Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

XXI. ÉVFOLYAM Helyet a magnak Azon már senki sem vitat­kozik, hogy véglegesen eljött .az ideje, az oszd búza vetésé­nek, sőt, ha nem igyekszünk — el is késünk vele. de a „hogyan’’ és a „hol” mind. olyan kérdés, amibe kevesen tudnak feleletet adná. A „ho- gyan”-t akadályozza az időjá­rás. de nem lennénk őszinték önmagunkhoz, ha csak au idő­járásra kennénk az egész ve­tés-ügyet. A „hol” is fontos, hogy megfelelő helyet bizto­sítsunk a magnak, hogy ne kelljen búza után ismét búzát vetni, hanem takarmánynö­vény. kukorica, cukorrépa földjébe kerüljön a jövő évi kenyérgabona. Egyszóval a betakarítás meg gyorsítása, ésszerű megszer­vezése most egyik fontos fel­adat. Addig is. amíg a gépek rámehetnek újra a földekre és vethetnek, a kukoricát kell gyorsabb ütemben törni, a szárvágást fontos most siettet- n és .a cukorrépát elszállítani az. átvevő helyekre, hogy her lyet biztosítsunk a magnak. A kukoricatörés nem kis munka és a tagiok erejét le­köti. A családi tervétéinél é'v elején kiszabták a feladato­kat és ennek éppen az az előnye, hogy az egész család, még azok is, akik nem tagjai a szövetkezetnek, most segíte­nek a kukorica betakarítás­ban, a szárvágásban. Ugyan­akkor akadálya is lehet, a csa­ládi tervezés a gyors betaka­rításnak. ha a tsz-ek vezetői nem • szervezik meg időben a munkát. Ugyanis, ha minden tsz-tag más-más időben, a sa­ját kedve szerint töri le a ki­jelölt területet, bizony meg­eshet, hogy a búzának szánt tábláról nem kerül le időben a termés. Ezért úgy kell moz­gósítani a tagságot, hogy el­sősorban ott kezdjék el sza­porábban a kukorica törését, ahová kenyérgabona kerül. Ezt azzal is szorgalmazhatja a szövetkezet vezetősége, ha a szállátóeszközöket ezekre a területekre összpontosítja. Nem egy helyen ennek a célnak a szolgálatába állítják a premizálást. Néhány mázsa prémium kukoricát visszatar­tanak mindaddig, amíg a ki­jelölt területről az illető tag le nem vágta a szárat is. Még mindig érdemes erről beszélni, még mindig időben készíthetünk helyi ütemterve­ket a kukorica letakarj'tására, még mindig kellőképpen át­csoportosíthatjuk a tagságot azokra a táblákra, amelyek felszabadítása a legfontosabb. Ugyanis a 88 194 hold kukori­cának még a felét sem taka­rítottuk be, a szárat pedig mindössze húszezer holdról vágták le a tágok. Az őszi búza vetésével is csak alig ötven százalékban végeztünk, így még sokat segíthetünk a törés jobb megszervezésével. A letakarítást úgy is gyor­síthatják a szövetkezeti veze­tők. hogy ha a premizálást ezekben a hetekben kiterjesztik a fogatosokra, a vootatósokra is. Nem egy szövetkezetből ér­kezett hír, hogy célprémiu­mokkal ösztönzik a szállító­munkásokat és a gépk ezelő­ket, akik ezért két műszakban, éjjel-nappal szállítják a ter­ményt a határból a magtá­rakba. Helyet a magnak! — ez most a jelszó. Glldonyi ÁRA 59 FILLÉR 250. SZÁM A lakásberuházások helyzetéről tanácskozott Pécs Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Pécs város Tanácsának Vég- renajtó Bizottsága «jgnapi üir- sén többek között a beruhá­zási tapasztalatokkal foglalko­zott Az ezzel kapcsolatos be­számolót dr. Misángyi Sándor, a tervosztály vezetője terjesz­tette a vb elé. A lakásberu­házások