Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-23 / 249. szám
2 IüaplO 1964. OKTOBER ZS. 4 A húszezredik Balázs Lászlóné laborasszisztens (a 19 999.)» Till Arpádné vezetőasszisztens (a 20 000.) és Gelencsér Józsefné takarítónő (a 20 001.) látogató. 1962-ben alakult a Kossuth Zsuzsanna nevét viselő munkabrigád a pécsi I. Sebészeti Klinika laboratóriumának dolgozóiból, és 1963. június 14-én nyerte el a Szocialista Brigád kitüntető címét. Nem csak munkájukat végzik jól, hanem együtt szórakoznak, művelődnek is: legutóbb a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának új állandó kiállítását nézték meg közösen. Rájuk mosolygott a szerencse, közülük került ki a Baranya népe c. kiállítás 20 000. látogatója, aki a Múzeum füzeteinek eddig megjelent első hat számát kapta ajándékba. A 19 999. és a 20 001. látogatók (szintén a szocialista brigád tagjai) a 4—5. füzetet, két néprajzi vonatkozású kötetet kaptak vigaszdíjul Mándokl László muzeológus Népművelési Biten épül Vasason Vasas II. lakóinak régi gondja, hogy nincs a faluban népművelési otthon, de még egy italbolt sem áll rendelkezésre, ha valahol össze akarnak jönni. A városi tanács ezért mintegy 200 ezer forintot bocsátott a Vasas II. területi párt- szervezet rendelkezésére. A pártszervezet nagyszabású társadalmi munkát kezdeményezett, hogy ezt az összeget kiegészítsék. Ennek eredményeképpen a földmunkálatokat teljes egészében társadalmi összefogással végezték. A helyi termelőszövetkezet fuvarral segített, Petőfi-akha fuvarral támogatta az építkezést, KISZ- fiataljad pedig követ hordtak. Társadalmi munkában bontották le a vasasd mázsaiházat is s a téglát felhasználták. Eddig háromszázan dolgoztak az új művelődési otthon alapjainál, s összesen 3300 munkaórát segítettek. Különösen kiemelkedik Hegedűs János területi párttitikár, Szabó István tez- párttitkár, Lantos Mihály pártvezetőségi tag, Tóth József és Vidéki János szorgalma, hiszen ők egyenként túlhaladták a 156 társadalmi munkaórát. Dobó Géza pedig a szervezés nehéz feladatát látja el. Az uj kultúr'.iázban spanyolfallal elválasztható nagy terem lesz, de a vendéglátóipar is kap benne helyet. A társadalmi munka olyan lendületet vett, hogy még a tél beállta előtt sikerül tető alá hozni az épületet. fblóstoló — nyhrénos nyereménysorsolás A Pécsi Élelmiszerkiskercske- delmi Vállalat október 26-án, hétfőn adja át nemrég zárult „Fejtágító” rejtvénypályázata nyerteseinek a nyereményeket. A KPVDSZ József utcai kultúr- otthonában 26-án du. 5 órakor kezdődő nyilvános sorsoláson mindenki részt vehet és tanúja lehet, miként talál gazdára hat ajándékcsomag a megfejtők között. Ezt az alkalmat használja fel a Pécsi Élelmiszerkereskedclml Vállalat vezetősége, hogy találkozzék vásárlóival: ezért a sorsolást vevőankét követi. A vevőankét után külföldi szardíniákból kóstolót rendeznek. Emeletes házakat építenek Új-Mecsekalja keleti részén is Módosították Uj-Mecsekalja beépítésre váró keleti területének rendezési tervét. Gócz Béla elvtárs, a pécsi városi tanács vb-einökhelyc kese ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta: — A keleti terület a Tüzér utca és az új-mecsekaljai postahivatal vonala között ma még üres parlag.. A korábbi elképzelések szerint ide — néhány emeletes bérház kivételével — 160 családi ház került volna. A végrehajtó bizottság azonban — nagyon gondos mérlegelés után — ezt a tervet elvetette és új tervek elkészítésével bízták meg a szakembereket. így tehát családi házakat nem építenek, hanem helyette többlakásos, négy-öt szintes bérházakat. — Köztudomású, hogy telek- gondokkal küzködünk. A családi házak nagyon nagy területet foglaltak v ina el. Erre a területre körülbelül 2300 lakást építenek a korábbi százhatvan családi ház helyett. Az említett terület beépítési pécsi járásban: A tsz-ek se gítik Csütörtökön délelőtt a pécsi járás könyvtári munkájáról tárgyaltak a Megyei Nőtanács székházában. Az ankéton részt vett valamennyi illetékes szerv képviselője, s újdonságképpen meghívták minden könyvtárral rendelkező falu tanácsi és termelőszövetkezeti vezetőit is. A pécsi járásban ugyanis egyre szorosabbá válik1 a kapcsolat a tsz-vezetőségek és a falusi könyvtárak között. Ezt bizonyította a tegnapi ankét is, ahol számos szövetkezeti gazdaság vezetője Ígért támogatást a könyvtárnak. A legtöbben helyiséget és berendezést adnak majd. Többen már teljesítették is ígéretüket. így Kozma József gerdei, valamint Félinger József egerági tsz-elnök 400-400 forint ajándékkal lepte meg a község könyvtárosát. Megbeszélték art is, hogy három faluban, Bi- csérden, Peliérden és Peterden szabadpolcos könytárat létesi- tenek. A megbeszélésnek egy megoldatlan kérdése is maradt: mégpedig a helesfai könyvtári klub ügyében. Ezt a létesítményt ugyanis 30 ezer forintos költséggel rendezték be. de most már nincs pénzük a fenntartására, s nincs olyan szerv sem, amelyik vállalná a I 1 sének a tervei készek, valószínűleg jövőxe megkezdik a kivitelezést. A szakemberek el képzelése szei-int körülbelül 1968—1969-re befejeződik Uj- Mecsekalja beépítése. Ezután kerül sor a város több más pontjának rendezésére, ennek tervei szintén elkészülőben vannak. Egyik ilyen terület a Doktor Sándor utca, Steinmetz kapitány tér, Nagy Jenő utca környéke. Az itt álló régi, öreg lakóházakat folyamatosan lebontják és helyükbe kor szerű, nagyon szép, több emeletes lakóházakat építenek. Hasonlóképpen új települést létesítenek a Makár oldalán is. A harmadik komoly építkezést a Balokány térségében kezdik majd el. Itt a Zsolnay út mindkét oldalán lebontják a földszintes házakat és helyükbe bérházakat emelnek. Mindhárom terület terveit Dénesi Ödön pécsi városrendező mérnök irányításával készítik. a könyvtárakat fűtés, világítás és takarítás költségeit. Végül kitüntettek 25 olyan falusi vezetőt, aki példamutatóan segítette a községi könyvtárat. A televízió míísora október 23-án, pénteken: 8.05—8.35: Iskola-tv. Fizika, az általános gimnáziumok II. oszt. számára. Mitől függ a forgatóhatás (ism.). 9.20: Hírek, képek az olimpiáról. 9.30: Tv-híradó (ism.). 9.40: A féltékenység ára. Magyarul beszélő francia film (ism.). (10 éven felülieknek!) 11.25: A jövő hét műsora. 16.55: A XVlII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. Beszámoló a nap eseményeiről, valamint az előző I napi tornaversenyről (szeren- j kénti döntők). 18.00: Nevessünk; Amerikai burleszkfil- mek. 1. A mosodában. 2. A vidám szegénylegények. 3. A megtalált gyermek. 4. Gyilkossági ügy. 19.00: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. Kajak-kenn-döntők. 19.30: Hírek, képek az olimpiáról. Kb. 22.30: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. A nap eseményeiből. HÍREK OKTOBER Gyöngyike napja. •> •» A Nap kél: 6.14, nyugszik: 16.42 órakor. — A Hold kél: PÉNTEK 18.17, nyugszik: 8.45 órakor. f zázhúsz éve, 1844. október 23-án * született Wilhelm Leibi német festő, a XIX. század második felében a polgári realista festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Eredetileg lakatos mesterséget tanult. Húszéves korában a müncheni festőakadémiára került. Rövidesen rátalált a maga önálló művészi felfogásának útjára. Korai, de már mesteri ecsetkezelésre valló képmásainak sora megszerezte számára Courbet barátságát is, akinek egy ideig hatása alá került. Képeinek hangulatát finoman tompított színekkel és vibráló fényhatásokkal 'fejezte ki. Emberábrázolásainak fő tárgya a dolgozó ember, modelljei — főként utolsó évtizedében — jórészt szülőföldjének alakjai, felsőbajor parasztok. Hatása volt a magyar festészetre is, különösen Szinyeire, valamint Hóllósyra és rajta keresztül a nagybányaiakra. Barátjáról, Szinyei Merse Pálról festett képmása a Szépművészeti Múzeum egyik kincse. 20 SVE, 1944. október 23-án felszabadult Dombrád, 1b- rány, Venose llő, Tiezabercel, Rakamaz, Tiszáid k. — Csütörtökön a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál kedves ünnepségre került sor: a Szakma ifjú mestere mozgalomba tavaly jelentkezett 34 hentes és fűszerbolti eladó közül 24 teljesítette a követelményeket, s így ennyien kapták meg a jelvényeket. Közülük kilencen arany, tízen ezüst és öten a bronz fokozatú jelvény tulajdonosai lettek. — A siklósi gimnázium 130 diákja rendszeresen kijár ezek ben a napokban a baranya- hidvégi Közös Ut Termelőszövetkezetbe, ahol kukoricát törnek. A termelőszövetkezet 9 százalékos részesedést fizet a diákoknak, de a kukoricát visszaváltja a takarmánykészlet kiegészítésére. — Uj kupolaburkolatot kap a Kálvária-kápolna, amely műemlék. Ugyanakkor külső homlokzatát is felújítják. Erre a célra mintegy 70—80 ezer forintot fordít most az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége. — Negyvenhétezer forint holdankénti bevételt könyvelhet el a szabadszentkirályi tér melőszövetkezet a 10,5 holdas öntözéses paprika termése után. Holdanként 240 mázsa paprikát takarítottak be nyolc- szori öntözéssel. — Athén műemlékeiről tart vetítettképes előadást október 28-án, I szerdán este 7 órakor dr. Végváry Lajos, a budapesti Képzöműv. Főiskola tanára Pécs város Műve-, lődési Házában (Déryné u. 18). I — Lengyelországi átlóiményék címmel tart előadást Ábellá Miklós tudományos kutató Budapestről, ma, pénteken este fél hat órai kezdettel, a városi Nőtanács Széchenyi tér 17. első emeleten lévő helyiségében. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szívesen lát a nőtanács. — A 14—18 éves fiatalok nevelése címmel tart ma, pénteken este 6 órakor előadást a » pécsszabolcsi Puskin Kultúrotthonban dr. Bencze János kollégiumi igazgató, a Hazafias Népfront rendezésében. — Máré vára ásatási és feltárási eredményeiről vetítettképes előadást tart ma, október 23-án a Leőwey Gimnázium klubtermében Sándor Mária régész, az Országos Műemlékfelügyelőség munkatársa. aki a Máré-vár feltárási munkáit vezette. — Találtak egy pénztárcát pénzzel. Átvehető a Siklósi járási Rendőrkapitányságon. _ — UJ tánciskola kezdődik 23-án este 7 órakor a KPVDSZ Műv. Házban, József utca IS. Vezetlt Hermann. Áramszünet — Áramszünet lesz október •».% án 7—15 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt a Tettye téren és környékén. — Áramszünet lesz október 24- án, 7—13 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt z alább behatárolt területen: i«:- mecsekaljai 506 sz. Iparitanuló otthon. Thiery Árpád Jegyzetek Jugoszláviából ív. DUBROVNIK Amikor az autóbusz végre kikanyarodik a nyomasztó és veszélyes erná gorai sziklák közül, és valahol a valószínűtlen mélységben feltűnik a nyílt tenger, meg az adriai part egyik legismertebb idegen forgalmi nevezetessége: a St. Steran félsziget, udvariasan megszólal az idegenvezető. — Van egy jótanácsom. — Éspedig? — Ha inni akarnak valamit erre a hosszú és kényelmetlen útra, ne siessék el, várjanak, amíg Budvára érünk. — St. Stefan? — Nagyon drága hely. Például egy egyágyas szállodai szoba az utószezonban is kilenc—tízezer dinár egy éjszakára. Az italárak is ennek a színvonalnak felelnek meg •.. Bekanyarodunk a félsziget bejáratához, megnézzük belülről is a gyönyörű fekvésű miniatűr szállodavárost, amely a valóban borsos árak ellenére is szinte egész évben zsúfolt, és a hosszú utazások végefelé már kezd az emberben kialakulni egy kép Jugoszlávia ütemesen fejlődő és jelenleg is figyelemre méltó idegenforgalmáról. — Évente hány turista fordul meg Jugoszláviában? — Körülbelül kétmillió. — Az igen .,. — Olaszországnak évi 23 milliói külföldi turistája van. A hangsúlyból nem nehéz megérezni az elégedetlenséget, a kétmillió és a huszonhárom- millió között tetemes különbség van, még akkor is, ha ideszámítjuk, hogy Jugoszlávia tulajdonképpen csak néhány éve idegenforgalmi ország. Itália a világraszóló műemlékek tömegét tudja nyújtani a külföldi turistáknak, Jugoszlávia fő idegenforgalmi tényezője jelenleg a tengerpart és néhány fontos történelmi- kulturális nevezetessége, közöttük is elsősorban: Dubrovnik. A kikötőben nézelődöm, tíz percen belül két személyhajó kötött ki, a közelben nagyot sípol a dubrovniki villamos, pokolian tűz a nap, még a fehér sziklák is izzanak. ■ — Milyen itt a tél? — Amilyen tegnap volt. Fúj a bóra, meg esik az eső. A „tegnap” szeptember vége volt. Valóban: esett az eső és fújt a szél, de a hőmérő plusz huszonegy fokot mutatott. Dús. mediterrán növényzet és mediterrán éghajlat, itt nem ismerik a fagypontot, bár két éve mínusz hét fokot mértek, ami emberemlékezet óta nem fordult elő Dubrovnikot az időszámítás előtti VII- században az epi- daurosziak alapították, 1204-ig Bizánc, 1328-ig Velence, 1526- ig Magyarország fennhatósága alatt állt. 1804-ben a franciák, 1814-ben az osztrákok foglalták el, ugyanakkor tényleges önállóságát még a törökökkel szemben is megőrizte. Tengeri kereskedelme és a nyomában fellendülő, céhekbe tömörült kézműipar következtében gazdag és virágzó kereskedő- várossá fejlődött, az idegen fennhatóságot, mint független városköztársaság rázta le magáról, Bizánccal szemben Velencére, Velencével szemben a nagyar királyság, a magyar királyokkal szemben pedig megint Velencére támaszkodva tudták viszonylagos függetlenségüket biztosítani. Ez a történelem, és ennek a történelemnek nem is annyira a konkrét dokumentumaival — bár ezekben sincs hiány — mint inkább jellegzetes atmoszférájával találkozik az ember a fallal körülvett óvárosban. Szinte minden a XV. századi fénykorra emlékeztet itt, az itáliai ihletésű paloták, az elég sok értékes dokumentummal rendelkező hajómúzeum és persze más múzeumok is, mint például az első európai patika, ami itt volt, a palotákban egyébként szinte kivétel nélkül különböző múzeumokat rendeztek be, viseíettörténeti, bútor, érem és más kortörténeti anyagokból. Az egész óváros olyan, mint egy olaszos, mediterrán uniformis: házak fehér kövekből és zöld zsalugáteres ablakok. Az egész olyan, mintha múzeum lenne: a „neorealista” utcákkal. a Velencére emlékeztető szelíd galambok inváziójával a Sponza-palota előtt, meg a Piacával, az óváros egyetlen széles utcájával, aminek a kövezete már olyan simára csiszolódott, mint a márvány. Meg a tenger, ami a városfalról nézve is mindig távolinak és befejezetlennek látszik. A több mint húszezer lakosú város a jugoszláviai idegenforgalom klasszikus királynője, és bár a történelmi nevezetességek az óvárosban találhatók, legalább olyan látogatott az üdülő és szállodanegyed és a mindig halszagú kikötő, ahol Dubrovnik utas- forgalmának nagy része lebonyolódik. A város három részből áll, a három rész meglepően különbözik egymástól, s az ember időnként úgy érzi. hogy ha a mulatságosan lassú, keskenyvágányú villamos nem kötné össze, reménytelenül messze esne egymástól a három „kerület”. Egyszer végighallgattam valakinek a méltatlankodását: a karikaturisták miért ábrázolják a turistát rendszerint fényképezőgéppel és rohanás közben (ez a szimpatikusabb felfogás) és miért rajzolnak a kezébe téliszalámit, pálinkát, és a leikébe nagy ravaszságé Dubrovnik. kát, amikkel félrevezeti a vámőröket? Van valami igazság ebben a méltatlankodás- ban, mert a turista nincs mindig irigylésre méltó helyzetben, többek között például Dubrovnikban, ha végig akar sétálni a városfalon, azért kétszeres tarifát kell fizetnie, mint a belföldinek, a szállodák portáján gyakori eset, hogy a turista, különösen ha kissé vékonyabb pénzű, megkérdezi: mennyi a s2oba „teljes” ára, ugyanis a külföldi vendégre bizonyos plusz százalékok is hárulnak. S ha ezeket a példákat még kedélyesen is fel lehet fogni, már sokkal nehezebben sikerül ez. ha áz ember a szó szoros értelmében beleveti magát a zsúfolt vasúti közlekedésbe. A helyzet adott — vasútvonalak stb. — de néhány körültekintő intézkedéssel lényegesen meg lehetne könnyíteni a vasúti utazásokat- Persze, egykét év múlva biztosan köny- nyebb lesz, mert bárhol fordul is meg az ember ebben az országban, feltétlenül észre kell venni, hogy mindenben van valami biztató átmenet, a régiből a korszerűbbe, kényelmesebbe. viszont a „szomszéd” 23 milliója állandó figyelmeztetés, s ha Jugoszláviának nem is lehetnek olyan történelmi-művészeti emlékei, mint Olaszországnak, a korszerű idegenforgalomban már nagyjából egyenlőek a feltételek. (Folytatása következik.)
