Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

■ |*Jkft»jLO lm. umuobft t%. VsS'zUUoQÓUa A nagy Csemegében sze­müveges házinéni vitatkozik a kenyérszállító fiukkal:... — Már pedig ne állítsák! Kettő egy az! Most hallot­ta >n! Sorozáson lévő fiuk az SZTK-ban zsebrádió mellett várják, hogy az orvos elé ke­rüljenek. közben sercegve múlnak u percek. Sofőrök, tisztviselők, iskolás gyereken az utcán, nagymamák otthon drukkolnak a magyar focis­aknak. Igaz is nem mind­egy mi lesz az eredmény. A tizedik aranyéremről van szó. És Szepesi közvetít!.. .■is utcákon nyitott ablakok alatt — itt is ott is — az em­berek csoportos rádióhallga­tó st szerveztek, csak úgy spontán, de sok helyen. Az izgalom fokozódik. Csak ki­tartjuk húzni azt a néhány percet ... — Kiegyenlítettek?... — kérdezem az egyik drukker gárdától. — Hol hallotta?! — pattan vissza a kérdés. —- Ott ni — mutatok visz- sza egy másik ablakra. — Hű a mindenit...! só­hajának kórusban, és ro­hannak oda ahova mutat­tam. ... Mintha ott nem a Kos­suth rádió szólna. és nem Szepesi közvetítene? Ez aztán a lelkesedés, nem mondom ... Őszi könyvhetek Október elseje« — immár negyedszer — a SZÖVOSZ és más társadalmi szervek ren­dezésében megkezdődtek az őszi megyei könyvhetek. Az idei rendezvénysorozat mére­teiben felülmúlja az eddigie­ket, s azt a célt szolgálja, hogy minden falusd házba el­jusson a könyv. Baranya megyében a könyv- terjesztők bőséges választ ék- gal való ellátása mellett, kü­lönös szerepet játszanak az irodalmi estek. Október végén és november elején a pécsi írócsoport tagjai, valamint neves fővárosi írók és költők mutatkoznak majd be a falusi olvasók előtt. Még e hónapban Siklósra látogat Váci Mihály, Kolozsvári Grandpierre Emil és Z. Sza­lad Sándor irodalomtörténész. Az irodalmi estet a helyi könyvbarát bizottság szervezi. November 14-én Szakonyi Ká­roly és Gyurkovits Tibor lá­togat Sziabadszentkirályra. Pár nappal később Hegedűs Géza Sellyén és Sásdon találkozik olvasóival. Legérdekesebb esemény ta­lán Csuka Zoltán baranyai lá­togatása lesz. A MÉSZÖV és a Magyarországi Délszláv Dol­gozók Demokratikus Szövet­sége közös szervezésében egy nemzetiségi községben tarta­nak irodalmi estet, melven Lejtényi Éva, a Nemzeti Szín­KlSZ-őrjárati láda Hogyan szerezhet 50 000 fo­rintot terven felül havonta egy bányaüzem? Ügy, hogy vagy ennyi értékű szénnel adnak el többet, vagy pedig úgy csinál­nak, mint a Béta-aknaiak, akik amikor vége a műszaknak és munkahelyükről az akna felé igyekeznek, néha le-lehajolnak és felvesznek egy-egy csavart a csorgából, vagy a vágat más helyéről. Egy csavar értéke öt forint. A fiatalok néhány seJejtesUHe tetejét ugyanis levették, a vá­gatokban elhelyezték és az ol­dalára ráírták, hogy „KISZ- őrjárati láda”. Eleinte moso­lyogtak a fiatalók „erőlködé­sén”, ti sem bíztak a kezde­ményezés sikerében. Pedig si­kerük lett. A KISZ-fiatalok szereztek egy menetvágó gépet és az összegyűjtött csavarokat úiravágták és újra használható állapotba hozták. Amikor a múlt évi nyereségrészesedést j fizették aa aknán, az üzem ve- j zetője megemlítette: azért tudtak 17 napot kifizetni, mert a fiatalok jelentős mérté' n, — több százezer forinttal — hozzájárultak az üzem ered­ményeihez. Az aknán nemrégiben zaj­lott le a KISZ vezetőségválasz­tó taggyűlés, ahol a fiatalok elhatározták, hogy a bánya tisztasága felett védnökséget vállalnak. A védnökség-válla­lás lényege, hogy rendszeresen és folyamatosan összegyűjtik a csavarokat vagy másfajta al­katrészeket. Amit lehet, azt újból használható állapotba hozzák, s havonta így 50 ezer forint megtakarítást érnek el. ház művésznője délszláv ver- | seket és balladákat ad élő. | A könyvhetek alkalmával 401 ezer forint értékű délszláv I nyelvű könyvet szállítanák a ! nemzetiségi falvaikba. Az őszi megyei könyvhetek ; ÍREK érdekessége az úttörők rész­vétele a könyv terjesztésben. Az őrsök tagjai vállalták, hogy minden házba bekopog- j tatnak becsületkosarukkal, I hogy megkönnyítsék a könyv- | vásárlást. OKTOBER Salamon napja. 24 A Nap kél: 6.16, nyugszik: 16.41 órakor. — A Hold kél: SZOMBAT 18.58, nyugszik: 10.06 órakor. Béta-akna nyerte el a legjobb bányakerület címet A Mecseki Szénbányászati Tröszt Déryné utcai igazgató- sági épületében péntek délután két órakor műszaki tanácsko­zást taitottak A tanácskozáson rész vetitek a mecseki szénme­dence bányaüzemeinek vezetői és főmérnökei. A részvevők előtt Fulmer József a tröszt főmémökhelyettese értékelte a harmadik negyedév terme­lési eredményeit és a negyedik negyedévi feladatokat. A Mecseki Szénbányászati Tröszt a harmadik negyedév­ben túlteljesítette esedékes tervét és azon felül 10 850 ton­na szenet termelt, ezzel a ki­lenc hónap összesítésében több mint 77 ezer tonna szénnel termeltek többet, mint az ere­detileg meghatározott mennyi­ség. Azt is elmondta a főmér­nökhelyettes, hogy az októ­beri termelésben rosszul áll­nak, s az elmúlt húsz munka­nap alatt 8151 tonna szénrel termeltek kevesebbet, mint amennyit a terv előírt. A műszaki tanácskozás jóvá­hagyta a harmadik negyedévi j munkaverseny értékelését: megállapította, hogy a legjobb bányakerületnek járó vándor­zászlót kitűnő eredményei alapján a komlói medencében lévő Béta-akna nyerte el. Má­sodik helye i a vasasi Petőfi- akna, míg a harmadik helyen a szabolcsi Istvón-akna vég­zett. A televízió műsora 1064. október 24-én, szombaton 14.50: A XVIII. nyári olim­piai játékokról jelentjük Be­számoló a nap eseményeiből. 16.10: Hírek, képek az olim­piáról. 16.20: Hírek. 16.25: A XVIII. nyári olimpiai játékok­ról jelentjük. Ökölvívás, tor­na, labdarúgás. 18.55: Hazai tájak, hazai emberek. Viseg- rád. A Televízió kisfilmje. — 19.15: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.45: Hétről hétre ... 19.55: Hírek, képek az olim­piáról. 20.05: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. Vívás. 20.20: Irodalmi képes­könyv. Szergejev—Csenszkij: Miron Mironovics Gurzson élete. 20.50: Koreográfia. 21.20: Szellemi olimpia. Irodalom — második forduló. 21.50: Dalla­mok és ritmusok. Magyar kis- filrrt (ism.). 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. Kb. 22.30: A XVIII. nyári olimpiai játékokról je­lentjük. A nap eseményeiből. — Áramszünet lesz október 24- én 7—13 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt az alább behatárolt területen: új-me- csekaljai 506 bz. Iparitanuló ott­hon. Hardy Tamás dzsesszénekes Pécsett Azok a pécsi dzsesszk ed ve­lők, akik meghallgatták a Pécsi Ifjúsági Dzsessz Klub nagysikerű húsvéti dzsesszpa- rádéját, tanúi voltak a sok or­szágot bejárt híres magyar dzsessz-énekes, Hardy Tamás művészetének. A televízióban, rádióban és a Budapesti Ifjú­sági Dzsessz Klubban igen népszerű előadóművészt újra felkérték pécsi vendégszerep­lésre. — Legközelebb október 27-én, kedden este fél 7 órakor lén fel a Doktor Sándor Mű­velődési Ház nagytermében. Kíséri a Szigligeti trió. Tagjai: Szigligeti Ferenc (zongora), Kiss László (bőgő), Krizsik Alfonz (dob). Ugyancsak az október 27-i klubesten lép fel először Pécsett, a Garami kvintett tagjaiként Lafferton Győző (alt-saxofon) és Szabó Károly (dob). A kvintett má­sik három tagja: Garami Zol­tán (zongora), Bőhm István (trombita) és Lukovich Gábor (bőgő). A műsort Krassó Jenő konferálja. fzáz éve, 1864. október 24. Émile — Zola nagyvonalú és ragyogó irodal­mi pályája kezdetének jelentős napja volt. Ezen a napon jelent meg a párzsi Hetzel Lacroix kiadónál Zola első könyve, a „Me­sék Ninonnak” cimü, fantasztikus, érzel­mes, romantikus történeteket magábafog- laló elbeszélésgyüjtemény, amely tartal­mával éppen az ellentéte volt annak, amit a későbbi harcos naturalista-realista író hirdetett és aminek világirodalmi jelentő­ségét köszönheti. Első kötetével Zola nem aratott sikert. A következő évben megjelent „Claude vallo­mása" című könyve — annak állítólag valláserkölcsbe ütköző tartalma — miatt bírósági eljárást indítottak ellene. Felmen­tették, azonban szerény, de biztos jövedelmet jelentő állásától meg kellett válnia. Ettől kezdve kizárólag tollával tartotta el magái. Rövid idő múlva, 1867-ben jelent meg első natura­lista irányt követő regénye, a „Thérése Raquin”, az a mű, mely elsőként alapozta meg írói hírnevét. 20 EVE, 1944. október 24-én szabadult fel Kiskunhalas, Törökszentmúklós. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze rint Lovásziban az Olajbá­nyász Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 43. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 20, 42, 52, 53, 87 — A Megyei Könyvtár ok­tóber 24-én, ma a Leőwey Klára Gimnázium dísztermé­ben délután 5 órai kezdettel előadást rendez a „Modern film útjai” címmel. Előadó Maár Gyula filmesztéta. Az előadáson a „Kopár sziget” cí­mű művészi japán film ke­rül bemutatásra. A belépés díjtalan. — A 42. sz. Galambtenyész­tő Egyesület értesíti tagjait, hogy legközelebbi összejöve­telüket 25-én, vasárnap tart­ják Pécs, Déryné utca 4. sz. alatt. Ugyanakkor leadhatók a november 7—8-i galambki­állításra a benevezések. — A Pécsi Kamarakórus is­mét vendégül látja városunk­ban a Zeneművészeti Főisko­la Kamarakórusát. A kórus­csere keretében így az egyik első hangversenyre november 14-én kerül sor a Liszt Fe­renc teremben. — A Pécs-Bar anyai Műem­lék és Múzeumbarátok Köre pénteken, 30-án este fél 6 óra­kor rendkívüli közgyűlést tart a megyei tanács vb-termében; A titkári beszámoló után dr. Dankó Imre megyei múzeum­igazgató előterjesztésére kerül sor, majd kiegészítik a veze­tőséget. — November 2-án, hétfőn este múzeumi estet rendeznek Pécsett a múzeumi dolgozók részére. — A mozsgói iskolában ez év decemberére készül el a politechnikai oktatáshoz szük­séges műhelyterem. Ez jelen­tős segítség lesz, mert eddig a szűk hely miatt nagy ne­hézségekkel küzdött az is­kolában a gyakorlati oktatás^ — A sásdi járásban a szep­temberben meginduK tanév­ben 423 dolgozó iratkozott be a dolgozók iskolájába^ Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: túlnyomóan felhós idő, sokfelé eső. Ma mérsékelt, holnap megélénkülő déli. dél­nyugati szék A hőmérséklet alakulásában