Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

m*. OKTÓBER 84. IuapUT s Baranya ipari és kommunális ellátottsága Ülést tartott Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága A megyei tanacs végrehajtó iaottsága és a meghívott saikemberek élénk vita ke­fében foglalkoztak a lakos­ig- ipán' és kommunális el- .íásának helyzetével. Mischl ébert és Tóth F. Béla osz- ílyvezetök- tájékoztatóját már őz&leg tanulmányozták az lés résztvevői, s a jelentés- 51 pontos adatokat kaptak. Hunt, hogy a szolgáltait ások n'én kitűzött célokat a vál­tjátok teljesíteni tudjak eb­en az esztendőben, sót a srvezett 154 millió forintos rtékkel szemben a várható djesítés meghaladja a 155 ii Iliét. Az . adatokból az is legáilapítható. hogy a lakos­ig! szolgáltatás a múlt évi- ez viszonyítva mintegy 14.3 tázalékkal emelkedik az idén. J! lenfleljesités nem jelenti az igényeli kielégítését A vit® azonban ott ke zdő- ott, hogy a túltéljesítésit mi- ez lehet egyáltalán menni? A : srvekhez, vagy az igények- j ez? Nem vitás, hogy a tér- | eket teljesíteni tudják, azon- | ?.n az igényeket, vajon kielé- I lió 800 ezer forintot fordí­tottak az állami lakóházaik fel­újítására és tatarozására, ugyanakkor ebben az eszten­dőben csak 5 millió és 490 ezer forintot. A vb-tagok kézül többen is megkérdezték, hogy vajon a felújítások gazdaságosak vol­tak-e, vagy többet ért volna új házakat építeni a felújítás helyett. Tóth F. Béla osztály- vezető azt mondta, hogy a fel­újítási és beruházási tervek időben elkészülnek, azt sokol­dalúan megvitat jak és igye­keznek. elkerülni a gazdaság­talan felújítást. Azonban azt már nem részletezték, hogy a felújítási és a beruházási ke­retek merevsége gyakran gaz­daságtalan megoldásokra kény szerítík az illetékes szerveket. A felújítási és egyéb tata- rozási munkálatokat a tanács osztálya úgy tervezte meg, hogy egy-egy járásban na­gyobb volumenű munkákat le­hessen elvégezni. Szigetvár község például 1.8 millió fo­rintot kapott ebben az évben lakóházaik felújítására, és kar­bantartására, jövőre pedig 2.6 j millió forintot irányoztak élő. j A megye hídka taszteré is el­készült: az adatokból kiderül, hogy Baranya megyében .563 híd van, amelyből 203 fahíd, s állapotuk elég rossz, a tég- laboltozaíú hidak száma 278, állapotuk közepes, s 87 jó ál­lapotban lévő vasbeton híd van a megyében. Tehát valóban időszerű kérdés a hidalt ügye. A tanácsok községfejlesztési alapjából jelentős út- és jár­daépítést, illetve felújítást vé­geztek el a múlt esztendőben, több helyen beton- és aszfalt- járdákat építettek. Például1 9033 méter- hosszúságú utait korszerűsítettek és 2790 méter hosszú járdát építettek. A ta­nácsi utak és hidak felújításá­ra a megye 21 millió forintot fordít ebben az évben, amely­ből az utakra 16 milliót költe­nek, s ebből egyedül Sziget­vár 4 milliót kapott, hogy a 400 éve® Zrínyi-évfordulóra rendbehoztiaesák a község ut­cáit. A hidakra ez évben 5 milliót terveztek. Új vállalat létesül Siklóson A Pécsi Tanárképző Főiskola végzős hallgatói egy hetet a katedrán töltenek a főiskola Alkotmány utcai gyakorló iskolájában. Februárban pedig két Hétig valamelyik falusi iskolában tanítanak. Kiss Zoltán - negyedikes matematika szakos hallgató az Alkotmány utcai gyakorlóiskola V/c osztályában matematika órát tart. „Nagyüzemi" háztáji szőlő Pécsudvardon Itettók-e ezzel? Már a jelen- j ísben látni lehetett bizonyos lentmohdásokat: ahol példá- I az igények „kézzelfogható- 3” - jelentkeztek, ott nincs ráz százalékos teljesítés, ilyen ibbek között az építőipari :olgáltatás, A vállalatok sem : a padtárssal, sem anyaggal j fern tudják a:z igényeket ki- j égf teni. Az egyéb javító és - tolgáltató tevékenységre vi-! ront nem lehet pontos adató- | at tálalni' Ez esetben a terv- | rám a viszonyítási alap. Megoldás? Nehezen lehet ki- i tat találni ebből a helyzet- j 31. Az ülésen olyan meg- fgyzés is elhangzott, hogy a j L-oWémáklvr«.. : - tudományos • íódszerek segítségét is igény- j e veszik, mégis egyszerűbb i eine, ha a községi tanácsok- j óz fordulnának, hiszen ők; sak tudják, hogy szükség j sn-e • fodrászra vagy cipészre faluban, vagy nincs. Fokozni kell a lijrneviziwűvek építését Az ülésen Novics János elv- írs javasolta, hogy a jövő évi érveknél vegyék figyelembe magasabb igényeket, s úgy srvezzenek. Novics elvtárs rég két problémára hívta fel végrehajó bizottság tagjai­nk a figyelmét: a falusi tor- e vízművek , ps a hidak hely- j etére. Elmondotta, hogy Ba-; anya megyében nagvon kevés ; ürpevizmü épül. pedig, némely j legyében a falvak 80 szá- alékának már van vízműve. ; Manapság már nem idegen­ednek a falusi emberek a ■ jrpevízművektől. sőt a taná-'j sokat sem kell „bíztatni”, j ogy szorgalmazzák ezt a dől- j ot. Azonban az építkezések ígtöbfo esetben lassan és kö- üíiményesen folynak. Példá­ik említetté a véméndi tör- evízművet, amely a „Luca pékéhez” hasonló ütemben i pül, s a községi vezetők nem | yöznek kilincselni az. épít- j ezés meggyorsítása érdeké- ! ien. A hidak ugyancsak fontos j ■roblémát jelentenek. A me- | j-e hídjainak többsége ela- j ült, kis teherbírású és kés- j eny építmény Ugyanakkor ! mezőgazdasági üzemekben j gyre szaporodnak a nagy sú- j pú és széles gépek, amelyek j hidak állapota miatt kény- ; elenek nagy kerülőket tenni I * sok miattuk áz üresjárat s. Pelüjílásök, tatarozások a tavakban A Baranya megyei Tanács Ipítési, Közlekedési és Víz- igyi osztálya jelentéséből meg jdtuk, hogy a megye falvaiban múlt év végén 78 307 lakás olt. hogy’ a múlt évben 798 alvást építettek és 234 lakást j negsziintettek. A községi ta- íácsok kezelésében 1584 ália- nj lakóház van 2387 bérle- nénnyel. A múlt évben 7 mil­Ami a ttörpeviaműveket ille- td, a megyében az idén né­gyet építenek, jövőre elkez­denek hatot. Baranya megyé­ben egyébként a vízellátás zöme a fcözkutakból történik, 443 ásott és 82 fúi'ott kútbói. A Komlói Víz- és Csatorna­művek kezelésében jelenleg 19 törpevízű áll. A törpevíz­művek naponta 3000 köbmé­ter vizet szolgáltatnak, a cső­hálózatuk, hossza meghaladja a 200 kilométert, a házi be­kötések szama pedig eléri az 1600-at. A v. b. megállapította, hogy rosszul áll a harkányi közmű­vesítés ügye. Ugyanis 1984-re 3.5 millió forintot biztosítottak e célra, de a kivitelező, a Bu- depestl Vízügyi Építő Vállalat csak 541 ezer forintot épített be az évi hitelből. Talán leg­jobban a. közvilágítással al­kuik : a megye, minden köz­sége villamosítva van, a köz- világítási lámpahelyek száma közel tízezer. Jelenleg három külterületi helyen építik a villanyvezetéket, melyre több mint egymdltió forintjuk van a tanácsoknak. A jövő eszten­dőben 500 ezer forintos költ­séggel villamositand fogják Felső-Kamdát