítsék. Tekintve, hogy a televízió 28-án, hétfőn egy telefonközléssel lemondta a tervezett útját, meg lehet érteni a villányi rendezők szárnya- szegett kedvét. A televízió eljárása azonban nem menti őket a felelősségtől. A villányi rendezők ugyanis semmit sem tettek az ünnepséget propagáló gépezet megállítása céljából. Pedig 'ól tudták, hogy a gépezet megindult. hiszen maguk plakí- toztatták tele a falut. ők tájékoztatták szeptember 26-án és 28-án az IBUSZ-t. s olvasták e információk után megjelent újságközleményeket is. Mégis, egy sem akadt a 14 villányi rendező közül, aki hétfőn délután felhívja az IBUSZ-t. s közli vele, hogy újabb fejlemények léptek közbe, ezért addigi megbeszéléseiket érvénytelennek tartják, s eo-é- szen szerény méretű fin népséget kívánnak csak szervezni. Történhetett volna opn’c másképp is a tévé visszakozása után, mégpedig tizv. hogy a tévé ellenére is m»"- tartják a tervbevett r> gú szüreti ünnepséget. Ez lett volna a célszerű, hiszen ha a televízió valahova megy ki, azért még nem dpi össze a világ. Egyébként sem az emberek vannak a televízióért, hanem a televízió az emberekért. A villányiak egyébként sejtik ezeket az igényeket, s azt is tudják, hogy a jónevű boruk alapot teremtene mindehhez. Elképzeléseik is vannak, de hogy mikor lesz valami azokból a tervekből, az még talány. És tajány marad még sokáig, meri az indulás nagyon rossz voll, mert a két farmotoros busz 85 utasánál és a pécsi autó- karaván által szállított családoknál eltékozolták erkölcsi tőkéjüket, s az ilyesmit elég nehéz visszaszerezni. Magyar László FALUSI VASÁRNAP Az irodából hívta ki Dobos Istvánt — a somogyapáti iskola igazgatóját — a felesége. Mentegetőzött, hogy néhány hivatalos ügyet kellett befejeznie, azért húzódott vasárnap délelőtt az irodába. Ilyenkor nem háborgatja senki, csak én, de szívesen elkísér, ha arra vagyok kíváncsi: Mit csinálnak vasárnap az emberek Somogy- apátiban? — Legjobb, ha kimegyünk d Készenvári dűlőbe, ott meglő1 áljuk a falu népét — mond jc és beül mellém a kocsiba. Az út nem valami bíztató. Először megkerülünk egy öles tölgyet, aztán kacskaringós földúton — vastag porfelhőt húzva magunk után — lépésben hajtunk a Készenváriba. / zöld hirtelen teHil elénk. Ez lenne hát a Készenvári, mivelhogy szürettől a következő őszig emberemlékezet óta itt .,készen várja” a bor és a birkagulyást áhítozó bogrács az apátiakat. — Gáspár József — köszön egy tüske ba.iszú öreg az ösvény végén, övé az első présház az út mellett. Fura egy építmény. Minden fordítva, mint másutt. Először belebotlik az ember a pincelejáróba és csak azután kerül a kis- szobába. Ez a második otthon — vasárnapi szórakozóhely. — Mi, öregebbek már csak ide járunk vasárnaponként — mondja az Aranykalász Tsz raktárosa. — Két kilométert gyalogolunk, de megéri. Az ember kijön reggel és délben az asszonyok hozzák a frissen főttet. Nézze csak! A kacskaringós úton apró fekete pontok növekednek. — Lassan felismerni az ünneplőbe öltözött asszonyokat, karjukon kosár. A szomszéd présháznál is észrevették őket. Egy fiatalasszony tányérokat borogat a fehér abrosszal terített asztalra és beszól az ajtón: Józsi gyertek! Itt az ebéd! Távolabb vasárnapi munkát talált Percnyi József is. aki növénytermesztési brigádvezető. „Nem jó munka ez! — élcelődik a bemutatkozás után — a brigádvezetőt mindig szidják, mert sarkallja az embereket a munkára.” A Perényiék présházához azért hozott el Gáspár bácsi, mart az nevezetes hely: Rózsa Sándor is megfordult ebben a pincében, ez volt az első bortárolő a Készenváriban. — Olyan mély, hogy már nem is lépcsőn, hanem bánya-beli gurítóhoz hasonló meredélyen megyünk lefelé vagy huszonöt métert. Az agyagba vésték és még cifrázták is a boltozatát, mintha d'szlécekkeX rakták volna ki a falát. Bizony a fél falu itt van most a Készenvári dűlőben. Terített asztal szinte minden présház előtt és van mivel szórakozniok a kintlévőknek. Perényi hordókat mos, Gáspár bácsi egy gerendát méreget a hordók alá, Mesteréknél gőzölög a birkagulyás, Venczli- ék szüretelik a diót. Ez lenne hát az öregebbek vasárnapi .,szórakozóhelye” De hol vannak a fiatalok? A faluban keressük őket és a Fő utca 56 előtt egyhalomban bukkanunk rájuk. A somogy- apáti futball csapat a járási másodosztályban játszik. A fia talok most a meccsre indulnak. Motorizált labdarúgó csapat. Tóth Jóska Zetkával viszi egyik társát, ő maga center, Stanics Laci most fékez az útszéli porban a három hónapja vásárolt Pannóniával. A csapatban bal-half és a többi is motorral jár a meccsre. A sportkörnek nincs költségvetési fedezet az vtaagatásra. Megoldják saját zsebükre, saját motorukon. Egy-egy mérkőzésre hat-nyolc motorral utazik a somogyapáti csapat. Mind itt gyülekeznek a Fő utca 56 előtt, ahol Gora György, tsz traktoros a sportkör szertárosa lakik. Most például Szentegátra utazik a csapat. Az igazgató — ha már itt járunk — levisz az új létesítményhez. A falu büszkesége ez, a három község határát összefogó hatalmas víztároló. Ez is összefügg a falusi vasárnapokkal, ha most még nem is, de majd jövőre. Fel- megyünk a gátra és ott magyarázza: — Mély lesz a viz a gátnál, legalább öt méter, de a túlsó végén, a sekélyebb részen strandot kerítenek el. A gyerekek ugyanis kijárnak a tóra, hát fürödjenek biztonságban. A tsz néhány csónakot is vásárol jövőre, szórakozásnak. Gyönyörű lesz ez a semmihaszna völgy, ha teljesen meg tellik vízzel. A zsinór-gát széles hátán sétálni is lehetne, de tábla tiltja még az átjárást is. Pedig én oda padokat tennék, meg élősövényt a szélére, aztán csak jöjjenek a fiatalok, öregek esténként, vasárnap. Legyen ez « korzó Somogyapátiban, Egészségesebb, mint a portól szürke főutca. Még arra is marad hely, hogy pár száz fát elültessenek a fiatalok a tavaszon. Tovább kerestük a vasárnapi szórakozást a faluban. Benéztünk a klubba, amit ösz- szeházasítottak az italbolttal. Vadházasság, reméljük nem lesz hosszúéletű. Már tervezik, hogy a földművesszövetkezet az egészet átadja kulturális célokra, másutt lesz a kocsma, itt csak a kultúra marad, a könyvtár, a játékszobák. — Igaz ennek is kicsi., de van hely az udvaron, lehet majd hozzátoldani a következő évek ben. Most itt a mozi, itt jönnek össze a KISZ-fiatalok, itt öblítik le a nap porát az emberek — egyetlen szobában. — Ez bizony kevés. — Nagyon kevés — mondja az igazgató, aki már hat éve tanít a faluban és tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, irányítja, szervezi a kulturális életet So- mogyapátiban. — ügy gondolom sikerült aktit* KISZ-tit- kárt választani a múltkor Fehér Erzsébet személyében. Most a vasárnapi szüreti bálra készülnek, a télre színdarabot tanulnak, szeretnék talpra állítani a kulturális életet o faluban, de hol7 — Szigetvár itt van a közelben — mondom, — Az nem sokat jelent. Mi van ott? Talán az új mozi? A mienk is bemutató mozi, ami keskenyfilm megjelenik az nálunk egyidőben megy a. nagyvárosok mozijaival. Inni? Kijárnak a Készenváriba. A kulturált, igényesebb szórakozáshoz kellene a hely. És az sem pótolja a vasárnapi pezsgő életet, hogy egyre több házra szerelik fel a tv-antennát. Kultúrát terjeszt ez is, de közösségi szellem nélkül. Estefelé — mintegy cáfolva az igazgató előbbi kijelentését — látom, hogy sokan várakoznak az autóbuszok ra. Két irányban is. Kaposvár felé és Szigetvárnak, főleg fiatalok párosával, a fiúk feketében. Vasárnapozni mennek oda. ahol többet ígér számukra az este■ táncot, f»"•ér terítős asztalokat, pincér kiszolgálást — a talponal'ás, füstölés, zsúfoltság helyett. Pedig Somogyapátit. körzeti székhelynek jelölték ki. Ez azonban csak megyei '’ön+és. megvalósításához sokai k ’ll tenniök a falusiaknak, e tanácsnak, a földművesszövetkezetnek, az égész lakosságnak. Gáldonyi Béla
