Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-23 / 249. szám
* IW». OKTOBER 83. 3 Elkészültek a termelőszövetkezeti előtervek a pécsi járásban Több mint 8 millió forintot fordítanak építkezésekre 17 500 hízott sertést, 15 vagon húsbaromfit, 4 millió tojást €idnak jövőre a pécsi járás közös gazdaságai A napóikban összesítették az 1!)65. évi termelőszövetkezeti előterveket a pécsi járásban. E szerint jövőre 27 plusz 3 tsz készít termelési tervet, a plusz három tsz Mánia. Mecsekjánosó és Mecsek- falu június elseje óta szaik- igazgatásilag véglegesein a pécsi járáshoz tartozik. I bőza-vetésterilfet nem váHozik A főbb kultúráik tekintetében nem lesz lényeges arány- eltérés. A járás kenyérgabona területe továbbra is 16 700 hold marad, ami a vetésterület 31,1 százaléka. Járáson belül azonban egyes tsz-ékeél szükségessé vált az arányok megváltoztatása. így például a nagy állateűrűségű, intenzív baromfitenyésztés és hizlalást folytató baksai tsz-néL ahol az abrakszükséglet kirívóan magas, engedményt tettek a kenyérgabona rovására. így Baksán csípik 25,5 százalék a kenyérgabona vetésterülete, s ezzel arányosam nőttek az abraíktermő területek. Hasonló meggondolásból csökkent a kenvérgabonateriilet 27,1 százalékra a belvárdgyulai fezben is, ahol a sertéshizlalás volumene igen magas. A tsz * jövő évben például 2500 hízó tfeertést állít elő. A sertés- hizlalás volumenére jellemző, hogv míg a járási átlagban 100 holdon 30 hízottsertést állítanak elő, addig Belvárdgyulán 50-et. A kenyérgabona mellett a cukorrépa és napraforgó terű. let is változatlan marad. Az előbbiből 1300 holdat, az utóbbiból 1800 holdat állítottak be éves tervükbe a tsz-ek. A ke- nvérgajbona és a szerződéses ipari növények airánva 41,9 százalék. Ebben foglaltatik a burgonya és a szántóföldi zöld ség termesztés is. A jövő évi Vállaltitól* Jó állapotban lévő, fából készült ÖLTÖZŐSZEKRÉNYEK 2—8 részes kivitelben eladók. Harkányi Fürdő Vállalat, Harkány. . . Telefon: 28. terv egyetlen szépséghibáját épp ez a két ágazat okozza. A pécsii járásra népgazdaságikig eső 500 hold étkezési burgonya területből az előtervek- ben csak 313 hóidat, az 550 hold szántóföldi zödségből pedig mindössze 100 holdat vállaltaik a tsz-ek. Olyan nagy zöldségtermelő tsz-ek, mint például Belvárdgyula egyetlen hold kertészetet sem terveztek még eddig a jövő évre, s ez azt jelentené, hogy a rég óhajtott pécsi zöldövezet kialakulása helyett ismét a megye és az ország távolabbi vidékeiről kéül Pécs zöldségellátását biztosítani. A jelenlegi helyzetet azonban nem lehet véglegesnek tekinteni, mert a tervjóváhagyásokra csak januárban kerül sor s addig még megváltozhatnak az elképzelések. A Tetésferület 20 százaléka kukorica A vetésterület visszamaradó része az alábbiak szerint oszlik meg: kukorica 20 százalék, pillangós takarmányok 10 százalék, takarmánygabona 15,9 százalék, egynyári takarmányok 6,3 százalék, egyéb növények: takarmányrépa, kender, len síb. 5,9 százalék. A takarmány termő területek ará nya még a következő évben sem lesz megfelelő, s a járás abrakvásárlásra szorul. Nagyot lép előre jövőre a pécsi járás az állattenyésztés fejlesztésében is. Mint ismeretes a járás nyugati része szarvasmarhafenyésztésire, a középső része ser tés hizlalásra., míg a keleti része ugyancsak szarvasmarhatenyésztésre van profilírozva. Ennek megfelelően legfőbb feladat a marha- állomány, ezen belül is a tehénállomány fejlesztése. 1965 végére a jelenlegi 2660-nal szemben 3133 lesz a tsz-ek közös tehénállománya. Ezt segítik elő a jövő évi beruházásokkal is. Jövőre Eger ágon. Bükkösdön és Szentlőrincen építenek szarvas marhaistái lót, Gerdén, Kacsótán és Siklós- bodonyban már meg is kezdték az új 100 férőhelyes nö- vendékmarhaistállók építését. Kern aprózzák el a beruházásokat A sertésállomány nagyobb ütemű fejlesztését továbbra is a korszerű nagyüzemi férőI helyek hiánya gátolja. A já- | rásban meglévő kocaállomány I azonban biztosítja a hízóalap- i anyag szükségletet és a hízó- ■ terv teljesítését. Nagyot lép viszont előne a járás a jövő I évben a közös baromfiállo- ! mány fejlesztésében. A már meglévő baksai centrum mellett újabb két centrum jön létre, s a pogányi és a pellérdi termeiőszövet kezet is belép a nagy baromfitenyésztő és hiz>- ialó gazdaságok sorába. A pécsi járás jövő évi beruházásai is mindenekelőtt az állattenyésztés fejlesztését szolgálják. Az építkezési beruházási kereit jelenleg 8 millió forint, de ez előreláthatólag a jövő év végéig duplájára emelkedik. Ez az első év, araikor a beruházásokait nem forgácsolják sízét mind a harminc tsz között, hanem három termelőszövetkezetet emelnek ki g ezt komplettírozzák. Ez a három fez Egerág. Bükkösd és Szentlőriinc. Mindhárom fezben új major telepítését kezdik meg jövőre és az összes járulékos beruházásokkal együtt komplettül át is adják. A fennmaradó beruházási összeget közművesítésre, villamosításra és egyéb járulékos beruházások pótlására használ ják fel. Ennék keretében Sza- lámtán, Ujpetrén és Vókány- ban új hidroglóbuszt állítanak fel. A gépi beruházásokról végleges döntés még nem történt. lő az árutermelés A jövő évi fez-tervek -bükiében növekvő tendenciát mutat a pécsi járás árutermelése | is. A tervezett 18 300 hízósertésből 17 500-at a közös gazdaságok biztosítanak. Vágómarhából 2650 darabot, bejből 38 000 hektolitert értékesítenek a tsz-ek. Vágóbaromfiból a járás terve 18 vagop, ebből a közös gazdaságok 15 vagont adnak. Különösen ugrásszerű a fejlődés a tojástermelésben, itt a most belépő nagy baromfi tenyésztő tsz-ek — Baiksa, Pellérd, Pogány — egymaguk teljesítik, sőt túlteljesítik a járás egész tojás- tervét. így az 1.7 millió tojás helyett jövőre 4 millió tojást biztosít közellátásra a pécsi járás s ebből a baksari egymaga több, mint 2 milliót szállít a városnak. ŐSZI HATÁR A fényes hantok között hirtelen fékez a lánctalpas. Felpattan a vezetőfülke ajtaja és bizalmatlanul közeledik a kö- vesút felé Kiss Imre, a vezető. Magas, testes legény, kisbabáiban, az is kigombolva és alatta egy vékony ing. így szánt már reggel óta. — Nem fázik? — Melegebb van ott bent, mint a Volgában — mutat a lánctalpasra. Aztán elmondja, hogy felváltva szánt a bara- nvahidvégi Közös Ut Termelőszövetkezet tábláján Kapo- csi Imre tsz-taggal. Ezt külön hangsúlyozza, mert ő csak alkalmazott a közösben. — Hat évig a Bogádi Állami Gazdaságban dolgoztam egy Sz—100-assal. Most jöttem ide a szövetkezetbe. — Nyújtott műszakra? — Dehogy; kettős műszakban dolgozunk, tizenkettőt én, ugyanennyit a Kapocsi Imre bácsi. Ö este hatkor vált. Én reggel hatra jövök. így egyeztünk ... — Hogyan kosztol? — Mindig odahaza. — Eljár ebédelni-’ — Dehogy, tizenkettőt lehúzok a gépen és akkor megyek haza enni. Nem érdemes megállni most, amikor ilyen rossz az idő. ' — Mennyit tud megszántani 12 óra alatt? — Most csak 5—6 holdat rossz a talaj, de ha szárazabb lenne, akkor nyolc holdat is. Ezt a táblát az Ó-temető dűlőben már aratás után meg szántották, most mélyítőszántást csinálunk, harminc centi mélyen. Ez még megy a felázott földön is ... Sietve visszalép a gépre Ott meleg van. Behúzza az ajtót és feldübörög a motor. Este hatkor váltja Imre bácsi..: * A hídvégi elnököt a mázsaháznál mutatják be. Stílusosan öltözött, gumicsizma, esőkabát rajta. Nem is igen lehet bejutni másként a mázsaházhoz. Igaz, építik már a tsz major kövesútját, de igen lassan. Most érkezett nyolc munkás, de nem fogtak munkához. A békákat csalizzák lapos kavicsokkal a közeli talajvíz-tócsákban. — Pedig kellene már az út. Eddig ha földút is volt a helyén. de salakoztuk és köny- nyebb volt a répa-, kukoricaszállítás. mint most. kerülő- óton, nagy sárban. — Mit csinálnak a gépek? — Tizenegy gépből négy téglát hord a téliesítéshez, a .többi szállít, a fogatok is. De készen vagyunk minden pillanatban a vetésre. Harminc pár fogatunk van és csak hat kell a takarmányozáshoz, a többit bármelyik pillanatban munkába állíthatjuk a vetésnél. Panaszkodik az időjárásra, erősen felázott a talaj, kilen cedik napja esik és még min dig háromszáz hold búzavetéssel vannak elmaradva. — Addig a kukoricát..: — ... azt csináljuk — szól közbe. — Családi vállalásra adtuk ki. A tagok tíz százalékot kapnak és mondhatom, hogy most mindenki kint dolgozik a kukoricában. Nálunk a tagok talán még jobban aggódnak a vetésért, a betakarításért, mint a vezetőség. * Ritkán látja ébren két kisfiát Bárdos János, a dráva- szerdahelyi Egyetértés Termelőszövetkezet traktorosa. A Faluhely-dűlőben találkoztunk — éppen fordult a traktorral, hogy új barázdát kezdjen egy tizenhat holdas táblában. János fia első osztályos, Laci ötéves, de mire apu hazakerül, már alszanak, reggel pedig hatkor kezdi a nyújtott műszakot. — Az ebéd? — Tarisznyából. Nem is lehetne másképp, magammal hozom mindig. — Kereset? — Jó. Nekem nagyon jó* Százhúsz—száznegyven munkaegység. Szeptemberben 128 volt. — Äs mennyit ér? — Azt mondják, meglesz a 27 forint, de nekem sokkal több, mert terménybe» ka- "•ok sokat. Ezzel a kis géppel _,jon jó kereset. ESŐ UTÁN Vért adó katonák Béke van, de a katonák vé- | reznek! — különösen hangzik, Mohácson mégis megtörtént. Az idei őszön épp úgy sorozták a mohácsi és a környékbeli legényeket, mint minden októberben, ebben nem volt semmi rendkívüli. Csakhogy a Vöröskereszt aktívák felkeresték a sorozóbizottságot, a leendő katonákat és kérték, adjanak vért a rászoruló betegeknek! És a katonák adtak. Október héttől tizenkettedikéig annyi „katona-vér” gyűlt összse, hogy a mohácsi kórház betegeinek vérellátása most már hosszú időre biztosított. Gratulálunk a mohácsi Vöröskeresztnek, az engedélyt adó sorozóbizottságnak. de leg főképpen a „békében vérző” I katona jelölteknek! // Staférung" vagy diploma? EGY KIS ámulat fog H még mindig, ha riportom központjába egy diplomás nő áll. Igen, igen, ezen nincs mit csodálkozni, tudom, persze ... így van rendjén, végül is, ez már természetes. De mégiscsak „érdekes”, hogy egy bájos fiatalasszony ilyeneket mond nekem rokonszenves komolysággal, hogy: „... az ásványi nyersanyagok mérlegszerű felmérése éves szinten ...” meg minden. A geológus mérnöknő Ajtay Ala- dárné, szül.: Csillag Éva. — Min is dolgozik Ajtay- né? — Jelenleg Pécsszabolcs-Dél előzetes kutatás alatti terület összefoglaló földtani jelentéséhez tartozó szénkészlet- számításán dolgozom. A szomszédos irodából feketét hoznak. Jobb is, legalább míg a cukorral bajmolódom, eltűnődhetek: hogyan keveredem ki a geológiai tudományból egy kész riporttal? — Szóval, így állunk... — mondom, mert okosabb nem jut hirtelenjében eszembe. Szigorúan folytatja: — Természetesen emelkednek a tervszámok, változnak a műrevalósági feltételek, új kutatási területek lépnek be új készletekkel, tehát... — Kedves mérnöknő, szokott-e piacra járni? Meghökken— Hogyne! Ki menne helyettem? Többször is elismétlí. A gépe gondozottnak látszik, a munka szép — megérdemli a keresetet. Sós Lajossal szerdán álltak a faluhelyi táblába s ha minden jól megy, csütörtökön végeznek vele — két géppel, meg egy kis igyekezettel. * Az UTOS-ra panaszkodott Vass József, a siklósi járási tanács mezőgazdasági osztályának gépészeti előadója a drávaszabolcsi országúton. Fázósan szállt le a motorról, nem éppen kéj utazás most járni a határt. De sokkal nagyobb út előtt áll: Hódmezővásárhelyre utazik két UTOS motorral. A gordisái és a csányoszrói termelőszövetkezetekből küldik a motorokat a gépjavítóba — főtengelytöréssel. — Addig nem tágítunk, amíg meg nem javítják. Kell a gép most. Gyengék az UTOS traktorok, sok a baj velük. S éppen most, amikor olyan nagyon kellenek a gépek, j Amikor minden hold számít. Kétszáz kilométert utaztatják teherautón a motorokat.. s — De legalább legyen értelme is — mondja Vass József és készülődik a motorra. Nemigen szívesen beszélgetnek most az emberek a határban. A hűvös idő miatt? [ Inkább az eső következtében, j Versenyeznek az időjárással j és remélem, az ember lesz a ; győztes::: Gáldony? Béla Kerékpárral. Pécsett ritka látvány a kerékpár, de ha nő ül rajta, főleg a Jókai utca környékén, akkor az feltétlenül csak Ajtayné lehet. Hanem aztán az aknákat rendszerint — amennyiben másként nem lehet megközelíteni — gyalog járja. — Fárasztó lehet... — Most már igen, ezért ritkán megyek ki mostanában. — Hogyhogy most? A MÉRNÖK.NÖ ezúttal egyszeriben leszáll a műszaki fellegekből és elpirul. — Mert babakocsit kell vennünk rövidesen. Le is írom gyorsan: babakocsi. De akkor mégis maradjunk inkább a műszaki dolgoknál. — Gondolom eléggé ismerheti a mecseki medence szénállományát ... — Igen. de ezek olyan adatok, amelyeket •.. — No, persze. — De annyit mondhatok, hogy még az unokáink is bányászhatnak innét szenet, olyan a település. A felszíntől ezerkettő—ezerháromszáz méter mélységben is ismert már a széntelepek elhelyezkedése. Bár jósolni, legalább is időben, nehéz, mert a bányatechnika óriásit fejlődik, vagy pedig a tudomány is felfedezhet a szénnél sokkal gazdaságosabb energiahordozót. — Mindenáron a geológiához ragaszkodott? — Először „olajos” voltam. Nagykanizsán végeztem a vegyipari technikum olaj bányászati szakán. Egyetemre pedig Sopronban, majd később Miskolcon jártam. Hatvanegyben kerültem ide, Pécsre. Ideköltözött a család. A papa gépészmérnök a Hőerőműben, Ajtayné férje szintén ott mérnök. — Két húgom van még, a kisebbik iskolás, a nagyobbik pedig tavaly végzett a Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi szakán. A minisztériumban dolgozik, kilenc távol-keleti ország tartozik hozzá. — Tehát diplomás család. Jólesően felsóhajt: — Igen. De sokat kellett ezért tanulnunk, elhiheti- Volt egy bátyám, szegény, hosszas betegségben halt meg. Apám egyedül keresett, ml ketten egyetemre jártunk, nem volt könnyű. Tudja mit mondott anyám? „Vagy staférungot kapsz, vagy tanulsz. Együtt nem megy a kettő.” — Inkább tanult... — Megérte. Az egyetemi évek alatt kicsit megkoptam, tudja hogy van ez. az egyetemista mindig „csóró”, de most nem panaszkodhatom. A EÉRJ még egy diplomát szerez a meglevő mellé: hatodéves hallgatója a villa- mosnérnöki szaknak. És ez annyit jelent, hogy szinte mérnöki pontossáagal kell beosztaniuk az otthoni óvákafej j Azt mondja Ajtayné. hoev | amikor idekerültek Pécsre. 1 — lassan négy esztendeje —. j rendszeres szórakozásuk az I volt. hogy becsavarogták a Mecseket, de mostanában erre aligha jut idő. Angolt, németet tanúi, olvasni is kell. mert „imádja” a szépirodalmat, és • nem maradhat el az ember a világtól.” Beleértve a „szakmai világot” is. — Mit tud a mérnöknő a mai divatról? Felélénkül: — Azért azt figyelemmel kísérem, ne féljen. Nő vagyok. Rab Ferenc Időiárásíelentés Várható időjárás péntek estig: időnként felszakadozó felhőzet, többfelé, főleg a Dunántúlon még kisebb eső. párás idő. lassan múló reggeli ködők, mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—6 fok között, egy-két helyen gyenge talajmenti fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9—13 fok között. Lovagolni tanulnak a leendő agronómusok A mohácsi példa nyomán most Szentlőrincen is lovagolni tanulnak a Mezőgazdasági Technikum diákjai. A tangazdaságban hat hátasló van. A lovaglás fakultatív tantárgy. Lovagolni minden érdeklődő diák teljesen ingyenesen megtanulhat, Először csak ismerkednek a lóval, majd később mezei lovaglásokat tartarok, hogy a leendő agronóipusok hozzászokjanak a terephez. A lovaglást, mint tantárgyat Keszthelyi József, kitűnő lovagló tanítja- Hogy minden diák megtanulhasson lovagolni, ezért kialakítottak egy pályát, amelyen akadályokat állítottak fel. A tanulás során legelőször elsajátítják a lovaglást alaptartást, felszer- számozást, a nyerst elést, majd amikor ezzel többé-kevésbé tisztába jöttek, akkor különböző mozgásokat tanulnak, sőt. ne- kimerészkednek - sebb akadályok ugratásának >s. Egyelőre 30—35 mezőgazdasági technikumi tanuló részesül kiképzésben, és mire kikeri!íi->c)t az iskolából. az ügyesebbek úgy megtanulnak lovagolni, hogy akár versenyeken is résztvehetr.ek.
