Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

BENEDEK ELEK Tájékozódás lftöft. szeptember 30-án, te­hát 105 esztendővel ezelőtt született, és 35 éve, 1929. augusztus 27-én hallt még a magyar művelődés - történeté­nek egyik igen jelentős, tisz­teletreméltó alakja: Benedek Elek. '■ Husizonkilenc éves volt, ami­kor mint űjdosült országgyű­lési képviselő parlamenti Szűz- beszédében merészen támadja a kormány kultúrpolitikáját, amely lehetővé tette, hogy könyvkiadóink évről évre me­rényletet kövessenek el a gyermekvilág eHlen. Az ifjúsá­gi és gyermekirodalom jelen­tőségéről és mostoha sorsáról beszél, nem kis megbotránko­zást okozva az ilyen téma fel­vetését méltatlannak találó honatyák között. Hogyne, hi­szen nemcsak a korabeli könyvkiadókról állapítja meg, hogy bennük „az üzletember földhöz veri a hazafit”, s hogy ..rájuk nem lehet bízni a ma­gyar gyermekvilág, a serdülő ifjúság szellemi táplálékát”, hanem a Magyar Tudományos Akadémia is megkapta a ma­gáét. Az Akadémia tagjainak jó nagy része nem tud ma- gyanú írni” — állapítja meg. s art** hívja fel a figyelmet, hogy ;..a Magyar Tudományos Akadémia valóban nagy szol­gálatot tenne a nemzetnék, ha tpdós tagjainak nevelését már a zsönge fogékony gyer­mekkorban megkezdené.” Olyan ember mondotta ezt a merész beszédet, alti mór mint fiatal író alkotómunkája íő eélj ónak vallotta a ma­gyar gyermekek, helyes íz­lésének és jellemének a formálását. Valóban: az újabb magyar ifjúsági irodalom meg­alapítójává és klasszikus író­jává vált. „A kiadók és írók, legalább nagy részben, úgy látszik, abban a balhiedélem- ben Szenvednek, hogy mi sem könnyebb a világon, mint gyermekek számára írni köny­vet. , Ám én azt mondom — s nejn én mondom először —, hogy a gyermekkönyv, az if­júsági könyv legnehezebb faja az irodalmi műveknek. 'Ide nem’' elég az erős írói tehet­ség.; A legzseniálisabb író is kudarcot- vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély ke­dély, ' s mindenek felett: a gyermekvilág erős szeretete” — mondotta említett beszédé­ben. Benne valóban egyesült .az erős íréi tehetség"’ és a gyermekvilág nagy szeretete. Ennék eredménye, hogy a ré­gebbi gyermeki a polchoz viszo­nyítva minőségi ugrást jelen­tettek az általa szerkesztett folyóiratok: Az én újságom, a SÓ pajtásmajd az Erdély­ben kiadott Cimbora. Ennek eredménye az is, hogy ugyan­csak az 6 szerkesztésében olyan kitűnő könyv-sorozatok indultak meg és teljesedtek ki, mintha Kis Könyvtár és a Mesekönyvtár, amelyeknek jó részét maga irta. A Kis Könyvtárban pl. több mint 20 kötetnek 6 a szerzője. Az if­júsági irodalom minden mű­fajában jelentősét és sokat al­kotott, összesen több mint 50 eredeti művet. Élete fő mun­kája kétségtelenül a Magyar meSg- és mondavilág 5 kötete, amellyel már Bartók és Ko­dály előtt példát mutatott ar­ra, milyen jelentős dolog a népköltészeti alkotások terv­szerű gyűjtése, de arra is, hogyan kell és lehet ezeket úgy átírni, hogy eredeti tar­talmi és formai értékeik meg­csonkítás nélkül, de nyerse­ségeiktől, szerkezeti egyenet­lenségeiktől megtisztítva ke­rüljenek a gyermekek kezébe. Benedek Elek azonban nem­csak ifjúsági író. Olyan re­mekmű számba menő alkotá­sai is vannak, mint pl. a Tes­tamentum és hat levél, vagy az Édes anyaföldem, amelye­ket nem az ifjúságnak szánt. Ezeknek újabb elemzésével és értékelésével még adós iroda­lomtörténetírásunk. Ugyancsak feltárásra várnak publiciszti­kai munkásságának alkotásai. Hiszen olyan jelentős folyóira­toknak is a szerkesztője volt, mint pl. az Ország—Világ vagy a Magyar Kritika, s ő alapította a magyar pedagó- f gusok első színvonalas folyó- j iratát, a Nemzeti iskolát is. j Kitűnően megformált és hal­latlanul merész cikkek törne- | gét írta ezekbe. Bennük nem- í csak egy bátor író emberi j nagysága tükröződik, hanem egy elsüllyedt kor sok meg­döbbentő részletének minden kendőzés nélkül megrajzolt képe is. A Nemzeti Iskola egyik 1897. okt. 23-i cikkében pl. így ír: „ . .. Tudom én jói, hogy j senki sem kívánja embertár- j sárnak az éhségét, de azt is tu- j dóm, hogy ebben az ország- ! ban sokat, sok ezren éheznek, rongyoskodnak, mégpedig nem munkakerülő emberek. Van­nak szerencsétlenek, kik mun­kát keresnek és nem találnak, s emiatt éheznek. Vannak szerencsétlenek, kik kapnak munkát, s rogyásig — ezek közé tartoznak a tanítók — és ezek is éheznek. Nem mind, de sokan, nagyon sokan. Ha ezek titokban és nyíltan is rokonszenveznek a szociális tanokkal, s ha ezeket valaki elítéli — ám ítélje el, de előbb nézzen be az elítéltnek a kamrájába. Tele gyomor nemcsak rosszra tanul. de rosszul is ítél. A hazafiasság örökös hangoztatásával nem lehet az éhséget lecsillapítani. Az sem orvosság, ha időnként be-bedobnak az éhező ember ablakán egy-egy ropogós ci­pót. Felfalja nagy hirtelen, az­tán megint csak jő az éh­ség ...” Eszmefuttatását így fejezi be: „Súlyos vád ez az állam ellen, súlyos vád a püspök urak élűén és súlyos vád mindenki ellen, akinek csak egy szónyi beleszólása van az ország dolgainak inté­zésébe. Üdvös lesz, ha gyor­san vezeklőnk és — fizetünk.” Még merészebb 1900. de­cember 15-i cikke ugyanebben a folyóiratban: „Ne csűrjük- csavarjuk a dolgot: nemcsak a földhözragadt, munkanélküli munkás, de az ország intelli­gens osztályának is nagy zö­me elégedetlen, s nem tudja elnyomni dühét, bosszúságát, keserűségét... Nem, a levegő nem tiszta. Bűzhödt szaga foj­togatja torkunkat. Ideje, hogy a jók legjobbjai a tisztító' munkát megkezdjék! Ne is­merjetek kegyelmet! Hadd hulljon a férgese!” Szinte forradalmi felszólítás ez. Nem, nem volt szocialista, j egyik-másik műve ideológiai j zűrzavarról is árulkodik. Be- j csületes írói harcában, mégis! találkozott a szocializmussal, ; A szociális bajokat merészen ; és szépítés nélkül tárta fel, [ és értük sohasem a szociális- , tákat támadta, hanem azokat, j akik az ország dolgait intéz­ték. A kettős évforduló arra int j bennünket, hogy emlékezzünk meg róla megbecsüléssel, és j foglalkozzunk végre emberi és ! írói éitékeihez méltó módon Benedek Elek életművével. j Dr. Kotta Ferenc i Csehszlovák kulturális érdekességek 1962. januárjában mutatták be először a prágai S. K. Neu­mann Színházban Verne Gyu­la „Utazás a világ körül” c. regényének színpadi változa­tát. Az átdolgozás Pavel Ko- hout cseh költő és drámaíró munkája. További húsz cseh­szlovák színház vette át és tűzte műsorra Verne Gyula világhírű legényének e szín­padi változatát. Az átdolgozás azóta meghó­dította a külföldi színpadokat is — legelőször Berlint. Az idei nyár folyamán TV film­ként sugározta a darabot a müncheni televízió. Majd ven­dégrendezésre hívták meg az átdolgozás kezdeményezőjét és első rendezőjét Václav Lohnis- kyt Belgiumba. Fa vei Kohout és Vertu BECKETT, FRANZ, KAFKA ÉS BRECHT A PRÄGAI JSZÍNIlAZ A KORLATON” műsorán Két egymástól független együttes működik a csehszlo­vák főváros népszerű színhá­zának a „Színház a Korláton” színpadán, egy pantomim és egy prózai együttes. A jól ismert pantomim együttes Ladislav Fialkával az élén — az elmúlt színházi évadban fejezte be a szovjet­uniói és skandináviai vendég­játékát — augusztustól októ­ber közepéig pedig az USA- ban, Kanadában, Mexikóban és Latin-Amerika országaiban vendégszerepei. Ezután tíz na­pot Londonban tölt, ahol fil­met forgat az ottani TV ré­szére. Ezt követően ismét megjelenik törzsszínpadán, hogy februárban megint, ez­úttal harmadszor gyönyörköd­tethesse a Német Szövetségi Köztársaság közönségét, A „Színház a Korláton” prózai együttese nagy gonddal készítette elő két őszi bemuta­tóját Samuel Beckett: „Vára­kozás Godotra”, valamint „A lecke” kerül a közönség elé. Az együttes Kafka: „Fer”-ét is bemutatja. Célul tűzte ki. hogy megszabadítja Kafka művét a hagyományos misz­tikus-metafizikai tolmácsolási felfogástól. EGYÉVES A PRÁGÁI „IRODALMI BOROZÓ” Csupán egy év telt el azóta, hogy megalapították a prágai „irodalmi borozót” a VIOLÁ-t s máris oszthatatlan tartozé­kává vált a prágai kultúrélet- nek. Itt vitatkozik irodalmi kérdésekről kötetlen formában az irodalmi érdeklődésű fia­talság. Itt születnek meg első kísérletei a költészet sajátos tolmácsolási módjának. Szíve­sen látogatnak el ide a kül­földi vendégek is. Az eddig megtartott előadá­sok száma meghaladja a 350- et. A „Kié a jazz” című mű­sor száz előadást ért meg. A Ginsberg amerikai költő mü­vének szentelt műsor már öt- venszer került a közönség elé. Vladimir Holan mai cseh köl­tő „Egy éj Hamlettel” című műsora, ugyanúgy mint L. Ferlinghetti „San Franciscoból startolok”. Frantisek Hrubin „Számykürtnek írott román­ca”, avagy a szovjet Voznye- szenszkij „Ellenvilága” — szerzői és rendezői felfedezés­nek tekinthető. Az új évadban a világiro­dalom költői közül G. Cors. I. Babel, A. Ahmatova, a ha­zaiak közül pedig Frantisek Halas, Vladislav Vancura és Miroslav Holub hangzik majd el ezen különleges „Irodalmi borozó” pódiumán. ÉRDEKES. SZÉP KÖNYV \ CSEHSZLOVÁK fővárosról Az Orbis kiadóvállalatnál jelent meg „Az 1964. Prágájá­nak Könyve”, úgy tárja elénk a csehszlovák fővárost, aho­gyan azt Ilja Erenburg ecse­telte igen találóan: Itt minden ellentétben áll egymással — írja — és mégis, mindenütt a legtökéletesebb összhang észlelhető, különböző korok változatos épületei fonódnak itt egymásba. Prága — a meg­testesített szélrózsa — lehele­tével érintette a francia gót stílus, de megtalálható itt a római reneszánsz is, mégis új lett itt mindennek — igazi hamisítatlan cseh arculata. A képzőművészetnek szentelt kép az 1964-es Prágából írott könyvek. Megtalálni benne a prágai várban feltárt értékes képek, szinte detektívregény- be illő történetét. Betekintést nyújt a Nemzeti Képtár gyűj­teményeibe, s elvezet a ma élő képzőművész generáció műtermeibe is. Áttekintést nyújt mindazokról a művé­szekről. akik bármi módon is ábrázolták Prágát. A szobrá­szatnak szentelt részében el­kalauzol bennünket Péter Par­iér műhelyén keresztül min­den a mai Prágát díszítő szo­borhoz, foglalkozik a gótikus Prága, a XVI. század, vala­mint napjaink közhasznú mű­vészetével. Számos példával bizonyítja, mily jól örökítet­ték meg Prágát úgy a hazai, mint a külföldi postabélyege­ken. A mű architektónikus ré­szié nemcsak a prágai barok­kal ismertet meg bennünket, de közli velünk a prágai műem­lékek jövőjét is. A könyv 400 különböző kor­ban élt művész munkáját tart­ja számon, továbbá említést tesz a mai Prágában élő 2500 képzőművész munkájáról Is. Valamennyien, akik bármi­képpen is hozzájárultak Prá­ga mai arculatának kialakítá­sához, benne szerepelnek a könyvben. Találkozunk Picas- soval a gótikus mesterek mel­lett, Jan Zrzavy szomszédjá­ban ott találjuk Rousseau vámőrt, a modern építészet* Dienzenhoffer mellett foglalt helyet. Dr. Emanuel Poche állítot­ta össze ezt a kiváló könyvet, sok kitűnő tudóssal művész­szel, és fényképésszel együtt­működve. Nagyszerű idegenvezető ez a mű, nemcsak jó áttekintés­sel, de szórakoztatással is szol­gál olvasójának. NÖVEKSZIK A TUDOMÁNYOS ROD ALOM IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS Prága 115 népkönyvtárában 1 és fél millió kötet áll a dol­gozók rendelkezésére (a vá­rosnak több mint 1 000 000 la­kosa van), Ez a könyv-meny- nyiség évente kb. 100 000 kö­tettel gyarapodik. Az idei évadban 114 574 ol­vasó vette rendszeresen igény­be a könyvtárakat — ez csaknem 6000-rel több mint az elmúlt esztendőben. Az ol­vasók az első félév folyamán kb. 2 és fél millió könyvet kölcsönöztek ki, tehát 70 000- rel többet, mint az elmúlt év­ben ugyanennyi idő alatt. tóben száma. A folyóirat töb­bek között Pákolítz István. Mezei András, Demény Ottó, Kerényi Grácia verseit, vala­mint László Anna és Korcsai Kulcsár István elbeszélését közli. A szerkesztőség az ok­tóberi számban adta közre Székely Júlia „A két Madách- né” című drámájának befeje­ző részét is. Csorba Győző és Papp Árpád Ungaretti ver­sek fordításával jelentkezett. Ordas Iván Zalavár termelő­szövetkezeti község életéről számol be, Telegdi Polgár Ist­ván, pedig lengyelországi szín­képet. — Nemzetközi Fotókiállítás nyílik a Mecseki Fotoklub ren dezésében ma délelőtt 10 óra­kor a Városi Művelődési Ház. ban. A kiállításon hat ország fotóművészei képviseltetik ma. púkat alkotásaikkal. — Üj kultúrházat kapott Abaliget. A máéi élmilliós költséggel épült kullúrkombi- nátot szombaton délután ad­ták át a lakosságnak. Az új kultúrház a tervek szerint körzeti jelleggel kezdi meg a működését A csatakígyó * L .vyis mondhatnám, hogy a „Csata­kígyó”, avagy Tihamér anyósa ... Egy kisebb méretű ágyút neveztek vatta­kor így, ha nem csal az emlékezetem az amerikai függetlenségi háborúk idején. Ar­ra az ágyúra nem hiszem, hogy különösebben illet ez a név. de Tihamér anyósára, mintha „rászabták volna”, A Csatakígyó valamikor egészen rendes asszony volt, bizonyos veszélyt csak a fér­jére és a szomszédjaira jelentett. „Szegény férjem” — szokta volt mondogatni, és min­denki arra gondolt, hogy egy hallott férjről esik szó, pedig a férj eleven volt Ez a „sze­gény férjem” mindig hajnalban kelt és ro­hant a fűtőházba, mivel mozdonyvezető volt. Dolgozott éjjel-nappal hosszú éveken át. Aztán valamilyen baleset érte és leszállt a mozdonyról. Ettől kezdve irodában dolgozott Irodában! Csatakígyó szánté örült a bal­esetnek. A férj rangja ugyan semmit nem változott, továbbra is úgy emlegette, hogy „szegény férjem”, de hozzá tette, hogy a MÁV-tiszt. Ez a kifejezés különösen akkor szerepelt, ha valami sérelem érte. Ilyenkor rikácsolt: „Hogy merésszel Így, egy MÁV-tiszt feleségével”! ” ... ... . , ... Annikor Csatakígyóák gyermekei Mesepe- redtek a »'iszonyok még bonyoiultabbaiRka váltak A fiú nem tudott olyan lánynak ud­varolni, aki méltó lett volna MÁV tiszték­hez, a babaarcú kislányt pedig egyszerűen el­zárta a senkiháVak elől. A család rangját illetően misztikus köd kavargóit Csatakígyó fejében... Csatakígyó a szocializmust egészen sajátságosán értelmezte. Ügy beszélt róla, mint a nagy alkalomról, amikor a család vég­re elfoglalhatja méltó helyét a jobb em­berek társaságában. Aztán a bebaarcú kislány egészen felcse­peredett és megkezdődött az orvosvár ás. Csa­ta-kígyó gondosan elrendezte a jövőt Jön az orvos, és feleségül veszi a Babaarcút, ö majd, a lányával együtt az orvoshoz költözik, és vi­gyáz arra az egy gyerekre, ami majd lesz nekik. Az orvos vezeti majd az autót, a Ba­baarcú ott ül mellette, ő pedig hátul a kis­gyerekkel. „Lacika, talán nem kellene ilyen gyorsan hajtani...” — ilyeneket mond majd a kocsiban. És az orvos: „O, marna . -..” Vagy: „Igjaza van mama...* Az orvosok ebben az időszakban éppen szögletes arcú. modem fejű lányokat vettek feleséged, és tudomást sem szereztek Baba­arcáról. Visaout megjelent Tihamér a maga kis tanári diplomájával és halálosan belesze­retett Babaarcúba. Csatakígyó lefoglalta az egész előteret és tüzet okádott: ,-A senkiházi! Azt képzeli, hogy az én lányomat... Nem.;. Nem mm!” A Babaacúnak azonban nem az volt a főprbblémája, hogy aki felbukkan ép­pen oewm legyen így aztán,.« T ihamér hosszú harcok «tán. ágyúdör­gés és égzengés közepette feleségül vette Bábaarcút. Az esküvői asztaltól gyűlölködve állt fel az egész rokonság, és ezzel megkezdődött a második félidő. Baba­arcának csakhamar be kellett feküdni három napra a klinikára, mivel Csatakígyó nem já­rult hozzá a gyerek megszületéséhez. — Ezt a felelőtlenséget! Lakást nem tad szerezni a senkiházi kis iskolamester, de gyereket az igen ... azt.. • Csatakfgyó határozatokat hozott. Babaarc« menjen dolgozni, valami jobb kódúba, mert az iskolamester pénzéből nem lehet meg­élni ... Es különben sem árt, ha Babaarcé ki­mozdul egy kicsit.. > Es Babaarcé kimozdult Qsatakígyó tovább mozdította, és mindent elkövetett, hogy a fia­talok elváljanak. „Most már te is láthatod milyen pipotya...” — tartotta az előadáso­kat Babaarcúnak, s Babaarcé kezdte elhinni, hogy ő valóban egy csodalény, akinek több jár az élettől, mint amit „ez a szegény Ti­hamér” elő tud teremteni. Autó mindeneset­re... És hát egy lakás a hétemeletesben ... Meg hát utazni is kellene... És miegye­bek ... A front megmerevedett, elkeseredőtt álló­harc folyik. Csatakígyó ügyesen futóárkot ásott Bábaarcú és Tihamér közé, s szegény tanár most már azt sem tudja, hogy a rá­zúduló bajok valójában az anyóstól, vagy Babaarcétól erednek, — Miért iszol? mm kérdezte «Stam 4- mwrffc ban Tihamér miközben felhajtottunk egy po-. hár vörösbort — Mert szomjas vagyok —- mondtam. — Nekem pedig problémáim vannak — kö­zölte velem Tihamér. — Tudod most már a feleségemnek sem hiszek,.. Néha azt sem tudom, hogy hol van. H át ez a végeredmény. Tihamér, poha­radat, mert problémái vannak. Baba­arcú ,kimozdult” mert neki ..sze­gény Tihaméron” kívül valami más is járna az élettől. Csatakígyó pedig álmodo­zik az orvosról, aki Babaarcút majd biztosan feleségül veszi, ha a „senkiházi iskolamestert” sikerül kipenderíteni az utcára. A napok, és hónapok telnek, fokozatosan minden tönkre megy... Csataki gyó nem veszi észre, hogy amit csinál szinte bűncselekmény. Tihamér egyre többet iszik, Babaarcából pedig lassan nem orvosné lesz, hanem valami egészen más. Csatakígyó nemcsak nagyravágyó, hanem buta is. így aztán, ha már minden menthetet- lemné vált nem azt mondja majd a szomszé­doknak, hogy „kár volt beleavatkozni a fia­talok életébe”, hanem azt, hogy „ez. a senki- házi tön re tette a lányom életét, pedig emlé­keznek milyen különösen szép lány volt sze­génykém ...” A szomszédok majd bólintanak de nem emlékeznek semmire. Nem is em­lékezhetnek, mert Babaarcú nem volt külö­nösen szép lány, egyszerűen csak fiatal volt és bájos, mint a többi tízezer lány. Bertha Buicsu í DAVID ALFARO SIQUEIROS (Mexikó) A MŰVÉSZ FELESÉGE Hírek a kulturális életből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents