Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

! Műemléki hét A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi A másfél évszázados tö­rök uralom Dél-Magyaror- szágo-n teljes pusztulást oko­zott. A hódítást követően a török kultúra csak a váro­sokban tudott új, délről jött népességgel együtt meghono­sodni, s ennek megfelelően csak itt, a városokban ho­zott létre jelentős építészeti alkotásokat. Az ország különböző, egy­kor török uralom alatt álló városaiban megmaradt tö­rökkori építészeti emlékek (dzsámik, fürdők, erődítmé­nyek, minarettek, sírhelyek, kutak) közül a pécsi Jako- váli Hasszám dzsámi, mint a legépebben megmaradt tö­rökkori templom emelkedik ki. , .... Az egykori szigetvári kapu szomszédságában, a város­falon kívül épült fel a XVI. század második felében az Műszaki Könyvklub létesült Pécsett a kolostor, amelyet a tán­coló dervisek használtak, sőt főiskolával is elláttak, s amelynek része volt a ma fennálló dzsámi is A dzsámi a mohamedán templom-építészet szigorú előírásai, hagyományai sze­rint épült. A templom jelen­legi alaprajza négyszögletes, ehhez egykor előcsarnok csatlakozott. Térbeli elhe­lyezkedésére az jellemző, hogy a belépő délkelet fele, Mekka irányába tekint. A dzsámi négyszögletes belső terét nyolcszögletes dobon nyugvó félgömb-alakú kupo­la zárja le. Bejárati oldalá­tól jobbra az épülethez szo­rosan hozzáépített karcsú minaret emelkedik az ég felé. A töröktől való visszafog­lalás után is kult’kus célok­ra használt dzsámi belsejé­ben kevés átalakítás történt. A mohamedán szertartás céljait szolgáló belső épít­mények (szószék és mihráb) a kapuzat ritka szép fara- gású részletei a dzsámi bel­sejének sokszínű festése, a Korán-feliratok az ötvenes évek második felében tör­tént restaurálás során, a későbbi vakolat alól majd teljes épségben kerültek elő. A dzsámi belső térélmé­nyét tovább fokozzák azok a falba elhelyezett, részint gyapottal kitöltött, nyitott szájukkal az épület belseje felé fordított agyagcsészék is, amelyek az építők nagy­szerű felkészültségét igazol­va hangerősítésre szolgáltak, s ezzel a látottnál is nagyobb tér hatását keltették. A pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámija a törökkori építészet gyöngyszeme, s így méltán örvend megbe­csülésnek nagyszámú hazai és külföldi látogatója köré­ben. Kiss Attila Ebben aiz évben is megren- í dezik — október 19. és no- I vember 5. között — a műsza- ki könyvnapokat. A Műszaki Könyvkiadó és az Állami > Könyvterjesztő Vállalat elviszi j és bemutatja termését a gyá­> rakban, üzemekben, tervező- J és kutatóintézetekben. A [ könyvvásárok, kiállítások, an- ' kétok célja az, hogy ezzel is ' javítsák a műszaki könyvki- ! adás mögött még mindig mész (sze elmaradó műszaki könyv- ; propagandát. Az idei műszaki könyvna- ! pok alkalmával lényegesen ) több új kiadvány kerül az ér- | déklődők kezébe, mint tavaly, j A gazdagabb választék mellett J a könyvnaipok ünnepi jellegét 1 jelzi, hogy erre az alkalomra j jelent meg a nagysikerű Ipari | Szakkönyvtár sorozat századik i kötete, Keller—Radnóti: Kö- í szörüles című műve. A soro- i zat népszerűségére jellemző, ; hogy több kötete második, 1 harmadik, sőt negyedik ki- í adást is megért, s hogy a pél- i dányszám éléri a háromnegyed \ milliót. í Az idei könyvnapak liegna- 5 gyobb érdekessége s egyben ! legnagyobb jelentőségű ese- < menye is a Műszaki Kömyv- S klub megindulása. Mindenki- í nek, aki érdeklődik a műsza- S ki irodalom és sajtó iránt, ér- \ deike, hogy a klub tagjai so- I rába lépjen. A rendkívül ked- j vező feltételek, a sok kedvez- i mény és a rendszeres tájékoz- i tatás a szakemberek érdekét > szolgálják, amelyek viszonzása j ként a kiadók csupán a klub tagjainak véleményét, taná­csait várják el. Milyen feltételek mellett le­het tehát valaki a Műszaki Könyvklub tagja? Mindenki, aki a műszaki irodalom iránt érdeklődik, ki­tölti a belépési nyilatkozatot és kötelezi magát, hogy vala­mennyi címére megküldött kérdőívre válaszol, tagja lehet a klubnak. Sem tagsági dijait, sem más anyagi támogatóst nem vár tagjaitól a Műszaki Könyvklub. Ezzel szemben megküldi tagjainak a követ­kező évi műszaki könyvkiadási tervet, előrendelésre ad lehe­tőséget, s az előzetesein meg­rendelt könyveket, készpénz­fizetés esetén 15 százalékos kedvezménnyel szállítja le az Állami Könyvterjesztő Válla­lat. Biztosítja a Mub ezenkí­vül a kisebb példányszámú ki­adásokból és a tőkés országok­ban kiadott, idegennyelvű ki­adványokból az élővásárlási jogot, rendszeresen megküldi tagjainak a Műszaki Tájékoz­tató című lapot Időszakonként egyes műszaki könyvekből je­lentős engedménnyel vásárol­hatnak a klubtagok. Már most az idei műszaki könynapok idején is, 50 százalékos ked­vezményt kapnak jónáhány ki adványból az újdonsült klub­tagok. — Áramszünet lesz október Ki­én és 23-án 7—17 óráig hálózat­átépítés miatt a Kossuth L. u. 66—80, valamint a F. Vámház u. 2—20 számú házig. HÍREK OKTOBER Előd napja. A Nap kél: 6.13, nyugszik: émám 16.44 órakor. — A Hold kel: CSÜTÖRTÖK 17.45, nyugszik: 7.24 órakor. f zázhúsz éve, 1844. október 22-én * született a színjáték történetének tüneményes hírű művésznője, a szín­padi játékstílus nagyhatású továbbfej­lesztője, a froncia Sarah Bernhardt. A hangsúly árnyalataival, megkapóan kife­jező beszédjével iskolát teremtett. 1870— 71-ben egy időre otthagyta a színpadot és önkéntes harctéri ápolónőnek jelent­kezett. Visszatérése után a siker, hazájá­ban és külföldön egyaránt, végig elkí- ■ sérte életét. Racine, a két Dumas, Sha­kespeare, Sardou, Rostand és mások színmüveiben nyújtott emlékezetes alakí­tásokat. Sardou egész sor címszerepet egyenesen az ő számára írt. Híres nadrágszerepei közül Is kitűntek Hamlet és Sasfiók alakításai. Európa és Amerika úgyszólván minden nagyvárosában fellépett — kivéve Né­metországot, amelyet tüntetőén került. — Dr. Donhoffer Szilárd professzor Baranya megye or­szággyűlési képviselője is fel­szólalt az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi valamint kulturális bizottság keddi ülé­sén. amelyen az iskolaegész­ségügy időszerű' kérdéseit vi­tatták meg. — A komlói városi KISZ- bizottság október 26-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja meg a városi KISZ-küldött értekez­letét. Az értekezleten választ­ják meg a városi bizottság 31 tagját, s 25 küldöttet vá­lasztanak a megyei tanács­kozásra. — Uj tánciskola kezdődik 23-án este 7 órakor a KPVDSZ Műv. Házban, József utca IS. Vezeti: Hermann. Megalakult a sásdi irodalmi színpad r»«-wr.-t.v- r~ ~ -«­Néhány évvel ezelőtt mát próbálkoztak Sásdon az iro- ; dalmi színpad létrehozásával de a nehezen összetoborzoti társulat hamarosan fel is bon lőtt. Most körülbelül egy hó­napja megalakult a sásdi iro- ; dalmi színpad. Tagjai több­nyire középiskolások, néhá nyan a dombóvári Gőgös lg nác Gimnázium, mások a ke lói gimnázium vagy az ipa iskola diákjai. Először irodai mi szellemi vetéllkedőn, szere pelíek, aztán megkezdi a ké­szülődést a november 7-é tisz teleiére rendezendő műsorra. A tél folyamán körutat tesz­nek a környéken, az „Ámor és szerelem” című színdarab­bal A téli szünetre tervbe vet­tek egy előadást Vidám diák­est címmel. Ez utóbbi műsort saját műveikből állítják ösz- sze. Humoros diákanekdóták- kal, „házilag" készült csasz­tuskákkal szórakoztatják a kö­zönséget A lelkes fiatalokból álló iro­dalmi színpad azzal a céllal alakult, hogy tevékenyen részt vegyen a sásdi kuturális élet fellendítésében. Reméljük, ez a kezdeménye^ zés sikeres lesz, és az új iro­dalmi színpad nem jut előd­je sorsára. Latyak Mária Sásd — Bekapcsolták a távfűtő­hálózatba a komlói városi kór­ház épületét is. Korábban sa­ját kazánja volt az épületnek, most, hogy a Zobák-aknaá ve­zeték a kórház közelében ha­lad el, abból csatlakoztattak le egy mellékágat — Termelőszövetkezeti és járási dolgozókból álló kül­döttség érkezett Baranyába Csongrád megyéből. A tapasz­talatcserére érkezett vendégek hétfőn a belvárdgyulai terme­lőszövetkezetben jártaik, majd kedden a baksad Ezüstíkalász Tsz híres csirkefarmját tekin­tették meg. — 354 lakás építési mun­kálatai befejezés előtt állnak Komlón. Az úgynevezett pla­tói területen 306 lakást, míg a Kenderföld C-terűletén 48 lakást adnak át még ebben az esztendőben. — Korszerűsítették a mozi épületét Bárban. A községi tanács és a MOKÉP közös be­ruházás keretében több mint 100 ezer forintot fordított az építési munkákra. — A 12. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti az utazóközön séget, hogy október 19-től a 33-as viszonylatban Kossuth- térről 23.40 órakor induló, il­letve Tettyéről hétköznap 0.15 órakor, vasárnap 1.15 órakor induló járatokat érdeklődés hiánya miatt megszünteti. Thiery Árpád Jegyzetek Jugoszláviából in. CRNA GORA (MONTENEGRO) A dubrovniki Piacén, a Sponza-palota előtt egy buda­pesti honfitársam előzékenyen f-lvilágosított, ugyanis a régi tapasztalat szerint a legeldu­gottabb helyeken is lehet ma­gyarral találkozni, miért len­ne ez alól kivétel az Adria, a déli tengerpart szikkadt „na­pozósziklái”, vagy a Crna Gora valószínűtlenül keskeny hegyiútjai, vagy a sarajevói töröknegyed? — Ha el akar jutni Monte­negróba, csak menjen be az Atlas utazási irodába, né- b nyezer dinárért mindent el­ír‘Íznek ... Mmt kiderült, hasznos in­to--mény ez az Atlas-iroda, rendszeresen szervezi az egy, illetve többnapos autóbusz ki­rándulásokat, elfogadható áron a Crna Gorába, Mostár- ba. a Drinához és más neve­zetesebb vidékekre, az iroda korsze: r kocsijai a vidék tú­ri'd:kai jellegzetességei közé tartoznak. Elegendő létszám es tón külön agol és külön námetnvelvű járatokat indíta­nak. udvarias és szakképzett idegenvezetőkkel. Az Átlas fu'radonképpen azok számára szervezi ezeket a kirándulá­sokat, akik a világjárás leg­korszerűtlenebb utazási eszkö­zét választották: a vonatot, a Crna Gorában rendkívül mos­tohák a vasúti viszonyok, lé­nyegében csak egyetlen kes­keny nyomtávú vasútvonal van Mostár, Niksics és Tito- grád között, de gyakran igénybe veszik az Atlast az autósok is. akik a akarják „próbára Unni az ottani utakon. A teljes igazsághoz tartozik, hogy szinte egész Jugoszláviában autóutakat építenek, a Fruska Gorában, Budva és St. Stefan félsziget között, Dubrovniknél a hegyoldalban, új autóút épül, korszerű viaduktokkal Budva és Kotor, valamint a dubrovniki repülőtér és Her- cegnovi között, továbbá az adriai autóút crna gorai sza­kaszán. Ha mindehhez hozzá­számítjuk, hogy a monteneg­rói utak keskenyek, kiváló idegzetet és hosszú vezetői gyakorlatot követelnek, hogy egy síkvidéki embernek ezek az utak többé-kevésbé nyak­törő jellegűek, akkor teljesen érthető, hogy az Atlasnak rendkívül nagy forgalma van. A dubrovniki repülőtér és Hercegnovi közötti távolság negyven kilométer, de ezen a szakaszon jelenleg csak te­repjárók és legfeljebb autó­buszok közlekedhetnek, ter­mészetesen lépésben. Az em­ber kinéz a kocsi ablakán: útépítők, gépészek, akik napi 16—18 órát dolgoznak, egyete­misták, meg hangulatos kis kőhidak, kiszáradt csatornák, fehér sziklák meg ragadós, vörös por, ha esik az eső. a kanyonokba nagy robajjal zú­dul le a piszkos és mindent elsöprő hegyivíz. Utak, embe­rek, izzadtság, munka, me­gint utak, azután az ember kezdi megérteni, hogy Jugo­szláviában az útépítés orszá­gos és személyes ügy, de kü­lönösen az adriai út, és Itt mindennapos jelenség, hogy az építkezésben közvetlenül nem érdekelt vállalatok is — gépeket, cementet és munká- ? ''•’'tónek .az útépítés szakaszaira. Az autóbusz átbilleg egy szikkadt folyómedren, kétol­dalt kompresszorok, betonke­verők meg finiserek dolgoz­nak, azután valaki azt mond­ja mögöttem: nézd csak, egy állomás Jugoszlábiában. Én is kinézek. A keskeny nyomtávú sínpár mellett egy viharvert tábla áll, semmi több, épület ' nincs, kövek vannak, ronda, vigasztalan egy hely, tulajdon­képpen csak egy kiadós eső hiányzik, hogy az öszes re­mény elhagyja az embert, az­után eszembe jut, hogy új­vidéki ismerőseim rámbízták: döntsem el, hogy melyik az ország legkorszerűbb állomá­sa, az újvidéki vagy a saraje-, vói? Nem tudtam eldönteni, a „színvonal” itt is, ott is: európai. Mint később kide­rül, egy hannoveri házasoár ül mögöttem. Arra gondolok, hogy azonnal hátra kellene fordulni, és mindent elmon­dani udvariasan, amit erről az országról pillanatnyilag tudok — például a korszerű vasútállomásokat, meg a nem korszerűeket is, azután a tör­téneteket a népről, meg a 30 kilométer hosszú Boka Ko- torskát, amit a legszűkebb helyen egy kompon fogunk átszelni, a kompról látni le­het majd két kis romantikus szigetet, az egyiken egy dzsá­mi áll, a másokon egy görög­keleti templom, de a Boka Kotorska, illetve a Cattarói- öböl számunkra nem a két miniatűr sziget miatt emlé­kezetes, hanem az 1918 feg- ruárl matrózfelkelés miatl. amit véres kézzel, kegyetlenül Horthy vezetésével fojtottak el. de erről az idegenvezető r^m fog. említet tePnv és pl- i----Jani az ötezer lakosú K otor történetét, meg hogy ebben a kisvárosban nincse­nek utcanevek, csak házszá­mok vannak, meg elmondani St. Triton legendáját, s hogy néhány dinárért megnézhetik Triton egy kiló aranyba fog­lalt koponyáját a halálos seb­hellyel, meg más emléktár­gyakat — de közben keresztül mentünk már a városon meg a vízen, a kompon szokatla­nul hűvös volt, azután to­vább mentünk föl a Lovcsen- ra, aminek a csúcsa pontosan 1749 méter, a meredek szik­lafalba vágott szerpentinről pompás látványt nyújt az egész öböl, meg háttérben a komor szépségű hegyek, a csúcsról pedig valóban be le­het látni az egész Crna Go­A kotori öböl. rát. Crna Gora. Montenegró. Ez hát Njegos hazája. A faluja pedig kőfalú, a Lovcsen belső lábánál, ahonnan már csak köveket, meg az eget lehet látni. Meg néha bokrot, meg a keskeny utakon poroszkáló öszvéreket. Félmillió ember él ezen a vidéken, a terület nagy része kopár, a szántóföld csak hat százalék, s a lakos­ság háromnegyed része a me­zőgazdaságban dolgozik. Tör­ténelmi nép, a rigómezei csa­ta után elszakadtak Szer­biától, és az ország független fejedelemséggé alakult, a hegyvidéki szabad emberek hősies ellenállást fejtettek ki a török hódítási kísérletekkel szemben, és megőrizték füg­getlenségüket. A második vi­lágháború alatt széleskörű antifasiszta ellenállás bonta­kozott ki, rövidesen felszaba­dították az ország jelentős ré­szét, s a Crna Gora a jugo­szláv felszabadítási harc fon­tos bázisa volt. A ma tízezer lakosú Cetinje volt valamikor a köztársaság fővárosa, 641 méterre a ten­ger szintje fölött, innen lelát­ni a Skutari tóra., a tó tűk ) felén már Albánia van. Ceti­nje közepén áll a városi mú­zeum, az épület valamikor Nikola király palotája volt, tehát ugyancsak történelmi nevezetesség: fényképek a csa­ládról, meg a marcona har­costársakról, pénzek, bélye­gek, egy tépett harci zászló, egy szoba faragott berende­zéssel, ez Nikola szobája volt, a falakat kézifegyverek borít­ják, ugyanis szokás volt, hogy a hadizsákmányból a legszebb fegyvert mindig Nikolának hozták, azután a jellegzetes nemzeti viselet, ami a törté­nelmi időkön át egyben a montenegróiak „egyenruhája” is volt, míg megjelent a mo­narchia, és „biztosította” a ka­tonai uniformist. Hallgatom a szakszerű magyarázatokat, az­után megjegyzem: a kiállított női ruhák meglepően nagymé­retűek. Az idegenvezető mo­solyog­— Montenegróban „nagy­méretű” nők élnek — mond­ja és később elmeséli Nikola király egyik lányának (kilenc lánya volt) történetét, a lány Viktor p—'-'nnelhez ment to-i- sz.) ; '.ál menyecske . ., Emánuel pedig köztudomár suan alacsony, és amikor a „vőlegény” háztűznézőbe jött Montenegróba, a főváros vé­gignevette a parádés felvonu­lást: nem talált magának kü­lönb „legényt” a Nikola-lány? A cetinjei nagyszálló előtt felkérezkedik az autóbuszra egy bozontos, fekete kamasz­gyerek, kéri, hogy vigyük el egy darabig, gimnazista, na­ponta kilenc kilométerről gya­log jár iskolába, oda-vissza 18 kilométer, lekuporodik az ajtó mellett, mint egy kis kutya, negyedóra múlva feláll, kövek között járunk, háznak nyoma sincs, minden egyforma és \ fiú ázt mondja: itt lakik. Csak köveket lehet látni. meg az egyetlen országút kesV^nv. veszélyes szalagját. Azután a fiú elindul a szikkadt kőtöm­bök között, ügyesen mozog, majd eltűnik, és az ember ebben a száraz, vigasztalan, szinte árnyék nélküli tájban úgy érzi. mintha teljesen ma­gára maradt volna a termé­szettel. á .ás >k.j

Next

/
Thumbnails
Contents