Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
■ |*Jkft»jLO lm. umuobft t%. VsS'zUUoQÓUa A nagy Csemegében szemüveges házinéni vitatkozik a kenyérszállító fiukkal:... — Már pedig ne állítsák! Kettő egy az! Most hallotta >n! Sorozáson lévő fiuk az SZTK-ban zsebrádió mellett várják, hogy az orvos elé kerüljenek. közben sercegve múlnak u percek. Sofőrök, tisztviselők, iskolás gyereken az utcán, nagymamák otthon drukkolnak a magyar focisaknak. Igaz is nem mindegy mi lesz az eredmény. A tizedik aranyéremről van szó. És Szepesi közvetít!.. .■is utcákon nyitott ablakok alatt — itt is ott is — az emberek csoportos rádióhallgató st szerveztek, csak úgy spontán, de sok helyen. Az izgalom fokozódik. Csak kitartjuk húzni azt a néhány percet ... — Kiegyenlítettek?... — kérdezem az egyik drukker gárdától. — Hol hallotta?! — pattan vissza a kérdés. —- Ott ni — mutatok visz- sza egy másik ablakra. — Hű a mindenit...! sóhajának kórusban, és rohannak oda ahova mutattam. ... Mintha ott nem a Kossuth rádió szólna. és nem Szepesi közvetítene? Ez aztán a lelkesedés, nem mondom ... Őszi könyvhetek Október elseje« — immár negyedszer — a SZÖVOSZ és más társadalmi szervek rendezésében megkezdődtek az őszi megyei könyvhetek. Az idei rendezvénysorozat méreteiben felülmúlja az eddigieket, s azt a célt szolgálja, hogy minden falusd házba eljusson a könyv. Baranya megyében a könyv- terjesztők bőséges választ ék- gal való ellátása mellett, különös szerepet játszanak az irodalmi estek. Október végén és november elején a pécsi írócsoport tagjai, valamint neves fővárosi írók és költők mutatkoznak majd be a falusi olvasók előtt. Még e hónapban Siklósra látogat Váci Mihály, Kolozsvári Grandpierre Emil és Z. Szalad Sándor irodalomtörténész. Az irodalmi estet a helyi könyvbarát bizottság szervezi. November 14-én Szakonyi Károly és Gyurkovits Tibor látogat Sziabadszentkirályra. Pár nappal később Hegedűs Géza Sellyén és Sásdon találkozik olvasóival. Legérdekesebb esemény talán Csuka Zoltán baranyai látogatása lesz. A MÉSZÖV és a Magyarországi Délszláv Dolgozók Demokratikus Szövetsége közös szervezésében egy nemzetiségi községben tartanak irodalmi estet, melven Lejtényi Éva, a Nemzeti SzínKlSZ-őrjárati láda Hogyan szerezhet 50 000 forintot terven felül havonta egy bányaüzem? Ügy, hogy vagy ennyi értékű szénnel adnak el többet, vagy pedig úgy csinálnak, mint a Béta-aknaiak, akik amikor vége a műszaknak és munkahelyükről az akna felé igyekeznek, néha le-lehajolnak és felvesznek egy-egy csavart a csorgából, vagy a vágat más helyéről. Egy csavar értéke öt forint. A fiatalok néhány seJejtesUHe tetejét ugyanis levették, a vágatokban elhelyezték és az oldalára ráírták, hogy „KISZ- őrjárati láda”. Eleinte mosolyogtak a fiatalók „erőlködésén”, ti sem bíztak a kezdeményezés sikerében. Pedig sikerük lett. A KISZ-fiatalok szereztek egy menetvágó gépet és az összegyűjtött csavarokat úiravágták és újra használható állapotba hozták. Amikor a múlt évi nyereségrészesedést j fizették aa aknán, az üzem ve- j zetője megemlítette: azért tudtak 17 napot kifizetni, mert a fiatalok jelentős mérté' n, — több százezer forinttal — hozzájárultak az üzem eredményeihez. Az aknán nemrégiben zajlott le a KISZ vezetőségválasztó taggyűlés, ahol a fiatalok elhatározták, hogy a bánya tisztasága felett védnökséget vállalnak. A védnökség-vállalás lényege, hogy rendszeresen és folyamatosan összegyűjtik a csavarokat vagy másfajta alkatrészeket. Amit lehet, azt újból használható állapotba hozzák, s havonta így 50 ezer forint megtakarítást érnek el. ház művésznője délszláv ver- | seket és balladákat ad élő. | A könyvhetek alkalmával 401 ezer forint értékű délszláv I nyelvű könyvet szállítanák a ! nemzetiségi falvaikba. Az őszi megyei könyvhetek ; ÍREK érdekessége az úttörők részvétele a könyv terjesztésben. Az őrsök tagjai vállalták, hogy minden házba bekopog- j tatnak becsületkosarukkal, I hogy megkönnyítsék a könyv- | vásárlást. OKTOBER Salamon napja. 24 A Nap kél: 6.16, nyugszik: 16.41 órakor. — A Hold kél: SZOMBAT 18.58, nyugszik: 10.06 órakor. Béta-akna nyerte el a legjobb bányakerület címet A Mecseki Szénbányászati Tröszt Déryné utcai igazgató- sági épületében péntek délután két órakor műszaki tanácskozást taitottak A tanácskozáson rész vetitek a mecseki szénmedence bányaüzemeinek vezetői és főmérnökei. A részvevők előtt Fulmer József a tröszt főmémökhelyettese értékelte a harmadik negyedév termelési eredményeit és a negyedik negyedévi feladatokat. A Mecseki Szénbányászati Tröszt a harmadik negyedévben túlteljesítette esedékes tervét és azon felül 10 850 tonna szenet termelt, ezzel a kilenc hónap összesítésében több mint 77 ezer tonna szénnel termeltek többet, mint az eredetileg meghatározott mennyiség. Azt is elmondta a főmérnökhelyettes, hogy az októberi termelésben rosszul állnak, s az elmúlt húsz munkanap alatt 8151 tonna szénrel termeltek kevesebbet, mint amennyit a terv előírt. A műszaki tanácskozás jóváhagyta a harmadik negyedévi j munkaverseny értékelését: megállapította, hogy a legjobb bányakerületnek járó vándorzászlót kitűnő eredményei alapján a komlói medencében lévő Béta-akna nyerte el. Második helye i a vasasi Petőfi- akna, míg a harmadik helyen a szabolcsi Istvón-akna végzett. A televízió műsora 1064. október 24-én, szombaton 14.50: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük Beszámoló a nap eseményeiből. 16.10: Hírek, képek az olimpiáról. 16.20: Hírek. 16.25: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. Ökölvívás, torna, labdarúgás. 18.55: Hazai tájak, hazai emberek. Viseg- rád. A Televízió kisfilmje. — 19.15: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.45: Hétről hétre ... 19.55: Hírek, képek az olimpiáról. 20.05: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. Vívás. 20.20: Irodalmi képeskönyv. Szergejev—Csenszkij: Miron Mironovics Gurzson élete. 20.50: Koreográfia. 21.20: Szellemi olimpia. Irodalom — második forduló. 21.50: Dallamok és ritmusok. Magyar kis- filrrt (ism.). 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. Kb. 22.30: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. A nap eseményeiből. — Áramszünet lesz október 24- én 7—13 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt az alább behatárolt területen: új-me- csekaljai 506 bz. Iparitanuló otthon. Hardy Tamás dzsesszénekes Pécsett Azok a pécsi dzsesszk ed velők, akik meghallgatták a Pécsi Ifjúsági Dzsessz Klub nagysikerű húsvéti dzsesszpa- rádéját, tanúi voltak a sok országot bejárt híres magyar dzsessz-énekes, Hardy Tamás művészetének. A televízióban, rádióban és a Budapesti Ifjúsági Dzsessz Klubban igen népszerű előadóművészt újra felkérték pécsi vendégszereplésre. — Legközelebb október 27-én, kedden este fél 7 órakor lén fel a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében. Kíséri a Szigligeti trió. Tagjai: Szigligeti Ferenc (zongora), Kiss László (bőgő), Krizsik Alfonz (dob). Ugyancsak az október 27-i klubesten lép fel először Pécsett, a Garami kvintett tagjaiként Lafferton Győző (alt-saxofon) és Szabó Károly (dob). A kvintett másik három tagja: Garami Zoltán (zongora), Bőhm István (trombita) és Lukovich Gábor (bőgő). A műsort Krassó Jenő konferálja. fzáz éve, 1864. október 24. Émile — Zola nagyvonalú és ragyogó irodalmi pályája kezdetének jelentős napja volt. Ezen a napon jelent meg a párzsi Hetzel Lacroix kiadónál Zola első könyve, a „Mesék Ninonnak” cimü, fantasztikus, érzelmes, romantikus történeteket magábafog- laló elbeszélésgyüjtemény, amely tartalmával éppen az ellentéte volt annak, amit a későbbi harcos naturalista-realista író hirdetett és aminek világirodalmi jelentőségét köszönheti. Első kötetével Zola nem aratott sikert. A következő évben megjelent „Claude vallomása" című könyve — annak állítólag valláserkölcsbe ütköző tartalma — miatt bírósági eljárást indítottak ellene. Felmentették, azonban szerény, de biztos jövedelmet jelentő állásától meg kellett válnia. Ettől kezdve kizárólag tollával tartotta el magái. Rövid idő múlva, 1867-ben jelent meg első naturalista irányt követő regénye, a „Thérése Raquin”, az a mű, mely elsőként alapozta meg írói hírnevét. 20 EVE, 1944. október 24-én szabadult fel Kiskunhalas, Törökszentmúklós. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása sze rint Lovásziban az Olajbányász Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 43. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 20, 42, 52, 53, 87 — A Megyei Könyvtár október 24-én, ma a Leőwey Klára Gimnázium dísztermében délután 5 órai kezdettel előadást rendez a „Modern film útjai” címmel. Előadó Maár Gyula filmesztéta. Az előadáson a „Kopár sziget” című művészi japán film kerül bemutatásra. A belépés díjtalan. — A 42. sz. Galambtenyésztő Egyesület értesíti tagjait, hogy legközelebbi összejövetelüket 25-én, vasárnap tartják Pécs, Déryné utca 4. sz. alatt. Ugyanakkor leadhatók a november 7—8-i galambkiállításra a benevezések. — A Pécsi Kamarakórus ismét vendégül látja városunkban a Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusát. A kóruscsere keretében így az egyik első hangversenyre november 14-én kerül sor a Liszt Ferenc teremben. — A Pécs-Bar anyai Műemlék és Múzeumbarátok Köre pénteken, 30-án este fél 6 órakor rendkívüli közgyűlést tart a megyei tanács vb-termében; A titkári beszámoló után dr. Dankó Imre megyei múzeumigazgató előterjesztésére kerül sor, majd kiegészítik a vezetőséget. — November 2-án, hétfőn este múzeumi estet rendeznek Pécsett a múzeumi dolgozók részére. — A mozsgói iskolában ez év decemberére készül el a politechnikai oktatáshoz szükséges műhelyterem. Ez jelentős segítség lesz, mert eddig a szűk hely miatt nagy nehézségekkel küzdött az iskolában a gyakorlati oktatás^ — A sásdi járásban a szeptemberben meginduK tanévben 423 dolgozó iratkozott be a dolgozók iskolájába^ Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: túlnyomóan felhós idő, sokfelé eső. Ma mérsékelt, holnap megélénkülő déli. délnyugati szék A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Varható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 9—13 fok között. Thiery ír pád Jegyzetek Jugoszláviából SZARAJEVÓ Kétszázezer lakos, egy széles, kőfalak közé szorított patak a város szívén át, a Miljacka. zúg, hömpölyög a k!s történelmi patak, azután a mai Obola Vojvode Stepe, ötven éve ez volt a híres Appel rakpart, fontos történelmi emlék Európa számára, azután a gyáripar meg a függővasút, a hegyek oldalában szétszórva a régi török temetők a fehér sírkövekkel, meg a Bascsarsi- ja, a török bazárnegyed, körülbelül ötven lépés távolságra a város legkorszerűbb szállodájától — mindebből nyilvánvaló, hogy Szarajevóban nem nehéz élményeket szerezni, de talán éppen ez a körülmény zavarja meg az embert. Az impressziók és a jegyzetek rendezgetése közben tulajdonképpen Szarajevó okozta számomra a legnagyobb nehézséget. M. Zlobickij, a Szarajevói Rádió igazgatója körüljárta az íróasztalát, közben barátságosan megkérdezte, hogy Dubrov- nikban fúj-e a bóra, s eléggé kényelmes-e a szálloda, ahol lakom, mit szólok az itteni plusz kilenc fokhoz, ami a háromszáz kilométerrel nyugatabbra levő adriai klímához viszonyítva: valóságos tél, az egész olyan volt, mintha időt akart volna nyerni, azután egy várostérkép segítségével elkezdte az „idegenvezetést". — Szóval meg akarja nézni Szarajevót? — Persze. Észreveszek egy .különös, kissé neheztelő szempillantást. — A külföldi kollégák általában meg szokták nézni a Bascsarsiját, meg a Gavril Princip múzeumot, azután elutaznak. — És az új Szarajevó? — Olyan, mint más európai város — mondja Zlobickij, néhány pillanatnyi tűnődés után —. Pontosan olyan. Szellős, modern lakóépületek, központi fűtés, terv- szerűség, gyárak, sötét ruha nyakkendővel hétköznap is, rendezettség ... mit mondjak még? Szarajevó köztársasági főváros, meghatározott szempontok szerint fejlődik, alakul, Mondom, ha eljön hozzánk egy külföldi újságíró, beleveti magát a Bascsarsija forgatagába, megnézi a múzeum előtt az aszfaltba öntött lábnyomot, kétszer átmegy a történelmi hídon, megfigyeli a környéket, önmagában megpróbálja rekonstruálni azt a percet, azután autóba vagy vonatra ül, s ha nem is mondja, az ember megérzi: mást várt, bár hogy mit, azt ő se tudja megfogalmazni... — Hiányzik a sajátságos atmoszféra? — Mindenesetre maga is nézze meg a Bascsarsiját. ott sok érdekes dolgot láthat, azután ott a Kazandzsiluk, az I« «agyon érdekes. ■— A mohamedánok? — Csalódni fog. Ma már a farmernadrág, a táskarádió, meg a bikini a divat. — Török emlékek? — Maguknál is „jártak”. — 150 évig, de az egész országban alig maradt utánuk eredeti török műemlék. — Itt lehet találni... Ha néhány igazság található is M. Zlobickij szavaiban, az öngúnyolódásra viszont egyáltalában nincs oka. Ha semmi egyéb látnivaló nem lenne, mint maga a puszta város a hosszúkás völgyben, több mint ötszáz méter magasságban a tenger szintje fölött; az idegen akkor se távozna innen üres kézzel, de- hát elég például bekanyarodni az első bazársorba, ahol az ember pillanatok alatt szemben találja magát egy sajátságos bazárvilággal, ahol az órarugótól a nylon blúzig, a paplantól a bocskorig, a szemétlapáttól a gyógyfüvekig bezárólag mindent meg lehet találni és