Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

OKTÓBER »t NAPLÓT 5 Az új évad elején a Bóbita Bábegyüttesről Az idei évadort sok tekintet­ben másként kezdte a Városi Művelődési Ház bábszínháza, mint az előzőket. Mindenek­előtt felvették a Bóbita Báb­együttes nevet, az ismert Weöres-gyermekvers tündéré­nek nevét, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy az együttes iro­dalmi igényű, modem és szín­vonalas munkára törekszik. A névváltozás önmagában még nem jelent semmit, de ez a névváltozás egybeesik más je­lentősebb eseménnyel: az együttes megtalálta útját, stabilizálódott, megérett, ina­in ár sok mesglepetést szerző siker után töretlenül folytatja a megkezdett munkát, s ma már el is várjuk tőle az újabb sikereket, újabb ered­ményeket. A sikerekig rezeié ét Az együttes 1951-ben ala­kult. Tíz évi működés után átszerveződött, s még abban az évben, 1961-ben magkapta a Szocialista kultúráért jel­vényt. További két évi munka meghozta számára a nagy el­ismerést: elnyerték a Kiváló együttes címet. Aztán részt vettek az Amatőr Bábszín­házaik I. Nemzetközi Feszti­válján, amelyet Karlovy Va­ry bam rendezett az UN IMA. Tizenkilenc ország amatőr bá­bosai szerepeltek ezen. s a produkciók alapján kiemelt négy együttes között ott vol­tak a pécsiek is. Ez az első komoly nemzetközi elismerés méltóképp tette rá a koronát a korábbi sikerekre. Némiképp a pécsi bótoegyat- ies sikerének könyvelhető el az is, hogy Pécsett rendeztek meg az I. Országos Bábjáté- napokat, és itt tartják majd kétévenként a továb­bit is. Az 1965 őszén tartandó II. Országos Bábjátékos na­pok előkészületei már mosit folynak. Erre a rendezvényre több külföldi megfigyelő és szereplő is bejelentette rész­leteiét a Karlovy Vary-i ta­lálkozón. Itt lesz a világhírű Obrazcov és itt lesz az UNIMA elnöksége í«. A jelenig vezető út Ander­sen: A bűvös tűzszerszám cí­mű meséjének előadásával kezdődött. Ezt követték 1962- ben a Weöres Sándor—Pako­lt tz István verseiből összeállí­tott Mesebolt című műsor, majd Tarbay Ede Cdromkája, végül az ABC-király című cseh betűjáték és a Karlovy Vary-i siker „főszereplője”, a Két bors ökröcsike. Minden egyes előadás új erőpróba elé állította az együttest, s ugyanakkor új kísérleteket je­lentett. Lehetővé tette, hogy az idén a korábbi három he­lyett öt premierre kerül bec­sen sor, ami azonban hét pro­dukciót jelent. Az idei műsor: Zsuzsi bábszínháza egy Go- gol-mese, egy Puskin-versre írt bábjáték, Pákolitz: Arany­tojás című népies mesejátéka, s Rodari híres Hagymácskája. Minden áj eszközt kipróbálni Nem öncélúan, de kitűzte maga elé az együttes, hogy minden új eszközt kipróbál­nak, ami a modem bábművé­szetben feltűnik. A bábjáték formanyelve ugyanis rendkí­vül gazdag, s szinte most éli legizgalmasabb korszakát, a kísérletezést. A pécsi együttes eddigi műsoraiban a bábjáték szinte egész kollekciója szere­pelt. Felvonultak a sikbábok, a tárgyjáték, az ámyíigurák, a különféle technikával ké­szített bábok, az Aranytojás például a népi csuhéfonásokra épül fél. Mindez technikailag hallatlanul hasznos volt az együttes számára, lényegében a törzsgárda ma már képzett és szinte minden feladat meg­valósítására alkalmas. Tizen­hat állandó tagja van az együt tesnek, s most van hat új próbaidős. Teljesítményükről az együttes vezetője, Kós fa­jos a következőket mondotta: — Magam lepődtem meg legjobban, amikor a Két bors ökröcske próbáit elkezdtük. Zeneileg végeredményben nem képzettek a tagjaink, s ebben a darabban az voit a feladat, hogy teljesen a zenéhez ido­mítsuk a mozgatást. Azzal kezdődött, hogy a szereplők megtanulták a zenét, az utol­só kottafejig, aztán úgy össz­hangba hozták ezzel a bábok mozgását, hogy sikerült meg­valósítanunk azt az abszolút szinkront, ami minden ha­sonló produkció teljességét, és szépségét megadja. Karlovy Vary ban az első elismerést a zenei szakértőktől kaptuk éppen ezért a teljesítményért. így mertek aztán vállalkozni az idén még nehezebb erő­próbákra A Puskiin-műsor ese tében ezt a szinkront ötven oldalnyi verssel kell megva­lósítani, egy eredeti Bajor Gizi felvétel alapján. A Gogol- mesét Prokofjev zenéjére, pantomi mszerű előadásban dolgozzák fel. S szinte vala­mennyi idei bemutató bátor próbálkozás azért is, mert nagyrészüket még nem adták elő bábszínpadon. Művészi produkciókat minőén korosztály számára A lelkes kis együttes, amely nek tagjai közt gimnazisták, főiskolások, tanárok, admi­nisztrátorok és más dolgozók is szerepelnek, igen sokoldalú munkát végez tehát. Maguk készítik a bábok, díszletek zö­mét, s mint az előbbiekből is kiderült, elsajátították a bábjátszás csaknem vala­mennyi technikáját. Ez is fel­tétele volt annak, hogy a Bóbita Bábegyüttes vállalkoz­hasson most már nagyobb, I szélesebbkörű feladatokra is. Az idén kettévált az együt­tes, s egy három fős kisebb csoport külön óvodásműso- rokra specializálódott. Pedagó­giai célú, külön kis műsoro­kat állítanak össze és játsza­nak rendszeresen a hat éven aluli korosztály számára. X csoport zöme — és a műsor­terv zöme is — az iskolások­nak szél. Gondolnak azonban a feUmőtteikre is, s az idd Puskin-műsort már ilyen cél­lal állították be a tervükbe. Az együttes, igen okosan, nem alkart kalandokba bocsátkoz­ni. s esetleg erejét meghaladó vállalkozásokba kezdem, ezért még az idei műsorukba se ál­lítottak be kimondott felnőtt- előadást. Jövőre azonban min­denképpen terveznek olyan pantomimikus-szatirikus mű­sort. amely a bábművészet sajátos formanyelvén mond el a felnőtt közönségnek szóra­koztató vagy tanulságos dol­gokat. Az együttes tehát nemcsak saját stílusát, lehetőségeit ala­kította ki. sikereivel nemcsak a szakmabeliek és a közönség elismerését vívta ki, hanem lassacskán elfoglalja az őt megillető helyet városunk kul­turális életében. Felvették a sokat mondó — mert emlékez­tető, irodalmi ízű, művészi igényességet sejtető — nevet, s bízunk abban, hogy a továb­biakban méltónak is bizonyul­nak hozzá H. E. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1984. október 28-í, szerdal műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Őszi gondok és remények a belvárdgyulai közös gazdaság­ban. Riport. Lakodalmas dalok. A tudomány és technika világá­ból. Folklóregyüttesek műsorá­ból. 18.00: Német nyelvű műsor. Ifjúsági műsor, összeállítás. — Tánczenei koktél 18.30: Magyar nyelvű műsor. Zenéről — zenére. Közben: 1. Az ifjúság szabadidejének fel- használásáról. 2. A Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjá­nak sorozata. Egy Tolna me­gyei telepes jobbágy család élete. Horváth Árpád írása. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: A pécsi stúdió mutatja be: Az árnyam és én. Kamarazene. Kosztolányi Dezső japán vers- fordításaira. Szerzője: Károly Róbert. 19.45: Sporttairadó. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. ZBNE Liszt-terem: Középiskolai bérleti hangverseny (délután 2 órakor*. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Az ördög cimborája (este 7 órakor) 15 szá­zalékos szelvények érvényesek. Tájszínház: Mária főhadnagy este fél 8 órakor Siklóson. MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Küszöböd előtt (fél 5, fél fél 9). Petőfi: Hattyúdal (szv. fél 5, ha- amn egyed 7. 9). Kossuth: Rigoletto (fél 5, fél 7. SÍ 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, (ableányok. Kapcsoljuk Tokiót égi város és mi. Előadások 11 rá tói 3 óráig folytatólagosan. Fekete Gyémánt: Már nem tyan időket élünk (szv. 6). — pítők: Éva és Vera (4, 6). Me- sckalja: Bakfis (7). Mohács: Ké- ek a magyar némafilm történe­kből (6, 8). Szigetvár: Három ki- ánság (8). Siklós: Fekete szárn­yak (7). Sellye: Négy lány egy dvarban (szv. 7) .Harkány: Göl üntetésből (szí. 7). Beremend: . bűnös visszatér (szv. 8). Bóly: ogadalom (szv. 7) Mágocs: ?en (szv. 7). Pécsvárad: özvegy íeny asszonyok (szv. fél 8). — leszes: Lejtőn (szv. «.) Az elszenesített nyúlfejtől a modern fogtechnikáig munkanélküliségre. Az Álla­mi Fogtechnikai Vállalat Bem utcai laboratóriumaiban szin­te szalagon gyártják a „ko­ronákat”, a „hidakat”, a pro­téziseket, s itt tűnik fel iga­zán a fogorvos és a fogtech­nikus együttműködésének rendkívül fontossága. Mert mire a mintavétel, a „lenyo­mat” s a vele mellékelt or­vosi utasítás nyomán a kész fogsor, híd, korona visszake­rül az orvosi rendelőbe, hal­latlanul bonyolult utat tesz meg a fogtechnikusi labora­tóriumban. Pedig milyen egy­szerű a folyamat felsorolása. Első művelet az orvosi mintavétel. Ezután a labora­tóriumi „harapás” készítés, majd újra az orvosi, rendelő a harapás-próbával. Ezutáó kerül sor a befejező, a simí­tó műveletre. Hogy közben mi minden történik? A lenyomat kimegy a gip­szelőbe, ott kiöntik, aztán át­adják a harapáskészítő tech­nikusnak. A technikus elké­szíti a „schellach-lemezt”, ami terjedelmében, formájá­ban megegyezik a fogsor le­mezével. S amikor a fogak helyébe „viaszsánc” kerül, akkor kül­dik vissza az orvosi rende­lőbe. Itt a fogorvos felpuhítja a masszát és összeharaptatia a pacienssel. Gyerekjáték! Hi­szen ebből derül ki a „hara­pás! magasság”, ami az alsó és a felső állkapocs egymás­hoz való viszonyát tükrözi Ez visszakerül a laborató­riumba. ahol azon mód „occ- ludorba” helyezik, s ezután már csak az van hátra, hogy * viaszsánc helyébe a foga­tat ültessék. Na mármost, amennyiben a páciensnek sa­ját fogai is maradtak, akkor ihhoz igazodva, méreteit fi gye- embevéve hajtják végre a fogpótlást. S amennyiben fo­gatlan a páciens, ez esetben i fogorvos speciális jelölései­re s a fogtcehnikus fantáziá­jára van bízva a fogsor esz­tétikai, statikai megoldása, el­készítése Ehhez „mindössze” i következőkre kell ügyelni: ,a mosolyvonal”, a „szájzug- conal”, a „középvonal”, a ,,sta- ikai vonal” harmóniájára, kü­lönben fusermunkát ér az el­készítésre váró protézis. S MÉG MINDIG NEM ér­ünk a végére. Hiszen a meg­felelően elkészített fogsort ;sak ezután helyezik a „poli- nerizáló” kemencébe, ahol a ,sütés” után kerül végleges ridolgozásra, fényezésre. S jó­iét a villogó, a bűvölő ..Che­valier” mosoly. ők adták, ők fáradoztak srte, a fogorvosok, a fogtech- ílkusok. <- e. Gy. — 2 ben a középkorban „Appady” helynév tűnik fed, míg tőle délre ma is van egy Kalocsa dűlőnév. A kelet felé vezető nagyúton Hcrpács (Hor—Pat -j-s), Kara-kó (Karé), Geresd, Tűzesd, Fehéregyháza, Megyer kissé északabbra a Micske, Feked, Hitetve a Várkony tör­zsi helynév jő elő. A mai Szebény határában Horpács és Karakó pusztult falvak között fekvő Fehéregy­háza (ma Ferigyház néven dű­lő). melyet 1015-ben István király a pécsvAradi bencések gondozására bízott. Árpád egyik neves leszármazottja sírját őrizte. Megásása sajnos, bár helyét pontosan tudjuk, még ma is késik! (A nyugati Főzesd Lugas-aI s az oklevelesen bizonyítható ikerfaluja, a keleti Füzesd a mellette fekvő Feked és Mics­ke községekkel biztosan mu­tat a Duna menti Kalocsa vi­dékére, mint a kirajzás for­rására.) A fenti két Buda, bárhely­, név kapcsolataikból igen való- ' színű, hogy Hur-Puta, a feje­delem emlékét őrzik, nem an- ■ nak központi, Baranya-középi szállásföldjéhez tartozik, ha­nem az ettől nyugatra és ke­letre vezető, fő közlekedési tónk őrzésére rendelt népség (Hor-mony) szállásait jelölik. Úgy hát végül is. hol van Buda központi szállásföldje Baranyában? Feltalálására rávezethet hon- , foglalóink már többször em­legetett. azon gyakorlata, hogy népük és állataik életlehető­ségének-biztosítására a folyók­iól távolabb eső szénásaikat mindig bővizű forrásrfők köz­vetlen közelébe telepítették s fása alapján várnák, hanem Puturlik és Puturluk. Ma mindenki azt hiszi, hogy a Budai város azért viseli ezt a nevet, mert Pécs Pest-Buda felé néző kapuja előtt terült ed, holott nyilvánvaló, hogy a Tettye-vöLgy környéke előbb volt Buda, mint a püspöki vá­ros: Pécs. Másrészt nyelvésze­ink (Klemm A.) szerint a völgy azért Puturlik, mert az itt élő mohamedánná váló, renegát bosnyákdk, poturok lakóhelye volt. Persze ennek a magyarázatnak csak addig van helye, míg egy öklévé! elő nem kerül s fel nem tár­ja e szó eredetét., hogy ez a hely korábban: P u t ur n k. Hz. Zsolt Zsigmond bem egy lógó fogat találtak, aranydróttal odaerősítve a szomszédos fogakhoz. Ebben az esetben is az történhetett, hogy a tisztelők jóvoltából vitte magával a sírba becses magántulajdonát. Eszerint az etruszkok sem vallhatják ma­gukénak a pálmát. Kié hát a dicsőség? Egye­sek szerint mégiscsak az ó-egyiptomiaké. Volt ugyanis egy rettegett törvényük, amelynek egyik cikkelye vészt hozott a betörők, a tol­vajok fejére. Rajtakapás ese­tén kíméletlenül kihúzták egyik metszőfogukat, ami a továbbiakban félreérthetetlen ismertetőjele volt a szeren­csétlen bűnbeesőnek. Az vi­szont csak feltételezés, hogy az ilymódon „szerzett” fogat az előkelőbb plogárok fogszu­vasodás miatt eltávolított fo­gainak pótlására hasznosítot­ták. A FOGORVOSEÁS említés­re méltó úttörője Hipokrates volt. Az ő radikális, de célra­vezető gyógymódja a beteg fog eltávolítása volt, de felté­telezhetően ő is csak a moz­gó fogak likvidálására vállal- j kozott. Javára legyen mond- I va, hogy a fogbetegség meg- í előzésére ő találta fel, ő írta receptre az első „fogport”, íme a recept: „Elszenesített nyűlfej, s ugyancsak három ilyen egér töressék porrá.” S S ha kissé sajátos módon is, de I ezek szerint felismerte az ál­lati eredetű szén lúgozó. tisz- í tító hatását. Hogy azután a fizikai hatást összekötötte va- j lamelyest a miszticizmussal, hát lelke rajta. Viszont a római Celsustól már senki sem vitathatja el, | hogy ő foglalkozott először a j fog tömésével, ö ajánlotta | először, hogy a fog szuvas üre- í gébé gyapjúba göngyölt palát | tömjenek. Tovább lehetne folytatni a sort Scribonius j Largus-szal és Claudius Gale- | mus-szal, akik már a fogállo- j mány romlását előidéző oko- i kát is több-kevesebb sikerrel I kutatták. S el lehetne jutni Abulfeasenig, a híres arab j tudósig, aki a fogfájást izzó j vassal szüntette meg, vagyis ! eljutott a fogidegek érzéstele­nítéséig, sorvasztásáig. A fogak pótlása is hasonló utat járt meg. A marhacsont­ból , fából faragott fogakat először a porcelán, majd a vulkanizált gumiból, kallósuk­ból öntött fogak, végül a ma használatos acrvlat (speciális műgyanta) fogak váltották fel. S hogv ezzel sem ért el végállomására a fogászat, er­ről tanúskodnak azok a tudo­mányos kísérletek is. amelyek a fogcsíra átültetésével kíván­ják megoldani a fogpótlást. DE MARADJUNK egyelőre a jelenben, s Koronczal Jó­zsef szájsebész javaslatára, nézzünk körül legfőbb segí­tőik, a fogtechnikusok műhe­lyében. A foffesíra átültetés egyelőre nem kárhoztatja őket J jében, tót még korábban k allaikül. Mivel régóta tudjuk, hoj foglalni csak puszta szeméi; névvel lehet, ez az a terük melyet Árpádnak Buda-Pu puszta személynevével birtol ha kellett vennie s melyet foglalás törvényei szerint m< ma is így kell hívnunk! Ez a terület ma Pécshez ta tozik s ezen területnek net ma nem puszta Buda, hane- „Budai város”, vagy „Budi külváros" s a Tettye völgy mely tudásaink egyöntei megállapítása szerint Pécse a magyar népi település lei ősibb magja (a Tettyén fel tártak X. századi lakott, b Ivet) nem Putnrik, illetve Pi turuk, ahogy Püta-urúx forjh minél hatalmasabb volt egy úr, minél számosabb ember és állat gazdája, annál erő­szakosabban törekedett jó, nyáron is bővizű forrás fog­lalására. Aar-Pata pedig nemcsak ha­talmas, hanem igen bölcs fér­fiú is volt, aki — mint So­mogybán is láttuk —, már ducatusa (Put-urux) idején készül az uralom átvételére s a közlekedési utak vonalára, csomópontjára telepíti szállás- földjeit. Baranyában az a hely, mely mindkét követelménynek meg­felel, a Tettye bővizű forrása, az innen lefolyó patak völgye, azok a legelők, melyeket ez a víz öntöz s az a közlekedési csomópont, mely a Mecsek tö­veken itt már a rómáiak ide­Szarífínia-beinufató és kóstoló Hétfőn este zsúfolásig meg­telt a KPVDSZ József utcai | kultúrotthona: a Pécsi Élel- | miszerkiskereskedelmi Válla­lat rejtvénypályázatának száz I helyes megfejtője és vásárlók j foglaltak helyet a teremben, ' hogy részt vegyenek a juta- j lomsorsoláson és a szardínia- I bemutatón. Kasza Lajos, a vállalat ér- I tőkésítési intézője egy ötéves ! kislánnyal húzatta ki a mű­anyag tálból a nyertesek ne- ; vét: a tíz 60 forintos ajándék- kosár, az öt kétszáz forintos és az egy háromszáz forintos ajándékkosár tulajdonosáét. A főnyereményt Ábrahám Zsu­zsa diáklány nyerte. A sorsolást követően a for­galomban lévő 43 féle szardí­niából 41-et kóstolhattak meg az érdeklődők, majd elmond­ták észrevételeiket, tapaszta­lataikat a vállalat munkájá­val kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents