Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
Wt OKTOBER 84. MAPLU Hiba van a hagyma körül Á belvárdgyulai Közös Ut Tsz mintegy 7000 holdon gazdálkodik. Tavaly 100 holdon kertészetet is létesített. A kertészkedéshez szükséges feltételek megvannak: munkaerő van, víztárolót építettek, s hét esőztető berendezést is kaptak. Úgy gondolták, hogy ezeket az adottságokat ebben az esztendőben kihasználják, sőt, nem száz, hanem 160 holdon termelnek zöldséget. Amikor a MÉK „jelentkezett”, hogy szeretnének a t^-szel szerződést kötni 100 hold vöröshagyma termelésre. Fischer Ferenc tsz-el nők úgy gondolta: jó üzletet kötnek. A MÉK is he- , ívesen gondolkodott: a vörösbe gymát egy tsz-ből szerzi be. nem kell a kocsikat a szélrózsa minden irányába küldeni haevmáért. Megállapodásukat f.-*shan is rögzítették, aztán r a-oláztak: ..Na, végre megoldottuk a megye hagyma-problémáját.” 59 vagon haoym* 3 tsz-ben maradt Az elgondolás szép volt. a problémák azonban már korán jelentkeztek. • — Kezdődött az egész azzal. amikor a MÉK 40 mázsával több dughagymát küldött, mint kellett volna — mondja Fischer Ferenc —. Pedig még újabb 6 holdat is bekapcsoltunk a hagymatermelésbe, de így is maradt körülbelül 10 mázsa felesleg a dughagymá- hól. Mi lett vele? Elrothadt. Mintegy 8000 forinttal károsodtunk emiatt mindjárt az elején. Mit mond a MÉK? — Ok nem szállítottak többet, mint amennyit a szabvány kötelez. A szabvány pedig előírja a tósűrűséget is és ehhez — mivel 100 holdra szerződtek — 220 mázsa hőkezelt dughagy- ma szükséges. Dokumentummal igazolják: nemhogy sokat. sőt, keveset szállítottak, a 220 mázsa helyett csak 192 mázsát. . s. — Július végén beérett a haeyma, megjelentek a MÉK emberei és kértek bennünket, szediük, ők folyamatosan szállítják — mondja a tsz elnöke —. Volt olyan nap, amikor 200—300 asszony is dolgozott a hagymán. Magyar- sarlnsi üzemegységünkben például 600 zsákkal és 2000 ládával várt elszállításra. Nem v'tték. Amikor már 3—4 hétig állt a hagyma, ismét jöttek a MÉK-tői és azt mondották: át kell válogatni. Ml átválogattuk. Végül Is a 100 vagon megtermelt hagymából mindössze 41 vagonnal szállított el a MÉK. Mit mond a MÉK? ök szállították volna folyamatosan, ha ló árut kapnak. Nem a ' szállítással volt a probléma, hanem a minőséggel. Amit nem vittek el, nem lehet még szabványba sem sorolni. Osztályon aluli. Ők pedig rossz árut nem akarnak a lakosságnak adni. Row az áru? Jó vagy rossz az áru? Megfelelő fórumokhoz kellett volna fodyamodni, döntsék el a vitát. — Mi nem akartunk mindjárt döntőbírósághoz szaladni — mondja a tsz elnöke —. Nem jó dolog az, amikor a szerződő felek már az elején „perlekednek”. A MÉK dokumentumokkal igazolja, hogy az a hagyma sem volt megfelelő, amit megvettek. Mutatják a budapesti negyvásári.elepi jelentést, amit ők kaptak arról a hagymáról, amit Belvárdgyuláról Budapestre szállítottak. így hangzik: „Az YB 93-14 rendszámú gépkocsi 181 zsák hagymát hozott I. o. minőségben. Az áru teljesen átázott, nyilván esőben szedték, a hagyma sáros, rothad ttal kevert és szár- tórothadásos. Kamarai vizsgálat alapján II. osztályúnak minősítették. Hasonlóan ka-, marázták a másik négy gépkocsival szállított hagymát, ezeket is alacsonyabb osztályúnak értékelték. Az egyik gépkocsiban körülbelül 20 olyan zsák is érkezett, ami teljesen használhatatlan.” Egy másik jelentés: „Ma érkezett a Nagykereskedelmi Vállalat címére pécsi hagyma I. osztályúnak minősítve. Az áru mintegy 40 százalékban szár- tőrothadásos, egy része már romlásnak indult. Az átvelő minőségi kifogást jelentett. Nem kértem rá kamarai vizsgálatot, mert ebben az esetben az egész osztályba nem sorolható lett volna ...” A MÉK-et szabványok kötik Ilyen és ezekhez hasonló jelentések érkeztek Budapestről a belvárdgyulai hagymáról. — Ha időben szállítják, nem rothad el az áru — mondja a tsz elnöke. A MÉK válasza: — Nem vihettük el a rossz hagymát. A tsz elnöke a minőséggel kapcsolatban ezt mondja: — Mi saját fogyasztásra eltettünk 25—30 mázsát abból a hagymából. Nem válogattuk. Tessék megnézni, a hagyma most is jó, fogyasztásra alkalmas. A tsz-nek a hagymából mintegy 700 000 forint a bevételi kiesése. Most hogyan álljak én a tagság elé, mit mondjak erről? A tsz-nek 20 vagon abrakhiánya van, ha a 100 holdon nem hagymát termelünk, mist nincs abrakhiányunk. Úgy áll a helyzet, hogy se abrak, se hagyma ... — Elkeseredve még hozzáteszi: — Én többet a MÉK-kel nem szerződöm hagymára. A termelőszövetkezetnek igaza van abban, hogy ha megtermelte az árut, el is akarja adni. De eladni csak megfelelő árut lehet. A MÉK-et kötik bizonyos szabványok, felvásárláskor ezekhez kell magát tartania. Hibát követett el a tsz akkor, amikor a sok munkával, fáradsággal megtermelt árut nem gondosan készítette elő szállításra. A MÉK szakemberei szerint még most is van egy-két vagon I. osztályú hagymája a tsz-nek, ha szállításra előkészítenék, ők elvinnék, megvennék. így azonban nem adhatnak érte pénzt, a lakosság élvezhető árut akar a boltokban vásárolni. A 700 000 forint termelési kiesés — jelentős —, de még jelentősebb az, hogy a megtermelt hagyma nem kerülhet a fogyasztókhoz. Csak írásban állapodjanak meg! Bár ebben az ügyben a tsz követte el a hibát, nem makulátlan a MÉK sem. A szerződésben többek között ez áll: .......átadási, illetve átvételi k ötelezettség teljesítésének végső határideje 1964. novemberi 15.” Szóban azonban — mint az elnök mondja — megígérték, hogy nem tartják magukat ehhez a szállítási határidőhöz, hanem ahogy szedjük a hagymát, úgy szállátják. „Késedelmesen jöttek nem egy esetben az áruért ezért kezdett el rothadni” — mondja a tsz elnöke. A szál- lításssal a MÉK „jogilag” fedezve van — hiszen november 15-ig áll rendelkezésére az idő. Igen ám. de a tsz nem készült fel tárolásra, hiszen .szóban megígérték, hogy a szedéssel párhuzamosan lesz a szállítás is.” Mielőtt a szerződéseket a tsz-ek aláírják, jól nézzék meg az írást, mert a szóbeli „megegyezésre” vitás esetekben nem lehet alapozni. Ezek ennek a „hagymaügynek” legfőbb tanulságai. Garay Ferenc Tanácstagok fogadóórái Október 28-án, s órakor: Horváth József újhegyi munkásklub, 6 órakor: Dormán Máténé és Ge- der János Bártía utcai iskola. Október 27-én, 4 órakor: Pánczél Ferencné, Frankel Leó u. 13. — 8 órakor: dr. Mátrai László, Er- zsébet-telep. kultúrház. Október 28-án, 4 órakor: dr. Raj- czi Petemé, Csillag u. 3. 6 órakor: Kalmár Kálmánná Kokszmű kultúrotthon, Pozsgay Pál, November 7. u. 19. 7 órakor: Kemény János, Szabolcsfalu. tsz- iroda. Október 29-én, 8 órakor: Fodor Ferenc, Tolbuhin út 35. Október 30-án, 6 órakor: Papp Sándor, Korvin Ottó u. 1». Október 31-én, 6 órakor: Topái József, Sütőipari Vállalat. II. kerület Október 28-án, 8 órakor: Gulyás Józsefné és Damyi József kertvárosi munkásklub. m. kerület Október 28-án, 5 órakor: Hódi Szilvesztemé ,Uj-Mecsekalja 98/a. Október 28-án, 4 órakor: Balatonyi Dezső, Málna u. 14. 5 órakor: Szegedi Ferenc Rácváros, tanácskirendeltség. Japán és az olimpia Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1964. okt. 24-én (szombaton) du. 14 órától 26-án, (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az újmeezesd körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. is). IL kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba. Tel.: 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. iff). in. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. — Tel.: 25-88. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is). Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. AZONNAL PÉNZHEZ JUT! Felesleges könyveit magas áron megvásároljuk október 27-én a komlói könyvesboltban. A bólyi Márvány Mecseki Szénbányászati Tröszt FÖLDALATTI MUNKÁRA dolgozókat keres 18—40 éves kőiig. Teljesítménybérezés, nős családfenntartó dolgozók évi 40 q szenet kapnak ingyenesen. Kitűnő szállói elhelyezés, havi 180 Ft-ért, napi háromszori étkezés 6.60 Ft-ért. Jelentkezni lehet Pécsett a tröszt munkaügyi osztályán (Pécs. Déryné u. 4.) vagy Komlón, Zobák-üaemnél. Élt Franciaországban egy pásztorfiú. Sajtot ebédelt, egy darabkát ott felejtett a bokor alatt. Egy hét múltán újra erre terelgette nyáját, megtalálta a sajtot, kicsit penészes, kicsit zöld. de azért megkóstolta: s különleges, jó íze volt. Legenda ez. Annyi viszont igaz, hogy a rokfort-sajtot Roquefort nevű francia faluban gyártották először, méghozzá úgy, hogy a zöld színű nemespenészt az a pince termelte ki, amelyben a sajtot érlelték. De nálunk nem rok- fort néven, hanem Márvány sajtként árusítjuk. — Miért? — kérdezem Erdész Józseftől, a Bólyi Sajtüzem vezetőjétől. — Az a márkaelnevezés. Csak ők használhatják. Az üzemtől talán két-há- romszáz méterre mély pincé- i ben kezelik a rokfcrtot. A j kis, kerek sajtba nyolc-tíz vékony lyukat nyomnak. Ezeken j a kis csatornákon át a levegő I eljut a sajt közepébe, és így meggyorsul a penészképződés. | A pincehelyiség négy-öt teremre osztódik, körífc-körül mennyezetig érő polcok, tele sajttal. Öt-hat vagonra való érik. Ahány helyiség, annyi munkafolyamat és úgy csökken a hőmérséklet is: a csur- gatásnál még 17—18 Celsius fok a levegő hőmérséklete, abban a teremben, ahol a főérlelés zajlik le. már csak 7—8 Celsius fok. — Mennyi idő múlva járja át a penész a sajtot? Tőr alakú, homorúra köszörült sajtfúrót szúr bele a rokfortba. megforgatja, kihúzza. A lyukból kiemelt kis sajtmintán már látni a vékony kis penész-erecskéket, amelyek 18—20 nap múltán jelentkeznek. De hogyan kerül a penész a sajtba? Mesterséges úton. Egy kiló sajt-alapanyaghoz három-három és fél gramm zöldesszürke oort adagolunk. Neve: Penicillium ro- queforti. Valamikor impor- i tálták. de ez már magvar gyártmány, Széchényben készítik, minősége egyezik a külföldiével. A szakadó eső ellenére meglehetősen nagy a forgalom az üzem udvarán. Az imént érkezett egy teherkocsi, odaáll a rámpához, lerakják a súlyos tejeskannákat. Ez a tej már rokfort vagy a hetvennyolcvan kilós óriási ementáli sajt formájában hagyja majd el az üzemet. A napi termelés: 22—23 ezer liter tej. Azaz hogy: 12 ezer literből körülbelül 10 mázsa ementálit, 7 ezerből 9 mázsa márványsaj- tot készítenek, a fönnmaradt mennyiséget pedig átveszi a kereskedelem, a környező falvak lakóinak ellátására. A feldolgozásra kerülő tej- mennyiségben foglaltatik már az a 9 ezer liter is, - ami a villányi üzem leállásával idekerült. — Szükség volt az átszervezésre? — így gazdaságosabb — mondja az üzemvezető. A Baranya megyei Tejipari Vállalat Pécsett, a Tüzér utcában egy korszerű új üzemet kap. Ezért a kis kapacitású üzemecskék megszűnnek, mint például a villányi, mohácsi, kacsótai. Villányban már csak minimális a vajgyártás, a sajt-részleg leállt. A Bólyi Sajtüzem az év tavaszán „esett át” korszerűsítésen körülbelül 200 ezer forintos beruházással. Az üzem valóban jól felszerelt egység, a jelenlegi termelési követel- j ményeknek nagyszerűen megfelel. Bizonyítja ezt az is, hogy termelvények exportképessége 98 százalék, bár körülbelül csak nyolcvan százalékát exportálják az árunak, mert' a sajt iránt megnőttek a hazai igények is. — Nemrég még csak harmincöt-negyven százalékos volt az exportszállításunk. — Hogy-hogy ez az arány ilyen kedvezően alakult? — Bevezettünk eg.v új tech nológiai eljárást. Ezekben a napokban minden szem Japánra tekint, hisz ott zajlik az olimpia. Az újságok és a folyóiratok nemcsak s legfrissebb eredményekről számolnak be, hanem újból fölelevenítik a Japánnal és az olimpiával kapcsolatos szavak használatának helyességét is. Az egyik kérdés: ha a „jaján” szót nem országnévként, hanem melléknévként használjuk, nem helyesebb-e „ja- pátii”-t mondanunk? A japánt olimpia avagy a japán olimpia a helyes? Erről a kérdésről már régóta folyik a vita. Az egyik álláspont szerint Japán az országot jelenti. Ebből népnevet csak az -i képző segítségével alkothatunk. Ekként beszélhetünk japánt népről, japánt nyelvről. Ha a Japán szót melléknévként használjuk, vétünk a magyar nyelv azon hagyománya ellen, hogy a főneveket nem lehet melléknévnek használni. Csakhogy ez az álláspont helytelen! Nyelvünkben megszokott jelenség a főnévnek képző nélkül melléknévként való használata. Aranyóráról, ezüstlakodalomról, rézkarcról, vasakaratról beszélünk. Viszont az is bizonyos, hős* 1' >'ev szoktuk mondani: Kínában kínaiakkal, Japánban pedig japánokkal találkozunk. Melyik alak tehát a helyes? Az akadémiai helyesírási szabályzatnak és a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának döntése megoldotta ezt a gor- diusi csomót is: a japán és a japáni szóalaknak melléknévként való használatát egyformán megengedi. Ha az országot említjük. Japánt kell írnunk, mondanunk, de jelzős szerkezetben a japán vagy japánt porcelán, rizs. selyem, rózsa között válogathatunk. E világméretű sporteseményt az olimpia szó mellett gyakran nevezik olimpiász- nak is. A helyesírási szabályzatok mindkettő használatát engedélyezik. Csak az a baj, hogy mindegyik szó más fogalmat jelöl. Az olimpia szóval ugyanis a négyévenként más-más országban rendezett. 6ok sportágat felölelő világ- versenyt jelöltük, az olimviász viszont a régi görögöknél két olimpiai játék között eltelt azt a négyesztendős időszakot Még lent az érlelő pincében láttam, hogy a kerek rokfort- saj tokát műanyag-zsákban érlelik. Korábban staniol-papír- ban érlelték, ami nemcsak hogy drága, hanem alkalmatlan is volt, mert a sajt kiszáradt, kérgesedett. Dr. Tomka Gábor, a Mosonmagyaróvári Tejkísérleti Intézet kutatója és dr. Szakály Sándor, a Tejipari Ellenőrző Szolgálat tudományos munkatársa itt a helyszínen végeztek kíséri-tét. Ennek eredményeként po- lielilén-foliába csomagolják az érlelés idejére a rokfortot. A műanyagot a következő szériánál ismét felhasználhatják, miután a sajt megkapja a végső csomagolást. A műanyag kellő nedvességet biztosít a sajtnak, a korábbi száradási hibák ezzel megszűn- nek.t Igv volt az exportképesség harmincról kilencvennyolc százalékossá. Rab Ferenc jelzi, amely az időszámítás egysége volt. Baj van olimpikonjainkkal is! Szerencsére, csak elneve- i zésükkel! A Magyarosan e. folyóirat már 1933-ban, szelj lemi olimpiai bajnokunk, dr. | Mező Ferenc pedig 1936-ban I felhívta a figyelmet e torz- I szülött szóra. Olimpiai ka- I lauz c. művéből idézzük e pár ] sort: „A görög olympikos. vagy olympiakos szó annyit jelentett, mitil az Olympiá- hoz tartozó vagy olimpiai Ezeknek a nőnemű alakba olympiké. illetőleg olympta- ké (néhány lapunk ezt használja a női versenyzők jelölésére), semlegesnemü alakjuk pedig olympikon. Az olympikon szó tehát annyit jelent, hogy versenyzőink nem férfiak, nem is nők, hanem semlegesneműek ... Ennek a szónak el kell tűnnie a magyar sportszótárból, mert világszerte nevetségessé válhatunk miatta.” Az intelem ellenére is megragadt szókincsünkben aZ olimpikon szó. Szótáraink (A magyar helyeslés szabályai. Helyesírási Tanácsadó Szótár, a Magyar Nyelv Értelmező Szótára) az „olimpikonjaink” használatát ajónlsatják. Epredül az Élet és Irodalom *ör pálcát újabban felette. (1964. okt. 10-i szám). Mit használjunk hál a „nemtelen” olimpikon szó helyett? Néhányan a vásár-vásáros, az Amerikát járt ember amerikás nevének mintáiéra az olimpiás szót ajánlják. Sajnos, ez a javaslat 30 év óta csak ajánlás maradt, bár a Tanácsadó szótár ismeri ezt a szót is. Újságíróink, sportembereink nem nagyon kaptak rajta. Talán csak pécsi vonatkozásban önvend népszerűségnek az olimpiás elnevezés. Kérdezzük csak meg a szórakozások és a szeszek „pia?” barátaitól! Tol'seprű K^'oitiAnyel« — A 7. Országot, FiUiarűiónia közli, hogy f. hó 23-re halasztott általános iskolai bérlet' hangversenyek november hó l-én. vasé--' nap 9 és 11 órakor lesznek meg-, tartva a Liszt-teremben. — Uj tánciskola kezdődik 23 ári este 7 órakor a KPVD^t: Mű". Házban. József utca 15. Vezet.': Hermann. Anyakönyvi hírek Születtek: Kun Jenő, Banyizs Gyula. Nagy Zo-ltán, Szente Attila. Sári Noémi, Fekete László. Lieber András. Kovács Irma, Marosics Andrea, Bánkuti Etika, Tavali Éva. Gut Erzsébet. Nagyfy Tarnál, Bauman István, Büki Éva, Fabricsék József, Takács András. Kiss György Tibor, Egódi Béia, Kővár Gyöngyi. Molnár Ferenc. Gergász János. Török Márta. Pohl Ferenc, Polli Rozália. Kósa Péter, Koller Csaba. Pölöske Mónika. Ka jó I Éva, Harmat Erzsébet, Benedek Vilmos, Martonka Imre, Bnndel i Tamás. Müller Attila. Nagy Péter, Vidék Zsolt, Bátyi Róbert. Lö- rincz Emese. Ulrich Ildikó. Ulrich j Zsuzsanna, Berta Gabriella. Gulya Gábor, Szili Anna. Házasságot kötöttek: Barlai László és Keszthelyi Sa- I rolta. Töröcsi Árpád és Bognár Rozália. Rózsa Dezső és Szabó I Erzsébet. Kucska János és Pál | Ilona. Homlokos Gábor és Vasas! Amália, Böhm Aladár és Popper SZÍNHÁZ JU%4 A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1984. október 24-i szombati műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Népi kincsek nyomában. Baranyai sokac lakodalmas. Ismétlés hangfelvételről. 18.00: Német nyelvű műsor Tallózás régi és új felvételek között. Zenés összeállítás. Közreműködnek: Feld Mária és Weirach Vilmos. 18.30: Magyar nvelvfi műsor. Zenélő levelezőlap. 18.50: Válasz a hallgatóknak. 18.55: Déldunántúli híradó. 19.15: Tánczene. Közben: országgyűlési képviselők látogatása a falusi boltokban. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. ZENÉ Liszt-terem: Középiskolai bérleti hangverseny (délelőtt 11 és 18.40 órakor). SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Az ördög cimborája (délután 3 órakor) József ai üh beriet. — Mária főhadnagy (esté 7 órakor) Timár bérlet. MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Fekete szárnyak 'szv. fél 5. fél 7, fél 9). Petőfi: Képek a magyar némafilm történetéből (fél 5. fel 7. fél 9). Kossuth: Rigolettó (fél 5. fél 7. fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó. Hableányok, Kapcsoljuk Tokiót, Régi város és mi. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Fekete Gyémánt: A törvény balkeze (szv. 6). Építők: Codine (4, 6) Csak 18 even felülieknek! Pécs- Szabolcs: Négy lány egy udvarban (szv. 5, 7). Mecsekalja: Élők es holtak I.. II. (szv. 5, dupla hely árral). Vasas II. Lövés a ködben (7). Mohács: Robin Hood új kalandjai (szv., szí. 6, 8). Szigetvár: Matador (8). Siklós: özvegy menyasszonyok (szv. 7). Sellye: Férjek (7). Harkány: Három kívánság (7). Bcrememi: ilyen h >sz- szú távoliét (szv. 8). Boly: Ring*- Bing fegyház foglya (7). Mágocs: *101 büntetésből (szí. 7) Pécavá- ad: Fogadalom (fél tf). ] Lidia. Schutták János és Vania Erzsébet, Keszler János és Hrubi i Márta. Wéber János és Kis, i Magdolna. Bedegi Jenő és Gáspa * I Zsuzsa. Kőhalmi Géza és Faust ! Mária. Gold József és Uj íré*.. : Lombos! János és Hetesi Ilona. I Kőszegi József és Kelemen Ilon” . ! Keller Alajos és Szalni Má’*1?.. I Karádi Csaba és Kétyi Éva. Tót' Zoltán és Búi Erzsébet. Széke’ - Németh Lóránt és Pozses-zér - Haies Ibolya. Kádár József és Rideg Mária. Bircsák István és Matyón Erzsébet, Brandtmüller József és Keszler Borbála. Gömböc. József és Szendrői Zsuzsanna. Újvári Jenő és Füzy Agnes. István és Lőrincz Margit, Nemeih László és Rigó Margit, Fekrt-; István és Halzer Julianna. Turcsi Sándor és Fári Piroska, Kosma 1 Pál és Bogdán Olga. Marvry Kálmán és Gerzson Katalin. I Meghaltak: ! Keszthelyi József, Wolen«* ' Károly, Csert? József. Tercsik Irtván, Tisza Hajnaika, Matiűsok József. Vörös Kálmánná sz. Juhász Katalin. Horváth József, Bátort László, Vertényl Jenő, Róthpt'iug János. Schmidt Margit. Hédervári Imréné sz. Varga Anna. Fauszt Henrik. Mérei Lajos. Jeges Ferenc. Saly Iván, Löffler Józ Kovács Kálmán. Puclier Mátvé*. Czumber József. Juhász István. Lankovics Györgyné sz, Pprkas Mária. Hasznos Józsefné s/. Per* nics máiia. Antal Miiiályrié sz. Fata Teréz. Péter Antalné ««. tlóth Krisztina. Vayzori Ar" d, Kepes Miklós, Fajtik Jánosné «z. Szalai Lidia. Pap Jánosné sz. Kecskés Júlia. * i DIJN4NTCL! NAPLÓ \ Magyar Szocialista Munkás, árt Baranya megyei Bizottsága éa a megyei tanács la pia. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc. Szerkesztőség: Pécs Hunyadi János út U- Telefon* 15-32. 15-33: 17 óra utón* 60-n Belpolitikai rovat- 31-63. Kiadja: i Baranya rrug.vei Lapkladi v’álla'ai Felelős kiadó- Braun Károly Kiadóhivatal* Pécs. Hunvndt út IL Telefon • 15-32 15-33 30-00 PÉCSI SZIKBA NYOMDA j °éc9. Munkácsy Mihály u if ! Felelő? vezető Melles P zsö, Teri?p7?í n Magyar Pr-*a ^iofizeíhető a helyi poaiáimfetatoknál és kézbesítőknél. Előfizet*^* díj 1 hóna or« It,— /*, AödcxwAmi 3103#.