és Sárost. Érdekesség, hogy Sikló-on új vállalatot — Községgazdálko­dási Vállalatot — alapít a ta­nács. Tekintettel Siklós és Harkányfürdő fokozódó idegen forgalmára a Siklósi Köz régi Tanács Végrehajtó Bizottsága kérte, hogy a lakóházak íel- j újítására, karben tartására, a ! parkgondozás és a köztisata- j sági feladatok ellátására Sifc- i lós, Harkányfürdő, Máriagyűc, j és Tenehegy községekre kitér j jedó hatáskörrel községgazdál­kodási vállalat megalapítását ; engedélyezzék. Az Építésügyi Minisztérum hozzájárult a vál lalat megalapításához és így az új vállalat még ez évben létrejön. Ezután a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága meg­tárgyalta a jövő évi költségve­tést, majd egyéb ügyeket be­széltek meg. Ki. I.) A direkttermö szőlők fel­számolása nemcsak baranyai, I hanem dél-dunántúli prob­léma is egyúttal. Az ország j egyik legnagyobb direkttermö I szőlőterülete ugyanis éppen ' j Baranya, Tolna, Somogy és i Zala megyében található. No- j I ha a felszabadulás előtt és j j után több rendelet született, '■ I és nem egv akció indult an- j nak érdekében, hogy ezeket a szőlőket kiirtsák, még ma is j jelentős területen termelik a nohát. SZÉTSZÓRT PARCELLÁK A pécsudvardi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjainak háztáji használatában 40 hold szőlő van, mind direkttermö j — 98 százalékban noha. Ez az j aránylag nem nagy területű j szőlő 168 parcellára szóródik I szét. Körülbelül 60 százaléka I egy tömbben van. a többi a I szántóföldek közé ékelődött be. Mivel- direkttermők ezek a szőlők, gyenge minőségű bort adnak, mivel elöregedett szőlőkről van szó, sok mun­Az olimpiai lázban A Misina-tető tv-adótornya mintha megduplázta volna a méreteit ezekben az izgalmas napokban. A lábainál álló ké­sel turista .hiába is erőlteti a szemét, csak a derekáig lát fel, a többit elnyelik a no­vembert idéző tejfehéren, ka­vargó ködök. De ha felka­paszkodsz a Kiss József leg­felső mellvédjére, merőben másképp tárul eléd. Onnan már tisztábban látni a karcsú adótorony napban sütkérező „lepke” antennáját is. Csillag­szórós sziporkázással mintha megnyargalná a ködök hátát, hogy sebtében összegyűjtőn, megmentsen még valamit a hűtlen nyárból. így kell hogy legyen, mert más is árulkodik erről. A lá­bainál terpeszkedő adóállo­más. Hiába zárták hét riglire az ablakait, kihallani azért a fogságba került nyár harsány tombol ását. És odabent? Fe­hér köpenyes technikusok oszciloszkópokon ellenőrzik, analizálják a kéken viliódzó különleges „EKG’’ jelzéseit. Ezek a jelzések az elektroni­ka nyelvén ezúttal nagyon tá­voli, sok ezer kilométerben mért távolságból. Tokióból „lopták” ide a nyarat, azt szoktatják, „aklimatizálják” most a technikusok. Ott állói; a hátuk mögött s illem ide. illem oda. nem a szakmagyarázatot hallga­tom, hanem titokban az osz- ciloszkóp szomszédságában lé­vő ellenőrző képernyőt lesem. Van mit lesni rajta: párbaj­tőrcsapatunk egyik kitűnősé­ge, Kulcsár Győző készülődik „arany-asszójára” az olasz Sacarro ellenében. Aztán fél szemmel oldalt pislantva meg nyugodva konstatálom, hogy a szakkalauzom csakúgy, mint a képernyő előtt ülő techni­kusok még nálamnál is fe­szültebb figyelemmel lesték az izgalmas csörte fejleményeit, A többit nagyon nehez sza­vakba rögzíteni. Mert amikor a csörte már nem is tudom hányadik percében, Vitrai poént