Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
OKTOBER NAPLÓ 5 ,,Isten szeme...** Milyen lesz Pécs városközpontja? Így képzelem el Pécs leendő városközpontját. A Rákóczi út és az új 6-os út közötti terület. A felüljáró a Bajcsy Zsilinszky utcában a 6-os utat hidalja át. Ä Mohácsi Rendőrkapitányság Pozsgai György és társai bűnügyében orgazdaság, illetve a társadalmi tulajdon lopása címén indított vizsgálatát befejezte. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy a bűntetteket elkövették. Pozsgai György nevével már nem először találkozik az újságolvasó. Egyéni gazda korábban Mohács jelentős, „szóvivő” gazdái közé tartozott, 1960 decemberében belépett a mohácsi Uj Barázda Tsz-be. Amikor még tolvajt kiáltott „Nagyobb karaj kenyér jut-e ezután az asztalra? Jól tettük-e? — kezdetben Ilyen kérdésekre kerestek választ a tsz tagjai. Legélesebben Pozsgai György hangja hallatszott, s nem éppen biztatóan. Pedig a hangoskodásnál akadt volna fontosabb tennivalója. Brigádvezetői beosztásban élhetett volna jogaival — munkára ösztönözhette volna társait. A buzdítás helyett azonban inkább a destruálókat támogatta. Különösen akkor öblö- södött meg a hangja — miután munka közben többször is a pohár fenekére nézett —, amikor kiderült: a tsz vezetősége nem képes a nagy feladatokkal megbirkózni. A sikertelenségnek persze részese volt 6 is, aki egyáltalán nem tartozott a példamutatóan dolgozók közé. Figyelmeztették: ne hanyagolja el a munkáját, ne igyon. Nem használt, pedig hiba éppen a munkafegyelemmel volt: az első évben a közel 1000 tsz- tag közül alig 300 érte el a soknak éppen nem mondható 150 munkaegységet. A járás és a megye vezetői szerencsére idejében meglátták, hogy milyen károkat okozhat — elsősorban a tagságnak — a laza fegyelem, ezért megerősítették a vezetést. A tsz élére új emberek kerültek. A „váltás” idejekorán történt, kezdett a „kerék simábban forogni”. Voltak azonban, akik- viszolyogtak a kemény kéztől. Ezek közé tartozott Pozsgai György is. Nem szalasztott el egyetlen alkalmat sem; ahol csak szerét ejthette, szidta a tsz új vezetőségét. ..Nem értenek a gazdálkodáshoz” — hirdette úton, útfélen. De nem elégedett meg az ócsárlással, hanem csalással, sőt, lopással Is vádolta a vezetőket. Leveleket küldözgetett, jelentéseket irkáit és ezeket ponciustól-pilátusig küldözgette. Vizsgálat vizsgálatot követett és kiderült: Pozsgai rágalmaz. A sértett ember beszélt belőle, mert leváltották brigádvezetői tisztségéből. Ekkor történt, hogy sző, tulajdonképpen mindenki mosolyog egyet, a merészebb nyilvánosan, a diszkrétebb pedig önmagában. Anyagellátás. Szervezettség. Amikor minden a helyén van. Azután bemegyek egy hivatalba. Délelőtt féltíz. Kávét főznek, kollektív feketekávét, mindenki ül, ácsorog, heveré- szik az osztályon, a kávé várható minőségét latolgatják. Nem egy olyan szituáció ez, amiért az ember az első alkalommal méregbe jön és felébred benne a szunnyadó társadalmi öntudat — mert sajnos az utóbbi időben kénytelenek voltunk megszokni az ilyen hivatali intermezzókat — de ha a negyedik vagy a tizedik alkalommal kell megvárni ebben a hivatalban a feketekávé-szertartás végét, amit esetleg egy „sportszertartás” követ, nem nagyon vígasztal meg az osztályvezető, ha félre hív és röstellfced- ve magyarázkodni kezd: nincs munkánk, tulajdonképpen napi két-három óra, szervezés kérdése az egész... Azután eszembe jut egy másik hivatal, meg még egy másik a Széchenyi tér mögött, ahol a tisztviselőnő, akiről riportot akarok írni, reggel nyolctól félötig — kivéve az ebédszünetet — szinte pillanatnyi megállás nélkül dolgozik. Szeretnék róla valami szépet és meghittet írni, mert átkozottul nehéz lehet ez a napi hét és fél óra. -!“ egy közgyűlésre „adminisztratív” úton eltávolították, illetve megakadályozták, hogy izgága modorával, közbekiabálásaival — mint erre példa már volt — megzavarja a hangulatot. Az intézkedés kapcsán írt erről az esetről a Népszabadság, a Dunántúli Napló. Mindkét orgánum helyesen ítélte el ezt a törvény- sértő lépést. Hátat fordított a közösségnek A későbbiekben Pozsgai mindjobban eltávolodott a közösségtől, s ha eddig csak „oldalt”, most már hátat fordított a tsz-nek, és kilépését kérte. A közgyűlés a múlt év elején egyhangúlag jóváhagyta kérését. Az eredmények láttán az emberek kezdtek jobban dolgozni. Míg 1961 közepén mindössze 16 forintos mukaegységgel „biztatták” a tagságot, addig 1962-ben 36 forintot ért egy munkaegység. Prémiummal és földjáradékkal együtt pedig 1963-ban már több mint 46 forintot fizettek egy munkaegységre. „Nincs szükségünk Pozsgaira, ha akar, menjen” — est volt az általános vélemény. Felesége továbbra is tsz-tag maradt, ő pedig becsukta maga után a közösség ajtaját. Pozsgai immár csak kívülről szemlélhette az egyre izmosodó szövetkezetei, az emberekbe mindjobban visszatérő munkakedvet Irigykedve nézte, miként hordjak haza a tagok terményből is a részesedésüket No, majd szerez 6 is — határozta eL Megkezdte a „szervezést”. Ez év júniusában megismer- : kedett id. Müller János nyugdíjassal és Barta Lászlóval, a Bólyi Állami Gazdaság dolgo- . zójával. Elmondotta: szívesen vásárolna műtrágyát. Megegyeztek. Müller és Barta a sátorhelyi italboltban találko- i zott Fodor Tiborral, az állami gazdaság gépkocsivezetőjével. Megalkudtak abban, hogy Fodor szállítja a műtrágyát — természetesen az állami gazdaság műtrágyáját. így is történt. Feldobott a teherautóra vagy 35 zsákkal és azt Pozsgai volt tanyájára szállította. Pozsgai onnan fuvarozta haza. Az áruért adott Müllernek 1200 forintot, Müller pedig 300—300 forint „osztalékot” fizetett Bartának és Fodornak. Az üzlet jól bevált, Pozsgai ismét szólt Müllernek — búzát is venne. Az „út” hasonló volt az előbbihez. Egyik alkalommal 9, máskor 14 zsák búzát dobott fel a kocsira Fodor —. ezt ,is természetesen a Anyagellátás? Szervezettség? Az is, de nemcsak az. A kanadás öreg ingujjra vetkőzött ~és megmutatta a régi magyar cimborának, hogy ezen a bizonyos gépen Kanadában milyen tempóval szoktak dolgozni. A magyar cimbora megdöbbenve nézett, pillanatok, mozdulatok és helyzetek bukkantak fel benne, egy ideig a vállát vono- gatta, egyik lábáról a másikra állt, mert érezte, hogy a kanadai öreg mozdulataira okvetlenül válaszolni kell, és azt mondta: hát igen, ez a kapitalizmus ... A napokban megint a fiatal motorszerelőre gondoltam, az elmúlt húsz-huszonkét év alatt egyszer hallottam róla, a nyáron: Kaliforniából küldött egy képeslapot a matróznak, a képen egy fehén jacht volt, és a szövegben azt írta, hogy a művezetője nagyon szereti, de ezért nagyon sokat kell dolgozni, a jacht nem az övé, természetesen csak egy képeslap, és a dlsszidensek azt állítják, hogy egy átlagos amerikai munkatempóval Itthon ötszörös sztahanovisták lennének. A «HszMensefc nagyképűek gondoltam dühösen, aztán az együk üzemi kapunkban egy táppénzcsalóról olvastam, bizonyos K. László vókányi lakosról, akit Pécsbányán lelepleztek, s aW úgy „bukott le", hogy amikor a szőlőhegy felé ballagott vesztére belebotlott I gazdaságéból — és vitte a Pozsgai-féle tanyára. Pozsgai pedig fizetett. Az orgazda Ki tudja, mit gyűjtött volna még raktárra, ha feljelentés alapján a rendőrség az egész űzelmet le nem leplezi. Pozsgai házánál a fészer mellett jól eldugva találták meg a műtrágyát. A fészer falára, a lopott műtrágyával teli zsákok fölött a falon festett nagy betűkkel ez a mondat állt: „Isten szeme mindent lát, ne bántsd a más vagyonát”. Megfelelő jelszó megfelelő helyen!? Számos kérdés feltehető, közülük csak egyet: mi szüksége volt Pozsgainak a közel 15 mázsa műtrágyára? Felesége után mindössze 1 hold háztáji földje van — a megvásárolt mennyiság pedig akár 7—8 holdra is elégséges. Igaz, a műtrágya keresett cikk, még üzletelni is lehet vele... Mit m_ 1 Pozsgai? „Tudtam arról, hogy a búzát nem rendes úton szerezték, mégis megvettem.. .” Pozsgai tsz-tag korában tolvajt kiáltott, rágalmazott. Most „egyénileg" pedig eljátszotta az orgazda szerepét. Garay Ferenc a kürzet! ervodba... Csak anyagellátás meg szervezettség? Béta-aknán dolgozott egy bányász, körülbedül a nyolcadik munkahelye volt, több súlyos fegyelmezetlenség után megvonták tőle a nyereség- részesedést, akkor beállított az irodába és megkérdezte: mi lesz most a három gyerekével meg a feleségével? Tulajdonképpen az a megdöbbentő, hogy akadnak emberek, illetve akadnak, akik a saját gondjukat, felelősségüket egyszerűen le akarják akasztani a vállukról. Munka? Morál? Pontosan, szakszerűen dolgozni, mert az ember egy fontos láncolatban él, és ennek a láncolatnak szüksége van a munkánkra? Mindenkiére. Öntudat? Vannak bizonyos, arra vonatkozó tapasztalataink, hogy az öntudat egymagában magasabb rendű, szocialista kategóriát igényel, azonban öntudatból, pusztán csak ebből, nehezen születnek meg a szocializmus konkrét vívmányai — de a tisztesség? Be alapvető embert tulajdonság. A zni utcánk fiatal motorszerelője most körülbelül ötven éves lehet, ott Amerikában. A napokban többször eszembe jutott, ahogy annakidején végigment az utcán, a bőröndjének alumínium szegélye volt, az Ismerősöknek csak biccentett, mint add túl fiatalon egy veszélyes csatába megy, mi meg körülötte lobok, tunk. Az igazság az, hogy ha 1964. október 13-án a 13 tagú Tervbíráló Bizottság körlevélben közölte, hogy a Pécs mostanában hazalátogatna, esetleg megkeresne és eäkezt- dene kérdezősködni, nyugodtan mondhatnám neki, hogy a táppénzcsaló K. László meg a Béta-aknai bányász — kirívó esetet képeznek ugyan, de nem túlságosan ritkák. Igaz, hogy az ember munkáját — a munka mennyiségét meg minőségét — eléggé sok tényező befolyásolja, kezdve a munkahely szervezettségétől a munkás felfogásáig és konkrét hangulatáig, igiaz, hogy a legigényesebb és legdühösebb ember se akarja meghonosítani nálunk a tőkés mintákat, a napi egyszeri cigarettaszünettel meg a WC-jegyekkel, de végül is őszintén szembe ke® nézni a tényekkel, a felfogásokkal, a nálunk jelenleg uralkodó munkamorállal. A gazdasági szervezettség szempontjából is meg egyénileg Is. Bátran, kommunista szen- vedélyességgeí, humanizmussal, (de nem áüiumanizmus- sal) és konstruktiven. Meglehet, hogy es a szembenézés helyemként kefiemetien less, a géptermekben vagy seeOcg m hivatali Bambákban, de »ebesen lehet elképzelni egy korszerű társadalmi felfogást, kor szerű társadalmi eékécat olyan munkoesfcöles „társaságában” mint amilyen nálunk — udvariasan fogalmazva — hel»apként tapasztalható: ]l " (Thicry) j városközpontjának rendezésére kifrt tervpályázaton sikeresen szerepelt pályatervek alapján a részletes városrendezési terv kidolgozható. A tervezési munka 1965-ben fog megkezdődni az ÉM Pécsi Tervező Vállalatnál) Ezekután lássuk, hogy a Tervbíráló Bizottság milyen alapelveket rögzített a pályázatok tanulságai alapján a végleges terv kidolgozásához. Az új intézmények elhelyezésére a Rákóczi és 6-os út tervezett új nyomvonala közti területsáv, valamint a Bem és Jókai utca i közti tömb területének déli része a legalkalmasabb. Előbbieken az igazgatási, kereskedelmi, vendéglátóipari létesítményeket célszerű csoportosítani, mivel ezek jelentős ; közúti forgalmat is vonzanak és ennek zavartalan lebonyolítása az új 6-os útra, valamint a Rákóczi útra támaszkodva látszik a legkedvezőbbnek. A Bem és Jókai utca közti tömb-belsőbe a csendesebb környezetet igénylő új ; kulturális intézmények kerül- . nének. Fenti területek, részben szanálással történő átépítése az • területeken található, zömmel avult épületek miatt gazdaságossági szempontból is a legelőnyösebb. Az úthálózat közlekedés- technikai részleteinek kialakítása során következetesen érvényesíteni kell azt a szerkezeti alapelvet, hogy a történelmi belváros járműkőzle- kedési feltárása ne a középponttól kifelé, hanem a szélekről befelé történjék) A közlekedési utak egytrá- nyúsításával és hurokszerű visszafordításával érendő el a történelmi belváros területéről az átmenő forgalom kiküszöbölése. A távlatban a feltáró utak mentén, tömb-belsők területén, a forgalmi utakkal párhuzamos, de attól elválasztott közlekedési távokon több ezer jármű egyidejű parkolását kell biztosítani; A Bem utca árkádosítással történő szélesítése a Széchenyi tér megközelítésének — városképi szempontból is előnyös megoldását adja, A Széchenyi tér gyalogos térként alakítandó ki, tehát járműforgalmi központ vagy csomópont nem lehet. A Széchenyi téren kívül más gyalogos tereket is tervezni kell, egymással gyalogsakkal kapcsolva — összefüggő térrendszert képezvén. A központi intézmények akialakított térrendszerhez építészeti együttesekbe szervezve, funkcionális rendben kapcsolódjanak; A gyalogos közlekedési hálózat egyrészt járműforgalomtól mentesítendő meglévő utcák felhasználásával, másrészt új gyalogutak létesítésével alakítandó ki; E gyalogutak feladata — a balesetmentes és biztonságos közlekedés mellett parkok kapcsolása, részben a Belváros látnivalóinak a feltárása, Ilyenek: a városfalak, barbakán kiszabadítása és parkosított környezetben való bemutatása. (Főleg az északi és nyugati szakaszon). A jelenleg elfedett cella septicho- ra (hétkarélyos ókeresztény temetői építmény az István téren) kibontása, a Posta melletti római épületmaradványok feltárása, a Citrom utcai középkori romok és jelenleg nem megközelíthető egykori török dzsámik bemutatása. Mindezekre javaslatot kell tenni a készítendő rendezési tervben. Közvetlen gyalogos összeköttetés szükséges a Kossuth Lajos utca és Székesegyház közötti főtengely és az új kulturális, kereskedelmi, illetve igazgatási központok között. A Kossuth és Sallai utcák gyalogos vásárló utcákká fejlesztendők ki; Szükséges, hogy a központ Rákóczi és 6-os út közötti bővítésének egységes, belső gyalogút rendszere legyen, amelyekre minden új intézmény „felfűződik” és építészetileg Is szerveződik; A gyalogűt-rendszer fokozatos kialakítása a zöldövezeti rendszer kialakítását is lehetővé teszi; A várfalon belüli lakóház-átépítés csak épületenként, egyedi elbírálással történhet a beépítés jellegének megóvásával; Várospolitikai és gazdasági érvek is emellett szólnak. A városkép harmonikus megformálása — a társadalmi események színhelyéül szolgáló „fómm" építészeti megjelenése mind a Rákóczi, mind az új 6-os út felől különösen fontos. Előnyös néhány erősen kiemelkedő, de nem nagy tömegű magas épület elhelyezése a közintézmény-sávban, úgy, hogy azok a Mecsek és a Harkány felőli nézetben a székes- egyház tornyaival és a tettyei dombbal összhangban legyenek. E célra mindenekelőtt az új tanácsház, a Szénbányászati Tröszt új székháza és egy új szálloda épülete jöhet számításba. Kívánatos, hogy az új szállodákról a Mecsek, a Tettye és a Harkányi út felé jó kilátás nyíljon; A fent elmondottak alapján minden olvasó fantáziájában kirajzolódhat Pécs városközpontjáról az a kép, amelv részleteiben elkövetkezendő tervidőszakokban épül ki, s mely teljes egészében 15—20 év múlva fogadja a városba látogatók tízezreit, öregbítve városunk hírnevét. Dénesi Ödön Untrem*! traktorra TRAKTORVEZETŐT anormal fedvessűr*. Jelentkezzenek információ- képes traktorosok a Málomi tsz-ben, '.-fei*) —**■ Egy kis kiruccanás Zsuzsi a pécsi állathert tréfás kedvű mackója megunva a fogságot, „megszökött” és ketrecének tetejére mászott, ahol jóízűen fogyasztotta el az elérhető lombokat. A maga szerezte „lakoma” után mint aki jól végezte dolgát, visszamászott. Valószínű ez volt utolsó kirándulása, mert erős dróthálóval fedték be ketrecének tetejét.