helyzetéről adott tá­jékoztatás szerint ez évben 511 lakás építését fejezik be, lletve további 412 lakás épí­tését kezdik meg. Az Orszá­gos Tervhivatal erre a célra 111,3 millió forintot biztosí­tott a város rendelkező sói é. A harmadik negyedév végéig 7 00 lakást adtak át, és & 412 lakás bél 310 lakás építését kezdték neg. További 120 panellakás elviteli tervei elkészültek, — azonban a Baranya megye; Spvtő ipari Vállalat kapaeitás- liány miatt ebben az évben az építkezést nem kezdi meg. Hasonló indokok alapján uta- dtottók vissza 19ö4-ben a »yoActantermes boigárkerti ál­alános jskola, 50 személyes jvoda, a bölcsőde és az ABC- í ruház építését. A beszámolót tövető vitában kiderült, hogy a tervben szereplő 511 lakás spítését csak abban az eset­ben tudják még ez évben be­fejezni, ha a közművesítés is kielégítő tempóban halad. — Több hozzászóló kiemelte, iogy az eddigi tapasztalatok alapján a közművesítésben és * járulékos beruházások épí­tésében van a legtöbb gond. A vb tagjai hangsúlyozták hogy a járulékos beruházáso­kat a jövőben is szorgalmazni kell, mert például az orvosi rendelők létesítésében, a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­sében nemcsak hogy nem tu­dunk egyelőre az igényekkel lépést tartani, de sok éves mulasztást is pótolná kell. A vitában a tanács több osz­tályvezetője is felszólalt. — Gábriel József elvtárs az épi tendő iskolák, bölcsődék, óvó dák helyzetéről, Molnár Ká­roly elvtárs a beruházásod kivitelezésében és átadásaiba» érdekelt szervek közötti jobl együttműködés szükségességé ről, Herbszt Ferenc elvtán pedig ugyancsak az elmarad' járulékos beruházásokról be­szélt. — A meszesi és a bolgár­kerti ARC-á ruhásakra feltét­lenül szükségünk lasz 1965 ben — mondotta többek kö­zött Herbszt Ferenc elvtárs — mert ezek nélkül már no>r tudjuk biztosítani a két város­rész élétmiszereTlátssát. Körösi Zajos és Góc.z BéU elvtársak hangoztatták, hóm a beruházások megvalósítását elsősorban a tanácsok és e végrehajtó bizottságon kívül álló tényezők gátolják, és ezek elhárítására megtették a meg felelő intézkedéseket. Góc? Béla elvtárs hozzászólásábar közölte, hogy a jövő évi beru- házások tervezése alapos- kö­rültekintő munkával történik Hafszázliilencven darabból, azaz épületelemből áll egy-egy panelház, mely harminc la­kást löglal magába. Az új-mecsekaljai panelházak alkotóelemeit a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat panelüzemcben gyártják, ötszáznegyven panellakást készítenek ebben az évben, ebből eddig háromszázkilencvcn készült el. Képen: a házfalak gyártása az előre­gyártóüzemben. — Szokolai feiv. — A Feldrauvelésügyi Miniszterin« tájékoztatása az iszi mezőgazdasági munkákról A Földművelésügyi Minisz­tériumban pénteken Ízinger Pál növénytermesztési főigaz­gató tájékoztatta a sajtó kép­viselőit az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák helyzetéről és a legsürgősebb tennivalókról. Elmondotta töb­bek között, hogy a legutóbbi hetek zömmel ^csapadékos, kedvezőtlen időjárása ellenére a betakarítás és a talajelőké­szítés eddigi eredményei nagy­jából megfelelnek az időszak normáinak. A rizstermés 94.5 százalékát takarították be ok­tóber 20-ig, s csupán Csong- rád és Szabolos-Szatmár me­gyében vár még betakarításra a