Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-22 / 248. szám
! Műemléki hét A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi A másfél évszázados török uralom Dél-Magyaror- szágo-n teljes pusztulást okozott. A hódítást követően a török kultúra csak a városokban tudott új, délről jött népességgel együtt meghonosodni, s ennek megfelelően csak itt, a városokban hozott létre jelentős építészeti alkotásokat. Az ország különböző, egykor török uralom alatt álló városaiban megmaradt törökkori építészeti emlékek (dzsámik, fürdők, erődítmények, minarettek, sírhelyek, kutak) közül a pécsi Jako- váli Hasszám dzsámi, mint a legépebben megmaradt törökkori templom emelkedik ki. , .... Az egykori szigetvári kapu szomszédságában, a városfalon kívül épült fel a XVI. század második felében az Műszaki Könyvklub létesült Pécsett a kolostor, amelyet a táncoló dervisek használtak, sőt főiskolával is elláttak, s amelynek része volt a ma fennálló dzsámi is A dzsámi a mohamedán templom-építészet szigorú előírásai, hagyományai szerint épült. A templom jelenlegi alaprajza négyszögletes, ehhez egykor előcsarnok csatlakozott. Térbeli elhelyezkedésére az jellemző, hogy a belépő délkelet fele, Mekka irányába tekint. A dzsámi négyszögletes belső terét nyolcszögletes dobon nyugvó félgömb-alakú kupola zárja le. Bejárati oldalától jobbra az épülethez szorosan hozzáépített karcsú minaret emelkedik az ég felé. A töröktől való visszafoglalás után is kult’kus célokra használt dzsámi belsejében kevés átalakítás történt. A mohamedán szertartás céljait szolgáló belső építmények (szószék és mihráb) a kapuzat ritka szép fara- gású részletei a dzsámi belsejének sokszínű festése, a Korán-feliratok az ötvenes évek második felében történt restaurálás során, a későbbi vakolat alól majd teljes épségben kerültek elő. A dzsámi belső térélményét tovább fokozzák azok a falba elhelyezett, részint gyapottal kitöltött, nyitott szájukkal az épület belseje felé fordított agyagcsészék is, amelyek az építők nagyszerű felkészültségét igazolva hangerősítésre szolgáltak, s ezzel a látottnál is nagyobb tér hatását keltették. A pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámija a törökkori építészet gyöngyszeme, s így méltán örvend megbecsülésnek nagyszámú hazai és külföldi látogatója körében. Kiss Attila Ebben aiz évben is megren- í dezik — október 19. és no- I vember 5. között — a műsza- ki könyvnapokat. A Műszaki Könyvkiadó és az Állami > Könyvterjesztő Vállalat elviszi j és bemutatja termését a gyá> rakban, üzemekben, tervező- J és kutatóintézetekben. A [ könyvvásárok, kiállítások, an- ' kétok célja az, hogy ezzel is ' javítsák a műszaki könyvki- ! adás mögött még mindig mész (sze elmaradó műszaki könyv- ; propagandát. Az idei műszaki könyvna- ! pok alkalmával lényegesen ) több új kiadvány kerül az ér- | déklődők kezébe, mint tavaly, j A gazdagabb választék mellett J a könyvnaipok ünnepi jellegét 1 jelzi, hogy erre az alkalomra j jelent meg a nagysikerű Ipari | Szakkönyvtár sorozat századik i kötete, Keller—Radnóti: Kö- í szörüles című műve. A soro- i zat népszerűségére jellemző, ; hogy több kötete második, 1 harmadik, sőt negyedik ki- í adást is megért, s hogy a pél- i dányszám éléri a háromnegyed \ milliót. í Az idei könyvnapak liegna- 5 gyobb érdekessége s egyben ! legnagyobb jelentőségű ese- < menye is a Műszaki Kömyv- S klub megindulása. Mindenki- í nek, aki érdeklődik a műsza- S ki irodalom és sajtó iránt, ér- \ deike, hogy a klub tagjai so- I rába lépjen. A rendkívül ked- j vező feltételek, a sok kedvez- i mény és a rendszeres tájékoz- i tatás a szakemberek érdekét > szolgálják, amelyek viszonzása j ként a kiadók csupán a klub tagjainak véleményét, tanácsait várják el. Milyen feltételek mellett lehet tehát valaki a Műszaki Könyvklub tagja? Mindenki, aki a műszaki irodalom iránt érdeklődik, kitölti a belépési nyilatkozatot és kötelezi magát, hogy valamennyi címére megküldött kérdőívre válaszol, tagja lehet a klubnak. Sem tagsági dijait, sem más anyagi támogatóst nem vár tagjaitól a Műszaki Könyvklub. Ezzel szemben megküldi tagjainak a következő évi műszaki könyvkiadási tervet, előrendelésre ad lehetőséget, s az előzetesein megrendelt könyveket, készpénzfizetés esetén 15 százalékos kedvezménnyel szállítja le az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Biztosítja a Mub ezenkívül a kisebb példányszámú kiadásokból és a tőkés országokban kiadott, idegennyelvű kiadványokból az élővásárlási jogot, rendszeresen megküldi tagjainak a Műszaki Tájékoztató című lapot Időszakonként egyes műszaki könyvekből jelentős engedménnyel vásárolhatnak a klubtagok. Már most az idei műszaki könynapok idején is, 50 százalékos kedvezményt kapnak jónáhány ki adványból az újdonsült klubtagok. — Áramszünet lesz október Kién és 23-án 7—17 óráig hálózatátépítés miatt a Kossuth L. u. 66—80, valamint a F. Vámház u. 2—20 számú házig. HÍREK OKTOBER Előd napja. A Nap kél: 6.13, nyugszik: émám 16.44 órakor. — A Hold kel: CSÜTÖRTÖK 17.45, nyugszik: 7.24 órakor. f zázhúsz éve, 1844. október 22-én * született a színjáték történetének tüneményes hírű művésznője, a színpadi játékstílus nagyhatású továbbfejlesztője, a froncia Sarah Bernhardt. A hangsúly árnyalataival, megkapóan kifejező beszédjével iskolát teremtett. 1870— 71-ben egy időre otthagyta a színpadot és önkéntes harctéri ápolónőnek jelentkezett. Visszatérése után a siker, hazájában és külföldön egyaránt, végig elkí- ■ sérte életét. Racine, a két Dumas, Shakespeare, Sardou, Rostand és mások színmüveiben nyújtott emlékezetes alakításokat. Sardou egész sor címszerepet egyenesen az ő számára írt. Híres nadrágszerepei közül Is kitűntek Hamlet és Sasfiók alakításai. Európa és Amerika úgyszólván minden nagyvárosában fellépett — kivéve Németországot, amelyet tüntetőén került. — Dr. Donhoffer Szilárd professzor Baranya megye országgyűlési képviselője is felszólalt az országgyűlés szociális és egészségügyi valamint kulturális bizottság keddi ülésén. amelyen az iskolaegészségügy időszerű' kérdéseit vitatták meg. — A komlói városi KISZ- bizottság október 26-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja meg a városi KISZ-küldött értekezletét. Az értekezleten választják meg a városi bizottság 31 tagját, s 25 küldöttet választanak a megyei tanácskozásra. — Uj tánciskola kezdődik 23-án este 7 órakor a KPVDSZ Műv. Házban, József utca IS. Vezeti: Hermann. Megalakult a sásdi irodalmi színpad r»«-wr.-t.v- r~ ~ -«Néhány évvel ezelőtt mát próbálkoztak Sásdon az iro- ; dalmi színpad létrehozásával de a nehezen összetoborzoti társulat hamarosan fel is bon lőtt. Most körülbelül egy hónapja megalakult a sásdi iro- ; dalmi színpad. Tagjai többnyire középiskolások, néhá nyan a dombóvári Gőgös lg nác Gimnázium, mások a ke lói gimnázium vagy az ipa iskola diákjai. Először irodai mi szellemi vetéllkedőn, szere pelíek, aztán megkezdi a készülődést a november 7-é tisz teleiére rendezendő műsorra. A tél folyamán körutat tesznek a környéken, az „Ámor és szerelem” című színdarabbal A téli szünetre tervbe vettek egy előadást Vidám diákest címmel. Ez utóbbi műsort saját műveikből állítják ösz- sze. Humoros diákanekdóták- kal, „házilag" készült csasztuskákkal szórakoztatják a közönséget A lelkes fiatalokból álló irodalmi színpad azzal a céllal alakult, hogy tevékenyen részt vegyen a sásdi kuturális élet fellendítésében. Reméljük, ez a kezdeménye^ zés sikeres lesz, és az új irodalmi színpad nem jut elődje sorsára. Latyak Mária Sásd — Bekapcsolták a távfűtőhálózatba a komlói városi kórház épületét is. Korábban saját kazánja volt az épületnek, most, hogy a Zobák-aknaá vezeték a kórház közelében halad el, abból csatlakoztattak le egy mellékágat — Termelőszövetkezeti és járási dolgozókból álló küldöttség érkezett Baranyába Csongrád megyéből. A tapasztalatcserére érkezett vendégek hétfőn a belvárdgyulai termelőszövetkezetben jártaik, majd kedden a baksad Ezüstíkalász Tsz híres csirkefarmját tekintették meg. — 354 lakás építési munkálatai befejezés előtt állnak Komlón. Az úgynevezett platói területen 306 lakást, míg a Kenderföld C-terűletén 48 lakást adnak át még ebben az esztendőben. — Korszerűsítették a mozi épületét Bárban. A községi tanács és a MOKÉP közös beruházás keretében több mint 100 ezer forintot fordított az építési munkákra. — A 12. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti az utazóközön séget, hogy október 19-től a 33-as viszonylatban Kossuth- térről 23.40 órakor induló, illetve Tettyéről hétköznap 0.15 órakor, vasárnap 1.15 órakor induló járatokat érdeklődés hiánya miatt megszünteti. Thiery Árpád Jegyzetek Jugoszláviából in. CRNA GORA (MONTENEGRO) A dubrovniki Piacén, a Sponza-palota előtt egy budapesti honfitársam előzékenyen f-lvilágosított, ugyanis a régi tapasztalat szerint a legeldugottabb helyeken is lehet magyarral találkozni, miért lenne ez alól kivétel az Adria, a déli tengerpart szikkadt „napozósziklái”, vagy a Crna Gora valószínűtlenül keskeny hegyiútjai, vagy a sarajevói töröknegyed? — Ha el akar jutni Montenegróba, csak menjen be az Atlas utazási irodába, né- b nyezer dinárért mindent elír‘Íznek ... Mmt kiderült, hasznos into--mény ez az Atlas-iroda, rendszeresen szervezi az egy, illetve többnapos autóbusz kirándulásokat, elfogadható áron a Crna Gorába, Mostár- ba. a Drinához és más nevezetesebb vidékekre, az iroda korsze: r kocsijai a vidék túri'd:kai jellegzetességei közé tartoznak. Elegendő létszám es tón külön agol és külön námetnvelvű járatokat indítanak. udvarias és szakképzett idegenvezetőkkel. Az Átlas fu'radonképpen azok számára szervezi ezeket a kirándulásokat, akik a világjárás legkorszerűtlenebb utazási eszközét választották: a vonatot, a Crna Gorában rendkívül mostohák a vasúti viszonyok, lényegében csak egyetlen keskeny nyomtávú vasútvonal van Mostár, Niksics és Tito- grád között, de gyakran igénybe veszik az Atlast az autósok is. akik a akarják „próbára Unni az ottani utakon. A teljes igazsághoz tartozik, hogy szinte egész Jugoszláviában autóutakat építenek, a Fruska Gorában, Budva és St. Stefan félsziget között, Dubrovniknél a hegyoldalban, új autóút épül, korszerű viaduktokkal Budva és Kotor, valamint a dubrovniki repülőtér és Her- cegnovi között, továbbá az adriai autóút crna gorai szakaszán. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a montenegrói utak keskenyek, kiváló idegzetet és hosszú vezetői gyakorlatot követelnek, hogy egy síkvidéki embernek ezek az utak többé-kevésbé nyaktörő jellegűek, akkor teljesen érthető, hogy az Atlasnak rendkívül nagy forgalma van. A dubrovniki repülőtér és Hercegnovi közötti távolság negyven kilométer, de ezen a szakaszon jelenleg csak terepjárók és legfeljebb autóbuszok közlekedhetnek, természetesen lépésben. Az ember kinéz a kocsi ablakán: útépítők, gépészek, akik napi 16—18 órát dolgoznak, egyetemisták, meg hangulatos kis kőhidak, kiszáradt csatornák, fehér sziklák meg ragadós, vörös por, ha esik az eső. a kanyonokba nagy robajjal zúdul le a piszkos és mindent elsöprő hegyivíz. Utak, emberek, izzadtság, munka, megint utak, azután az ember kezdi megérteni, hogy Jugoszláviában az útépítés országos és személyes ügy, de különösen az adriai út, és Itt mindennapos jelenség, hogy az építkezésben közvetlenül nem érdekelt vállalatok is — gépeket, cementet és munká- ? ''•’'tónek .az útépítés szakaszaira. Az autóbusz átbilleg egy szikkadt folyómedren, kétoldalt kompresszorok, betonkeverők meg finiserek dolgoznak, azután valaki azt mondja mögöttem: nézd csak, egy állomás Jugoszlábiában. Én is kinézek. A keskeny nyomtávú sínpár mellett egy viharvert tábla áll, semmi több, épület ' nincs, kövek vannak, ronda, vigasztalan egy hely, tulajdonképpen csak egy kiadós eső hiányzik, hogy az öszes remény elhagyja az embert, azután eszembe jut, hogy újvidéki ismerőseim rámbízták: döntsem el, hogy melyik az ország legkorszerűbb állomása, az újvidéki vagy a saraje-, vói? Nem tudtam eldönteni, a „színvonal” itt is, ott is: európai. Mint később kiderül, egy hannoveri házasoár ül mögöttem. Arra gondolok, hogy azonnal hátra kellene fordulni, és mindent elmondani udvariasan, amit erről az országról pillanatnyilag tudok — például a korszerű vasútállomásokat, meg a nem korszerűeket is, azután a történeteket a népről, meg a 30 kilométer hosszú Boka Ko- torskát, amit a legszűkebb helyen egy kompon fogunk átszelni, a kompról látni lehet majd két kis romantikus szigetet, az egyiken egy dzsámi áll, a másokon egy görögkeleti templom, de a Boka Kotorska, illetve a Cattarói- öböl számunkra nem a két miniatűr sziget miatt emlékezetes, hanem az 1918 feg- ruárl matrózfelkelés miatl. amit véres kézzel, kegyetlenül Horthy vezetésével fojtottak el. de erről az idegenvezető r^m fog. említet tePnv és pl- i----Jani az ötezer lakosú K otor történetét, meg hogy ebben a kisvárosban nincsenek utcanevek, csak házszámok vannak, meg elmondani St. Triton legendáját, s hogy néhány dinárért megnézhetik Triton egy kiló aranyba foglalt koponyáját a halálos sebhellyel, meg más emléktárgyakat — de közben keresztül mentünk már a városon meg a vízen, a kompon szokatlanul hűvös volt, azután tovább mentünk föl a Lovcsen- ra, aminek a csúcsa pontosan 1749 méter, a meredek sziklafalba vágott szerpentinről pompás látványt nyújt az egész öböl, meg háttérben a komor szépségű hegyek, a csúcsról pedig valóban be lehet látni az egész Crna GoA kotori öböl. rát. Crna Gora. Montenegró. Ez hát Njegos hazája. A faluja pedig kőfalú, a Lovcsen belső lábánál, ahonnan már csak köveket, meg az eget lehet látni. Meg néha bokrot, meg a keskeny utakon poroszkáló öszvéreket. Félmillió ember él ezen a vidéken, a terület nagy része kopár, a szántóföld csak hat százalék, s a lakosság háromnegyed része a mezőgazdaságban dolgozik. Történelmi nép, a rigómezei csata után elszakadtak Szerbiától, és az ország független fejedelemséggé alakult, a hegyvidéki szabad emberek hősies ellenállást fejtettek ki a török hódítási kísérletekkel szemben, és megőrizték függetlenségüket. A második világháború alatt széleskörű antifasiszta ellenállás bontakozott ki, rövidesen felszabadították az ország jelentős részét, s a Crna Gora a jugoszláv felszabadítási harc fontos bázisa volt. A ma tízezer lakosú Cetinje volt valamikor a köztársaság fővárosa, 641 méterre a tenger szintje fölött, innen lelátni a Skutari tóra., a tó tűk ) felén már Albánia van. Cetinje közepén áll a városi múzeum, az épület valamikor Nikola király palotája volt, tehát ugyancsak történelmi nevezetesség: fényképek a családról, meg a marcona harcostársakról, pénzek, bélyegek, egy tépett harci zászló, egy szoba faragott berendezéssel, ez Nikola szobája volt, a falakat kézifegyverek borítják, ugyanis szokás volt, hogy a hadizsákmányból a legszebb fegyvert mindig Nikolának hozták, azután a jellegzetes nemzeti viselet, ami a történelmi időkön át egyben a montenegróiak „egyenruhája” is volt, míg megjelent a monarchia, és „biztosította” a katonai uniformist. Hallgatom a szakszerű magyarázatokat, azután megjegyzem: a kiállított női ruhák meglepően nagyméretűek. Az idegenvezető mosolyog— Montenegróban „nagyméretű” nők élnek — mondja és később elmeséli Nikola király egyik lányának (kilenc lánya volt) történetét, a lány Viktor p—'-'nnelhez ment to-i- sz.) ; '.ál menyecske . ., Emánuel pedig köztudomár suan alacsony, és amikor a „vőlegény” háztűznézőbe jött Montenegróba, a főváros végignevette a parádés felvonulást: nem talált magának különb „legényt” a Nikola-lány? A cetinjei nagyszálló előtt felkérezkedik az autóbuszra egy bozontos, fekete kamaszgyerek, kéri, hogy vigyük el egy darabig, gimnazista, naponta kilenc kilométerről gyalog jár iskolába, oda-vissza 18 kilométer, lekuporodik az ajtó mellett, mint egy kis kutya, negyedóra múlva feláll, kövek között járunk, háznak nyoma sincs, minden egyforma és \ fiú ázt mondja: itt lakik. Csak köveket lehet látni. meg az egyetlen országút kesV^nv. veszélyes szalagját. Azután a fiú elindul a szikkadt kőtömbök között, ügyesen mozog, majd eltűnik, és az ember ebben a száraz, vigasztalan, szinte árnyék nélküli tájban úgy érzi. mintha teljesen magára maradt volna a természettel. á .ás >k.j