Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

uaiuuu* A tiszta haszon Kétmillió forintos bevétel 185 holdról A fid« Büidségpiaca kint van a Dráva és a nagy föld- gát között — a tsz kertészeté­ben. A felsőszentmártoni asz- szony csak végigmegy a ko- vesúton, ki egészen a kerté­szetig és válogat magának egy zsák káposzta savanyítani. Aztán kopogtat a deszkabé- dé ajtaján és horvátul előad­ja Scheitz Endre kertésznek, hogy fizetni szeretne érte. Nagy tételekben — Azt lehet! — válaszol a kertész magyarul és mind a ketten jól megértik egymást. Például azt is, hogy az asz- szony a káposzta ára iránt ér­deklődik — horvátul. — Két forint kilónként — mondja Scheitz magyarul és írja a fizetési jegyzéket het­venöt kilóról. Az asszony arca megrándul a fekete kendő alatt. Hosszan zsörtölődik horvátul, hogy ne­ki odakint forint ötvenet em­legettek. Aztán leolvassa a pénzt a gyalulatlan asztalra és viszi a káposztáját. Az is a felsőszentmártoni Zrínyi Termelőszövetkezet piacához tartozik csakúgy, mint a pécsi piaci stand, ahol eddig a tsz már 130 ezer forint értékű zöldséget mért ki a városi asz- szonyok kosarába kilónként. Azonban az igazi, a több be­vételt a nagy tételekben tör­ténő értékesítés jelenti a kö­zösnek, amit mázsában, va­gonban mérnek. A felsőszentmártoni ker­tészet nagy. — Most 185 hold — mond­ja a kertész, mikor az asz- szony céduláját elrakta a töb­bi közé — és a 13 hold zöld­bab kivételével az egészet öntöztük. — Földieper? — A szamóca — helyesbít mindjárt — hét és fél hold termő volt az idén és tíz hold az új telepítésünk. Jövőve már tizenöt hold terem, vagyis . köt és fél holddal zsugorodik az összes terület. Két év múl­va pedig újabb öt hold sza­móca kiöregszik és végülis 10 hold marad állandó termőnek. A szamóca nagyobb részét Bu­ti anestre szállítottuk, egy ke­vés ment belőle Pécsnek is. A nagyobb piac, a nagyobb tétel elve érvényesült, a na­gyobb fogyasztó kapott töb­bet, mert a tsz számol, hol. hogyan kereshet többet. A piacnak szövetkezeti alapon ! is törvényei vannak. Scheitz még sorolná, hogy mi min­dent. termeltek a kertészetben és hová szállították, de engem j inkább az érdekel, hogy ml eb’-'ől a haszna a tagságnak? Érdemes-e ekkora területet kihasítani a közösből? Ahol kétszer aratnak — Csak egy számot: min­den munkaegységhez 15 fo­rinttal járul hozzá a kertészet. Az idén eddig már 1,8 mil­lió forint a kertészeti bevéte­lünk, de legalább kétszázezret hoz még a káposzta és a cék­la is. Még egy számot említ: ta­valy 2,8 millió forint volt a kertészetből elkönyvelt ha­szon, ugyanakkor az anyag- és a munkaráfordítás csak 850 ezer forintot vitt el. Ez a jó üzlet és úgy vélné az embar, hogy a következő gazdasági évben tovább növelik a ker­tészet területét. — Ellenkezőleg — mond­ja a kertész — valamivel csők ken a kertészet, de ez nem je­lentős. Inkább úgy akarjuk növelni a területét, hogy húsz holdon kétszer „aratunk”. Má­sodterményt vetünk — első­sorban rövid tenyészidejű uborkát. Szeptember köze­pétől visszaszámolunk hat­van napot és akkor vetjük, így beérik. Ehhez azonban sz is kell. hogy a MÉK-től ki­csikarjuk a végső szállítási határidőket. Erre szerződést kötünk a vállalattal és ha be­tartják, akkor gyorsabban sza­badul fel a terület a másod­terménynek. — És az öntözés is segít — mondom, hogy újabb témát kezdjek és megemlítem az öntözőhajót is, amiről annak­idején olyan sokat cikkezett a sajtó. Amilyen nine« több az országban A kertész felhorkan. — A hajó? Akkor jó, ha jó, de ez a hajó nem jó — és jót nevet a szójátékon, meg a történeten is. — Amikor lel szerelték és már Indulásra ké­szen állt még a Kossuth Rá­diótól is leszaladtak hozzánk, hoigy felvétett készítsenek az öntözőhajóról. Be is indították a motorokat, hogy a magnó­szalagon ott legyen a hang, azután a riporterek elrohan­tak vele Budapestre. Nem tu­dom elértek-e ide a kiserdő sarkáig, amikor a víz szét­nyomta a csöveket. Azóta sem nv'ködik, pedig valami négy millióba került. Ez a helyzet a hajóval, amiről akkor szél- tében-hosszában elmondtuk, hogy... „Ilyen nincs több az országban.” Hát nincs is! — Akkor hogyan öntöztek az idén? — Van azért kilenc öntöző­berendezésünk, hozzá vagy 12 kilométer hosszú csővezeték és harmincezer köbméter vi­zet locsoltunk szét a kertészet­ben az Idény alatt, Extra üvegház Az ablakon át látni a hol­landi melegágyakat. Nyolcvan sorakozik egymás mellett. — Ezek még fából készültek, de folyamatosain kicserélik vas- és beton vázasra. Három-négy év múlva be­fejeződik a hollandi ágyak rekonstrukciója — mondja a kertész és amikor az úvegház valamint a kazánház iránt érdeklődöm, nem kis gúnnyal a hangjában így folytatja. — Az megint csak egy olyan dolog ... „amilyen több nincs az országban”. Szerettünk volna egy extra melegházát építeni. Most már harmadik éve készül, de nem tudom jövőre használhatjuk-e? Ma­gunk erejéből építettük és most már csak a fűtésszerelés lenne vissza, amit a Pécsi Bá­dogos Ktsz váülalt — de csak 1965. elejére. Nem sike­rült beszerezni az eredetileg előírt kazánt, ezért azután sz egész fűtésberendezést átter­vezték. Nagyon kellemetlen ez a számunkra, mert félmillió forintunk benne fekszik és mégsem használhatjuk. A tervezés sem valami „extra”, vagy talán túlontúl is különleges? Három asztal van az üvegházban és a középső asztal fölé, kilencven centire attól újabb asztalt tervez­tek. így bx alsón levő növé­nyek sohasem kaphatnak nap­fényt A locsolás is megoldás­ra vár. A tervező azt java­solta, hogy fúrják meg a me­legvíz csöveket Vagyis a két extra beruhá­zásiból — négy és fél millió forint feéhcsználánávad — egyik sem üzemképes. Még szerencse, hogy a felsőszent­mártoni kertészet nyolcvaa állandó munkása — javarészt asszony — jól dolgozik és eb­ben az évben is ötven vagon zöldségfélét ad a városnak . ■. ■. Gáldonyi Béla Hangversenyek, bemutatók A felszabadulási ünnepségekre, jubileumokra, a Helikonra készülnek a pécsi énekkarok Nagyszabású és jelentős mű­vészi feladatokra készülnek az idei évadban a pécsi ének­karok. Érdeklődtünk néhány kórus terveiről, hangverse­nyekről és bemutatókról. A Mecsek Művészegyüttes Vegyeskara október 31-én Ba­jára látogat. A már hagyomá­nyos Éneklő városok találko­zóját ezúttal ugyanis Baján rendezik meg, míg tavasszal a pécsiek látják vendégül a ba­jai és veszprémi együttes mel­lett új, negyedik résztvevőként a szocialista város, Komió Központi Munkáskórusát, amelynek dirigense Zsongor Kálmán. Hegyi József, a Mecsek-énekkar vezetője el­mondotta még, hogy Bárdos Lajos az énekkar számára új kórusművön dolgozik, melyet baranyai népi témákra kompo­nál. E művet januárban mu­tatja be a kórus a Mecsek Mű­vészegyüttes Tánckarának tíz­éves jubileumi műsorában. A város felszabadulásának SO. évfordulójára rendezendő zenei eseményekből a Mecsek- énekkar mellett a többi pécsi kórus is kiveszi részét. A tt. Autóközlekedési Vállalat Bar­tók Béla férfikara november 21-én önálló koncerttel lép a közönség elé a Liszt-teremben. Terveik között szerepel még egy önálló kórusest a kapos­vári Latinka Sándor Művelő­dési Házban. Az Orvostudo­mányi Egyetem énekkara a vonószenekarral közösen ter­vez felszabadulási hangver­senyt, míg a Leówey Klára gimnázium énekkara Vönöcz- ky Endre vezetésével többek között Tulikov: Nézd újra fenn című új szovjet tömegdalát Is­Mennyi fehér vérsejtem van? Riport a Városi Rendelőintézet laboratóriumából Gyakorlattal rendelkező szakembereket, valamint pécsi lakos SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnal alkalmaz Vas-Műsza’ki NagykereSke. delmi Vállalat. Jelentkezés: Pécs, Lenin tér 6. 10—15 óráig. — Szorítsa ökölbe a kezét! Még jobban! — bíztatja a fe­hérköpenyes orvosnő a fiatal lányt, aki szemben ül vele, s kinyújtva tartja meztelen karját. A beteg engedelmes­kedik, a doktornő elégedetten pillant a kidagadt erekre, majd a fecskendőért nyúl. A lány nem néz oda, amikor megszúrja a tű. Látszólag egykedvűen és közömbösen ül a széken, még arra is vi­gyázni tud, hogy rakott szok­nyája ne gyúródjon össze. — Mások is Ilyen nyugod­tan fogadják a szúrást? — kérdem az orvosnőtől. — Nem! — rázza a fejét. — A férfiak idegesebbek és még több bajunk van a hentesek­kel. Valósággal irtóznak a vé­rüktől. Izegnek-mozognak, alig tud az ember hozzájuk férni. A doktornő vékony gumi­csövet vesz a szájába, mely üvegcsőben végződik. Szív egyet, s a sötét színű vér halvány erecskében fut fel­felé. A legelejét tekintve így kezdődik a vérsejtek össze- számlálása. — Ha a fehér vérsejtek szá­mát akarjuk megállapítani, akkor a vörös vértesteket fel­oldjuk, ha viszont a vörös vértestekre vagyunk kíván­csiak, akkor a fehérekről nem veszünk tudomást, — tájékoz­tat a laboratórium vezetője. A lényeget abban foglalja össze, hogy a vér megfelelő hígító folyadékba kerül, majd egy mikroszkóp segítségével kiszámítják, hogy egy mikro- litemyi vérben mennyi kér­déses vérsejt van. A többi már csak matematika. Álta­lában 5 millió vörös vérteste és hatezer fehér vérsejtje van az embernek. A laboratóriumnak van olyan készüléke is, amellyel a vér festéktartalmát Is meg­határozhatják. Ugyancsak mik­roszkóppal választ kaphatnak arra, hogy milyen a külön­böző fehér vérsejtek aránya. Sokféle vizsgálattal foglal­kozik a laboratórium. Ezek néha csak percekig, máskor pedig két napig tartanak. A hosszabbaknál a betegek több­nyire türelmetlenek, pedig nincs mérc°'ődni. A _ adókat nem lehet el­sletni, hiszen nagyon sak. Nincs olyan belső szervi megbetegedés, amelynél nél­külözni lehetne. Ez a magya­rázata annak, hogy a Városi Rendelőintézetbe járó betegek többsége a laboratóriumban is megfordul. Utunk kővetkező állomása egy kisebb helyiség. — A próbareggelizők fül­kéje! — mondja a főorvos. — Minden nap vannak né- gyen-öten. Most éppen hiányoznak, mint ahogy üres az a rendelő is, ahol a vizeletvizsgálatok egyik felét bonyolítják le. Ez a vérvizsgálatoknál egyszerűb­ben megy végbe, A vizeletet, vagyis mintát kémcsövekbe öntik és minden üvegcséhez különböző folyadékot adnak hozzá. Ha a minta elfehére- dik, s tejszerűvé válik, akkor nagyobb mennyiségű fehérje jelenlétére és főként a vese megbetegedésére lehet követ­keztetni. Ha a gázláng fölé tartva megfeketedik, akkor cukorbetegségre gyanakodha­tunk — és így tovább. A főorvos szerint 12—15 ezer ember fordul meg éven­te a laboratóriumban. A be­tegek a következőképpen osz­tályozhatók: 10—15 százalék barátságos, 80 százalék kö­zömbös. 5 százalék pedig go­romba. Nekik csak az utóbbi kategóriával van bajuk, mert izgása, kötekedő, s könnyen hajlik a sértegetésekre. Az is megtörténik, hogy rugdossa az ajtót. A közömbös ember nem rossz beteganyag, hiszen nem ellenkezik és nem is tü­relmetlen Közömbösnek azért nevezhető, merrt elfelejt kö­szönni mikor belép, nem veszi le a sapkáját és általában: nem igyekszik barátságos len­ni az orvosokhoz. Befejezésül megkérdezem a főorvostól: — Mi okoz önöknek na­gyobb örömet? Az-e, ha a pá­ciens vér- és egyéb vizsgálata után mindent rendbenvalónak találnak, vagy az, ha felfe­deznek valamilyen betegsé­get? Az őszhajú orvos, aki már huszonegy éve dolgozik ebben a 1-’^oratóriumban, elmoso­lyodik: — Akármilyen paradox, számunkra az a legnagyobb öröm, ha találunk valamit. Még jobban őrülünk, ha az valami kiegészítő vizsgálatot igényel. Ilyenkor valóságos vadászszenvedély lesz úrrá rajtunk, és lépésről lépésre közeledünk a titkok nyitja felé. A betegségek feltárása jelenti munkánk értelmét. Ilyenkor közelebbi kontaktus­ba kerülünk a páciensekkel is és látjuk, hogy kiért dolgo­zunk és milyen eredménnyel tesszük azt M. L nulja. Ebben az évadban sem hagyják ki Bartókot, úgy ter­vezik, hogy a májusban meg­rendezendő 7, keszthelyi Heli­kon Ünnepségeken Bartók Ma­dárdalával szerepelnek, de legjelentősebb vállalkozásuk Kodály Zoltán Pünküsdölőjé- nek megtanulása és helikoni bemutatása lesz. Egyébként a keszthelyi He­likon ebben az évben foko­zottabb feladatot ró a fiata­lokra, mert csak azok a szó­listák és együttesek juthatnak oda, akik .a februárban és márciusban lebonyolítandó vá­rosi kulturális bemutatókon arany fokozatot érnek el. Né­hány érdekesebb hír a készü­lődésekről: a Janus Pannonius Gimnázium leánykara egy rit­kán hallható Palestrina-mo- tetbe mellett a tavaly nyáron elhunyt Francis Poulenc fran­cia mester három eredeti nyel­vű női karát tanulja Ivasivka Mátyás vezényletével. Ugyan­csak az ő irányításával a Rad­nóti Miklós Közgazdasági Szak középiskola leánykára Kodály Zoltán ritkán hallható tréfás női karát, a Házasodik a va- kond-ot és egy női karra irt néger spirituálét szándékozik bemutatni egyéb, renaissance- kori és modem mű mellett. A Janus vonószenekar Szőnyi Erzsébet új művét, a Trió oon- certdnót készül a Helikonra vinni Purcel Didó és Aeneas című operájának néhány zene­kari részletével, míg a Nagy hajós Gimnázium új, erősen megfiatalított vonószenekara nagy fába vágta a fejszét: Händel G-dúr concerto grosso- ját tanulják. A Nagy Lajos Gimnázium vegyeskórusa eb­ben az évadban már nem mű­ködik, helyette a glitmnázhrr* diák-férfikara készül a Heli­konra. Vecchi: Sdenad mulat­ságok c. sorozatából a velen­cei tájszólás kicsúfolását, as Imitazione déllé Veneziani-t énekük, továbbá két néger spirituálét Tillai Aurél és He­vesi András feldolgozásában. Ugyancsak ők mutatják be Pécsett először Bárdos Lajoe Négy földrész című Európán kívüli népek dalaira írt új so­rozatát. Szintén megszűnt * Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum eddigi vegyeskara* helyette Vönöczlki Endréné leánykart szervezett, akik töb­bek között Sárközi Uj élet himnusza című kórusművét tanulják. A Leówey Klára Gimnázium német tagozatá­nak kórusa pedig svájci nép­dalok tanulására készül. Az átalakult iskolai ének­karok mellett Pécs kórusélete új énekkarral is gazdagodott. Megalakult a budapesti Szi­lágyi Erzsébet Női Kamarakó­rus mintájára a Pécsi Janus Pannonius Női Kamarakórus. Vezetője Ivasivka Mátyás, tag­jai elsősorban a Janus Gim­náziumban érettségizett és már több évi kórusgyakorlat­tal rendelkező leánydailosok. Jubileumra készül a Pécs- bánvatelepi Bányász férfikar is. Tavasszal ünnepli fennál­lásának 45. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból március 14- én ünnepi hangversenyt ren­deznék a Liszt-teremben. Ek­kor mutatja be a kórus új indulóját, mely egy bányász­dalos: Fábián János kompo­zíciója. Reméljük, hogy a töb­bi pécsi kórus lelkes készülő­déséről is hírt adhatunk. — ni — Űj iskolabüfék Pécsett Nyolc általános és közép­iskolában már évek óta mű­ködik az úgynevezett iskola­büfé, melyeket a szülők és ne­velők együttes kérésére veze­tett be a Pécsi Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat Az új oktatási évben azokon a he­lyeken, ahol erre mód nyílik, megszervezik a büfét. Azért volt szükség ezekre az egységekre, hogy a gyere­kek ne szaladgáljanak ki az utcára a legközelebb eső fű­szerboltba. A büfé megindító- , sával elkerülhető, hogy későn menjenek vissza az osztályok­ba. Ezért az idén további 12 iskolában vásárolhatnak pék­süteményt, tejet, édességet és hűsítő italokat a diákok. 1 A gyárvárosi, a Felső-Vám- ház utcai és a Bártfa utcai iskolák után a mecsekaljai- ban, mind a három új-me- csekaljaiban, a fehérhegyiben, a meszesiben, a kertvárosiban, a Móricz Zsigmond tériben és a Nagy Lajos Gimnáziumban nyílik iskolabüfé. Az egységeket nyugdíjasok kezelik az iskolák kérésének megfelelő időszakokban. Van iskola, ahol a folyosóra kerül a pult, de van olyan is, ahol külön kis helyiségben kap he­lyet. Minden büfébe kétlapos villanymelegítőt tesznek, mely langyosra vagy melegre he­víti télen a kétdecií palacko­kat. MUNKAERK.ÓI.CS? izután panaszkodik a másik ízakmunkás, a harmadik pe- lig vasállványokat cipel, sze­dő létére, a segédmunkások íelyett. Az udvaron egy munkás itánam jön, cigarettával kí- íál, egy ideig zavartan für- cészi az arcomat, rágyújt: írja neg az anyagellátást meg a izervezetlenséget, ha csak az ínyagellátást javítanák meg, iá minden a helyén lenne és óként időben lenne a helyén, is nem a szakmunkásnak kel- ene szaladgálni, akkor a ter- nelékenység, én mondom ... t vicclapokra gondolok, meg tz öreg kanadásokra, akik dónként megdöbbenve kons- atálják, amikor hazajönnek átogatóba, hogy a szocialista ipítés elég laza — tehát nem s olyan szervezett és f egyel- nezett gazdasági körülmények cözött zajlik, mint azt ők el- cépzelték, hogy az ember a fis hazugságok és gazdasági, ■mberi felelőtlenségek töme­gbe botlik, hogy tulajdon- :éppen csak a jelentésekben s az értekezleteken stimmel ninden, hogy az utóbbi idő­ién nap mint nap méltatlan- :odó gazdasági vezetőkkel, neg mérges zsurnalisztikái zónoklatokkal lehet találkoz­ik és amikor a munkafegv- ■ í munkáról, az ottaniról: me­. gint kezdenek felvillanná ben­nem a fiatal motorszerelők, ! de nosztalgiával, kissé bűntu- . datosan, és bizonyos szituá- L ciókkal egyelőre nem tudok r mit kezdeni, mert közben itt- i hon szinte észrevétlenül ki- [ alakult egy gúnyos közhangu- . lat — éppen arról a bizonyos . „magyar munkásról”, akivel . egyre gyakrabban találkozom- a vicclapokban meg az érte- . kezletek, megbeszélések nega- 5 tív példái között. Feljegyeztem magamnak- egy példát. Azután még egyet.- Azután a tizediket. Azt mond­- ták: menjek ki az egyik pé­- esi üzembe, lehetőleg a hónap ? első felében, azt a példát is ■ feljegyezhetem magamnak, > amit látok. Kimentem az s üzembe, és kiderült, hogy a ■ munkások a hónap első felé­■ ben valóban ténferegnek, mert ■ botrányosan rossz az anyag- : elltás, azután megérkezik az s anyag, és jön a roham, ro­ham, havi kétezer túlórával, ■ hogy stimmeljenek a tervszá­• mok. Az egyik öröklakás épít­• kezésen panaszkodik — illet- : ve káromkodik — a kőműves ■ brigádvezető Hol emiatt, hol : meg amiatt kell ácsorogni, ■ vagy a malteroslányok kó- i szálfák el. vagy az anyag ké- i sik a szállítási zavarok miatt, Az utcánkból a háború első ivében elment egy fiatal mo- :orszerelő. Először Toulonba, majd onnan Amerikába. Is­kolába jártunk és nagyon sze­rettünk volna vele menni. A szomszédunkban lakott egy üreg matróz, azt mondta: tisztes séges jövő vár enre a fiatal motorszerelőre, mert külföl- iön nagyon szeretik a ma­gyar munkásokat, az egész vi­lágon a legjobban a magyar munkást szeretik, mert pon­tos, szakképzett, értelmes és nagyon sokat dolgozik. Hit­tünk a vén matróznak, napo­kig irigykedve gondoltam fia­tal utcánkfiára, tulajdonkép­pen hősnek tartottam és na­gyon sokáig, talán húsz évig is, azt hittem, lényegében egé­szen mostanáig, hogy Chicago 5s Liverpool, Düsseldorf és Milánó gyáraiban a magyar munkások a legjobb munká­sok. Tehát kialakult egy nim- 3usz. Nimbusz? Lehet. Az ígynevezett „békeidők” és Horthy Magyarországából ki­vándorolt munkások túlnyo­mó többsége megállt a tál­ján, ami egy munkás számá- -a a tőkésviszonyok között lem csekélység, és most, hogy ireg hazánkfiai hazatérnek átogatóba Kanadából, Cleve- andból Brazíliából és ilmeséhk . történeteket a

Next

/
Thumbnails
Contents