rizstermés 30—40 százaléka. Hasonlóan befejezés előtt tar­tanak — a kukorica kivételé-, vei — a kapásnövények beta­karításával is. A burgonya ve­tésterület 93 százalékáról szed­ték fel és szállították el a ter­mést, néhány megyében azon­ban — elsősorban Szabolcs- Szatmár, Hajdu-Bihar. Csong- rád és Békés megyében — A tokiói olimpia tizedik magyar aranyérmese: a labdarúgó-csapat még egyenkint 2000—5000 holdnyi a betakarítatlan terü­let. A cukorrépa 231 000 hold­nyi összterületéből 134 000 hold termése került prizmák­ba. illetve feldolgozásra a gyáb­rákba. Nagyobb elmaradás mutatkozik e tekintetben Csongrád, Hajdú-Bihar, Szol­nak és Békés megyében. A napraforgó betakarításával 87,5 százaléknál tartanak or­szágosan. A legnagyobbak a feladatok a kukorica betakarításnál. Ed­dig a termőterület 61.6 száza­lékáról került górékba a ter­més, s 780 000 hold még tö­retlen. A letakarított terület 66 százalékáról levágták a ku­koricaszárat. Több tízezer holdnyi töretlen kukorica van még Fejér, Baranya, Veszprém és Tolna megyében. Viszont Pest, Csongrád, Békés és Zala megye a betakarítással még a 70 százalékot is túlhaladták. A silózást országszerte befe­jezték. Most rendkívül fontos, hogy a munkára alkalmas idő min­den óráját kihasználják a termelőüzemek a betakarítás befejezésére. Az erősen fel­ázott földeken, amelyek a ne­héz gépeket még nem bírják el, jó sikerrel alkalmazhatják a kézi munkacsapatokat. Ajánlatos, hogy ebbe a sürgős munkába minél szélesebb körben vonják be a családta­gokat. Az október 20-i felmérések szerint országosan 1 600 000 holdon vetették el a jövő évi kenyémekvalót, ami a terve­zett terület 67.3 százalékának felel meg. Kereken 800 000 hold várja még a vetőmagot. Az őszi gabonafélék közül az őszi árpa és a rozs vetését or­szágszerte befejezték. A vetési ütemtervek teljesítésében Győr-Sopron. Veszprém, Haj­dú-Bihar, Szolnok és Nógrád megye jár az élen, viszont na­gyobb nehézségekkel küzde­nek Csongrád, Baranya. Fejér, Tolna. Somogy és Békés me­gyében. A békési termelőüze­mekben kereken százezer hold vár még vetésre. A vetés meggyorsítása ér­dekében — ahol szükségesnek látszik — a gazdaságok bát­rabban alkalmazzák a tábla- cserés módszert: megfelelő előkészítés mellett a kevésbé felázott, keményebb talajú táblákat jelöljék ki vetésre. Hasonlóképpen ajánlatos, hogy a lófogatokat, fogatos könnyebb gépeket minél na­gyobb számban irányítsák az erősen felázott táblákra. Mi­vel az agrotechnikai normák az optimális vetési időre vo­natkoznak, a késői vetéseknél feltétlenül növelni kell — legalább 5—10 százalékkal — a vetőmag-mennyiséget és fo­kozni a talaj tápanyagellátá­sát. A szükséges műtrágya- készletek ehhez máris a ter­melőüzemek rendelkezésére állnak. A nagy esőzések okoz­ta kedvezőtlen helyzetben a korszerű agronómia legfonto­sabb parancsa: minél később­re húzódik a vetés, annál na­gyobb gondot kell fordítani a munkák minőségére: a jó magágykészítésre, és az elő­írásszerű pontos vetésre. Aján­latos, hogy a megnövekedett nehézségeknek megfelelően a termelő üzemek fokozzák a vetésen dolgozók anyagi érde­keltségét. A magyar labdarúgó-válo­gatott Tokióban nem vailott szégyent. Az együttes a tize­dik magyar aranyérmet sze­rezte meg a világ sportolói­nak nagy vetélkedésében. Az olimpiai labdarúgó-torna egye­nes folytatása volt a magyar csapat születése óta megtett sikeres útjának. A gárda a svédek és a spa­nyolok legyőzése után jutott, az olimpiai 16 közé. s itt egy­másután biztosan vette, az akadályokat, jóllehet különö­sen a jugoszlávok, a románok és a csehszlovákok ellen nem A magyar csapat minden tagja elismerést érdemel, hi­szen nagyszerű bravúrt vitt véghez. Tokiói aranyérmesek PÉNTEK Japán női röplabda: Szov­jetunió férfi röplabda: Anton Geesink (Hollandia) cselgáncs súlycsoport nélküli kategória: Egyesült Államok kosárlabda: Henri Cbaminaríin (Svájc) egyéni díjlovaglás: Szovjet­unió kardcsapat; India gyep­labda; Magyarország labdarú­gás; Frencesco Atzori (Olasz­ország) ökölvívás légsúly; Sa- ktirai Takao (Japán) harmat- súly; Sztanyiszlav Sztyepaskin (Szovjetunió) pehelysúly: Jozef Grudzten (Lcngye'ország) köny nyűsúly; Jerzy Kulej (Len­gyelország) kisváltósúly; Ma­rian Kasprzyk (Lengyelország) váltósúly; Borisz Lagutyin (Szovjetunió) nagy váltósúly; Valerij Popencsenko (Szovjet­unió) középsúly: Cosimo Pinto (Olaszország) félnehézsúly; Joseph Frazier (Egyesült Ál­lamok) nehézsúly; Vera Cas- lavska (Csehszlovákia) torna gerenda; Larisza Latinyina (Szovjetunió) falai: Yamasbita Haruhiro (Japán) lóugrás; Endo Yiikio (Japán) korlát; Bori«z Sahlin (Szovjetunió) nyújtó. Határozat a mezőgazdasági szakmunkásak és betanított munkások kégzésére képesítést, e tanfolyamokon a korszerű technológiai ismere­tek elsajátítására, illette bő. vítésére fordítják a legna­gyobb gondot. Bevezetik a be­tanított-munkás képzést is, amely egyes korszerű munka- folyamatok elsajátítására nyújt lehetőséget. A cél az, hogy a jövőben a szakmun­kásképző tanfolyamokra a gazdaságok lehetőleg olyan dolgozókat küldjenek, akik a betanított-munkás képesítést már megszerezték. A határozat irányelveket tartalmaz az egyes mezőre z- j dasági szakmákban a szak­munkások díjazására is. A mezőgazdasági szakmun­kás képzés új rendszerére az 1965—66-os tanévtől kezdő­dően térnek át. A most hozott kormányha­tározat a tapasztalatokat hasz­nosító hatékonyabb rendszert vezet be a mezőgazdasági szakmunkások képzésében. A jövőben a fiatalokat az egyes szakmák fontossági sorrendjé­nek és műszaki igényének megfelelően elsősorban szak­munkásképző iskolákban ok­tatják és nevelik. Állami gaz­daságokat, termelőszövetkeze­teket és gépjavító állomásokat jelölnek ki arra, hogy a fiata­lok iskolai irányítás és fel­ügyelet mellett ott szerezhes­sék meg a gyakorlati üzemi­technikai ismereteiket. Ez idő alatt ugyanolyan állami ösz­töndíjat kapnak, mint elmé­leti oktatásuk tartama alatt. A felnőttek főleg az üze­mekben szerzett tanfolyamo­kon szerezhetnek szakmunkás volt könnyű dolga. Végered­ményben megérdemelten sze­reztek 12 év után ebben a sportágban ismét olimpiai aranyérmet Magyarországnak. Ezt elismerték az olimpiai döntőn részt vett szakembe­rek is. A magyar—csehszlovák olimpiai döntő élvezetes, em­lékezetes mérkőzésként vonul be a sporttörténelembe. Az eiedmény alakulását nagyban elősegített« a magyar fiúk töretlen harci szelleme, a csa­pat egysége és az az össz­hang, «mely szembetűnő volt sa egész tokiói tartózkodás alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents