Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
OKTÓBER »t NAPLÓT 5 Az új évad elején a Bóbita Bábegyüttesről Az idei évadort sok tekintetben másként kezdte a Városi Művelődési Ház bábszínháza, mint az előzőket. Mindenekelőtt felvették a Bóbita Bábegyüttes nevet, az ismert Weöres-gyermekvers tündérének nevét, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy az együttes irodalmi igényű, modem és színvonalas munkára törekszik. A névváltozás önmagában még nem jelent semmit, de ez a névváltozás egybeesik más jelentősebb eseménnyel: az együttes megtalálta útját, stabilizálódott, megérett, inain ár sok mesglepetést szerző siker után töretlenül folytatja a megkezdett munkát, s ma már el is várjuk tőle az újabb sikereket, újabb eredményeket. A sikerekig rezeié ét Az együttes 1951-ben alakult. Tíz évi működés után átszerveződött, s még abban az évben, 1961-ben magkapta a Szocialista kultúráért jelvényt. További két évi munka meghozta számára a nagy elismerést: elnyerték a Kiváló együttes címet. Aztán részt vettek az Amatőr Bábszínházaik I. Nemzetközi Fesztiválján, amelyet Karlovy Vary bam rendezett az UN IMA. Tizenkilenc ország amatőr bábosai szerepeltek ezen. s a produkciók alapján kiemelt négy együttes között ott voltak a pécsiek is. Ez az első komoly nemzetközi elismerés méltóképp tette rá a koronát a korábbi sikerekre. Némiképp a pécsi bótoegyat- ies sikerének könyvelhető el az is, hogy Pécsett rendeztek meg az I. Országos Bábjáté- napokat, és itt tartják majd kétévenként a továbbit is. Az 1965 őszén tartandó II. Országos Bábjátékos napok előkészületei már mosit folynak. Erre a rendezvényre több külföldi megfigyelő és szereplő is bejelentette részleteiét a Karlovy Vary-i találkozón. Itt lesz a világhírű Obrazcov és itt lesz az UNIMA elnöksége í«. A jelenig vezető út Andersen: A bűvös tűzszerszám című meséjének előadásával kezdődött. Ezt követték 1962- ben a Weöres Sándor—Pakolt tz István verseiből összeállított Mesebolt című műsor, majd Tarbay Ede Cdromkája, végül az ABC-király című cseh betűjáték és a Karlovy Vary-i siker „főszereplője”, a Két bors ökröcsike. Minden egyes előadás új erőpróba elé állította az együttest, s ugyanakkor új kísérleteket jelentett. Lehetővé tette, hogy az idén a korábbi három helyett öt premierre kerül becsen sor, ami azonban hét produkciót jelent. Az idei műsor: Zsuzsi bábszínháza egy Go- gol-mese, egy Puskin-versre írt bábjáték, Pákolitz: Aranytojás című népies mesejátéka, s Rodari híres Hagymácskája. Minden áj eszközt kipróbálni Nem öncélúan, de kitűzte maga elé az együttes, hogy minden új eszközt kipróbálnak, ami a modem bábművészetben feltűnik. A bábjáték formanyelve ugyanis rendkívül gazdag, s szinte most éli legizgalmasabb korszakát, a kísérletezést. A pécsi együttes eddigi műsoraiban a bábjáték szinte egész kollekciója szerepelt. Felvonultak a sikbábok, a tárgyjáték, az ámyíigurák, a különféle technikával készített bábok, az Aranytojás például a népi csuhéfonásokra épül fél. Mindez technikailag hallatlanul hasznos volt az együttes számára, lényegében a törzsgárda ma már képzett és szinte minden feladat megvalósítására alkalmas. Tizenhat állandó tagja van az együt tesnek, s most van hat új próbaidős. Teljesítményükről az együttes vezetője, Kós fajos a következőket mondotta: — Magam lepődtem meg legjobban, amikor a Két bors ökröcske próbáit elkezdtük. Zeneileg végeredményben nem képzettek a tagjaink, s ebben a darabban az voit a feladat, hogy teljesen a zenéhez idomítsuk a mozgatást. Azzal kezdődött, hogy a szereplők megtanulták a zenét, az utolsó kottafejig, aztán úgy összhangba hozták ezzel a bábok mozgását, hogy sikerült megvalósítanunk azt az abszolút szinkront, ami minden hasonló produkció teljességét, és szépségét megadja. Karlovy Vary ban az első elismerést a zenei szakértőktől kaptuk éppen ezért a teljesítményért. így mertek aztán vállalkozni az idén még nehezebb erőpróbákra A Puskiin-műsor ese tében ezt a szinkront ötven oldalnyi verssel kell megvalósítani, egy eredeti Bajor Gizi felvétel alapján. A Gogol- mesét Prokofjev zenéjére, pantomi mszerű előadásban dolgozzák fel. S szinte valamennyi idei bemutató bátor próbálkozás azért is, mert nagyrészüket még nem adták elő bábszínpadon. Művészi produkciókat minőén korosztály számára A lelkes kis együttes, amely nek tagjai közt gimnazisták, főiskolások, tanárok, adminisztrátorok és más dolgozók is szerepelnek, igen sokoldalú munkát végez tehát. Maguk készítik a bábok, díszletek zömét, s mint az előbbiekből is kiderült, elsajátították a bábjátszás csaknem valamennyi technikáját. Ez is feltétele volt annak, hogy a Bóbita Bábegyüttes vállalkozhasson most már nagyobb, I szélesebbkörű feladatokra is. Az idén kettévált az együttes, s egy három fős kisebb csoport külön óvodásműso- rokra specializálódott. Pedagógiai célú, külön kis műsorokat állítanak össze és játszanak rendszeresen a hat éven aluli korosztály számára. X csoport zöme — és a műsorterv zöme is — az iskolásoknak szél. Gondolnak azonban a feUmőtteikre is, s az idd Puskin-műsort már ilyen céllal állították be a tervükbe. Az együttes, igen okosan, nem alkart kalandokba bocsátkozni. s esetleg erejét meghaladó vállalkozásokba kezdem, ezért még az idei műsorukba se állítottak be kimondott felnőtt- előadást. Jövőre azonban mindenképpen terveznek olyan pantomimikus-szatirikus műsort. amely a bábművészet sajátos formanyelvén mond el a felnőtt közönségnek szórakoztató vagy tanulságos dolgokat. Az együttes tehát nemcsak saját stílusát, lehetőségeit alakította ki. sikereivel nemcsak a szakmabeliek és a közönség elismerését vívta ki, hanem lassacskán elfoglalja az őt megillető helyet városunk kulturális életében. Felvették a sokat mondó — mert emlékeztető, irodalmi ízű, művészi igényességet sejtető — nevet, s bízunk abban, hogy a továbbiakban méltónak is bizonyulnak hozzá H. E. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1984. október 28-í, szerdal műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Őszi gondok és remények a belvárdgyulai közös gazdaságban. Riport. Lakodalmas dalok. A tudomány és technika világából. Folklóregyüttesek műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor. Ifjúsági műsor, összeállítás. — Tánczenei koktél 18.30: Magyar nyelvű műsor. Zenéről — zenére. Közben: 1. Az ifjúság szabadidejének fel- használásáról. 2. A Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának sorozata. Egy Tolna megyei telepes jobbágy család élete. Horváth Árpád írása. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: A pécsi stúdió mutatja be: Az árnyam és én. Kamarazene. Kosztolányi Dezső japán vers- fordításaira. Szerzője: Károly Róbert. 19.45: Sporttairadó. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. ZBNE Liszt-terem: Középiskolai bérleti hangverseny (délután 2 órakor*. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Az ördög cimborája (este 7 órakor) 15 százalékos szelvények érvényesek. Tájszínház: Mária főhadnagy este fél 8 órakor Siklóson. MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Küszöböd előtt (fél 5, fél fél 9). Petőfi: Hattyúdal (szv. fél 5, ha- amn egyed 7. 9). Kossuth: Rigoletto (fél 5, fél 7. SÍ 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, (ableányok. Kapcsoljuk Tokiót égi város és mi. Előadások 11 rá tói 3 óráig folytatólagosan. Fekete Gyémánt: Már nem tyan időket élünk (szv. 6). — pítők: Éva és Vera (4, 6). Me- sckalja: Bakfis (7). Mohács: Ké- ek a magyar némafilm történekből (6, 8). Szigetvár: Három ki- ánság (8). Siklós: Fekete szárnyak (7). Sellye: Négy lány egy dvarban (szv. 7) .Harkány: Göl üntetésből (szí. 7). Beremend: . bűnös visszatér (szv. 8). Bóly: ogadalom (szv. 7) Mágocs: ?en (szv. 7). Pécsvárad: özvegy íeny asszonyok (szv. fél 8). — leszes: Lejtőn (szv. «.) Az elszenesített nyúlfejtől a modern fogtechnikáig munkanélküliségre. Az Állami Fogtechnikai Vállalat Bem utcai laboratóriumaiban szinte szalagon gyártják a „koronákat”, a „hidakat”, a protéziseket, s itt tűnik fel igazán a fogorvos és a fogtechnikus együttműködésének rendkívül fontossága. Mert mire a mintavétel, a „lenyomat” s a vele mellékelt orvosi utasítás nyomán a kész fogsor, híd, korona visszakerül az orvosi rendelőbe, hallatlanul bonyolult utat tesz meg a fogtechnikusi laboratóriumban. Pedig milyen egyszerű a folyamat felsorolása. Első művelet az orvosi mintavétel. Ezután a laboratóriumi „harapás” készítés, majd újra az orvosi, rendelő a harapás-próbával. Ezutáó kerül sor a befejező, a simító műveletre. Hogy közben mi minden történik? A lenyomat kimegy a gipszelőbe, ott kiöntik, aztán átadják a harapáskészítő technikusnak. A technikus elkészíti a „schellach-lemezt”, ami terjedelmében, formájában megegyezik a fogsor lemezével. S amikor a fogak helyébe „viaszsánc” kerül, akkor küldik vissza az orvosi rendelőbe. Itt a fogorvos felpuhítja a masszát és összeharaptatia a pacienssel. Gyerekjáték! Hiszen ebből derül ki a „harapás! magasság”, ami az alsó és a felső állkapocs egymáshoz való viszonyát tükrözi Ez visszakerül a laboratóriumba. ahol azon mód „occ- ludorba” helyezik, s ezután már csak az van hátra, hogy * viaszsánc helyébe a fogatat ültessék. Na mármost, amennyiben a páciensnek saját fogai is maradtak, akkor ihhoz igazodva, méreteit fi gye- embevéve hajtják végre a fogpótlást. S amennyiben fogatlan a páciens, ez esetben i fogorvos speciális jelöléseire s a fogtcehnikus fantáziájára van bízva a fogsor esztétikai, statikai megoldása, elkészítése Ehhez „mindössze” i következőkre kell ügyelni: ,a mosolyvonal”, a „szájzug- conal”, a „középvonal”, a ,,sta- ikai vonal” harmóniájára, különben fusermunkát ér az elkészítésre váró protézis. S MÉG MINDIG NEM érünk a végére. Hiszen a megfelelően elkészített fogsort ;sak ezután helyezik a „poli- nerizáló” kemencébe, ahol a ,sütés” után kerül végleges ridolgozásra, fényezésre. S jóiét a villogó, a bűvölő ..Chevalier” mosoly. ők adták, ők fáradoztak srte, a fogorvosok, a fogtech- ílkusok. <- e. Gy. — 2 ben a középkorban „Appady” helynév tűnik fed, míg tőle délre ma is van egy Kalocsa dűlőnév. A kelet felé vezető nagyúton Hcrpács (Hor—Pat -j-s), Kara-kó (Karé), Geresd, Tűzesd, Fehéregyháza, Megyer kissé északabbra a Micske, Feked, Hitetve a Várkony törzsi helynév jő elő. A mai Szebény határában Horpács és Karakó pusztult falvak között fekvő Fehéregyháza (ma Ferigyház néven dűlő). melyet 1015-ben István király a pécsvAradi bencések gondozására bízott. Árpád egyik neves leszármazottja sírját őrizte. Megásása sajnos, bár helyét pontosan tudjuk, még ma is késik! (A nyugati Főzesd Lugas-aI s az oklevelesen bizonyítható ikerfaluja, a keleti Füzesd a mellette fekvő Feked és Micske községekkel biztosan mutat a Duna menti Kalocsa vidékére, mint a kirajzás forrására.) A fenti két Buda, bárhely, név kapcsolataikból igen való- ' színű, hogy Hur-Puta, a fejedelem emlékét őrzik, nem an- ■ nak központi, Baranya-középi szállásföldjéhez tartozik, hanem az ettől nyugatra és keletre vezető, fő közlekedési tónk őrzésére rendelt népség (Hor-mony) szállásait jelölik. Úgy hát végül is. hol van Buda központi szállásföldje Baranyában? Feltalálására rávezethet hon- , foglalóink már többször emlegetett. azon gyakorlata, hogy népük és állataik életlehetőségének-biztosítására a folyókiól távolabb eső szénásaikat mindig bővizű forrásrfők közvetlen közelébe telepítették s fása alapján várnák, hanem Puturlik és Puturluk. Ma mindenki azt hiszi, hogy a Budai város azért viseli ezt a nevet, mert Pécs Pest-Buda felé néző kapuja előtt terült ed, holott nyilvánvaló, hogy a Tettye-vöLgy környéke előbb volt Buda, mint a püspöki város: Pécs. Másrészt nyelvészeink (Klemm A.) szerint a völgy azért Puturlik, mert az itt élő mohamedánná váló, renegát bosnyákdk, poturok lakóhelye volt. Persze ennek a magyarázatnak csak addig van helye, míg egy öklévé! elő nem kerül s fel nem tárja e szó eredetét., hogy ez a hely korábban: P u t ur n k. Hz. Zsolt Zsigmond bem egy lógó fogat találtak, aranydróttal odaerősítve a szomszédos fogakhoz. Ebben az esetben is az történhetett, hogy a tisztelők jóvoltából vitte magával a sírba becses magántulajdonát. Eszerint az etruszkok sem vallhatják magukénak a pálmát. Kié hát a dicsőség? Egyesek szerint mégiscsak az ó-egyiptomiaké. Volt ugyanis egy rettegett törvényük, amelynek egyik cikkelye vészt hozott a betörők, a tolvajok fejére. Rajtakapás esetén kíméletlenül kihúzták egyik metszőfogukat, ami a továbbiakban félreérthetetlen ismertetőjele volt a szerencsétlen bűnbeesőnek. Az viszont csak feltételezés, hogy az ilymódon „szerzett” fogat az előkelőbb plogárok fogszuvasodás miatt eltávolított fogainak pótlására hasznosították. A FOGORVOSEÁS említésre méltó úttörője Hipokrates volt. Az ő radikális, de célravezető gyógymódja a beteg fog eltávolítása volt, de feltételezhetően ő is csak a mozgó fogak likvidálására vállal- j kozott. Javára legyen mond- I va, hogy a fogbetegség meg- í előzésére ő találta fel, ő írta receptre az első „fogport”, íme a recept: „Elszenesített nyűlfej, s ugyancsak három ilyen egér töressék porrá.” S S ha kissé sajátos módon is, de I ezek szerint felismerte az állati eredetű szén lúgozó. tisz- í tító hatását. Hogy azután a fizikai hatást összekötötte va- j lamelyest a miszticizmussal, hát lelke rajta. Viszont a római Celsustól már senki sem vitathatja el, | hogy ő foglalkozott először a j fog tömésével, ö ajánlotta | először, hogy a fog szuvas üre- í gébé gyapjúba göngyölt palát | tömjenek. Tovább lehetne folytatni a sort Scribonius j Largus-szal és Claudius Gale- | mus-szal, akik már a fogállo- j mány romlását előidéző oko- i kát is több-kevesebb sikerrel I kutatták. S el lehetne jutni Abulfeasenig, a híres arab j tudósig, aki a fogfájást izzó j vassal szüntette meg, vagyis ! eljutott a fogidegek érzéstelenítéséig, sorvasztásáig. A fogak pótlása is hasonló utat járt meg. A marhacsontból , fából faragott fogakat először a porcelán, majd a vulkanizált gumiból, kallósukból öntött fogak, végül a ma használatos acrvlat (speciális műgyanta) fogak váltották fel. S hogv ezzel sem ért el végállomására a fogászat, erről tanúskodnak azok a tudományos kísérletek is. amelyek a fogcsíra átültetésével kívánják megoldani a fogpótlást. DE MARADJUNK egyelőre a jelenben, s Koronczal József szájsebész javaslatára, nézzünk körül legfőbb segítőik, a fogtechnikusok műhelyében. A foffesíra átültetés egyelőre nem kárhoztatja őket J jében, tót még korábban k allaikül. Mivel régóta tudjuk, hoj foglalni csak puszta szeméi; névvel lehet, ez az a terük melyet Árpádnak Buda-Pu puszta személynevével birtol ha kellett vennie s melyet foglalás törvényei szerint m< ma is így kell hívnunk! Ez a terület ma Pécshez ta tozik s ezen területnek net ma nem puszta Buda, hane- „Budai város”, vagy „Budi külváros" s a Tettye völgy mely tudásaink egyöntei megállapítása szerint Pécse a magyar népi település lei ősibb magja (a Tettyén fel tártak X. századi lakott, b Ivet) nem Putnrik, illetve Pi turuk, ahogy Püta-urúx forjh minél hatalmasabb volt egy úr, minél számosabb ember és állat gazdája, annál erőszakosabban törekedett jó, nyáron is bővizű forrás foglalására. Aar-Pata pedig nemcsak hatalmas, hanem igen bölcs férfiú is volt, aki — mint Somogybán is láttuk —, már ducatusa (Put-urux) idején készül az uralom átvételére s a közlekedési utak vonalára, csomópontjára telepíti szállás- földjeit. Baranyában az a hely, mely mindkét követelménynek megfelel, a Tettye bővizű forrása, az innen lefolyó patak völgye, azok a legelők, melyeket ez a víz öntöz s az a közlekedési csomópont, mely a Mecsek töveken itt már a rómáiak ideSzarífínia-beinufató és kóstoló Hétfőn este zsúfolásig megtelt a KPVDSZ József utcai | kultúrotthona: a Pécsi Élel- | miszerkiskereskedelmi Vállalat rejtvénypályázatának száz I helyes megfejtője és vásárlók j foglaltak helyet a teremben, ' hogy részt vegyenek a juta- j lomsorsoláson és a szardínia- I bemutatón. Kasza Lajos, a vállalat ér- I tőkésítési intézője egy ötéves ! kislánnyal húzatta ki a műanyag tálból a nyertesek ne- ; vét: a tíz 60 forintos ajándék- kosár, az öt kétszáz forintos és az egy háromszáz forintos ajándékkosár tulajdonosáét. A főnyereményt Ábrahám Zsuzsa diáklány nyerte. A sorsolást követően a forgalomban lévő 43 féle szardíniából 41-et kóstolhattak meg az érdeklődők, majd elmondták észrevételeiket, tapasztalataikat a vállalat munkájával kapcsolatban.