lényeges válto­zás nem lesz. Varható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék­let 7—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 9—13 fok között. Thiery ír pád Jegyzetek Jugoszláviából SZARAJEVÓ Kétszázezer lakos, egy szé­les, kőfalak közé szorított patak a város szívén át, a Miljacka. zúg, hömpölyög a k!s történelmi patak, azután a mai Obola Vojvode Stepe, öt­ven éve ez volt a híres Appel rakpart, fontos történelmi em­lék Európa számára, azután a gyáripar meg a függővasút, a hegyek oldalában szétszórva a régi török temetők a fehér sírkövekkel, meg a Bascsarsi- ja, a török bazárnegyed, kö­rülbelül ötven lépés távol­ságra a város legkorszerűbb szállodájától — mindebből nyilvánvaló, hogy Szarajevó­ban nem nehéz élményeket szerezni, de talán éppen ez a körülmény zavarja meg az embert. Az impressziók és a jegyzetek rendezgetése köz­ben tulajdonképpen Szaraje­vó okozta számomra a legna­gyobb nehézséget. M. Zlo­bickij, a Szarajevói Rádió igazgatója körüljárta az író­asztalát, közben barátságosan megkérdezte, hogy Dubrov- nikban fúj-e a bóra, s eléggé kényelmes-e a szálloda, ahol lakom, mit szólok az itteni plusz kilenc fokhoz, ami a háromszáz kilométerrel nyu­gatabbra levő adriai klímához viszonyítva: valóságos tél, az egész olyan volt, mintha időt akart volna nyerni, azután egy várostérkép segítségével el­kezdte az „idegenvezetést". — Szóval meg akarja nézni Szarajevót? — Persze. Észreveszek egy .különös, kissé neheztelő szempillan­tást. — A külföldi kollégák ál­talában meg szokták nézni a Bascsarsiját, meg a Gavril Princip múzeumot, azután el­utaznak. — És az új Szarajevó? — Olyan, mint más euró­pai város — mondja Zlo­bickij, néhány pillanatnyi tű­nődés után —. Pontosan olyan. Szellős, modern lakó­épületek, központi fűtés, terv- szerűség, gyárak, sötét ruha nyakkendővel hétköznap is, rendezettség ... mit mondjak még? Szarajevó köztársasági főváros, meghatározott szem­pontok szerint fejlődik, ala­kul, Mondom, ha eljön hoz­zánk egy külföldi újságíró, beleveti magát a Bascsarsija forgatagába, megnézi a mú­zeum előtt az aszfaltba öntött lábnyomot, kétszer átmegy a történelmi hídon, megfigyeli a környéket, önmagában meg­próbálja rekonstruálni azt a percet, azután autóba vagy vonatra ül, s ha nem is mond­ja, az ember megérzi: mást várt, bár hogy mit, azt ő se tudja megfogalmazni... — Hiányzik a sajátságos at­moszféra? — Mindenesetre maga is nézze meg a Bascsarsiját. ott sok érdekes dolgot láthat, azután ott a Kazandzsiluk, az I« «agyon érdekes. ■— A mohamedánok? — Csalódni fog. Ma már a farmernadrág, a táskarádió, meg a bikini a divat. — Török emlékek? — Maguknál is „jártak”. — 150 évig, de az egész or­szágban alig maradt utánuk eredeti török műemlék. — Itt lehet találni... Ha néhány igazság találha­tó is M. Zlobickij szavaiban, az öngúnyolódásra viszont egyáltalában nincs oka. Ha semmi egyéb látnivaló nem lenne, mint maga a puszta város a hosszúkás völgyben, több mint ötszáz méter ma­gasságban a tenger szintje fö­lött; az idegen akkor se tá­vozna innen üres kézzel, de- hát elég például bekanyarod­ni az első bazársorba, ahol az ember pillanatok alatt szemben találja magát egy sajátságos bazárvilággal, ahol az órarugótól a nylon blúzig, a paplantól a bocskorig, a sze­métlapáttól a gyógyfüvekig bezárólag mindent meg lehet találni és meg lehet venni a szűk, alacsony és zsúfolt bó­dékban vagy a szőnyegeken, és az embernek nagyon kevés fantáziára van szüksége ah­hoz, hogy pillanatok alatt tel­jesen benne érezze magát a közelkeleties, hangos és színes világban. Néhány dinárért meg lehet nézni Huszref bég­nek a dzsámiót, a XVI. szá­zadban húsz évig Bosznia helytartója volt, onnan néhány lépésre van egy néprajzi mú­zeum, tulajdonképpen ez a Bascsarsija földrajzi központ­ja. Boszniai népviseletek, jel­legzetes népi motívumok, edé­nyek, szerszámok, az egyik sarokban egy „eredeti” ká­vézó, a villanytűzhelyhez két népviseletbe öltözött lány tá­maszkodik, vendég éppen nincs, mert a jellegzetes, ala­csony rézasztalokkal valódi török kávét lehet inni, jelleg­zetes rézkancsókból. ötven- hatvan méterrel távolabb van a Kazandzsiluk, a Kancsók Utcája, vagy úgy is mondhat­nám: a Rézművesek Utcája. A bazári lármán áttörnek az apró, 'éles kopácsolások, mintha ezer meg ezer har­kály dolgozna a sikátorutcá­ban. az ember nem is érti egész pontosan, hogy miféle csoda folytán állnak még ezek a düledező bódék, talán egymást „támogatják”. Ha ki­süt a nap. az egész utca egyetlen csillogás, rézszínú fény, mert a „portálokban”, az ajtófélfákon mindenütt ezer fényes rézkancsócska, tá- lacska, dísz- és egyéb tárgy lóg. Az előtérben a kész áruk tömege hökkenti meg a vevőt, a belső helyiségben van a műhely, három ember alig fér el benne, belül vannak a miniatűr kovácsműhelyek, meg a különös, fojtó levegő, ami tulajdonképpen az egész utcát megszállva tartja. Fel­nézek a tenyérnyi cégtáblára: Mohamed Jabucsór. Rövid szakáll, szürke, aszkéta arc, az arcon egy kemény, mo­gorva vonás. A kollekciónak itt is nagyon széles skálája van, 600 dinártól 125 ezerig. — Maga török? — kérde­zem. — Csak a nevem. Macedó­niában találna törököket. «— Hány kancsót tud meg­csinálni naponta? A szultán dzsámija Szarajevóban. — Attól függ . . . Felnéz, a szeme lassú, meg­fontolt villanásából látom, hogy nem vevő vagyok. A „leltár” imponáló: több mint negyven mecset, több mint húsz török temető, szin­te egymást érik a török ere­detű műemlékek, a 400 éves török uralom emlékei, mecse­tek, ahová cipőben nem sza­bad belépni, és ahol halksza- vú, udvarias öregurak ma­gyarázzák el a mohamedán szokásokat, a „turbános” sír­köveket és a 33 szemből álló imafüzéreket, azután az em­ber átnéz a patak túlsó olda­lára, ott a Gavril Princip mú­zeum, a járdán a nevezetes lábnyomok, amikbe a turisták bele szokták próbálni a lábu­kat, s talán egy pillanatig azt is elhiszi!:, hogy ők — Gavril Princip. Történelem? Tulaj­donképpen csak felvillanások ezek. hiszen az itteni nép éle­té' , ír j.v m fontos történel­mi események játszódtak le, kezdve attól az időszaktól, amikor az előre nyomuló tö­rök hadak a bosnyák urak kérésére szállták meg Bosz­niát, az addig bogumil vallást követő feudális urak áttértek a mohamedán vallásra, hogy a birtokaikat meg a hatalmi helyzetüket megtartsák, a nagy népi lázadásokon át egé­szen a fasiszták elleni ádáz és élet-halál harc győzelméig. Ez az egész együtt, ez az itte­ni nép, és a történelme. Azután én is felszálltam a vonatra, s némi bűntudat séretében eszembe jutott M. Zlobickij, pedig lényegében nem is vártam mást, mint ami Szarajevóban fogadott. Egy európai színvonalú vá­rost, ahol sok műemlékkel és érdekességgel találkozhal az ember. Vege.

Next

/
Thumbnails
Contents