meg lehet venni a szűk, alacsony és zsúfolt bódékban vagy a szőnyegeken, és az embernek nagyon kevés fantáziára van szüksége ahhoz, hogy pillanatok alatt teljesen benne érezze magát a közelkeleties, hangos és színes világban. Néhány dinárért meg lehet nézni Huszref bégnek a dzsámiót, a XVI. században húsz évig Bosznia helytartója volt, onnan néhány lépésre van egy néprajzi múzeum, tulajdonképpen ez a Bascsarsija földrajzi központja. Boszniai népviseletek, jellegzetes népi motívumok, edények, szerszámok, az egyik sarokban egy „eredeti” kávézó, a villanytűzhelyhez két népviseletbe öltözött lány támaszkodik, vendég éppen nincs, mert a jellegzetes, alacsony rézasztalokkal valódi török kávét lehet inni, jellegzetes rézkancsókból. ötven- hatvan méterrel távolabb van a Kazandzsiluk, a Kancsók Utcája, vagy úgy is mondhatnám: a Rézművesek Utcája. A bazári lármán áttörnek az apró, 'éles kopácsolások, mintha ezer meg ezer harkály dolgozna a sikátorutcában. az ember nem is érti egész pontosan, hogy miféle csoda folytán állnak még ezek a düledező bódék, talán egymást „támogatják”. Ha kisüt a nap. az egész utca egyetlen csillogás, rézszínú fény, mert a „portálokban”, az ajtófélfákon mindenütt ezer fényes rézkancsócska, tá- lacska, dísz- és egyéb tárgy lóg. Az előtérben a kész áruk tömege hökkenti meg a vevőt, a belső helyiségben van a műhely, három ember alig fér el benne, belül vannak a miniatűr kovácsműhelyek, meg a különös, fojtó levegő, ami tulajdonképpen az egész utcát megszállva tartja. Felnézek a tenyérnyi cégtáblára: Mohamed Jabucsór. Rövid szakáll, szürke, aszkéta arc, az arcon egy kemény, mogorva vonás. A kollekciónak itt is nagyon széles skálája van, 600 dinártól 125 ezerig. — Maga török? — kérdezem. — Csak a nevem. Macedóniában találna törököket. «— Hány kancsót tud megcsinálni naponta? A szultán dzsámija Szarajevóban. — Attól függ . . . Felnéz, a szeme lassú, megfontolt villanásából látom, hogy nem vevő vagyok. A „leltár” imponáló: több mint negyven mecset, több mint húsz török temető, szinte egymást érik a török eredetű műemlékek, a 400 éves török uralom emlékei, mecsetek, ahová cipőben nem szabad belépni, és ahol halksza- vú, udvarias öregurak magyarázzák el a mohamedán szokásokat, a „turbános” sírköveket és a 33 szemből álló imafüzéreket, azután az ember átnéz a patak túlsó oldalára, ott a Gavril Princip múzeum, a járdán a nevezetes lábnyomok, amikbe a turisták bele szokták próbálni a lábukat, s talán egy pillanatig azt is elhiszi!:, hogy ők — Gavril Princip. Történelem? Tulajdonképpen csak felvillanások ezek. hiszen az itteni nép életé' , ír j.v m fontos történelmi események játszódtak le, kezdve attól az időszaktól, amikor az előre nyomuló török hadak a bosnyák urak kérésére szállták meg Boszniát, az addig bogumil vallást követő feudális urak áttértek a mohamedán vallásra, hogy a birtokaikat meg a hatalmi helyzetüket megtartsák, a nagy népi lázadásokon át egészen a fasiszták elleni ádáz és élet-halál harc győzelméig. Ez az egész együtt, ez az itteni nép, és a történelme. Azután én is felszálltam a vonatra, s némi bűntudat séretében eszembe jutott M. Zlobickij, pedig lényegében nem is vártam mást, mint ami Szarajevóban fogadott. Egy európai színvonalú várost, ahol sok műemlékkel és érdekességgel találkozhal az ember. Vege.