kiáltott, az egyik tech­nikus rosszalló hangon csuk annját jegyzett meg a poén­ról: — Klamper-hiba Pedig sem a bíró. sem a zsűri, még a találat jelző gép sem vonta kétségbe Kulcsár lisztén ülő találatát. Szeren­csére újra. Vltraié volt a szó, s amikor az előbbinél is meg­győzőbb kurjantíissul új poént kiáltott, diadalmasan nézte n rá a technikusra. De ő rám som hederítve mondta ki újabb lesújtó véleményét — Féding! Sajnos, ez csuk fédiiig lehetett. És amikor a szélt győzelem végén a Waseda Hail lelkes magyar szurkoló tábora vál­lára kapta az asszó hősét, ar­ra is csak annyi volt a mon­danivalója. — Szinkronbiba. S ezek után teljesen érthe­tetlenül ő is felállt, és velem együtt örvendezett a kilence­dik magyar aranyéren) feleit. A „rejtélyes” viselkedésre odabent az állomásvezető iro­dájában kaptam választ. — Tudja, ez úgy van — magyarázták ketten is —, hogy az olimpiát nem a mi szórakoztatásunkra találták ki. Pontosabban: csak a gondja­ink növekedtek meg vele. Aztán sorjában foljegyez- < ■on a gondjaikat, amelyről a végén mégiscsak kiderült, hogy dédelgetett szép gondok ezek. Itt van példának okáért a fentebb még mint sérelem­mel emlegetett ,,klamper”-hi- ba, aztán a ../éding”, a „szin­kron” meg a többiek, ame­lyeket csak ezután szeretnék megemlíteni. De ehhez az kell, hogy az olvasóinkkal együtt üljünk le a tv-készülé- künk elé. — s miközben a tokiói olimpia nagyszerű sport eseményeit nyomon követjük, gondoljunk azokra is, akik éber szemmel vigyázzák, ügyelik a szórakozásunkat. Szórakozásunkat? Hiszen ebben a pillanatban „szaladt” meg a kép és vele együtt a „jókívánságunk” is, a „bar­bár”. a „fuser” adóállomás­kezelők fejére. Aztán indula­tosan csavarintunk egyet-ket­tőt a „függőleges amplitúdón”, s úgy véljük, helyettük hoz­tuk rendbe az adást. S milyen dühödten kapkodunk a „kont­raszt” csavarjához, amikor szemcsés vagy „szellemidéző” a kép. De lám ezt is „rendbe hoztuk”. S ezekben a percekben, pil­lanatokban látszólag ugyanaz játszódik le az adóállomás műszertáblái előtt is. Azzal a „csekély” különbséggel, hogy az indulatosságot megfontolt­ság, a kapkodást gyorsaság és hozzáértés helyettesíti. S amióta magam is szem­tanúja voltam ennek, tiszte­lettel, megértéssel gondolok arra a technikusra, aki a ma­ga módján kesergett és örven­dezett a 9. magyar aranyér­meik fate: karáfordítás mellett is keve­set hoznak. Ami a legnagyobb hátrány, — a szőlőparcellák, amelyek a szántóföldek között vannak, akadályozzák a határ nagyüzemi gépi művelését. NOHA HELVETT HAZAI SZŐLŐ Az Aranykalász Termelő- szövetkezet vezetősége Hor­váth Sándor elnök irányításá­val — aki kertész szakmér­nök —, megoldotta a szőlő rendezését. A cél az volt, hogy alkalmas helyen zárt szőlőültetvényt hozzanak létre, olyan szőlőfajtákat telepítse­nek ezeken a területeken, amelyek mind a mennyiségi, mind a minőségi igényeket ki­elégítik. Fontos szempont volt az, hogy a szőlő géppel mű­velhető legyen, aminek követ­keztében sok munkaerő sza­badul fel. Az alapszabály szerint minden tagnak 400 négyszögöl szőlője legyen, és ezen minden évben megterem­jen annyi bor, amennyi az illető tag szükségletét fedezi. A rendezéssel a szántóföldek is megszabadulnak a közbe­ékelt szőlőparcelláktól. Tavasszal indult’ meg a nagyarányú munka, amikor a termelőszövetkezet 40 ezer sima vadvésszőt szerzett be, és ezeket elültette a gyökerez­ted) iskolában. A vesszők szé­pen meggyökeresedtek, és most ősszel a levélhullás után felszedik, s még az idén be is telepítik azokkal kijelölt helyet. Az új háztáji szőlő- területet a jelenlegi szőlőhegy parlagon heverő részén, ösz- szefüggő táblában alakítják ki. A jövő év nyarán zöld ol­tással fogiák beoltani a szőlő­ket. A fiatal szőlőkben min­dennemű ápolási munkát a termelőszövetkezet végeztet el, és gondoskodik a szükséges pótlásokról is. A tagoknak 1966. tavaszán adják rnajd át teljesen „készen” a szőlőt, minden családnak egyformán 400 négyszögölet. A tagokat kötelezik arra, hogy abban az évben, amikor megkapjak az új háztáji szőlőt, a régit ki kell vágniuk. TÁRSULÁS A háztáji szőlők telepítésé­nek végrehajtására a termelő- szövetkezet tagjai önkéntes társulást alakítanak. Négyszög ölenként két forintot fizetnek l be a társulás pénztárába, ami . azt jelenti, hogy mindössze 800 | forintba kerül majd minden I 400 négyszögölnyi új szőlőie- j rület. Ezenkívül a tsz-tagok ; adják a szőlőkarókat (persze 1 a régi szőlőkből), addig, amíg j a nagyüzemi támberendezés | el nem .készül. Ezeknek a j csekély beruházásoknak fe.jén^. j.ben a termelőszövetkezeti , gok tökéletes telepítésű. \ió I minőségű, korszerű művelésű | egyéves szőlőt kapnak. í GÉPI MŰVELÉS A közelmúltban az Arany- ! kalász Termelőszövetkezet tag- i sága csoportos látogatást tett S a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepén, ahol megtekintették a korszerűen művelt szőlőket, és szakvéle­ményt kértek a kutatóktól; A javaslatoknak megfelelően az új háztáji szőlőket Lenz— Moser-rendszerben ültetik úgy, hogy gépekkel- munkálhatják ; majd meg. Magas kordonos i műveléssel művelik, ami által : nemcsak könnyebbé válik a ! munka, hanem még fokozható is a terméshozam, mert bár a holdankénti tőkeszám keve­sebb lesz, a korszerű művelési móddal ellensúlyozni lehet a kisebb tőkeállományt. A termelőszövetkezet gépek­kel fogja elvégeztetni a szőlő művelési munkáit, amiért a' tagoknak csupán önköltségi árat kell fizetniük. így egy­szerre és a legmegfelelőbb időben történik a kapálás és i permetezés, a termelőszövet- | kezet tagjaira csupán a met­■ szés és a szüret munkája ma­■ rád. Csatai Erzsébet SJujaz''toltak Az ember azt várná, hogy a por­tán eligazítsák pon­tosan és megbízha­tóan, hiszen többek 1 között azért is van. De a Sopiana Gép­gyár portáján a kö­vetkező történik. — Keresem X elvtársat. Bemehe­tek? — Honnan kere­si? Mondom. Mire fel az asszony el­tűnik az irodák irányában. Vissza­jön és kéri az iga­zolványomat. Rend­ben találja, kiállít egy belépőt. Társa végigkísér a gyá­ron és megérke­zünk a keresett elvtárs szobájához. Utamra, sorsomra bocsát a kísérőm, hogy lépjek be a folyosón balra levő szobába. Belépek és kere­sem az illetőt. Munkatársai mond­ja!?, hegy Budapes­ten van. Becsúkom az ajtót és egyedül sétálgatok vissza a portára. Leadom az érintetlen belépőt és ké'-dem: hogy Mert hogv — Hát nem azt tudakolta, hogy ide­haza van-e, akit keresek? — Persze, nem. S ez a baj. rendben van. érdeklődött valaki* • tői. • beengeclhel-e egyáltalán újság­írót X-bez, de leg­alább azt is érdek­lődte volna meg, mielőtt, a belénési engedélyt kiálH+ia, hogy a kereseti X, oent tartózkodik ■ a ^v^-han. Tanárjelöltek a katedrán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents