Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

2 niAPB-ö 1964. OKTÓBER 6. tüskés Tibor Külföldi kis kalauz 2. Az utazás: omgtex ismeretszerzés Minden magyar utasnak, aki átlépi az országhatárt, a Statisztikai Hivatal számá­ra egy zöld színű nyomtat­ványt kell kitölteni. Az egyik kérdés így szól: — Utazásának célja? — Az űr­lap ezeket a lehetőségeket ismeri: — Üdülés, társasuta­zás, rokoni látogatás, tanul- ’mányút. — A megfelelő szót alá kell húzni. Én valójában két lehető­ség közti választással is megelégednék arra a kér­désre, hogy mi a célja uta­zásunknak? — Időtöltés (semmittevés) vagy munka- alkalom (tanulás). A kalandozó magyaroktól kezdve az imént idézett legfrissebb adatokig közis­mert, hogy mennyire szere­tünk világot látni. Széchenyiben is a kül­földi utakon születtek meg a nagy álmok: a vasútépí­tés, a Lánchíd, a Balaton, a Duna hajózhatóvá tételének a gondolata. De a sor nem fogy ki. Idézhetnénk Julianus barát, Szepsi Csombor Márton, Misztótfalusi Kis Miklós, Körösi Csorna Sándor, Eöt­vös József, Wesselényi Mik­lós és mások nevét és pél­dáját. Mind egyet bizonyítanak: az igazi utazás a legössze­tettebb ismeretszerzés lehe­tősége, a legmagasabbrendű egyetem. Földrajzi és törté­neti ismereteket ad; ide nyelvtudás kell és psziho- lógiai érzék; megtanít egy más nép, egy idegen elem közegében mozogni; táji és művészi szépségekre nyitja rá a szemet. Minden várat­lan meglepetés kérdést tesz féf, amire válaszolni kell. Az új jelenségek összeha­sonlításra késztetnek, s arra bírnak, hogy tanulságokat vonjunk le. Vannak dolgok, amelyek külföldön pontosan úgy történnek, mint nálunk. Az a lengyel kislány, akit Krakkóban láttam, ugyan­úgy lépett ki a fotóüzletből az utcára és nézte meg a frissen kapott képeket — a járókelőkkel mitse törődve —, mintha a pécsi Kossuth Lajos utcában járna. A ké­ményseprő Prágában is kor­mos, s a borravalót Bécsben is várja a pincér. A figyelemre méltóbbak, a meggondolkoztatóbbak a különbségek. Az utas szeme az ország­utak melletti fákat figyeli. Puszta szemgyönyörködtető látványt nyújtanak ezek (mint a nyugati autósztrá­dák melletti zöldsávok), vagy az ejtőernyő anyagát biztosító, a selyemhernyó tenyésztéséhez táplálékot adó eperfák kerülnek az utak mellé (mint nálunk, a második világháborúra ké­szülő országban történt), avagy gyümölcsfákat, mo­solygó almát, hamvas szil­vát termő fákat kellene ül­tetni az utak szegélyére (mint Lengyelországban lát­tam)? A legegyszerűbb látnivaló is új ismereteket közölhet. Aki északra utazik, megle­petve látja, hogyan tűnnek el a mezőről a nálunk fél­gömb alakú szénaboglyák; a földekre gúla-alakú lécke­reteket állítanak, erre rak­ják a szénát; még északabb­ra pedig egészen soványra fogynak a boglyák, s itt már csak földbe szúrt, tüskésen kiálló ágakkal fölszerelt bo­tok tartják a nehezen szá­radó szénát. A mezei gaz­dálkodás legegyszerűbb esz- közei így alkalmazkodnak a táj, az éghajlat sajátossá­gaihoz. Az új jelenségek megis­merése és megértése, a szembesítésből adódó elége­dettség vagy tettre serken­tés — ez a külföldi utazás igazi célja és adománya. niveli a vegyipari gépek gyártását a magyar ipar A harmadik ötéves terv időszakában gyors ütemben növekszik a vegyipari gépek gyártása. A tervek már nagy­részt elkészültek, s ezek nemcsak a hazai igények nagyarányú növekedésével, hanem jelentős szovjet rende­lésekkel is számolnak. A szá­mítások szerint 1966 és 1970 között körülbelül háromszor annyi vegyipari gép késiül hazánkban, mint a jövőre zá­ruló mostani ötéves tervben, s a következő ötévi termelés értéke valószínűleg meghalad­ja a 16 milliárd forintot. Bár a tervegyeztetések itt­hon is, külföldön is még fo­lyamatban vannak, máris bi­zonyos, hogy a jövőben nem­csak egyedi gépeket, hanem komplett vegyipari berendezé­seket, teljes gépsorokat is gyárt iparunk. Mindenekelőtt festék- és műanyagfeldolgozó vonalakról van szó, de nagy mennyiségben készülnek majd kanna- és doboztöltő automa­ták, sőt, dobozgyártó gépsorok is mindenekelőtt expontra. A hazánkban készülő vegyipari gépeknek 40—50 százaléka ki­fejezetten a technológiai mű­veletek korszerűs:tését szolgál­ja, mint például a különféle hőcserélők, bepárlóik, szárítók, kristályosítók, szűrők, gumi- és műanyagfeldolgozó beren­dezések. Ezenkívül azonban egyéb kisegítő gépeket, szi­vattyúkat is gyárt iparunk, hogy ezzel teljessé tegye a vegyiüzemek berendezéseit. A számítások szerint a ter­melékenység növelésével, te­hát beruházások nélkül éven­te körülbelül 5 százalékkal lehet növelni a vegyipari gé­pek gyártását, ez az ütem azonban az igényekhez képest lassú volna, ezért jelentős be­ruházásokra is sor kerül. A beruházások jóváhagyása most van folyamatban, elvi dönté­sek azonban már intézkedtek arról, hogy nemcsak a vegy­ipari gépgyártó üzemeket, ha­nem néhány kohászati válla­latot is korszerűsíteni kell ah­hoz, hogy a nagyarányú fej­lődéshez szükséges alapanya­gok rendelkezésre álljanak. Mindenekelőtt megfelelő rozs­damentes és saválló acélok, különleges csővezetékek és a nagy nyomást is bíró vegy­ipari edények gyártásáról kell gondoskodni. A beruházások­ról a hazai és külföldi igé­nyek végleges tisztázása után döntenek az illetékesek. HÍREK OKTOBER o Brúnó napja. A Nap kél: 5,50, nyugszik: 17,14 órakor. — A Hold kél: KEDD 6,19, nyugszik: 17,58 órakor. A hazánkban tartózkodó svéd nöküldottség vasárnap Pécsre érkezett. A svéd vendégeket tegnap, hétfőn délelőtt a városi tanácson Körösi Lajos elvtárs, a városi tanács elnöke fogadta. t Száznegyven éve, 1824. október 6-án született Makón Dobsa Lajos író. Debreceni kisdiák korában kezdett írogatni és tanulótársaival szí­niélőadásokat rendezett. Jogot végzett, majd színészként járta az országot. 1846-tól két évig külföldön utazgatott. 1848-ban lelkes szemtanúja volt a pá­rizsi februári forradalomnak és néhány hét múlva a pesti mörciusi „tízek tár­sasága” megbízásából egyik vezetője volt annak a népes küldöttségnek, ' amely a francia forradalmi kormányt a magyar ifjúság nevében üdvözölte. Hazatérése után a forradalmi Párizsból írt magávalragadó hangú beszámolója nevét népszerűvé te*‘e. amit azután még fokozott a táblabírák maradiságát és a ka- marillát gúnyosan kipellengérező „Március tizenötödike” cí­mű darabjának bemutatása. 1848 végén kormánybiztossá ne­vezték ki. 1850-ben „öcsém házasodjál” című színműve elő­adása után elfogták és fél évre bebörtönözték az Újépületbe. Szabadulása után Pestre internálták. Az 50-es években so­rozatosan mutatták be hazafias lelkesedésre buzdító drámáit és szívesen fogadták — a kiegyezés koráig — sűrűn meg­jelenő tárcáit. 115 év előtt. 1849 október 6-án, ugyanazon a napon, amikor az osztrák szoldateszka a rideg őszi hajnal deren­gésében, az Arad melletti mezőn a szabadságharc 13 hős honvédvezérét kivégeztette, a vérgőzös bosszúszomj Pesten, a késő délutáni szürkületben az első felelős magyar kor­mány elnökének, Batthyány Lajosnak már-már alig pislá­koló életét oltotta ki. Ellenzéki politikus volt. Az 1841—44-i országgyűlésen az ő felszólalásában hangzott el: „Ész, erény, becsületesség nincs kötve osztályhoz, sőt e tulajdonok sok­szor megfordított arányban állnak a nemesi kiváltságokhoz”. Támogatta Kossuthot, de haladó felfogása mellett a mérsé­kelt politika híve volt, s mindvégig a megegyezést kereste az udvarral. Jellasich támadása után vissza is lépett a mi­niszterelnöki posztról. Windischgrätz bevonulása után sógor­nője pesti lakásáról hurcolták el. Bár több ízben lett volna al­kalma a szökésre, — bízva az udvar jóindulatában —, meg sem kísérelte. Bécs határozott utasítására ítélték október 5- én kötél általi halálra. Egy becsempészett tőrrel aznap éj­szaka súlyos sebeket ejtett magán, a nyakát is elvágta. Haynau dühére nem lehetett felakasztani. Az orvosok nap­hosszat tartó élesztgetése után magához tért. A haldoklót ki- i támogatták, elvonszolták utolsó útjára, a hírhedt Újépület északi sarokfalához, a nyilvános vesztőhelyre, ahol a Burg- vadászok sortüze végzett vele. 20 éve, 1944. október 6. A debreceni hadművelet kez­dete. A 2. Ukrán Front 100 km szélességben áttörte a hitler­isták védelmi vonalát és több mint 100 helységet felszaba- | dított. Felszabadult Gyula, Kétegyháza, Battonya, Geszt. Gyu­lavári. Elek, Nagykamarás, Kevermes. Mezőhegyes. K>tj*or>t.a. Dombiratos, Magyarbáhhegyes, Végegyháza, Makó, Pitva-os, Királyhegyes. Apátfalva, (ma Csanád). — Budapesti kom­munista partizánok felrobbantják a Gömbös-szobrot. Vizsgálat a szentlőrinci ételmérgezés ügyében A megyei Rendőrfőkapitány­ság vizsgálati osztálya befejez, te a vizsgálatot a szantlörinci ételmérgezés ügyében. Megál­lapították, hogy Pataky Ele­mér, a cukrászüzém vezetője és társai, szentlőrinci lakosok, 1964. szeptember 18-án a Szent lőrinc és vidéke Körzeti Fmsz cukrászüzemében 1120 darab jikinémest készítettek. A tojások feltörésékor a fehérjét és a I sárgáját külön választották, úgyhogy a tojás fehérje a to- | jás héjával érintkezett. Az ! összes tojás letisztítását elmu­lasztották, csak azokat mosták meg, amelyek feltűnően pisz­kosak voltak. A le nem tisz­tított tojások feltörésékor a küllemen lévő fertőző, szeny- nyes anyag, a feltörés, a fehérje és a sárgája elválasztása alkalmával belemosódott az el­fogyasztásra kerülő krémesbe és vele együtt a kórokozó baktérium is belekerülhetett. Az Élelmiszeripari Miniszté­rium 50/1955. évi rendelete kimondja, hogy a cukrász­üzemben 100 Celsius fok alatt felhasznált tojást minden esetben meg kell tisztítani s a tisztítást fertőtlenítő oldat­ban vagy meszes vízben kell Közleményei* — Az MHS siklósi járási elnök­sége értesíti mindazokat. akik személygépkocsi vagy motorkei'ek pár vezetői tanfolyamot kívánnak végezni, jelentkezzenek Siklóson a járási MHS elnökség irodájá­ban, ahol bővebb felvilágosítást is kapnak. Cím: Siklós, Felszaba­dulás u. 66. — Találtak három karórát, három kerékpárt, 3 kulcscsomót, két aktatáskát, két pénztárcát, egy porvédő készüléket, egy háti­zsákot, egiy kerékpár vázat, egy női kiskabátot, két női ernyőt, egy szemüveget, egy gyermekszandált, egy kabátot, egy iskolai sapkái, egy női ballonkabátot, egy gumi­lapot, egy esőkabátot, pénzt. Iga­zolt tulajdonosok a talált tárgya­kat a Pécs várost és járási Rend-, őrkapitányság (Pécs. Kilián Gy. u. 3.) I. em, 66 sz. szobában átvehe­tik. elvégezni. Pataky Elemér és két társa tudtak erről a ren­deletről, azonban elmulasztot­ták betartani. Szeptember 19- én 1120 krémes került kiszál­lításra Szabadszentkdrály, Bi- csérd, Nagydobsza, Nyugot- szemterzsébet, Szentegát, Szent dénes, Szóiké és Regenye köz­ségekbe, ahonnan 108 beteg került kórházi kezelés alá. A betegek 8 napon belül gyó­gyultak, efllhalálozás nem for­dult edő. Az ártalmas közfogyasztási cikkel elkövetett gondatlan bűntett miatt eljárást indítot­tak Pataky Elemér cukrász, Óberitter Józsefné kézilány és Hajnal Anna cukrászsegéd ellen. Jdőjárásjelentés Derült idő, mérsékelt szél. Reggeli órákban párásság, he- lyenkint köd. Erős éjszakai lehűlés, sokfelé talajmenti fa­gyok. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nulla, plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 15—18 fok között. — A Magyar Néphadsereg pécsi kiegészítő parancsnok­sága tegnap ünnepélyesen megkezdte a katonaköteles fiatalok sorozását. A sorköte­les fiatalok a Váradi Antal utcai vasutas kultúrotthonban jelentek meg a sorozó bizott­ság előtt. Közöttük első alka­lommal soroztak tizennyolc éveseket. A következő napok­ban megkezdődik a sorozás a járási székhelyeken is. — Higanygőzvilágítást kap a mohácsi Szabadság és Dózsa út, valamint a Széche­nyi tér. A munkát a Baranya megyei Villanyszerelő Válla­lat végzi. — Uj gyógyszertár épül Hímesházán 860 ezer forintos beruházásból. — Október 9-én tartják a pécsi helyiipari vállalatok idei szakmunkásvizsgáinak írásbeli vizsgáit. A gyakorlati vizsgákra október 9—-11 kö­zött kerül sor. — Egyesült á Remény-pusz­tai, malomi és a nagyárpádi termelőszövetkezet. Az egysé­ges nagyüzemi gazdasággá való egyesülést a termelőszö­vetkezetek közgyűlésein mon­dották ki. — Felkérem azt az illetőt, aki 3-án, szombaton a délutáni pesti gyorsban felejtett autógumi védő­ket elhozta, szíveskedjék a Ma­gyar Hirdetőbe, Sallai u. 8 sz. alatt leadni. A Tolbuhln út nagyarányú dolgoznak. A kiszélesített úti' csatornázási munkáit befejezték és most az aszfaltozok stet most alakítják M s5s hengerelt aszfalt-burkolattal lát­ják eL A televízió műsora 1964. október 6-án, kedden: 8.05—8.25: Iskola-tv. Orosz nyelv, az ált. isk. 6. oszt. szá­mára. Az ősz II. 9.00—9.20: Környezetismeret, vidéki ált. isk. 4. oszt. számára. A ve­téstől a kenyérig. 9.25—9.45: Környezetismeret, a vidéki ált. isk. 4. oszt, számára. A nagyüzemi állattenyésztés. 10.05—10.35: Élővilág, az ált. isk. 7, oszt. számára. Idegen tájak élővilága I. 14.00—14.20: Orosz nyelv (ism.). 14.55— 15.15: Környezetismeret (ism.) a vidéki ált. isk. 4. oszt. szá­mára. 15.20—15.40: Környezet- ismeret (ism.) a budapesti ált. isk. 4. oszt. számára. lS.ác— 16.20: Élővilág (ism.). 17.30: Az iskola-tv postája. Műsor­kalauz — pedagógusoknak. 17.45: Hírek. 17.50: Tapaszta­latok, tanulságok. Mit tehe­tünk az őszi munkák sikeré­ért? 18.00: Toborzó. A KISZ Központi Művészegyüttesé” k tagjaival beszélget Bőzs -y | Ferenc. 18.15: Tudni iMiií, hogy mi illik! Az üzletben. 18.40: Mai vendégünk. Török László, Csongrád megyei Ta­nács VB. elnöke és Ciczó György, a Szegedi városi Ta­nács VB elnöke. 19.00: Tisza. Magyar kisfilm. 19.20: Esti me­se. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.55: Német ba­rátaink műsoraiból. 21.00: Doktor Germain. Magyarul beszélő francia kis játékilm. (J4 éven felülieknek!). 21 30: Költészet. Szegedi anto'é': ia. 21.50: Tv-híradó, 2 kiadás. — Mérséklődtek valame­lyest a baromfiárak. \ pécsi . piacokon a legutóbbi .nymok­ban 27—31 forintért árusíteé- ; ták kilogrammonként az élő- csirkét, párban 55—60, 65—70 , forintért adták. Az élőtyúk darabja 50—55 az élőknesa ; kilója 60—65—70 forint volt. A vágott libához 34—35 fo­rintért lehetett hozzájutni, a vágott kocsáért 30—34 forin­tot kértek kilogrammonként.

Next

/
Thumbnails
Contents